Evangélikus Élet, 1971 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1971-11-14 / 46. szám
ORSZÁGOS E VAN GÉL IK US HETILAP XXXVI. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM 1971. november 14. Ara: 2,— Forint A világkeresztyénség eseményei Chile Dr. Blake, az Egyházak Világtanácsának főtitkára augusztus elején Chilébe látogatott. Ebben még nincs semmi különös, hiszen Blake főtitkár gyakran látogat meg Génitől elég messze eső országokat és egyházakat is. Mivel azonban Chile a szocialista gazdasági és társadalomépítés útjára lépett Salvador Allende elnök elgondolásainak megfelelően, a főtitkári látogatásnak különös jelentősége van. Blake polgára annak az Észak-Amerikai Egyesült Államoknak, amely gazdasági, politikai és ezért hatalmi okokból sem nézheti jó szemmel, ha Dél-Amerikában Kubán kívül más országok is a szocializmus útját választják. Egyidejűleg főtitkára Blake annak az EVT- nek, amely hivatalosan még sohasem foglalt állást a társadalmi és politikai struktúráknak olyan vértelen és mégis forradalmi megváltoztatása mellett sem, ami ma Chilében végbemegy. Az Egyházak Világtanácsa csakúgy, mint a Vatikán és a nyugati kapitalista világ „gazdasági fejlődésben” látja a Harmadik Világ minden problémáját megváltó patentét. Aligha tarthatjuk őszintének éppen ezért a főtitkárnak azokat a mondatait, amelyek Allende államelnöknél tett látogatásakor hangzottak el, hogy ti. az egyházakat érdeklik Chile társadalompolitikai tapasztalatai, mert azok buzditólag hathatnak sok más országra is. Számomra egy percig sem kétséges, hogy Chile esete, főként ha tartós marad és nem lép fel vele szemben brutálisan az im- perialista-antikommunista-militarista gépezet, példaadó lesz sok más ország számára Dél-Amerikában s általában a Harmadik Világban. Nagy kérdés azonban, hogy melyik oldalon fognak állni Chilével kapcsolatban az egyházi világszervezetek és hogyan viszonylanak ma és a jövőben a szocializmust építő chilei államhoz az ottani keresztyének és egyházak?! Mert Allende államelnök igényli az egyházak erkölcsi támogatását és — amint azt Blake főtitkárnak is kijelentette — a vi- lágkeresztyénség és egyházi világszervezetek szolidaritását kéri. Az amerikai és nyugat-európai politikái koncepciót reprezentáló Egyházak Világtanácsa aligha tud őszintén szolidáris lenni Allende elnök elgondolásaival. Ismeretes az USA viszonya Kubához, a dél-amerikai diktatúrák kreálása amerikai és egyéb államok pénzén. A Német Szövetségi Köztársaság pedig éppen most vizsgálja felül viszonyát Chiléhez. E magatartás mögött gazdasági szempontok húzódnak meg, amit nem is titkolnak Bonnban és nyugatnémet egyházi körökben. A nyugatnémet fejlesztési segély további folyósítása attól függ, hogy hogyan alakul a chilei gazdasági' helyzet, hogy a chilei kormány eltekint-e bizonyos szocializáló szándékaitól, ami veszélyeztetné együttműködését külföldi partnereivel. A' nyugatnémet kormány és sajtó azonban rendkívül feledékeny. Hiszen Al- lende elnök választási győzelme után a nyugat-berlini TV-nek adott interjúban világosan kimondta, hogy terveinek megvalósítása nem függ majd attól, hogy a nyugatnémetek adnak-e pénzt vágy sem. A nyugatnémet manőverezés mögött persze ott van azoknak a német földbirtokosoknak érdekvedelme is, akiknek elsősorban sajátította ki birtokait a chilei kormány. Ha mindezt végiggondoljuk, akkor nem túlságosan gondolhatunk arra, hogy az EVT, szembehelyezkedve az USA és Bonn érdekeivel, őszintén támogatni fogja Allende szándékait és lépéseit. Hogyan fest viszont a helyzet a chilei egyházi fronton? Tudnunk kell. hogy a chilei 25 ezer evangélikus család nagy része német bevándorló és a Chilei Evangélikus Egyház egészen napjainkig az ottani németek egyházának tekintette .magát Kulturális és társadalmi szempontból külön szigetet alkottak és politikailag a semlegesség álláspontjára helyezkedtek. A közép- és felső osztályok tagjai meg nagybirtokosok. Ezért a chilei evangélikusság többsége nem híve az új kormánynak, többen máris elhagyták az országot és mivel a hivatalos egyházi vezetőség egyházi szempontból is pozitívan és bizakodva ítéli meg a chilei helyzetet, az önkéntes egyházi adományok vészesen elapadtak! Frenz Helmuth lelkész, a Chilei Evangélikus Egyház elnöke ‘szerint „az egyháznak több szabadsága van Chilében, tiiint bárhol másutt a világon”. Az állam és egyház viszonya jó, de a jövő nagy mértékben attól függ, hogy milyen lesz az egyház ma- ) gatartása a további szocialista átalakulás egyes fázisaiban. Maga Allende elnök kijelentette, hogy „mindaddig nem támadhat konfliktus az állam és egyház között, amíg az Űjtestámentom tanait valósítja meg az egyház”. „És mivel mindenki egyháza akarunk lenni, nem várható konfliktus az állammal” — jelentette ki az egyház elnöke. Meggyőződésem azonban, hogy nem lesz problémamentes az evangélikus egyház helyzete Chilében. Ennek legfőbb oka abban a tényben rejlik, hogy a chilei evangélikusok 14 lelkésze közül 9 nyugatnémet (maga Frenz is!), 3 észak-amerikai és csak 2 chilei. „A helyi lelkészek és teológiai hallgatók száma azért olyan kevés — hangsúlyozza Frenz, mért a chilei egyház csak néhány éve kezdte megváltoztatni arculatát és akciópolitikáját. Még javában folyik a „némettelenítés" és „chileisítés”. Miután azonban a laikusok egyre nagyobb számban és társadalmi téren is aktívan vesznek részt az egyház életében és munkájában (az egyháztanácsban csak 3 lelkész és 4 laikus van), remélnünk lehet, hogy a chilei evangélikusok magukévá teszik a chilei realitásokat és akkor szolgálatukban találkozni fognak népük érdekeivel és méltó partnereivé válnak Allende munkatársainak. o. dr, Pálfy Miklós DR. NAGY GYULA AFRIKÁBAN Dr. Nagy Gyula professzor, a Lutheránus Világszövetség képviseletében szeptember 27. és október 20 között részt vett a nyugat-afrikai egyházak acc- rai konferenciáján. Meglátogatta a tanzániai evangélikus egyház intézményéit és hivatalait Arushában, Moshiban és Dar es Salaamban. Etiópiában tanácskozott evangélikus és ortodox egyháza vezetőkkel. Nairobiban, Kenya fővárosában részt vett egy afrikai társadalmi kérdésekkel foglalkozó, egyéves ökumenikus teológiai tanfolyam előkészítő tanácskozásain. Meglátogatta az acc- rai, a makumirai, az Addisz Abeba-i és limurui teológiai főiskolákat, és mind a négy afrikai országban tárgyalt az evangélikus lelkészképzés mai kérdéseiről. „A reformációnak nincs vége, tovább tart...” Ökumenikus reformációi emlékünnepély a Kálvin téri templomban A 90-ik és a 46-ák zsoltár, a „Tebenned bíztunk” és az „Erős vár” lelkeket felszabadító s az evangéliumi egyházakból egy- besereglett nagy gyülekezete összeforrasztó hangjai nagy erővel csendültek fel az ünnep estéjén. Az ilyen ünnepség alkalmáyal a múlt, a történelem, a közös sors lényege válik élményszerüvé: a Jézus Krisztusiról szóló evangélium ügye. Az egyház számára izgalmas kérdés, hogyan érvényesülhetett soraiban az evangélium, mennyire tudta magát alárendelni, miképpen élt vele. Még izgalmasabb azonban, miképpen él ma az evangéliumból és milyen jövendő elé tekinthet. Adorján József református esperes Igehirdetése a 46-ik zsoltár alapján a hit és reménység bizonyságtétele volt az ősök bátorságával és Istenbe vetett hitéve). Az ünnepi előadást D. dr. Pálfy Miklós evangélikus teológiai tanár, dékán, az Ökumenikus Tanács főtitkára tartotta. A mindvégig érdeklődést keltő és az egyház életkérdéseivel foglalkozó, közvetlen hangvételű ünnepi beszéd két fontos tételre alapult. Az első tétel szerint az evangélium a reformáció folytatásaként korunkban átlépi az egyház kereteit és mindennapivá, hétköznapivá lesz. A modern ember számára fülének megfelelő hangonés értelmi szintjén kell az evangéliumot megszólaltatni. Nem kész megoldásokat, „előre elkészített válaszelemeket” vár a mai ember az evangéliumban —, mondotta Pálfy Miklós. Az egyház emberében, lelkészben és nem lelkészben kérdező és kereső társat akar találni a modern ember problémáinak megoldására. „A modern embernek is szüksége van az evangéliumra. A világ változik ugyan, de az ember marad a régi. Számlára is a régi evangélium tiszta hirdetése szükséges.” Ezen a vonalon folytatódik a reformáció. Az ünnepi beszéd második tétele szerint az evangélium átlépi az egyház határait és társadalmivá lesz. . Napjainkban a szavak krízisét éljük át. A szavak elvesztik erejüket és hatásukat. Különösen áll ez a tétel az egyház igehirdetésére. A prédikációk nagyjából „a lelkész monológjává váltak és a gyülekezet tétlen szemlélőként vesz részt a lekész produkciójában.” A szavak csali akkor nyerhetik vissza erejüket, ha mögöttük ott él a szolgálat kemény valutája. Ha Luther és a reformáció nagy kérdését úgy fogalmazhatjuk meg: megtalálom a kegyelmes Istent, a modem ember kérdése így hangozhatnék: „hogyan találhatnék kegyelmes felebarátot.” A modern ember nagy kérdései mögött a helyes élet, a társadalmi igazság, a politikai . béke és biztonság égető problémái mögött ez a kérdés húzódik meg. „Az egyház csak akkor tud hitelesen és hitelképesen válaszolni a kérdésekre, ha válaszában a szolgálattal egyesül” — mondotta Pálfy professzor. Az ökumenikus egység a lelkekben, az igehirdetésen és az ünnepi beszéden kívül a Lutheránia Énekkar és a Kálvin Kórus előadásaival mélyült még jobban. Az egész ünnepség méltó koronája vcSt Bach: „Erős vár” korái fantáziája. melyet Máté János orgonaművész adott elő. • Muncz Frigyes Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének látogatása a Református Zsinati Irodán Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke Grnák Károly főosztályvezető kíséretében október 29-én látogatást tett a Zsinati Irodán, ahol felkereste dr. Bartha Tibor püspököt, a Keresztyén Békekonferencia alelnökét. Ugyanakkor meglátogatta dr. Tóth Károlyt, a Keresztyén Békekonferencia főtitkárát. Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke beszélgetést folytatott a mozgalom alelnökével és főtitkárával a Keresztyén Békekonferencia jelenlegi helyzetéről és a IV. Keresztyén Béke-Világgyűlés eredményeiről. Dr. Ferenc József az unitárius egyház püspöke Gottfried Klapper egyházfőtanácsos látogatása hálánkban Egyházunk vezetőségének meghívására a nyugat-németországi Hannoverből október 19—25 között látogatást tett hazánkban Gottfried Klapper egyházfőtanácsos, a Lutheránus Világszövetség nyugat-német Nemzeti Bizottsága ügyvezető főtitkára. Vendégünk felkereste D. Káldy Zoltán és D. dr. Ottlyk Ernő püspököket, a Teológiai Akadémiát és a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsát. A Tolna—Baranya megyei lelkészek munkaközösségi ülésén október 20-án Szekszárdon tartott előadást az ökumenikus mozgalom időszerű kérdéseiről. Október 24-én, vasárnap délelőtt az újpesti templomban prédikált és részt vett aznap este a Deák téri templomban tartott egyházzenei áhítaton. Október 25-én, hétfőn az Ösztöndíjas Tanács tanulmányi konferenciája keretében a Lutheránus Világszövetség ösztöndíjas tanulmányi terveit ismertette. Megtekintette zuglói Dia- kóniai Intézetünket, országos könyvtárunikat és levéltárunkat. Két világ polgáraiként A Magyarországi Unitárius Egyház október 31-i zsinati ülésén dr. Ferenc Józsefet az unitárius egyház püspökévé, Bartók Bélát az unitárius egyház főgondnokává választotta. RODÉZIA A rodéziai kormány fajüldö* ző törvényeinek végrehajtása sok területen a keresztyén egyházak ellenállásába ütközik. Az országot ugyanis két körülbelül egyenlő területre osztották föl, az egyiket kizárólag fehérek, a másikat kizárólag színesek számára, noha húszszor annyi színes él az országban, mint fehér. A metodista egyház körzetéből 3500 színes bőrűt kívánnak áttelepíteni. Az ország 17 keresztyén egyháza tiltakozott az intézkedések ellen és azokat az . evangéliummal ellentétet seknek jelentette ki. Evangélikusok, római katolikusok, reformátusok, metodisták és az üdvhadsereg egyháza vezetői kijelentették, hogy fontolóra veszik iskolai és szociális munkájuk beszüntetését a rendelkezések elleni tiltakozásul. Szakértők szerint ez Rodézia számára igen hátrányos lenne, mert kereken 3 ezer egyházi iskolában 15 ezer tanító több mint 700 ezer gyermeket oktat, míg a 30 állami iskolában, csupán 7 ezer tanuló számára van hely. (epd) A reformáció ünnepének szinte még a tövében hálával emlékezünk arra, hogy Isten a reformációban megtanított bennünket különbséget tenni az ő kétféle kormányzása között, két birodalma között. Az egyik világi és a törvény által kormányozott, a másik lelki és az evangélium által kormányozott. Mi egyszerre vagyunk mindkettőnek polgárai: földi hazánknak és Isten országának. A kettőt összekeverni nem lehet, mert ezzel a rajongók útjára térnénk. Viszont a megkülönböztetés ellenére sem lehet őket elválasztani, vagy éppen szembeállítani, hiszen mindkettőnek végső soron ő az Ura. Az egyik az ő gondviselő és fenntartó munkájának eszköze és eredménye, a másik megváltó művének eszköze és eredménye. Azt is mondhatnánk, egyik inkább az első, a másik inkább a második és harmadik hitágazat körébe tartozik, de mindhárom hitágazat mégiscsak róla és az ő értünk végzett munká járól szól. De találkozik Istennek ez a két birodalma saját személyünkben is, hiszen mi magunk is egyszerre lévén mindkettőnek polgárai életünkben hordozzuk annak következményét, hogy tudatában vagyunk mennyei polgárságunknak is. Mi ennek a következménye életünkben? Először is az, hogy földi hazánkat Isten gondviselő kezéből kapott drága ajándéknak tekintjük gs ismerjük fel. Nem soviniszta módon, csak magunkat látva, másokat lenézve, vagy velük éppen szemben állva tekintünk rá. hanem az egész világot fenntartó Isten ajándékaként, aki minden népitek, nemzetnek adott gondviselő szeretetéből otthont, hazát. Másodszor az, hogy világi (elsőbbségünket az ő gondviselése eszközeinek látjuk és ismerjük fel. Ezért könyörgiink és adunk értük hálát szüntelenül, nemcsak vasárnapról-vasárnapra az istentiszteleten az ún. egyetemes imádságban, hanem csendes- óránkban is. Ezért engedelmeskedünk nekik nem egyszerűen a törvény szigorától rettegve, .hanem mert tudjuk és felismertük hogy „Isten szolgái ök a mi javunkra”. Harmadszor az, hogy világi életünkben azzal a jó lelkiismerettel és tudattal szolgáljuk a koz javát, hogy általa a gondviselő Isten munkájának részesei lehettünk. Végeredményben itt sem járunk idegen területen, hanem ugyanannak az Istennek uralma alatt, aki az ő országába is elhívott minket. Bánfi Béla DÄNIA Dánia új kisebbségi szociáldemokrata kormányában az új egyházügyi miniszter a 33 éves lelkészi . képesítésű Dorte Berinedsen. Jens Otto Krag miniszterelnök kormányának fiatal miniszternője dr. Hal Koch teológiai professzor lánya. akinek anyja, Bodü Koch is egyházügyi miniszter volt korábban. A miniszternő a teológia elvégzése után 1964—67 között segódlelkészi szolgálatokat végzett, majd a dán ifjúsági egyesület főtitkára volt. (epd) A SOMVIRÄG — FINNÜL Sajtóosztályunk „Somvirág” című kiadványa, amely 1966- ban jelent meg, s amely lelkészeink szépírásaiból nyújtott át olvasóinknak csokrot, a napokban megjelent finn fordításban is. A fordítást Anna-Maija Raittila költőnő, finn evangélikus vallástanárnő készítette művészien szép finn nyelven. Kiadója a Finn Belmissziói Társaság „Kirja- neliö” nevű kiadóhivatala. Vezetője, s a könyv sajtó alá rendezője Toivo Asikainen. A könyv finn címe: Kuk- kiva pensas (virágzó bokor). A Somvirág teljes szövegének fordítását adja, kiegészítve a könyv íróinak rövid életrajzi és irodalmi adataival „A testvérnép üdvözlete ez olvasóinkhoz” — szól a könyv címlapglosszájának szövege. A Somvirág, amely 2000 példányban igen gyorsan elfogyott a magyar 'kiadás után németül is megjelent 1968- ban „Kornelkirschblüten” címen. A német kiadás is teljesen elfogyott. Reméljük a finn kiadás is hamarosan erre a sorsra jut. AMERIKAI EGYESÜLT ÄLLAMOK Az Egyesült Államok 400 nem a többi keresztyénnel ortodox gyülekezete közül 75 együtt december 25-én" fogja elhatározta, hogy karácsony ünnepelni. A húsvéti ünnepe- ünnepét nem az ortodox egy- két viszont továbbra is a régi ház által használt juliánuszi naptár szerint ünnepük majd, naptár szerint január 7-én, ha- (epd)
