Evangélikus Élet, 1974 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1974-07-21 / 29. szám
Megtérés Istenhez és emberhez Lk 3,7—14. A megtérés a bűntől való elfordulást és Istenhez való visszatérést jelent. „Térjetek meg és forduljatok el minden vétektől, hogy romlástokra ne legyen gonoszságtok ...” — hirdeti Ezekiel (Ez. 18, 30 kk) Keresztelő János és Jézus is a megtérésre való felszólítással kezdte nyilvános működését (Mt 3, 2, Mk 1, 15). Luther a 95 tétel közül mindjárt az elsőben ezt írja: „Amikor a mi Urunk Jézus Krisztus azt mondja: Térjetek meg, azt akarja, hogy a hívők egész földi élete megtérés legyen”. MA SINCS KERESZTYÉN ÉLET megtérés, vagyis a bűntől való elfordulás és Istenhez fordulás nélkül. Viszont sok „megtért” ember megelégszik ennyivel. Azt gondolja, elég, ha bezárkózik, és nem törődik többé a „világ dolgaival”. Isten igéje szerint a megtérésnek két üteme van. megtérés Istenhez és az emberekhez. A teljes megtérés 180 fokos fordulatot jelent, vagyis az Istenhez fordulással mindig szinkronban kell lennie az embertársainkhoz való odafordulásnak is. Jézus sem azért jött erre a világra, hogy „elforduljon a bűnös emberektől”, hanem ellenkezőleg: szívének minden szeretetével fordult az emberek és problémáik felé. De a megtérésnek ez a nehezebbik oldala! Lejönni a „hegyről” és visszatérni a „völgybe”, az emberek közé! EZÉRT PRÉDIKÁLJA A KERESZTELŐ, hogy „teremjetek megtéréshez méltó gyümölcsöket"! A bűntől való elfordulásnak és Istenhez térésnek csakis akkor van értelme és „haszna”, ha gyümölcsöket terem. De miben és hogyan lesz láthatóvá ez a gyümölcstermés? Igénk erre is ad konkrét példát. 1. NEM_ CSUPÁN „BÖJTÖLÉSSEL ÉS IMÁDKOZÁSSAL” kell megtérni Istenhez, hanem a szűkölködők megsegítésével! A pusztai prédikátor világosan hirdeti, hogy a megtérésből a felebaráti szeretet cselekedeteinek kell születnie: akinek két köntöse van. egyiket adja annak, akinek nics, és akinek van eledele, az is hasonlóképp cselekedjék. Ma már, a szocializmus világában, hála Istennek nincsenek éhezők és ruhátlanok, mégis vannak közöltünk olyanok, akik rászorulnak az egyének és az egész társadalom gondoskodó sze- retetére: özvegyek és árvák, betegek, öregek és elhagyatottak. De ez az ige félelmetesen időszerűvé válik, ha azokra az éhező milliókra gondolunk a világ különböző részein — különösen Afrikában, a fekete kontinens közepén végighúzódó „éhségövezet’’ millióira! — akiken nem sajnálkozni kell. hanem segíteni! Akinek van eledele, adjon annak, akinek nincs! Egész magyar népünk segítsége, közte a miénk is ott van abban az 5000 tonna gabonában, melyet a Szahel-övezet éhezőinek juttattunk el. 2. A MESSIAS KÖVETE AZT IS HIRDETI, hogy a megtérés nem ját együtt eddigi élethivatásunk feladásával, sót mindenkinek a maga hivatásában kell teremnie a megtérés gyümölcseit. A Keresztelő még korának gyűlölt és megvetett elnyomóit, a vámszedőket és a katonákat sem arra figyelmezteti, hogy hagyják ott eddigi foglalkozásukat, hanem hivatásuk helyes betöltésére, becsületes helytállásra inti őket: legyenek igazságosak és emberségesek. A megtérésnek ugyanis nem a „belső szobában”, de nem is külsőségekben, vagy formaságokban fel! láthatóvá lennie: hanem a foglalkozásbeli bűnökkel való tudatos szakításban, valamint abban, hogy kinek-kinek azokban a kisebb és nagyobb közösségekben — családban, munkahelyen, társadalomban — kell Istent szolgálnia, ahová őt Isten állította. Igénk szerint Keresztelő János meg volt győződve róla, hogy az ember semmi mással nem szolgálhatja Istent, mint a saját hivatásában, a másokért végzett munkájával. így lesz a megtért ember élete, még a hétköznapi munkája is istentiszteletté. Mert abban a tudatban végzi minden munkáját, hogy azzal is embertársai javát és rajta keresztül Isten dicsőségét szolgálja. Szerdahelyi Pál A Sajtóosztály értesíti a lelkészi hivatalokat és megrendelőit, hogy JÚLIUS 1-TÖL AUGUSZTUS 31-IG iratterjesztési szünetet tart. Az iratterjesztési szünet alatt — tehát július l-től augusztus 31-ig— a készpénzért történő eladás zavartalan A július 1. után érkező írásbeli megrendeléseknek csak szeptember 1. után tud eleget tenni, mivel a postai küldemények feladása szünetel. Doktorrá avatás a Debreceni Református Teológiai Akadémián A személyes konzultációra 1974, március 26-án került sor. Ezen a jelöltnek be kellett mutatnia általános tájékozottságát választott szaktárgya kérdéseiben es irodalmában, jártasságát egyházunk mai kérdéseiben és a bibliai, a latin és a modern világnyelv uk egyikében. Ezután került sor — április folyamán — a doktori értekezés (disszertáció) és a vele kapcsolatos, tanszékekre felbontott vitatetelek benyújtására. Muntag Andor doktori értekezését Ámosz prófétai szolgálatának történelmi jelentőségéről írta meg, mintegy 250 oldalas dolgozatában. A 13 fejezetből álló tanulmányból különösen is érdeklődésre tarthat számot Ámósz társadalom- és valláskritikája, történet- szemlélete, valamint az Újszövetséghez és a történelemhez való viszonya. Ezután került sor június 7- én délelőtt a szóbeli szigorlatra, majd délután a doktori értekezés megvédésére, az ún. disputádéra. Ez utóbbi nyilvános ülésen történt, s azon Akadémiánk képviseletében részt vettem. Tanúja lehettem az érdekfeszítő, magas színvonalú és sokoldalú teológiai eszmecserének, amelynek során az értekezés két szaktárgyának professzorain, drs. Kürti László prodékánon és ifj. dr. Bartha Tibor professzorokon kívül az összes jelenlévő akadémiai tanár reflektált és kérdezett az egyes teológiai tudományok köréből Muntag Andor által megfogalmazott vitakérdésekre. A nagy szellemi élvezettel kísért nyilvános vitaülés után a tanári kar visz- szavonult titkos szavazásra, amely Akadémiánk tanszék- helvettesét ..magna rum laude” minősítéssel honorálta. A doktorrá avatás Június 20-án délután került sor a doktorrá avatásra. Dr. zaitöl 3.5 millió dollár folyt be. Az újjáépítésre szánt Összegekből 2 millió dollárt Észak-Viet- nam, 1 millió dollárt a délvietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány, 350 ezer dollárt Laosz és 150 ezer dollárt Dél- Vietnam kapott. Laoszban például a közelmúltban kifizetett összegből 100 ezer dollárt templomok újjáépítésére, 192 ezer dollárt menekültek visszatelepítésére, 60 ezer dollárt pedig vidéki mezőgazda- sági fejlesztési célokra használnak föl. (öpd) CIPRUS Nikosia városában, Ciprus fővárosában tartotta " május 28—30. között alakuló ülését a Közel-Kelet Egyházainak Tanácsa. 20 protestáns és ortodox egyház 90 küldötte volt együtt. Főtitkárrá Alberto Is- teero protestáns lelkészt választották Beirutból. (öpd) J. S. BACH ÉS KORTARSAI címmel orgonahangverseny lesz ,iúlius 26-án. pénteken és július 29-én. hétfőn este fél 7 órakor a Bécsikapu téri templomban. Bach: Három koráiéiőjáték G-dúr trió Telemann: Szonáta oboára Concerto oboára Korálelőjáték Telemann—Walther: c-moll concerto orgonára Bach: c-moll prelúdium és fúga Orgonái: FESKÓ GYÖRGY Közreműködik: Párkányi László (oboa) Előadók: Földes Imre és Meixner Mihály Jegyek ára: 12,— Ft A testvéri összetartozás újabb jelének tanúja volt június 20-án a Debreceni Református Kollégium ősi épülete. Teológiai Akadémiája tanévzáró ünnepi ülés keretében teológiai doktorrá avatta Evangélikus Teológiai Akadémiánk ószövetségi tanszékének helyettes vezetőjét, Muntag Andor monori lelkészt. A konzultációtól a disputatio publica-ig Az elmúlt év elején, 1973. febr. 15-én doktori szigorlatra jelentkezett Evangélikus Teológiai Akadémiánkon az ószövetségi tudományokkal és a héber nyelvvel már hosszú évtizedek óta behatóan foglalkozó monori lelkésztestvérünk. Mivel D. dr. Pálfy Miklós halála óta a tanszék nem volt betöltve, jelentkezését a Református Egyház Zsinati Elnökének hozzájárulásával a Debreceni Református Teológiai Akadémia Tanári Karához továbbítottuk. Mindkét hazai egyházunk törvényes rendelkezései lehetővé teszik ugyanis, hogy teológiai akadémiái a testvériség szellemében kölcsönösen gyakorolják a doktorrá avatást. Varga Zsigmond dékán ismertette a jelölt rövid életrajzát Ebből megtudtuk, hogy Muntag Andor 1923. június 27-én született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a Budapesti Evangélikus Gimnáziumban végezte, ahol 1941-ben tett érettségi vizsgát jó eredménynyel, majd kétévi könyvelői és technikus munka után az Erzsébet Tudományegyetem Soproni Teológiai Karára iratkozott be, ahol a záróvizsgát 1947-ben tette le kitűnő eredménnyel. Szegedi, rákoskeresztúri, majd zuglói segédlelkészá szolgálatok és egy belföldi ösztöndíjas év után 1957-ben lett a monori egyházközség lelkésze. Eközben már 1948 óta kisebb megszakításokkal tagja volt a Magyar Bibliafordító Bizottság Ószövetségi Szakbizottságának, s ezt a munkáját ma is végzi. A debreceni ünnepi közgyűlésen a Református Egyház Zsinata elnökét és a Doktori Fokozat Adására Jogosított Zsinati Bizottságot dr. Bakos Lajos dunántúli református püspök képviselte, s dr. Varga Zsigmond dékánon kívül ő is üdvözölte Akadémiájuk újdoktorát. Evangélikus egyházunk üdvözletét annak hivatalos küldöttje, dr. PrÓhle Károly prodékán, ökumenikus főtitkár tolmácsolta. Jelen volt Akadémiánk részéről e sorok íróján kívül dr. Groó Gyula professzor és ifj. Harmati Béla előadó is. Muntag Andor végezetül hitet tett amellet, hogy mint eddigi szolgálatával és irodalmi tevékenységével, úgy ezutáni tudományos munkásságával is egyházunk mai, szocialista társadalmunkban végzett szolgálatát kívánja támogatni, teljes egyetértésben egyházaink vezetőinek diakóniai teológiai irányvonalával. Ennek jegyében kísérje Isten áldása a magyar protestantizmus új doktorát! Dr. Fabiny Tibor Élet kenyere Legfontosabb táplálékunk a kenyér. Megszokott, sokszor lebecsült, de ha hiányzik, mindjárt észrevesszük. Sokszor nem is gondolunk rá, hogy mennyi munka előzi meg, míg asztalunkra kerül. Jól érzékelteti fontosságát, hogy a felnőttek munkáját kenyérkeresetnek is nevezzük. Jézus is ebben a kérésben foglalja össze mindazt, ami életünk fenntartásához szükséges: „a mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma.” Ez eddig érthető. De mit akar Jézus, amikor ezt mondja magáról: „Én vagyok az életnek kenyere.” „Mindent odaad az ember életéért” — olvassuk Jób könyvében. Ennek a mondatnak igazságát az tudja legjobban. akinek élete volt már veszélyben, aki talán már kórházban is feküdt súlyos betegen. Sajnos mindnyájunk szép életét beárnyékolja a halál.. Ezt a félelmes hatalmat a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudjuk legyőzni. Minden ember kimondott, vagy rejtett félelmére válasz Jézusnak ez a szava: „Én vagyok az életnek kenyere.” Azt jelenti ez, hogy Jézus nemcsak kenyeret ad, nemcsak ebben az életben gondoskodik rólunk, hanem életünknek ezt a félelmes kérdését is megoldja: átsegít a halálon az örökéletre. De hogyan lesz ez az élet a mienk? Ha hiszünk őbenne. Sokan követték Jézust, olyanok is, akik csak ajándékaira vártak. Miután egyszer sok embert jóllakatott kenyérrel és hallal, tömegesen tódultak hozzá új kenyeret követelve. Sőt azt is olvassuk, hogy királlyá akarták tenni: ilyen király kell nekünk, aki mindig kenyeret ad — gondolták. Jézus azonban ez elől kitért, mert ő a mindennapi kenyérnél többet is akar adni. A legtöbb ember ma is sok mindent vár Jézustól: egészséget, kenyeret, biztonságot. Jézus ezeket meg is adja szívesen, de azt akarja, hogy ne csak ajándéíkait kérjük, hanem őt magát. Ahogy a szülőnek is fáj, ha gyermekei mindig csak kémek tőle, de őt magát nem becsülik. Jézust úgy becsüljük meg, ha ragaszkodunk hozzá, ha fontos nekünk, a Biblia azt mondja: ha hiszünk Őbenne. Ha őszintén és szívből énekeljük szép húsvéti énekünket: Jézus él! Én is vele, Hol van ó halál hatalmad? Jézus él! Sír éjjele Csak új reggelig takarhat. Ott leszek, hol Uram van, Ez az én bizodalmám. Ha táplálkozunk Vele. Amikor Jézus arról beszél, hogy ő kenyér, ezzel táplálékunkká is akar lenni. Hogyan? Táplálkoznunk kell szavával. Ahogy nem múlik el napunk kenyér nélkül, úgy van szükségünk naponként Jézus igéjére is. A polcon porosodó és időnként elővett Biblia, a csak nagy ünnepen hallgatott ige olyan, mint amikor édesanyánk különleges alkalomra foszlós kalácsot süt. Erre mondta valaki: Jézus ne csak ünnepi kalácsunk, hanem mindennapi kenyerünk legyen! Ehhez a táplálkozáshoz hozzátartozik Jézus rendelése alapján a rendszeres úrvacsoravétel is. A mindennapi kenyér mellett ne feledkezzünk meg az „élet kenyeréről” sem. Köszönjük meg Jézusnak az örök élet reménységét és kérjük: erősítsen, tápláljon, hogy itt a földön neki, egykor pedig vele élhessünk örökké. Szórványokban Szarvas tanyavilágában TANYAVILÁG. A nevében is hordozza, hogy ez egy külön, sajátos világ. „Magyar- Országon — ami a paraszti életmódot illeti — sajátos helyzet alakult ki a történelem menetében. Másfél millió ember szétszórt tanyákon élt. A tanya itt nemcsak települési forma, hanem „világ” is, méghozzá külön világ, külön emberi, olykor társadalmi törvényekkel.” /Mocsár—Taar). Az 1960-as népszámlálás idején Békés megye lakosságának közel egynegyede, a szarvasi járásban 45,8%-a élt a tanyákon. A tanya kialakulása történelmileg gazdasági szükség- szerűség volt. A belterjesebb gazdálkodás és főként az állattartás szükségessé tette az ember állandó jelenlétét a földön. A parasztgazdák egy része kétlaki volt, a városban is, a tanyán is lakott. De a béresek, tanyások, kommenciósok, kisgazdák serege egyre inkább tanyalakóvá lett és családostól kint éltek. Szellemi és kultúrigényük hívta létre a tanyai iskolákat. A tanyai tanítók ugyancsak családjaikkal együtt kint laktak az iskolákban. A hivatását átérző tanitó lelki vezére, atyja volt a környék népének. Velük, közöttük élt. ők voltak igazában a fáklyahordozók, a „nemzet napszámosai”, akik sárral, sötétséggel dacolva munkálkodtak. Rendszeresen tartottak istentiszteleteket is, énekléssel, prédikációk felolvasásával. A TANYAI ÉLETNEK IS MEGVAN A MAGA SZÉPSÉGE, de szüntelen kötöttséget jelent. Itt nincs unatkozás, lustálkodás. Föld, kert, jószág mindig ad elfoglaltságot s mindez az egész család közös elfoglaltsága. Látni a természet csodálatos gazdagságát, gyönyörködni a szorgalmas munka gyümölcseiben, felemelő és jó nevelő hatású. Magam is itt születtem és éltem 20 éves koromig. Első igehirdetésem is tanyán hangzott el. Lovaskocsival jöttek értünk. Tanítójelölt barátom kis harmóniumát is kivitette és egész templomi istentiszteletet vezettünk le. A TANYAVILÁGBAN A SZÖRVÁNYSORS is mást jelent. Itt nem a másvallásúak között kell élni, hanem a távolságok, kötöttségek választják el az embereket egymástól, a templomtól, a gyülekezeti közösségtől (10—20—25 kilométerek). De lelki háttérként, közösségi élményként ott van a templom, a nagy gyülekezet, amelyet, ha ritkábban is, mindenki felkeres. Ott történnek a családi élettel kapcsolatos szolgálatok (konfirmáció, esketés), legfeljebb egy-egv keresztelés fordul elő a tanyán. Temető sincsen tanyán. Amikor a lévita-tanítók szolgálata megszűnt, a lelkészek próbálták átvenni ezt a hihetetlen nagy feladatot, Egy- egy vasárnap 3—4 helyen végeztek szolgálatot, hétköznaponként hittanórákat. Nagy ünnepen 5—6 helyen is. Ilyenkor segítséget kértünk és kaptunk laikus munkásoktól. Megfelelő járművek hiányában ez komoly erőfeszítést igényelt. A technika fejlődésével ma már mi is eljutottunk a kerékpártól a segédmotorokon keresztül az autóig. MA MÁR A TANYAVILÁG FELBOMLÓBAN VAN. Időszerűtlen, meghaladott települési forma lett, ahol korunk szociális és kulturális fejlődése nagyon lefékeződik. Persze ilyen nagy tömegű ember tömörítése faluba-városba nem megy máról holnapra. Az életforma változik, de az átalakulásnak idő kell. Ezért még hosszú ideig számolni kell a tanyákkal is, a tanyai emberekkel — ha kisebb számban is — és lelkileg segíteni kell őket, hogy elhordozzák az amúgy is nehéz lelki megterheléseket. Zömmel idősebb emberekről van szó, hiszen a fiatalok vagy elhagyták a tanyákat, vagy a motorok, autók segítségével könnyebben mozognak s ha szabad idejük van, egyre inkább útra kelnek. Az idősek és az ottmaradot- tak így még inkább érzik a magánosságot és igénylik a közösséget. Az egyház, a Krisztus teste tagjainak közösségét kell lehetővé tenni számukra, hogy érezzék az összetartozást. Ezért olyan MEGHITTEK A TANYAI ALKALMAK. Egyszerű iskolai tantermekben, a tanyai szobákban, folyosókon, vagy nyáron az eperfák árnyékában forr össze a környék népe, vagy néhány tagja Jézus Krisztus ' Szentlelke által Urával es Megváltójával. Az úrvacsorát ugyanott állva, vagy ülve, a lehetőség szerint, de igaz hittel és odaadással veszik. Volt persze úgy Is, amikor szakadó esőben biciklin, gyalog kivánszorogtam, egyetlen lélek fogadott, az egyházfi — becsületből. Nagy hóesésben — senki. De mire kifújtam magam, innen is. onnan is feltűnt egy-egy ember. Észrevették, hogy ott vagyok. De fordítottja is volt. Feleségemmel térdig érő sárban, esőben mentünk egv nagycsütörtök estéjén, megadva magunkat. hogy alig lesznek. Amikor betoppantunk, „telt ház” fogadott. Passiót olvastunk és utána úrvacsoraosztás volt petróleumlámpa mellett. Ott láttunk először közelről szakállas fiatalokat, mély áhítatba merülve. Láttam az útviszonyokat nem ismerő kollégámat gumicsizmában térdig süppedni a felázott szántáson. Vezettem budapesti lelkészt, teológus hallgatót csúszós árokparton. — Tartottunk kis tanyai konyhákban konfirmációs órákat, bibliaórákat, amelyek felmelegítették a szíveket és megtöltötték áhítattal. Hiszen Krisztus is jászolban lépett először az emberek közé. Nelei semmi sem idegen. Itt jó szolgálatot tesznek a Sajtóosztály kiadványai: imakönyvek, áhítatos füzetek. Az Evangélikus Élet régebbi, a gyülekezetben felmaradt számai előfizetett példányok mellett itt szétosztogatva, az egész egyház halk követeivé válnak. A T ANY A VIDÉKEKNEK IS MEGVAN A MAGUK LELKI ARCULATA. Itt is van megfáradt és elevenebb csoport, van kimúló, öregedő és van eleven közösség, ahol zeng az ének és a hitvallás. Az egyház szolgálatát Krisz- tusz parancsa és szeretetének elkötelezése határozza meg. Szeretni és szolgálni az embert, aki különféle társadalmi, gazdasági, települési formákban éli életét. Lassan megszűnnek majd a tanyák, de addig sem szűnhet meg a felelősség és a segítőkészség. Kovács Pál A két évvel ezelőtt meghirdetett Indokína-alap céljaira ■ eddig a Világtanács tagegyháEGYHÄZAK VILÄGTANÄCSA
