Evangélikus Élet, 1970 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1970-05-17 / 20. szám
Veszélyes játék a tűzzel A békeszerető emberek az utóbbi hónapokban aggódó reménységgel figyelték a Vietnamból érkező híreket: kivonulnak-e az amerikai csapatok Vietnamból — amint azt Nixon elnök ígérte —, s ezzel véget ér a vietnami nép kálváriája, vagy pedig a háború „vietnamizálása” ürügyén tovább folyik a veszélyes tűzfészkek kiterjesztése, s ezzel együtt a délkelet-ázsiai népek szenvedése? Sajnos, az elmúlt napok eseményei arról tanúskodnak, hogy az utóbbi vált valóra. A világ közvéleménye, a békeszerető emberek megdöbbenten vettek tudomást a sajtójelentésekből, hogy április 30-ról május 1-re virradó éjszaka az amerikai fegyveres erők a dél-vietnami bábrendszer csapataival együtt betörtek a szomszédos, semleges Kambodzsa területére. Tehát nem az történt, hogy az amerikai csapatok kivonulnak Vietnamból — s ezzel megszűnik a háború Délkelet-ázsiában — hanem éppen az ellenkezője: az amerikaiak Vietnam és Laosz után egy harmadik államra, Kambodzsára is kiterjesztették agressziói ukat. Nixon elnök az agressziós lépés előkészületeiről azzal igyekezett elterelni a közvélemény figyelmét, hogy bejelentette: 150 ezer amerikai katonát kivon Dél-Vietnamból (a 427 ezerből!!). A kambodzsai agressziót pedig azzal indokolta meg, hogy erre a dél-vietnami amerikai fegyveres erők biztonsága érdekében van szükség, s ezáltal szeretné meggyorsítani a vietnami háború befejezését. Az eredmény persze ennek éppen az ellenkezője: a hír hallatára Dél-Vietnamban újabb erővel lángoltak fel a harcok, s az Egyesült Államok megszegvén ígéretét, bombatámadást intézett a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe ellen is. A kambodzsai agresszió igaza oka az, hogy az Egyesült Államok minden eszközzel igyekszik megakadályozni a délkeletázsiai népek demokratikus fejlődését és szabadságmozgalmát. Ezért működött közre Szihanuk kambodzsai államfő uralmának megdöntésében. S amikor látta, hogy a kambodzsai nép ellenállása és szabadságmozgalma miatt Lón Nol bábrendszere Kambodzsában veszélybe került, vállalva a „nemzetközi csendőr” szerepét fegyveres beavatkozással igyekszik rákényszeríteni a kambodzsai népre akaratát. A harc kimenetele nem kétséges. Ha az Egyesült Államok egy fronton nem tudott győzni, hogyan szerezhetné meg a győzelmet három fronton: Vietnamban, Laoszban és Kambodzsában? A délkelet-ázsiai népek szívós harcban előbb, vagy utóbb megszerzik függetlenségüket. De addig sok ártatlan ember, köztük gyermekek és nők vesztik életüket Nem is szólva arról, hogy az agresszió kiterjesztése nagyon veszélyes játék a tűzzek Mert minél nagyobb területre terjed ki a délkeletázsiai agresszió, annál nagyobb a veszélye annak, hogy a helyi háború nemzetközi konfliktussá válik, amely nemcsak Ázsiát, de egész földünket háborúba sodorhatja. Ezért tiltakozik a nemzetközi közvélemény a szocialista és nyugati országokban, sőt az Egyesült Államokban is egyaránt olyan felháborodottan a kambodzsai agresszió ellen. Ezért csatlakozunk a tiltakozáshoz mi hivő emberek emberek is, hogy az Egyesült Államok kormánya minél előbb arra kényszerüljön, hogy abbahagyja ezt a nagyon veszélyes játékot a tűzzel. Dr. Selmeezi János A Magyarok Világszövetsége elnökségi üléséről ad hírt a Magyar Hírek április eleji száma. Az ülésen az előző évi munka jelentését hallgatták és vitatták meg, valamint az 1970. évi munkatervvel foglalkoztak. A vitában részt vett D. Káldy Zoltán püspök is, a Magyarok Világszövetsége elnökségének tagja, akinek riportképét is közli a lap. Az ülés foglalkozott a Szent-Györgyi Albert Amerikában élő Nobel-dfjas világhírű magyar tudóst ért provokáció hírével is. „A Magyarok Világszövetsége az eléggé el nem ítélhető incidens alkalmából legteljesebb együttérzéséről és megbecsüléséről biztosította Szent-Györgyi Albert professzort és mindazokat, akiknek szívében él a szülőföld széretete és a haladás gondolata” — szól a híradás. íj szlovák evangélikus püspök Egyházunk útja és teológiája Keresztyénség és humanizmus A mai ember és az emberiség a tudományos és technikai csúcsteljesítmények korában él és a ml világunk nagymértékben veszélyeztetett világ. Nem a tudomány és technika szédületes előretörése a veszélyeztetettség forrása, se nem az atomtitok megismerése, hanem az embertelen, felelőtlen, erkölcsi gátlástalanság veszélyezteti a világ életét és emberi nemünk fennmaradását. Az embertelenség mindenféle formájának leküzdéséért harcol korunk vezérlő eszméje, a humanizmus. Az emberiségért érzett felelősség az alapja és célja a világ népeit fenyegető veszedelmek kiküszöbölése, hogy ezáltal emberivé tegye az életet Földünkön. Ez az emberséges gondolkodásmód egy közös táborban egyesíti, világnézetre való tekintet nélkül mindazokat a haladó embereket. akik felelősséget éneznek a világ sorsáért. Arra a kérdésre kell feleletet adnunk, hogy mi keresztyének, hogyan tudunk együtt élni és együtt dolgozni nemcsak a világ keresztyénségével, hanem az emberiség nagyobb felével, amely nem keresztyén, a humanizmus eszméinek megvalósításáért? Krisztushitünkből fakadó pozitív feleletet adhatunk erre a kérdésre. Jézus Krisztus igaz embersége a szilárd alapja annak az állásfoglalásnak, hogy az egyes keresztyén éppúgy, mint az egyház, felelősséggel tartozik a világért, nemcsak annak üdvösségéért, hanem földi életéért és sorsáért is. Jézus emberré létele a bizonysága annak, hogy Isten és az embervilág között nincs eredeti és végleges ellentét, mert Jézus teljes sorsközösséget vállalt az emberrel. Nem uralkodni jött, hanem szolgálni és életét adta az emberiségért. Ennek a felismerése mozdítja ki az egyházat minden kegyes elzárkózottsá- gából és arra kötelez minket, hogy tudjunk együtt küzdeni más világnézetű emberekkel az igazi emberség megvalósításáért. De fennáll az a veszély, ha Krisztus igaz emberségét nem PÜNKÖSD Piros pünkösd napján Szép suhanó szárnyon: Szállj át fehér galamb, Szentlélek galambja, Az egész világon. Béke legyen szárnyad Mindenik csapása, Hogy szív, ha hitetlen, Lélek békületlen: Legyen békessége, Legyen gyógyulása! Piros pünkösd napján Templomodba jöttünk És egyakarattal, Egy szívvel, lélekkel Tehozzád könyörgüník-: Küldd el, édes Atyánk, A te Szentlelkedet, Hogy egyetértésben, Igaz szeretetben Forrjon végre össze Ez az egész világi Mint első pünkösdkor Az apostolokra, Töltsd ki, Atyánk, meet is A te Szentlelkedet Kgybegyűlt nyájadra. Szeretet hassa át A má szíveinket, Engedd, hogy szomjazzak És buzgón hallgassuk A te szent igédet, Mely megtarthat minket. Adj békét, Istenünk, A népek szívébe, Fűzze őket össze Kölcsönös szeretet, Gyűlölet helyébe. Kormányozd Lelkeddel Mit alkottál, Atyánk. Viseld gondjainkat, Gyógyítsd bajainkat, Bocsásd meg bűnünket, Légy kegyelmes hozzánk! hangsúlyozzuk, hogy egy hamis keresztyén kizárólagosság, önteltség alapján csak a keresztyén humanizmust ismerjük el igazinak. Ez az erkölcsi felfogás megejtően keresztyéninek látszik, de gyökereiben hamis. Isten igazságosságát és Krisztus békéjét helytelenül alkalmazza a világ életére. Azt tartja, hogy világi béke és igazságosság krisztushit nélkül nem lehetséges. Csak akkor valósulhat meg, ha minden ember megtér. Eszerint az egyháznak egyetlen feladata van: az emberiség Krisztushoz térítése. Ez a felfogás utópisztikus, irreális és igeellenes, mert nincs ígéretünk arra, hogy az egész világ Krisztushoz tér. A másik veszély, ami ebből a hamis teológiából származik az, hogy a keresztyének ragadják magukhoz a vezetést és így valósítsák meg az igazságosságot és a békét a Földön. Ez az elképzelés a „szolgálat köntösébe” kívánná bújtatni az egyházat kísértő világuralmi törekvéseket. Az ilyen humanizmusnak alapvető tévedése az, hogy megfeledkezik a teremtés és gondviselés valóságáról és figyelmen kívül hagyja Istennek az emberi szívbe írt törvényét. Krisztushitünk nem homályost tja el azt az igazságot, hogy a nem hivő embernek is van fogalma az igazságosságról, jogról, békéről és emberségről. A teremtő Isten alkotta így az emberi szívet. Az kétségtelen, hogy nem minden ember ismeri fel külön és egyformán a szívébe írt törvényt, de az emberi közösségben, egymással folytatott vitában felismeri életének alaptörvényét, ha az Alkotót nem ismeri. Ez a tény alázatosságra tanít minket, hogy ne gondoljuk egyedül a keresztyének a humanizmus megvalósítói. A megigazulásról szóló lutheri tanítás is megóv minket attól, hogy fölénnyel tekintsünk embertársainkra. A meg- igazult ember igaz és bűnös egyszerre. Ez a felismerés arra tanít, hogy nem emelhetjük magunkat többi embertársunk fölé. Az igazán hivő ember alázatos, mert tudja, hogy o is bűnös, mint többi embertársa. A farizeus és vámszedő példázatában Jézus méltán ítéli el a farizeus önhitt, másokat megvető, fölényes magatartását. Krisztus szolgáló szeretete és igaz embersége arra kötelez minket, hogy Urunk nyomában haladjunk. Ezért vállaljuk az emberiség közös gondjainak megoldásáért való fáradozást és alázatosan, fölényességtől mentesen együtt tudunk dolgozni más világnézetű embertársainkkal az igaz emberség megvalósításáért. Részt vállalunk mi is abban a világméretű küzdelemben, melynek célja az emberiség egységének megvalósítása, a faji megkülönböztetés megszüntetése, a fejlődésben elmaradott népek felemelkedése, az igazságos béke megvalósítása és egy igazságosabb társadalmi rend kialakulása. Ebben a harcban minden erőre szükség van. A humanizmus világméretű haladó táborára is és a Krisztushoz hű keresztyénekre is, hogy az emberiség nagy családjának az élete igazságos, békés és emberhez méltó legyen. Garami Lajos Nincs egy tuent azoknak a leveleknek a száma, amelyeket a szerkesztő három év alatt névtelenül kapott. A nevesekre is alig győzi időhiány miatt a válaszadást. A névtelen leveleknek azonban külön klasszikus helyük van: a papírkosár. A szerkesztő a levélolvasást a végén kezdi: ki írta. Ha névtelen a levél, akkor is elolvassa — azzal az alapvető meggyőződéssel, hogy a levélben foglaltak igazságával baj van. Ebben a meggyőződésében a levél elolvasása során rendszerint meg is erősödik. Válaszolni nem tud rá, mert a levélíró gyáva volt — nem arra, hogy az általa felvetett problémákkal együtt küzdve megbirkózzék —, hanem arra, hogy szembenézzen állításai hamis, sokszor kifejezetten rosszindulatú, hazug voltával. Ezért vágja el a lehetőségét annak, hogy szóba lehessen vele állni. Azt persze nem veszi észre, hogy kár a papírért. A papírkosárban is kár érte, mert a Tüker-alágyújtós több meleget ad, mint ezek a levelek. Azok legalább „alágyújtanak”. Ezek csak senyvednek, elpenészlenek. Nem így annak a két fiatalnak a napokban érkezett levele, akik levelező társ keresésének kérésével és javaslatával fordultak a szerkesztőhöz. Igényük tisztán és megszívlelendőn cseng, de hát — fiatal barátaim — rendszeresen levelezni névtelenül: ennek ma még leküzdhetetlen technikai akadályai vannak. GUSTAV ADOLF DANELL a nemrég nyugalomba vonult svéd dómprépost, aki a két világháború között Sopronban is tanult stipendiánsként, a szabad hitvalló egyház körvonalait vázolja fel svéd területen — vélekedik a finn Sana — amikor a Nya Vak tarén lap hasábjain többek között ezt írja: „a népegyházi forma porrá őrlődik”. A siófoki konferencia mérlege Lapunkban beszámoltunk arról, hogy Siófokon ülésezett az Európai Egyházak Konferenciája nagygyűlésének előkészítő bizottsága. A feladat az volt, hogy az 197L tavaszán, a dániai Nyborgban tartandó Európai Egyházak Konferenciája nagygyűlését tartalmilag készítsük elő. Williams főtitkár a tartalmi előkészítés céljából 52 oldalas dokumentumot készíttetett. Ennek megtárgyalása és átdolgozása képezte a siófoki konferencia főfeladatát. Az előkészítő anyag első része az európai egyházak elé táruló feladatokat vázolta, a második ennek teológiai alapvetését adta meg, a harmadik körvonalazta az egyházak békevédelmi, társadalmi feladatait. AZ EURÓPAI BÉKE ÉS BIZTONSÁG ügyében elhatározták, hogy felveszik a dokumentumba a magyar résztvevők által előterjesztett javaslatokat. D. dr. Ottlyk Ernő püspök a siófoki konferencia megnyitásakor mondott köszöntésében felolvasta a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa elnökségének levelét E levél 3. pontja foglalkozott az európai béke és biztonság ügyével. Ez a pont került be az előkészítő anyagba, amely így hangzik: „Az egyházak szolgálatának, de általában a társadalom életének is átfogó kerete az európai béke ügye. Atomháborúban, vagy súlyos európai feszültségek között az egyházak minden szolgálata veszélyeztetve van. Ezért az európai egyházak szélesebb értelemben vett diakóniájából külön kiemeljük az Európa békés jövendőjéért végzett egyházi szolgálat jelentőségét. Ismeretes, hogy napjainkban államközi és diplomáciai síkon milyen sok esemény történik, és nagy erőfeszítés folyik, hogy kontinensünk biztonságát megszilárdítsa és az európai népek együttélését biztosítsa. Ennek a reménykeltő fejlődésnek a figyelmen kívül hagyása egyszerűen hitelvesztetté tenné az európai egyházak szolgálatának értelmét. Meglátják-e az európai egyházak az „idők jeleit”, mai nagy lehetőségeiket és elkötelezettségüket az ezen a téren való, odaadó szolgálatra ?” A BUDAPESTI FELHÍVÁS által kezdeményezett összeurópai kormányértekezlet gondolata szintén magyar kezdeményezésre kerül be a dokumentumba. Dr. Nagy Gyula professzor által előterjesztett javaslat is elfogadást nyert, amely így hangzik: „Az európai egyházak véleménye szerint a tárgyalások módszere az egyedüli út az európai biztonságot veszélyeztető kérdések megoldására; ezért szükségesnek tartják az összeurópai kormányok értekezletének összeülését, azzal a céllal, hogy az európai blokkok rendszerét közös globális biztonsági rendszer váltsa fel. Hasonlóan szükségesnek tartják a lefegyverzési tárgyalások folytatását és a közvélemény mozgósítását e célok érdekében.” A TÖMEGPUSZTÍTÓ FEGYVEREK minden fajtáját elítéli az előkészítő anyag, amely részletesen, 9 oldal terjedelemben foglalkozott az európai egyházak béke iránti felelősségével. Többek között ezt olvassuk a dokumentumban: „Keresztyének és nem keresztyének közös békefrontban lépjenek fel, hogy a hadicselekmények az égető pontokon korlátozódjanak, majd teljesen megszűnjenek, s a vérontás és az értelmetlen rombolás véget érjen. Ez különösen is érvényes Vietnamra, Laoszra, Közel- Keletre”. A NÉMET KÉRDÉS ügyében az európai status quo-t, a határok tiszteletben tartását, a következőkben körvonalazza a dokumentum: „A status quo azt jelenti, hogy valamennyi európai állam viszonyát a nemzetközi jog alapján, a kölcsönös együttműködés szerint kell rendezni, az állami szuverénitás, a területi sérthetetlenség, az államhatárok érinhe- tetlensége, a más államok belső társadalmi viszonyaiba való be nem avatkozás elvei alapján” (112. pont). AZ EURÓPAI ÁLLAMKÖZI SZERVEZETEK fejlesztése is segíti a nemzetközi együttműködést és a népek barátságát. Erre nézve az anyag ezt írja: „Az ENSZ munkája, osztályait és munkaágait beleértve, lényeges segítség a béke védelme és a társadalmi igazság munkálása érdekében. Támogatnunk kell az ENSZ gazdasági bizottsága európai ágának kifejlődését. Ez érvényes az európai atomenergia bizottságra is, amely Bécsben működik”. EZ AZ ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG átdolgozásra fog kerülni a siófoki konferencián elhangzott javaslatok, szempontok, kiegészítések szerint, majd javított kiadását nyomtatásban megküldik az Európai Egyházak Konferenciája tagegyházainak, hozzászólás végett. Az előkészítő bizottság ülésén jelentkező pozitív tendenciák arra bíztatnak, hogy az Európai Egyházak Konferenciája szolgálatát változatlanul fontosnak tartsuk, s abban szolgálatunkat erősítsük. ÖT VITACSOPORTOT hoznak létre 1971- ben Nyborgban, amelynek címei alkalmat adnak pozitív nézetek kifejtésére. Az első vitacsoport a mai szituációban való szolgálattal, a második a keresztyének mindennapi magatartásával, a harmadik a keresztyének társadalmi feladataival, a negyedik a béke európai és világméretű kérdéseivel, az ötödik a jövő feladataival foglalkozik. Palotai Sándor szabad- egyházi elnök javaslatára hozták létre a negyedik számú vitacsoportot, amelynek feladata kifejezetten a béke és az európai biztonság kérdésével való foglalkozás. A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA fogadást adott az Európai Egyházak Konferenciája tartalmi előkészítését végző bizottság tiszteletére. Ezen dr. Bartha Tibor, református püspök, az ökumenikus Tanács elnöke üdvözlő beszédében kifejtette, hogy amint az egyházak általában kötelességüknek vallják a béke ügyében való részvételt, úgy ez kontinensünkre nézve az európai béke és biztonság ügyének támogatását tartalmazza. az Állami egyházügyi hivatal első elnökhelyettese, Miklós Imre, fogadta az előkészítő bizottság elnökét, Wilm, nyugatnémet prézeszt, és Williams, főtitkárt, Ottlyk püspök kíséretében. A MAGYAR PROTESTÁNS EGYHÁZAK jó együttműködését is tükrözi a siófoki konferencia. Ez mutatkozott meg mind a teológiai összhangban, mind a konferencia szervezési munkálataiban. Kovách Attila, református külügyi osztályvezetőnek volt ebben jelentős szerepe. REMÉNYSÉGGEL tekintünk az Európai Egyházak Konferénciája további gyűléseire. A legközelebbi elnökségi és tanácsadó bizottsági ülés május végén Hollandiában lesz, az 1971-es tavaszi nagygyűlés előtt pedig az elnökség októberben Romániában jön össze, hogy megtegye az előkészülethez szükséges lépéseket. D. dr. Ottlyk Ernő 1969. december 7-én és 14én tartották a szlovákiai evangélikus egyház Keleti Egyház- kerületének gyülekezeteiben a szavazást az új püspök személyére. A szavazatbontó bizottság január 7-én, Pozsonyban ült össze, s munkájáról az Egyetemes Tanácsnak január 13-án tett jelentést, mely megállapította a szavazás törvényességét, s kihirdette annak eredményét. A szavazatok többségét Julius Filo lelkész a tátrai egyházmegye esperest kapta. Az első vers Szabolcska Mihálytól, a többi Gerengay Páltól
