Evangélikus Élet, 1971 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1971-12-12 / 50. szám
Magyarországi látogatáson Amint arról lapunkban beszámoltunk, , a Szlovákiai Evangélikus Egyház küldöttsége 1971. szeptember 10—16 között látogatást tett hazánkban egyházunk vezetőségének meghívására. Dr. Ján Michalko egyetemes püspök és felesége, valamint O. L. Bartho főtitkár látogatásáról az Evanjelicky Posol című egyházi lap október 25-i számában számol be Bartho főtitkár. Beszámolójából szeretnénk néhány részletet kiemelni. „Nem az első látogatásunk voít ez, hiszen egyházunk képviselői már sokszor találkoztak nálunk és magyar földön egyaránt. Egyetemes püspökünknek azonban új tisztségében ez volt az első magyar- országi útja. Látogatásunk célját tekintve az egyházaink közötti további együttmunkál- kodás megbeszélése állt a középpontban. Megbeszéléseinket a magyar evangélikus egyház vezetőivel nagyon hasznosnak értékeljük. Kölcsönösen tájékozódtunk egyházaink életéről és munkájáról és néhány számunkra gondot okozó kérdésben kerestünk megoldást. Főként a mi egyházunkban élő magyar és a magyarországi evangélikus egyházban élő szlovák hívek gondja tartozik ide. Egyházunkban hiány van a magyar nyelvet jól beszélő lelkészekben és Magyarországon nincs elegendő szlovákul tudó lelkész. Ezért megegyeztünk abban, hogy teológusaink közül néhányan a budapesti Evangélikus Teológiai Akadémián és a magyar teológusok közül néhányan a Szlovák Evangélikus Teológiai Fakultánson, Pozsonyban tanulhassanak. Egyházaink tervét támogatja mindkét említett intézmény és igenlő az álláspontja az illetékes állami szerveknek is mindkét részről. Ügy véljük, hogy ez a terv az 1972/73. tanévben válhat valósággá. Hasonlóképpen mérlegeljük annak lehetőségét is, hogy módot adjunk a magyar illetve a szlovák nyelv tökéletesítéséhez azoknak a lelkészeknek, akiknek ez szükséges. E beszélgetéseket kivétel nélkül az őszinte testvéri légkör és nyíltság jellemezte és ez nagy ígéret a jövőre nézve. Vasárnap, szeptember 12-én Szarvas és Kondoros gyülekezeteit látogattuk meg, ahol igehirdetéssel szolgáltunk. Ez számunkra különleges élmény volt, mivel e helyeken szlovák hívekkel találkozhattunk, szlovákul prédikálhattunk és beszélgethettünk. Kedves volt, hogy nem csak ezeken a helyeken, hanem másutt is szlovákul szólítottak meg bennünket, különösen is a lelkészkonferencián Budapesten, szeptember 13.-án. Ez alkalommal négy esperességből több mint száz lelkész volt jelen ... A magyar evangélikus egyház a mi egyházunkhoz hasonlóan kezdettől fogva támogatja a Keresztyén Békekonferencia munkáját. Tekintettel arra, hogy látogatásunk röviddel a IV. Keresztyén Béke- konferencia előtt volt, vendéglátóink lehetővé tették, hogy találkozzunk a magyar evangélikus egyház kiküldöttjeivel., E témáról Közös emlék Bocaíius Jánosról Hazánk országos sajtószolgálati. központja az egyes megyei lapokban rendszeresen ad értékes, életrajzi és esemény- naptárt nagyobb évfordulókon. Így olvashattunk 1971. október 30-án Bocatius Jánosról a Kisalföld megszokott rovatában. — A humanista költő és 'keresztyén író az eperjesi evangélikus kollégium rektora is volt 1594—99- ben. Bocatius 1569-ben a szászországi Lausitzbam született. Iskolái elvégzése után került a Szepességbe, majd Sel- mecre tanítónak. Onnan hívták Eperjesre, a magyar reformáció egyik neves gimnáziumába.- Mint más korabeli művelt ember, Bocatius egyik megbecsült . állást a másik után kapta. — Latin és német nyelvű költeményeivel Rudolf császár koszorús költői címmel tüntette ki 1598-ban. Eperjesről Kassára ment rektornak, majd városi tanácstag és jegyző lett. 1604. I. 6-án Barbiano Jakab (Belgiojoso) olasz származású osztrák tábornok erőszakkal elvette a kassai dómot a majdnem teljesen evangélikus városi lakosságtól. — Bocskai István szállt szembe az önkénnyel és 1605 novemberében vonult be a városba. Bocatius csatlakozott hozzá. 1606-ban Bocskai küldötteként a német evangélikus fejedelmekhez indult támogatást kérni a Habsburgokkal szemben. Henrik, braunschweigi római katolikus herceg elfogta és kiszolgáltatta Rudolfnak. — Életfogytig elítélve sínylődött a prágai vár börtönében. De mire képes a hitvesi szeretet! Felesége, Bélsius János lánya, — Eperjes reformátorának, Belsius Mihályinak rokona, vagy leszármazottja, — egyszerű parasztasszonynak öltözve utáname-nt.' A börtönőnségnél mosogatást vállalt. Bizonyára társai is voltak, mert férjét szerencsésen ki tudta szabadítani öt év múltán. — Bocatius' újra Kassára került. «Iliésházy István, az utolsó evangélikus nádor, Magyarország historikusává nevezte ki. Később Bethlen Gábor tanácsosa és a gyulafehérvári református főiskola könyvtárosa lett. A haza és a protestáns egyházak szabadságának ügyében idős korában sem kímélte magát. A bölcs és bátor, bibliás fejedelem követeként, talán Bécs felé utazva, a magyar-morva Ungersiki Brodban végezte be életét. 1621. X. 30- án. A Kisalföld halálának 350. évfordulóján emlékezett meg róla — bő méltatásban. Isten ügye így fonódik ösz- sze egy ember életében és hazafias munkásságában, az emberi haladás céljaival. E közös emlékünk is értékes ékkő mind a nemzeti történelemben, mind az anyaszentegyház történetében. Bödecs Barna Esztendő végén járván is- minden gyülekezetünkben le- mertetjük Sajtóosztályunkon galább három példányt ven- kapható könyveinket. Kérje , , .... ..... , .. meg lelkészét, mutassa meg. nenek’ ~ Jovore tobb könyvet Ha egy-egy könyvből híveinek tudnánk kiadni. Könyv az útról, amelyen járunk Dokumentáció. Benne sűrűsödik nemcsak az a tíz esztendő, amely alatt születtek, íródtak, elhangzottak ezek az eszméltető írások, hanem benne zúg huszonhat évünknek szinte minden belső egyházi töprengése, döntése, eszmélke- dése és eredménye. Keresztmetszet. Nem idői áttekintés, hanem mint a keresztbe vágott fatörzs, egyetlen szemléletben megmutatja mindazt, ami történt, s ami egyben folyamatosan ma is történik, folyik az egyház életében. Tükörkép. Oly mértékben eszméltet, hogy lehetetlen személytelenül ólvasni. A leírt döntések állásfoglalásra késztetnek, a küzdelmeket együtt vívjuk olvasás közben. Magunkat látjuk benne mint egyház, mint gyülekezet, mint egyháztag. Üt a jövőbe. A múltról szól, a múltat fedi fel — a jelen és a jövő számára. Ezért a címe: Új úton. D. Káldy Zoltán könyve. 488 oldal. Egész- vászonkötésben, 135.— ft az ára. volt szó a Magyarországi Református Egyház vezető püspökénél, dr. Bartha Tibornál tett látogatásunkon is .............. A budapesti Állami Egyházügyi Hivatalban tett látogatásunk alkalmával meggyőződhettünk a magyar evangélikus egyház és az állam közti jó viszonyról. Szeptember 14-én e hivatal elnöke, Miklós Imre államtitkár fogadott minket. .. Szeptember 15-én, a margitszigeti nagyszállóban rendezett búcsúvacsorán az öröm és bánat érzései váltakoztak bennünk. Öröm, a szíves környezetre és légkörre tekintve, melyben egész hétért át mozogtunk, és a bánat azért. mert kedves testvérektől és barátoktól búcsúztunk. Mindkét részről elhatároztuk és ígértük, hogy törekedni fogunk az egyházaink közötti kapcsolatok szélesítésére és elmélyítésére. Hisszük, hogy elhatározásaink megvalósulnak, mert ahhoz minden előfeltétel megvan. Az egyházaink között kialakult jó kapcsolatok nagymértékben a . szocialista államaink közötti jó kapcsolatok következményei. Ezért a magyar evangélikus egyházzal való együttmunkálkodásunk- kál segíteni akarjuk népeink együttmunkálkodását és a népek közti megértést.” Fordította: Cselovszky Ferenc f D. Túróczy Zoltán 1893-1971 D. Túróczy Zoltán ny. püspök — amint arról hírt adtunk — november 22-én, hétfőn hosszú szenvedés után csendesen elhúnyt. Temetése november 26-án, pénteken volt Győrött. Tíz évvel ezelőtt kelt végrendelete értelmében a szertartást, benne az igehirdetést Kovács Géza győr-nádorvárosi lelkész végezte. Az egyházmegye nevében Weitler Rezső esperes szolgált. A sírnál a soros győri lelkész, Plachy Lajos igazgatólelkész végezte a szertartást. A temetésen a Magyarországi Evangélikus Egyházat D. Káldy Zoltán püspök, az Országos Egyház lelkészelnöke képviselte. Az igehirdetés előtt ismertették D. Túróczy Zoltán életrajzát: Megjelentünk e koporsó mellett, hogy keresztyén végtisztességet tegyünk e koporsóban nyugvó testvérünknek, Túróczy Zoltánnak, kinek bölcsőjét 78 évvel ezelőtt egy Borsod megyei kis falunak, Arnótnak, gólyafészkes paplakába régi ároni családnak, azóta már Istenben boldogult Túróczy Pál, akkori arnóii lelkésznek és hitvesének, a minden halandó útján már szintén eltávozott Czékus Erzsébetnek családi körébe he- ; lyezte el a Teremtő Űr Isten. Családi hagyományai őt is a papi pálya felé indították, melyen azután közel 38 évig szolgált szívvel, lélekkel Krisztusnak és az egyháznak. Komáromban és Özdon volt segédlelkész, Arnóton, Ózdon, Győrött, Nyíregyházán, majd ismét Győrött rendes lelkész, közben kilenc és fél évig Nyíregyházán a Tiszai Egyházkerületnek, majd három évig Győrött a Dunántúli Egyházkerületnek püspöke is volt. 1952-ben nyugdíjba ment. Csendes visszavo- nultságában hirdette még olykor-olykor Isten igéjét a győri gyülekezet területén s hűségesen végezte a közbenjáró imádság főpapi szolgálatát, míg szolgáját haza nem hívta mennyei Gazdája. Huszonöt éves korában lépett házasságra Fehér Erzsébet Idával, ki 53 éven át osztozott vele jóban, rosszban egyaránt. Frigyüket Isten öt gyermekkel áldotta meg, kik közül a legidősebb a második világháborúban elesett s lengyel temetőben porlad, özvegyén kívül négy gyermeke, három veje, egy menye, nyolc unokája és két dédunokája gyászolja őt. Ez volt a közélete és a családi élete. Lelki életét önmaga így foglalta össze: Nem kegyelmezett voltam, most pedig kegyelmezett vagyok. Az volt a kívánsága, hogy a ravatala fölött elhangzó igehirdetésnek is ez legyen az alapigéje. (Péter apostol első levele 2. részének 10. verse.) , rí. Káldy Zoltán püspök a Magyarországi Evangélikus Egyház nevében mondott búcsút: „Túróczy Zoltán hite, szeretete és reménysége beleépült a Magyarországi Evangélikus Egyházba. Egyetlen szenvedélye volt: az egyház megújulása, és benne a papok megújulása. Elsősorban igehirdetéseivel szolgálta ezt a nagy célt. Aki Ővele találkozott és hallotta prédikálni, az megérezhette, mit jelent ez a páli mondat: „A Krisztus szerelme szorongat minket.” Köszönjük a közvetlen Családnak, hogy utolsó percéig ólyan sok szeretettel vették körül. — Túróczy Zoltán ajkán igaznak tudjuk a szót: „Nekem az élet Krisztus és a meghalás nyereség”. D. Túróczy Zoltán maradandó nyomot hagyott az egyház történetében. Sajátos, a bűn és kegyelem kettős fókusza köré rendeződő igehirdetései több kötetben és füzetben jelentek meg nemcsak magyarul, de főképpen finnül, s angolul is. Igehirdetései egy sajátos kor sajátos hangját jelentették, s nem von le az értékükből, hogy ez a kor már mögöttünk van. Fegyelme; és önfegyelme, szervező lendülete' és alázata, szerénysége példamutató volt. Olthatatlan szeretettel égett a finn nép, Finnország és a finn egyház iránt Azok között nyugszik — rendelkezése szerint —, akikkel életében oly sokat munkálkodott együtt. f Csekey Zoltán Interjút kértem nyugdíjban élő lelkészeinktől. Tőle is. Egy nappal halála előtt. — És te jól látsz? — kérdezte, műtött szememre célozva. S hogy jót mondtam róla, reménység csillant műtött, de rossz szemében. Láttam az arcán, hogy homályos kontúrok helyett képzeletében éles arcvonásokat lát. Most már válóban látja azt, Aki nekünk még csak Eljövendő. Ballassagyarmati szolgálatára emlékezett nagy szeretettel. Ott volt püspöki titkár, majd Budapesten szolgált a püspöki hivatalban, s a Nyugdíjosztály élén. Ötödik éve élt nyugdíjban, a zuglói nyugdíjas lelkészotthonban. Egy igét — s ez milyen nagy szó egy emberi élettől! —, teljesen betöltött: „a ti szelídlelkűségetek ismert legyen minden ember ,előtt” (Fii 4,5). S ez éppen adventi ige, mert így folytatódik: „az Ür közel!’” — Mivel töltőd napjaidat? kérdeztem, s ő csendesen számolt be a szürke órákról, hiszen négy év óta még a városban sem volt bent, el sem hagyta az otthon környékét. Házimunka, rádió, séta a parkban, s még ez: „Tudod, többet kellene segítenem a feleségemnek, hiszen súlyos beteg ...” És mégis ő ment el, 73 éves korában, boldog házassága 47-ik évében. Szerettei és lelkésztársai nagy részvéttel búcsúztak tőle, közöttük veje, Garami Lajos egy- házasdengelegi lelkész. „Akik Istent szeretik, minden javukra van,” K. E. Vállaljuk részünket A tömegkommunikációs eszközöknek: sajtóinak, rádiónak, televíziónak hatványozottan nőtt meg a jelentősége az elmúlt évtizedekben. A valóság szélesebb körű megismertetésével tágíthatja a látóhatárt, hozhatja közelebb az emberéket és eseményeket. Ezzel nagyobb szerephez is jutott az emberek gondolkodásának formálásában, döntéseik, állásfoglalásuk, cselekvésük irányításában. A megnőtt lehetőségekkel azonban együtt jár a nagyobb felelősség is. Erre irányították a figyelmet az előadások, felszólalások, eszmecserék, a hazai újságíró aktíva közelmúltban tartott tanácskozásán, amelyen felszólalt Kádár János az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Óvári Miklós a KB titkára is. Az elmúlt időszak — különösen az utóbbi 15 esztendő — mérlege azt mutatta, hogy a sajtónak nagy szerepe vodt abban, hogy a szocializmus ügye hazánkban az egész nép ügyévé lett, hogy a hatalmat gyakorló munkásosztály szilárd elvi, politikai vezetése mellett társadalmunk ma egységes a szocialista építés tekintetében. A szövetségi politika a jurtánkívülieknék — így a keresztyén hivő embereknek is — lehetőséget ad, hogy részt vegyenek a társadalom alapkérdéseinek megoldásában és jó egyetértésben és együttműködésben segítsék az egész nép érdekeit szolgáló politikai, gazdasági és társadalmi célkitűzéseket. _ Egyházunk megtalálva helyét a szocializmust építő hazában elkötelezettnek érzi magát a közös célok elérésére, tagjaiban és egészében részt vállal és részt vesz a szocializmus magasabb rendű társadalmának fölépítésében, az elvi és gyakorlati feltételek megteremtésében. Egyetértünk és támogatjuk azokat a célkitűzéseket is, amelyekkel államunk vezetői a népek békésebb és igazságosabb világának megteremtéséért fáradoznak. Egyházunk sajtójának „antennái” ezért igyekeztek felfogni azokat a „jelzéseket”, mélyek politikai és társadalmi életünk közös gondjaira, feladataira és eredményeire irányították a figyelmet, hogy Isten igéjén tájékozódó lelkiismeretűnk és hitünk ösztönzése alapján hozzáadjuk erőinket az előrehaladáshoz. Amikor a szocializmus felépítése egy magasabb fokának elérése és a világ politikai kérdéseinek időszerű sürgetése még nagyobb felelősséget ró azokra, akik a publicisztika eszközeivel dolgoznak, ml is érezzük a megnövekedett felelősség el- kötelezését és vállaljuk részünket a közös feladatok megoldásba11- M. Gy. Dr Ijjas József kalocsai érsek kitüntetése Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa dr.Ijjas József kalocsai római katolikus érseknek, a magyar római katolikus püspöki kar elnökének 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje I. fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az ^Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és dr. Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkára. Dr. Ijjas József érseknek a magyar állam és a római katolikus egyház között kialakult jó viszony munkálása és a békemozgalomban kifejtett eredményes munkája elismeréséül nyert kitüntetéséhez egyházunk nevében is szeretettel gratulálunk. D. Paul Hansen látogatása hazánkban D. Paul Hansen, a Lutheránus Világszövetség európai titkára november .27—december 3 között egyházunk vezetősége meghívására látogatást tett hazánkban. Tárgyalásokat folytatott D. Káldy Zoltán és D. dr. Ottlyk Ernő püspökkel, meglátogatta a Zuglói Diakó- niai Intézetet, a vecsési új Martin Luther King templomot és a szegedi gyülekezetei. Senki meg ne tévesszen titeket Krisztus két ádventje között él a mindenkori egyház itt a világban. Hite, reménysége, élete és hűsége nem csodaszenzációkra épül, hanem arra, hogy ura jelen van igéjében és a szentségekben. De éppen igéje emlékezteti népét szüntelen arra is. hogy ura, Krisztus, eljövendő. Jelenlétével olyan magatartásra készíti fel, amelyik illik eljövendő Urához és Ura eljöveteléhez. A „már most” és a „még nem” felkészültségében soha nem él egyháza kísértések nélkül, hanem azok tüzében. Kitéve a megtévesztésnek és a megtévedésnek. Minden nap időszerű azért ura féltő figyelmeztetése: Senki meg ne tévesszen titeket! Először attól a tévedéstől óv, hogy Jézusban nem a Krisztus, a világ megváltója és ura jött el. Eszerint karácsonykor csak egy gyermek született és nem a megtartó. Személyében csak egy népi kiválóság, egy próféta lépett a történelembe, akit azután el is nyelt kortársaival együtt. Ez a régi tévedés ma is tart és tartani fog a világ végéig. Azért vigyázzunk! Bízzunk benne! Jézusban a Krisztus jött el. Keresztelő János akkor találta fején a szöget, amikor azt hirdette: „Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa”. Akkor pedig tévedett, amikor kétkedve kérdezte: ,,mást várjunk?”. Jézusban eljött a kezdet és a vég. Az, akiben elkezdődött az Ür kedves esztendeje, mert felszabadulást, gyógyulást, vigasztalást, reménységet hozott az ezek nélkül szűkölködőknek. Ez a Krisztus él és jelen van a mi világunkban a mi számunkra is. Másodszor attól a tévedéstől óv, hogy még egyszer nem fog eljönni a Krisztus, a világ megváltója és ura. Ez a tévedés látszatra épül, amelyik csal. Arra a látszatra, hogy Jézus reges-régen cserbenhagyta a világot híveivel, ellenségeivel, bűnével, bajával együtt. A „mű forog” csak úgy. Vigyázzunk! Bízzunk Benne! Eljön. Hozza személyében, szívvel és hatalommal az újat, amelyet megígért. Abban az új világban és életben nem lesz helye a gonosznak, bűnnek, bajnak, halálnak. Éppen annak, ami jelen életünket mindig megkeseríti. Harmadszor attól a tévedéstől óv éppen, hogy nem érdemes küzdeni a gonosz ellen a jóért, a halál ellen az életért, a rút ellen a szépért, a hazug ellen az igazért. Krisztusnál kész az új világ. Feléje visznek a siető percek, napok és évek. Ennek bizonyosságában nem mindegy a van. a most. Legyen az is békés, gyógyuló, szíves, megoldásos és áldott. Az eljövendő felől telített szível és erősebb kézzel tegyünk ezért mindent, ami telik. Értelme van és lehetséges. Ebben ne ingasson meg senki és semmi! „ , . ,, , Szabó Gyula A KOPT EGYHÁZ ÜJ PÁTRIÁRKÁJA A kopt egyház új pátriárká- kairói Amba Schenudah püs- jává az 'elhunyt VI. Kyrillos pököt választották, (epd) helyébe október 31-én a 48 éves NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG A Német Demokratikus Köz- delkezésre álló egyházi zenei társaság Evangélikus Egyházai .... .... . . , Szövetsége Potsdamban min- kikepzokozpontot alapított den tagegyház számára ren(epd)
