Evangélikus Élet, 1972 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1972-12-03 / 49. szám
ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP XXXVH. ÉVFOLYAM. 49. SZÁM 1972. december 3. Ara: 2.— Forint Adventi! ntegyengeíés Advent első vasárnapjával új egyházi esztendő kezdődik, az újrakezdés nagy lehetősége nyílik meg előttünk. Isten újat és jót akar kezdeni általunk és velünk. Az a Jézus Krisztus áll mellénk, aki nem múló hangulat érzését akarja elmélyíteni bennünk, hanem örömhír átvételére hív. Az ádventi örömhír ez: lehet újat és jót kezdeni, mert Isten újjáteremtő munkája nem ezután fog ellcezdődni, havam már elkezdődött, és ennek a sodrásába mi is beállhatunk. Adventben azon örvendezünk, hogy Jézus Krisztus eljött közénk, végezte szolgálatát köztünk, meghalt értünk, feltámadt, felment a mennybe s onnan várjuk őt, hogy dicsőségesen bevégezze azt a munkát, melyet első eljövetelével elkezdett. Nem úgy várjuk, mintha még nem jött volna el és nem lenne velünk az ő ígérete szerint minden napon a világ végezetéig. Ö itt van köztünk, él és uralkodik, irgalmas szeretettel kormányozza nemcsak egyházát, hanem az egész te- remtettséget is. AZ ÁDVENTI LELKÜLET éppen ezért derűs, bizakodó lelkűiét, amely soha nem néz vissza, hogy sirassa azt, ami elmúlt, hanem mindig előre tekint és már most azért örül, hogy Jézus Krisztus műve nem elsorvadóban. hanem kibontakozóban van, és az egész emberiség Isten szeretetétől táplálva az emberi élet kiteljesedése felé halad. Azért sokatmondó ez az örömüzenet számunkra, mert rámutat, hogy a boldog újrakezdés érdekében mit tesz Isten és mit tehetünk mi. Aki igazán újat és jót akar kezdeni ádventben, az nem kerülheti el Keresztelő Jánost. Ö az ádvent prófétája. Nem ő a nap, nem ő a Krisztus! ö csak próféta, ő csak „kormos üveg”, amin keresztül nézzük a napot. AZ ELSŐ DOLOG, amit igehirdetése nyomán nagyon komolyan kell vennünk, hogy ezen a földön nagyon sok az egyenetlenség, nagyok az eltérések és különbségek! Sok a „hegy, halom és völgy”, s így nem lehet fogadni az élet királyát. Isten igénye népe felé éppen ezért parancs: az egyenetlenségeket meg kell szüntetni. A Jézus Krisztus, akinek eljövetelére várunk, aki úgy jött közénk', hogy „...a megrepedezett nádszálat nem törte el és a pislogó gyertyabelet nem oltotta ki” nem tud mit kezdeni olyan tanítványokkal, akik rangsorolnak magukban és világukban, akiket nem bánt az egyenetlenség: népek, fajok megalázása, kihasználása, leigázása. „Egyengessétek útját!” — ez ma az ádventi parancs számunkra. Ez a mi nagy lehetőségünk és feladatunk a világban. A MÁSODIK DOLOG, amire nagyon oda kell figyelnünk, hogy a megtérés konkrét cselekvés nélkül csak mérges kígyóhoz illő .képmutatás. Amink van, azt azért kaptuk, hogy sáfárkodjunk vele. A mi dolgunk, hogy kiegyenlítsük az egyenlőtlenül elosztott javakat. Döbbenjünk rá arra, hogy ez még nem is Jézus Krisztus parancsa, hanem csak Keresztelőé. Jézus Krisztusnál már sokkal magasabb a mérték: „...aki elkéri felső ruhádat, engedd néki az alsót is, __ aki egy mérföldre ké nyszerít, menj el vele kettőre,... ha arcul üt valaki jobb felől, tartsd oda a másik arcodat is..,”. Keresztelő János csak készíti az utat és éppen ezért igénye rendkívül szerény; akinek valami nélkülözhető és felesleges ajándéka van, az szolgáljon vele másoknakl ŰJABB KÉRDEZŐSKÖDÖK jelennek meg Keresztelő előtt: vámszedők és katonák. A vámszedők minél több vámot igyekeztek öszegyűjteni, mert így nekik is annál több osztalék jutott. önző, harácsoló, másokból élő, csak a saját kényelmüket és jólétüket biztosító, vagyonokat gyűjtő emberek voltak ezek. Ha őszintén közelebb lépünk magunkhoz, szégyenkezve kell észrevennünk, hogy ez a típus, ez a lelkűiét azóta sem pusztult ki, hanem itt él közöttünk, itt kísért minket. Keresztelő válasza egyszerű és tömör: „ne követeljenek... elégedjetek meg”... Ne csak magatokra gondoljatok, hanem vegyétek figyelembe a másik embert is... Ne követeljetek mást, elégedjetek meg! Meggyőződésünk szerint ez az a nagy ádventi lecke, amit mindannyiunknak egész életre meg kell tanulni. Az ádventi ember nem követelődző hanem elégedett ember, amikor magáról van szó, de a másik baja, nyomorúsága, embertelen-igazságtalan körülmények közé juttatása égeti a lelkét! Éberség, serény munka, több figyelem, fáradozás és áldozat a mai ádventi ember lelkületének jellemzője. Hiszen az ádventi ember Jézus Krisztusban olyan nagy ajándékot kapott, mely nem korlátozódhatik csupán szive belső titkára, hanem olyan hajtóerő, mely éppen a munkás hétköznapok döntéseiben, apró tetteiben és mozdulataiban válik életté, szolgálattá, diakóniává egyházában és hazájában. Blázy Lajos Az Egyiptomi Kopt Egyház pátriárkája, III. Senudah október közepén megkezdett hosszú utazás során végigjárja az ortodox egyház nagy központjait, Athént, Damaszkuszi, Moszkvát, Isztambult és Bukarestet és tárgyalásokat folytat utána az ún0 kalcedóni zsinat előtti ortodox egyházakkal, az örmény, szír, etiópiai és indiaiszír egyházakkal. A látogatás célja, hogy kapcsolatot teremtsen az ortodox egyházak e két nagy, eddig egymással szemben elutasító magatartást tanúsító csoportjai között (epd). Isten tiszteletétől elválaszthatatlan az ember ügyének szolgálata Dr. Bartha Tibor református püspök tiszteletbeli doktorrá avatása a Teológiai Akadémián November 15-én nagy ünnepe volt egyházunknak és Teológiai Akadémiánknak. Délelőtt 11 órára megtelt az Országos Egyház imaterme és kezdetét vette dr. Bartha Tibor református püspöknek tiszteletbeli doktorrá avatása. Ez az ünnep nemcsak egyházunk számára volt kiemelkedő hanem az egész magyar protestantizmus, sőt az egész világ haladó keresztyénsége számára, hiszen dr. Bartha Tibor püspökben a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának elnökét, az egyházaink közötti testvéri kapcsolat fáradhatatlan munkálóját, az egyház mai szolgálatának bátor útkeresőjét, a béke és az emberiség ügyének fáradhatatlan szolgálóját tüntethette ki egyházunk. As ünnepi ülés Az akadémiai ünnepi ülés vendégei között az ünnepelt püspökön és családján kívül ott láthattuk D. Káldy Zoltán püspököt, az Országos Egyház , lelkész-elnökét és-feleségét, D. dr. Ottlyk Ernő püspököt és feleségét, Balló István elnökhelyettest és Mo dot András főosztályvezetőt az Állami Egyházügyi Hivatal, Sebestyén Szamosközi István püspököket és dr. Zsebük Zoltán és dr. Uj- Nándorné főtitkárt és Sándor István tikért az Országos Béketanács, dr. Bakos Lajos és szászy Kálmán főgondnokokat. a Magyarországi Református Egyház, Nagy József titkárt a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa, Pa- lotay Sándor, a Szabadegyházak Tanácsa elnökét, Hecker Adám szuperintendenst a Metodista Egyház, Laczkovszky János elnököt a Baptista Egyház. dr. Berki Feriz esperes-adminisztrátort a Magyar Ortodox Egvház. dr. Ferencz József püspököt és Bartók Béla főgondnokot az Unitárius Egyház képviseletében. Ott volt teljes számban dr. Szabó Géza dékán vezetésével a budapesti és dr. Kürthy László dékán vezetésével a debreceni Református Teológiai Akadémia tanári kara, valamint Gero Sándor a Baptista Szeminárium és dr. Félegyházi József a Római Katolikus Központi Hittudományi Akadémia dékánja. Az ünnepélyen részt vettek az Országos Egyház in - tézményeinek dolgozói, az egyházmegyék és gyülekezetek. küldöttei, a Református Zsinati Iroda dolgozói, sok reforOrszágos Egyház Elnöksége jóváhagyó levelét a tiszteletbeli doktorrá avatásról. A méltatás Ezután a hagyományoknak megfelelően dr. Vámos József fására, professzor ismertette dr. Bartha Tibor püspök életrajzát és munkásságát. Dr, Bartha Tiltok 90, Zsoltárjának és FL Schütz 117. Zsoltárjának dallamai. Ezután ismét dr. Prőh- Le Károly prodékán emelkedett szólásra és meleg szavakkal köszöntötte az új tiszteletbeli doktort, s felhívta őt dok- . tori székfoglalójának megtarA doktori énekesés Dr. Bartha Tibor református püspököt köszönti dr. Pröhie Károly prodékán mátus esperes és lelkész, Akadémiánk prqfesszorai és hallgatói. A tiszteiéiben doktort táviratban köszöntötte Nyiko- gyim leningrádi és novgorodi metropolita, a Keresztyén Békekonferencia elnöke, dr. Tóth Károly a Keresztyén Békekonferencia főtitkára, D. Braecklein eisenachi püspök, D. Westergard Madsen koppenhágai püspök, D. Paul Hansen a Református Világszövet- titkára, dr. G. Bassarak berlini professzor, dr. Mihályfi Ernő az Országos Egyház felügyelője, Ráski Sándor református püspök, dr. Esze Tamás református főgondnok és még sokan mások. Dr. Prőhle Károly prodékán megnyitó szavai után dr. Sel- meczi János otthonigazgatő, az Akadémia jegyzője ismertette az Akadémia határozatát és az bor 1812. július 13-án született Magyarkapudon. Ősei mind apai, mind anyai ^ágon református lelkészek és tanítók voltak. Teológiai tanulmányait a debreceni, hallei, magdeburgi és a baseli egyetemen folytatta. 1938-ban teológiai doktori címet szerzett a gyakorlati teológia tárgyköréből. Több gyülekezetben (Munkács, Csahol, Berekfürdő, (Debrecen) végzett hitoktatói és lelkipásztori szolgálatot. 1953-től a Debréceni Református Teológiai Akadémia professzora, 1958-tól a Tiszántúli Református Egyház- kerület püspöke, 1959-től az ökumenikus Tanács elnöke, 1960-tól a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkész-elnöke, 1963-tól a Magyar Népköztársaság Élnöki Tanácsának tagja, majd országgyűlési képviselő. Több nemzetközi egyházi és társadalmi szervezetben végez szolgálatot. A Keresztyén Békekonferencia munkájában, annak megindulása óta tevékenyen részt vesz, és jelenleg is az egyik alelnöke. „Példaadó teológiai munkásságában — a teljes Szentírás és atyáinak tanítása iránti hűségben — mindig nyitott tudott lenni az emberek felé és a szolgáló Krisztus nyomában járva az ember örök s e világi javainak szolgálatát tűzte ki célul maga, egyháza, s hazánkat és a világot átfogó ökumené elé. Ebben a szolgálatban lett naggyá, igazi értékké az, amit Isten kegyelméből egyházáért, a magyar protestantizmusért, hazánkért, népünkért, a világ- keresztyénség lelkiismeretének ébresztéséért, $ egyik legfontosabb ügyünkért, a békéért végezhetett” 'As avatás Ezt követően a prodékán ajkáról elhangzottak a latin nyelvű doktor-avató szertartás hagyományos mondatai, amelyekre az új doktor ugyancsak latinul válaszolt. A prodékán átnyújtotta az új doktornak a tiszteletbeli doktori oklevelet, majd felvette őt a Teológiai Akadémia doktorai sorába. Közben felcsendültek a Luthe- ránia énekkar nagyszerű előadásában Weltler Jenő karnagy vezetésével J„ P„ Swee-. Palotay Sándor a Szabadegyházak elnöke í debrecem Református Teológiai Akadémia tiszteletbeli tanára Október 23-án délután tartotta tanévnyitó közgyűlését a debreceni Református Teológiai Akadémia. Erre az alkalomra az Akadémia dékánja a szokottnál több vendéget hívott meg a Szabadegyházak Tanácsa képviselői közül, mivel ez az ünnepi közgyűlés nagy jelentőségű döntéseket jelentett be a Református Egyház és a Szabadegyházak Tanácsa közötti jó kapcsolatok további megerősítésében. Dr. Bartha Tibor református püspök, a külön Igazgatótanács és a Református Zsinat elnökének beszéde a Szabad- egyházak Tanácsa számára két lényeges bejelentést tartalmazott: a debreceni Református Teológiai Akadémia segítsége a Szabadegyházak Tanácsa területén történő lelkészképzés munkájához. Palotay Sándor, a Szabad- egyházak Tanácsa ^elnökének beiktatása a kollégium tiszteletbeli tanári tisztébe. „Örömmel ragadom meg az alkalmat — mondotta az ökumenikus Tanács és a Református Zsinat elnöke — hogy ismertessem a közgyűléssel azt, aminek a mai napon részesei voltunk. A Református Egyház és a Szabadegyházak Tanácsa képviselője megállapodást írt alá, amelynek lényege az, hogy a Református Egyház segítséget nyújt a Szabad- egyházak Tanácsa lelkészképzés munkájában. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy akadémiai szintű léíkész-képesítő bizottság előtt tehetnek szakvizsgát a Baptista Teológiai Szeminárium, és a Szabadegyházak Tanácsa lelkészképzőjének azok a végzett hallgatói — beleértve a már munkában álló lelkipásztorokat — akik a teológiai tanulmányokban kiváló eredményt értek el. A mai napon amikor újabb eredményeket, jelez az aláírt megállapodás, Isten iránti hálával gondolunk az eszközökre. Ez a hálaadás vezette a Református Egyházat, amikor Palotay Sándornak, a Szabad- egyházak Tanácsa elnökének a Debreceni Kollégium tiszteletbeli tanára címet adományozta, A doktori értekezésben — amelynek címe „A keresztyén szolgálat ekklesiologiai összefüggései” — az új doktor ösz- szefogLalta, miben látja egyházaink közös fáradozásainak eredményeit, egyben megemlített néhány időszerű feladatot, amelyek közös figyelmünket igénylik. A nagy figyelemmel kísért fejtegetés során többek között ezt mondotta: „A prioritásnak rendjét keresve lehetetlen előtérbe helyezni az ige szolgálatát úgy, hogy az ige szolgálata ellentétbe kerüljön az ember ügyének szolgálatával. A kettő szorosan összetartozik. Isten tiszteletétől elválaszthatatlan az egyházban az ember ügyének szolgálata.” Erről a szolgálatról pedig így szólt: „Egyházaink és a marxista ideológia alapján álló társadalom közötti konfrontáció nem igényli a keresztyénektől elvi, teológiai bázisuk feladását. Viszont a keresztyén hitből fakadó erkölcsi normák betartása, az emberi magatartás, az életvezetés, a munkaerkölcs, a közösséghez való viszony területén, a családi élet tisztaságának megőrzésében, a gyermek- áldás vállalása kérdésében a keresztyén gyülekezet tagjai számára megbecsülést biztosít a szekuláris társadalom is.” Az értekezés részletesen elemezte ennek a szolgálatnak gyülekezeti vetületét és lehetőségeit. A közös feladatokról szólva említést tett az egyházról szóló reformátort tanítás bibliai alapon történő további fejlesztéséről, az eucharisztia bibliai értelmének teljesebb feltárásáról, majd az értekezést a következő szavakkal fejezte be: „Káldy Zoltán püspök úrral úgy gondoltuk, jó és hasznos volna, ha az elkövetkezendő hónapok valamelyik napján egyházaink vezetői, doktorai, professzorai egybegyülekezné- nek a nagygerezsdi eklézsiában, és kollokviumot tartva együtt adnánk hálát az egyházaink közötti testvéri közösségért, s megújítanék az atyák által kötött egyességet” Az üdvöslés Egyházunk nevében D. Káldy Zoltán püspök köszöntötte az új doktort, üdvözlő szavaiban hangsúlyozta, hogy egész egyházunk közvéleményének kívánsága volt ez a tiszteiéiben doktorrá-avatás. Egyfelől, mert lelkészeink, gyülekezeteink látták azt az óriási munkát, amit Bartha püspök végzett és végez, másfelől, mert látták azt az egyértelműséget, amellyel szolgálatát végzi, s felfigyeltek erre az egyértelmű, bátor, rizikókat vállaló, előremutató szolgálatra. Az evangélikus közvélemény az öröm pecsétjét látja ebben a doktorátusban arra a jó viszonyra, arra a testvéri közösségre. amely egyházaink között fennáll. Ezért ajánlotta fel Káldy püspök egész egyházunk szívét, szeretetét, nagyrabecsülését az új tiszteletbeli doktorunknak. Az ünnepély a prodékán köszönő szavaival és a Himnusz, eiéneklésével ért véget i i DR. ANDRÉ APPEL mok) , tiszteletbeli teológiai doktori címmel tüntette ki. (epd)„ francia lelkészt, a Lutheránus Világszövetség főtitkárát a Greenville-i Thiel-Főiskola (Pennsylvania, Egyesült ÁllaROMÄNIA tagok száma, minden lelkes zí állás be van töltve. Az állam és az egyház közötti viszony jó és rendezett, a gyülekezetek jelentős összegű államsegélyt kapnak a lelkészek fizetésére és a templomok, tatarozására, (epd) A Romániai Református Egyház püspöke, Dr. Nagy Gyula, október végén meglátogatta a nyugat-németországi református tartományi egyházakat. A romániai egyház életéről elmondta, hogy 900 gyülekezetben egymillió-az egyházEGYIPTOM
