Evangélikus Élet, 1973 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1973-01-21 / 3. szám
ORSZÁGOS EVA N G É L I K U S H E TI L A P XXXVIII. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM 1973. Január 21. Ara: 2.— Forint Jó eredmények — bíztató reménység Január 2-án az Országos Egyház Üllői úti tanácstermében került sor az Országos Elnökség köszöntésére. A köszöntésen az elnökséget D. Káldy Zoltán püspök, valamint dr. Fekete Zoltán országos felügyelőhelyettes, az Északi Egyházkerület felügyelője képviselte. Az Északi Egyházkerület részéről D. dr. Ottlyk Ernő püspök, a Déli Egyházkerület részéről Szent-Ivány Ödön egyházkerületi felügyelő volt jelen a köszöntésen. Karner Ágoston országos főtitkárral az élen ott voltak az Országos Egyház dolgozói, dr. Prőhle Károly prodékán, ökumenikus főtitkár vezetésével a Teológiai Akodémia professzorai, Virágh Gyula és D. Koren Emil esperes vezetésével a budapesti lelkészek szép számmal. Az elnökségi asztalnál foglalt helyet D. dr. Vető Lajos ny. püspök is. Eredményekben gazdag esztendőt zárhattunk le D. DR. OTTLYK ERNŐ püspök köszöntötte a megjelenteket, valamint egész egyházunk nevében az Országos Elnökséget. Bevezetőjében sajnálattal szólt arról, hogy húsz év óta először fordult elő, hogy amikor számba vesszük egy esztendő alatt elért eredményeinket, s azokra gondolva köszöntjük az országos elnökséget, nincs közöttünk dr. Mihályfi Ernő országos egyházi felügyelő. Az alább felsorolandó eredményekben természetesen benne van az ő bölcsessége, egyházpolitikai tisztánlátása és higgadt előrelátása is. A püspök ezután rátért az elmúlt 1972. év eredményeinek összefoglalására. Az országos egyházi elnökség újévi köszöntése akkor válik reálissá és objektívvá, ha röviden felsoroljuk azokat az •eredményeket, amelyeket az 1972. évben az elnökség vezetésével egyházunk elért. A béke erői jelentős győzelmet arattak 1972-ben. Elsősorban a szovjet békeoffenzívának és a szocialista országok, köztük hazánk, erőfeszítéseinek köszönhető, hogy az európai béke és biztonság megszilárdítása ügyében tervezett európai külügyminiszteri értekezlet előkészítése ez év november 22- én Helsinkiben Európa nagyköveteinek közreműködésével létrejött. Örömmel rögzíthetjük, hogy a magunk területén mi is igyekeztünk hozzájárulni az európai béke' és biztonság gondolata társadalmi bázisának kiszélesítéséhez. Lelkészi karunk már évek óta rendszeresen foglalkozik ezzel a témával a lelkészi munkaközösségi üléseken s erről a témáról szó volt az országos teológiai konferencián is. Egyházi nemzetközi szinten pedig az Európai Egyházak Konferenciája területén küzdöttünk a fenti célok eléréséért. Az Indokínában elkövetett amerikai agresszió 1972-ben minden korábbinál élesebb és kegyetlenebb méretet öltött. A világméretű felháborodás kényszerítette Nixont a tárgyalások újrafelvételére. Legaktívabban a Keresztyén Békekonferencia szólaltatta meg ebben az ügyben a lelkiismeret szavát. Így küldött egyházunk képviselője személyében küldöttet Koppenhágába az indokínai amerikai háborús bűnöket vizsgáló bizottság ülésére. Az amerikai agresszió elleni felháborodás egyházunk közvéleményét mélyen áthatotta. Ez tükröződött a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa közgyűlési határozatában is. amely összefogta valameny- nyi tagegyház állásfoglalását. Egyházi nemzetközi téren célkitűzésünk az volt, hogy egyházunk diakóniai teológiáját szólaltassuk meg különböző relációkban. Az LVSZ egyházi együttműködési bizottsága májusban hazánkban, Kecskeméten tartotta ülését. Ez volt az év legkiemelkedőbb rendezvénye egyházunk részéről. Örömmel nyugtáztuk, hogy az EVT központi bizottsági ülésén több progresszív határozat született, amelyet egyházunk képviselője is segített. A kétoldalú egyházközi kapcsolatok területén elsőként püspökeink szovjetunióbeli útját emelem ki, amelynek főbb állomásai jelzik a szolgálat területeit is: Moszkva, Riga, Tallinn. Ezenkívül a kedvezőbbre fordult nemzetközi légkörben erősítette D. Káldy Zoltán püspök kapcsolatainkat az NSZK egyházaival, miközben az NDK- val való egyházi kapcsolataink változatlan intenzitással folynak. A népi nemzeti egység jegyében szavazott népünk a Hazafias Népfront programjára az év elején lezajlott ország- gyűlési és tanácsi választások során. Egyházunkat az a megtiszteltetés érte, hogy képviselőin keresztül maga is részt vehet az államéletben. Így nyert országgyűlési képviselői tagságot D. Káldy Zoltán püspök és Lehel Ferenc szombat- helyi lelkész. D. Koren Emil esperes fővárosi tanácstag lett, és sok más lelkészünk került be a megyei, járási, városi, községi tanácsba, vagy a Hazafias Népfront és a békemozgalom szerveibe. A Hazafias Népfront programja áthatotta és áthatja egyházunk közvéleményét, s örönfmel számítjuk magunkat azok sorába, akik szívvel-lélekkel készek drága hazánknak, a szocialista Magyarországnak, építésére. Az ökumenikus Tanács tagegyházainak a haladás égisze alatt történő együttműködése tovább erősödött. Ennek kiemelkedő eseménye volt D. Káldy Zoltán püspök díszdoktorrá avatása Debrecenben, majd D. dr. Bartha Tibor református püspök díszdoktorrá avatása Teológiai Akadémiánkon. D. dr. Pálfy Miklós profesz- szor és ökumenikus főtitkár elhunytéval a megüresedett ökumenikus főtitkári tisztségbe az Ökumenikus Tanács közgyűlése dr. Pröhle Károly profesz- szort választotta meg, aki az újonnan elfogadott szabályrendelet értelmében egyben a Teológiai Szemle felelős szerkesztője is lett. Isten iránti hálával gondolunk a magyar ökumené eredményeire. Az Országos Teológiai Konferenciák az elmúlt év legkiemelkedőbb belső egyházi eseményét jelentették. Nemcsak a számszerű eredmény fontos, hogy lelkészeink csaknem kivétel nélkül részt vettek azon, hanem az a -teológiai eredmény, ahogyan • továbbfejlesztettük a diakónia teológiáját, ahogyan megfogalmaztuk válaszunkat a legfontosabb és legaktuálisabb kérdésekben. Ez a teológiai szellemi érték az a bázis, amelynek alapján lelkészi karunk alapvető kérdésekben való egysége kibontakozódat. A teológiai akadémia új épülete tervének fokozatos megvalósítása olyan nagyjelentőségű lépés az építkezések vonalán, amilyen fontos teológiai-szellemi téren a diakónia teológiájának továbbfejlesztése. A 9 millió forintos költséggel épülő új Teológiai Akadémia épülete hirdetni fogja, mennyire megbecsüljük a lelkészképzés ügyét, és benne egyházunk jövőjét Az Országos Egyházi Munkaágak közül a sajtóosztály szolgálatában kiemelkedik az új kétszínnyomású kétszázoldalas szórványhittankönyvnek, valamint új imádságos könyvnek a kiadása. Figyelemre méltó az Evangélikus Elet szerkesztésének tervszerűsége és alapossága, amely elsősorban D. Káldy Zoltán püspök érdeme. A diakóniai munkában jól sikerült a zuglói szeretetotthon áttelepítése az Üllői útra. Az országos diakóniai konferencia is tükrözte, hogy 1972. a fellendülés éve a diakóniai szolgálatban. A Gyülekezeti Segély vonalán maradéktalanul közegyházi alapra helyeztük a külföldi segélyek ügyét. Evangélikus múzeum előkészítése és a’ gyűjteményi tanács felállítása egyházunk kincsei megőrzése tekintetében jelent előrelépést. 1972 a felemelt összegű nyugdíjak éve, több testvérünknek biztosíthattuk pihenésük idejére a nagyobb összegű anyagi megbecsülést. Gyülekezeteink érdekét szolgálták mindezek az eredmények. A gyakori püspöki és esperest látogatások, a csereszolgálatok is ennek a jegyében történtek. Kiemelkedő gyülekezeti eredmény a konfirmációi oktatás kétszer négy hónapra történő kiterjesztése, ami mögött az országos elnökség erőfeszítése álL Isten iránti hálával gondolunk az elért eredményekre, tőle kérünk bocsánatot bűneinkre és mulasztásainkra, s benne megerősödve tekintünk előre az új esztendő feladataira. Az elhangzott köszöntésre az Országos Elnökség nevében D. Káldy Zoltán püspök válaszolt Az elért eredmények reménységre adnak okot Az előbb felsorolt eredmények semmi esetre sem adnak okot pesszimizmusra — állapította meg a püspök. Majd szólt arról, hogy mindez közös munka eredménye. Voltak, akik odatartották vállukat a közös teher alá, sőt olyanok is voltak, akik az egy mérföldkő helyett — az ige szavaival élve — készek voltak, még a kettő megtételére is. Ezek között emlékezett meg elsőrenden dr. Mihályfi Ernő országos felügyelőről, hangsúlyozva elvhűségét, emberségét, finom csendességében is határozottságát. Hiányzik D. dr. Pálfy Miklós arca is, aki hallatlan dinamizmussal és ugyanúgy jó kedéllyel vett részt az elmúlt huszonöt esztendő közegyházi munkájában. Megemlékezett még a püspök Bártfai Lajos volt csongrád—szolnoki esperesről és Mina János kiskőrösi vallástanárról, akiktől a közelmúltban kellett elköszönnünk. Ez a megemlékezés arra is int bennünket, hogy fokozottabb mértékben becsüljük meg egymás munkáját és emberi méltóságát — mondotta D. Káldy Zoltán püspök. Európára nézve hangsúlyozta, hogy tudatosan kell európaiaknak lennünk, anélkül, hogy lebecsülnénk más földrészek lakóit, vagy kisebbítenénk az ott jelentkező kérdéseket. Nyugat és Kelet viszonyában segítenünk kell, hogy az ideológiai ellentétek elmosása nélkül valósuljon meg a nagyobb együttműködés. Ezt a segítést még az eddiginél is határozottabban és tervszerűbben kell végeznünk. Ami Indokínában folyik az a világ, de elsősorban az Észak-Amerikai Egyesült Államok történelmének legnagyobb szégyene. Annak az erkölcsi felbomlásnak a jele, amely az ottani kapitalista világ szellemiségéből folyik. Ma már nem kétséges, hogy az Egyesült Államok kénytelen lesz visszavonulni. De vajon a világ egyházai és egyházi világszervezetei nyugodt lélekkel mondhatják-e majd el, hogy a maguk helyén és idejében megtettek mindent e szörnyű népirtás megszüntetéséért. Mi úgy érezzük, hogy országos egyházunk a nemzetközi fórumokon, amit lehetett megtett, sokszor megvetést, meg nem értést, sőt diszkriminációt is elszenvedve másoktól Jól éressük magunkat hasúnkban Közvetlen környezetünk eseményeit elemezve a püspök elmondotta, hogy bár nem vagyunk nacionalisták, nagyon szeretjük ezt a hazánkat. Szeretnénk minél szebbé és gazdagabbá tenni. Az a reménységünk, hogy az elkövetkező időben nemcsak a szocializmus fog hazánkban tovább erősödni, hanem a szocialista nemzetté válás is. Közben úgy szeretnénk erőnket, sajátosságainkat népünk célkitűzéseihez hozzáadni, hogy a szocialista táboron belül erősödjék ezáltal az internacionalizmus is. E tekintetben is jó segítség számunkra a most folyó Petőfi jubileum. Amit kososén elhatároztunk, ast kell megvalósítanunk Az elkezdődött esztendő egyházi feladatait ismertetve az Országos Egyház püspök-elnö ke, jelezte, hogy azok középpontjában Magyarországi Evangélikus Egyházunk 450 éves jubileumának kell állnia. Fel kell mérnünk, mit jelent a jelen számára az a múlt, ami a budai országgyűlés óta eltelt. Visszaemlékezésünknek az a célja, hogy megerősítsen a jelenben. Kitért ezzel kapcsolatban az evangélium megbecsülésének ' ' jelentőségére, amelyért oly sok harc folyt és arra a szoros közösségre, amely e négy és fél század alatt egyházunkat népünkhöz fűzte D. Káldy Zoltán püspök egyházunk örömét fejezte ki, hogy Petőfit — a mi egyházunkból kinőtt virágot — mint mondotta, nagy nemzeti megbecsülés veszi körül. Nemzeti érzése, internacionalizmusa, forra- dalmisága és prófétai látása valóban méltó erre. De érdemes nekünk felfigyelnünk a szerelemben, a hitvestársi, a szülő és gyermeki, a testvéri viszonyban, valamint a más emberek megbecsülésében jelentkező etikájára is. Utalt a püspök a továbbiakban arra, hogyan biztosította a jelen évben 25 éves jubileumát elérő Egyezmény az evangélium hirdetésének lehetőségét, hogyan segítette egyházunkat helyét és szolgálatát megtalálni hazánkban és abban a felismerésben megerősödni, hogy ez az állam a mi államunk is. Az előttünk álló feladatok további részletezése során D. Káldy Zoltán hangsúlyozta, hogy azt, amit közösen elhatároztunk közösen meg is kell valósítanunk. Ehhez mindnyájunk erejére van szükség. Ezért egymásra jobban vigyázva, egymást segítve kell még jobban összefognunk a közös feladatok végrehajtására. Zarándoknlnnkat a diakónia utján járjuk Újévi kössöntés a Déli Egyházkerületben A 121. zsoltár (amely a közelmúltban elhunyt D. dr. Pálfy Miklós ótestamentomi profesz- szor fordításában készült az új bibliakiadás részére) zarándokzsoltár s ezért emlékeztet arra a változásra, amit az ó és újév jelez számunkra. Aki nem számol azzal, hogy a világon átvonulva mindnyájan hazamegyünk, azt meglepetések érhetik. Különösen, ha el kell búcsúznia emberektől, vagy ha maga kerül ebbe a helyzetbe. Utalt a püspök arra a négy temetésre, amely számára is mély megrendülést jelentett az esztendő végén. A zsoltár egyes részeit alkalmazva szólt a püspök arról, hogy vándorutunkon benne élünk a Magyar Népköztársaságban és segítjük annak életét és célkitűzéseit etikánkkal és humanizmusunkkal. És ebben a tekintetben nem kívánunk semmi változást. De közben nem feledkezünk meg arról sem, hogy nem maradhatunk itt örökké, ezért szemeinket Istenre emeljük. Hit nélkül nem tudunk vesetni Utunkon problémák is jelentkeznek. De nekünk ezekkel kapcsolatban is Istenre kell tekintenünk, mert hit nélkül nem tudjuk egyházunk népét a zarándokúton vezetni. Az igében valaki biztat bennünket, s nekünk lelkészeknek, felügyelőknek és presbitereknek ezzel a bíztatással kell a gyülekezetek vándorcsapatának az élére állítunk. A jövőben még több bíztatással, bátorítással kell segítenünk a vándoroknak. Ez akkor lehetséges, h^ Istent úgy látjuk, mint a zsoltáríró: hatalmasnak és » hűségesnek. Továhh a diakónia útján A zarándokút, amelyen járni akarunk a diakónia útja. Ez nem egy irány a sokféle teológiai lehetőségből, hanem a teológia szíve. Nem is csak a legújabb teológia az eddigiek sorában, hanem visszatekintve is ezen lehet lemérni az előbbiek és a többiek értékét. Azért választottuk ezt az útat, mert ez Jézus útja. Ezért hívjuk erre a gyülekezetek vezetőit és tagjait. Azt várjuk a lelkészektől, felügyelőktől és presbitériumoktól is, hogy ezen az úton vezessék gyülekezeteiket. Ez minden eddiginél több munkát és nagyobb felelősséget követel. A továbbiakban a püspök a mindennapi gyülekezéti munka feladataira nézve adott útmutatást az ige tovább bontásával a jelenlévő gyülekezeti D. Káldy Zoltán püspök vá- vezetőknek, végül rajtuk ke- laszát aktuálisan építette fel az resztül kívánt a gyülekezetek- egyik aznapi igére a Bibliaol- nek hitben és szolgálatban vasó vezérfonalból. gazdag új esztendőt. Sok évi hagyományhoz híven munkatársai közösségében fogadta újév napján a déli órákban D. Káldy Zoltán az egyházkerület püspöke hivatalában a Virágh Gyula esperes vezetésével megjelent Pesti Egyházmegyei lelkészeket, felügyelőket és a gyülekezetek presbitériumának képviselőit. A püspök mellett jelen volt az egyházkerület felügyelője, Szent-Ivány Ödön is. Az Országos Egyházi Irodát Karner Ágoston főtitkár képviselte. A diakóniai teológia újabb eredményei A jelenlévők, valamint a gyülekezetek nevében Virágh Gyula esperes fejezte ki az egyházkerület, illetve az egyházmegye ázeretetét és áldáskívánását. A múltra nézve hangsúlyozta az 1972. év eredményességét, amit különösen is jeleztek a lelkészkonferenciák. Ezeken a diakóniai teológia újabb eredményei lettek a lelkészek és rajtuk keresztül a gyülekezetek közkincsévé. Az új esztendőre tekintve az esperes hangsúlyozta azoknak a jubileumoknak a fontosságát, amelyeket ebben az évben fogunk ünnepelni. Kiemelte ezek mellett azt a jelentős vállalkozást, amelyeket az új Teológiai Akadémia megépítésével vállalt magára egyházunk. A Déli Egyházkerület Presbitériumának legutóbbi ülésére visszatekintve hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a diakóniai teológia eredményei érvényesüljenek az egyes gyülekezetek életében. A továbbiakban foglalkozott azokkal a részfeladatokkal, amelyek ennek kapcsán jelentkeznek, valamint azokkal a kérdésekkel, amelyekkel a budapesti gyülekezeteknek a jövőben meg kell birkózniuk. A püspöki jelentés alapján kiemelte az áldozatkészség fokozásának jelentőségét, az elvándorlással kapcsolatban jelentkező feladatokat, a kazuális alkalmak fontosságát, a pásztorolás és a gyülekezet fiataljai hitbeli nevelésének aktuális kérdéseit. Utalt a lelkészek, felügyelők és presbiterek felelősségére a szolgálatok megosztásában és elvégzésében. Végül az egyházkerület elnökségének eddigi segítségét megköszönve kérte a további útmutatást és kívánt D. Káldy Zoltán püspöknek és Szent-Ivány Ödön egyházkerületi felügyelőnek jó egészséget és további eredményes munkát. Egy időszerű útmutató ige 3,6 MILLIÁRD EMBER ÉL A FÖLDÖN Az 1970. évi lezárt statisztikai adatok szerint az emberiség a legutóbbi két évtizedben egy milliárddal szaporodott és 3 milliárd 632 millió ember él a Földön. Ha a népesség növekedése évente továbbra is eléri a két százalékot, akkor 2000-ben kereken hat és fél milliárd lesz Földünk lakossága. Több, mint 100 millió lakost találunk a következő országokban: Kína, India, Szovjetunió, Egyesült Államok, Indonézia és Japán. (Iwi) KONSTANTINÁPOLY Dr. Philip A. Potter, az Egyházak Világtanácsa új főtitkára december Iá—19. között meglátogatta az ortodox egyházak tiszteletbeli vezetőjét, I. Demetriosz pátriárkát. (öpd)„
