Evangélikus Élet, 1971 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1971-03-28 / 13. szám
ÖRS Z ÁG 0 S EVANGÉLIKUS H ÉTI LAP XXXVI. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 1311, március 28. Ara: 2,— Forint JUDICA AZ ISTEN UTÁN SÖVÁRGÖ EMBER IMÁDSÁGA a 43. Zsoltár első verse: „ítélj meg engem ó Isten! és oltalmazd meg ügyemet...” Egy kicsit „időszerűtlennek” tűnik ma, a zsotíá- ros elemi erővel feltörő vágyakozása a templom, az oltár, Isten után, Nekünk, a XX. század végén élő embereknek ugyanis, olyan érzésünk lehet, hogy korunk egyáltalán nem kedvez ilyen eleven „Isten-élmény” születésének; sőt, a meglévő is, mintha sokunkból lassan kipusztulna. Ez bizonyos értelembéri természetes következménye annak, hogy az ember, teremtése óta még sohasem érezhette olyan közelségben, mint ma, hogy ténylegesen ura, gazdája lehet a természet világának, de az embervilág életének és sorsának is. Az öntözőcsatornák, a nagyhatású növényvédöszerek, a megzabolázott és villamos energiát szolgáltató folyók, a kezünk alatt műanyaggá változtatott kőolaj mind csak kezdeti jelzései annak, hogy ütött a szabadság órája. Vége kiszolgáltatottságunknak! Még szédítöbbek azonban azok a távlatok, amik azáltal születtek, hogy hatalmunk alá tudjuk hajtani az „élő anyagot” is: a nekünk termelő algáktól kezdve egészen addig, hogy megismerve a gazdasági és társadalmi élet mozgástörvényeit. — megtervezhető közelségben tőlünk függ az emberiség történelme. Az emberi szabadságnak ez a friss szele sokunk agyán és lelkén végigsöpört, és kisöpörte belőle a „jóistenke” porosodó képét. Nemhogy sóvárognánk Isten után, de még létének szükségességét is alig érezzük. MI VISZ HÁT MINKET MÉGIS ISTEN ELÉ? Mert azért böjtben mégis tömöttebbek templomainkban a padsorok, s olyan híveinkkel is találkozunk most, akiket máskor ritkán látunk Isten házában. A mai ember templomozásának oka csak egy lehet: bűne miatti nyugtalan lelkiismerete. A szégyen: hogy én, aki ténylegesen ura lehetnék ennek a világnak, — önmagámon nem tudok uralkodni. Váláshoz közel sodródó házaslársak, gyermekük bizalmát elvesztett szülők, szenvedélyek, félelmek, idegességek rabjai ülnek a templompadokban, önzésüktől megriadt emberek, akik attól félnek: mit szól hozzá társadalmunk, mit szólnak hozzá ismerőseik, ha kiderül hitványságuk. Vagy csak megfáradt, felőrlődött emberek, akik szeretnének bízni abban, hogy egyszer megtalálják majd életük értelmét. S vajon mir? kell az az Isten, akiben valójában nem tudunk bízni már? Igazolni akarjuk vele bűneinket: Te tudod Istenem, hogy az ,.irgalmatlan nemzetség, az álnok és hamis emberek!” okai bűneimnek. Sokunknak Isten, meg az istentisztelet erre való: menekülés az Élő Isten, meg az előtte való őszinte tőrev delem és bűnbánat elől! Menekülés önmagam elől! A problémákkal való őszinte szembenézés, a felelősség elöl! Emberi s vallásos életünknek ebből a zsákutcájából böjt: kiutat kínál. Áldott főpapunk krisztusunk imádság a ez.- „Ítélj meg engem ó Isten!” Maga áll oda — helyettünk és érettünk — a böjti ember vezeklésével Isten elé. S kimondja a szót, amit mi nem tudunk, vagy nem akarunk kimondani. Vállalja, hogy „bűnbak” legyen! Vállalja sértő szavainkat, megbocsátani nem tudó nyakasságunkat, vállalja irigységünket és sok háborúságot szülő békétlenségünket. Benne az EMBER szólal meg Ott a Kereszten: „ítélj meg engem ó Isten!” Ez a böjt, amikor Istene elé így áll az ember: töredelmesen! ISTEN VÁLASZA DÖBBENETES: halál! vér! pusztulás! Krisztus valóban ÁLDOZAT lett! Hát hol itt Isten jósága, hol a bocsánata, hol a vigasztalás? Nincs sehol? De igen. Ott van a kereszten, ha ezt a két szót jól megérted: HELYETTEM és ÉRETTEM. A keresztre feszített áldott két karja, a Főpap értünk égre emelt, imádkozó keze: ítélj meg engem; de bocsáss meg, adj életet az embernek! A megoldás azért, amit böjt kínál: AZ ÍTÉLETBEN MEGTALÁLT KEGYELEM. Kibúvóra, felelősségünk lerázására lehetőség nincs: de van bűnbocsánat, Jézus haláláért van kegyelem! Urunk keresztje így lett az ÉLET REMÉNYSÉGÉVÉ a földön. Az Újszövetségnek, új kezdetnek, új emberségnek áldott jelévé. Halld hát az örömhírt, amit böjt ötödik vasárnapján hangosan szeretnénk kiáltani minden ember felé: Krisztus haláláért valóban szabadok vagyunk! Megszabadultunk bűneinktől. S ez utat nyitott arra. hogy Isten színe elé járulhassunk minden alakoskodás, minden takargatás, minden mentegetőzés nélkül. Mint ahogy a gyermek megy az atyja elé: őszintén! De út nyílott számunkra, a felebarátainkhoz való „emberséges közeledésre” is. Megszabadultunk: szeretetre, jóakaratra, krisztusi — önmagát feláldozó szolgálatra! S ha majd az ünnepi úrvacsorában érettünk áldozott szent testét és vérét magadhoz veszed; ha majd hallod a Róla szóló böjti evangéliumot. — gondolj a Főpapra, aki azért halt meg, hogy mi az ö halálából éljünk — szabadon! Csizmazia Sándor DÉL-AFRIKA „FEKETE NAPJA” A délafrikai rendőrség február 25-én a kora hajnali órákban razziát tartott a Délafrikai Ökumenikus Tanács, a Keresztyén Intézet és a Keresztyén Diákszervezet irodahelyiségeiben Fokvárosban és Johannesburgban. Átvizsgálták az intézmények iratait és lefoglalták a „Dependence Conference” nevű szervezet irattárát, amelyik szervezet politikai foglyok hozzátartozóin igyekszik segíteni. Venter vezérőrnagy, a rendőrség vezetője Pretóriában kijelentette, hogy az intézkedések összefüggésben vannak Ffrench-Beytagh anglikán esperes előző letartóztatásával, akit kormányellenes összeesküvő tevékenységgel vádolnak. Dr. E. C. Blake, az Egyházak Világtanácsa főtitkára Genfben még aznap nyilatkozatot adott ki: „Fekete nap ez a mai annak a kormánynak a számára, amelyik a tőle magától meghirdetett keresztyén alapelvekkel ellentétben most a zaklatás és megfélemlítés politikáját alkalmazza a megbékélésért küzdő egyházakkal szemben.” A délafrikai kormány intézkedései összefüggésben vannak az Egyházak Világtanácsa és más egyházi nemzetközi szervezetek Dél-Afrikát a faji megkülönböztetés miatt elítélő határozataival és azzal, hogy e szervezetek anyagi támogatást adnak a kormány ellen szervezkedő színesbőrüek Xelszaba- dítási csoportjainak. Az Egyesült Nemzetek kiküldött vizsgálóbizottsága most közzétett jelentése szerint Dél- Afrika nem más, mint „a szí- nesbőrűek óriási kényszermunka-tábora”. (EPD) Nem „vagy-vagy“, hanem „és“! 'A Budapest Deák-téri gyülekezet évi közgyűlése , NI agyon természetes, hogy akik a gyülekezetbe tartoznak, azok népünk és az emberiség közösségének is tagjai. Az azonban már nem természetes, hanem éppen a mi magyar ( evangélikus egyházunk teológiai munkájának új látása és láttatása, hogy e különféle közösségekhez való tartozás nem dialektikus, hanem organikus valóság. Teológiánk szociáleti- kai és szociálpszichológiai felismerései következtében kiiktathatjuk. gondolataink közül és szótárunkból a „vagy- vagy”-ot és használhatjuk és megélhetjük az „és”-t. S ez azt jelenti, hogy egyszerre lehetünk felelős tagjai gyülekezetünknek, népünknek és az egész emberiségnek, sőt azt is jelenti, hogy akik felelős tagjai a gyülekezetnek,, azok tudják igazi felelősséggel szeretni és szolgálni szocializmust építő népünket és a jobb jövőre vágyódó emberiséget. Néhány hét múlva ilyen felelősséggel és tudatossággal fogunk szavazni a szocializmusra és a békére, de addig is és azután is becsületes élettel és hűséges munkával segíthetjük valóságokká tenni a szocializmust és a béke nagy célkitűzéseit is, konkrét napi feladatait is” — mondotta dr. Kékén András igazgató-lelkész a Deák téri gyülekezet 1971. március , 14-én tartott közgyűlésén. A közgyűlést Szenl-lvány Ödön, a gyülekezet másodfelügyelője nyitotta meg. Szavaiban utalt arra,, hogy evangélikus hitünket úgy kell meg-, élnünk, hogy szeretettel segítsük népünket építőmunkájában. Dr. Kékén András lelkészi jelentésében azokat az elvi szempontokat rajzolta meg, amelyek vezetik a Deák téren a lelkészek szolgálatát és amelyek a gyülekezet szempontjai is. Utalt arra, hogy a legutolsó püspöíki körlevél szorgalmazta a lelkészeiket, hogy foglalkozzanak alaposabban a társadalomtudománnyal, mert ha ezt nem teszik, elvesztik tájékozódásukat a társadalomban és így nem tudják vezetni és segíteni a rájuk bízottakat, sőt előbb-utóbb megérteni sem tudják őket. Majd így folytatta: „Örömmel olvastuk ezt a figyelmeztetést, mert ez helyeselte, sőt hitelesítette is azt, amit 1970-ben csináltunk dolgozószobánkban is, a munkatársi közösségben is, a gyülekezet előtt is. Nemcsak a teológiai tudományban képeztük magunkat, hanem a társadalomtudományban is. Alig hangzott el itt a Deák téri gyülekezetben olyan igehirdetés, bibliamagyarázat, amelynek ne lett volna szociológiai vonatkozása vagy szociáleti- kai tanulsága.” Dr. Kékén András szólt arról, hogy a Deák téri gyülekezetben jelenleg’ a 18 éven felüli nyilvántartott hívek száma 2100, a 18 éven aluliaké pedig 400. Beszélt arról, hogy a felnőtt gyülekezeti tagok évente mintegy 90 ezer forint egyházi járulékot fizetnek. „Az egyházi járulékon felül 1970- ben híveink még 300 ezret adtak különféle elmen és módokon egyházi célokra. Ha az offertórium és az adomány összegének felét úgy tekintjük, hogy azt a hozzánk járó, de nem a mi területünkön lakó evangélikus hívektől kaptuk, akkor kb. 250 ezer forint az az összeg, amit a Deák téri hívek adtak. Ezt elosztjuk a lé- lekszámmal s az eredmény az, hogy híveink egyházi teherviselése lelkienként kb. háromszorosa az országos átlagnak.” Dr. Hafenscher Károly lelkész jelentést tett a gyülekezetben folyó igehirdetési alkalmakról. Többek között ezt mondotta: „Istentiszteleteinken az evangélium hirdetése D. Káldy Zoltán püspök Norvégiában és Svédországban A Béke-világtanács helsinki irodája arra kérte a magyar Országos Béketanács vezetőségét, hogy delegálja D. Káldy Zoltán püspököt abba a küldöttségbe, amely március 20—31. között előadásokat tárt Norvégiában és Svédországban. Káldy Zoltán püspök többek között előadást tart Oslóban, a Nobel Intézetben ezen a címen: „A. KERESZTYÉNEK SZEREPE ÉS A BÉKE” Svédországban is több előadást kell tartania. Köztudomású, hogy'D. Káldy Zoltán püspök tagja a Békevilágtanácsnak és kérésük á'lapján végzett szolgálatot 1969 őszén öt arab államban. Most a Béke-világtanács skandináviai szolgálatra kérte fel a püspököt SIKLÓS filiája Siklós. Jói gazdálkodó telekcserélések, háborús kártalanítás. és józan anyagi gazdálkodás útján jutottak végül is annyi összeghez, hogy 1966- ban épületet vásároltak, átalakították, berendezték, csinosították. Mindezzel együtt mintegy 82 000 Ft-ba került. Az imaház 36 ülőhelyes, < gyülekezet 82 lelkes. Ha vont; kétszer tartanak benne isten, tiszteletet, s nagy ünnepeken Évente mintegy 30 alkalommal. A gyülekezet lelkésze Zászkaliczky FáL a mai élet, társadalmi háttér, világméretű összefüggések ismeretében történt, abban a meggyőződésben, hogy Istenünknek van mondanivalója, Jézus Krisztus tűd világosságot és erőt adni ma is, szava hasznos, tartalmas célos életre vezet s fölkészít az örök életre. Istentiszteleteinket az egész gyülekezeti élet központjának tartjuk ma is ... Istentiszteleteink látogatottsága jónak mondható, a létszámok évek óta stabilnak vehetők... A nők—férfiak aránya igehallgató gyülekezetünkben 60% • 40%.” Az év folyamán 186 istentisztelet és 191 bibliaóra volt. A konfirmáltak száma 24. 170 esetben végeztek a lelkészek család- és beteglátogatást. Megkereszteltek 98 gyermeket, többet, mint az előző években. A megesketett párok száma: 80. Űrvacsorát Í29 alkalommal szolgáltak ki. Betegek és segítségre szorulóknak magában a gyülekezetben egy év alatt 50 ezer forint adományt adtak. Dr. Hafenscher Károly lelkész nagyon melegen emlékezett meg a Lutheránia-énekkar működéséről. „Egyházunk- szerte ismert és becsült énekkarunk az elmúlt évben a vasárnapi isteniszteleteken való szolgálaton túl 4 alkalommal tartott egyházzenei előadást és ezt annál is inkább kel] értékelnünk, mert így épülő orgonánkkal kapcsolatos problémáink sem okoztak végeredményben kiesést a megszokott programból.” A közgyűlésen jelen volt D. Káldy Zoltán püspök is, aki egyben a gyülekezet lelkésze is. A közgyűlés végén elismeréssel beszélt lelkésztársai magas nívójú szolgálatáról, örömmel állapította meg, hogy a Deák téri gyülekezetben az igehirdetéseket a Magyarországi Evangélikus Egyház közösen kimunkált teológiája határozza meg és hogy maga a Deák téri gyülekezet is azon az úton jár, amely egész egyházunk útja. Az Ökumenikus Tanács felhívása A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa, amelyben helyet foglalnak a hazai protestáns egyházak és az ortodox egyház vezetői, március 13-án dr. Bartha Tibor püspök, a Tanács elnöke vezetésével kibővített ülést tartott. A tanácskozáson többek között részt vettek D. Káldy Zoltáői evangélikus, valamint dr. Bakos Lajos és Szamosközi István református püspökök, továbbá dr. Berki Feríz a Magyar Ortodox Egyház esperes adminisztrátora. A tanácskozás napirendjén első helyen a küszöbön álló országgyűlési és tanácsi választások ügye szerepelt. Az elnökség meghívására a Hazafiás Népfront képviselője előadást tartott, majd a kialakult vitában az Ökumenikus Tanács elhatározta, hogy felhívással fordul a lelkészekhez, a gyülekezetekhez és a hívőkhöz, kérve, támogassák a választások előkészítését és azok lefolytatásában aktívan vegyenek részt. A felhívás így hangzik: „A küszöbön álló országgyűlési és tanácsi választások alkalmat adnak arra, hogy kifejezzük azt a kívánságunkat, miszerint a szocialista Magyarorszag felvirágoztatására irányuló szép és nemes törekvések valóra váltásában a továbbiakban is minden erőnkkel mi is részt veszünk. Az eredmények, amelyekre egész népünkkel együtt büszkék lehetünk, közös eredményeink. A X. pártkongresszus által meghirdetett társadalmi és kulturális célkitűzések és a negyedik ötéves terv feladatai közös feladataink. Hazánkban egyre szélesedik és megszilárdul a szocialista demokrácia. Ez tette lehetővé, hogy a különböző világnézetű emberek összefogjanak és harmonikusan együttműködjenek. Egyetértünk azzal a megállapítással, amelyet a Hazafias Népfront felhívása tartalmaz, hogy a bizalom fűzi egybe hazánjtban a különböző felfogású embereket, a hívőket és a nem hívőket. Ez a bizalom tükröződik a szocialista Magyarország államának és az egyházaknak a jó viszonyában is. A hazánkban kibontakozott és egyre erősödő népi, nemzeti egység munkálása szükségessé teszi, az állam és az egyházak jó viszonya pedig lehetővé teszi egyházaink minden tagjának részvételét az országgyűlési és tanácsi választások előkészítésében és lefolytatásában. Keresztyén hitünkből keletkezik, hogy mindazt, ami jó, ami szép, ami az ember felemelkedését szolgálja, mi is támogassuk, mert meggyőződésünk, hogy ezzel Istennek tetsző jócselekedetet végzünk. Ezért az Ökumenikus Tanács elnöksége kéri a lelkipásztorokat s valamennyi magyar hivő embert, eddigi szép gyakorlatunknak és hagyományunknak megfelelően, álljanak dolgozó népünk országot felemelő, nemes célkitűzéseinek megvalósítása mellé.” ÖKUMENIKUS INTÉZET JERUZSÁLEMBEN Befejezéshez közelednek a Jeruzsálem nyugati részében fölépített ökumenikus Intézet építési munkálatai. Az Intézet alapításának gondolata K. E. Skydsgaard dán evaiigélikus teológiai professzortól származik, aki ezt VI. Pál pápánál tett látogatása alkalmából javasolta. Az Intézetben most szeptembertől indul majd meg a munka. Az 1965-ben alakított Intézeti Tanácsnak 24 különböző nemzetiségű és felekezetű teológus a tagja, közöttük nyolc római katolikus is. Az Intézetben teológiai kutatómunkát és továbbképzést végeznek majd nemzetközi és felekezeti összefogással, (LWF) Magyarbóly széles kiterjedésű területének egyik erős A LUTHER-BIBLIA REVÍZIÓJA Februárban kezdte el munkáját a teológusokból és nyelvtudósokból összeállított bizottság, amelyiknek feladata, hogy a következő 3—4 évben átjavítsa a Luther fordította Újszövetséget nyélvi szempontból A német irodalmi- nyelv kialakulása szempontjá- 3 ból döntően fontos Luther - t fordítás' legutóbbi revízióját , 1956-ban fejezték be. A hagyo- i mányos lutheri fordítás me.l- i lett német nyelvterületen szá- mos más újabb Biblia-fordítás i is közkézen forog. (EPD)
