Evangélikus Élet, 1972 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1972-06-18 / 25. szám
Diakónia a gyülekezetekben Ezzel a főtémával foglalkozott a május 17—18-án Gye- nesdiáson megtartott Országos Daikóniai Konferencia. D. dr. Ottlyk Ernő, a diakóniai szolgálatot irányító püspök mondotta bevezetőjében, hogy az elmúlt évi lelki megerősítést célzó konferencia után most ezt a főtémát tűzte napirendre a diakónia vezetősége, hogy részt vállaljon abból a munkából. mely diakónia-teológiánk továbfejlesztését célozza. Ezért bővült ki a konferencia meg- hívofetainak sora is az esperesekkel, hogy az egyházmegyei diakóniai előadók és az intézmények vezetői, gondnokai mellett ők is részesei legyenek a munkának és az egyházmegyékben a jövőben még tudatosabban figyeljék, irányítsák a gyülekezetekben folyó diakóniai munkát. Az egész gyülekezet ügye Közös urvacsoravétel után Virágh Gyula esperes, ügyvivő-lelkész tartotta a témát kibontó előadást. Jézus Krisztus emberi eszközökön keresztül cselekszik. A szociális gondoskodást államunk már megoldotta, ma nem ez a feladat. De iparosodó társadalmunkban akad feladat, melyet diakóniai lelkülettel meg kell és lehet oldanunk. Vannak öregek, betegek, magukra maradottak, akiknek látogatása, gondozása olyan feladat, melyet hitünkből folyóan végeznünk kell. Városokon be lehet kapcsolódni a társadalom ilyen irányú munkájába, melyet a Hazafias Népfront végez aktívái által. A társadalom egészébe történő jó beilleszkedéssel vállalhatunk részt ebből. Lehet a gyülekezetnek diakóniai csoportja, mely a konkrét feladatokat nyilvántartja és elvégzi. Ezt a munkát is meg kell tervezni, mint minden gyülekezeti munkát s ez a lelkészek, tovább- menve az esperesek feladata a gyülekezeti munkatervek készítése során. (Vigyázni kell azonban, hogy csak annyit vállaljunk amenftyire erőnk, munkásunk akad, mert különben csalódást okozunk azoknak a testvéreinknek, aki azt hiszik, rendszeres lesz a látogatás, gondozás. Nem csupán a keresztyén karitász gyakorlása a feladatunk, hanem a jelentkező bajok társadalmi és strukturális gyökeréig való hatolás, és tüneti kezelés 'helyett a gyökérig menő terápia. A gyülekezeti diakónia az egész gyülekezet ügye — mondotta előadásában az országos ügyvivő- ■lelkész. Nem kampány Érdekesen egészítette ki az előadást, a korreferátumok sora. Csizmadia Sándor nyíregyházi. lelkész arról szólt, hogy a diakónia nem kampány-feladatok teljesítése, fianem életforma. Ezért kell bevoijni a presbitereket is, akiknek nemcsak üléseken való határozás a dolguk, hanem a diakóniai életformát is élniök' kell. Felhívta a figyelmet a „beszélgető-társ” szolgálatra. Vannak, akik nem szorulnak beteggondozásra, kiszolgálásra, csupán .magányosan élnek és szükségük van ilyen beszélgető társra, akivel megoszthatják gondolataikat, problémáikat. Ga- ram Zoltán bobai lelkész a falusi gyülekezetek előnyösebb helyzetéről beszélt a gondozás terén, hiszen a falu népe és gyülekezete majdnem egészében vérségi, rokoni kapcsolatban van, Itt azonban diakóniai feladat az intézmények támogatásának megszervezése, munkaerők küldése. Mekis Ádám békéscsabai • esperes megerősítette, hogy a diakónia az egész gyülekezet ügye. de rögtön hozzátette: „ez nem kisebbíti a lelkészek felelősséÉn, én, én! Ismerjük, és milyen gyakran használj uk ezt a kis szót! Mindig csak én. Én vagyok az első, én vagyok a legokosabb, én vagyok a legfontosabb, nálam nincs nagyobb!. Sokszor még imádságunkat is megrontja ez a másokat lenéző és semmibe vevő önzés, az egoizmus. Hiszen gyakran imádkozunk mi is úgy, mint a farizeus: Hálát adok, hogy nem vagyok olyan, mint az a mások ... Pedig ez a másokat semmibe vevő, önző magatartás az oka legtöbb nyomorúságunknak! Családi életünk azért fut sokszor zátonyra, mert. a hitvestársak minden áron a saját kényelmüket és boldogságukat keresik. Még a másik megalázása, lelkiismeretlen kihasználása árán is. Válóperes tárgyalásokon a másik ellen felhozott válóok a legtöbbször erre a magatartásra vezethető vissza. Pedig őszinte pillanatainkban de sokszor rájövünk, hogy nem édes az az öröm és boldogság, amely a másik szomorúságát, boldogtalanságát vonja maga után. Mégis újra meg újra visszatérünk a biztos csődbe vezető útra. Ugyanez a Helyzet a nagyobb közösségben,, a társadalomban is. Mindenki tudja, milyen kibírhatatlanok a másokkal mit sem törődő, önző emberek. Akik vásárlás közben elibénk tolakodnak a pénztárablaknál, akik villamos és autóbusz megállókban . ellökve és letiporva a gyengébbeket, minden áron elsőnek akarnak felszállni, akik roskatag aggastyánokat és terhes anyákat látva nem adják át a helyüket. De nemcsak kibír- hatatlanok, sokszor nagyon is ’ veszélyesek, ezek az emberek. Rendőri jelentések arról szólnak, hogy a közlekedési balesetek nagy százalékát az agresszív vezetés okozza. Amikor a vezető nem törődik (a biztonsággal, hanem agresszív módon hajt' és előz, mert negyed órával, vagy tíz perccel előbb akar otthon lenni. Nem gondol arra, hogy az ilyen agresszivitás következtében autóstársai, sőt maga is talán sohasem érkezik haza családjához. gyermekeihez. ' t szocialista társadalom a közösség társadalma, amely eleve kizárja az egoisták lét- jogosultságát. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a közösségi társadalomban is sok olyan alkalom és lehetőség van, ahol tág terület nyílik a lelkiismeretlen, önző emberek garázdálkodására. Társadalmunk törvényei szigorúan lesújtanak ezekre az emberekre, de döntő változás ezen a területen is csak akkor következhet be, ha a'társadalom tagjai a'-közvélemény formálásával maguk is fellépnek az ilyen lelkiismeretlen, önző emberek ellen és határozott, fellépéssel lehetetlenné teszik garázdálkodásukat. Ebben a kérdésben nem Jeh^t semleges állásponton állni. Nem mondhatjuk: mi közünk mindehhez, fontos, hogy engem ne érjen sérelem. Ha mindenki így gondolkoznék, akkor én is ki lennék téve az önző emberek sértéseinek. Közösségben élünk, a közösség tagjaiként dolgozóink, szórakozunk, örülünk és szomorko- dunk. Nem Robinzonként keressük a magunk boldogságát, vagy hordozzuk a magunk keresztjét. Egymás iránti felelősségei kell elsősorban önmagunkban irtani az egoizmus káros szellemét, s mindent megtenni azért, hogy a társadalmi élét minden területén megszűnjék az önzés. A keresztyén emiber sem vonulhat a maga élete elefánt- csont-tornyú védőbástyája mögé. Hiszen Krisztus Urunk nem vette lei övéit az emberi közösségből, hanem azt akarja, hogy beleépüljenek a társadalomba. Éppen ezért az „én” szó helyett egy másik szót, a „mi”-t helyezte tanítványai szívére. Legklasszikusabb példája ennek az Űrtói tanult imádság, amelyben Urunk tanítása szerint a -„mi” Atyánkhoz, a „mi” mindennapi kenyerünkért és a „mi” bűneink bocsánatáért imádkozunk. Ez azí jelenti, hogy az én sorsom a mi sorsunk, tehát minden ember sorsa. Ezért teszünk meg mindent mi keresztyének is társadalmunkkal együtt, hogy minél kevesebb legyen közöttünk az önmagának élő. lelkiismeretlen, önző ember,s minél előbb megvalósuljon az egymásért élő és felelősségét vállaló emberek boldog közössége. Dr. Selmeczi János gét!" Milyen a gyülekezet dia- kófiiájának arculata? — ez a lelkész hozzáállását is mutatja. Találóan fűzte hozzá dr. Nagy István tatai esperes: „ahol a lelkész vagy a gyülekezet az önmentés és nem a mások mentése szolgálatában áll — ott nincs diakónia." Közös feladatok A főtéma megvitatása mellett a konferencia mégsem volt egyoldalú. Belső logikája magával hozta, hogy ne rekedjünk meg „szűk házunk táján”, hanem tekintsünk ki intézményes diakóniánkra. Szeretetintézményeink évről évre szervezettebben, jobban végzik munkájukat. Ezt segíti a most elkészült és érvénybe lépett országos szabályrendelet is. Öröm volt hallgatni a beszámolókat. Renoválás, kis bővítések, otthonosabbá, modernebbé alakítás sok szeretettel és leleményességgel. Az otthon-vezetők találékonysága, ügyessége a rendelkezésre álló keretek között is tud csodákat tenni. Gyógypedagógiai munka az egészségügyi gyermekotthonban Budán, konyhai és egészségügyi (mosdó, fürdőszoba) berendezések modernizálása Békéscsabán, Pécsett vagy Győrött mind olyan gyarapodás. melyet áldozatkész gyülekezeti tagok adományából a gondozottak életének szebbé tételéhez okosan használtak fel az egyes otthonokban. Nagyon nagy segítség a gyülekezetek támogatása, de még nem minden gyülekezet veszi ki 'részét ebből erejéhez mérten. Több gyülekezeti diakóniai napot kell tartani, ahol megjelenhetnek az otthonok vezetői és beszámolhatnak az otthonok életéről. Sok helyen küzdenek munkaerőhiánnyal. Nézzünk körül gyülekezetünkben. Egyedül élő, munkaalkalmat kereső asszonyok, hivatást érző leányok, fiatalok jelentkezzenek egy-egy intézménynél Vagy a Diakóniai Osztályon és találhatnak gondozói,, konyhai vagy egyéb munkakörben munkalehetőséget. A konferencia melegen köszöntötte a 40 éves jubileumát ünneplő pécsi Baldauf -otthont, mely a jubileumra megújult külsővel, központi fűtéssel ad szeretetet és közösséget biztosító otthont 35 idős testvérnek. A diakóniai munka jó elvégezéséhez a korszerű teológiai alap mellett szakmai tudásra is szükség van. Ezt segítette dr. Hun Nándor kandidátusfőorvos előadása a szociális gerontológiáról. Telj es diakóniát * Végül — hogy a kép teljes legyen — a politikai diakónia perspektívái felé irányította a figyelmet D. dr. Ottljjk Ernő püspök előadása: Szolgálatunk: diakónia — címmel. Az előadást eredetileg D. Káldy Zoltán püspök vállalta, de éppen a politikai diakónia végzése és gyakorlása szólította ezekben a napokban Egyiptomba az Országos Békteanács küldöttjeként. Az előadás meghúz ta a vonalat a múltból a ma egységes teológiai látásáig. A társadalom és az egész emberiség számára végzett diakónia területei közül részletesen elemezte az Európa biztonságáért folyó erőfeszítéseket, szólt az Európai Egyházak Konferenciájának és a Keresztyén Békekonferencia munkájának eredményeiről. Ebben a perspektívában tárta fel a diakónia jövőjét is. Bátorítva, egymást biztatva kell végeznünk a teljes diakóniát, ebben segítőnk a diakónos Jézus! Munkaértekezlet' volt a javából! Munkáról adott számot és munkalehetőségeket, feladatokat tárt fel. Reméljük, hogy a kapott feladatok az egyházmegyék kohójában is tovább izzanak majd és őszig eljutnak a gyülekezeti munkatervek készítőihez, hogy azután a gyülekezetek, diakóniai munkájában realizálódjanak és legyen a diakónia valóban — életforma. Tóth-Szöllős Mihály Horváth Imre: A béke érdekében Bezörgetek hozzád és minden házba s futok tovább fejhangon kiabálva, . Eb megmarhat, ág megszúrhat, megtéphet, gáncsolhat gaz, * csúfolhatnak csibészek, leszakadhat . cipő és ruha rólam, ' meg nem állok , se hőségben, se hóban s ha lábam is , lejártam, csúszom térden — és lázítok a béke érdekében. (1949) (Horváth Imre 1906-ban született az erdélyi Margittán. Élete és költői életműve Nagyváradhoz kötődik. Számos verskötete jelent meg. A román Állami Díj és a Munkaérdemrend I. osztályú fokozatának tulajdonosa. Fenti verse „Hősök hitével” c. Bukarestben 1960-ban megjelent kötetéből való.) Madách Imre: Mózes Különösen a bibliai történetet, 2 Mózes könyve alapján, jól ismerő olvasók azt gondolhatják, hogy Madách drámai költeménye nem több, mint a büpliai elbeszélés szín- padra-formálása. Akik pedig a Nemzeti Színház nagyszerű előadásában látták a művet megelevenedve, úgy ítélhetnek felületesen, hogy Madách a bibliai történetet csak „fogantyúként” használta fel politikai látásának és állásfoglalásának tolmácsolására. A dráma nagysága éppen abban van, hogy a már említett két szempontot úgy ötvözi egybe, hogy abból egy harmadik értelmezési dimenzió is kiteljesedjék: a teológiai és társadalmi mondanivalón túl az általános és örök emberi színt. Ez pedig a nép vezetésére elhívott ember, az igazi „népvezér” küzdelme elhívójávaí. önmagával és népéért. .. kit az Űr választ eszközének, Nem lehet az már többé önmagáé, Népe szívében ver csak élete.”' Az Istentől kiválasztott nép semmiben sem különb a többinél — mondja Madách —, lázadás és hitetlenség, árulás és gyávaság benne is jelen vgn, de a 'vezető feladata éppen az, hogy a népet ennek ellenére olyan nemzetté formálja, mely egészében képes legyőzni a nehézségeket s úgy úrrá lenni a jelén problémáin, hogy abból a jövő szebb és igazabb valósága sarjadjon. Mózes is csak úgy állhat a nép élére, ha tudja és hiszi, amit akar, ha jobban szereti népét, mint önmagát, ha nem felettük áll, hanem velük és 'értük él. Teológiailag Mózes igazi ó- szövetségi, „mózesi" alak, a törvény fanatikusa, de a nép érdekében olyan döntésekre képes, melyek — íja pillanatnyilag kegyetlennek tűnnek is, de — hosszú távon annak javát szolgálják. Ügy hordozza a felelősséget, hogy „minden lépte új. s ' a semmiből kell újat teremtenie”, s ha megteremtette, mint igazi eszköz, a feladat végrehajtása után, félreáll, hogy a megváltozott, megújult, mássá lett új nemzedék saját erejében bízva megteremtse magának a Kánaánt. B. L. Á világ új tavasza MEGGYORSULTAK a NEMZETKÖZI ESEMÉNYEK. Már- már alig tudjuk' nyomon kísérni őket. És hála Istennek, szinte valamennyi esemény olyan, amely békés célokat szolgál. Ma még nem tudjuk, hogy közülük melyik lesz az, amely végül is nyugodt kikötőbe vitorlázza az emberiséget, melyik közülük a legfontosabb, mert hiszen a' dolgoknak csak a kezdet kezdetén vagyunk. De szedjünk csokorba néhány eseményt, amely legújabbkorí történetünkben fordulópontot jelenthet. Május 17-én Bonnban ratifikálták a keleti szerződéseket. Öt nappal később, május 22-én Nixon elkezdte egyhetes tárgyalását Moszkvában. Június 3-án az egykori Szövetséges Ellenőrző Tanács épületében aláírták a nyugat-berlini négyhatalmi egyezményt. Ezek csupán a két hét kimagasló eseményei. A sort azonban folytathatjuk. Mert június 2-án megnyílt Brüsszelben az európai közvélemény képviselőinek gyűlése s ugyanezen a héten Bonnban végétért a NATO értekezlet, amely fennállása óta először hozott pozitív határozatot: állást foglalt az európai biztonsági értekezlet mellett. AMIT MINDEZEKKEL KAPCSOLATBAN ki kell jelentenünk, az az, hogy megenyhült a nemzetközi légkör s végső soron mindegyik esemény a második világháborúból ittmaradt hordalékot van hivatva eltakarítani. Vagyis stabilizálni kívánja a békét. Innen tekintve valóban új korszak hajnalán vagyunk, s új korszakunk első eseményeiként könyvelhetjük el őket. Azt mindannyian tudjuk, hogy a világ békéje nem „fecsegésből” áll, még csak abból sem, hogy a szívek mélyén oltha- tatlan a vágy iránta. Sokkal, de sokkal többel kellett érte tenni. Mert míg emberek milliói hitet tettek mellette, akarták és remélték, addig olyan fegyverkészletek .halmozódtak fel, amelyekkel többszörösen el lehetett volna pusztítani a világot. Nos ezekben a napokban ezért lélegzett fel velünk együtt a világ. Mert ami elindult, az már olyan, hogy lehet reménykedni! Vagyis már nemcsak szavakból áll, hanem dokumentumokból, s a dokumentumokon aláírások szerepeinek s mindezek mögött a népek jószándéka és akarata a garancia. A DOKUMENTUMOK KÖZÖTT AZ EGYIK LEGNAGYOBB HORDEREJŰ az ún. SALT megegyezés. Két állam, a Szovjetunió és az USA között hosszú és bonyoliilt tárgyalás után jött létre. E tárgyalásokon olyan fegyverekről volt szó, amely tudásunkat, de képzeletünket is meghaladja. Egy szakértő írja, hogy pl. egy-egy rakéta kikísérletezése és első példányának minden egyes kilója 890 kg színaranyba kerül. Vagy bizonyos típusú amerikai rakéta ára darabonként 13 millió dollár. Elgondolható ezek alapján, hogy mit -„tud” egy-egy ilyen fegyver. S ki tudná megmondani, hány ilyen méregdrága fegyverrel rendelkeznek a nagyhatalmak? A SALT MEGEGYEZÉS ŰJ PERSPEKTÍVÁT NYITOTT. Korlátozást vállalt a támadó rakétákat illetően és leállítja a védelmi rakétahál&zat kibővítését. Sőt a felek vállalták; hogy.a meglevő fegyverrendszereket nem modernizálják. Mi úgy tekintjük a Moszkvában aláírt egyezményt, hogy az kezdet, amelyet minden bizonnyal folytatni fognak. A folytatás pedig valahová a teljes leszerelés nyugalmi állapotába torkollhat. Elkezdődött egy folyamat, s mi Isten jószándékát, könyörülő szeretetét látjuk mögötte. Nekünk pedig meghagyja, hogy fáradhatatlanok legyünk a könyörgésben és cselekvésben. Dr. Rédcy Pál Jó ügy szolgálata A BUDAPESTI PROTESTÁNS LELKÉSZEK május végi újvárosházi béke gyűlése a szokásosnál is nagyobb érdeklődést keltett. A fokozott érdeklődést az előadó személye és témája fontossága váltotta ki. Darvast István, a Magyar Hírlap főszerkesztője, a Békevilágtanács tagja tartott tájékoztatót az európai biztonsági kérdésekről. MA CSEND ÉS BÉKE VAN EURÓPÁBAN — kezdte előadását. A becketti sötét vízió, mely III. világháborút,és négy, az atomtámadást nyomorékon túlélő embert feltételez, ma rémképnek tűnik. Mert ma békésen utazgatunk. A nyár folyamán is millió és millió, ember készül egyik országból a másikba. Folyik az anyagi javak kölcsönös előnyökön történő cseréje is. De, hogy ez így is maradjon, s az európai országoknak garancialevele is legyen erről — ezért szükséges a Szovjetunió és a szocialista országok kezdeményezte Európai Biztonsági Értekezlet összehívása. Mert Európának, ahol a két világrendszer él egymás mellett, ’ fontos küldetése és szerepe van a világban. Európa békéje és biztonsága egyenlő a világ békéjével és biztonságával. S egy európai háború egyenlő lenne a világháborúval. SZAMOS KEDVEZŐ TÉNY létrejötte — csak a legutóbbiakat említve —, az NSZK ratifikációja, a két német állam közötti berlini megállapodás, most már minden akadályt elhárított a konferencia összehívásának útjából. A Nixon—Brezsnyev vezette magas szintű moszkvai találkozó pedig az alaphangot is megadta és a jó légkört is biztosította hozzá. Ma már egy állam sem vitatja Európában ennek a konferenciának szükségességét. A vita inkább a mit és hogyan kérdése körül forog.'A szocialista országok hozzájárultak a konferencia többszöri ülésezéséhez. A másik kérdésben pedig. az az álláspontjuk, hogy a NATO és -a varsói szerződés felszámolásának kérdését, továbbá a, kereskedelem további bővítésének az ügyét kell elsősorban megtárgyalni és megoldani, mint kardinális kérdéseket. Mert elsősorban ezek megoldása szolgálná legjobban a béke ügyét. A NAGY TETSZÉSSEL FOGADOTT ELŐADÁS , D. dr. Ottlyk Ernő püspök zárószavaival ért véget. A püspök hangsúlyozta, hogy „egyházunk képviselői a legkülönbözőbb nemzetközi fórumokon szorgalmazták a béke ügyét szolgáló konferencia összehívását. 1971-ben a L. V. Sz. eviani nagygyűlésén a szocialista országok egyházi delegátusai javasolták, hogy. juttasson el a Nagygyűlés egy felhívást az európai egyházakhoz, hogy támogassák az Európai Biztonsági Konferencia ügyét. Nemcsak nemzetközi fórumokon, hanem társadalmi szervezetekben Is odaálltak képviselőink e jó ügy mellé. Nemcsak egyházvezetői szinten képviseltük ezt a jó ügyet, hanem a lelkészek is foglalkoztak ezzel a kérdéssel bibliaórákon, családlátogatásokon tudván azt, hogy a béke szolgálata — Krisztus szolgálata”. M. L. CSALÁDI HÍREK — HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓ. Hernád Tibor lelkész és felesége április 23-án ünnepelték házasságkötésük 25. éves évfordulóját. Ebből az alkalomból Weigel Ádám ny. lelkész,. a Gyenesdiási Szeretetotthon lakója áldotta meg őket. —Hernád Nándor ny. tanító és felesége sz. Sipiczki Mária május 7-rén a gyülekezeti istentisztelet keretében ünnepelték házasságkötésük 60. évfordulóját. Ebből az alkalomból fiuk, Hernád Tibor gyenesdiási gondnok-lelkész áldotta meg őket. A gyülekezet áldáskívánása mellett ez alkalommal nyújtották át a közel fél évszázadon át volt tanítójának és feleségének a gyémántkonfir- mandusi emléklapot * *
