Evangélikus Élet, 1973 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1973-05-13 / 19. szám

Igehirdetés és diakónia Jn 3J6 AZ EVANGÉLIUM LEGRÖVIDEBB ÖSZEFOGLALÄSA, summája János evangéliumának ez a mondata. Isten örök sze- retetét és ingyen kegyelmét Jézus Krisztus minden értelmét meghaladó áldozatában mutatta meg. Ez a szeretet nem egy­szerűen elvi állásfoglalás, nem érzelgősség, nem hangulat, nem megindultság. Isten úgy szeret, hogy cselekszik, segít. Valami olyat ad, amit csak főle kaphatunk és amire föltétlenül szük­ségünk van: bűnbocsánatot, új életet és üdvösséget: Ezt a sze- retetet és kegyelmet mindenkinek felkínálja az evangélium hirdetésén, keresztüli IGEHIRDETÉSÜNK KÖZÉPPONTJÁBAN Isten szeretető- nek ez a meghirdetése áll. Az evangélikus szószékről az ige­hirdetésben ez szólal meg és emberi beszéden keresztül Isten ezt a szeretetet nyújtja és kínálja. Ha az igehirdetésből kima­rad — vagy láthatatlan háttérként és mozgató erőként nincs mögötte — az evangélium, úgy az igehirdető nem áll küldeté­sének magaslatán. Vannak gyülekezetek, amelyekben a törvény hirdetése, a kémény beszéd, az emberi bűnök és gyarlóságok leleplezése számít jó prédikációnak. Vannak gyülekezeti tagok, akik csak valami eligazítást, útmutatást, tanítást várnak az igehirdetéstől. Vagy éppen akkor elégedettek a prédikációval, ha a lelkész „jól odamond” a bűnös világnak, vagy temetésen úgy beszél, hogy szem nem marad szárazon. Ugyanakkor sü­ketek és zártak a ,?Jó hir’-nek, az evangéliumnak megbánásá­ra! AZ AZ EGYHÁZ, AMELY NEM AZ EVANGÉLIUMOT hir­deti, vagy megmásítja azt, küldetését nem értette meg! Az az igehirdető, aki kiszolgálja az emberek óhaját olcsó népszerű­ségért, megbízatását alapvetően elhibázta! AZ EGYHÁZ SZOLGÁLATÁBAN az evangélium hirdetése bármennyire centrális, középponti helyet foglal el, mégis egy­oldalú, félreértett, „sánta” marad, ha nem tekinti küldetésének és megbízatásának a diakőniát. Az egyház lényegéhez és kül­detéséhez éppen úgy hozzátartozik a diakónia, mint az igehir­detés. Nem lehet a kettőt egymás elé vagy fölé helyezni, csak együtt, vagy egymás mellett lehet Krisztustól kapott megbíza­tásként mind a kettő. Amint Jézus Krisztus földi élete útján a kettőt együtt gyakorolta: hirdette Isten országának eljöttét és segített az emberek bajain, ugyanúgy nem lehet az igehirdetés megbízatását a szolgálat, a diakónia elé vagy fölé helyezni. A DIAKÓNIA, A SZOLGALAT MEGBÍZATÁSA az egyház számára nem lehet és nem maradhat csak felismerés, vagy csak elvi állásfoglalás, vagy csak szép hangulat. Amint Isten szeretete cselekedet és amint Jézus, ahol szükséget és gondot látott, ott segített :a betegeket meggyógyította, az éhezőknek kenyeret adott, úgy az egyház diakóniájának cselekedetté kell válnia. Szépüld és épülő világunkban észre kell vennünk azokat az embereket, akik segítségre szorulnak és segítséget, emberséget, jó szót, szeretetet várnak! Hiszen élnek emberek egyedül ma­radtam elromlott családi életben, az útkeresés terhét hordva, — és messzebbre tekintve a mindennapi kenyér hiányában és a háború miatti szenvedések között! Ml AZ EGYHÁZ MEGBÍZATÁSA? Mi a fontosabb, az el­sődleges az egyház küldetésében? Az igehirdetés vagy a dia­kónia? Akinek kérdése ez, annak csak ezt válaszolhatjuk: az igehirdetés ÉS diakónia! ' , Kiszely Sándor —- Hűsvét után a 3. vasár­napon az oltárteritő színe: fe­hér. A délelőtti istentisztelet oltári Igéje: 1 Pt 2, 11—20; az igehirdetés alapigéje: Lk 10, 17—20. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Május 27-én, vasárnap reggel 7 órákor az evangélikus egy­ház félóráját közvetíti a Pető­fi rádió és az URH-adó. — ACSA. A böjti esti isten­tiszteleteken Bachát István váci, Gerhát Sándor galgagu- tai, Kiszely Sándor csővári, Maróti János acsai és Schultt Jenő vanyarci lelkész szolgált. — BÖCSA. A Bács-Kiskun Egyházmegye gyülekezetei köz­ti diakónia keretében a hartai gyülekezet odaajándékozta motorkerékpárját a bócsai gyülekezetnek a nehezen elér­hető szórvány területek gondo­zásához. — KELENFÖLD. Május 13-án, vasárnap este 6 órakor egyházzenei áhítat lesz a tem­plomban (XI., Bocskai út 10.). Közreműködik a gyülekezet ének- és zenekara Súlyok Im­re karnagy vezetésével. A mű­soron régi és mai szerzők mű­vei szerepelnek. Az offerto­rium az orgona felújítását szolgálja. —■ KONDOROS. Április 8-án a délelőtti istentisztele­ten Bodrog Miklós gyulai lel­kész igehirdetéssel szolgált. Egyházmegyei ' sajtóelőadó- kónt ismertette Sajtóosztá­lyunk kiadványait, mint teo­lógiai helyettes tanár pedig felhívta a gyülekezet figyelmét az új Teológiai Akadémia épí­tésének gondjára. Ez utóbbi célt szolgálta az istentisztelet offertóriuma is. Az egyházta­nács és képviselőtestület gyű­lésén külön is részletezte Bod­rog Miklós e két téma fontos­ságát és problémáit. Jelentkezés kántori tanfolyamokra Az Országos Evangélikus Kántorképesítő Bizottság a nyár folyamán Foton a következő időben rendez kántori tanfolya­mokat: I. tanfolyam június 25-től július 6-ig II. tanfolyam augusztus 13-tól 24-ig A tanfolyamok részben előkészítő jellegűek teljesen kezdők­nek (korhatár nélkül), részben továbbképzés a már végzettek számára, illetőleg azoknak, akik szolgálatban- állnak, de nincs bizonyítványuk, vagy oklevelük. Karvezetés. Énekkari munka. RÉSZVÉTELI DÍJ: 400,— Ft tandíj és teljes ellátás. Ez ösz- szegből 50,— Ft jelentkezési díj, amely jelentkezéskor piros postautalványon küldendő 2151. Főt, Mária u. 3. címre, a 350,— Ft pedig megérkezéskor a helyszínen fizetendő. JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: mind a két tanfolyamra má­jus 17. JELENTKEZÉSI CÍM: Országos Kántorképesítő Bizottság, 1088, Budapest, VIII., Puskin utca 12. JELENTKEZÉSKOR MELLÉKELNI KELL: 1. lelkész: aján­ló levelet, 2. rövid életrajzot. 3 hatósági orvosi bizonyítványt. A felvételről részletes felvételi értesítést küldünk. ORSZÁGOS KÁNTORKÉPESlTÖ BIZOTTSÁG József 'Attila: Erős vár a mi Istenünk Erős vár a mi Istenünk, Kemény vasunk és vértünk, ínségben együtt van velünk. Megvált és harcol értünk. Kél az ősi rossz, Bajvető gonosz, Csel vad fegyvere, Erőszak ővele. A földön ő az első. Önnön erőnk csak délibáb És bizony esnénk esten. De harcba küldte Egy Fiát Értünk maga az Isten. Kérded-é, ki az? Jézus, az igaz. Sok had, Egy a fő. Nincs Isten más csak ö, Krisztus a Győzedelmes. S ha földön ördög nyüzsgene És elnyelni akarna, Meg nem riadnánk — ellene Győz hitünk diadalma. A világi út Tombolhat vadul, Semmit sem teliét, Ö megítéltetett. Megrendül egy szavunkra. Él, áűl az ige igazul, Akárki vesse-hányja. Táborainkra száll az Űr Szent Lelke, adománya. Jó hír, nő, család, Jószág, test, világ Veszhet, vihetik Veszendő kincseik”, — Miénk marad az ország. Jer, örvendjünk keresztyének Lk 10,17—20 Nagy reformátorunk ezzel a címmel adott Ifi egy minden­napra szóló magyarázatos áhitatos könyvet. A keresztyén élet sokszínűségét, komolyságát, mélységét az örvendezésre való hívásban adta meg. Első énekei közt találjuk a 351. éneket: „Jer, örvendjünk keresztyének, jer, énekeljünk vígan!” Méltó ez az örvendezésre való hívás az öröm vasárnapján, de mél­tatlanná válnánk, ha csak erre a napra, vagy a húsvét utáni időre — ami az öröm ideje — korlátoznánk örömünket. Ke­resztyén életünknek alaphangját az örömnek kell megadni! Ér­dekes, hogy az öröm szó fordul elő legtöbbször a Bibliában és talán a legkevesebb az igazán örülő keresztyének száma! VAN OKUNK AZ ÖRVENDEZÉSRE! Örömtől sugárzó het­ven tanítvány áll Jézus előtt. Küldetést kaptak az emberek kö­zött való szolgálatra. Elvégezték. Most számolnak be róla. Minden nemcsak jól sikerült, hanem a várakozáson felüli lett az eredmény. Ezért örülnek. Jézus fékezi ezt a fajta örömüket. Mélyebb alapja, gyökere van a tanítvány örömének: az ő ne­ve is fel van írva az élet könyvében! öröm lehet, hogy a szi­vek engedelmeskedtek nekik. Van ennél mélyebb, nagyobb, ér­tékesebb időt állóbb öröm: titeket is örök életre, örök örömre hívott Isten szeretete. Ezért van okuk az örvendezésre. Bármennyire is ott kezdődött keresztyén életünk, hogy Is­ten elhívott, igéjével megtérített, az alapot már ő akkor előle­gezte, megadta. Keresztségünkben. Nemcsak annak a gyüleke­zetnek keresztelési anyakönyvébe került nevünk, ahol megke­reszteltek, hanem az örök életre elhivattak könyvébe is. Erre mindig hivatkozhatunk. Reformátorunk, amikor nagyon kísér­tetett, szomorú volt, egyre csak ezt ismételgette: meg vagyok keresztelve! Hívás az üdvösségre. Mindig ok az örömre. Ez az öröm kötelez! MINDIG ÖRÖMBEN JÁRJUNK! A keresztyének tudnak az öröm fundamentumán állva örülni az életnek, munkának, hi­vatásnak, családnak, tavasznak, napsugárnak, virágnak, az örök élet reménységének. Van életükben gond, megpróbálta­tás, betegség, szenvedés, szerencsétlenség, gyász és halál. Ezeregy ok a bánatra, szomorkodásra. Mégis gondjai, könnyei mellet, betegségben is tudhatják, hogy mindez javukra szol­gál. Magára, körülményeire nézve sokszor lehet ok a szomor­kodásra, de Istenre nézve mindig van ok az örömre. Mint bánkódok, mégis mindig örvendezők Krisztus halálával és fel­támadásával szerezte meg örömük alapját! Vérével aláhúzta nevüket, hogy majd örök örömben is járhassanak! Ezért jer, örvendjünk keresztyének, jer énekeljünk vígan! ÖRÖMSZERZÖ SZOLGÁLATBAN JÁRJUNK! A tanítvá­nyok visszatértek — de Jézus azóta is mindig küld. Ezt az örö­möt hirdessétek, cselekedjetek. Amikor neked is fájni kezd nemcsak d másik örömtelensége, hanem közel jön a gondja, fájdalma, szomorúsága. Egy jó szó, tekintet, szorító kézfogás, jó tanács könnyek letörlése is lehet ilyen örömszerző szolgálat. „Ne várj nagy csodát az életedben, kis hópelyhek az örömök, szitáló, halk sziromcsodák s rajtuk át Isten szól: Jövök." (Reményik) Az örömszerző Isten jön kis és nagy örömökön keresztül hozzánk, hogy mi is lehessünk apró hópelyhek vagy tavaszi virágszirmok a másik életében. Mindenkor örüljünk, keresztyének! Mindenkor örömet sze­rezzünk! Ez is öröm! Hegyháti János IMÁDKOZZUNK Szerető mennyei Atyánk! Köszönjük, hogy életünk indu­lásakor beírtad nevünket az élet könyvébe. Keresztségünkkel elhívtál az üdvösségre, örök örömre. Azóta is igéddel és szent­ségeddel munkálod szívünkben a bitet, hogy örömben járjunk! Adj mindig olyan kiutat, mely elvezet a Benned való megbé­kéléshez, megnyugváshoz, örömhöz. Használj fel minket is esz­közödül abban, hogy velünk és körülöttünk minél több örven­dező szív lehessen. Ámen. „Azért,' ha valaki Krisztus­ban van, új teremtés az; a ré­giek elmúltak, íme újjá lett minden.” (2 Kor. 5, 17) VASÁRNAP. — „Áldjad én lelkem az Urat és egész ben­sőm az ő szent nevét.” (Zsolt. 103, 1 — 1 Pt 2, 16 — Jn 16, 13—23 — Zsolt 66, 1—12) Fel­hívás ez Isten dicséretére. Szükségünk van rá. Kiemel pillanatnyi keservünkből és el­szigeteltségünkből. Istenhez emel és áz őt dicsérök nagy gyülekezetébe állít. Szemünket nyitogatja, ván okunk a hálá­ra: Isten bűnbocsánatával megszabadított, szavával vezet, kéréseinket meghallgatja. Ha majd Jézust meglátjuk, teljes lesz örömünk. Ez végtelenre tágítja látókörünket és hálán­kat. Ilyen emberek közelében jó élni. HÉTFŐ. — „Leszállónak mindketten a vízbe, Filep és a komornyik; és megkeresztelé őt. Mikor pedig a vízből fel­jöttek, az Ürnak lelke elragadó Fiiepet és többé nem látta őt a komornyik, mert tovább mé­né az ő útján örömmel.” (Csel. 8, 38—39 — Joel 2, 23 — Ef 4, 17—24 — Dán 2, 1—26) Ré­gen volt, amikor megkeresz­teltek. Talán már nem is él az, aki a szent szolgálatot végezte. Visszagondolva megtelik a szí­vem melegséggel. Aki akkor nevemen szólított, ma is Atyám. Az ajtót, amit kinyi­tott, azóta sem csukta be. Min­dennap visszatérhetek hozzá és tőle indulhatok újra. Ez hű­ségre és engedelmességre, igaz életre és tisztaságra kötelez, így indulhatok ma is örömmel. KEDD. — „És felöltöztetek amaz új embert, melynek úju- lása ván Annak ábrázatja sze­rint való ismeretre, aki terem­tette azt.” (Kol 3, 10 — Zsolt 100, 3 — Jób 38, 31—38 — Dán 2, 27—49) Felüdül az ember, ha leteheti a piszkos ruhát és tiszta ruhát ölthet. Vannak ugyan olyanok, akik nem sze­retnek öltözködni, inkább úgy maradnak. Ezzel kellemes ér­zéstől fosztják meg magukat, sőt mennyegzői örömtől. Mert Isten minket menyegzőre hí­vott, hogy tiszta ruhában ör­vendezzünk. Ez a ruhaváltás nem megy magától és nem elég egyszer megtenni. A ben­nünk levő haragot, káromlást, fösvénységet, paráznaságot kell megölnünk; helyükbe Krisztus indulatait: szelídséget és ál­dozatos szeretetet felöltöz­nünk. Mindig újra. Ebben lát­szik meg Isten újjáteremtő akarata és hatalma. SZERDA. — „Legyetek azért atyámfiai béketűrők az Űmak eljöveteléig.” (Jk 5, 7 — Ézs 51, 9 — 1 Jn 4, 7—14 — Dán 3, 1—30) A hosszútávfutóknak bizonyos szakasznál különösen kritikus, nehéz pillanataik vannak. El akar fogyni a leve­gő. Ilyenkor csak nagy akarat­erő és elszántság tudja átlen­díteni őket, hogy végigfussák a távot. Sokszor fogytán van bennünk a szeretet. Aki fel­adatot adott és embereket mellénk, bőven adta szerete- tét. Az Űrhoz fűző szeretet minket is át tud lendíteni kri­tikus szakaszokon. CSÜTÖRTÖK. — „Rendelt egy napot, melyen megítéli majd a föld kerekségét igaz­ságában egy férfiú által, akit arra rendelt; bizonyságot tévén mindenkinek azáltal, hogy fel- támasztá őt halottaiból.” (Csel 17, 31 — Zsolt 89, 15 — Csel 17, 22—33 — Dán 5, 1—12) Szeretjük magunkat másokhoz hasonlítani. Így minden olyan viszonylagos és jól megmagya­rázható. Ezt a mi elképzelt és mindenre bólintó házi iste­nünk is jóváhagyja. De nem az élő Isten! Ö nem elnéző, de kegyelmes: Jézus a bíró. O a mérték számunkra is? PÉNTEK. — „Titeket is, akik hajdan elidegenültek és ellenségek voltatok gonosz cse­lekedetekben gyönyörködő ér­telmetek miatt, most mégis megbékéltetett az ő emberi testében a halál által, hogy mint szenteket, tisztákat és feddhetetleneket / állíthasson maga elé.” (Kol 1, 21—22 — Ézs 43, 24—25 — 2 Kor 5, 16— 21 — Dán 5, 13—30) Háborút indítani, abba bekapcsolódni, pusztítani ördögi gyorsasággal lehet. A békét helyreállítani hosszú, fáradságos munka, ál­dozatot is követel. Isten maga munkálta a mi békességünket nagy áldozat árán. Felfogha­tatlan. „Boldog, ki elhajítja fegyverét, s rábízza magát győzelmes kezére” (Reményik Sándor: A fáklya ég) SZOMBAT. — „Hiszen te közöttünk vagy, Uram, és mi a te nevedről neveztetünk, ne hagyj el minket!” (Jer 14, 9 — Lk 24, 28—29 — Rm 1, 18—25 — Dán 6) Á bizalom hangja ez. Aki irgalmát, hűségét és hatalmát nekünk megmutatta, többé el nem fordul. Nem tar­tózkodó idegen, futó vendég. Bizalmunk olyan nagy lehet, hogy rá hivatkozhatunk. Ígé­rete áll: „Én ti veletek vagyok minden napon a világ végeze­téig.” Joőb Olivér Istentiszteleti rend Budapesten, 1973. május 13-án Dea& tér de. 9. (úrv.) Gáncs Pé­ter íteol.), de. 1L (úrv.) dr. Ha­fenscher Káoly, du. 5. dr. Kékén András, du. 6. Szeretetvendégség: dr. Hafenscher Károly. Fasor de. 11. Szirmai Zoltán du. 6. Szirmai Zoltán. Dózsa György út de. fél 9. Szirmai Zoltán. Üllői úf 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rá­kóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Solymár János, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Muncz Frigyes. Kőbánya de. 10. Sülé Ká­roly. Utász u. de. 9. Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12. Sülé Ká­roly. Zugló de. lil. (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Fóti út 22. de. 11. Kertész Géza. Váci út de. 8. Ben­czúr László. Frangepán u, de. fél 10. Benczúr László. Újpest de. 10. Blázy .Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár Újtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerletelep de. 8. Pestúj­hely de. 10. Schreiner Vilmos. Rá­kospalota MÁV Telep de. 8. Kö­kény Elek. Rákospalota Nagytem­plom de. 10. Kökény Elek. Rákos­— KÖSZÖNET. Bátyám, Berecz Gábor budapesti lakos elhunyta alkalmából küldött részvétleveleket és a temeté­sen való részvételt hálásan kö­szönöm. Berecz Zoltán. — LUTHER-KABATOT szaksze­rűen készít Dóczl Zoltán szabó­mester. Budapest. YI. Majakovsz­kij utca 6. — HARANGÖNTEST, harangko­ronák és állványok készítését vál­lalja Gombos Bajos harangontő mester örbottyánbán. (volt ör- szentmlklós) Dózsa György út 79. — HARMÖNIUMOT vennék, vi­dékről is. Arat kérek. 1082 Buda­pest. Vm.. Futó u. 36. f. 2. Kaizer István. Telefon: 344—987. — HELYETTESÍTÉST Vállal va­sárnapokon és ünnepnaio*- a nyugdíjas lelkész. Telefon: lu.— 519. palota Kistemplom du. S. KSkény Elek. Rákosszentmihály de. fél 10. Karrier Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél io. du. 3. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) D. Korén Emil, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Konfirmáció: D. Korén Emil, du. 6. Madocsal Miklós. To- rockó tér de. fél 9. Szita Istvánná. Óbuda de. 9, de. 10. (úrv.) XR Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. de. 11, du. fél 7. Budakeszi de. fél 9. Pesthidegkút de. fél 11. Modori u. 6. de. 10. dr. Lehel László. Kelen­föld de. 8. (úrv.) Reuss András, de. 11. (úrv.) Reuss András, du. 6. Ze­nés áhítat: Bencze Imre. Német­völgyi út de. 9. dr. Rezessy Zoltán. Nagytétény de. fél 9. Visontaj Ró­bert Keienvölgy de. 9. Budafok de. 11. Visonfai Róbert. Budaörs du. 3. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11 . evangélikus elet A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088. Budapest VIII., Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 516—20.412—VtH Előfizetési-ár: egy évre 90.— Pt Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 73.1243 Athenaeum Nyomda, Budapest jSotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Bd*a vezért gazgaíő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents