Evangélikus Élet, 1971 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1971-11-07 / 45. szám
Balatoni körkapcsolás Szél söpör végig a Balatonon. Partra sodor néhány vizen himbálózó elveszett fürdő- fatalpat, elrongyolódott gumifigurát, amivel a minap még gyermekek játszottak. De a gyermekkacaj már tovalett, s a fodros vizet csak az eső csapdossa. A nádasok forró emlékekről susognak a didergő, hűvös őszben. Elcsönde- sültek a strandok, s avar lepi a berkeket, utakat. Emlékek zárultán körkapcsolással végigfutunk a parton, s amit elmulasztottunk előzetesen, azt tekintsük át visszapillantva. Elmulasztottuk nyár elején közölni, hogy a Balaton-parton üdülő híveink hol és mikor vehetnek részt istentiszteleten. Hat lelkészünket kérdeztük meg, akiknek gyülekezetei a parti fövenyekig, nádasokig nyúlnak, hogy milyen volt a nyár a gyülekezetekből, istentiszteletekről kitekintve. Ahogyan hosszúra nyúlik a Balaton-part, úgy ágaznak szerte a gyülekezetek a szélén, s beljebb is. Valamennyi sajátosan szórványgyülekezet. A siófoki lelkész, Schád Ottó anyagyülekezete és Enyingig nyúló szórványai között három helyen tartott istentiszteleteket a part mentén. Siófokon minden vasárnap, kéthetenként Balatonvilágoson, s Kenésén havonta egyszer. Nyári érdekesség, hogy Siófokon megcsappan az ottlakó hívek templomjárása. A munka, közte sok helyen a fizető vendég körüli szolgálat tartja távol őket. Mégis mintegy 20%-kal megnőtt a templom- látogatás. A nyaralók előtt már ismert, hogy hol az imaterem, s jönnek bőven külföldiek is, főleg németek. Ilyenkor olyan énekeket választanak, amit a németek is ismernek, s a textusokat németül is felolvassák. Ez évben az NDK-beli Anna- bergből volt egy csoport. A nyaralók kirándulásaikba is bekapcsolták a templomlá- togatást. Füredről és Almádiból látogatták a siófoki istentiszteleteket. Megtartották szokásos szórványnapjukat is Siófokon. Bőven összejöttek a távolabbi falvakból is. Az egésznapos együfctlétnek valóban emlékezetes ízt adott a parókiaudvaron tálalt bográcsgulyás. * A legkiterjedtebb, mégis igazi „anyagyülekezet” nélküli terület az, amelyet Kardos József gondoz Balatonszárszóról. Amellett, hogy gondnoka a mindig zsúfolt szárszói lelkészüdülőnek, ellátja 24 községe» szórványterületének lelkigondozását. Parti szempontból ez annyit jelentett, hogy Zamárditól Fenyvesig nyolc helyen tartott kéthetenként istentiszteletet. Ez vasárnaponként négy szolgálat. A főszezonban összesen 862- hallgatták ezen a partrészen az igét. Ez mintegy 40%-os emelkedés az évi átlaghoz viszonyítva. Érdekesség még, hogy a nagy területen templomunk nincs is, csak két imaház. — Volt-e a szolgálatban különös érdekesség? — kérdem. Elgondolkozik a szoros nyári ütemen, s elmosolyodik: — Köszönöm, még élek. A keszthelyi lelkész, Mesterházi) Ferenc, már masszív kis anyagyülekezetben áll, kedves, szép templom és parókia tágas teraszán. — Szolgálatokban nincs változás a télihez képest. Keszthelyen vasárnaponként, Tapolcán havonta kétszer, Bala- tonmárián egyszer tartunk istentiszteletet. Átfutó nyaralók is jönnek, de jobbára az évente visszatérőik emelik a nyári létszámot mintegy 20%-kal. Ök már ismerősök, s hozzátartoznak a templomos nyári gyülekezet arculatához. Azof- fertóriumok nyáron az évi átlag kétszeresére nőnek. Külföldiek is megfordulnak köztünk, akik örülnek, ha ismerős éneket fedeznek fel, s mindig élmény nekik az erőteljes éneklés. * Gyenesdiás külön kép. Keszthely területéhez tartozik, de önnálóan él. Az öregotthon s a lelkészüdülő gondnoka, Hernád Tibor, minden nap tart reggeli és esti áhítatot igehirdetéssel, s vasárnaponként istentiszteletet. Az otthon állandó lakói, s az ott üdülők rendszeresen részt vesznek ezeken. Ez télen 20, nyáron 60 lelket jelent. Van úgy, hogy a két támogató háttér-egyházmegyéből (Somogy—Zala és Veszprém) egy-egy gyülekezet kirándul Kapernaumba. Ilyenkor kedves testvéri közösséggé nő a 200—300 lelkes templomos gyülekezet. Német vendégek is jártak be a faluban nyaralók közül vagy Hévízről. Ilyenkor Weigel Ádám nyugalmazott lelkész az otthon lakója, tolmácsolt. Kiemelkedő napjuk volt, amikor Lauha püspökkel az élen finn énekkar járt náluk, s hallgathatták a finn püspök igehirdetését. — Legkedvesebb emlékem az volt — mondja Hernád Tibor — amikor három kicsi gyermek szolgált közöttünk egy hétig. Egyiknek a mamája előre súgta az ének szövegét, s a négyéves csöppség csengő szép hangon szinte vezette az éneket. A másik csak kétéves volt, s szöveg nélkül énekelt, de harsányan. A harmadiknak a kedvéért lelassult az együtt mondott Miatyánk szövege, mert oly szépen, tagoltan, tisztán mondta, hogy nem lehetet nem együtt imádkozni vele. Ezeken a napokon ő volt a vendégszónok és előimádkozó pap. Megfiatalodtunk az öreg- otthonban. * Az északi part legnagyobb része Kővágóőrshöz tartozik, Sümegi István lelkészhez. Itt templomunk van Révfülöpön, Szepezden, s imaházunk Badacsonytomajban. Mindhárom helyen kéthetenként van istentisztelet. Különösen Révfülöpön jelent emelkedést az üdülőszezon: megkétszereződik a templomlátogatók száma. A nyaralók között itt is bőven vannak németek az NDK-ból, sőt évente visszatérő arcokat KÖNYVEINK Esztendő végén járván ismertetjük Sajtóosztályunkon kapható könyveinket. Kérje meg lelkészét, mutassa meg. Ha egy-egy könyvből híveink minden gyülekezetünkben legalább három példányt vennének, — jövőre több könyvet tudnánk kiadni. Bibliaolvasóknak Egyházunk olyan terv megvalósításába kezdett néhány évvel ezelőtt ami példa nélkül áll magyar egyháztörténetünkben. Bibliamagyarázó sorozatot indított. Megkezdte a Biblia egyes könyveihez és irataihoz fűződő népszerű nyelven, de pontos szöveghűséggel megírt magyarázatok kiadását. Ezeknek az igen szép kiállítású könyveinknek sorában kapható D. dr. Pálfy Miklós tollából Jeremiás könyvének magyarázata két ki =tbe (60,— Ft és 62,— Ft), és Veöreös 'mrz tollából János leveleinek magyarázata (100,— Ft). A könyvek igen alkalmasak a folyamatos bibliaolvasás segítségéül, egyéni elmélyedésre közösségi tanulmányozásra és tudományos tájékozódásra egyaránt. Professzoraink és gyakorló lelkészeink tervszerűen dolgoznak a további kötetek megírásán. Akiket sajnálunk Ebben a sorozatban már korábban megjelent dr. Groó Gyula Jakab levelének magyarázata, és D. dr. Pálfy Miklós válogatott Zsoltárok magyarázata, valamint Dr. Prőhle Károly Lukács evangéliuma magyarázata. Ezea a kötetek már teljesen elfogytak. Sajnáljuk azokat, akik nem szerezték meg idejében, és kívánjuk, hogy a még kapható kötetekkel ne járjanak így. köszöntének. Tomajban viszont volt egy brazíliai vendégük is, akivel el is beszélgettek a dél-amerikai kissebbségi sors nehézségeiről, különösen is az ott élő magyar evangéli- kusságról. * Almádi és Fűzfő a veszprémi gyülekezethez tartoznak, s Vető Béla lelkész gondozza a kis filiákat. Fűzfőn havonta kétszer a református templomban gyűlnek össze. Megszokott arcok az ittlakók közül. Nyaraló itt ritkán fordul meg. Almádiban a hajóállomás mólójától alig néhány száz métert kell haladni a lassan domborodó parton fölfelé, nem sokkal az Auróra szálló után a kertes, gyümölcsfákkal ■övezett házak sorában kedves, torony nélküli templomot találunk, oromfalán a Luther- rózsával. Bent a magyar motívumokkal és egyházi szimbólumokkal díszített oltár, szószék, keresztelőkút és padok együttesében minden vasárnap van istentisztelet. A nyári időben évről évre visszatérnek azok, akiknek nyaralójuk, vagy éppen szőlőjük van az öreghegy déli lejtőjén. Minden nyáron itt találjuk a templomban Basilides Sándor festőművészt, aki a kis templom oltárképét festette. Gyakran fordulnak meg a templomban külföldi vendégek is. Istentisztelet előtt csendes beszélgetés folyik a templom kertjében hívek s a lelkész között. Az idei nyáron ezek sorában igen örültek egy jénai lelkészcsaládnak. — Az egyik évben — meséli a lelkész — német lelkészcsalád kért külön engedélyt arra, hogy a család egyik tagjának születésnapján áhítatot tarthassanak a templomban. Milyen szép szokás, hogy családi évfordulót Isten színe előtti hálaadással ünnepelnek meg. A mi egyházi gyakorlatunkban is szép lenne feleleveníteni ezt a régi szokást. Lassan elmúlik a nyár. Balatonalmádi elnéptelenedik. Csak az „őslakók” maradnak a kies üdülőhelyen. A nyári 20—22-es létszám után ismét csak 10—15 hivő gyűlik össze vasárnaponként. Beállítjuk az olajkályhát, hogy hűvösebb időben is meleg helyen várhassuk az igehallgatókat. Nemcsak hogy „lassan elmúlik a nyár”, hanem már jócskán el is múlt. Csorog a must a szőlőkben, lombot sodor az őszi szél s fütyül a kis Trabant Velorex ablakán, vagy épp a kerékpár küllői között. Mert a lelkészek éppúgy tartják az alkalmakat ősszel, s télen is, csak éppen csökken kissé a létszám. Siófokon visszatérnek a téli arcok, s „beállítjuk az olajkályhát.. D. Koren Emil Templomból kimenő ének Dallama: Vigyázzatok, azt kiáltják Menjetek hát békességgel, Menjetek Isten szent nevével; Megvéd ő az angyalokkal! És ha Jézus veletek van, Menjetek napfényben, viharban Bátran tovább, éjjel-nappal. Éljetek boldogul! Veletek van az Ür! Későn, korán Vigyázzatok! öt áldjátok! S az üdvöt megtaláljátok. Gustav Knak: „Zieht in Frieden eure Pfade” után Fordította: Vértesi Zoltán A diakónia az egész egyház ügye — Országos Diakóniai Értekezlet '71 — SZÉP TÉMÁT választott a diakóniai intézmények vezetődnek és az intézményeket hordozó tizenhat egyházmegye diakóniai előadó lelkészeinek értekezlete, amely ez év október közepén gyűlt egybe a a gyenesdiási Kapernaum szeretetotthonban. D. dr. Ottlyk Ernő püspök megnyitó beszédében így fogalmazta meg: „A diakónia az egyház ügye s mikor most erre összpontosítjuk figyelmünket, a diakóniai lelkűiét elmélyítésére törekszünk. A jó diakóniai közhangulat az egyházban csak testvéri egyetértés és együttműködés alapján lehetséges.” A TÉMA NEM ELMÉLETI JELLEGŰ az intézmények szolgálatának területén, hiszen itt minden az egész egyházzal való kooperációtól függ. Az egész szolgálat egysége, jó rendje, eredményessége függ attól, hogy végzői egyetértésben, egyező hitben, az egy Jézus Krisztusnak alárendelve működnek. A téma különös, konkrét jelentőségét pedig az adta, hogy ez az értekezlet első ízben köszöntötte az új diakóniai ügyvivő-lelkészt, Vi- rágh Gyula pesti esperest. A KOOPERÁCIÓ az egyházban fáradtságot, törődést és munkát jelentő feladat még ha olyan kis körről van is szó, mint a tizennyolc szeretetin- tézmény. Így tapasztalhatták a résztvevők, mikor sorra rendre megvitatták életült fontos kérdéseit az öregekkel való bánásmód, a munkaterápia, az ellátás, a munkaerőhiány ügyén kezdve egészen a pénzügyekig, a gyülekezetek támogató szeretetének meg. .yeré- séig. AZ EGYSÉGES MŰKÖDÉS ALAPOKMÁNYAKÉNT ismertette az ügyvivőlelkész a régebbi tapasztalatok és előmunkálatok alapján készült diakóniai szabályrendelet tervezetet, amely az' Országos Egyház Presbitériuma jóváhagyását várja. A diakóniai munkába bekapcsolódott teológiai akadémiai hallgatók felkészüléséről és eddigi munkájáról dr. Groó Gyula teológiai tanár számolt be. Ehhez kapcsolódott a Budai Szeretetotthonok képviselőinek bejelentése. A fiatal lelkészjelöltek és hallgatók részére ösztöndíjat alapítottak, hogy az egyháznak erre a szolgálatára készülve, elméleti és gyakorlati jártasságot szerezhessenek. Abban a perspektívában, amely a szolgálat előtt ezen értekezleten is kibontakozott minden segítő kezet és irgalmasságra kész szívet örömmel fogadnak. Az 6 munkájukra számít, őket hívogatja az a sok-sok üresen álló szolgálati hely a gyermekek és aggok otthonaiban. Vajon hányán veszik tudomásul az írásban és a szószékekről szóban is elhangzó invitálást? AZ EGÉSZ EGYHÁZ DIAKON I A J A N A K részfeladata csupán mindaz, amit az értekezlet megvitatott. Van az egész egyháznak is diakóniája társadalmunkban, s a föld egyházainak összessége elkötelezett szolgálója a világnak Isten rendelése és akarata szerint. Erről a széles perspektíváról, világméretű diakóniá- ról D. Káldy Zoltán püspök szólt bátorítást és reménységet adó előadásában. Mancs Frigyes Testvéri segítségnyújtás SZABADSÁGHOZ FÖLDÜNK VALAMENNYI NÉPÉNEK JOGA VAN. Forradalmak, véres és felmérhetetlen ^i^rr^ho- zatalok jelzik azt az utat, amely a szabadsághoz vezet. Kévés ehhez hasonló fogalom, vagy eszme van, amelyért ennyi áldozatot hoztak volna a népek. Tulajdonképpen ebbe a sorba illik egy másik eszme is, az egyenlőség eszméje. Országokon belüli egyenlőség — melyet először a Nagy Francia Forradalom irt zászlajára —, legalább olyan lényeges kérdés, mint a népek közötti egyenlőség kérdése. Hiszen köztudott dolog, hogy kis- és nagy népek vannak és történelmünk arról tanúskodik, hogy a nagy népek erejüknél, hatalmuknál fogva elnyomták a kis népeket. Viszont a kis népeknek is elidegeníthetetlen joguk van az egyenlőséghez, mivel ennek a fogalomnak a lényegéhez nem kapcsolódhat a „kis”, vagy „nagy" jelző. De csatoljunk még egy fogalmat ide, mégpedig a barátság, ill. testvériség fogalmát. A népek barátsága, együttműködése, a nemzetek önkéntes egyesülése testvéri alapon nemes és jó célok érdekében olyan lehetőségek és adottságok, amelyek kiküszöbölik a háborúkr-t, az oktalan vérontást, békét és nyugalmat, fejlődést eredményeznek. HA MAR MOST AKÁR A SZABADSÁGÉRT, AKAR AZ EGYENLŐSÉGÉRT, vagy a barátságért, ill. testvériségért a népek megmozdulnak és harcba, küzdelembe keverednek és valahonnan segítség érkezik, ezt a segítségnyújtást internacionalizmusnak mondjuk. Ennek megfelelően internacionalizmus minden olyan tevékenység, eszmei, vagy gyakorlati szolidaritás, amikor a fentebb vázolt küzdelemben egyik nép, nemzet, vagy állam a másik segítségére siet. Itt van pl. a faji megkülönböztetés kérdése. Más szavakkal megfogalmazva ez annyit jelent, hogy bizonyos népeket kizárnak az egyenlő jogokból. Ha a faji megkülönböztetés ellen szót emelünk, vagy a jogaiktól megfosztott elnyomottak segítségére sietünk, internacionalizmust gyakorlunk. Hasonlóképpen internacionalizmusról van szó akkor, amikor az elnyomott népek ügyét képviseljük. Ha a gyarmati elnyomás minden válfaja ellen tiltakozunk, s az elnyomottaknak segítséget nyújtunk. A szabadságharcokban, forradamakban tanúsított magatartásunk is internacionalizmus, amennyiben a szabadságukért küzdők oldalán állunk. Ezek a példák szolgáljanak kérdésünk megvilágositására. A mi világunk rendkívül bonyolult, differenciált. Érdekek, felfogások, eszmék, politikai, társadalmi és gazdasági tényezők számtalan behatása színezi Földünk arculatát. Hordozzuk a múlt ittfelejtett terheit és reménykedve nyitogatjuk a jövendő kapuit. Ebben a bonyolult és differenciált világban kell eligazodnunk és megtalálnunk az igazság útját. Evangélikus egyházunk ebben az útkeresésben egy korszakalkotó felismerésre jutott. Sokat beszéltünk már róla, de nem eleget, hogy a lényeg mélyen a tudatunkba vésődjék. Mert az eligazodás és útkeresés e zűrzavaros világában mégiscsak biztos támpont A „diakónia útja”. Tehát mi nem keverjük az „ideológiát” az evangéliummal, de világunk mindenkire kiható tényeiben megkeressük feladataink teljesítésének útját teológiai meggyőződésünk alapján. És ebbe a felismerésünkbe beletartozik a szolidaritás, az együttérzés és támogatás a szabadságukért, egyenlőségükért, barátságért küzdő népek irányában. Olyan jogoknak látjuk ezeket, amelyek implicite benne vannak Isten egyetemes kinyilatkoztatásában és abban a realitásban, hogy Isten az embert és népeket szabadnak, egyenlő jogúnak teremtette és megadta azt a lehetőséget, hogy barátság révén elkerüljék a vérontást, háborút. A mi diakóniánknak különös csengésű „internacionalizmusa" van. A gyakorlatban ezt igyekszünk megvalósítani minden nagy egyházi konferencián, amikor felemeli egyházunk szavát a vietnami háború ellen, a közel-keleti kérdés megoldása érdekében, az elnyomott, megkülönböztetett népek jogainak helyreállításáért, stb. Bizonyára figyelemmel kíséri egyházunk népe az egyházi világszervezetek döntéseit. Nos, ha ilyen, s hasonló kérdésekkel találkozunk a döntésekben, jusson eszünkbe, hogy a magyar evangélikus delegáció küzdelmének, eredményével van dolgunk. DE TERJESSZÜK KI AZ INTERNACIONALIZMUS FOGALMAT még két tényezőre. Az egyik: küzdelem a sovinizmus ellen, a nacionalista elzárkózás, szűklátókörűség, elkülönülés ellen. A másik: segítség és támogatás a kis népek részére. E két utóbbi probléma részletes magyarázatába nem bonyolódunk. Viszont szót ejtünk arról a forradalomról, amely 1917. október 31-én robbant ki a cári Oroszország fővárosában Szentpéterváron. A forradalom mélyén egy égbekiáltó társadalmi igazságtalanság és egy szörnyű véráldozatot követelő háborútól való csömör húzódott meg. Köztudott dolog, hogy Lenin szervezte meg a forradalom erőit és szabott medret az eseményeknek- Az is, hogy 1917-ben kezdődött egy olyan társadalmi rend, amely döntő módon befolyásolta korunk társadalmi ábrázatát. Hosz- szú, véres küzdelmek után diadalmaskodott ez a forradalom, s azóta felmérhetetlen hatása van a világ politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális tényezőire. S mivel alapelvei között szerepel a szabadság, egyenlőség, barátság eszméje, ezért internacionalizmust gyakorol minden nép felé, ahol hiányoznak még ezek a feltételek, vagy ahol küzdelem folyik mindezért. A kis és elnyomott népek öntudatlanul is fe’éje nyújtják segítségkérő kezüket. E nagy vállalkozáshoz sorakoznak fel más népek és nemzetek is. Ebben a táborban találjuk hazánkat is és népünk igazán szép példáit mutatta a testvéri segítségnyújtásnak. AMIKOR A NAGY OKTÓBERI FORRADALOMRÓL MEGEMLÉKEZÜNK, egyúttal köszöntjük a szolidaritást, az önzetlen internacionalizmust, mellyel a kis népek, az elnyomottak, a szabadságukért küzdők segítséget kapnak. Az Ösztöndíj Tonics tanulmányi ülése Egyházunk Ösztöndíj Tanácsa tanulmányi ülésre hívta össze az elmúlt években külföldi tanulmányúton járt fiatal lelkészeinket és néhány ilyen tanulmányútra pályázó teológiai hallgatónkat. A november 25-én tartott egésznapos értekezleten az Ösztöndíj Tanács elnökének, D. dr. Pálfy Miklós dékánnak megnyitója után Teológiai Akadémiánk új tiszteletbeli doktora, D. dr. Renate Riemeck professzorrá tartott előadást „A nemzetközi helyzet elemzése és feladataink” címen. A továbbiakban D. Káldy Zoltán püspök szólt „A keresztyén világ- szervezetek és hazai feladataink” címen. Mindkét előadást élénk eszmecsere követte. Végül egyházunk vendége, J. Klapper egyházfőtanácsos (NSZK) tartott beszámolót „A Lutheránus Világszövetség stipendiáns-stratégiája” címen. Az értekezleten, amelyen mintegy harmincán vettek részi, végül megbeszélték a fiatal lelkészek részvételét és feladatait egyházunk különbö. ző tudományos, teológiai munkacsoportjaiban. NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÄRSASÄG Az evangélikus tartományi Világtanácsa faji megkülőn- egyházak eddig 900 ezer már- böztetés elleni programja szá- kát gyűjtöttek az Egyházak mára. (Lwi)
