Evangélikus Élet, 1971 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1971-06-27 / 26. szám

A Biblia A Biblia első lapjai A BIBLIA ELEJÉN TA­LÁLJUK A TEREMTÉSTÖR­TÉNETET. A figyelmes olva­só azonban hamar rájön, hogy két teremtéstörténet van a Bibliában. Az első (1 Móz 1, 1—2, 4) a teremtés hét „nap­jának” eseményeit mondja el. A teremtmények sorrendje megfelel a mai fejlődéselmé­let elgondolásainak: először növények, majd halak, mada­rak és emlősállatok lesznek, és végül az ember. A második teremtéstörténet (1 Móz 2) az emberrel kezdődik, akit föld­ből teremt Isten és lelkét lehe­li belé. Csak azután teremti meg az Éden-kertet és végül az állatokat. Gyakran próbálták bizony­gatni, hogy főként a második teremtéstörténet egyes megál­lapításai nem maradnak el a tudomány tényei mögött. Ha például igaz az a világkeletke­zési elmélet, amely szerint egy ősmagböl állandó tágulásban van a világ, akkor az ősmag adta volna azt a világosságot, amely a teremtéstörténet sze­rint a Nap és többi égitest te­remtése előtt megvolt Az ilyen és hasonló összehasonlí­tások sok bibliaolvasóban erő­sítették meg a Bibliába vetett hitet és bizalmat. MÉGSE TARTSUK SOKRA az ilyen összehasonlítgatásokat és érveket. Hiszen elterelik a figyelmet arról, amit a Biblia valóban mondani akar és a Biblia világképét akarják meg­védelmezni, holott a Biblia a világról alkotott szemléletre vonatkoztatja a teremtéstör­ténetet is. Annyira barátai akarunk lenni ilyenformán a Bibliának, hogy óhatatlanul is azoknak a kételkedőknek a so­raiba állunk, akik választ akar­nak kapni a Bibliától az em­beri fajok keletkezésére vonat­kozólag vagy pedig Kain fele­ségének a származásáról. Az ilyen elvárásoknak ugyanany- nyi a jogosultságuk, mintha egy filozófiai műtől, amelyben a régi görög filozófiával kap­csolatban sok szó esik a tűz­ről és vízről, azt várnánk, hogy ételrecepteket is adjon vagy írja le egy gőzgép szerkezetét is. Kain családjának története vagy a fajok keletkezésének a NGEL1KUS FÖLDRA3Z Evangélikusok a nagyvilágban Azok a számok, amelyeket az- alábbíakban olvashatunk, egy­felől lelkesítőleg hatnak, más­felől elgondolkodtatnak; Hosz- szas számítgatások alapján nyertem, őket, s be kell valla­nom, a pontosságukért nehe­zen mernék felelősséget vál­lalni. A világ népesség listája is sok tekintetben hozzávető­leges, becslések alapján kike­rekített számokból áll. Mert hiszen olyan területei vannak, Földünknek, ahol európai ér­telemben vett népszámlálást mai napig nem lehet tartani. Azután míg e sorokat rovom, világviszonylatban százezres 1969 számokban változik a népes­ség. A tudósok „demográfiai robbanásról” beszélnek, va­gyis a népesség robbanásszerű szaporodásáról. Köztudott dolog, hogy pl. Földünk lakossága 2000-re becslések alapján megduplá­zódik, vagyis eléri a 6—7 mil­liárd főt. Ennek élelmezési, egészségügyi, lakás-, ruházat-, vízellátási, stb. problémája és kihatása nyomasztólag nehe­zedik a ma élő emberiségre. Az egyes kontinensek növe­kedése becslések alapján szá­mokban és százalékokban a következőképpen alakul; 2000 növekedés %-ban Európa Ázsia Afrika F. Amerika L. Amerika 443 millió 1 842 millió 311 millió 215 millió 248 millió 575 millió 4 411 millió 864 millió 390 millió 760 millió 29 139 177 80 205 leírása ugyanúgy nem érdekli a Bibliát, mint a gőzgép meg­konstruálása a filozófiát A BIBLIA ELSŐ LAPJAI azt akarják meghirdetni, hogy a világot Isten teremtette és megbízta az embert, hogy „uralkodjék” benne. Ezt a hit­vallást beleágyazza az Ötestá- mentom egy elbeszélésébe. Ha ugyanis egy keleti ember kö­zölni akarja gondolatait, ak­kor elbeszél egy történetet. Minden hallgatója tudja, hogy nem az elbeszélés részletei a fontosak, hanem az a gondo­lat, ami azok mögött meghú­zódik. Ugyanígy nem szabad a Bibliát szaván fognunk a részletkérdésekben, amik le­hetnek sokszor ellentmondá­sosak is. Hogy a teremtéstör­ténetek a tudományosan meg­haladott ptolemeusi világké­pet tételezik föl, az éppoly ke­véssé zavaró mozzanat, mint hogyha ma egy természettudós a mindennapi életben, amikor tehát nem exakt tudományos meghatározásról van szó, ma­gától értetődően és a tudo­mány szemszögéből nézve rendkívül pontatlanul, napföl- keltéről és naplementéről be­szél. Miért nem szabad akkor a Bibliának ilyen naiv stílus­ban beszélnie, amely méghoz­zá nem is akar valamiféle természettudományos tan­könyv lenni?! Még az ember­nek a majomtól származása sem rendíthetné meg a terem­téstörténetnek azt az alapgon­dolatát, hogy a világ létrejöt­tében és kifejlődésében Isten döntő szerepet játszik. AKI MEG AKARJA ÉRTE­NI A BIBLIÁT, annak nem szabad előítéletekkel közeled­nie hozzá, hanem arra kell fi­gyelnie, amit valójában mon­dani akar neki. Aki ezt teszi, az csodálkozni fog azon, hogy mennyi, mai mondanivalója van a Bibliának. Csak néhá­nyat említek meg ezek közül, hogy megbiztassam az"olvasót: olvassa a Bibliát és gondol­kodjék el azon, amit olvas! • A TEREMTÉSTÖRTÉNE­TEK AZT PROFÉT ALJAK, hogy az élet ezernyi jelensé­ge mögött ott van az Isten. Az embernek uralkodnia kell a világon és nem szabad enged­nie, hogy a világ élettelen ha­talmai: a pénz és gépek, stb. erőt vegyenek rajta. A techni­Ez a népeség növekedési arány félelmetes! De vessük fel a kérdést: az emberiség népesség szaporu­latával egyenes arányban nö­vekszik a keresztyénség lélek- számaránya is? Ezen belül termézetesen az érdekel ben­nünket, hogy az evangéliku­sok is ugyanilyen ütemben szaporodnak saz egyház lélek- száma növekedésében is 150— 200%-os lesz a „robbanás"? Elképzelhető, de a realitások eddig még nem igazolták kép­zelő erőnket. Már régen rájöttek az egy­ház szociológusai, ha az embe­riség szaporodása mértani sor­ban megy végbe, akikor a ke- resztyénségé legfeljebb szám­tani sorban. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy Európá­ban, az ősi, „keresztyén konti­nensen” legjobb esetben meg­őrzi lélekszám adatait a ke- resztyénség, s a többi konti­nensen maximum, számtani sorban növeli a híveinek lé- lekszámát Ez természetesen összefügg a keresztyén hit „minőségi” terjesztésével, va­gyis-azzal a munkával, ame­lyet a misszió „lélektől lélekig” folytat. Az evangéliumhir­detéstől a keresztelés aktusá­ig, vagyis a betérésig hosszú és körülményes az út. Mármost nézzük a számok tükrében, milyen volt az evan- gélikusság helyezete a külön­böző kontinenseken. Két szám­adat egybevetésével megálla­píthatjuk, hogy 5 éves különb­séggel bizonyos növekedés mu­tatható ki: 1963 1965 növekedés Afrika 1 394 691 1 710 318 315 627 Ázsia 1 531 238 2 083 052 551 814 .Ausztrália 383 833 507 887 124 054 Európa 43 414 216 43 354 311 csökkenés uniós egyházak 21 856 860 21 856 860 É. Amerika 8 499 008 9 332 208 833 200 L. Amerika 868 548 1 070 321 211 548 77 948 394 79 914 957 L966 563 Az egyes országok adataival menet közben ismerkedtünk meg. Közéi 80 milliós összlét­számúnkat tekintve, igen elő­kelő helyet foglalunk el a vi- lágkeresztyénség ranglistáján. (A római katolikusok viszony­latban „csak” hatszor annyian vannak, mint mi, a reformátu­sok pedig feleannyian.) Ezekből a számokból azután világosan kiderül, hogy első­sorban az ún. missziói terüle­ten van az evangéükusságnak is számottevő növekedése. Af­rika, Ázsia, Ausztrália (a csen­des-óceáni szigetvilággal). Latin-Amerika területein öt éves átlagban a növekedés ará­nya 30°/o körül van. Viszont Európában csökkenés állapít­ható meg. Persze ez a 30%-os fejlődés lényegében eltörpül az említett kontinensek rop­pant embertengerében. Itt különösen szembetűnő evan­gélikuságunk szórvány helyze­te. Nem reménytelen a misszió munkája, de az arányok félel­metes volta elgondolkodtat és alázatra int bennünket. Evangélikus földrajz soroza­tunk végére értünk. Bejártuk a nagyvilágot. Láttunk, ta­pasztaltunk, elgondolkodtunk. Kalandozásunk Isten iránti hálára ébresztette szívünket. Milyen hatalmas és kegylmes övéihez az Űr! A szabaddá tett evangélium, amely 1517- ben még csak egy ágostonren- di szerzetes szívében virágzott ki, ma közel 80 millió ember „mindennapi eledele”. És ami 450 évvel ezelőtt egy kicsiny egyetemi városka falai között szólalt meg, ma öt kontinens népei között hangzik. Re­ménységgel nézünk jövendője elé. Tudjuk, hogy akik Isten szavára hallgatnak, azoknak útjait kegyelmesen igazítja. Dr. Rédey Pál kának csak annyi hatalma van, amennyit az ember ád neki! A bűnbeesés története (1 Móz 3) arról prédikál, hogy mi a bűn lényege. „Olyanok lesz­tek, mint az Isten”. Az a bűn lényege, hogy megszakítja az ember kapcsolatát Istennel. Ádámí az ember) és Éva (az élet anyja) már a bűnbeesés előtt tudják, hogy a jó és rosszt ismeretének fájáról való evés — bűn. De csak azért tudják, mert hallották. Miután azon­ban ettek a gyümölcsből, ak­kor már tapasztalatból isme­rik a rosszat: szívdobogás és lelkiismeretfurdalás tapaszta­lata ez. Ki nem élte már át ezeket? Micsoda finom meg­figyelésről tanúskodik, aho­gyan a kígyó csalogató szavát és hideg érvelését leírja, vagy ahogyan Ádám és Éva egymás- re hárítják a felelősséget: „A nő, akit mellém adtál.” Ugyan­így hárítják el a felelősséget | ma is az emberek magukról, és vádolják Istent, vagy a körül­ményeket. KAIN ÉS ÁBEL? Két áldo­zatot bemutató ember. Egy­formán meghallgatásra vár­nak. És akkor azt tapasztalják — akár belső megbizonyoso­dás, akar a felszálló füst ré­vén, a Biblia nem mondja meg, hogyan —, hogy Isten nem egyformán kezeli őket. Mert Isten szemében ég és föld kü­lönbség van a két ember és szándéka között: az egyiknél jóakarat van a kegyes imád­ságban, a másiknál pedig go­nosz szándék szunnyad. Az el­ső bűnbeesést most követi a második és Isten tudja ezt. Ezért mondja Káinnak: „...a bűn az ajtó előtt leselkedik, és rád van vágyódása”. Lé­nyegében tehát egy második bűnbeesés-történetről van itt szó. Az első történetnek (1 Móz 3) ez lehetne a felirata: „Em­ber, hol vagy?” A másodiké pedig. (1 Móz 4): „Ember, hol van a testvéred?” Az első a vallásos bűnbeesés, a második a szociális bűnbeesés, mert az első az Istennel való közössé­get szakítja szét, ez a második az embertárssal való kapcso­latot tépi szét erőszakos mó­don, tehát végső soron a Te­remtővel. Az első bűnbeesés következtében megindult a láncreakció, mely végül is a mélységbe taszítja az emberi- sé§ct«, D. ár. Pálfy Miklós A gondolat dicsérete A gondolat jobb mint a sző Rugalmasabb, hajlítható Pehelykönnyű lágy fuvallat Vitorlája vágy, sugallat Tisztító tűz, mely felhevít Magasba-mélyre elrepít S ameddig magamba zárom A legőszintébb barátom. Sokfelé kísért, megejtő Rosszat-jót egyaránt sejtő De mindig simább felület A szónál, mely torz vetülefc Az igazságot nem lehet Staniolba csomagolni! Pedig úgy vagyunk emberek. Ha tudunk igazat szólni! Ügy beszélni, ahogy érzek Nem könnyű, vallani félek! Bár simítnák el a ráncot A szavakkal való táncok! De elmélyítik —■ jól tudom! - Ezért jobb, ha meggondolom, S csak azután kezdek szólni Szeretettel adagolni! Sárkány András 25 ÉVES A BIBLIÁT ANÄCSOK VILÁGSZÖVETSÉGE 25 évvel ezelőtt, 1946. május 9-én határozták el Haywards Heathban 12 ország küldöttei a Bibliatanácsok Világszövetsé­ge megalakítását. A Világszö­vetség évi költségvetése jelen­leg eléri a 30 millió nyugatné­met márkát. A legutóbbi 10 év alatt bibliai iratok terjesztésé­ben az évi példányszám 35 millióról 150 millióra ugrott. Gondoskodik a Világszövetség a különböző kisebb afrikai, ázsiai és latin-amerikai nyel­vekre történő fordításról is. (epd) BACH ESTÉK AZ ORSZÁGOS A VARBAN EVANGÉLIKUS Június 25-én könyvtár és július 2-án kéri kedves Olvasóit, pénteken este fél 7 órakor az egy hónapnál régebben a TIT rendezésében kikölcsönzött könyveket orgonaest lesz szíveskedjenek a Bécsikapu téri június—július hó folyamán templomban. visszajuttatni a könyvtárba A fúga művészete (Bp., VIII., Üllői út 24.1. em. Orgonái: PESKŐ GYÖRGY A könyvtár Előadó: Várnai Péter augusztus X-tő! 31-lg Jegyek ára: 12,— Ft. nyári szünetet tart. Pimen az Orosz Ortodox Egyház új pátriárkája Az egyházak életében mindig nagy jelentőségűek a zsinatok, hiszen az itt hozott döntések' hosszú időre meghatározzák ázi egyház útját és szolgálatát Ilyen döntő tanácskozásra gyűlt össze az Orosz Ortodox Egyház országos zsinata május 28-án Zágorszkba, a Szentháromság-Szergij kolostorba. A zsinaton az Orosz Ortodox Egyház közel 300 hivatalos küldöttén kívül szinte valamennyi ortodox egyház képviseltette magát, de más egyházak és egyházi szervezetek képviselői is jelen voltak. A Keresztyén Békekonferencia képviselői között ott volt dr. Bartha Tibor református püspök is. A zsinaton — azonkívül, hogy megtárgyalták az egyház szol­gálatának, valamint az egyházközi kapcsolatok aktuális kérdé­seit — megválasztották az elmúlt év áprilisában elhunyt Alexi j pátriárka utódát. A választás Pimen moszkvai metropolitára esett, aki Alexij pátriárka halála óta, mint pátriárkái helynök az Orosz Ortodox Egyház életét irányította. Pimen, az Orosz Ortodox Egyház 14. pátriárkája 61 éves. Életének és szolgálatának útja kezdettől fogva felfelé irányuló ívet mutatott. Noginszkban, a moszkvai kormányzóságban szü­letett 1910-ben. Középiskoláinak elvégzése után 17 éves korá­ban (1927) lépett be a szerzetes rendbe. 20 éves korában (1930) szentelték lelkésszé. Szolgálatát a moszkvai gyülekezetekben kezdte. A második világháború után Muromban, Ogyesszában és Rosztovban szolgált, az utóbbi városban, mint püspöki tit­kár. 1950-ben archimandritává nevezték ki, majd rövidesen Alexij pátriárka vette maga mellé, s rábízta a zágorszki Szent­háromság-Szergij kolostor ügyeinek intézését. 1957-ben, 47 éves korában szentelték püspökké. Ogyessza, majd Moszkva püspöki helytartója lett. 1961-ben érsekké nevezték ki és meg­bízták a Moszkvai Pátriárkátus igazgatási ügyeinek intézésé­vel. Még ebben az évben leningrádi metropolita lett, 1963 óta pedig Kolomea és Krutyec metropoütája és Alexij pátriárka legbensőbb munkatársa. Belső egyházi szolgálata mellett — mely elsősorban egyház­igazgatási, liturgiái és lelkészképzési ügyek intézése volt — te­vékenyen részt vett az Orosz Ortodox Egyház békeszolgálatá­ban. Tagja a Szovjet Béketánácsnak, valamint a Béke-világ- tanácsnak, amelynek munkájában vezető szerepet tölt b«, Munkásságáért több egyházi és világi kitüntetést kapott. Kül­földi útjai közül az 1964 évi dániai útját említjük meg, amikor a Westergaard-Madsen dán prímás püspök meghívására Dá­niában tartózkodó delegációt vezette. Az új egyházfő ünnepélyes beiktatása június 3-án volt a moszkvai Jelokovszkij katedrálisban, trónralépése és megkoro­názása pedig június 6—7-én, az ortodox egyház pünkösdjén zajlott le a zágorszki Szentháromság-Szergij kolostorban. Mindkét alkalmon számos külföldi vendég vett részt és köszön­tötte az Orosz Ortodox Egyház új főpásztorát. Pimen szerzetesi név, mely a görög poimén szóból szárma­zik, s azt jelenti: pásztor. Pimen pátriárka életére és szolgála­tára úgy kérjük Isten gazdag áldását, hogy a szó legnemesebb értelmében az Orosz Ortodox Egyház főpásztora lehessen. Or. Selmeczi János Egyházunk megbecsülése a Lutheránus Világszövetségben Az evíani világgyűlés (1970) tapasztalatai nyomán a Luthe­ránus Világszövetség megkezd­te munkája és egész szerveze­te újjáformálását A Géniben felállított 3 osztály (Egyházi együttműködés, Tanulmányi Osztály és Világszolgálat Osz­tály) munkatársakat keresett a 82 tagegyház profeszorai és lelkészei között. A Magyarországi Evangéli­kus Egyház elnöksége dr. Nagy Gyula professzort hozta javaslatba, azzal a megjegy­zéssel, hogy dajta kívül több más professzort és lelkészt tud még ajánlani hasonlóan jó teológiai felkészültségük és az egyházban végzett szolgá­latuk alapján. E javaslatok alapján érte egész egyházun­kat az a megbecsülés, hogy a Tanulmányi Osztály dr. Nagy Gyulát hívta meg Genfbe, a Világszövetség központjába. Feladata — a meghívás sze­rint — az lesz, hogy az LVSZ tagegyházainak életét — el­sősorban a teológiai képzést és magasabb fokú nevelést szembesítse a mai világ új kérdéseivel, felhasználva eb­ben az egyház és társadalom kapcsolatai területén szerzett szocióletikai szakismeretei t. Feladata körébe tartozik az LVSZ ösztöndíjas programjá­nak segítése is. A genfi megbízatás 3 évre szól. Ez idő alatt dr. Nagy Gyula professzor félévenként 2—2 héten keresztül tart majd előadásokat a budapesti Teo­lógiai Akadémián. Egyházunk számára öröm, hogy teológiai munkánkat kül­földön is megbecsülik és ez­zel együtt öröm az is, hogy dr. Nagy Gyula professzor világ- viszonylatban is kamatoztat­ni tudja majd egyházunk teo­lógiai felismeréseit. Legyen áldás genfi munkáján! Heten voltak..» „Heten, mint a gonoszok” — szokták mondani. Itt azonban ez nem áll. Heten voltak s tudom Isten előtt nagyon ked­vesek! A történet Adorjánházá»a visz minket. Veszprém megyé­ben van s Csögle fiiiá ja. Ez az ország első olyan gyülekezete, ahol egy „tisztelendő néni” teljesít önálló szolgálatot: Ko­vács Etelka. 7 konfirmandusa volt e kis filiában 4 leány és 3 fiú. Szombatonként a konfir­mandusok otthonában tartotta az órát. Türelmetlenül állt a csöglei autóbuszmegállóban, késett a járat. Jó órás késés­sel érkezett meg. Szomorúan indult a ház felé arra gondol­va, hogy a gyermekek már bi­zonyára elunták a várást és hazamentek. Ahogy a ház ab­lakaihoz ért, bent nagy mo- corgás, beszéd, majd felhang­zik az ének: „A keresztfához megyek ...” Könny szökött a tisztelendő néni szemébe, ami­kor meghallotta. A gyerekek nagy örömmel, boldogan kö­szöntötték. „Gyerekek nagyon örülök, hogy megvártatok” — mondta a tisztelendő néni. „Megtartottuk ám az órát!” — mondják kórusban a gyerekek. „Hogyhogy?!” — hangzik a kér­dés. Mint eső után a megduz­zadt patak, úgy ömlött a boldog beszámoló: „választottunk egy papot. Mindenki felírt egy ne­vet a cédulára s aki a legtöbb szavazatot kapta, az lett a pap. Kikérdezte a leckét, éne­keltünk s feladta a követke­ző részt...” Nem csoda, ha a tisztelendő néni ezek után szólni sem tudott. 10 évig magam is olyan gyü­lekezetekben szolgáltam, ahol filiák és szórványok is voltak. Nem egyszer közlekedtem én is kerékpárral egy defekt miatt megkésve, nyugtalan lelkiis­merettel az istentiszteleti hely felé, vajon megvártak-e? Volt nekem is sok boldog percem, amikor hűségesen kitartó hí­veim nem nézve az órát, meg­vártak. De emlékszem olyan­ra is, amikor a türelmetlenség szértszórta a kis gyülekezetét s nem akadt közöttük „pap”, aki elvégezte volna a szolgála­tot. Filiákban, szórványokban, maroknyi kis csapatok, kik kémlelitek türelmetlenül az utat, melyem papotokat várjá­tok, szerezzetek neki hasonló örömöt, ha késne — önhibá­ján kívül — s nyugtalanul sietne felétek, vigasztaljátok meg: „választottunk magunk közül »-papot« és megtartottuk az istentiszteletet...” Sernád ÍTbee

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents