Evangélikus Élet, 1972 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1972-02-06 / 6. szám

0 R SZAG 0 S EVANGÉLIKUS HE TI LA P

XXXVII. évfolyam e. szám

1912. február 6.

Ara; 2,— forint

Mi is címzettek vagynnk

A Hazafias Népfront Országos Tanácsa április végére összehívta a Népfront V. kongresszusát. Ebből az alkalomból az Országos Tanács levelet bocsátott ki az ország közvéleményéhez. Ez a Kongresszusi Levél beszél a népfrontmozgalomnak az elmúlt négy esztendőben végzett munkájáról és felvázolja azokat a célkitűzéseket, amelyek meg fogják határozni a népfront munkáját a következő években.

a Kongresszusi Levél a népfrontmozgalom legfőbb feladaí tának továbbra is a párt szövetségi politikájának szolgála- át jelöli meg, ezen belül népünk szocialista nemzeti egységének erősítését, a szocialista demokrácia kiszélesítését, népünjk ejlődésónek az élet minden területén való előmozdítását. Kü- ön is hangsúlyozza a negyedik ötéves terv megvalósításának segítését.

Mindannyian jól tudjuk, hogy a népfrontmozgalom olyan politikai tömörülés, amelynek keretében párttagok és párton- kívüliek, a különböző világnézetű állampolgárok együtt fáradoznak a nagy nemzeti cél, a szocialista Magyarország felépítéséért és a béke megőrzéséért.

A Kongresszusi Levél megszólítja az egyházakat is. Ezt olvassuk a levélben; „A mozgalom keretei, lehetőséget nyújtanak arra, hogy az egyházak és a vallásos érzületű emberek eredményesen tevékenykedhessenek szocialista célkitűzéseink megvalósításáért. A Hazafias Népfront törekedjék arra, hogy a hívők körében növelje a politikánk iránti bizalmat és cselekvő hozzájárulást.”

> •

tJfit válaszoljunk erre a megszólításra? Először is azt. hogy /Uszívesan vettük a megszólítást, azt, hogy a Kongresszusi Levél a mi egyházunknak is szól. Ez a megszólítás számunkra azt jelenti, hogy a Hazafias Népfront és általában a magyar társadalom számon tart bennünket. Nemcsak úgy, hogy reálisan tudomásul veszi létünket, hanem sokkal inkább úgy, hogy igényli munkánkat, megbecsüli azt és elfogad bennünket munkatársul. Minden bizonnyal ez a velünk kapcsolatos állásfoglalás nem pusztán abból a felmérésből eredt, hogy a társadalomban jelentős számú hivő ember van és így alig lehet őket kihagyni a szocialista építésből, sokkal inkább arról van szó, hogy társadalmunk és annak vezetői taz elmúlt két évtizedben megtapasztalhatták, hogy a hivő keresztyén emberek a világnézeti különbség ellenére is becsületes munkát tudnak végezni a szocializmus építésében. Erre a bizalomra a jövőben is méltóak szeretnénk maradni.

A Kongresszusi Levél utal arra, hogy a népfrontmozgalom célkitűzéseit mindenkinek a maga területére kell alkalmaznia. Ez teszi szükségessé, hogy az egyház területén megvizsgáljuk, miben és mi módon tudjuk segíteni a Kongresszusi Levél célkitűzéseit?

O

* *főmmel adunk támogatást a szocialista nemzeti egység megerősítéséhez. Azoknak a nagyszerű terveknek a megvalósításához, amelyeket szocializmust építő népünk maga elé tűzött, szükség van olyan közös erőfeszítésre, amelyet nem gyengít meg a világnézeti különbség és az a tény sem, hogy az egyháznak e világban való céljain kívül vannak ezen túlutaló céljai is. Mi akarunk és tudunk együttmunkálkodni népünk minden fiával, aki szereti hazáját és meggyőződéssel rakja egymásra a szocialista Magyarország épületének köveit. Az is bizonyos, hogy ezen az együttműködésen van még javítanivaló, mert egyes városokban és falvakban néha az egyházi emberek zárkóznak el a népfrontmozgalomban való tudatos és aktív részvételtől, máskor viszont a helyi községi, vagy városi szervek néznek némi bizalmatlansággal azokra az egyházi emberekre, akik azt szeretnék, hogy a helyi vezetők több bizalommal nézzenek rájuk és jobban igényeljék szolgálatukat. A Kongresszusi Levél bizonyára meg fogja teremni jó gyümölcseit ilyen vonatkozásban is.

a szocialista demokrácia további szélesítésére mi egyházi /1 emberek azzal akarunk okot adni, hogy a lelkészek és a gyülekezeti presbiterek szintjén is nyilvánvalóvá tesszük: lelkészeink és presbitereink egynek tudják magukat társadalmunkkal, ragaszkodnak ahhoz, építik azt és gondolkodásukban is megértek arra, hogy különböző eszmecseréken, tanácsüléseken, népfront-összejöveteleken hozzászóljanak a szocialista építés problémáihoz és vélemény-nyilvánításukkal előmozdítsák az építő munkát. Demokrácia annak jár, aki élni is tud vele. Szélesítéséről csak ott lehet szó, ahol nem élnek vissza a nagyobb szabadsággal, hanem azt arra használják fel, hogy még nagyobb ütemben és még gyorsabban épüljön a szocializmus Magyarországon. Mi úgy gondoljuk, hogy lelkészeink túlnyomó többségének, termelőszövetkezetekben hűségesen dolgozó parasztjainknak, ipari üzemekben dolgozó evangélikus egyháztagjainknak és különböző pozíciókat betöltő értelmiségi gyülekezeti tagjaink számára nyugodtan lehet szélesíteni a szocialista demokráciát, mert nagy többségük jól él vele. Ennek a jegyében arra hívjuk fel egyházunk tagjait és lelkészeit, hogy a népfrontmozgalom most következő ülésein nagy számban vegyenek részt, hallassák szavukat és ajánlják fel további jó munkájukat egész népünk javára.

D

» ott akar lenni egyházunk, ahol a .szocialista hazafiság erősítéséről és mélyítéséről van szó. Magyarországi evangélikus egyházunknak olyan fiai voltak, mint Dévai Bíró Mátyás, Szká- rosi Horváth András, Huszár Gál, Sztárai Mihály, Bornemisza Péter, Balassi Bálint, Petrőczy Kata Szidónia, Kis János, Berzsenyi Dániel, Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, Székács József, Győri Vilmos és hozzájuk hasonlók. Van kitől tanulnunk hazaszeretetek De nemcsak a haladó hagyományokat akarjuk ápolni. A hazafiság számunkra ma nemcsak a régiek megbecsülését jelenti, és nemcsak a magyar föld, a Duna, a Tisza, a Mátra és a Bakony szeretetét, hanem a szocialista építés eredményeihez való ragaszkodást és a társadalmi előrehaladás segítésére odaszentelt életet.

Szeretnénk segíteni a társadalmi erkölcs megerősítésében, a szülők és öregek tiszteletében, a tiszta és becsületes munka előmozdításában is.

B Kaid? Zoltán

Hogyan gondoskodunk öreg pásztorainkról?

Beszélgetés Karner Ágoston országos főtitkárral

állapítja meg a nyugdíjkorhatárt, a nyugdíjazás feltételeit, annak összegét s egyéb ide vonatkozó feltételeket. Azonban természetesen e tekintetben is figyelembe vesszük az érvényben levő állami rendelkezéseket — ezt világosan előírja számunkra az élőbb idézett törvény' 18. §-a is —, de azoktól esetenként néha el is tér.

Az Országos Presbitérium 1968 decemberi ülése rendelkezett egyházunkban egy új nyugdíjrendszer bevezetéséről.

Mit is tartalmaz ez? Mindenekelőtt talán érdekes lehet az Olvasó részére annak ismerete, hogy a lelkészek részére egyházunkban, a nyugdíjkorhatár 1972. január 1-től 65 év. A másik érdekes pontja, hogy a teljes öregségi nyugdíjhoz 45 év szolgálati idő kell (40 esztendő lelkészi és 5 év tanulmányi idő). De ez nem azt jelenti, hogy az a , lelkész, aki eléri a 65. életévét, automatikusan nyugdíjba vonul. Ugyanis a nyugdíjazás tekintetében is egész egyházunk szolgálatát kell szem előtt tartánunk. Vegyük például az 1972-es esztendőt. Ebben áz évben 8 lelkész nyugdíjazásáról döntött a Nyugdíj osztály Tanácsa. Azonban figyelembe véve a nyugdíjazás által megüresedett lelkészi állások betöltésével kapcsolatos tennivalókat, nem lett volna helyes, ha mind a nyolc lelkész január elsejével kapott volna felmentést a lelkészi szolgálata alól. Ezért az idén szakaszosan történt a nyugdíjazás, ami azt jelenti, hogy január és július közti időszakban lépnek megfáradt testvéreink a megérdemelt nyugdíjas időszakba. Ez nagy gondot vesz le a püspökök válláról is, akik az új igehirdetők szolgálatba állításáról gondoskodnak. Ezt a módszert a jövőben is érvényesíteni akarjuk.

Isten igéje és igénye

A hit hallásból van. Ha nem hírdettetné Isten évezredek óta igéjét, nem nyilatkoztatná ki magát az embernek, nem tudnánk hinni Benne. Az igében Isten megszólítja az embert. A meghallott és megértett ige egyúttal igény is. Akit Isten megszólít, arra az emberre igényt tart. Ez az igénye önzetlen, mert ő nincsen ránk szorulva és nem is akar zsarnoki módon kisajátítani bennünket. Amikor kapcsolatot teremt velünk, akkor a mi javunkat munkálja. Ránk vonatkozó igénye ezért nem teher, önző parancs, hanem kegyelem.

Istent nem hagyja hidegen, hogy hogyan élünk, dolgozunk, boldogulunk, számára nem közömbös az emberek sorsa, hanem eligazít, utat mutat, mint a gondos szülő a gyermekének. Azért tart ránk igényt, hogy életünk békességben és csendességben folyjék, katasztrófák, törések, pusztító viharok nélkül. Ez a békesség és csendesség nem tétlenség, hanem állandó, szívós, gyümölcsöző, egyének és közösségek számára kamatozó aktivitás. Isten újra és újra hangzó igéje, kijelentett akarata ezt munkálja. Szeretete. az evangélium örömüzenete az őrá figyelő szolgálatban megsokszorozódik, a családi, munkahelyi, nemzeti közösség számára renddé, békévé, fejlődéssé, biztonsággá, boldog jövővé realizálódik.

Egy múzeumban kis, bársonnyal bélelt tokban, üvegfiolába zárva egy gabonaszemet láttam, mellette nagyítóüveget. A nagyítóval nézve a gabonaszemen el lehetett olvasni a hihetetlen apró betűvel ráirt teljes Miatyánkot. Készítőjének bravúros ügyességére és szemrontó türelmére vall ez az apró ritkaság. De ha minden szem gabonával ezt csinálnák, hamarosan felkopna az állunk! Az ige sem arra való, hogy féltőn őrizve magunkba zárjuk, hanem arra, hogy egész életünkkel kövessük, gyümölcseit megteremjük, így szolgálva Istent és a felebarátot.

Baranyai Tamás

Mennyi jelenleg a lelkészi nyugdíj?

Az új nyugdíjrendszer e tekintetben is gyökeres változást jelent. Sikerült ugyanis elérnünk, hogy a régihez képest 60 %-os emeléssel tudjuk amost nyugdíjba vonuló lelkészek nyugdíját emelni. Összegben ez azt jelenti, hogy a fenti feltételeknek megfelelő lelkész havi 1300, — forint nyugdíj at kap az özvegy ennek 50%-át. Mi még ennél magasabb összegre is örömmel emeltük volna öregeink nyugdíját, de e tekintetben is a realitás talaján kellett állnunk. Csak annyit ígérhettünk, amennyit teljesíteni i is tudunk. Jelenleg a Nyugdíjosztály pénzügyeit ismerve, ennél magasabb öisz- szeget nem irányozhattunk elő. Itt kell azonban megemlítenem azt is, hogy mi, is figyelembe vesszük az állami nyugdíjügyi rendeletek irányvonalát s ennek alapján végrehajtottuk és a jövőben is végre kívánjuk hajtani az évi 2%-os emelést minden kategóriában.

Már tett említést Főtitkár űr a Nyugdíjosztály anyagi kérdéseiről. Mondana még erről valamit?

Nagyon szívesen. Hiszen ez is hozzátartozik a világos képhez, amit olvasóink akarnak alkotni a Nyugdíjosztályunkról. Mindenekelőtt azt szeretném világosan megmondani, hogy a nyugdíjasaink részére kifizetett nyugdíjak fedezetéül szolgáló összeg teljes egészében egyházunk, gyülekezeteink és a lelkészek „produktuma”. Ez azt jelenti, hogy a Nyugdíj osztály költségvetésének minden tételének fedezetéül az az összeg szolgál, amelyet a gyülekezetek fizet- nek, mint f enntartói járulék és a lelkészektől levonásra kerülő személyi járulék. Más forrása nincs a Nyugdíj osztálynak! Mindössze e két forrás az, amely garantálja nyugdíjasaink számára a havonta megérkező nyugdíjakat.

Végül mit üzen tápunk e lvasóin keresztül » gyülekezeteknek?

Talán csak aranyit, hogy vegyék komolyan azt a nagy felelősséget, ami a gyülekezetekre nehezedik nyugdíjasaink vonatkozásában. Az igehirdetéseket hallgatva gondoljanak azokra az öreg pásztorokra, akik egy élet igehirdetői szolgálata után életük alkonyát mint egyházi nyugdíjasok élik le, akiknek nyugdíjáért az a gyülekezet is felelős, ahol a kedves Olvasó él, templomba jár és áldozatot hoz.

Még egy ikérés a gyülekezeti elöljárókhoz; a kivetett járulékot a lehetőség szerint időben küldjék be —- hiszen mi sem várhatunk a nyugdíjkifizetéssel addig, amíg egy-két gyülekezetnek év végén eszébe jut, hogy még nem fizeted nyugdíj járulék o-t —, de ezt a kérést egyúttal lelkésztestvé- reimhez is címezem.

Köszönjük, Főtitkár úr. m, elmondottakat és kívánunk olvasóink nevében is jó munkát a Nyugdíjosztály dolgozóinak és hosszú, megelégedett életet minden nyugdíjasunknak?

— i

Mekis Állíttn puspokhélyettes köszöntése

MEKIS ÁDÁM békéscsabai lelkész, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspökhelyettese 1972. január 22-én töltötte be 60. évét. Ebből az alkalomból D. Káldy Zoltán püspök békéscsabai otthonában felkereste a püspökhelyettest és házi ünnepség keretében köszöntötte. A kedves alkalmon részt vett Grnák Károly, az Állami Egyházügyi Hivatal főosztály- vezetője és Gregor György, a Békés megyei Tanács egyházügyi tanácsosa. Ott volt valamennyi békéscsabai lelkész is.

D. Káldy Zoltán püspök köszöntése utalt arra, hogy Mekis Ádám életében az 1972. esztendő hármas jubileumot jelent: Ebben az évben 60 éves, ugyanakkor 30 év óta békéscsabai lelkész és 30 év óta a Kelet-Békési Egyházmegye esperese. A püspök kiemelte, hogy Mekis Ádám a legelsők között volt, aki a fel- szabadulás után felismerték egyházunk helyes útját és segítették ennek az útnak a kimunkálását Jellemző rá a nagyfokú közegyházi felelősség hordozása, ugyanakkor elkötelezettnek érzi magát arra, hogy segítse társadalmunk fejlődését, népünk boldogulását. Több ciklusban választották meg Békés megyében a Megyei Tanács tagjává és jelenleg is viseli ezt a tisztséget. Ugyancsak jellemző Mekis Ádámra az a szilárdság és megbízhatóság, amellyel szolgálatát betölti. Mindig lehet rá számítani és szolgálatát igényelni. Ilyen tapasztalatok alapján választotta meg a Déli Egyházkerület püspökhelyettesévé és az országos közgyűlés lelkészi főjegyzőjévé.

Grnák Károly íSoeztályveaető átadta Miklós Imre államtitkár üdvözlő sorait és szíves szavakkal köszöntötte Mekis Ádámot, aki akkor is kitartott a helyes úton, amikor egyesek pl. az ellenforradalom idején meginogtak. További jó szolgálatokat kívánt a püspökhelyettesnek:,

Mekis Ádám I9T2 január

22-én született Békéscsabán, nyolcgyermekes parasztcsalád hetedik gyermekeként. Középiskoláit a békéscsabai Evangélikus Reálgimnáziumban végezte. Az akkori Erzsébet Tudományegyetem Soproni Hit- tudományi Karán végezte teológiai tanulmányait D. Raffay Sándor püspök 1935. június

29-én avatta lelkésszé Budapesten. Segédlelkészi szolgálatát 1935. július 1-én kezdte el Békéscsabán. Az 1936/37 tanévet ösztöndíjasként Erlan- genben töltötte, ahol megtanult németül. 1938-ban az ambróz falvai gyülekezet választatta meg parókus lelkészévé. 1942 májusában a békéscsabai nagy evangélikus gyülekezet hívta meg lelkészévé. Azóta is ott szolgál. 1952-ben választotta meg első ízben a Kelet-Békési Egyházmegye esperesévé és ez a választás azóta háromszor megismétlődött. Közben egyszer már püspökhelyettesi tisztséget is betöltött. Jelenleg 1971. november 30-a óta a Déli Egyházkerület lelkészi főjegyzője, püspökhelyettese és az Országos Egyház lelkészi. főjegyzője 1968 óta. Az Országos Béketanács kitüntető jelvényének tulajdonosa.

Lapunk Olvasói nevében is szívből köszöntjük a jubiláló püspökhelyettest és további életére és szolgálatára, Istes, áldását kérjük»

t

Az Országos Egyház osztályai közül fontossági sorrendben első helyen áll a Nyugdíjosztály. Amint azt lapunk olvasói is tudják, egyházunknak saját . nyugdíjintézete van, amely az idős lelkészek nyugellátását van hivatva folyósítani. Ezt végzi nagy körültekintéssel s nem kisebb felelősséggel a Nyugdíjosztály.

Hivatalában kerestük fél Karner Ágoston országos főtitkárt, a Nyugdíjosztály ügyvivő lelkészét, hogy néhány kérdésünkre válaszoljon az újság nagy nyilvánossága előtt.

Főtitkár úr, minek az alapján végzi a Nyugdíjosztály a munkáját?

Egyházunknak ez a muMka- ága az Egyházi Törvény XV. te. 13—18 §-a alapján végzi munkáját Ezekben a pontokban vannak ugyanis lefektetve egyházunk Nyugdíjosztálya szolgálatának keretei. Természetesen a konkrét feladatokat — éppen e törvény szellemében —az Országos Presbitérium határozza meg. Ezért munkánk szervesen beleépül egyházunk egészének szolgálatába, hiszen a diakőnia teológiájának egyik „aprópénzre” váltott alkalmazása — a szolgálatban megfáradt, a szórványokban megrokkant lelkészekről való gondoskodás.

Kik % tagjai a Nyugdíjosztálynak, kiknek a nyugdíját fizeti az osztály?

Erre nagyon könnyű válaszolni. Nyugdíjosztályunknak minden szolgálatban álló lelkész, segédlelkész, lelkészí munkatárs, központi beosztású lelkész, teológiai tanár, püspök tagja. Tehát mindazok, akiknek lelkészi képesítésük van s jelenleg egyházunk szolgálatában állanak, illetve, mint ilyenek mentek nyugdíjba.

Milyen rendszer szerint történik a lelkészek nyugdíjazása?

Egyházunk — a törvényben foglaltak szerint — saját maga