Evangélikus Élet, 1971 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1971-02-07 / 6. szám
xxxvr. évfolyam, e. szjas 1371. február X Ara: 2,— Forint Mivel foglalkoznak az egyházak világviszonylatban ? Az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottságának ülése Az Egyházak Világtanácsa 120 tagú Központi Bizottsága évente tartja üléseit A Központi Bizottság témái mindig jelzik, hogy világ viszonylatban mit látnak az egyházak legfontosabb feladatuknak, illetve azt, hogy az Egyházak Világtanácsa milyen feladatok elvégzésére irányítja a tagegyházak figyelmét. , A vendéglátók A Központi Bizottság 1971. január 10—21. között tartotta ülését Etiópia fővárosában Ad- disz Abebában. Etiópiáról különösen is sokat hallhatott a világ mintegy 35 évvel ezelőtt. A fasiszta Olaszország ugyanis 1935 októberében hadüzenet nélkül benyomult ebbe az ősi országba és fél év alatt elfoglalta azt. Hivatalos adatok szerint az olaszok által bevetett gázbomba akkor 300 000 halottat követelt, kb. ugyanennyi embert sújtott az éhhalál, az ellenállók közül pedig több tízezren koncentrációs táborokban sínylődtek. 1941-ben Hailé Szelasszié császár az angolok segítségével térhetett vissza trónjára (az angolok megszállásának 1954-ben vetettek véget). Azóta is Hadié Szelasszié császár uralkodik, a Magyarországnál 13-szor nagyobb országban. Lakossága 25 millió körül van. Területének Az Egyházak Világtanácsa és a római katolikus egyház együttműködésének formája. Ezek mellett a Központi Bizottság meghallgatta dr. Blake stb.) Természetesen sok nehézsége van ennek a dialógusnak. A nem-keresztyén vallásokhoz tartozók sokszor azt hiszik, hogy „ez a dialógus velük a keresztyén missziónak az eszköze”, a keresztyének meg sokszor azt hiszik, hogy ha a dialógus elsősorban nem missziói célú, akkor az „elárulása a missziónak és engedetlenség azzal a megbízással szemben, nevű munkaközösség eredményeit, melynek keretében a társadalmi problémák, a fejlődés és béke területein közös eredményeket értek el. Ugyanakkor utalt arra, hogy az együttműködés következő szakaszában több nehézséget kell majd legyőzni. Megemlítette a vegyesházasságok még mindig meg nem oldott kérdését. 'Majd így folytatta: „Az együttműködésben egy bizonyos lassulás nem keltene meglepetést. Amint az együttműködés programja növekszik, ugyanúgy a kérdések és nehézségek, amelyek jelentkeznek megsokszorozódnak és az eredeti impulzus, mely minket együttműködésre késztetett, önmagában már nem elegendő, hogy ezeket megoldja”. — Szó van arról, hogy a római katolikus egyház tagként a jövőben be fog lépni az Egyházak Világtanácsába. A jelenlevő J. Hamer, római katolikus lelkész, a római Keresztyén Egység Titkárság titkára azt mondotta: „nyugodt és komoly úton fontolgatják a kérdést” de még nincs szó a belépésről. Idézte VI. Pál pápát, alti Genfben „hossszúnak és nehéznek ítélte” az ide vezető utat. 10—15 %-át művelik. Mezőgazdaságában a feudális vonások és a kapitalista elemek keverednek. A parasztság túlnyomó része földnélküli. A földbirtokok jelentős része állami, illetve császári és egyházi kézen van. A lakosság 70 %-a analfabéta. A keresztyénség már a IV. században tért hódított. Jelenleg a lakosság közel 60°/o-a a kopt orthodox egyházhoz tartozik. Maga a császár a feje az egyháznak. Az evangélikus egyház — amely 5 kerületre oszlik — 142 000 tagot számlál (a svéd, norvég, dán, amerikai és az utóbbi időben a finn misszió gyümölcseképpen). Az evangélikusok száma évente 15 %-al nő. — Az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottságát az orthodox egyház hívta meg Addisz Abebába. A megnyitók A Központi Bizottság' ülése előtt ünnepi istentisztelet volt a Szentháromság-templomban, melyen Abuna Theophilos, az orthodox egyház jelenlegi vezetője (patriarka-helyettese) prédikált. Az istentiszteleten részt vett Hailé Szelasszié császár is, akinek az istentiszteletet követően egyenként mutatták be a Központi Bizottság tagjait. Magának a Központi Bizottságnak ünnepi megnyitó ülése az Africa Hall-ban volt, ahol a következő napokban a munkaülések is folytak. A megnyitó ülésen is jelen volt a császár és hosszabb beszédben köszöntötte a Központi Bizottságot. „Nagy lelki és személyes örömét” juttatta kifejezésre afelett: „Krisztus követői összejönnek, hogy egymással a nemzetközi béke és nemzetközi igazságosság kérdéseiről tárgyaljanak”. Az ülés kiemelt témái Számos téma és probléma között — melyek az ülésen 12 nap alatt előkerültei. — négy „uralkodott” a többiek felett: 1. az egyházak szolgálata a faji megkülönböztetés elleni harcban. 2. A nemzetközi kérdések (béke, Közel-Kelet, afrikai fegyverszállítások, Af: - ka, mint atom mentes övezet stb.) 3. A keresztyének és a nem-keresztyén vallások képviselőinek (mohamedán, hindu, buddhista stb.) párbeszéde. 4. Az Addis Abebai ülésen. Balról jobbra: Kamau (Kenya), Káldy püspök, Justin metropolita (Románia) főtitkár jelentését, továbbá M. M. Thomasnak, a Központi Bizottság elnökének beszámolóját. Ezek is azonban lényegében a fenti négy témához kapcsolódtak. Részletesen tárgyalta az ülés az Egyházak Világtanácsa új alapszabály tervezetét (strukturális változások).. Az első négy téma közül most a 3. és 4.-et ismertetem (az első kettő a következő cikkben kerül sorra) N em-keresztyén vallásokkal való dialógus Az Egyházak Világtanácsa az uppsalai nagygyűlés határozatainak megfelelően hozzákezdett a nem-keresztyén vallásokkal való dialógus előkészítéséhez. Már a múltban is folytak a világ különböző helyein dialógusok keresztyének és hinduk, mohamedánok, buddhisták, konfuciánusok és zsidók között. Ezt most átgondoltabbá és rendszeressebbé kívánják tenni. Két előadás is elhangzott erről a tárgyról. Az egyiket G. Khodr metropolita (Libanon) tartotta ezen a címen: „Keresztyének a pluralisztikus világban — a Szentlélek munkája”, a másikat S. J. Samartha indiai szociológus: „A dialógus mint folyamatos keresztyén vállalkozás.” Khodr utalt arra, hogy ebben a kérdésben nem egyszerűen „misz- sziói” feladatról van szó, hanem a világbékéröl is. Meg kell keresni azokat a kapcsolópontokat, amelyek a keresztyénsé- get összekötik más, nem-keresztyén vallásokkal és meg kell kísérelni olyan alapot keresni, amelyen az emberiség mai kérdéseinek megoldásában együtt lehetne munkát végezni. Az előadó tiltakozott a régi séma ellen, mely szerint a „nyugati és keleti keresztyén világ volt a békének, a világosságnak és a tudománynak a helye, viszont a nem-keresztyén világ a hábo~úé és sötét-, ségé.” Egészen más a valóság! Jobban meg kell egymást ismernünk, annál is inkább mert az ún. „keresztyén társadalmakban”, a nyugati országokban igen sok nem-keresz tyén vallásokhoz tartozó ember él (vendégmunkások, diákok, professzorok, különböző világszervezetek munkatársai amely a hivő keresztyént az evangélium hirdetésére kötelezi”. E nehézségek ellenére folytatni kell a dialógust egymás meggyőződésének tiszteletben tartása mellett, mert ez segíthet a megosztott emberiség egységének helyreállításában. A Központi Bizottság bátorított erre a dialógusra. A római katolikus egyházzal való együttműködés L. Vischer, a „Hit és Egyház- szervezet” bizottság elnöke részletes jelentést terjesztett be annak a 24 tagú bizottságnak a munkájáról, mely 1965- ben alakult az Egyházak Világtanácsa és a római katolikus egyház képviselőiből. Ez a bizottság hat év óta tanulmányozza az együttműködés formáit, céljait és eszközeit. Vischer örömét fejezte ki az eddig elért eredmények felett. Sok kérdés tisztázódott teológiai síkon is, de a gyakorlati együttműködés vonalában is. Külön kiemelte a SODEPAX Magam részéről a plenáris ülésen erről a kérdésről a következőt mondottam: „Én örülök az együttműködés lehetőségének. De négy megjegyzésem van: 1. Sokszor úgy érzem, hogy az Egyházak Világtanácsa nyomást gyakorol a a tagegyházakra az egység munkálása céljából olyan területeken is, ahol a helyzet erre még nem érett. Miért van szükség erre a nyomásra? — 2. Mi az egység célja? Egység az egységért? Az egység önmagáért. Vagy: az egyházak egységén kívül segíteni akarjuk a megosztott emberiség egységének helyreállítását és akarunk-e közösen felelni azokra a kérdésekre, amelyek a mai világ nagy kérdései? — 3. Én sokszor úgy látom, hogy az ökumenizmusba idegen tendenciák keverednek. Pl. az egyházak együttműködése a különböző nem-keresztyén ideológiák ellen, a materializmus és ateizmus ellen. De az öku- menizmus nem irányulhat senki ellen, sőt inkább valamiért kell lennie: a világért. — 4. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az igazi egység eszkatológikus jellegű, teljességében csak Istennél lesz a miénk”. D, Káldy Zoltán 25 évünk új temploma! Dánszentmik lös A Pest megyei Nyáregyháza filiája ez a 280 lelkes kis gyülekezet. 1964-ben megvásárolták az épületet s a közfalak elbontásával imatermet rendeztek be benne, amelybe előterén át. jutnak, s oldalt sekrestye van. Oltárral, szószékkel, lócákkal szerelték fel s az oltárt minden liturgikus színben terítőkkeL A szép gyümölcsöskertet, amely körülveszi az épületet, bekerítették. Így alakult ki a gyülekezet mai otthona, amelyben hatvan ülőhely van, de 120-an is elférnek benne. Természetesen fűthető. Minden vasárnap használják: rendszeresen tartanak gyermek-istentiszteletet és gyülekezeti istentiszteletet. Kereken 130 000 Ft-ot költöttek rá, amelyből maga a gyülekezet 75 000 Ft-ot adott össze készpénzben, és 10 000 Ft értékben járult hozzá közmunkával. A többit a Gyülekezeti Segély, a templomépítési offertorium és a környező gyülekezetek adományai teremtették elő. A gyülekezet lelkésze a vétel és átalakítás idején, s ma is Lupták Gyula nyáregyházi lelkész. Beszűkült hit vagy önzetlen szolgálat ;... odahaza megkérdezte tőlük: miről vitatkoztak tok? De ók hallgattak, mert az úton arról vitatkoztak egymással, hogy ki a legnagyobb. És amikor leült, odaszólította a tizenkettőt és ezt mondta nekik: ha valaki első akar lenni, legyen mindenki között az utolsó és mindenkinek a szolgája.” (Márk 9, 33—35) A tanítványok rejtett kérdése, hogy ki a nagyobb, világosa» példázza a beszűkült hitű ember egyhelyben topogó sát Beszűkült a tanítványok hite és Jézus azért szólt hozzájuk, hogy szavával eligazítson, ajtót tárjon és utat mutasson. A ml magyar evangélikus egyházunk is megjárta a tanít- ványi kísértés útját. Hosszú időn keresztül nyugodtan élt a vélt sikernek abban a tudatában, hogyha éppen nem is a főhely, de úgy a harmadik hely számára is biztosítva van. A biztosnak vélt helyről a társadalmi átalakulás következtében lekerült egyházunk. Isten belekényszerítette 'egyházunkat az ige alaposabb tanulmányozásába. Isten egyetlen utat jelölt ki, amelyen járnunk kell, amely egyetlen útja az egyháznak és ez a szolgálat. Nem könnyű, de szép és mindenekfelett Istentől rendelt a szolgálat. Ennek elvégzésében és az ebben való forgolódás- ban dől el egyedül az elsőség kérdése: áthat-e vajon engem Isten szeretetének az a melege, amellyel szolgálni tudok a családban, abban a legszűkebb közösségben, ahol élek. Tudok-e teljes erővel és szívvel részt venni hazám terveiben és céljaiban, mint ennek a hazának a gyermeke. És mint az emberiség tagja, fel tudom-e venni a világ nagy, de ugyanakkor az egyes emberre is kiható kérdéseit. A legszűkebb szolgálati területünk a család. Itt kell mindenekelőtt bizonyságot tenni arról, hogy Krisztus megváltott gyermekei vagyunk, akik nemcsak szájjal hirdetjük Isten dolgait, hanem engedelmes szívvel cselekedj ük is Urunk akaratát. Társadalmunk tudatának középpontjában az ember áll, gondjaival és örömeivel együtt. Nemcsak az életerős és munkát végző, tehát a termelésben helytállók felé nyílik meg társadalmunk szíve és zsebe, hanem gondoskodó szeretettel és áldozattal fordul az öregek felé is. Mind több intézkedés történik, hogy idős, elfáradt testvéreink is megérezzék, hogy az a társadalom, amelyben élünk, az övék is. Azonban mindent nem vehet át a családtól a közösség. A családnak is megvan a maga feladata a körében élő öregek iránt. Vajon észrevesszük-e őket? Megnyílik-e szívünk irántuk? Rajtunk is múlik, hogy azok az édesanyák és édesapák, akik mellettünk élnek, szépnek érezzék az alkony óráit. Ne érezzék magukat fölöslegeseknek, hanem asztaluk terített, merengésük tiszta és álmuk nyugodt legyen, öregeink szeretetet várnak tőlünk. A szeretet viszont Isten ajándéka. Fáj a szívem, valahányszor arról hallok, hogy idős szüleiket öregotthonban akarják gyermekeik elhelyezni. Örülünk, hogy vannak szociális otthonok és szeretetházak, ahol egyedül maradt öregek otthonra találnak s a közösség gondoskodó szeretetének az áldásaiban részesülve élhetik öreg napjaikat. De ezek az otthonok az öregek nyugalmát szolgálják és nem a fiatalok kényelmét! Isten elhívása által mi nemcsak egy-egy családnak a tagjai vagyunk, hanem itt élünk és dolgozunk ebben a drága magyar hazában. Szolgálatunk bővebb területe tehát ez a haza. Imádságunk, munkánk, örömünk és könnyünk ideköt bennünket. Ez a mi hazánk, otthonunk, nagy, kiterjedt családunk, melynek gondját, örömét, terhét és sikereit felvesszük magunkba. A hétköznapi munka területén is ott van a keresztyén ember kézjegye. Hiszen hivő emberek is dolgoznak a munkapadok, íróasztalok és pultok mellett. A becsületesen végzett munka, a közügyekben való munkálkodás olyan feladat, amelyekben a hivő ember hűséges szolgálatával dicsőítheti Isten nevét. Hiszünk abban, hogy a világot Isten nem azért teremtette, hogy azt az ember elpusztítsa. És az ember sem azért kapott hatalmat, hogy azt saját elpusztítására fordítsa. Az ember, akire Isten ezt a világot rábízta, nagyszerű feladatok elvégzésére alkalmas. Azt is feladatul kapta, hogy a földi javakat igazságosan ossza szét, minden embernek emberséges életet biztosítson, minden erőszakot és igazságtalanságot szüntessen meg. Amikor társadalmi igazságosságról, az embertelenség eltörléséről, a szegénység felszámolásáról, a faji megkülönböztetés eltörléséről beszélünk, nem valami utópisztikus vágyálmot kergetünk, hanem az a bizonyosságunk, hogy mindezek belátható időn belül meg fognák valósulni. Mert a világméretű kérdések nem rajtunk kívül formálódnak, hanem bennünk, a mi munkánk, állásfoglalásunk is formálja a jövőt. Hálát adok Istennek, hogy annak a magyar evangélikus egyháznak vagyok a tagja, mely egyház egyértelműen vallja, hogy az egész világ és annak minden megnyilvánulási formája egyaránt Isten népének szántóterülete, ahol Urunknak az egész életet átfogó szeretetével, minden ember felé megnyilvánuló irgalmasságával és a hit által meghatározott józan ész szolgálatával tud bizonyságot tenni. És ez már már nem pódium és egyházi karrier-kérdés, hanem engedelmesség Istennek. Mi nem ismerünk kétféle igazságot. Isten az életet adta elénk. Ö az élet Ura s mi sem tehetünk másként, mint hogy szolgáljuk az életet. Karner Ágoston rádióban elhangzott igehirdetéséből HARMINCEZER LELKÉSZ ELÍTÉLI ÉSZAK-VIETNAM BOMBÁZÁSÁT Az amerikaiak újabb bőm- USA beavatkozását Észak-Vi- batámadásai Észak-Vietnam el- etnamban. Továbbá követelik, len tiltakozások viharát vál- hogy az amerikaiak törekedje- totta ki az Egyesült Államok- nek Közel-Keleten a béke elbán. Az amerikai egyházak ta- érésére. Biztatnak imádkozásra nácsa nyilvánosságra hozott a vietnami háború befejezéséért egy 30 000 lelkész által aláírt és az Észak-Vietnamban levő iratot, amelyben elítélik az hadifoglyokért (Kotimaa)
