Evangélikus Élet, 1972 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1972-04-02 / 14. szám

Húsvét 2. napjának igéje A bizonyosságok ünnepe * • ' Róma, 4, 20—25 Húsvét második napján is ott ragyog hűsvét csodálatos fé­nye. Ebben a fényben szólal meg mai igénk is, hogy világossá tegye egész életünket. Igénkben éles ellentét fejeződik ki: a kételkedés és a bizonyosság, a hitetlenség és a hit ellentéte. És talán így fogalmazhatnánk meg leginkább a mai ige üzenetét: húsvét a bizonyosságok ünnepe. Hogy ez mennyire igaz, az ige három vonatkozásban is megmutatja ezt. BIZONYOS, HOGY AMIT ISTEN MEGÍGÉRT, MEG IS CSELEKEDTE. Sorra vehetnénk az ószövetségi próféciákat és újszövetségi megvalósulásukat. Isten megígérte népének a Sza- badítót, s az első karácsonyon el is jött a testet öltött Ige, testbe öltözött Isten egyszülött Fia. Isten olyan Messiást ígért, aki mindenben segít az embernek. És Jézus Krisztus teljesí­tette az Atya ígéretét úgy, hogy lehajolt az elesettekhez, meg­gyógyította a bétegeket, enni adott az éhezőknek és inni a szomjazóknák, megvigasztalta a megkeseredetteket, megítélte a gőgösöket, s a bűnbocsánatra várók bűneit megbocsátotta, életüket megújította. Vállalta a kereszthalált, és harmadnapon diadallal feltámadt. Igen, ezek az ígéretek valósággá, életté lettek. Ugyanígy cselekszi meg Isten velünk is ígéretét. Ad életet és erőt, ad ételt és italt, ad békét és szerető szíveket, ad lehe­tőséget a szolgálatra és megtölti szivünket szeretettel, hogy tudjuk teljesíteni akaratát. Zengje ajkunk és életünk boldogan: bizonyos, hogy amit Isten megígért, meg is cselekedte! BIZONYOS, HOGY JÉZUS KRISZTUS MINDENT ÉRTÜNK TETT. Ezt olvassuk az igében: „a MI bűneinkért halálra ada­tott, és feltámasztatott a MI megigazolásunkért”. Isten tervében, cselekedetében mindig az emberre esik a fény. De nemcsak úgy általánosságban. Ügy szerepelek Isten tervében, mint gyü­lekezetemnek a tagja, egyházamnak felelős követe a világban, ennek a magyar hazának állampolgára, a teremtett világnak dolgos kezű, életre és szolgálatra rendelt teremtménye. így szerepelünk Isten tervében. Jézus Krisztus Isten tervét teljesítette, amikor mindent ér­tünk tett. Értünk jött el erre a világra, értünk szerette min­den kor emberét, értem szenvedett, halt meg és támadott fei.A mi bűneink, hitetlenségünk, szeretetlenségünk, mulasztá­sunk és sokszor felelőtlen életünk juttatta a keresztre. Isten azért támasztotta fel őt, hogy megszabaduljunk bűneinktől, hogy hittel teljék meg a szívünk, hogy megigazüljunk, hogy új, életben járjunk. Zengje ajkunk és életünk boldogan: bizonyos, hogy Jézus Krisztus mindent értünk tett! BIZONYOS, HOGY ISTEN IGÉJE MINDIG NEKÜNK SZÓL. Nem véletlen, hogy Isten Szentlelke összegyűjt minket az ő há­zába. Nem véletlen, hogy a Bibliánk sokszor egyszerűen ért­hető, sokszor talán érthetetlen mondatain keresztül Isten min­ket akar megszólítani. Nem azért szól, hogy elringasson min­ket, nem azért, hogy önteltté tegyen. Isten igéje azért szól hozzánk, hogy hitünk és életünk meg­újuljon. Hogy elinduljunk, hogy tovább haladjunk a segítő diakónia útján. Hogy nyitott szemmel járjunk életünk útján, hogy észrevegyük: felelősséget, szeretetet, cselekedetet vár tő­lünk családunk, gyülekezetünk, egyházunk, hazánk és az egész világ. És ne csak lássuk mindezt, hanem tegyük is mindazt, amire feltámadott Urunk adott példái. Zengje ajkunk és éle­tünk boldogan: bizonyos, hogy Isten igéje mindig nekünk szól! Isten ajándékozzon meg minket a bizonyossságok ünnepén ígéretében való bizakodással, a feltámadott Ür Jézus Krisztus­ban való hittel, az ige szívvel-élettel való megértésével és cse­lekvésével! Harkányi László IMÁDKOZZUNK örvendező szívvel adunk bálát, Istenünk, hogy Krisztus Urunk halálával eltörölted a világ bűnét és feltámadásával megtörted a halál erejét. Add nekünk a te Lelkedet, hogy új életben járjunk és kegyelmed szerint örököljük az örök éle­tet, az Űr Jézus Krisztus által, ámen. — Nagycsütörtökön az oltár­terítő színe: fehér. Az isten- tisztelet oltár! igéje: 1 Kor 11, 23—29; az igehirdetés alapigé­je: Mt 26, 26—16. — Nagypénteken az oltár­terítő színe: fekete. Az isten- tisztelet oltári igéje: Ézs 53, 1—12; az igehirdetés alapigé­je: Mt 2?, 38—50. — Nagyszombaton az oltár­terítő színe: fekete. Az isten- tisztelet oltári igéje: 1 Pt 3, 18—22; az igehirdetés alapigé­je: Jn 19, 38—12. — Húsvét ünnepén az oltár­terítő színe: fehér. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Mk 16, 1—8; az igehirdetés alap­igéje: 1 Kor 15, 43—53. ETANGtUKDS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja szerkeszti: a szerkesztő bizottság Felelős szerkesztő és kiadó: D. Koren Emi! Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VTTT— Puskin u. 12. Telefon: 142—071 Csekkszámláizám: 516—20.412—VŐ. Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 72.0974 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Sála vezérigazgató — Húsvét 2. napján az oltár­terítő színe: fehér. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Lk 24, 13—35; az igehirdetés alap­igéje: 1 Kor 15, 47—53. — NAGYSZÉNÁS. Rendkí­vüli közgyűlés és szeretetven- dégség keretében iktatta be február 27-én Koszorús Osz­kár esperes a gyülekezet új tiszségviselőit: Kondacs Pál másodfelügyelőt, Csizmadia Ferenc, Hegyi Antal, Kunos Lajos, Pusztai Lajos, Szebeni János, Szemenyei Imre és Va- lackai Sándor presbitereket. — BUDAHEGYVIDÉK. A március 12-én tartott szere- tetvendégségen Harkányi László tördelő-szerkesztő tar­tott előadást egyházunk saj- tómunkájáról. — DUNAEGYHÁZA. Feb­ruár 27-én szeretetvendégségen Káposzta Lajos soltvadkerti lelkész tartott előadást „Az egyház jövője — a jövő egy­háza” címmel. Ugyancsak ő vé­gezte a délelőtti istentisztelet szolgálatát is. — MEZÖBERÉNY II. A gyü­lekezet február 27-i szeretet- vendégségén Deme Károly bé­késcsabai lelkész a mai böjtről, annak igazi értelméről tartott előadást. — LUTHER Postilla — német nyelvű — bőrkötésű, jő állapotban 130,— Ft-ért eladó. Evangélikus Lelkész! Hivatal. Paks. Tolna m. — KÖSZNETNYELV ANITAS. — Ezúton mondunk köszönetét mind­azoknak. akik férjemet, illetve édesapánkat, Fiüöp Dezső óbudai lelkészt utolsó útjára elkísérték és részvétükkel fájdalmainkat enyhí­tették. Fülöp Deasőaé és gyerme­kei. Istentiszteleti rend Budapesten, 1572. március 31-én, nagypénteken — TÓTKOMLÓS. A gyüle­kezet február 24-i szeretetvén- elégségén Komoly Sámuel ma­kói lelkész igehirdetéssel szol­gált — KONDOROS. A gyüleke­zet böjti szeretetvendégségén február 27-én Kun-Kaiser Jó­zsef Mezőberény I. kerületi lel­kész tartott előadást — APOSTAG. A gyülekezet böjti szeretetvendégségén már­cius 5-én Weitler Rezső sopro­ni esperes-lelkész böjti témájú előadással szolgált Nagytemplom de. 1«. (úrv.), du. 6. Rákosszentmihály de. fél 1L (úrv.) Kamer Ágoston, du. fél 7 (úrv.) Sashalom de. 9. (úrv.) Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákos­hegy du. 6. Rákosliget du. 7. Rá­koskeresztúr de. 8, du. fél 7. Passió. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Ma- docsai Miklós, de. 11. (úrv.) D. Koiren Emil, du. 6, Schütz: János] passió, (úrv.) Igét hirdet: D. dr. Ottlyk Ernő. Torockó tér de. fél 9. (úrv.). Óbuda de. 10. (úrv.) D. dr. Ottlyk Ernő, du. 6. (úrv.) Túr- chányi Sándor. XXL Tartsay Vil­mos u. 11. de. 9. Ruttkay Elemér, de. ll. Ruttkay Elemér, du. fél 7. Csengődy László, Pest- hidegkút de. fél 11. Csengődy László, du. fél 6. Ruttkay Elemér. Kelenföld de. 8. (úrv.) Re üss And­rás, de. U. (úrv.) Bencze Imre, du. 6. (úrv.) Bencze Imre. Német- fölgyi út du. 5. (úrv.) Reuss And­rás. Kelenvölgyi út de. 9. Visorutal Róbert. Budafok de. 11. Visontai Róbert, du. 6. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél ll. (úrv.) du. 6. (úrv.). 10. Rákospalota Kistemplom du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Kar­ner Ágoston. Sashalom de. 9. Kar­ner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kis- tarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákos hegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. 3. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.), de. fél 11. (német-úrv.), de. 11. (úrv.) D. Koren Emil, du. 6. Madocsai Miklós. Torockó tér de. fél 9. (úrv.) D. Koren Emil, Óbuda de. 10. (úrv.) id. Görög Tibor, du. 5. Turchányi Sándor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Csengődy László, de. 11. Csengődy László, du. fél 7«, Takács József. Pesthi- degkút de. fél 11. Ruttkay Elemér. Kelenföld de. 8. (úrv.) Bencze Im­re, de. fél 10. Bencze Imre, de. 11. (úrv.) Bencze Imre, du. 6. dr. Re- zessy Zoltán, Németvölgyi út de. 9. (úrv.) dr. Rezessy Zoltán. Albert­falva de. 7. Visontai Róbert. Nagy­tétény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Budaörs du. 3. Visontai Róbert. Törökbálint du. fél 5. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél m. (úrv.) Kistemplom du. 3. Rákosszentmi­hály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Kamer Ágoston. Mátyásföld de. féL 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. 3. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Ma­docsai Miklós, de. 11. (úrv.) Ma­docsai Miklós, du. 6. Torockó tér de. 9. Óbuda de. 10. (úrv.) Tur­chányi . Sándor, du. 5. Turchányi Sándor. XII. Tartsay Vilmos u„ 11. de. 9. Ruttkay Elemér, de. 11. Ruttkay Elemér, du. fél 7. Csen­gődy László. Budakeszi de. 8. Ta­kács József. Pesthidegkút de. fél 11. Takács József. Kelenföld de. 8. (úrv.) Reuss András, de. 11. (úrv.) Reuss András, du. 6. Ben­cze Imre. Németvölgyi út de. 9. Bencze Imre. Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11. (úrv.) — HERNÁDVÉCSE. A gyü­lekezet jenuár 2-án tartott köz­gyűlése kimondta, hogy társ­egyházközségként csatlakozik a fancsali gyülekezethez. ,A részletekre nézve később intéz­kednek. A lelkészi szolgálatot egyelőre Túrmezei Sándor ny. lelkész látja el. — HALÁLOZÁS. Repka Já­nos matematika-fizika szakos tanár 29 éves korában várat­lanul elhunyt. Temetésén Fecs­ke Pál nagyszénási lelkész hir­dette a feltámadás és a ví­gasztalás igéit. „... halott voltam, és imé élek örökkön örökké Ámen, és nálam vannak a pokolnak és a halálnak kulcsai.” (Jel 1, 18) HÜSVÉTVASÁRNAP. — „Ál­dott az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, aki az ő nagy irgalmassága szerint újjászült minket élő remény­ségre Jézus Krisztusnak a ha­lálból való feltámasztása által, romolhatatlan, szeplőtelen és hervadhatatlan örökségre, amely a mennyben van szá­motokra.” (1 Pt 1, 3—4 — 1 Krón 17, 27, — 1 Kor 5, 7—8 — Zsolt 118, 14—24) A mai ünne­pen ott ragyog Isten csodát te­vő hatalma és ereje: megtörte a halál diadalát Jézus Krisztus feltámadása által. Urunk feltá­madása, élete minket is újjá­szül, nekünk adja a feltáma­dás áldott reménységét. Áld­juk és magasztaljuk a szent- háromság egy igaz Istent a húsvéti csodáért! HÚSVÉTHÉTFŐ. — „A bé­kesség Istene pedig, aki kihoz­ta a halálból a juhok nagy pásztorát örök szövetség vére által, a mi Urunkat, Jézust, te­gyen készségessé titeket min­den jóra.” (Zsid 13, 20—21 — Ez 34, 11 — Csel 10, 34, 36—43 — Mk 16, 9—20) A húsvéti fény beragyogja a mi életün­ket is. A húsvéti fény készsé­gessé tesz. Készségessé arra, hogy észrevegyem a másik em­bert, hogy meglássam: az én szavamra, vigasztalásomra, bá­torításomra, cselekedetemre, az és szívemre vár. Könyörögjünk a Szentlélek erejéért, hogy ne csak lássunk, hanem készek is legyünk a jóra és járjuk a szolgálat útját. KEDD. — „Mert azt adtam elétek főképpen, amit én is úgy vettem, hogy Krisztus meghalt a mi bűneinkért, az írások szerint, és hogy elte- mettetett, és hogy feltámadott a harmadik napon az írások szerint” (1 Kor 15, 3—4 — Ézs 53, 5 — Lk 24, 36—47 — 1 Kor 1, 1—9) Húsvét fényébe kerül minden: a bűneink, a mulasz­tásaink, a botlásaink, az erőt­lenségünk, a restségünk. Így olvassuk: „meghalt a mi bű­nein kért”. Mindez azonban nem véletlen, hanem Isten akarata. De az ő akarata az is, hogy életünk minden percét a húsvéti fény ragyogja be, hogy bűneinkre bocsánatot, botlá­saikban erőt, restségükben so­ha meg nem fáradó szolgálat lelkét nyerjük. Mert Isten azt akarja, hogy neki az emberek között szolgáljunk. SZERDA. — „Jézus nevére minden térd meghajoljon, a mennyeieké, a földieké és a föld alatt valóké.” (Fii 2, 10 — Ézs 6, 3 — Jn 21, 1—14 — 1 Kor 1, 10—17) A húsvéti fény az Ür Krisztusra és reánk, az ő népére hull a mai napon. Va­jon megvan-e az életünkben Jézus Krisztusnak ez a tiszte­lete, imádata? Vajon meghaj- lunk-e előtte engedelmesen, alázatosan, vagy . pedig azt akarjuk, hogy ő legyen az alattvalónk, hogy ő szolgálja ki minden kívánságunkat? A Feltámadott tisztelete és imá­data úgy legyen valósággá az életünkben, hogy elindulunk a másik ember felé, hogy szol­gálunk hazánknak, a világnak, az emberiségnek a magunk he­lyén. CSÜTÖRTÖK. — „ A szeré­té tben nincs félelem; sőt a tö­kéletes szeretet kiűzi a félel­met.” (1 Jn 4, 18 — Ézs l2, 2 — Jn 20, 11— 18 — 1 Kor 1, 18—25) Szeretet és félelem mi­lyen ellentétes dolog! Jézus Krisztus feltámadása a félel­met, a rettegést szeretetre vál­toztatja az életünkben. Sőt azt akarja, hogy a szeretet, ami átforrósítja a szívünket, töké­letes szeretet legyen. Ezt a tö­kéletes szeretetet adja nekünk a feltámadott Ür Jézus Krisz­tus. De nem azért adja, hogy mélyen elzárjuk a szívünkbe, hanem azért, hogy az emberek iránti szeretetünk is tökéletes szeretet legyen. Mentes min­den önzéstől, gyengeségtől. Könyörögjünk a Szentlélek erejéért, hogy ilyen tökéletes szeretettel tudjunk szolgálni életünk minden napján. PÉNTEK. — „Kérünk továb­bá titeket, atyámfiai, intsétek a rendetleneket, bátorítsátok a félénk szívűeket, gyámolítsátok az erőtleneket, türelmesek le­gyetek mindenki iránt. Vigyáz­zatok, hogy senki senkinek rosszért rosszal ne fizessen, ha­nem mindenkor jóra töreked­jetek egymás iránt és minden­ki iránt.” (1 Ts 5, 14—15 — 1 Móz 4, 9 — Mt 28, 16—20 — 1 Kor 1, 26—31) A húsvéti fény ma a gyülekezet közösségére hull. A húsvéti életújulás meg­változtatja az emberi kapcso­latainkat is. Ha eddig a go­noszságra gonoszsággal felel­tünk, ha a szeretetlen ségre gyűlölettel, a feltámadott Ür Jézus Krisztus úgy újítja meg az életünket, hogy a szeretet, a jóság, a szelídség, a gyámolí- tás legyen az ismertetőjele az életünknek. Vajon így élünk-é? SZOMBAT. —■ „Most már nem a te beszédedért hiszünk, mert magunk hallottuk és tud­juk, hogy valóban ő a világ Megváltója.” (Jn 4, 42 — 5 Móz 11, 7 — Jn 20, 1—9 — 1 Kor 2, 1—5) A beszéden, az igén túl a magunk életén is észrevehetjük megváltó Urunk kezemunkáját. S mi is boldo­gan mondhatjuk: hisszük..; tudjuk ... Tudjuk, hogy ő a mi Urunk, Megváltónk, Szaba- dítónk, aki hitre, szeretetre, szolgálatra rendelt minket És nemcsak küld a szolgálatra, hanem erőt is ad. Így lesz éle­tünk boldog, szolgáló, szeretet­tel a másik emberért élő élet! H. L. — ELADÓ Oravala: A paraszt- próféta című könyv, valamim lu- ther-kabát barettal. Cím a Kiadó- hivatalban. — VENNÉK életrajzokat. Trudel Dóra, Sedtz János. Egyedül Isten­nel, Blumhardt Kristóf, Mit tenne Jézus? Válaszokat a Kiadóhivatal­ba kérek. Maholnap húsvét A barátságtalan, de tágas lakás várományosai minden­ben eleget tettek a tartási szerződés előírásainak, melyek érvényét időnként terebélyes hatósági hölgyek ellenőrizték — hivatalos ellenszenvvel az eltartók, tehetetlen részvéttel a beteg öregember iránt. Min­den bizonnyal a televízió és a napilapok által szellőztetett vérlázító esetek ösztönözték őket a gyakori és váratlan lá­togatásokra — a narancsok, a tiszta ágynemű láttán azonban elbizonytalanodtak és a követ­kező alkalomra halasztották a leleplezés örömét, melyről nem tudtak lemondani. Az éjjeli- szekrényen hatalmas, velencei pezsgés pohár állt — ezen csengetett, ha lecsúsztak a ké­peslapok, ha orvosságot kellett bevenni, vagy ha jól betaka­rózva, a nyitott ablakon át akarta hallgatni a harang szót. Néha bejött a kisfiúk, tű­nődve. hosszan nézte és ilye­neket mondott: Ma reggel hasonfekve talál­tam a törpét a kertben — fél szegény valamitől. Apukám azt mondta, ha nagy leszek, válo­gathatok a nők között, mert mostanában csak lányok szü­letnek. Ha meghalsz, enyém lesz ez a szoba és külön tehe­tem a hintalovakat, mert éjjel egymásnak esnek. Okos, kegyetlen tekintetét egy pillanatra sem fordította el, — valamit mindig tartott a kezében és az ajkába hara­pott, mielőtt kiment. Azután képtelen dolgok tör­téntek. Az orvos zavartan ne­vetgélt, szórakozottan latin szavakat hadart és egy idősebb kollégájával tért vissza késő este. A beteg aludt, a csenge­tésre használt magas pohár el­viselhetetlenül csillogott a lámpafényben. Vállukat vono- gatták, egy vastag, kék kötésű könyvben lapoztak, végül ezt mondták a fiatalasszonynak: a rákos daganat eltűnt, végső stádiumban kellene lennie, de a szóródás megállt. Ilyen eset­ről a szakirodalom nem tud, tanácstalanok vagyunk, ez az ember meggyógyult. Az idő­sebb tétova mozdulatot tett és még ezt mondta: Lehet, hogy önöknek... — de nem folytat­ta. Kényszeredetten elmoso­lyodott és mindketten elsiet­tek. A kisfiú ismét eljött, törött napernyőnyél volt nála, me­lyet úgy tartott, mintha tőr volna és igy szólt: Maholnap hűsvét. A csúnya kislányoknál pénzt adnak ön- tözködéskor, a szebbeknél sü­temény van. És gyufaszálat tesznek a térítőre, ha jön vala­ki. Ahányan öntözködtek annyi gyufaszál. Észrevettem. Tegnap egeret találtunk a rézüstben. Felállt benne, mint aki veremből könyököl ki és láttam, hogy mosolyog. Min­denki felkapott valamit, kala­pácsot, botot ragadtak és oda­futottak. Aztán egyszerre na­gyon komoly lett, behunyta a szemét — akkor kijöttem. A dokik megint itt voltak. Azt hiszem, félnek tőled, mert csak álltak az ajtó előtt, de nem mertek bejönni. A fiata­labb folyton ezt hajtogatta: „ilyen nincs, ilyen nincs”, a másik hallgatott és azokat a vörös hátú bogarakat nézte, amelyek a kövek közt napoz­nak. Anyu keresztet vetett, Apu azt mondta: mindez azért van, mert nem féltél — és ne­vetett. Azután Nagyi jött, sírni kezdett — ó gyakran sir —- becipelt a szobájába, ahol megrothadnak az almák és egy fekete könyvből olvasott ne­kem. Valami olyasmiről, hogy egy halott arcán kendők vol­tak, mégis elő kellett jönnie, mert valaki erősen rákiáltott. A végén már alig tudott olvas­ni és azt mondta: te is így vagy, mert ilyenek most is vannak. Ha majd kijössz, el­csodálkozol, hogy nő a fű, a kertekben égetik a gazt és a tetők tele vannak madárral. Tudod mit álmodtam teg­nap? Minden tele volt eldőlt kuglibábukkal, középen pedig egy hatalmas, fekete golyó, az döntötte halomra mindet. Megpróbáltam felállítani őket, de nem sikerült, visszadőltek és úgy maradtak. Sírni kezd­tem, mzrt nem bírtam velük és egyre jobban féltem valamitőL Azután, — nem tudom hogyan — egyszerre csak mind álltak már és a nagy, fekete golyó nem volt sehol! Te érted ezt? — Majd ha kijössz, kint az új fűben elmondod. Vörös hátú bogarak napoznak a kövek közt, a tetők tele madárral — majd ott elmondod. Neked tudnod kell — te nem féltét De ha nem akarod, nem kelt, majd csak üldögélünk és néz• zük őket, Turchányi Sándor » 4 Deák tér de. 9„ (úrv.) dr. Ha­fenscher Károly, de. U. (úrv.) D. Káldy Zoltán, du. 5. Pa»ssió: Trajt- ' ler Gábor, du. 6. (úrv.) dr. Kékén András. Fasor de. 8. (úrv.) ifj. Görög Tibor, de. fi. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 5. Passió: Szirmai Zol­tán, du. 6. (úrv.) ifj. Görög Tibor. Üllői üt 24. de. fél 11, du. 6. Ka­rácsony Sándor u. de. 9, du. 7. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Solymár János, de. 12. (magyár), du. 5. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. < dr. Rédey Pál, du. 6. dr. Rédey : Pál. Kőbánya de. 10. (úrv.) VéÖ- reös Imre, du. 7. (úrv.) Veöreös ■ Imre. Vajda Péter u. de. fél 12. i (úrv.) Véöreös Imre. Zugló de. 1L ■ (úrv.) Bizík László, du. 6. (úrv.) i Boros Károly. Fóti út de. 11. Ben- j czur László, du. fél 7. Passió: « Benczúr László. Váci út de. 8. Ba- : ranyai Tamás. Frangepán u. de. fél 10. Baranyai Tamás. Újpest de. 10. (úrv.) Blázy Laios, du. fél : 7. du. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Pestlőrinc i de. 11. (úrv.) Matuz László, du. 6. (úrv.) Matuz László. Kispest de. 10. (úrv.) Pestújhely de. 10. (úrv.) Schreiner Vilmos, du. 6. (úrv.) Schreiner Vilmos. Rákospalota < MAV-telep de. 8. Rákospalota i Budapesten, 1972. április 2-án, Husvét ünnepen Deák tér de. 9, (úrv.) dr. Ha- fenscher Károly, de. 11. (úrv.) D. Káldy Zoltán, du. 6. Trajtler Gá­bor. Fasor de. fél 10. Szirmai Zol­tán, de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán, du, 6. ifj. Görög Tibor. Dózsa György út de. fél 9. (úrv.) ifj. Gö­rög. Tibor. Üllői át 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákó­czi út 57/b. de. 10. (szlovák) Soly­már János, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 10. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. (úrv.) Veöreös Imre. Utász tt. de. 9. (úrv.) Veöreös Imre. Vajda Pé­ter u. de. fél 12. (úrv.) Veöreös Imre. Zugló de. 11. (úrv.). Boros Károly. Rákosfalva de. 8. (úrv.) Boros Károly. Gyarmat u. de. fél 10. (úrv.) Boro§ Károly. Fóti út de. 11. Benczúr László. Váci út de. 8. Benczúr László. Frangepán u. de. fél 10. Benczúr László. Üj- pest de. 10. (úrv,) Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. (úrv.) Virágh Gyula. Soroksár Újtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. (úrv.) Matuz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vil­mos. Rákospalota MAV-telep de. 8. Rákospalota Nagytemplom de. Budapesten, 1972. április 3-án, Húsvét 2. napján Deák tér de. 9. (német-úrv.), de. 11. (úrv.) dr. Kékén András, du. 6. dr. Hafenscher Károly. Fasor de. 11. (úrv.) ifj. Görög Tibor, du. 6. Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Solymár János, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. de. li. dr. Ré­dey Pál. Kőbánya de. 10. (úrv.) Sülé Károly. Utász u. de. 9. (úrv.) Sülé Károly. Vajda Péter u. de. fél 12. (úrv.) Sülé Károly. Zugló de. 11. (úrv.) Bízik László. Gyar­mat u. de. fél 10. Bízik László. Fóti út de. 11. Baranyai Tamás. Váci út de. 8. Baranyai Tamás. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pest­erzsébet de. 10. Virágh Gyula. So­roksár Újtélén de. fél 9. Viirá-gh Gyula. Pestlőrinc de. 11 (úrv.) Ma­tuz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MÄV-telep de. 8. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Rákospalota

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents