Evangélikus Élet, 1972 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1972-05-28 / 22. szám

\ ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP : _ • -• - • __________• . __;__:___________ • _ ■ __ X2 ÖTVIL ÉVFOLYAM, 22. SZÁM 1972. május 28. Ara: 3.— Forint r A Szentlélek vezetése korunkban Jn 14, 18—21 A Sz ntlélek és az egyház elválaszthatatlanok egymástól. Ahol a Szentlélek, ott teremtő munkája egyházat szül. Hiszen a Szentlélek Isten Lelke, aki megvilágosítja és megérteti mind­azt, amit Jézus Krisztus mondott, elvezérel minden igazságra, azokat szólja, amiket Krisztustól hall, ezért irányítása és vezérlő szándéka azonos a Krisztuséval. A TISZTÁN ÉS IGAZÁN HIRDETETT EVANGÉLIUM által vezeti és teremti a Szentlélek az egyházat. Voltak, akik úgy éltek vissza ezzel a tanítással, mintha a tiszta evangélium a világtól elvonatkoztatott, belső, kegyes körön futó igehirdetés volna. Ha az evangélium lényegét nézzük, Isten tökéletes emberszere- tetét, akkor megértjük, hogy az hirdeti tisztán és hűségesen az evangéliumot, aki feltárja a Szentháromság Isten szándékát és tervét az emberen való segítés minden vonalán. A Szentlélek erre ma különös erővel tanítja az egyházat. Ha Istennek tet­szett úgy szeretnie a világot, hogy az egyszülött Fiát adta érte, akkor az egyháznak is úgy kell szeretnie a világot, hogy ön­magát, teljes szolgálatát, egész szívét odaszánja az embereknek és az emberért. Aki tisztán és hamisítatlanul hirdeti az evan­géliumot, az el nem veszítheti a jézusi magatartás szemlélet- módját, nem járhat fellegekben, szolidaritást vállal az ember­rel, üdvösségét és földi boldogulását úgy szolgálja, ahogy arra a Szentlélektől kap indítást, aki ugyanazt szólja, amit Krisztus­tól hall. A LÉLEK GYÜMÖLCSE, MUNKÁJÁNAK EREDMÉNYE, irá­nyító hatása abban mutatkozik, hogy Jézus evangéliumához hűen hangzik az ige, Krisztus rendelése szerint veszik a szent­ségeket, és ezek nyomán a Krisztusban hívők élik a keresztyén szent életet, szolgálják Isten üdvösségre és földi boldogulásra irányuló akaratát, naponta végzik a keresztyén felebaráti sze­retet cselekedeteit, szorgalmas munkájukkal segítik Istennek az egész emberiséget előrevivő akaratát. A SZENTLÉLEK VEZÉRLI AZ EGYHÁZAT abban a kor­szakban, amikor Jézus már nincs a földön, de még nem követ­kezett be újraeljövetele. Az egyház korszaka ez az idő, ami Jézus mennybemenetele és visszajövetele között telik el. Ami­kor megjelenik hatalomban és dicsőségben, akkor lesz érvé­nyes ez az ige: „Íme, mindent újjá teszek”. A királyi székben ülőnek ez a jövőben bekövetkező mondása ígéret arra, hogy ő ma is újat cselekvő Isten, ma is és minden időben is utat mu­tat egyháza számára, nem hagyja magára árvákként a benne hí­vőket. Isten Szentlelke vezérli az egyház népét új körülmények között új feladatok felé. A MI KORSZAKUNKBAN ISTEN SZENTLELKE a Jézus szeretetére teszi a hangsúlyt. Azok az igék válnak fénylőkké és ragyogókká, amelyek Isten irántunk való szeretetéről szól­nak, hogy minket az emberszeretet gyermekeivé tegyenek. Nem véletlen, hogy a különböző egyházak azonosan kapják — a Szentlélek vezetése nyomán az emberszeretet mai megoldásának feladatát. Az emberszeretet Jézusának alakját világítja meg az egyház népe előtt a Szentlélek reflektorfénye, ennek a nyomán kell úgy cselekednünk, ahogy Jézus cselekedett, kell úgy szeretnünk az embereket, ahogy Jézus szerette őket. Ennek természetesen konkrét vonásai vannak. A Jézus szeretete egyformán árad ki minden emberre. Ezen keresztül tanít minket Jézus a személyválogatás nélküli ember- szeretetre. Isten teremtményei között nincs tiszta és tisztátalan. Így indult meg a keresztyének táborába áramlása a színes bő- rüeknek, Kandáké komornyikjának és annak a gyülekezeti elöljárónak, akit Nigernek neveztek. A Szentlélek nagy erővel mutat rá az emberek testvéri összetartozására, egymás közötti egyenlőségére. Ennek a fényében mennyire torz a faji megkü­lönböztetés minden változata, a színes bőrűek jogainak kor­látozása, a faji gyűlölet és ellenségeskedés mindenféle formája. Ennek a fényében torz az önző, csak magára tekintő nacionaliz­mus, amely más népek ellen gyűlölködik. AZ EMBERI EGYÜTTÉLÉS RENDJÉT Isten a szeretet tör­vényében szabályozta. A Szentlélek úgy vezeti az Isten népét, hogy egyre inkább felfigyeljen a szeretetben kinyíló lehetősé­gekre s egyre inkább ellentmondjon a gyűlöletnek, a rablásnak, a kizsákmányolás megnyilvánulásainak. Az agresszió, a háború, a vérontás kárhozatos volta egyre világosabb a Szentlélek által vezetettek szemében. Viszont egyre kívánatosabb az emberi együttélés békés rendje, kontinensünk biztonsága, Európa népei­nek zavartalan jövője. A keresztyén ember látómezejébe beletartozik az egész világ, az egész emberiség, a kenyér, a béke, az elnyomás vagy fel- szabadulás. a nyomor vagy jólét, a visszahúzás és a haladás minden problémája. Az csak természetes, hogy a Krisztust kö­vető ember a jónak, az igazságnak, a több kenyérnek, a béké­nek, a felemelkedésnek, a humanizmus érvényesülésének az álláspontján áll. ISTEN EGYHAZAT VEZÉRLŐ SZENTLELKE új korszakot nyit az egyház történelmében, a szeretetben szolgáló egyház­nak a korszakát. Ebben középpontba kerülnek az ember kérdé­sei, a személyes problémák ugyanúgy, mint az emberi együtt­élés alapvető kérdései. Miért? Mert a Szentlélek, az Atyának s a Fiúnak Lelke nagy erővel tesz bizonyságot a Szenthárom­ság teljes és tökéletes emberszeretetéről! Részletek D. dr. Ottlyk Ernő püspök rádiós igehirdetéséből. A RAJNAI EGYHÁZ A LEGNAGYOBB NÉMET TARTOMÁNYI EGYHÁZ Intézményes diakőniánk a gyülekezeti diakóniára épül Beszélgetés Virágh Gyula esperessel’ a Diakémiai Osztály ügyvivőjével Hogy látja Esperes Űr egyházunk diakóniai szol­gálatát? Diakónia, vagyis szeretet­szolgálat: tanúskodást jelent Jézus Krisztusról, a meghallott igéről, az így gerjedt szeretet- indulatról, aminek mintegy gyakorlati formába öltözése. Egyházunkban a diakóniai szolgálat három irányban ha­lad: gyülekezeti diakónia, a természetes környezetükben élő személyek iránt; az intéz­ményes diakónia egyházunk öregotthonaiban és a sérült gyermekek otthonaiban; végül diakőniánk a nag^ közösségek­ben. Egyházunk egésze ugyanis a társadalomban, egyházközi és nemzetközi viszonylatokban is végez szeretetszolgálatot. Ilyen értelemben szoktuk főként a társadalmi diakóniát emleget­ni. Sokak számára meglepő lesz ez a nagyvonalú meg­fogalmazás. Atveszik-e a lelkészek, presbiterek, illet­ve a gyülekezeti tagok is? Egyházunk diakóniai szolgá­latáról alkotott Szabályrende­let intézkedik ilyen nagyvona­lúan. Tulajdonképpen a már Szentháromság Szentháromság vasárnapja Összefoglalja egyházunk három nagy ünnepének: karácsonynak, húsvétnak és pünkösdnek az eseményeit és tekintetünket a Szetháromság egy igaz Istenre irányítja. A Szentháromság-hit oly régi, mint maga a keresz- tyénség. Bár a kifejezés nem szerepel a Bibliában, az Űjtestá- mentom gyakran szól Istenről, Jézus Krisztusról és a Szentlé- lekről egymás mellett. A legkifejezőbben ezt a keresztelési pa­rancsban találjuk meg: „Menjetek el azért és tegyetek tanít­ványokká minden népet, kereszteljétek meg őket az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevébe.” (Mt. 28, 19). Mindez azt fejezi ki, hogy a keresztyének kezdettől fogva Isten Fiának vallották Jézust, a Szentlelket pedig Isten Lelkének, tehát hit­tek a Szentháromságban. A Szentháromság-tant hosszú viták után mégis csak a negyedik században fogalmazták meg téte­lesen, s ezzel a Szentháromság-liit a keresztyénség legjellem­zőbb tanítása lett. De hát mit fejez ki keresztyén hitünknek ez a sarkalatos tétele: Hiszek a Szentháromságban? Mindenekelőtt azt, hogy Isten háromféleképpen, vagy ha úgy. tetszik három személyben mutatta meg magát az emberek­nek. Megmutatta magát, mint Atya-Isten, aki megteremtette a világot és benne az embert, aki megszabja a világmindenség rendjét, kormányozza a világot és gondot visel minden teremt­ményéről. Valóban Atyánkká akkor lett, amikor megváltásunk­ra elküldte egyszülött Fiát, a Fiú-Istent, aki kezdettől fogva együtt volt az Atyával, de az idők teljességében emberré lett, eljött erre a földre közénk, vállalta értünk a kereszthalált, de harmadnapon feltámadott halottaiból s felment a mennyekbe, hogy mint valóságos Isten az Atyával együtt munkálja az em­berek javát, boldogságát, üdvösségét. S hogy ezt az üdvösséget hittel tudjuk elfogadni, elküldte a Szentlélek-Istent, aki meg­világosítja értelmünket, felébreszti hitünket, s megszentel ben­nünket, hogy Isten gyermekeiként éljünk és cselekedjünk. A Szentháromság Isten közös célja tehát az ember megváltása, öröme, békessége és boldogsága. A Szentháromság-hit másodsorban azt fejezi ki, hogy a há­rom személyben ugyanaz az egy Isten mutatja meg magát és munkálkodik, sőt mind hárman együtt munkálkodnak. Isten az Ige, tehát a Fiú-Isten által teremti a világot, s a Szentlélek is részt vesz a teremtésben. A megváltás munkájánál Jézus min­dig hangsúlyozza, hogy ő és az Atya egy, a Szentlélekről pedig azt mondja, hogy az is róla tesz bizonyságot. A Szentháromság tehát egy valóság és mégis három különböző személy. Emberi logikával ez fel nem fogható. Amikor Augustinust a Szenthá­romság titka foglalkoztatta, egyszer álmot látott. Kisgyermeket látott a tenger partján, aki kagylóval meregette a tenger vizét. Augustinus mosolyogva mondta: hogyan tudnád kagylóval ki­merni a tengert? A gyermek pedig így válaszolt: te pedig hogyan tudnád gyarló értelmeddel felfogni az Isten titkát? Augustinus ebből megértette Isten válaszát. Nem vállalkozha­tunk a Szentháromság titkának megfejtésére. Magyarázat he­lyett egyszerűen hittel el kell fogadnunk, amit az Atya Fiú Szent­lélek Isten cselekedett és cselekszik értünk. Ha ez megtörténik, akkor nem titok többé számunkra a Szentháromság, hanem hi­tünkkel felismert boldog valóság, s egész életünk a Szenthá­romság egy igaz Istent dicsérő himnusszá lesz. meglévő gyakorlatot fogalmaz­ta meg. Legfeljebb a pontosság kedvéért azt tehetem hozzá: Egészségügyi otthonunkban járni tanítanak Még nem minden gyülekezet­ben folyik mindhárom irány­ban, és nem mindenütt egyfor­ma tudatossággal és intenzi­tással. De törekedünk rá. Ki szervezi és vezeti a gyülekezetekben folyó sze- retetmunkát és miben nyil­vánul az meg? A gyülekezetekben a szere- tetmunka szervezése és a pres­bitérium közreműködésével va­ló irányítása a gyülekezeti lel­kész és felügyelő fela­data ugyanakkor szolgá­latuknak hű tükre... A gyülekezeti felügyelő hi­vatala szép, új értelemmel mélyül így el! Számon tartani a gyülekezet betegeit, öregeit, nagánosait, lelki sérülteit; azután megfelelő módon, a sze­retet tapintatos megmutatásá­val oszlatni magányérzetüket, leküzdeni kísértésüket az elkü­lönülésre és megkeseredésre. Egyes helyeken az alkoholiz­mus elleni küzdelem is hang­súlyossá válik. Általában min­den gyülekezetben ébren tart­juk a családtervezés és az egyes családok nevelési gond­jait, a közerkölcs és környezet­kultúra problémáit — de ez már a társadalmi diakónia fo­galmi körébe tartozik. Külön örömünk, amikor törekvésein­ket és akcióinkat kapcsolni tudjuk, együtt tudunk szolgálni a Hazafias Népfront égisze alatt újabban jelentkező társa­dalmi gondozókkal, alkoholiz­mus ellen küzdőkkel. Ezeket a minden szempontból helyes szolgálati kapcsolatokat támo­gatjuk. A gyülekezetnek melyik rétege az, amelyik a diakó­niai munkát végzi? Milyen tanácsot ad ezeknek Espe­res Űr? Nem gondoltuk ezt speciali­zálni, de úgy alakult, hogy te­vékenységre éhes nyugdíjasok találtak így értelmes elfoglalt­ságot, másrészt gyülekezeteink nőtagjai alkottak ilyen irány­ban tevékenykedő csoportokat. Ök alakítják ki a segítés for­máit, osztják el a rendszeres szolgálat (pl. betegsegítés, ta­karítás, bevásárlás stb.) napi alkalmait egymás között. He­lyes, bevált gyakorlat: táblát tenni ki a gyülekezeti helyiség­ben; kik betegek, kik kémek látogatást (cím megjelöléssel). Rendszeres gondozást azonban csak annyit ajánlatos vállal­ni, amennyit bírnak erővel. Megkezdeni és abbahagyni — ez nagy csalódást okozhat! Hallhatnánk valamit in­tézményes diakóniánkró! is? Intézményes diákon iánk mindenestül a gyülekezeti dia­kóniára épül. Országunkban szórvány helyzetben élő evam- gélikusság 18 helyen építette ki intézményeit, mégpedig 15 öregotthonát és 3 sérült gyer­mekek otthonát. Ez egyrészt a fejlesztést gátolja és költ­ségesebb, másrészt jobb. A gyülekezetek így bekapcsolhat­ják szeretetközösségükbe az otthonok lakóit (de nagy áldás sz!), másrészt az anyagi fele­lősségérzetet is ébren tartja Nélkülözhetetlen funkciója; in­díttatást gerjeszt, hogy egyesek életpályának válasszák a dia­kóniai szolgálatot. Látásom: a tízmillió forintot meghaladó évi kiadást könnyebben teremt­jük elő, mint a szolgálattevőik utánpótlását. Mi imádságban hordjuk ezt a gondot; de kér­jük lelkészeinket és gyülekeze­teinket, vegyék szívükre az in­tézményes szeretetszolgálat ilyen formájú támogatását! Teológiánk már gondoskodik a lelkészi tanulmányokat végző nők diakóniai felkészítéséről, hogy evangéliumi hitet sugár­zó otthonvezetőink legyenek. Nem unalmas és színte­len az élet ezekben az Ott­honokban? Rendszeres ígeszolgálat, rá­dió, televízió, újságok, könyv­tár kínálnak lehetőségeket. A részvétel — ugyanúgy, mint a munkaterápiás csoportokban a keresetet nyújtó háziipari be­dolgozás — teljesen önkéntes. Megemlítem, hogy sérült gyer­mekeinkkel szakképzett gyógy­pedagógusok is foglalkoznak. A Diakóniai Osztály ho­gyan irányítja ezt a szerte­ágazó munkát? Látogatásokkal, tanácsolás­sal, körlevelekkel, sorozatban tartott „diakóniai napok” és a minden tavaszon megrendezett Országos Diakóniai Értekezlet révén. Mit mond ezekről Espe­res Ür sajtónk számára? Szívesen hívom meg ezekre az alkalmakra sajtónk kikül­dött munkatársait, és örömünk lesz, ha szép, színes közlemé­nyeiket a diakóniai munkáról ezután gyakrabban olvashat­juk! Meghívó A Lutheránus Világszövetség Egyházi Együttműködési Bi­zottsága magyarországi ülése alkalmából 1972. május 30-án, kedden délután 6 órakor a Budapest-Deák téri templomban ÜNNEPI EST lesz. Igét hirdet: Josiah KIBIRA tanzániai püspök és Gunnar STALSETT norvég lelkész. Több külföldi vendég üdvözli a gyülekezetei. A Lutheránia Énekkar Szokolay Sándor: Pünkösdi ének c. új művét adja elő. Az ünnepi estre valamennyi budapesti és budapest-kömyéki evangélikus gyülekezet tagjait szeretettel hívja és várja A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ ELNÖKSÉGE A Rajnai Evangélikus Egy­ház 4,3 millió egyháztagjával és Belgium nagyságú területével a legnagyobb német tartomá­nyi egyház. Nemrégen vették használatba a Düsseldorfban 11,5 millió márkáért felépült új egyházi igazgatási közpon­tot. A Rajnai Egyház diakóniai igazgatója, dr. von Staa néhány héttel ezelőtt küldöttség élén hivatalos látogatást tett ha­zánkban. (epd) Téged, Üristen, Az igaz hitben Áldunk, magasztalunk, , Atya, Fiúnak, 1 S Szentléleknek vallunk! Dr. Selmeczi János A BIBLIA * VILÁG LEGTÖBB NYELVÉRE LEFORDÍTOTT KÖNYV A teljes Biblia 253 nyelven, hatók a Bibliatanácsok Világ- az Újszövetség pedig 335 nyel- szövetsége legutóbbi statiszti- ven jelent meg eddig. A Biblia kája szerint (end) egyes részei 1457 nyelven kuo­/ i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents