Evangélikus Élet, 1972 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1972-08-13 / 33. szám

Jézus családja,

Isten igéjének hallgatói és cselekvői

Lk 8, 19—21

Sokszor elhangzik ma különböző alkalmakkor az a megállapítás, hogy válságban van a család, mint az együvé-tartozás legtermészetesebb formája. Űjságok, folyóiratok cikkeznek róla, de intenzíven foglalkoztatja a társadalmi szerveket és mozgalmakat is. Valóban szemben találjuk magunkat a problémával, sokszor egészen közelről.

Igénkben maga Jézus foglal állást ebben az időszerű kérdésben.

JÉZUS NEM AZOKNAK A PÁRTJÁN ÁLL, AKIK MEGTAGADJÁK A CSALÁDOT. Soha nem igazolta az így gondolkodókat. Jézus nevében nem lehet tehát hátat fordítani a családi életnek. De az emberi érzések és tapasztalatok nevében sem. Szívbe írt törvény a boldog családi élet után való vágyakozás. A tapasztalat is azt mutatja, hogy rendezett családi körülmények között jobban megy a munka, könnyebb a nehézségek és bajok legyőzése. Feladatokat teljesíteni, megoldást találni ugyancsak könnyebb akkor, ha nem kötnek le családi bonyodalmak. Biztonság, erő és áldás a kiegyensúlyozott családi élet. Viszont, ha békétlenek vagy közömbösek egymással a család tagjai, ez kihat egész életükre.

JÉZUS CSALÁD-PÁRTI, DE NEM ÉRTÉKELI TÜL A CSALÁD JELENTŐSÉGÉT. Jézus számára minden eszköz addig jó és használható, ameddig nem lesz öncélúvá, hanem az Istentől rendelt célt szolgálja. A család is igen értékes lehetőség emberek összetartására és segítésére, de ha ebből valaki kiváltságokat, előjogokat akar biztosítani magának, akkor mar eltévesztette a célt, amire adatott és amire használni kell. Jézus valóban nem értékelte túl a család jelentőségét, hanem alávetette azt Isten akaratának. Jó nekünk ezt meglátnunk, mert sokszor félreértjük, vagy nem látjuk pontosan, hogy mire valók a családi, összekötő szálak. Így járnak el azok a szülők, akik túlzottan is önző módon szólnak bele például gyermekük pálya-, vagy párválasztásába. És, ha vélt igazukat nem tudják elérni, szerencsétlennek érzik magukat. De ennek a magatartásnak az ellentéte is hibás: amikor gyermekek túlzott szülő- szeretetböl lemondanak a saját családalapítási lehetőségről. Az ilyen fajta szeretet később igen sok békétlenség forrása lehet. Még ma is találkozunk olyan esetekkel, amikor a családi légkör fékezi a haladást. Nem egy fiatalnak egész életére kiható konfliktust okoz. ha például nem engedik továbbtanulni. A lelkesedést lohasztó, kibontakozást bénító családi „érdek” minden áron való keresztülvitele kisiklott és megfásult életeket eredményez.

JÉZUS A CSALÁDI KÖRT KITÁGÍTJA. Az ő családja azok, „akik az Isten igéjét hallgatják és cselekszik”. Az egyház tagjai, Isten népe ma is akkor igazán Jézus családja, sőt egyáltalán akkor érti Jézus magatartását és igényét a családi élettel kapcsolatban, ha cselekszi az Isten akaratát. Az tehát a döntő kérdés, hogy micsoda az Isten akarata, amelyet cselekednünk kell. Isten akarata tulajdonképpen ott kezdődik számunkra, hogy egyáltalán vegyük észre a kitágult lehetőségeket. Hogy amikor családi körről van szó, akkor se szűküljünk be egy megcsontosodott körbe, ne úgy akarjuk menteni a magunk „kis családját”, hogy elzárkózunk a szélesebb lehetőségek elől. A mi világunkban különösképpen tudtunkra adja az Isten, hogy túl kell látnunk a kis család keretein, s feladatunkat, általában egész életünket a „nagy család”-ban, népünk és társadalmunk körében találjuk meg.

Isten akarata mindig az örömszerzés. Ügy is, hogy ö adja nekünk az örömöt, de úgy is, hogy tőlünk várja, hogy adjuk azt másoknak. Itt most Istennek erről az utóbbi akaratáról van szó. Jézus is mindig örömöt szerzett övéinek. Akkor is, ha gyógyított, akkor is, ha bűnbocsánatot hirdetett, sőt akkor is, ha bűnöket ostorozott. Az ember is akkor szerez örömöt, ha gyógyít akár testi, akár lelki sebeket. Ha olyan körülményeket teremt, hogy megakadályoz egy háború okozta tömeges szomorúságot. Ha ennek és hasonló céloknak az érdekében össze tudnak fogni a társadalom tagjai, s valóban egészen széles perspektívában tudják munkálni saját maguk és mások boldogságát. A nagy családi kör a mi világunkban már annyira kitágult, hogy belefér az egész emberiség. Ezért okoz nekünk is közvetlen örömöt, ha megszűnnek olyan, háborúval fenyegető lehetőségek, mint amelyek fennálltak egészen a legutóbbi időkig például Németországban, vagy ha arról értesülünk, hogy Észak- és Dél- Korea között kibontakozóban van a békés megegyezés, Régen talán lehetett ilyen kérdésekre semleges közömbösséggel tekinteni, de ma nem.

JÉZUS MEGHÚZZA A HATÁRVONALAT IS övéi számára: mi az a magatartás, amely méltóvá tesz arra, hogy a nagy családnak megbecsült tagjai lehessünk. Más szóval: hogyan kell valósulnia Isten akaratának a mi magatartásunkban. Jézus azt mondja, hogy az ő igénye, normája és feltétele ez: „akik az Isten igéjét hallgatják és cselekszik”. A hangsúly azon van, hogy „és cselekszik”.

Jézus igéje és az egyház története azt mutatja, hogy sohasem volt elég az igének csak a hallgatása. Méltán volt az egyházon nem egyszer Isten ítélete olyan formában is, hogy megvetette a világ a képmutató keresztyéneket. Azokat, akik ahelyett, hogy szolgáltak volna az embereknek, uralkodni akartak a lelkeken. Nemcsak Isten, hanem a világ is elfordult az ilyen magatartástól, nem igényelte azt. A cselekedet tud eredményt elérni kis, vagy nagy családban, tud helyrehozni elrontottat és megoldani problémákat. Nyilván nem akármilyen cselekedetről van szó, hanem a szeretet cselekedeteiről. A szeretetet könnyű emlegetni, még érezni sem nehéz, de cselekedni — úgy érezzük sokszor — meghaladja az erőnket. Pedig nem kell mindig nagy tettekre gondolnunk. Lehet, hogy néhány bátorító szó, vagy egyértelmű állásfoglalás bizonyos kérdésben az a cselekedet, ami az adott körülmények között bizonysága annak, hogy az igének nemcsak hallgatói, hanem megtartói vagyunk. Jézus ebben az igében is, és sok másban is tudtunkra adja újra meg újra, hogy megméretünk. Nem aszerint csupán, hogy milyen buzgón hallgatjuk az igét, hanem, hogy cselekedeteinkkel előbbre visszük-e embertársaink boldogulását.

Részletek Bárány Gyula beledi lelkésznek a Magyar Rádióban elhangzott igehirdetéséből.

A megújított templom prédikál

ÖRÖMNAPRA virradt az irsai gyülekezet július 16-án: kívülről és belülről gyönyörűen megújított templomában adhatott hálát Istennek megsegítő jóvoltáért.

A kánikulai hőség nem jelentett akadályt a lelkes gyülekezet hívei számára: ki gyalog, ki kerékpáron, olykor több kilométernyi távolságból sietett a lélekemelő ünnepségre.

A MEGÚJÍTOTT TEMPLOM felszentelését D. Káldy Zoltán püspök megbízásából Mekis Ádám püspökhely éttes végezte. Istentisztelet előtt a presbiterek élén Galáth György, a gyülekezet lelkésze köszöntötte őt, majd a néhány esztendővel ezelőtt újjáépített, széphangú orgona zúgása közben vonult be a püspökhelyettes a presbiterek élén a zsúfolásig megtelt templomba. Itt a gyülekezet felügyelője köszöntötte a püspökhelyettest és kérte fel, a megújított templom felszentelésének szolgálatára.

A püspökhelyettes Zsolt 84, 2—5 alapján tartott igehirdetésében hangsúlyozta, hogy a mostani örömünnepen, amikor a gyülekezet hálát ad Istennek, figyeljen a megújított templom prédikálására. Elsősorban arra, hogy a templom ISTEN HAJLÉKA, szent hely, ahol Isten szent igéje hangzik és a gyülekezet tagjai részesül-- nek a keresztség és úrvacsora szentségében. Ugyanakkor a templom a GYÜLEKEZET LELKI OTTHONA is, ahová a hívek, mint egy nagy család, nemzedékről-nemzedékre gyülekeznek össze, hogy hitük épüljön Isten igéjének hallgatásával, a közös énekléssel és imádsággal pedig dicsérjék és magasztalják az anyaszentegy- ház Urát. A megújított templom prédikálásának külön hangsúlya esik arra, hogy a gyülekezet tagjai is ÁLLANDÓAN ÚJULJANAK MEG, hitükben, Istent és embereket szolgáló szeretetükben. A templom vakítóan tiszta, fehér falai erre a minden vonatkozásban megtisztított, újjászületett életre ösztönözzék a híveket. A tiszta hitet, megújított életet, a mások felé sugárzó, szolgáló szeretetet vigyék ki magukkal a templomból a mindennapi életbe s legyenek példamutató, becsületesen dolgozó, hasznos tagjai magyar népünknek és társadalmunknak a mezőkön éppen úgy, mint az üzemekben és gyárakban.

A gyülekezeti énekkar lendületes éneklése csakúgy, mint a színvonalas orgonajáték emelte a gyülekezet áhítatát s az ünnepi eseményhez méltó keretet biztosított.

A MEGÚJÍTOTT TEMPLOM felszentelése után rövid ünnepi közgyűlésen emlékezett meg a helyi lelkész a gyülekezet, elsősorban a templom történetéről. Az irsai gyülekezet 1713-ban keletkezett, mindjárt anyagyülekezetté vált s az ellenreformáció nehéz harcaiban is hősiesen védte létét és önállóságát. A mostani templomot 1799—1801-ig építették Zelenka Pál lelkész— később püspök — vezetésével s azóta nyolc ízben renoválták. A mostani renoválás kereken 186 000 Ft-ba került. Dicséretes a hívek szeretete és áldozatkészsége templomuk iránt. A múlt év őszén, a templom renoválásának beindításakor egy istentiszteleten 36 000 Ft- ot adakozott erre a célra a kereken három ezer lelket számláló gyülekezet. Most is felemelő élmény volt a hívek áldozatkészsége : ezen az istentiszteleten több mint 400 lezárt borítékban 49 713 Ft-ot helyezett a templom oltárára <f hálaadó gyülekezet.

De ettől eltekintve is példaD. Káldy Zoltán püspök Hollandiában

Az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottsága ez évi ülését a holland tagegyházak meghívására Utrechtben tartja augusztus 13—23 között. Az ülés napirendjén szerepel többek között az Egyházak Világtanácsa és a római katolikus egyház közötti kapcsolatok értékelése és a faji megkülönböztetés elleni megkezdett harc folytatása. A Központi Bizottság megválasztja a nyugalomba vonuló dr. C. E. Blake főtitkár utódját. Az Egyhá- házak Világtanácsa Közoonti Bizottsága ülésén a bizottság tagjaként részt vesz D. Káldy Zoltán püspök is.

KERESZTYÉN BÉKEKONFERENCIA

A Keresztyén Békekonferencia megnyitotta állandó képviseletét az Egyesült Nemzetek Szervezete New York-i központjában. Az iroda a nemzetközi és egyházközi Egyházi Központ épületében kapott helyet az ENSZ székházzal

szemben. Vezetői és a Keresztyén Békekonferencia képviselői: Dr. Carl Soule, az Amerikai Egyesült Metodista Egyház titkára és Mattheus Stadnjuk, a Moszkvai Patriarkátus hivatalos ortodox képviselője Észak-Amerikában.

VITA EGY ÜJABB

BIBLIAI KÉZIRAT FELFEDEZÉSÉRŐL

A vatikáni Bibliaintézet Bib- lica nevű folyóiratában Jose O’Callaghan spanyol professzor közzétette azt az állítását, hogy az egyik Holt-tenger mellett talált papirusz-töredék Márk evangéliumának szövegét tartalmazza. A megállapítás azért keltett szakkörökben feltűnést, mert a papirusz korát i. e. 50 és i. 11.50 közöttinek tartják. Ebben az esetben Márk

evangéliuma — nem Krisztus után 70 körül, hanem legalább két évtizeddel korábban keletkezett volna.

Más tudósok rámutattak, hogy a töredék — három sorban 2-2 betű és egy negyedik sorban négy betű — nem ad elegendő alapot a szöveg származásának megállapítására mert tág teret nyit a rekonstrukciós képzelet előtt, (epd)

NORVÉGIA

mutató a gyülekezet áldozathozatala. Az utóbbi 15 év alatt új padokkal, szószékkel, oltárképpel, új karzattal, új haranggal, új orgonával látták el a templomot. Imatermet építettek, a lelkészlakásba vizet vezettek és. azt kivülről renoválták. A mostani templomrenoválásnál a tetőzetet teljesen kicserélték s az egész templomot kivülről és belülről megújították. S mindezt külső segély nélkül, a hívek adományaiból érték el. Ez a kiemelkedő eredmény a hívek áldozatkészségét és a lelkésznek a szervező munkára való rátermettségét egyaránt dicséri.

Ezek mögött ott áll a tervszerű, realitásokra épülő, hűséges lelkipásztori igehirdetői szolgálat, amelynek nyomán kialakult a gyülekezetben a lelki egység és a közös célokért való lelkes és készséges áldozathozatal.

MINDEZ pedig végső soron — ahogyan azt az igehirdető, majd a közgyűlésen a helyi lelkész is hangsúlyozta — Isten Szentleikének műve, aki képessé tesz a megújúlásra és az áldozatkészségre, övé a dicsőség mindazért, ami az irsai gyülekezetben ezen a vasárnapon történt.

Mekis Ádám

Malmukkal soha ne tudjak visszaélni.. “

Lelkésziktatás Csornádon

Ritka esemény Csornádon a

lelkésziktatás. Az alig 800 lélek olyan nyája, otthona volt a lelkészeknek, ahol évtizedeken keresztül gyakorolták hivatásukat. Kétszáz év alatt

eddig kilenc lelkésze volt a gyülekezetnek. Nem igyekeztek más, „jobb parókiákra”. Innen nem „szöknek el a papok”.

Éppen negyvenkét éve annak, hogy Lucsán Márton most nyugalomba vonult lelkész elkezdte szolgálatát Csornádon. Másfél emberöltőnyi idő telt el azóta. Július 16. kánikulai vasárnapja jelentős dátum tehát a gyülekezet életében. Akkor iktatta be Detre László esperes, az egyhangúlag meghívott új csomádi lelkészt, Eszlényi Lászlót. Hűséges szolgálatot igénylő hűséges gyülekezet köszöntötte sorrendben a tizedik lelkészét. A helybeli és a szomszédságból összesereglett hívek zsúfolásig megtöltötték a szépen gondozott templomot, de így is sokan kívül rekedtek a templom falain.

Az iktatást végző esperes

1 Tim 4, 16 igéje alapján arról szólt, hogy az előző lelkésziktatás óta külsejében és lényegében is megváltozott a világ. Az új lelkész — egyházunknak talán legfiatalabb pa- rókus lelkésze — ebben az új világban született és nevelkedett Reménység szerint ugyanolyan hűséggel végzi majd szolgálatát, mint elődei. Jézus Krisztus tegnap és ma és mindörökké ugyanaz, de ma nem ugyanazokat a szavakat adja az ajkunkra, mint régen és nem oda küld, ahová régen. Az evangéliumnak itt kell megvalósulnia, itt kell eseménnyé válnia. Az igehirdető „akkor vigyáz magára és a tanításra”, ha nemcsak hirdeti, de magatartásával meg is éli Krisztus evangéliumát. A lelkész nem útjelző tábla az üdvösség felé, hanem maga is úton jár a gyülekezettel, a hazával, az egész emberiség jobb, szebb életéért

végzett szolgálat útján. Az egyház létalapja az evangélium megvalósítása. Annyiban van létjogosultsága, amennyiben éli a hirdetett evangéliumot. A családban, a munkában, a hazaszeretetben, az egész világ békéjéért hordozott felelősségben válik életté az evangélium.

Az új lelkész — nem írhatom, hogy az ünnepelt, mert ez ellen ő maga tiltakozna legjobban, hiszen a lelkésziktatás nem a szolgálatba álló megünneplése — beköszöntő igehirdetésében a felvállalt felelősség súlyáról szólt. Átér- zett hivatástudattal szólt arról, hogy a szolgálatra hívó Jézus valóban szolgálni küldte őt a csomádi gyülekezetbe. Ez a szolgálat nem a nagyhangú szavak, hanem a tettek, az élet minden részét átfogó odaadás munkaterülete. Az evangélium akkor hiteles, ha békesség. szeretet jár a nyomában. Az evangélium igazi tartalma és iránya a felebarát szolgálata. A mindennapi élet örömeitől és gondjaitól független igehirdetés csupán céltalan zajártalom a modern élet ezernyi fárasztó zajában. Éber figyelemmel és tettre- készséggel mindig azt kell kutatnunk, mit kíván Isten rajtunk keresztül végrehajtani a világban.

Az ünnepi közgyűlésen az

egyházmegye esperese nyitotta meg a gyülekezetét és lelkészét köszöntők sorát. Az egész magyarországi evangélikus egyház ünnepe is ez a nap — mondotta — hiszen a csomádi gyülekezet nem különálló tag, hanem az egész egyház szerves része. Egyházunk nagy teológiai felismerése, hogy a szolgálatot egy-egy gyülekezeten túltekintő összefüggésben látja. Csak az egyház egészébe beilleszkedve végezheti helyesen lelkész és gyülekezet a szolgálatát a szocializmust építő társadalomban. Akkor van reménysége és jövője az egyháznak, ha ezt a szolgálatot nyitottan, tettekben megnyilvánuló elkötelezettséggel hordozza.

Az egyházmegye lelkészi munkaközössége nevében elhangzott köszöntő is arra utalt, hogy a lelkész csak állandó tanulással, élettel teli teológiai munkával, egyházunk útján való lépéstartással tehet eleget el kötelezettségének.

A búcsúzó lelkész szaval

után a gyülekezet presbitériuma, fiatalsága, az őrbottyáni filia, az egész gyülekezet népe nevében hangzottak el bizalmat sugárzó üdvözlések.

Eszlényi László a köszöntésekre ezekkel a megkapó szavakkal válaszolt: „Bizalmukkal soha ne tudjak visszaélni...” Ügy legyen!

Baranyai Tamás

t

saságoknak különböző fejlesztési programok végrehajtásához ún. „harmadik világ” egyházi kereteti között, (lwi)

A norvég állami fejlesztési segélyszervezet ebben az esztendőben 3,23 millió nyugatnémet márka értékben juttatott pénzt norvég missziói tár-