Evangélikus Élet, 1973 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1973-05-06 / 18. szám

0 RS Z ÁG OS EVANGÉ LI KU S HETILAP XXVIII. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM 1973. május 6. Ara: 3,— Forint Küldöttségünk hmérkezett az NDX-bóI A D. Káldy Zoltán püspök által vezetett egyházi küldöttség, amelynek D. dr. Ottlyk Ernő, az Északi Egyházkerület püspöke, dr. Prőhle Károly teológiai akadémiai tanár, az Ökumenikus Tanács főtitkára, ifj. Harmati Béla külügyi titkár és dr. Nagy István esperes, a Lelkipásztor felelős szerkesztője volt a tagja, április 15-én hazaérkezett a Német Demokratikus Köztársaság­ból, ahol az NDK-beli evangélikus-lutheránus egyházak meghí­vására tettek hivatalos látogatást. A Ferihegyi repülőtéren a küldöttséget Karner Ágoston or­szágos főtitkár, Virágh Gyula, a Pesti Egyházmegye esperese, a diakóniai osztály ügyvivő-lelkésze, Szemerei Zoltán országos pénztáros és több munkatárs fogadta. Megjelent Balló István, az Állami Egyházügyi Hivatal elnök- helyettese, valamint Madai András főosztályvezető is. Egyházunk küldöttségének útjáról és tapasztalatairól lapunk­ban sorozatban számolunk be. 0 Édesanyák tanítása Hatalmas forgalmat bonyolítottak le a virágüzletek és virág­standok Anyák Napjára készüldőve. Mintha az egész társada­lom egyszerre mozdult volna és egyre gondolt volna. De azt is mindnyájan érezzük, hogyl ennek a mozdulásnak a hatása és „haszna” mélyebb, s nagyobb, mint amit a gyorsan hervadó vi­rágok jelezhetnek. Megható az óvodások és kisiskolások szorgos és izgatott ké­szülődése, amint kézimunkákkal és versikékkel állnak meg az Anyukák előtt. — Iflgondolkodtató dolog tudni, hogy ezen a na­pon benépesülnek a szociális otthonok, kórházak és utókezelő­kórházak folyosói és szobái és a szobatársak előtt megeleve­nednek az addig csak elbeszélésből vagy fényképről ismert ar­cok. — Szomorúan szép élmény az is, hogy benépesülnek a te­metők és sok sír előtt látni fiatal vagy idős „gyermekeket”, akik szótlanul mesélnek, talán őszintébben és türelmesebben, mint egykor, a közös otthonban... Mit tehetnénk azért, hogy mindez ne korlátozódjék az év egyetlen napjára, május első vasárnapjára? MEGBECSÜLNI AZ ÉLETET. Korunkban megnőtt az élet értéke. Tovább élhet az ember, nagyobb lehetőségek nyílnak betegségek leküzdésére, mint régebben. De e lehetőségek mel­lett vannak más lehetőségek is: háborúk, gyűlölködések, fe­lelőtlenség közutakon, felelőtlenség káros szenvedélyek terén, széthulló családi életek, öngyilkosságok, faji megkülönbözteté­sek és még sok, ezekhez hasonló veszély. Az Édesanyák jobban becsülik az életet. Megtanulják ezt, miközben gyermekük születését várják és miközben annak kis életét óvják, vigyázzák megszületése után. Ha őket megkérdez­ték volna, soha nem lett volna háború e földön'. Ha őket meg­kérdeznénk, több lenne a leeresztett ököl, a megbocsátott sére­lem. Kevesebb lenne az önmagát és másokat veszélyeztető szá­guldó őrült a közutakon, az italban és egyéb nyomorba döntő szenvedélyekben „menedéket” vagy „kikapcsolódást” kereső férfi és nő. Kevesebb lenne a válás is, a széthulló család, az el­hagyott asszony vagy férfi és szívében keserűséget tápláló, ön­magát sehol otthon nem érző gyermek. Kevesebb lenne az élet terheitől azonnal visszariadó öngyilkosjelölt, kevesebb a má­sik ember iránt bőrének színe, vallása vagy eltérő nézetei miatt esztelen gyűlöletet tápláló „felebarát”. Az Édesanyák be­csülik az életet. A saját gyermekük és a más gyermekének éle­tét egyaránt! Az Édesanyák becsülik az otthont és családot, mint az élet legszentebb műhelyét. És becsülik a társadalmat, az emberek mindennapi életének, munkájának színterét. Ta­nuljunk hát tőlük. Anyák napi suttogva elmondott, töredezett szavaktól egészen a Minisztertanács elnökének Parlamentben legutóbb elmon­dott beszédéig és válaszbeszédéig terjedhet a mi köszöntésünk: köszönjük, Édesanyák példátokat és amit tudunk, mi is meg­teszünk Értetek! Egyéni életünkben megfogadjuk, követjük ta­nításotokat. Társadalmunkban pedig még több megbecsülést készítünk nektek: az anyaság még nagyobb tiszteletét, még több anyagi és egyéb szociális megsegítését, hogy zavartalanul gyakorolhassátok pótolhatatlan és gyönyörű hivatásotokat. MEGTANULNI EZT: JOBB ADNI, MINT KAPNI. Ajándé­kot kapni mindenki szeret. A növekvő életszínvonal és igé­nyesség ezt a szót is családi alapszavak közé sorolta: szerez­ni, gyarapodni. Anélkül, hogy e szavakat bírálnánk, tegyük melléjük azt, amit az Édesanyáktól tanulhatunk: áldozatosan élni, viszonzási igény nélkül adni, mindig adni, anyagi fogal­makkal fel sem mérhetően, ésszerűtlenül, tékozolva... És ha eközben látjuk boldog arcukat, s összehasonlítjuk a mindig többért lihegő, hajszoló, elégedetlenek arcával, akkor megért­jük az ősi, bibliai igazságot: jobb adni, mint kapni. Jobb ál­dozatot is vállalni egymásért, jobb előlegezni a jóságot, meg­bocsátást, bizalmat! Köszönjük, Édesanyák, hogy annyi áldoza­tot hoztatok értünk és hogy adnitudástok kimeríthetetlen. ISMÉT ÁTGONDOLNI EZT A SZÓT: SZERETNI. A maga módján mindenki tud szeretni. De ez lehet önző, feltételektől függő, hangulati elemekből álló, felszínes szeretet is. Az Édesanyák szeretete igazabb, teljesebb és mélyebb. Azt kere­sik szeretetükkel, ami gyermeküknek jó. Tapintatosan és fi­noman szeretnek. Közelükben megszégyenül minden önző, me­legséget érez minden hidegszívű gyermek. Bebizonyosodik gyakorlatias korunkban is, hogy igaza van Pál apostolnak: „a szeretetben meggyökerezzetek és az legyen életetek alapja”. (Ef. 3, 17.) Köszönjük, Édesanyák, hogy soha nem engeditek megfakulni e szót: szeretni. Azt hittük, e napon mi köszönthetjük őket és mi adhatunk nekik virágot, ajándékot: és most ismét — mint már annyiszor az életben — mi kaptunk ajándékot, virágnál maradandóbbat: példát, tanítást. Édesanyák, Nagyanyák: köszönjük az ajándékot, Isten áldjon meg Benneteket érte! A Balti-tenger és a ttiringiai erdők között A Német Demokratikus Köztársaság Egyesült Evangélikus­lutheránus Egyháza vezető püspökének, dr. Ingo fíraecklein tü- ringiai püspöknek meghívására egyházunk küldöttsége április 2—15. között végiglátogatta a Lutheránus Világszövetség né­met demokratikus köztársaságbeli tagegyházait. A küldöttség tagjai voltaic D. Káldy Zoltán püspökelnök vezetésével D. dr. Ottlyk Ernő püspök, dr. Prőhle Károly professzor, a Magyar- országi Egyházak ökumenikus Tanácsa főtitkára, dr. Nagy István tatai lelkész, a Fejér-Komáromi Egyházmegye esperese és ifj. Harmati Béla külügyi titkár. A Szász, a Greifswaldi, a Mecklehhurgi és a Türingiai Tartományi Egyházakban tett lá­togató körút szervezője Fritz Heidler egyházfőtanácsos volt, az Egyesült Egyház berlini központi hivatalának vezetője. A lipcsei Tamás-templom oltártere A küldöttség útjának ismer­tetése előtt most hadd adjunk először is tájékoztatást a Bal­ti-tenger és türingiai erdők között élő azon evangélikusok­ról, akik vélünk együtt a Lu­theránus Világszövetség nagy családjába tartoznak. A német demokratikus köztársaságbeli nyolc tartományi egyház közül az előbb említett négy tartozik ide, míg a másik négy tarto­mányi egyházban a történeti fejlődés során közös egyházi szervezetbe kerültek a kisebb­ségi református gyülekezetek is. Ez utóbbi „uniált” egyházak magukat „evangélikus’* egy­háznak vallják, az előző „evan­gélikus-lutheránus” egyházak mellett. DER SONNTAG Gemeindeblatt der Ev.-Luth. Landeskirche Sachsens A SZÁSZ TARTOMÁNYI EGYHÁZ a Német Demokrati­kus Köztársaság legnagyobb tartományi egyháza, kereken 2,6 millió egyháztaggal és 1100 lelkésszel. Az 1200 gyülekezet Drezda, Lipcse és Karl-Marx- Stadt körzetében található. Szászország 1539-ben csatlako­zott a reformációhoz Kegyes Henrik herceg uralma alatt. Az uralkodók az egyház legfőbb patrónusai, de egyúttal „leg­főbb püspökei” (summus epis­copus) is voltak és ez érdekes helyzetet hozott, amikor 1696- ban Erős Ágost választófejede­lem áttért római katolikusnak, hogy elnyerje Lengyelország trónját. Az ország és a nép megmaradt a reformáció tábo­rában, a választófejedelem pe­dig átruházta egyházvezetői feladatait tanácsosaira. A 18. században Zinzendorf gróf Szászország területén fek­vő birtokán menedéket nyúj­tott a harmincéves háború val­lási üldözései elől menekülők­nek, akik főleg Csehországból érkeztek. így keletkezett Hern- hut, az a gyülekezet, amelynek nevét az általuk évről évre ki­adott Bibliaolvasó Útmutató világszerte ismertté tette. A tartományi egyház lelkészi vezetője a tavaly püspökké vá­lasztott dr. Johannes Hempel, aki dr. Kurt Johannes elnökkel, egyházi jogásszal együtt irá­nyít a drezdai központból. Die Kirche EVANGELISCHE WOCHENZEITUNG got találunk 387 gyülekezet­ben, 190 lelkész gondozása alatt. A gyülekezetek nagysága is hasonlít a mienkhez, sok a néhány száz lelkes falu, kicsi gyülekezetekkel, összevont lel­készi állásokkal. A vidék, a régi Pomeránia csak a 12. században lett ke­resztyén. A reformációhoz való térésüket Bugenhagennek, Lu­ther munkatársának köszönhe­tik (1534. Treptowi országgyű­lés). A 30 éves háború (1648) és a bécsi kongresszus (1815) között először teljesem, majd csak az északi részeken svéd uralom alatt éltek, később Po­roszországhoz tartoztak. Ekkor az egyház csatlakozott az „uniált” egyházakhoz, mert a porosz királyok erőszakkal egyesítették, uniálták az evan­gélikus és református gyüleke­zeteket. Az egyház viszont ma tagja a Lutheránus Világszö­vetségnek is. A Greifswaldi Tartományi Egyház lelkész vezetője a ta­valy püspökké választott Horst Gienke. Ic MECKLENBURGISCHE i pchenzeitung HERAU5GEGEBEN VOM OBERKIRCHENRAT DER EVANGELISCH-LUTHERISCHEN LANDESKIRCHE MECKLENBURGS A MECKLENBURGI TAR­TOMÁNYI EGYHÁZ Rostock, Schwerin, Güstrow körzetében 800 ezer egyháztagot és 340 lel­készt számlál 426 gyülekezet­ben. A keresztyénség a greifs­waldi körzethez hasonlóan ide is a 12. században jutott el. 1549-től csatlakozott Mecklen­burg a reformációhoz (Stern- bergi országgyűlés). Az iparosodás, a városba köl­tözés következtében igen sok gyülekezet elnéptelenedett a korábban szinte csak mezőgaz­daságáról híres területen. Az egyház vezetősége igyekszik nyomon követni a változásokat és elkészítették a lelkészi állá­sok újjászervezésének tervét 321 lelkészi állással. Igyekez­nek bevonni az egyház életé­nek minden területén a mun­kába a gyülekezetek tagjait. A lelkészek között 20 nő is föl­avatott lelkészként tevékeny­kedik. Különleges a helyzet Meck- lenburgban és Greifswaldban, hogy a Balti-tenger mentén a nyári időben rengeteg a nya­raló, akik részére a tartományi egyházak külön lelkészeket ál­lítanak be az istentiszteletek megtartására és gondoskodnak más egyházi programokról is (egyházi rendezvények, előadá­sok, egyházi nevezetességek be­mutatása). A Mecklenburgi Tartományi Egyház vezetői dr. Heinrich Rathke püspök és Rossmaiva egyházi elnök. GIAUBE EVANGELISCHES SON N TAGS BLATT ® UND _ ^ _ fuer. Thueringen HEIMAT A TÜRINGIAI TARTO­MÁNYI EGYHÁZ az az egy­házrész, amelyikhez minket magyarokat a legtöbb kapcso­lat fűz. Wartburg és Creuzburg várában élt Ápádházi Erzsébet, ezen a vidéken született, élt, dolgozott Luther Márton. Ez az a tartományi egyház, amelyik évről évre számos magyar lel­készcsaládnak nyújt üdülési le­hetőséget a festői szépségű er-: dók között, a türingiai hegyek­ben. Eisenach, Erfurt, Jena, Gera és Suhl vidékén egymillió egyháztagot találunk 620 lel­kész gondozásában. A tartomá­nyi egyház büszkesége a Lu­ther életére és a reformációra emlékeztető sok emlék. A másik jellemző Türingiá- ra, hogy igen komolyan gyako­rolják az egyházi diakóniát intézményes formában: 9 kór­házat, 28 öregotthont és gyer­mekotthont, 18 egyházi üdülőt mondhatnak magukénak. A Türingiai Egyház ma nyu­galomban élő püspöke, dr. Moritz Mitzenheim volt az első a német egyházi vezetők közül, aki a második világháború után fölvette a kapcsolatot egyházunkkal és ellátogatott Magyarországra. Utóda, az egy­ház mostani vezetője, dr. Ingo Braecklein püspök is járt már hazánkban meghívásunkra és dr. Gerhard Lots egyházfőta­nácsos, egyházi jogász-elnökkel együtt mindketten szívélyesen és magyar üdvözléssel köszön­tötték a küldöttség tagjait, mint régi ismerősöket. Luther szülőföldjén, a refor­máció hazájában, a Német De­mokratikus Köztársaságban a Balti-tenger és a türingiai er­dők között 4 millió 850 ezer hittestvért foglalnak maguk­ba azok a tartományi egyhá­zak, amelyeket küldöttségünk fölkeresett. Látogatásunk elő­készítéseképpen az egyházi saj­tó náluk sokat írt egyházunk­ról, ismertette egyházunk éle­tét és szolgálatát. Az egyes tar­tományi egyházak lapja fejlé­cét kicsinyítve itt közöljük. Lapunk későbbi számaiban részletesen beszámolunk kül­döttségünk tapasztalatairól és élményeiről, ifj. Harmati Béla DR PHILIP POTTER MOSZKVÁBAN Pimen pátriárka meghívásá­ra február második felében az ortodo egyház vendégeként egy he it töltött a Szovjetunió­ban az Egyházak Világtanácsa főtitkára. Megbeszélést folyta­tott az egyház felelős vezetői­vel az ortodox egyház és az Egyházak Világtanácsa kap­csolatairól. Látogatást tett a főtitkár Leningrádban, Novgo- rodban, Tulában és Zagorszk- ban (ena) Szirmai Zoltán A GREIFSWALDI TARTO­MÁNYI EGYHÁZ nagyságában a mi magyarországi egyhá­zunkra hasonlít. Greifswald, Stralsund, Neubrandenburg körzetében 450 ezer egyházta-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents