Evangélikus Élet, 1971 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1971-09-12 / 37. szám

Tiszta forrásból Jn 7, 37—39 A nyolcnapos nagy sátoros ünnep végén hazafelé készülő­dött a tömeg. A bemutatott áldozatok, elhangzott imádságok, felolvasott igék sokakat talán megnyugtattak, de talán még többen indultak vissza csalódott hiányérzettel. Várakozásaik nem teljesültek. Ügy érezték, hogy kínzó kérdéseikre nem kapták meg a választ, Istent kereső vágyaik továbbra is vá­gyak maradtak. Az ünnep után visszatérő hétköznapi gondok még nagyobb próbatételként meredtek eléjük. Talán éppen rossz lelkiismeretet okozott az ünnep, mert érezték, hogy bűn­bánatuk, hálaadásuk és könyörgésük nem szívből jött és az újra hallott szép próféciák nem tudták reménységre hangolni a jö­vendőtől félő gondolataikat. Lehettek másféle hiányérzetek is. A koldus talán élegedetlen volt az alamizsnával, az árus, a pénzváltó és a vendéglős a felpezsdült idegenforgalomtól re­mélt és be nem jött haszonnal, a messziről jött bámészkodó a látnivalókkal. Az utolsó nagy ünnepi napon áll fel Jézus és hívja azokat, akik ilyen, vagy olyan szomjúsággal jöttek és ki­elégítetlenül készülnek távozni. JÉZUS ÖNMAGÁRA MUTAT. Egyszeriben ő lesz az ünnep középpontja. A bemutatott áldozatok, felolvasott igék, liturgi­kus imádságok és bölcs írásmagyarázatok az ő eleven szemé­lye mögé kerülnek. Az igék róla beszélnek, az áldozatok őrá mutatnak. Az istenkeresés benne, jut el a találkozásig. A 42. zsoltár szomjas vágyakozása benne teljesül: „Mint a szarvas kívánkozik a folyóvizekre, úgy kívánkozik az én lelkem Hoz­zád, óh, Isten!” Jézus nem tanácsokat ad, hogy a szomjúságot hogyan kell oltani, a különböző hiányérzeteket hogyan kell ki­elégíteni, az elképzelt terveket hogyan kell valóra váltani. Magához hív, hogy enyhülést adjon. A hatalomvágy, tudás­vágy, pénzvágy kínzó szomjúságát nem úgy elégíti meg, hogy kívánság szerint korlátlanul ad mindenből, hanem úgy, hogy megszünteti a türelmetlen szenvedélyt és megelégedetté tesz. JÉZUS MAGÁHOZ HÍV, hogy megitasson, felüdítsen. Az őszinte sírásra és nevetésre képtelen közöny szikkadtságát el­veszi, hogy együttérző felebaráttá tegyen. Fellelkesít, hogy a fásultságból kilépve újra hívogató fényben ragyogjanak előt­tünk a szép, nemes emberi célok. Új látást ad, hogy máskép­pen nézhessünk erre az egész világra. Megtölt türelmes szere­tettel a „fárasztó” gyermek iránt, új, szilárd szerelemmel tölt meg az unalomig ismert és már-már alig becsült hitvestárs iránt. Tisztelettel tölt meg az öregek iránt. Világossá teszi, hogy lelkiismeretes, becsületes munkára rendeltettünk, nem a harmad, negyed, ötödállások kapkodó „élelmességére”. Fel­nyitja a szemet az emberiség problémáira, hálaadásra indít a^ rendért és fejlődésért, ami hazánkban van. Biztos öntudatot ad, hogy ez a fejlődés nem mások rovására történik, hanem éppen az elmaradottabbak haladását is segítve. Jézus szomjat oltó közelsége ahhoz segít, hogy újra és újra megkapjuk és jelen világunkban, „földi” viszonylatainkban kamatoztassuk Isten bűnbocsátó kegyelmét és szeretetét. Az eltikkadt ember azért iszik, hogy új erőre kapjon. Akinek a szomját Jézus oltotta, annak az ö szolgálatába kell állnia. Úgy kell élnie, hogy a kettős nagy parancsolat állandó megva­lósulása legyen az élete. AKI JÉZUSBAN ÚGY HISZ, mint a szolgálat útjára küldő és azon megtartó Úrban, az kapja Isten Szent Lelkét. * __régi, ki száradt tó vize árad, néma kutakban a viz kibuzog...” — mondja egy Áprily vers. Jézus oldalán ilyenné lehet a mi éle­tünk is a Lélek által. Baranyai Tamás * IMÁDKOZZUNK Űr Jézus! Légy velünk, hogy el ne tikkadjunk a szolgálat­ban. Szeretnénk élő víz lenni és másokat éltetni. Segíts, hogy megszabaduljunk önző sóvárgásainktól, de szomjazzuk a veled való közösséget. Szentlélek Isten, világosíts meg minket. Ké­rünk, adj bölcsességet, leleményességet és állhatatatosságot a szolgáló szeretetben. A szomjazóltnak mutasd meg az igazi, tiszta forrást, a megelégiilteket pedig indítsd szolgálatra, ámen. — Szentháromság utáni 14. vasárnapon az oltárterítő szí­ne: zöld. A délelőtti istentisz­telet oltári igéje: Gál 5, 16— 24; az igehirdetés alapigéje: Jn 7, 37—39. — EVANGÉLIKUS 1ST ÉN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Szeptember 19-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rádió és az URH adó. ígér hirdet BACHÁT ISTVÁN váci lelkész. — SEGÉDLELKÉSZ-ELHE- LYEZÉS. Rőzse István külföl­di tanulmányúiról hazatért se­gédlelkészt augusztus hó 1-i hatállyal a miskolci gyüleke­zetbe osztotta be szolgálatra D. dr. Ottlyk Ernő, az Északi egyházkerület püspöke. CSORVÁS. A gyülekezet augusztus 15-i szeretetvendég- ségén Pálfi István Szarvas-Üj- templomi igazgató-lelkész a segítő és szolgáló szerétéiről tartott előadást. A szeretetven- dégség műsorát ének és zene­számok tették gazdaggá. Az offertorium a Gyülekezeti Se­gély céljait szolgálta. — FASOR. Augusztus 29-én a délelőtti istentiszteleteken Valtinyi Gábor soproni segéd- lelkész, a gyülekezet volt kán­tora szolgált igehirdetéssel. — HALÁLOZÁS. Hönsch István, egyházunk hűséges tag­ja, életének 78-ik, házasságá­nak 52-ik évében rövid szen­vedés után augusztus 23-án el­hunyt. Hamvait a Farkasréti temetőben helyezik örök nyu­galomra. „Boldogok a halottak, akik az Űrban halnak meg”. — ALBÉRLETI szobát keres fia­tal, gyermektelen házaspár, lel­készfiú Budapesten. Esetleg magá­nos, idős ember eltartását vállalja lakásért. ,.Hivőtársak” jeligére ajánlatot kérünk a Kiadóhivatalba. DÉL-AFRIKA Theo Gerdener dél-afrikai * belügyminiszter' nyilatkozat­ban támadta meg az ország egyházi vezetőit, mert azok „tengerentúli erők” hatására forradalmat készítenek elő Dél-Afrikában. Mint arról már több ízben is beszámoltunk, a dél-afrikai egyházak vezetői­nek nagy része nem ért egyet a kormány hivatalos fajüldöző politikájával, (epd) ANGLIA Az Anglikán Egyház július váhagyták a metodista egy- 14-én tartott zsinatán 307 házzal való tervezett jövőbeli szavazattal 163 ellenében jó- egyesítés gondolatát. (epd) Istentiszteleti rend Budapesten, 1971. Deák tér de. 9. (úrv) dr. Hafen­scher Károly, de. 11. (úrv) Orgo­naavatás: D. Káldy Zoltán, du. 6. Orgonaavató hangverseny: dr. Ke- Ken András. Fasor de. 11. Szirmai Zoltán, du. 6. Szirmai Zoltán. Dó­zsa György út de. fél 10. Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. Ka­rácsony Sándor ú. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Solymár János, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál, du. 6. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Sülé Károly. Utász ú. de. 9. Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12. Sülé Károly. Zugló de. 11. (urv) Bizik László, du. 4. Szeretet- vendégség. Rákosfalva de. 2. Boros Károly. Gyarmat u. de. fél 10. Bo­ros Károly. Fóti út de. 11. Benczúr László. Váci út de. 8. Baranyai Tamás. Frangepán u. de. fél 10. Ba­ranyai Tamás. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár Üjtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11 Ma- tuz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerle-telep de. 8. Pestú’hely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákosiéivá MAV-telep de. 8. Rákospalota Ezt a súlyos és fenyegető mondatot egy szelíd ember mondta el, nem is rossz szán­dékkal. Már túl jár a 60-on az öreg Pitus bácsi, amikor megismer­tem. Középtermetű ember, ha­talmas mellkasára az isteni szobrász, szép, igazi magyar fe­jet alkotott. Tekintete tiszta, hangja mély, bajusza fehér, vállán mindig ott volt a la­pát Én e nélkül soha nem lát­tam. Mindig udvarias volt „atyá­nak” szólított. Foglalkozására nézve, akalmi munkás. Szívesen beszélt az első vi­lágháború egy-egy epizódjáról. Sokszor emlegette az Adriát, ha onnan jön a szél, az min­dig esőt vagy havat hoz. Kitűnő időjós volt. Valami szabálysértést köve­tett el az öreg és bíróság elé került. Hogy mit vétett, már nem emlékszem, de lehet, hogy nem is ő, talán a kutyája hara­pott meg valakit, aki kártérí­tést követelt. A bíróságon felvették sze­mélyi adatait. Foglalkozása: napszámos, al­kalmi munkás. Megértette a vádat, kérdezi a bíró? Igenis. Elismeri, hogy kártérítéssel tartozik? Igenis. A törvények értelmében megbüntetem 120 forintra. Tu­domásul veszi? Igenis. Megfizeti? Igenis, de előbb ezért valaki­nek meg kell halni! szeptember 12-én Nagytemplom de. 10. Rákospalota Kistemplom du. 3. Rákosszentmi­hály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Clnkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy. de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. 3. Bécsikapú tér de. 9. (úrv) Mado­csal Miklós, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv) Madocsai Miklós, du. 6. Szita Istvánná. Toroczkó tér de. fél 9. Szita Istvánná. Óbuda de. 9. Fülöp Dezső, de. 10. (úrv) Fülöp Dezső. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Ruttkay Elemér, de. 11. Rutt- kay Elemér, du. fél 7. Filippinyi János. Budakeszi de. 8. Takács Jó­zsef. Pesthidegkút de. fél 11. Ta­kács József. Kelenföld de. 8. (úrv) dr. Rezessy Zoltán, de. 11. (úrv.) dr. Rezessy Zoltán, du. 6 Bencze Imre. Németvölgyi út de. 9. Bencze Imre. Nagytétény de. fél 9. Vison- tai Róbert. Kelenvölgy de. 9. Bu­dafok de. 11. Visontal Róbert. Bu­daörs du. 3. Visontai Róbert. Csil­laghegy de. fél 10. Csepel de. fél Mit mond öreg? Hogy meri fenyegetni a bíróságot? Kinek kell meghalni? Még nem tudom, de valaki­nek meg kell halni! Figyelmeztetem, húzta össze szemöldökét a bíró, itt nincs helye semmi fenyegetésnek. Én, kérem álásan, senkit sem fenyegetek, az ellenem felho­zottakat is elismerem, ki is akarom fizetni, de előbb vala­kinek meg kell halni. Mit akar . ezzel mondani öreg? Csak azt instálom, hogy én akkor tudok fizetni, ha előbb valaki meghal, mert én sírásó vagyok. Kronosz A Deák téri templom új orgonájának avatása szeptember 12-én, vasárnap délelőtt 11 órakor ünnepi istentisztelet keretében történik. Igét hirdet és az orgonát felavatja D. KÁLDY ZOLTÁN püspök. Ugyanaznap délután 6 órakor a Deák téri templomban egyházzenei áhítat lesz. A Lutheránia Ének és Zenekart Weltler Jenő vezényli. Orgonái: Trajtler Gábor. Igét hirdet: DR. KÉKÉN ANDRÁS igazgató-lelkész „Áldjad én lelkem az űrat, és el ne feledkezzél semmi jó­téteményéről.” (Zsolt 103, 2) VASÁRNAP. — „Aki cselek- szi az én mennyei Atyám akaratát, az nékem fiútestvé­rem, nőtestvérem és anyám.” (Mt 12, 50) Minden embernek van egy „sértett pontja”. Van, aki a becsületére, a vagyonára, más a rangjára kényes. Ha ezt sértik, mindenre képes. így volt Jézus is legkényesebb, legsértettebb pontjával, a mennyei Atyával. Nála itt, az Istennel való kapcsolatban megszűnt minden földi köte­lék. Nem az egyvérűség, nem a rang, hanem egyedül az Atya akaratának cselekvése az amely bennünket szorosan ösz- szekapcsolhat Krisztussal. És mint mondja igéjében — eb­ből nem enged! HÉTFŐ. — „Micsoda az em­ber, hogy megemlékezel róla? És az embernek fia, hogy gon­dod van reá?” (Zsolt 8, 5) Tényleg: micsoda az ember? Hús-vér anyag? Emberanyag? Sokkal több: Isten drága te­remtménye, akit megtart, fenn­tart, és gondoskodó kegyelmé­vel segít. Nem mintha min­denképpen kiérdemelte volna az ember az isteni gondvise­lést. Nem mintha Isten az em­ber nagyszerűsége miatt ter­mészetesen osztaná javait és áldásai bőségét. Hanem egé­szen egyszerűen arról van szó, hogy Isten nagyon szeret. Bű­neink, botlásaink, kudarcaink ellenére nem tagad le, mint sa­ját teremtményeit. KEDD. — „Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint­ha valaki életét adja az ő ba­rátaiért.” (Jn 15, 13) Milyen toronycsodáló arccal tudunk feltekinteni egy-egy mártírra, egy közismerten életét valami­lyen szent ügyért feláldozott hősre. Az ige arra tanít, hogy nincsen nagyobb szeretet, mintha ezt tesszük mi is a má­sik emberrel. Életet feláldozni barátért? Nem elírás? Nem! Igen, élettel, életünk odaszáná- sával lehet teljes értékűen a másik emberért élni, köz­ügyért szolgálni. Ügy szeretni, ahogyan az első keresztyének­re mondták ujjmutogatva:sze­retik egymást. Nem mártírkod- nunk kell, hanem egy hiány­cikket pótolni: szeretni a má­sik embert. És ha nem megy másként, hát egy élet küzdel­me árán. SZERDA. — „íme hamar el­jövök; és az én jutalmam ve­lem van, hogy megfizessek mindenkinek aszerint, amilyen a cselekedete.” (Jel 22, 12) Tudvalevő, hogy a tanítványok egészen korán, talán még éle­tükben várták a Mester visz- szajövetelét. De Isten számta­na és időkategóriája egészen más, mint az emberé. Még'tart a türelmi idő, a megtérés le­hetőségének még van terepe. Nem a mi dolgunk és agyunk tevékenysége kiszámítani a vissza jövetelt. Inkább arra fi­gyeljünk, hogy biztosan eljön és jutalmainkat magával hoz­za Urunk azon a napon. Juta­lom: élet, vagy halál! Asze­rint, amint cselekedtük akara­tát! Nagy a tét: ne számolgas­sunk, hanem cselekedjünk! CSÜTÖRTÖK. — „Amikora Szentlélek eljön rátok, vesz­tek erőt és tanúim lesztek né­kem, mind Jeruzsálemben, mind az egész Júdeábán és Sa- máriában egészen a föld vég­ső határáig.” (Csel 1, 8) Az első pünkösd eseménye előtti ígéret, a tanítványok és az ősi gyülekezet „jövőjének” ígére­te az ige. A Szentlélek csodá­latos munkája: erőt támaszt az emberben. Megharcolni a bűn elleni harcot, megállni a kísér­tésben. A Délek ad erőt a bi­zonyságtevésre. És azóta hang­zik az evangélium szerte a vi­lágon, azóta Isten Lelke min­dig támaszt újra és újra szol­gáló lelkeket. Ma mi vagyunk az Ö tanúi, most nekünk kell könyörögnünk a mindennapi erőért. Könyörögjünk szüntele­nül, hogy régen megígért és ma megkapható Szentleiket ve­hessünk. PÉNTEK. — „Ha megtérsz az Űrhöz, a te Istenedhez, ak­kor könyörül rajtad az Űr.” (5 Móz 30, 2—3) Figyelnünk kell az igében két szóra: „ha” és „akkor”. Ha megtérünk ... Ha felhagyjuk hamis életün­ket, mai modem bálványimá­dásunkat. Ha teljes figyelem­mel tudunk Istenhez fordulni. Ha igéje számunkra a lelki eledel és irányt szabó norma. Ha minden megváltozik ben­nem a jó szolgálatára, a köz ügyéért érzett felelősségben. Ha megtérek: akkor könyörül rajtam Isten. Akkor bizoda- lommal kulcsolhatom össze ke­zeimet imádságra. Akkor teljes reménységgel térdepelhetek az úrvacsorához. Akkor úgy nyit­hatom fel Bibliámat, hogy Is­ten igéje üzenet lesz számom­ra. Akkor élmény lesz szá­momra az igehalígatás és a gyülekezeti közösség. Akkor érzem, hogy könyörül rajtam az Ür, megbocsátja vétkeimet. Akkor érezhetem: van kihez menekülnöm a bocsánat teljes reményével. De csak akkor, ha megtérek az Űrhoz... SZOMBAT. — „Menjetek hát ki a keresztútra és akivel csak találkoztok, hívjátok be a me­nyegzőre.” (Mt 22, 9) Igaz meg­győződésünk, hogy nekünk sze­mélyválogatás nélküli Iste­nünk van. Egyformán minden­kit terelni akar a menyegző­re az ő hívó szava. Kegyel­me, szeretete nem egy csoport kiváltsága, nem beavatottak hamis tulajdona. Mindenkié, aki meg akar térni Istenhez. Krisztus az egész világért válí lalta keresztjét. Hivatalosak vagyunk tehát mindannyian a menyegzőre. Elmehetünk, be­mehetünk Isten szeretetébe. Arra azonban nagyon vigyázni kell, hogy méltatlanná ne vál­junk. A példázatbeli menyeg­zői ruha — mely miatt kive­tettek egy embert — nem más, mint a gyakorlati élet. Az az élet, mely az emberek előtt zajlik. Amilyen vagyok, aho­gyan élek, amit cselekszem. Ezt látják, s feltűnik, ha a meghívottak között ellenkező magatartást tanúsítok. Meg va­gyok én is hívva Isten kegyel­mébe — nehogy méltatlan le­gyek ... Solymár Péter EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő és kiadó: D. Korén Emi! Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, vm.. Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 20.412—vm. Előfizetési ár: egy évre 90,— F* Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 71.3366 Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs magasnyofnás Felelős vezető: Soproni Béla igazgató íi. Szabad és hinni kell! Szívet dobogtató az oly felismerés, Ha erőnk, reményünk halódó kétkedés S titkos utakon jő váratlan fordulat, Amelytől élettel telik a mozdulat S valósulni vélünk beteljesült vágyat Szokatlanul szépet és nyugalma árad Ránk a békességnek! E forró hangulat jöttén a szív örül. Nem vagy elhagyatott, oltalom vesz körül! Utad nem céltalan! — súgja egy hang belül S a kétség menekül, a félelem elül. Könnyek között vigaszt gyújtó reménysugár, Hatalmas erő ez, amely melletted áll S vigyázz, hogy el ne ess. Nem tudni, hogy mitől gerjedez és lobban S gyűl e felismerésszikra valahonnan ... Csak ennyi az egész: jönnek fényes hírek S vetülő képei túlérzékeny szívek Radarernyőfalán rezgő hullámsávok, Vibráló sejtelmek és sugárzó álmok A valós messziből. Szabad és hinnni kell a Lehetetlenben Mert hasad a „fátyol” s amikor meglebben Gondolatdarabkák és ingó percködök Sötét zűr-falán át izzó. ívek, körök Gyűrűznek s érezzük a megfoghatatlant, Szemünk vak foltjain túli Láthatatlant, Szóval nem mondható. Sárkány András Ezért valakinek meg kell halni HOLLANDIA NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG Dr. A. J. Rasker professzor vezetésével újjáalakult a Prá­gai Keresztyén Békekonferen­cia hollandiai csoportja. A szeptember végén kezdődő prá­gai világgyűlésre öttagú dele­gációt küldenek, (epd) A Bibliatanácsok Világszö­vetsége a Német Demokrati­kus Köztársaság Bibliataná- csával karöltve augusztus má­sodik felében Halléban (Saale) bibliafordító szemináriumot rendezett. A bibliafordítással foglalkozó szakemberek to­vábbképzését szolgáló konfe­rencián hetven résztvevő je­lent meg 18 európai országból, (epd) MÁSFÉLMILLIÓ MENEKÜLT AFRIKÁBAN LENGYELORSZÁG Misaeri Kauma, az Afrikai Egyházi Konferencia mene­kültügyi titkárának közlése szerint Afrika 16 államában jelenleg kereken másfél mil­lió a menekültek száma. A legtöbben Portugália gyarma­tairól menekültek, azután Dél- Afrikából, Etiópiából, Ruandá­ból, Nigériából és Szudánból. A menedéket nyújtó országok közül első helyen Kongó áll (Kinshasa) félmillióval, utána Uganda következik, 180 ezer­rel. Az Afrikai Egyházi Kon­ferencia fölhívta a tagegyhá­zakat, hogy sokkal fokozottabb mértékben segítsék a mene­külteket, mint eddig, (epd) A Lengyel Evangélikus Egy­háznak Wantula püspök nyi­latkozata szerint jelenleg 85 ezer tagja van 123 anyagyüle­kezetben. 109 lelkész és 45 egy­házi munkás gondozza őket. 189 templomuk, 145 kápolná­juk és 270 parókiájuk van az egyház gondjaira bízva. Számí­tanak arra, hogy a Nyugat-Né- metországba történő újabb ki­vándorlás miatt sok helyen át kell szervezni majd az egyház zi közigazgatást, (epd)

Next

/
Thumbnails
Contents