Evangélikus Élet, 1971 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1971-02-28 / 9. szám
Szerelem, házasság, család ,, Együtt-járás ’ jegyesség ■ Az általános erkölcsi kérdések után sorozatunkban e cikkel mar a két ember között létrejött kapcsolat konkrét kérdéseivel kezdünk foglalkozni. Az egymásratalálás és a házasságkötés közötti idő adja mostani témánkat.. Ez ugyan látszólag keveseket érint s még azokat is csak átmenetileg, mégis érdemes beszélnünk róla, mert mind az emberi kapcsolatok kialakulására és elmélyítésére nézve, mind pedig emberi és lelkipásztori szolgálatunk feladataira nézve hasznos tanulságokat vonhatunk le belőle. ÉRDEKES, HOGY SOK MAI FIATAL, akik mai szóhasználat szerint „együtt-járnak”, tehát kiválasztották egymást és talán mar közeli vagy távolabbi közös jövőjüket formálgat- ják, a jegyesség gondolatával nem tud mit kezdeni, nem egy esetben át is ugorják inkább. Az idősebbek általában mosolygó ábrándozással emlékeznek a jegyesseg időszakára, talán, mert az fiatalságukat idézi, talán, mert szerelmük még felhőtlenebb, tehermentesebb volt Ilyenfajta nosztalgia azonban nem vonzza a fiatalokat Arra szeretnénk e sorokban mégis rámutatni, hogy két egymást szerető ember számára a jegyesség (akár megelőzte egy formális gyűrű-csere, akár csak egymásnak adott őszinte szavuk és szivbeli elhatározásuk a pecsét) —- nagyszerű alkalom a felkészülésre, a házasság életre szóló kapcsolatának előkészítésére. MAI FIATALOK SZAMARA IS TANULSÁGOS lehet, ha csak néhány szóban utalunk az eljegyzés, „kézíogó” gyakorlatának kialakulására. Bizony hosszú az út attól kezdve, mikor ezt az aktust hosszas tárgyalás, alku előzte meg két család között s ennek eredménye olyan szerződés megkötése s aláírása volt (egyes korokban a részletes kimutatást még bíróság előtt is érvényesítették!), melyet asszony-eladásnak is neveztek. Ez ünnepélyes formák között zajlott le, még az ebből már természetszerűleg következő házasságkötésnél rs fontosabbnak tartották és mindehhez a fiatalok, főképpen a menyasszony véleményét ki sem kérték. Mind az ótestamentum világában, mind egyéb népek történetében találunk NGELIKUS FÖLDRADZ A Visztula vidékén Azon a nagyjából sík területen, amely a Keleti-tenger és a Kárpátok között terül el, van Lengyelország közel 312 ezer km3 területe, ahol 32—33 millió lengyel él. Keleti, nyugati határa nyitott s így földrajzi fekvésénél fogva is, ha a szomszédos államok erősek voltak, néha a fővárosig hódították el területeit, de volt idő, amikor Lengyelország ereje haladta meg szomszédaiét és meghódította orosz területből Kijevet, vagy a Balti-államok közül Litvániát. A tenger és a Kárpátok némi védelmet nyújtottak, de a belső meghasonláson, oktalan feudális és nemesi vetélkedésen azok sem segíthettek és így három oldalról szaggatták szét a szerencsétlen országot, A lengyel dráma 1772-vel kezdődött, majd folytatódott 1773-mal s befejeződött 1795- teL Ez a három évszám az ezeréves lengyel történelem legszomorúbb és leggyalázatosabb évszáma. Az utolsónál a napot is jegyezzük meg: október 10. amikor Maciejowice mellett Kosciusko elvesztette a csatát s vele együtt elveszett Lengyelország is. Mert ez időtől törölték Európa térképéről. Három birodalom osztozott rajta: Poroszország, Ausztria és Oroszország. Csak az első világháború után, 1918-ban láthat Europa újra lengyel' színeket. A 10. században vette fel a keresztyénség nyugati, latin változatát, s ez a tény ezt az északi szláv népet azonnal eltérítette fejlődési irányában keleti rokonaitól. De Nyugat felől nemcsak a keresztyénség érkezett, hanem vele együtt a beavatkozás és a hódítási szándék is. Az északi terület hosszú ideig a német lovagrend megszállása alatt volt s az ország energiáit századokon keresztül a német terjeszkedés őrölte fel. A dinasztikus királyság idejében^ középkor végen közös királyaink is vannak, s később különösen emlékezetes az erdélyi Báthori István uralkodása. A közös uralkodók alatt a két nép, magyar és lengyel között nyelvi, kulturális, vallási különbözőségek ellenére is egy megmagyarázhatatlan vonzódás érzése alakult ki. Ez a kölcsönös szimpátia napjainkig fennáll. És ki ne emlékezne szeretettel és megbecsüléssel a szabadságharc lengyel hőseire, Bemre, Dembinszkire, stb., akik a Kárpát-medencében harcoltak a önkény és az elnyomás ellen, míg saját hazá- jukben ez idő alatt a legsúlyosabb állapotok uralkodtak. Számos történelmi élményünk az egymásrautaltság és a közös sors gyermekeivé tett bennünket Csak a második világháborúban váltak el némiképp útjaink, de akkor sem népeinkké, hanem a magyar uralkodó osztályé. Lengyelország ebben a háborúban felmérhetetlenül sokat szenvedett. Több mint hat millió halottja volt és csak egyetlen városát állítjuk a pusztulás méreteinek szimbólumául emlékeztetőként: Varsót A protestantizmust a reformáció idején, Németország után elsőként fogadta. A talajt előkészítette a huszitizmus és a humanizmus. EZ .időben a .lengyel lakosság több, mint kétharmad része á lutheri szárnyhoz tartozott. (Nem függött össze ez Báthorival, mert ő maga protestáns létére a jezsuitáknak kedvezett, az egységes államot egységes vallással akarta megteremteni.) Amilyen gyorsan refórmálődott a lengyel egyház. ugyanolyan gyors a római katolikus visszahatás. Itt kezdődik legkorábban az ellenreformáció és Báthori idejében már nincs meg a protestánsok egyenjogúsága és amikor megnyirbálják a városok jogait, fejlődésében is megakasztották és visszavetették az országot századokra- S miközben sikerült maradék nélkül szinte felszámolni a protestantizmust, egy elmaradt, fejlődésében megrekedt Lengyelország áll előttünk. Az egy és negyed százados megszállás alatt erőszakos nyelvi és vallási beavatkozás volt. A cári területen az orosz nyelvvel a pravoszláv vallást, porosz területen a német nyelvvel az evangélikus hitet erőltették. A három megszálló közül a monarchia volt a légii - berálisabb. De a hosszú szakasz alatt a római katolikus „nemzeti hit” volt az a sánc, amely mögött megőrizhette a nép nemzeti, nyelvi és történeti öntudatát. A hivő lengyel lakosság szinte maradék nélkül római katolikus ma is. A második világháborúig azonban mégis fejlődött az evangélikus egyház, de egyfelől a háború alatti sok szenvedés, másfelől a német lakosság kitelepülése törpe, szórványhelyzetbe sodorta. Ma is csak bizonyos területein gócosodnak evangélikusok az országban. Így Sziléziában és a mazurok között találunk nagyobb számmal. Az összlakosságnak csupán 0,3%-át teszik ki, azaz nem egész 110 ezer lelket. De mint említettük, szétszórtan azon a területen, amely hazánknál három és félszer nagyobb. A többi felekezet a római katolikuson kívül így oszlik meg: 60 ezer lengyel katolikus, 30 ezer ókatolikus, 410 ezer ortodox, 25 ezer zsidó (a németek a 3,4 millió zsidóból 3,3 milliót meggyilkoltak) és a már részletezett evangélikusok. A protestánsok száma kb. 140 ezer lélek. A lengyel evangélikus egyház tagja a Lutheránus Világszövetségnek és az Egyházak Világtanácsának. Dr, Réde.y Pál ilyen példákat. Faluhelyen még nálunk is kísértett a legutóbbi időkig a vagyoni és vallási helyzethez való alkalmazkodás a fiatalok párválasztásában. Meg kell azonban azt is jegyeznünk, hogy mindig voltak olyan népek is, ahol hagyományosan a kölcsönös elhatározáson, szabad és önkéntes hozzájáruláson volt a hangsúly. HOGYAN ALAKUL NÁLUNK, a mi társadalmunkban az ifjúság egymáshoz való viszonya? Már az alapfokú iskolai nevelés koedukációs alapon történik, tehát fiúk és leányok együtt vannak. Ez azt jelenti, hogy már ebben a korban több másnembeli fiatalt ismer meg a mai diák. Iskolai éveken túl is széles körű érintkezési lehetőség áll nyitva előttük. Mindez eredményezhet bizonyos morális lazaságot, szabadosságot és korai házasságkötéseket is, de bizonyos komolyságot, higgadt megfontoltságot is. Az „együtt-járáshoz” már „több” közül választ ki magának egyet, akivel a legjobban megérti magát s ebben a kiválasztásban már lehet felelősség és több irányú meggondolás is. S az ilyen kapcsolat jegyességhez is vezethet Persze mindenfajta mesterkélt ünnepélyesség idegen az ilyen elhatározásra jutó mai fiataloktól. A szülői, nevelői, lelkészi felelősségnek pedig nem szabad rosszul értelmezett hagyományok, elavult elvek idezgetésében kimerülnie, hanem kizárólag szeretettel és felelős tanácsadással töltheti be fontos feladatát. MIBEN LATJUK most már keresztyén szemmel a jegyesség jelentőségét? Miért nem tartjuk helyesnek kihagyását, ,Síugrását”? A jegyesség ideje a helyes tájékozódásnak, felmérésnek és felkészülésnek az ideje. Korábbi cikkeinkben már utaltunk arra, hogy a szerelem rendkívül összetett .emberi érzés,, sem testi vonzásra, sem érzelmi fel- lángolásra nem szűkíthető kizárólagosan. Az egész életre szóló elhatározás az egész élet helyes ismeretét, felmérését kell, hogy tartalmazza. Ehhez pedig idő kell. Ez idő alatt megismerhetik egymás szellemi-kulturális igényeit fművé- szetek, tanulás, világszemlélet, társadalmi elhelyezkedés), szociális elképzelését (anyagi igények, közös célkitűzések, beosztás), emberi jellemvonásokat (szülőkhöz való viszony, gyermekáldás megítélése), mindennapi életre vonatkozó elképzeléseit (otthon létrehozása és berendezése, ízlés, szabadidő kitöltése) stb. Ugyancsak ide kell sorolnunk a hitbeli és felekezeti kérdéseket, vegyesvallásűak esetén. E téren a mai fiatalok nagyobb megértést tanúsítanak és köny- nyebben találnak közös utat, mint az előző nemzedékek. Szerelmüket és együvéválásukat e téren mutatkozó különbözőség nemigen veszélyezteti. S mindez nem jelent szükségszerűen felekezeti öntudathiányt, csupán több készséget az egyetértésre. E TÜL NAGYNAK LÁTSZÓ „program” a gyakorlati életben persze nem ilyen bonyolult, hiszen egy-egy csendes beszélgetés, közös élmény nagy részüket egy csapásra tisztázhatja. Ez azonban bizonyos kiéleződést is feltételez. Vannak már ennek az időszaknak is gondjai, feszült pillanatai. Az azonban mindenképpen hasznos, ha egymást formálják, igényességüket növelik, hamis elképzeléseiket helyesbítik. Miközben kiválasztott partnerét figyeli, önmagát is meg kell mérnie. Még nem házasok, de már sokat vannak együtt, men: tesen a mindennapok sok gondjától. Jó irányú lekötöttséget éreznek — hiszen egy őszinte ígéret nagy elkötelezest jelenthet! —, de mégsem okoz végzetes törést, ha, kiderül, hogy még nincsenek meg a közös élet igazi feltételei. Megismerheti jegyese családját, melyet szeretetlen kell majd elfogadnia, naponta tesz új felfedezéseket kapcsolatukban, melyek majd a házasság első, nem mindig könnyű hónapjait teszik szebbé, természetesebbé. Ezek teszik tehát a jegyesség idejét szép, jelentős szakasszá. Sok idő előtt felbomló házasság megromlásának gyökere éppen ennek a felkészülésnek hiányában kereshető. A jegyesség időszakának kísértései is lehetnek. Az előbbiekben szándékosan nem beszéltünk nemi, szexuális kérdésekről Vannak még jócskán — még tanácsadással foglalkozók is —, akik az ún. „próba- házasságot” ajánlják. A nemi kérdésekben való teljes tájékozatlanság, tárgyi ismeretek hiánya valóban hiányosság. Az is tény, hogy a jegyesség ideje alatt is nyilván mindkét fiatal le tudja mérni önmagán a másik vonzását. A teljes együttélés azonban a házasélet nagy ajándéka. Pszichológusok és keresztyén teológusok véleménye megegyezik abban, hogy amit a végénél kezdenek el, az mgr nem fokozható! Az érzelmekkel és ösztönökkel is gazdálkodni kell s ez nem „megrövidülés”, hanem a meggazdagodás . feltétele. Sok esetben okozott idő előtti és fölösleges törést a. türelmetlenség. Házépítést is csak az alapok lerakásával kezdhetünk ... VÉGÜL MÉG ARRA KELL RÁMUTATNUNK, hogy a jegyesség ideje alatt sok szere- tetre, segítségre, őszinte bátorító emberi hangra és tanácsra szorulnak a fiatalok. Szülők, barátok, nevelők, lelkészek ne feledjék ézt! Valamilyen formában szinte minden egyházban folyik „jegyesoktatás”. Nem hiszem, hogy az egyházi tanítás átadása, vagy a születendő gyermek felekezeti hová- tartozandósága kimerítenék azt a nagy lelkipásztori lehetőséget, melyet e fiatalokkal való találkozás jelent. Arra a teljes emberi közösségre készíthetjük fel a magunk eszközeivel mi, keresztyén emberek is őket, amire Isten a házasságot rendelte. Szirmai Zoltán Mai találkozás Lutherral Mint mindig, ma is divatos téma az ifjúságról beszélni, és több-kevesebb tárgyilagossággal elmarasztalni bennünket. A borúlátóknak hadd mondjam el egy friss élményemet Nyíregyházán, a Nyírség fővárosában részt vettem az énekkar hagyományos farsangi teaestjén. Nincs ebben semmi különös, — mondhatnánk. Mégis mikor peregtek a műsorszámok, az a kívánság volt bennem, bárcsak láthatnák sokan ezt az előadást Hogy miért? Mert nemcsak a szereplőt voltak fiatalok ennek a műsornak, de a Lutherról szóló, ora- tórikus stílusban előadott darabot is az ifjúság egyik tagja írta. Teázgatás közben elbeszélgettem a darab szerzőjével Nagyváti Pállal, Érdekes, ahogyan ez a vasútnál dolgozó fiatalember a Luther-irodalom alapos tanulmányozásán keresztül eljutott addig, hogy elhatározta : modern formában feldolgozza Luther életét Így született meg az oratóriumjáték négy szereplővel, szavalókórussal az ifjúsági kórus négyszólamú énekbetéteivel és hanglemez-aláfestéssel Figyelve az arcokat, látni lehetett, hogy a fiatalok lelkesedése a hallgatóságot is magával ragadta. Az új formán keresztül ők is megértették, mit mondhat a mának Luther és a reformáció. A szerző elárult valamit jövő terveiből. Hamarosan a nagy evangélikus zeneszerző, J. S. Bach életét fogják megjeleníteni hasonló modern formában. Szorgos kezek bontották már a fehér asztali de az ifjúság tagjai kezükben a csészékkel a törlőruhával énekelték a kánonokat.. Nem számított az idő múlása. Végül még felcsendült: „Itt az este, ránk borul árnya ...” S valóban késő este volt, amikor kiléptem a szipor- kázóan csillagfényes, hideg utcára. Ragyogtak a város neon- fényei, midi- és maxikabátos lányok jöttek a színház felől, a tér két oldalán az autók sűrű sorokban, és ebben a modern környezetben éreztem igazán hálát., hogy találkozásunk lehetett Lutherral, hogy a civilizáció minden ajándéka megfér az erfurti kolostori életet aláfestő gregorián énekkel, — és, hogy ezt éppen fiatalok bizonyították. Gáncs Péter ízelítő a készülő ifjúsági törvényből Párthatározat alapján hosszabb Idő óta foglalkoztatja törvényelőkészítő köreinket az ifjúsági törvény. A sok munka és vita eredményét: az ősszel az országgyűlés elé kerülő törvény- tervezetet, a napokban megvitatta a budapesti országgyűlési képviselők csoportértekezlete is. Korábban a rákoskeresztúri gimnázium ifjúsági klubjában volt alkalmam erről a törvénytervezetről a mai fiatalokkal eszmét cseréink Lapunk is ismetelten foglalkozik az ifjúság kérdéseivel. Mi lesz hát az ifjúsági törvényben? A FŐVÁROSI KÉPVISELŐCSOPORT ülésén elhangzott felszólalásomban elmondtam, hogy valamennyien sokat várunk, de nem egyformán ugyanazt a készülő ifjúsági törvénytől. A fiatalok nyilván mást várnak, mint az idősebbek, pl. a szülők és a pedagógusok, a büntető jogász megint mást vár. Tehát nem less könnyű olyan ifjúsági törvényt tető alá hozná, amellyel mindenki meg lesz elégedve, s amelyben a fiatalság sem fog csalódná. Mi szeretnénk, ha az egyház felnőtt tagjai is helyeselnék az ifjúsági törvényt, amilyent még csak egy államban hoztak Európának ezen a részén, nevezetesen a Német Demokratikus Köztársaságban. Nem vitás, hogy az egyházak is nagy érdeklődéssel néznek az ifjúsági törvény elé. A TERVEZETET a magam részéről tartalmilag jónak látom. Csak helyeselni lehet, hogy lesz végre olyan törvényünk, mely az ifjúság érdekeit fogja védeni és biztosítani. Az is magától értetődik, hogy az ifjúság jól felfogott érdekei azonosak társadalmunk általános érdekeivel és céljaival, konkréten: a szocializmust építő népünk érdekeivel és jövendő terveivel. Nem csodálkozhat azon egyetlen józan gondolkodású fiatal sem, hogy ugyanakkor, makor törvény védi jogait, a törvény majd ki fejezőiben hangsúlyozza kötelességeit, fel adatait és felelősségeit is. A Munka Törvénykönyve, a családjogi törvény, a honvédelmi törvény stb. éppúgy kötelező a fiatalokra, mint minden más magyar állampolgárra, NAGYON SZÉPEN FOGALMAZ a tervezet, mikor kimondja, hogy az ifjú állampolgárok magatartásának alapvető követelménye a szocialista hazaszeretet, a közösségi szellem, a társadalmi felelősségérzet és kötelességtudat, a szocialista humanizmus és az idősebbek iránti tisztelet. Viszont abból, hogy államunk országgyűlése ifjúsági törvényt alkot, a felnőtt nemzedékre is fontos kötelességek hárulnak. Azt mondja a tervezet: A felnőtt nemzedék — a jövőt formálva — neveljen e követelményekhez méltó ifjúságot és a fiatalokat annak alapján ítélje meg, hogyan élnek, tanulnak, dolgoznak, s hogyan teljesítik kötelességeiket A TÖRVÉNY BIZTOSÍTANI FOGJA, hogy minden fiatal megtalálja képességének megfelelő helyét a társadalomban. Külön hangsúlyt kap, hogy a haza. védelme az ifjúság szent kötelessége. És az is, hogy az ifjúság neveléséért és fejlődéséért elsőrendű felelősség terheli a szülőiket Rendkívül jelentősnek kell látnunk, hogy a törvénytervezet szerint a Magyar Népköztársaság biztosítja az ifjúság jogát a tanuláshoz, a munkához, a közügyekben való részvételhez, az- egészséges testi és szellemi neveléshez, a szabad idő kulturált felhasználásához, s egyre növekvő mértékben teremti meg ezek korszerű feltételeit. Fel kell figyelnünk erre a részletre is: Különös gondot kell fordítani a fiataloknak a munkába való zavartalan beilleszkedésére és a családalapítás feltételiéinek megteremtésére A törvény biztosítani fogja azt is, hogy az ifjúságra vonatkozó jelentős intézkedéseik megtárgyalásába, ezek végrehajtásába és a végrehajtás ellenőrzésébe a fiatalokat be kell vonni FELVETŐDHET A KÉRDÉS: miért, kell egyáltalán ilyen ifjúsági törvény? Ha még az eddigiek alapján is probléma lenne, eligazít a tervezet következő részlete: A gyermek- és ifjúságvédelem feladata az ifjúság erkölcsi és egészségi veszélyeztetésének megelőzése és felszámolása, a veszélyeztetett fiatalok védelme és nevelése, a fiatalkori bűnözés ellem küzdelean. Már említettük, hogy a törvénytervezet szerint, a csalód,nák elsőrendű kötelessége a fiatalok egészséges nevelése. Ezt még tovább erősíti és bővíti a tervezet, egy további részlete, mely kimondja, hogy a kiskorúak egészséges fejlődésének és helyes irányú nevelésének anyagi és személyi feltételeit elsősorban a csaladom belül kell biztosítani. De a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megvalósításában az állami szervek mellett, velük együttműködve, részt vesznek a társadalmi szervezetek is AZ IFJÜSAGI TÖRVÉNY természetesen elsősorban az ifjúság törvénye lesz. Érthető tehát, hogy a tervezet hangsúlyozza: Az ifjúságnak is felelősséget kell éreznie saját, neveléséért. Ezért a maga és a közösség javára használja fel mindazokat az eszközöket és lehetőségeket, amelyeket számára a társadalom nyújt MÉG SOK MINDEN VAN A TERVEZETBEN, ami kétségtelenül örömöt fog szerezni fiatalnak és idősebbnek egyaránt. Ízelítőnek, gondolom, elég ennyi is, hiszen még sok vita következik, mire a tervezet az országgyűlés elé kerül végső megvitatásra és megszavazásra Magunk is felelősséget érezve ifjúságunk iránt, mi mindenesetre örülünk előre is annak, hogy hazánk élen fog járni abban a tekintetben is a népek nagy családjában, hogy az elsők közt lesz az ifjúsági törvény megalkotásában és életbe léptetésében, s az Ifjúság világszerte égető kérdéseinek hathatós megoldásában. _________________________ Dr. Vető Lajos Pá lyázati felhívás A csíkóstöttösí (Baranya m.) Evangélikus Egyházközség Ielké- szi állása megüresedett. A Déli Evangélikus Egyházkerület Püspöki Hivatala kéri azokat a segédlelkészeket és lelkészeket, akik szeretnék az állást elnyerni, hogy kérésükkel forduljanak az egyházkerület püspökéhez. A díjlevélben biztosított lelkészi jövedelem megfelel a lelkészi fizetések országos átlagának. A jelentkezés határideje: 1971. március 15. t KARIMUDA SITOMPUL Indonézia evangélikusságá- sziói Bizottságban hosszú éve- nak kiemelkedő teológusa, Ka- ken át dolgozó egyházi vezető rimuda Sitompul 54 éves ko- utoljára Indonézia keresztyén rában december 28-án Dzsa- egyházainak nemzeti tanácsá- kartában elhunyt. A Lutherá- nál az ökumenikus kérdések- nus Világszövetség Végrehajtó kel foglalkozó titkárságot ve- Bizottságában és a Világmisz- zette. (EPD) háromszáz marka a lelkész szakallaért Harald Rohr 30 éves lelkészük kállát, ha minden jelenlevő 1 dús szakállát sokan nézték márkát ad a „Kenyeret a vl- rosszallással a hernei (Nyugat- lágnak” nevű segélyszervezet Németország) gyülekezet tagjai számára. Kereken 300 márka közül. A lelkész egy gyűlekeze- jött össze és a lelkész azóta ti alkalmon kijelentette, hogy szakáll nélkül swJgái & gyű- kész azonnal levágattatni a sza- lekeaetben.
