Evangélikus Élet, 1971 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1971-06-06 / 23. szám
xxxvi. Évfolyam, 23. szám 1971. június 6. Evangélikusok Japánban A Lutheránus Világszövetség „Egyházi Együttműködési Bizottságba ez évben Tokióban tartotta rendes évi ülését. A bizottsági ülés előtt egy egyházi viliágkonferencia volt Tokióban április 28—május 4 között. Mint a bizottság tagja rész vettem az ülésen és a világkonferencián. Ügy gondolom, élményeimet és tapasztalataimat meg kell osztanom hazai gyülekezeteinkkel, annál is inkább, mert általában keveset tudunk a japán ke- resztyénségről, továbbá azokról az új vallásokról, amelyek Japánban az utolsó évtizedekben hódítanak. De nincs kellő ismeretük arról a missziói munkáról sem, amelyet a keresztyén egyházak végeznek elsősorban Afrikában és Ázsiában. Szóljunk először a japán keresztyénekről, illetőleg evangélikusokról. hogy a keresztyén hit vetüle- a száma jelenleg 80. (Van még tének meg kell lennie a mun- egy másik teológiai szeminá- kdhelyen, a konyhában, a na- riumuk is, ahol 20 a hallgatók ponkénti életben, tehát a gya- száma.) A teológiai szeminávük, hogy 1974-ig eljutnák e cél megvalósításáig. E célból igen nagy erőfeszítéseket kell tenniük, de remélik azt, hogy ezek az erőfeszítések sikerrel járnak. A tiszta kép érdekében hansűlyoznom kell, hogy magukat a gyülekezeteket nem külföldi pénzen tartják el. A gyülekezetek ma is maguk fizetik lelkészeiket és tartják fenn épületeiket. Csak a különböző intézményeket (iskolák, teológiai szeminárium stb.) tartják fenn a külföldi egyházak segítségével. Május 9-én Tokióban „Hon- gó” nevű kis gyülekezetben szolgáltam. Rendkívül hatott rám, hogy ezt a kis gyülekezetei mindössze 30 (!) gyülekezeti tag tartja fenn. A lelkész igazolta előttem, hogy ez a 30 ember is fenn tudja tartani ezt a gyülekezetét! A gyülekezetben rendkívüli érKeresstyének Japánban Köztudomású, hogy a jelenleg 100 milliós japán nép 99%-a ma is a sintoizmus, a buddhizmus és a konfuciá- nizmus különböző ágaihoz tartozik. A sintoizmus lényegében nem is „vallás” a szó igazi értelmében, mert fő jellemvonása az ősök és a nemzeti hősök tisztelete. Ez jut kifejezésre abban a statisztikai adatban is, mely szerint a legutóbbi népszámláláskor 80 millió ember vallotta magát a sintoizmus hívének, ugyanakkor 81 millió a buddhizmus hívének. A két szám tehát majdnem azonos, ami azt jelenti, hogy egyszerre tartoznak mindkettőhöz. Viszont a lakosságnak csak l°/o-a tartozik a különböző keresztyén egyházakhoz. Érdemes röviden összefoglalni a keresztyénség történetét Japánban. Az első keresztyén misszionárius 1549-ben érkezett Japánba Portugáliából Xavér Ferenc személyében. Két és félévi missziói munkájával létrehozta a keresztyén egyházat Japánban. Természetesen ez az egyház római katolikus volt és mintegy 300 ezer lelket számlált. Később nagy megpróbáltatáson ment keresztül a keresztyénség Japánban. 1638-ban egy vérfürdő nyomán a szervezett keresztyén egyház élete megszűnt. Ezt követő két évszázadban nem volt lehetőség arra, hogy nyugati misz- szionáriusok lépjenek Japán földjére. Zárva volt előttük az ajtó. Így akarta Japán függetlenségét megőrizni minden nyugati befolyás ellen. 1859- ben nyílt újra lehetőség arra, hogy a missziói munka meginduljon római katolikusok és protestánsok részéről egyaránt. Ekkor tűnt ki — óriási meglepetésre! —, hogy mintegy 10 ezer hivő keresztyén van Japánban, akik szinte egymástól függetlenül több, mint két évszázadon keresztül megmaradtak Jézus Krisztusban való hitben. A protestáns misszió Jokohamában, Kumamotóban és Sapporóban különösen is szép eredményeket ért el. A misszionáriusok nagyobb része Amerikából, Kanadából jött. majd Finnországból. Kórházak, árvaházak létesültek, különösen is a tuberkolotikus betegek ápolásában jártak elöl a misszionáriusok. Itt kell megemlíteni Toyohiko Kagawa japán evangélista és író nevét, aki 40 éven keresztül végzett nagy szolgálatot Jézus Krisztus nevében. ö volt az, aki különösen is hangsúlyozta, hogy a keresztyén hit nem pusztán valami „elmélet", hanem „az egész életet betöltő erő”. Ismételten kiemelte tanításában, Megérkezés a tokiói konferencia színhelyére deklödéssel fogadták a Magyarországi Evangélikus Egyház életéről szóló hosszabb bes zámolómat. Tény, hogy Japánban nem könnyű a talaj Jézus Krisztus evangéliuma számára. Miközben „új vallások” százai keletkeznek Japánban és hódítanak igen nagy tömegeket, a keresztyénség nagyon lassan terjed. Ennek nyilván sok oka van. Többen azt mondják,-hogy a keresztyénség nagyon „elméleti vallás”, a japánok viszont gyakorlatiasan és egyszerűbben gondolkodnak és így könnyebben fogadják el azokat a vallásokat, amelyek a mindennapi életre vonatkozólag tudnak gyakorlati útmutatásokat adni. Ezzel együtt hangsúlyozzuk azt is, hogy a japán evangélikus gyülekezetek hitben és áldozatvállalásban erősek és példát mutathatnak náluknál sokkal nagyobb egyházaknak. D. Káldy Zoltán D. Káldy Zoltán püspök Norvégiában A Lutheránus Világszövetség Végrehajtó Bizottsága június 6—13 között Oslóban, Norvégia fővárosában tartja ülését. Egyházunk képviseletében D. Káldy Zoltán püspök vesz részt a tanácskozásokon. Lutheránus Világszövetség ború kitörése idején 200 ezer protestáns, 120 ezer római katolikus és 30 ezer ortodox keresztyén volt Japánban. A legújabb statisztika szerint 1970-ben 1 069 576 keresztyén élt Japánban. Ebből kerek számban 700 ezer protestáns, 340 ezer római katolikus és 24 ezer ortodox. Az evangélikus egyház A 700 ezer protestánsból a legutolsó adatszolgáltatás szerint 22 ezer hivő tartozik az evangélikus egyházhoz. Ez azt jelenti, hogy az 1%-ot kitevő keresztyénsegen belül 2,2% evangélikus. Az első evangélikus misszionárius 1892-ben lépett Japán földjére. J. B. Scherer amerikai lelkész személyében. 1893 Húsvétján tartották az első evangélikus istentiszteletet, amelyen a feljegyzések szerint 20-an voltak jelen. 1909-ben evangélikus teológiai szemináriumot nyitottak Kumamotóban. Majd megkezdték az evangélium hirdetését egész Japánban. Az amerikai misszionáriusokhoz csatlakoztak később a norvég, a dán, a német és finn misz- szionáriusok is. Számos iskolát alapítottak, személyileg és anyagilag segítették az evangélikus egyház munkáját. 1941- től kezdve a sintoizmus meg- elevenedése következtében nagy nyomás alatt volt az evangélikus egyház is, mivel a kormányzat a fasizmus jegyében félreállította a többi keresztyén egyházzal együtt. A második világháború után újra megkezdte elevenebb szolgálatát az evangélikus egyház. Jelenleg 142 evangélikus gyülekezet van Japánban, amelyet 130 lelkész gondoz. Az evangélikus egyház több „egyház-test”-re oszlik. A legnagyobb evangélikus „tömb”- öt a Japán Evangélikus-Lutheránus Egyház öleli magába, mintegy 16 ezer lélekkel. Mellette a Japán Lutheránus Egyház és a Kinki Evangélikus-Lutheránus Egyház és még más kisebb csoportok dolgoznak. Ezek az egyháztestek önálló szervezettel rendelkeznek. de évenként közös konferenciát tartanak. A japán evangélikus egyház számos intézményt tart fenn. Ezeknek nagyobb részét (iskolák, szociális intézmények, stb.) külföldi egyházak látják el pénzzel és munkaerővel. Tokió külvárosában Mitaka- ban van egy Teológiai Szemináriumuk, amelyben 80 teológiai hallgatónak van helye és kollégiumi ellátása. 8 japán és 4 külföldi professzor tanítja a hallgatókat, akiknek Tervszerűen folyik a tavalyi világgyűlés után életbe léptetett új szervezeti szabályzat szerinti munkaátszervezés a lutheránus Világszövetségnél. A Világszövetség könyvkiadói, publikációs feladatainak megbeszélésére nemzetközi tanácskozást hívtak össze a svájci Nyonba. Ennek az ülésnek a feladata fölmérni a világszerte jelentkező igényeket és lehetőségeket és előmozdítani a tag- egyházak: igen szükséges teológiai tapasztalatcseréjét különböző kiadványok tervének elkészítésével. A szocialista országok evangélikus egyházainak képviseletében dr. Fabiny Tibor teológiai professzorunk vesz részt az ülésen június 15— 25 között. ESPERESEK A MAGYAR EGYHÁZBAN „Esperesek a magyar evangélikus egyházban” címen két- hasábos cikket közölt a finn Kotimaa Paavo Viljanen tollából. A cikk egyházunk espereseinek tevékenységét, feladatát, egyházközigazgatási munkakörét ismerteti. 600 Az elmúlt év bizonnyal az emberiségnek évszázadok távlatában is az egyik legszomorúbb éve volt az emberéletet követelő szerencsétlenségeket tekintve. A különböző elemi csapások és szerencsétlenségek során mintegy 600 000 ember vesztette életét. Pontos adatokat nem lehet összeállítani, mert pl. a kelet-pakisztáni áradás áldozatainak száma még mindig nem ismert. Ugyancsak felmérhetetlen a szerencsétlenségek során szenvedett anyagi kár. A legnagyobb ká000 rókát életben és anyagi értékekben az .árvizek, földrengések, szélviharok és forgalmi szerencsétlenségek okozták — írja a finn Sana. A fenti adatokban nincsenek benne a föld különböző pontjain folyó háborúk és fegyveres összeütközések okozta veszteségek és károk. Az előbbiek bizonnyal kisebb méretűek volnának, ha fegyverkezés és háborús öldöklés helyett az emberi erőt és áldozatot azok megakadályozására fordítanák. Egyházi vezetőink köszöntése Örömmel és szeretettel köszöntötték munkatársai D.Káldy Zoltán püspököt május 21-én délben a Déli Egyházkerület tanácstermében abból az alkalomból, hogy a legutóbbi választásokon Budapest XVII. kerületében országgyűlési képviselőnek választották. D. Dr. Ottlyk Ernő püspök méltatta püspöktársa személyes életútját és kívánt egyházunk nevében sok sikert elnök-püspökünk új szolgálatához. D. Káldy Zoltán püspök válaszában először is köszöntötte országos egyházunk felügyelőjét, Mihály fi Ernőt, akit kerülete újra megválasztott országgyűlési képviselőnek, és sok sikert kívánt D. Koren Emil pesti esperesnek és püspökhelyettesnek, akit a Fővárosi Tanács tagjává választottak. Az ünnepségen jeien volt az Állami Egyházügyi Hivatal képviseletében Straub István főosztályvezető-helyettes. Testvéri szívvel .. Ám ha az emberiség cselekvő történelme a városé, akkor hol van a falu története? Mindenesetre van története a falunak is, nem is egyféle története van, csakhogy nagyon különös história ez. Van története a falu és a vidék valóságos eseményeinek, s ez a történelem, mint csöndes folyóvíz hömpölygött a városok élénken közlekedő hajói alatt, s van történelme a faluról való véleményeknek, a falu városból való látásának, s ez a történelem a világirodalom műveiben rakódott össze egy különös történelmi vonallá ...” — Így vallott 26 évvel ezelőtt a falu szerelmese: Erdei Ferenc. S ilyen szerelmes vallomásokkal indított el bennünket is szeretni a magyar falut, s megkeresni a meszelt falú nád- vagy zsúpfede- les házak parányi ablakai mögött az emberi sorsot, a parasztsorsot. Ma már csak a biztatása lebeg közöttünk, az úttörő, a falu és a vidék lelkes apostola ott nyugszik a parasztváros, Makó csendes temetőjében. A fáradhatatlan ember hazatért övéi közé, hogy küzdelmes életút után megpihenjen. De valahogy úgy érezzük, nem hagyott itt örökre bennünket. Művei újra meg újra inspirálni fogják nemzedékünk kutatóit, s valahányszor a magyar falu problematikájával találkozunk, elénk áll Erdei Ferenc, hogy útmutatást, eligazítást adjon. Erdei Ferencet az egész ország gyászolja. De különösképpen a református testvéregyház. amely a Tiszántúli Egyházkerület és a Zsinat . főgondnokát vesztette benne. Május 11-én hunyta le szemét é? mi megrendült, őszinte szívvel osztozunk a testvéregyház gyászában. R. F. Prőhle Károly professzor békemozgahni kitüntetése Örömmel értesültünk a Bé- ke-Világtanács budapesti ülése idején arról, hogy az Országos Béketanács dr. Prőhle Károlynak, a Teológiai Akadémia újszövetségi tanszéke professzorának, kitüntető jelvényét adományozta a békéért és az emberiségért végzett eredményes munkájáért. Ez a megbecsülés olyan szolgatársunkat érte, aki széles körű teológiai munkássága mellett valóban szívvel-lélek- kel ott dolgozik hosszú évek óta a békéért és az emberiség jövőjéért végzett keresztyén szolgálat élvonalában. Jelen volt már tizenhat évvel ezelőtt a Béke-világtanács Budapesten megrendezett konferenciáján. Szinte kezdettől fogva résztvett és fontos szolgálatokat végzett a Keresztyén Békekonferencia munkájában, a nagy találkozókon és a bizottsági üléseken, de ugyanezezekért a célokért más nemzetközi egyházi szervezetek ülésein is. Ez év kezdetén Prágában képviselte egyházunkat a Keresztyén Béke- konferenciának a római katolikus békeszervezetekkel tartott konzultációján. Teológiája és élete együttesen tanúsítják: a keresztyén hit, a felebaráti szeretet és az emberiség békéjéért végzett fáradhatatlan szolgálat valóban elválaszthatatlanok egymástól. Prőhle Károly béke-kitüntetése szinte egybeesett egyházunkban nemrég megünnepelt 60. születésnapjával. Együtt örülve most az őt ért állami elismerésnek és kitüntetésnek, kívánjuk Isten kegyelmét további életére és szolgálatára, egyházunkért és népünkért, a békéért és az emberiségért. Dr. Nagy Gyula Az Ökumenikus Tanács fogadása A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának elnöksége május 15-én este 8 órakor a Gellért Szálló különtermében fogadást adott a Béke-világtanács közgyűlése alkalmából Budapesten tartózkodó egyházi személyiségek tiszteletére. A szívélyes légkörű fogadáson, amelyen a külföldi vendégeken és az ökumenikus Tanács elnökségén kívül részt vett a római katolikus egyház több magasrangú magyar képviselője is, vezető munkatársai kíséretében megjelent Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. A vendéglátók nevében dr. Bartha Tibor református püspök, az ökumenikus Tanács elnöke üdvözölte a megjelenteket. Pohárköszöntőt mondott Pimen metropolita, a Moszkvád Patriarchátus helytartója, dr, R. Abernathy amerikai lelkész, néger polgárjogi vezető, dr. Ijjas József kalocsai érsek és dr. G. Bassarak, a KBK nemzetközi titkára. A „Societas EthicaÍS konferenciája riumot túlnyomórészt külföldi egyházak tartják fenn. Az evangélikus egyház tervei és reményei Az evangélikus egyház jelenlegi elnöké Sueaki Utsumi egy konferencia alkalmával kijelentette, hogy a japán evangélikus egyháznak, amelyet jelenleg „támogatott és misszionált” egyháznak lehetne nevezni, a jövőben „támogató és misszionáló” egyházzá kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a japán evangélikus egyház, amely eddig igen sok segélyt kapott az európai és amerikai egyházaktól, a saját lábára szeretni állni és mind anyagilag, mind munkaerő tekintetében saját maga akarja ellátni szolgálatát. Az a terA teológia etika-professzorainak tudományos egyesülete, a Societas Ethica a svédországi Bástadban tartja ülését május 30—június 4 között. Teológiánk professzora, dr. Nagy Gyula dékán is részt vett a konferencián.
