Evangélikus Élet, 1972 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1972-01-23 / 4. szám
Lehetőségek kapufában A nagyvilágban reményt és bizalmat, aggodalmat és felháborodást keltő események zajlanak — állapította meg kállai Gyula az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának parlamenti alakuló ülésén. Európában az események fö vonala a reményt és a bizalmat alapozza meg — még akkor is, ha nem lebecsülendő erők nehezítik ezt a sokat ínérő fejlődést. AZOK AZ EREDMÉNYEK, amelyek elsősorban a szocialista országok következetes békepolitikájának gyümölcseként érlelődtek meg, mint az elmúlt év folyamán született megállapodások és egyezmények, jó alapot teremtettek ahhoz, hogy Európa a béke, biztonság és együttműködés térségévé váljék. Ez a remény sürgeti az európai biztonsági konferencia mielőbbi összehívását az összes érdekelt felek részvételével, A REMÉNYSÉG, amely Európa népeiben az elért eredmények nyomán megerősödött, jelentős mértékben mozgósította kontinensünknek azokat a haladó társadalmi erőit, amelyek felelősséget éreznek kontinensünk békéjéért, biztonságáért és jövőjéért. Az 1972-es esztendő az előjelek szerint ezeknek a társadalmi erőknek a hatalmas aktivizálódását hozza margóval. A szervezett és spontán konferenciáknak, tanácskozásoknak, gyűléseknek és párbeszédeknek a sora fogja még határozottabb állásfoglalásokra, döntésekre és tetlekré késztetni az európai diplomácia hivatalos képviselőit. Természetes, hogy szocialista hazánk haladó erői ismét elsőkként sorakoztak fel a jó ügy mellé és pozitív kezdeményezésekkel segítik elő az európai béke és biztonság megszilárdulásának feltételeit. Ez a nemes cél hozta létre és tette máris igen tevékennyé az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságát is. Számunkra öröm és megtiszteltetés, hogy ennek munkájában, mint arról korábban már hírt adtunk lapunkban, kezdettől fogva ott vannak hazai keresztyén egyházainknak a képviselői is. NEMZETI BIZOTTSÁGUNK tettre készségét igazolja, hogy dr. Bartha Tibor református püspöknek, a bizottság alelnö- kének veztésével már el is utazott dz első delegáció Brüsz- szelbe, ahol január 11-én nyílt meg az európai biztonságért fáradozó közéleti személyiségek konzultatív tanácskozása. Ez a tanácskozás előkészítése egy még szélesebb körű közgyűlésinek. Dr. Bartha Tibor a magyar nemzeti bizottság nevében egyebek között hangsúlyozta, hogy az elsőrendűen erdekelt európai"népeknek bátorítaniuk és támogatniuk kell a béke és biztonság előmozdítását célzó diplomáciai törekvéseket és hozzá kell járulniuk a nehézségek és az akadályok leküzdéséhez. Ezért — jelentette ki •— teljes mértékben egyetértünk a brüsz- szeli kezdeményezés alapvető célkitűzésével: szükség van a népek békeszerető és békét követelő közvéleményének mozgósítására. Egyetértünk továbbá azzal, hogy a cél érdekében elen- gedhetelenül szükséges az európai népek közgyűlésének ösz- szehívása. Nemzeti bizottságunk a közgyűlés időpontjául 1972 júniusát látja legalkalmasabbnak, színhelye pedig — véleményünk szerint is — Brüsszel lehetne. Javasolta, hogy a tanácskozás felhívásban kérje az európai társadalom hatékony támogatását a közgyűlés ügyéhez, és a magyar nemzeti bizottság január 6-án megtartott ülésének következtetései alapján indítványozta, hogy a mostani értekezlet hozzon létre egy olyan nemzetközi fórumot, amely vállalná az európai népek közgyűlésének előkészítését és megszervezését. Megfontolásra ajánlotta munkacsoportok alakítását is egyes kérdések előkészítésére. Nemzeti bizottságunk — hangsúlyozta — támogatja azt az elvet, hogy a közgyűlésen — és már az előkészítő munkában is — az európai társadalom minden olyan rétege képviselve legyen, amely részt vállal a kontinens jövőjéért folytatott küzdelemből. Fontosnak ítélnénk a dolgozók érdekképviseleti szerveinek bekapcsolódását. Megfontolásra ajánljuk az Egyesült Államok és Kanada békét és biztonságot akaró erőinek bevonását, mivel az Egyesült Államok és Kanada kormánya részt vesz az európai biztonsági értekezleten, s nem lenne indokolt ugyanezen országok társadalmi békeerőinek kiterjesztése akciónkból. VÉGEZETÜL BARTHA TIBOR felsorolta azokat a politikai célokat és elveket, amelyeknek a magyar nemzeti bizottság szerint érvényesülniük kellene a közgyűlés napirendjében. Ezek: — a szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerződés mielőbbi hatályba léptetése; — a kormányok biztonsági értekezletének mielőbbi megtartása, még lehetőleg ebben az évben; —az erőszakról való lemondás az államok közötti kapcsolatokban; — a határok megváltoztathatatlansága; — az NDK teljes nemzetközi jogi elismerése és a két német állam egyidejű felvétele az ENSZ-be; — az államok szuverenitásának, függetlenségének és egyenjogúságának elismerése; — a kölcsönös előnyök és gyümölcsöző együttműködés államok és népek között a gazdaságban, a kultúra, a tudomány és a turisztika területén; — a fegyverkezési verseny csökkentése, a leszerelés megvalósítása — atomfegyvermentes övezetek létrehozása; — a katonai csoportosulások megszüntetése; Mindez hangsúlyozta befejezésül — a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellet élése elvének gyakorlati megvalósulását jelentené. Ml, MAGYAR EVANGÉLIKUSOK is hordozzuk magunkban a reménységet, hogy mindezek az erőfeszítések céljához segítik a kontinensünk békéjéért és biztonságáért folytatott küzdelmet és készek vagyunk azt minden lehetőségünkkel támogatni. Az Országos Közgyűlés püspök-elnöki jelentésében, az egyházkerületi üléseken, az újévi köszöntések alkalmával, lapunk idevágó cikkein keresztül hívjuk fel minden magyar evangélikus hittestvérünket arra, hogy a maga helyén és adottságaiban segítse előre ezt az egész emberiséget érintő ügyet. Biztos, hogy ebbeli szolgálatunk sem lesz hiábavaló. Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának, amelyben D. Káldy Zoltán püspök által mi is képviseltetve vagyunk, kívánunk sok sikert és eredményt. Mezősi György A szegedi gyülekezet öröme Neves város A szegedi dómról, a nyári ünnepi játékokról, a jó hírű színházról talán mindenki hallott már. Kulturális életünk egyik jelentős helye ez a város. De nagyon szorosan kapcsolódik a név a Tiszával is, ami különlegesen érdekes és szép jelleget ad a városnak, írók, költők, tudósok, művészek neveit lehetne sorolni, akik mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy Szeged olyan jelentős helyet foglaljon el hazánk városai között. Ma is dinamikusan épülő és fejlődő város. Építő gyülekezet A SZEGEDI EVANGELI- KUSSÁGRÓL azonban már kevesebbet tudnak az emberek. Hiszen a környéken — egész Csongrád megyében — nagyon kevés evangélikus gyülekezet van. A legjelentősebb csongrádi gyülekezet is itt, Szegeden található. Az utóbbi években a szegedi gyülekezet fiatal lelkésze és világi vezetői munkája nyomán egyre inkább magára talál és igyekszik jól betölteni szolgálatát. Ennek egyik jele volt az az építkezés, melyet az elmúlt évben végeztek el. Leleményesen, a volt gyülekezeti teremből modern, nanos egészséges lelkészlakást alakítottak ki, míg a volt lelkészlakásból jó ízlésről árulkodó gyülekezeti termet, lelkészt irodát és segédlelkész lakást építettek. Nemcsak a gyülekezeti munka korszerűbbé tételét érték el az építkezéssel, hanem jobban összekovácsolódott maga a gyülekezet is. Hálaadás A MUNKÁK BEFEJEZÉSE UTÁN meghívta a gyülekezet D. Káldy Zoltán püspököt, hogy együtt adjon hálát Istennek gyülekezet és főpásztor. Ez a hálaadó nap nagyon hangsúlyos lett a gyülekezetben. Nemcsak azért, mert egy jól végzett munka befejezését jelentette, hanem azért is, mert ádvent első vasárnapjára esett és részt vett az ünneoségen D. Paul Hansen a LVSZ euró- nai titkára és Szent-Ivány Ödön a Déli Egyházkerület felügyelőhelyettese is. s A NAP „PROGRAMJA” istentisztelettel kezdődött, melynek oltári szolgálatát Bártfai Lajos, a Csongrád-Szolnoki Egyházmegye esperese végezte. Az igehirdetés szolgálatát D. Káldy Zoltán püspök végezte a Jelenések könyvéből előírt textus alapján. Igehirdetésének első részében arról szólt a püspök, hogy milyen jelentősége van ennek az ünnepnek éppen ádvent első vasárnapján, majd értékelte azt a munkát, amit végzett a gyülekezet. AZ IGÉBEN LEVŐ KÉP egy gyülekezetnek a végnapjaira utal. Magyarországon és sokfelé a világon számos gyülekezetben van olyan gondolat, hogy a végnapjainkat éljük. Sok idős ember úgy gondolkozik: mi még vagyunk, de utánunk már nem lesznek. A textus erre a kérdésre felel, mert van ilyen, hogy egy gyülekezet önmagát számolja fel. Arról beszélt a püspök, hogy nem kívülről történik a felszámolás. Nagyon: egyszerű és a felelősség elől menekülő elképzelés ez. Majd így folytatta: „Mi akkor számolódunk fel Szegeden, ha elfelejtkezünk az első szerétéiről. Az első szeretet pedig a felebarát iránti szeretet. Egy gyülekezet jövője azon áll, hogy éli-e a másik ember iránt való szeretetet. Ahol felebaráti szeretet nincs, ott azért szűnik meg az a gyülekezet, mert nincs benne Krisztus iránti szeretet. A továbbiakban arról beszélt a püspök, hogyan valósíthatja meg ma egy gyülekezet és az egyes keresztyén ember „az első szeretetet”: a felebaráti szeretetet. . , * A jövendő egyházról „beszélt” a befelező oltári szolgálat. amikor Cserháti Sándor a gyülekezet lelkésze megkeresztelte a gyülekezet legifjabb tagját. Az ünnepi közgyűlés jó alkalom volt arra, hogy a jövendő útjáról, feladatairól és szépségeiről eshessen szó. Először a gyülekezet felügyelője, Pleskó Béla köszöntötte a vendégeket és tett hitet amellett, hogy- a szegedi gyülekezet igyekszik azon az úton járni, melyet Isten jelölt ki számunkra. Beszélt arról, hogy ez Szegeden nem volt egyszeKrisztus dicsősége a világban Tévedés azt hinni, hogy az üdvösség jő híre csak a léleknek szól és csak a túlvilágra vonatkozik. Isten üdvösséget munkáló akarata átfogja a teljes, hús-vér errfberek e világi közösségét is. Hamis az a keresztyének között még sajnos mindig meglevő felfogás, amely szerint Isten csak az ember leikével foglalkozik, azt akarja az „égbe emelni”, nem törődve az ember földi boldogulásával. Az evangélium meghamisítása az, amikor a Szentírás teljességéből kiragadott és rosszul értelmezett igehelyek alapján a testet nyűgnek, mindenestől bűnösnek, a földi életet tehernek, a világot pedig siralom völgyének, pokol előszobájának kiáltják ki. Ez a rideg, szeretetlen rajongás irgal- matlanságot, érzéketlenséget, önzést takar. Jézus megjelenése ebben a világban arról győz meg, hogy Isten az embert térben és időben, testben és lélekben egységnek tekinti. Földi és örök jövőjét, testét és lelkét egyaránt komolyan veszi. Istennek az a célja, hogy az embernek jól legyen dolga itt a földön is, azaz hogy boldoguljon. Ezt nem csodák sorozatával, gépiesen végzi, hanem úgy, hogy közli az emberrel üdvösséges akaratát. A próféták is azt kutatták mindig, mi Istennek az embert, az emberi közösséget óvó, megtartó, előbbre vivő, nyugodt, reményteli jövőt készítő szándéka. Amikor tehát Isten Krisztus által örök üdvösséget ígér, nem tesz le a jelen világ, a mai és holnapi emberiség javának mun- kálásáról. Ez a fontos felismerés kell, hogy mozgósítsa a keresztyéneket az emberi társadalom boldog jövőjének határozott és önfeláldozó szolgálatára. A karácsonyi-vízkereszti ünnepkör vasárnapjain Krisztus dicsőségének a világban való megjelenéséről szólt az ige. Benne az Atya dicsősége ragyogott fel. A felmérhetetlen szeretet, a minden áldozatra kész szolgálat, a mindent az emberért latba- vetö isteni jóakarat dicsősége. Az egyház Krisztu- dicsőségének megjelenítője kell, hogy legyen a világban. Fel' datát csak egy módon töltheti be; ha vállalja a krisztusi szolgálatot a világért. Baranyai Tamás rű folyamat, de ma már ott áll a szegedi gyülekezet, ahol állnia kelL Ezt követően Cserháti Sándor lelkész számolt be az építkezés örömeiről, gondjairól és eredményeiről. Megköszönte azokat az adományokat, melyeket különböző helyekről, többek közt az LVSZ-től is kapott a gyülekezet, és azt az áldozatot, melyet maga a gyülekezet hozott anyagiakban és munkában a közel száznyolcvanezer forint értékű építkezésért. Szent-lvány Ödön köszöntötte a gyülekezetei a Déli Egyházkerület gyülekezetei és vezetősége nevében. Köszöntőjében szólt a presbiteri és általában a gyülekezeti szolgálat felelősségéről és feladatairól. D. Paul Hansen, a Lutheránus Világszövetség és tagegyházainak köszöntését tolmácsolta. Ezt követően a testvéregyházak képviselői mondtak köszöntő szavakat. A köszöntések sorát D. Káldy Zoltán püspök zárta, aki egyúttal megköszönte a testvéregyházak üdvözlő szavait is. A KÖZÖS SZOLGÁLATOKRÓL, a jövőről esett szó azon az együttléten is, ahol a gyülekezet és egyházmegye véze- tősége lehetett együtt a vendégekkel. Emlékezetes délután Rövid városnézés után ismét találkozhattunk a gyülekezettel. Gazdag műsort állított össze a gyülekezet ifjúsága is arra a szeretetvendégségre, melyen élőször D. Paul Hansen tartott beszámolót a Lutheránus Világszövetség munkájáról és szolgálatairól. Az est gerincét az az előadás adta, melyet D. Káldy Zoltán püspök tartott. Arról beszélt, hogy mit jelent ma keresztyénnek lenni. Igen jó, megragadó és megdöbbentő folytatása volt ez az előadás a délelőtti igehirdetésnek. A szeretetvendégség műsora ifj. Kendeh György egyházkerületi lelkész záró áhítatával ért véget.-b -y LUTHERÁNUS világszövetség A Lutheránus Világszövet-' ség Világszolgálati Osztálya fejlesztési segélyekkel foglalkozó bizottsága 1972-re genfi ülésén 37 létesítmény segélyezését fogadta el nyolc és fél millió nyugat-német márka értékben. Ez összeggel együtt a tíz éve folyó fejlesztési segélyszolgálat összesen 412 segélyprogramot támogatott 137,7 millió márka értékben. A 412 támogatott intézmény és program közül 133 volt nevelésügyi, 86 orvosi-egészségügyi és 60 mezőgazdasági. Ezeken kívül 131 esetben szociális és önsegélyező programokat is támogattak. Földrészek szerint 192 esetben Afrika, 114 esetben Ázsia és 106 esetben Dél- Amerika kapta a segítséget, 16 európai, észak-amerikai és ausztráliai egyháztól. A legnagyobb anyagi áldozattal a svédországi Lutherhj alpen és a német „Brot für die Welt” (Kenyeret a világnak) járultak hozzá a világszövetség segély- programjához. (epd) AFRIKAI EGYHAZAK HATÁROZATA RODÉZIÁRÓL Canon Burgess Carr, az Összafrikai Egyházi Konferencia főtitkára Edward Heath angol miniszterelnökhöz táviratot intézett a legutóbb megkötött angol—rodesiai tárgyalások kapcsán és harminc milliónyi afrikai keresztyén nevében tiltakozott az ellen, hogy az angol kormány nyugodtan tudomásul vette, hogy Smith rodesiai kormánya fajüldöző rendszabályokat alkalmaz öt milliónyi feketebőrű ellen, (epd) EGYÜTTES EVANGÉLIKUS SAJTÖMUNKA dél-amerikAbam Argentína három evangélikus egyháza november elején javasolta, hogy, Argentína, Chile, Paraguay és Uruguay számára együttesen közös sajtókiadványokkal segítsék az egyházi munkát. Készítik a terveket új énekeskönyv kiadására, együttes információs szolgálatot szerveztek meg és az egyházi lapokat is közösen jelentetik meg. (lwi) RÉGI ZSIDÓ IRATOKAT TETTEK KÖZZÉ A SZOVJETUNIÓBAN Középkori rabbinikus, arab és héber kéziratokat, valamint a Karaite-csoport történetére vonatkozó dokumentumokat tolt közzé a Szovjetunió mikrofilmen. Az ottawai kanadai Nemzeti Könyvtár ötven ezer mikrofilmfelvételt kapott az iratokról, amelyek a keresztyén, és zsidó történetírás számára értékes adatokat szolgáltatnak! (epd) AZ EGYHAZAK VILÄGTANÄCSA november végén rendezte meg sorrendben már a negyedik dialógusát az európai és amerikai adventista egyházak képviselőivel. A megbeszélések színhelyei az Egyházak Világtanácsa genfi központja és Collongés, a franciaországi adventista központ, voltak. Ez alkalommal a tanácskozások központi témája „az egyház társadalmi felelőssége” volt. Az Egyházak Világtanácsa részéről a bevezető előadást dr. Nagy Gyula professzor tartotta, aki a ‘Lutheránus Világszövetség tanulmányi osztálya képviseletében vett részt a tanácskozásokon. HOLLANDIA A holland állam és az egy- évben egyenlő részletekben fo-; házak közötti tárgyalások ered- lyósított végkielégítési óssze- ményeképpen megszűnik az gek kifizetése után teljesen eddig állami részről az egy- megszűnik. Hollandiában házaknak évente 3,5 millió egyébként nincs kötelezően nyugatnémet márka értékben előírt egyházi adó, hanem a folyósított államsegély. Az ál- gyülekezeti tagok önkéntes lamsegély összege az egyházi megajánlásaiból fedezik az költségvetések 15%-át biztosi- egyház anyagi szükségleteit, tóttá és a következő két-három (epd) 4
