Evangélikus Élet, 1970 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1970-04-26 / 17. szám
I E n e k e I j e I e k! Az egyházi esztendő meg-megújuló körforgásában megint elérkeztünk Cantate vasárnapjához. Elnevezését a 98. Zsoltár 1. versétől kapta: „Énekeljetek az Úrnak új éneket, mert csoda dolgokat cselekedett.. Nem tartozik a kiemelkedően nagy ünnepeink közé. Mondanivalója: — „Cantate”, „énekeljetek” — sokszor hallott, megszokott felszólítás. Hiszen „éneklő egyház” vagyunk, és valóban énekelünk is templomban, bibliaórán, családban. Mégis jó megállni ma egyházi éneklésünknél. Mert úgy van az, hogy szokásaink sokszor gépiessé, értelmetlenné lesznek. Mit jelenthet a mai modern embernek az Ige felszólítása: énekeljetek! Hiszen sokszor úgy érezzük, hogy elviselhetetlen számunkra az éneklés és zene zsarnoki uralma. Otthonainkban — különösen, ahol fiatal gyerekek vannak — rádió, lemezjátszó, magnó egymást váltogatják, azután az utcán, a villamoson vagy vonaton megint csak elkísér a rádió hangja. Hát kell nekünk az egyházban is az éneklés? Nem inkább csendet kívánnánk? Az egyházi zene, az ének ajándék a mai ember számára. Ez a zene csendet teremt. Hogyan? Amikor ideges, nyugtalan vagy — amikor a legkevésbé sem természetes, hogy énekelsz —, próbáld csak meg és énekelj! Az éneklés Luther Márton szerint: elűzi az ördögöt. Az éneklés imádság Istenhez, melynek áldása visszahat az éneklőre. Vagy a gyülekezetben is, amikor felcsendül az ének, összekapcsolja az egyes tagokat, megszűnik a torzsalkodás, az irigykedés, csak egyetlen nagy harmónia létezik. így kapcsolja össze az éneklés láthatatlanul is egy nagy egységbe a világ ösz- szes gyülekezeteit. Sőt, itt az éneklésben találkozunk az üdvözöltek seregével, akik Isten színe előtt éneklik a Bárány énekét (Jel 15, 3). Énekeljetek! örömben, bánatban, szenvedésben, hálaadásban! Meg fogjátok tapasztalni, amit a zsoltáros mond: „csoda dolgokat cselekszik az Űr.” A legnagyobb csoda az lesz, amikor észreveszed, hogy immár nem azért énekelsz, mert az szép szokás, hanem, mert belső kényszer, szükséglet. Cantate vasárnapja hú sv ét és pünkösd közt van. Kell, hogy a nyitott sir feletti öröm dicsérő éneket adjon ajkunkra, kell, hogy a Szentlélek elnyeréséért is buzgó énekléssel könyörögjünk. És ez a vasárnap a természet újraéledésének, a tavasznak legszebb időszakára esik. Virágok fakadnak, madarak dalolnak, az egész teremtettség Isten csodáiról beszél. Nyisd rá szemedet erre a csodára, és nyisd meg szívedet és ajkadat ú j énekre! Gáncs Aladár Az Európai Egyházak Konferenciájának bizottsági ülései Magyarországon Aprilis 13—17. napjain jelentős ökumenikus tanácskozásra került sor Siófokon. Az Európai Egyházak Konferenciájának következő nagygyűlését előkészítő bizottságok ülésén több mint húsz külföldi részvevő volt jelen Európa különböző országaiból. A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának elnöksége — a személyes találkozás alkalmai mellett — levélben köszöntötte a külföldi vendégeket. Az írás méltató szavakkal emlékezett meg arról, hogy az Európai Egyházak Konferenciájának soron következő nagygyűlése a keresztyén szolgálat kérdéseivel foglalkozik. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy a Magyarországon tartott tanácskozás nagy jelentőségű nemcsak az előkészítés alatt álló nagygyűlés, hanem ezáltal az európai ökumenikus kapcsolatok alakulása szempontjából is. A levél ráirányította a figyelmet arra a szolgálatra, amelyet az egyházak az európai béke és együttműködés ügyéért végezhetnek. Az Európai Egyházak Konferenciája következő nagygyűlését (Nyborg VI.) 1971. április 26—május 3. napjain tartja a dániai Nyborgban. E nagygyűlés tartalmi és szervezési előkészületeivel foglalkoztak az Európai Egyházak Konferenciájának azok a bizottságai, amelyek a Magyar- országi Egyházak Ökumenikus Tanácsa meghívása alapján április 13. és 18. között a siófoki Napfény'szállóban tartották üléseiket. A tanácskozásoikra az előkészítő bizottságok tagjai számos európai országból (Ausztria, Csehszlovákia, Dánia, Francia- ország, Nagy-Britannia, Német Demokratikus Köztársaság, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Románia, Svájc, Svédország, Szovjetunió) érkeztek. A bizottságok munkájában magyar részről részt vett D. dr. Ottlyk Ernő evangélikus püspök, az ökumenikus Tanács alelnöke, az EEK egyik elnöke, Palotay Sándor a Szabadegyházak Tanácsa elnöke, az Ökumenikus Tanács alelnöke, dr. Nagy Gyula evangélikus teológiai professzor és Kovách Attila, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája Külügyi Osztályának vezetője. Április 16-án az ökumenikus Tanács Siófokon fogadást adott a bizottságok magyarországi ülése alkalmából a tanácskozások részvevői tiszteletére, amelyen megjelentek az ökumenikus Tanács elnökségének tagjai és az Állami Egyházügyi Hivatal képviselői is. KÉSZ AZ ÚJ ANGOL NYELVŰ BIBLIA Az Ötestámentom megjelentetésével március 16-án lezárult a Biblia modem angol nyelvre fordításának a folyamata. Az Üjtestámentomból, mely már 1961-ben megjelent, eddig 7 millió példány kelt el. Az Ötestámentom fordítására jellemző, hogy a fordítók nem ragaszkodtak mereven a héber szöveghez (bebnaizmusokhoz!), inkább a körülírást választották, hogy az eredeti héber szöveg értelmét kihámozzák. 25 évig tartott az ótestámen- tomi fordítás elkészítése, aminek az a magyarázata, hogy a tudományos kutatás eredményeinek a feldolgozása nem képzelhető el korábban és így magának a fordításnak a lezárása sem. Hűség és szeretet — D. dr. Ottlyk Ernő püspök köszöntése — Lapunk két héttel ezelőtti számában már örömmel adtunk hírt arról, hogy D. dr. Ottlyk Ernőnek, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspökének hazánk felszabadulásának 25 éves évfordulója alkalmából a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. — Ezzel egyidejűleg kapta meg Ottlyk püspök a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet is. Múlt heti számunkban beszámoltunk arról az ünnepi fogadásról is, amelyet az Állami Egyházügyi Hivatal adott a kitüntetett egyházi személyek tiszteletére, ahol is Miklós Imre miniszterhelyettes, az Állami Egyházügyi Hivatal első elnökhelyettese köszöntötte a kitüntetetteket. Április 12-én délben D. Kál- dy Zoltán püspök vezetésével közvetlen munkatársak, teológiai tanárok és lelkészek keresték fel D. dr. Ottlyk Ernő püspököt, hogy kifejezésre juttassák egyházunk közös örömét kitüntetése alkalmából. D. Káldy Zoltán püspök köszöntésében értékelte D. dr. Ottlyk Ernő püspök tevékeny-- ségét. Megemlékezett arról, hogy a kitüntetett azok közé tartozik, akik korán felismerMezőlak A templom álma 1942-ben fakadt ebben az akkor alig néhány éve önállósult gyülekezetben. (Addig Pápa filiája volt) A fele összeg már kézben volt — de elvitte a háború vihara. 1945 nagyhetében, a háború végét jelző harangok zúgása közben, elhatározták, hogy épületátalakítással formálnak templomot. Régi iskolaépületük tövében már állt a harangtomyuk. Falakat bontottak, építettek, a tornyot összekapcsolták az épülettel, s a régi iskolából, tanítólakásból íme, 300 lelket befogadó templom épült. Hat új ablak, 20 tölgyfapad, majd új, faragott faoltár, s kilenc év alatt olyanná alakult a templom, mint amilyen ma: 350 lélek „békesség-otthona”. 25 000 Ft-ot fordítottak rá, a többi kétkezi munka volt. A Keresztyén Békekonferencia újonnan alakult regionális bizottságának ülése a Német Szövetségi Köztársaságban A Keresztyén Békekonferencia Német Szövetségi Köztársaságban működő, újonnan alakult regionális bizottsága 1970. április 10—11. napjain ülést tartott a Maina melletti Frankfurtban. A bizottság számos országból hívott meg vendégeket ülésére, amelyen magyar részről dr. Pálfy Miklós evangélikus teológiai professzor, az ökumenikus Tanács főtitkára, a KBK Nemzetközi Bizottságának titkára, dr. Tóth Károly, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája Külügyi és Sajtó Főosztályának vezetője, a KBK nemzetközi titkára és társfőtitkára, valamint dr. Aranyos Zoltán, az ökumenikus Tanács titkára vett részt ték a történelem hívását és arra pozitívan válaszoltak. Igent mondott új társadalmi rendünkre, a szocializmus építésére, amikor ezt még egyházunkban kevesen tették meg. Emlékeztetett a köszöntés arra az útra, amelyet Ottlyk püspök a szórványszolgálattól a püspöki székig megtett. Kiemelte 17 évi teológiai tanári munkásságát, amellyel a protestáns egyháztörténet kevésbé ismert időszakait, haladó hagyományainak dokumentumait feltárta és jelentős részt vállalt egyházunk új útjának kimunkálásában. Eközben maga is szüntelenül tanult, amit a ritkaságszámba menő három doktorátus igazol, amihez még a hallei díszdoktorátus is társul. Kiemelkedően nagy részt vállalt zsinatunk munkájában, az új egyházi törvények megalkotásában. Külügyi szolgálataiban is, így elsősorban az Európai Egyházak Konferenciája munkájában azokat a teológiád és egyházpolitikai felismeréseket képviselte, amelyekre az elmúlt 25 esztendő alatt eljutottunk. Straub István, az Állami Egyházügyi Hivatal főosztályvezető-helyettese, aiki dr. Pozsonyi László előadóval együtt szintén részt vett a meleg, baráti együttléten, köszöntésében arról szólt, hogy miközben az elmúlt 25 esztendőben sokat beszéltünk fő témánkról, a szolgáló egyházról a szocializmusban, keveset szóltunk a személyekről, akik ezt kiábrázolják. Most ezt tesszük. Ottlyk püspök nagymértékben járult hozzá, hogy az evangélikus egyház az elsők között találta meg a szocializmusban szolgáló egyház útját. Politikai elviségében közös nevezőre tudta hozni egyháza és a szocialista haza szeretetét. Ezt hűségesen képviselte nehéz időkben is. Elvi határozottsága tág emberszeretettel párosult. Kész megismerni a más világnézetűek igazságait és meggyőződését és velük a szeretet alapján együttmunkálkodni. A tudományok hármas doktora szereti a közügyeket és gyakorlatban szolgálja népünk és az emberiség haladásának ügyét. A Teológia tanári kara nevében dr. Groó Gyula dékán köszöntötte a püspököt, aki ugyan korára és munkatempójára nézve nem, de munkásságának időbeliségét tekintve egyike azoknak a szó helyes értelmében számbavett veteránoknak, akik kezdettől fogva felismerték és munkálták egyházunk új útját. A közvetlen munkatársak, az Északi egyházkerület lelkészeinek és gyülekezeteinek tiszteletét és szeretetét Várady Lajos a budai egyházmegye esperese tolmácsolta. D. dr. Ottlyk Ernő püspöknek a szeretettől elmondott sok jó prédikációja mögött az az ember áll, aki ezt a szeretetet gyakorolja is. Bizonyságot tett arról az örömről, amely most egyházunk egész népét eltölti, a megértésről, amely jellemzője egyházkormányzatunknak és a közös munkáról, amely ebben a kitüntetésben is elismerést nyert. D. dr. Ottlyk Ernő püspök válaszában áthárította az elismerést azokra, akik munkájában segítségére voltak. Kiemelte azt a bizalmi légkört, amely jellemzi államunk és egyházunk viszonyát és egyházunk vezetését. Ráirányította a figyelmet azokra a feladatokra, amelyek egyházunk szolgálatát is igénylik népünk és a világ továbbhaladása és békéje érdekében. A köszöntők sorában ott van lapunk szerkesztő bizottsága is, amelynek munkájában de- rekas részt és útmutató tevékenységet vállalt az elmúlt időszakban a Munka Érdemrend arany fokozatának új tulajdonosa. M. Gy. EGYHÁZI FEJLESZTÉSI SEGÉLY ÖSSZEHANGOLÁSA A loccumi Evangélikus Akadémián háromnapos konferenciát tartottak a nyugatnémetországi egyházi fejlesztési program kérdéseinek megbeszélésére, amelynek eredményeként megalakították az „Egyházi Fejlesztési Szolgá- lat”-ot, amely egyesíti magában mindazokat a segélyszerveket, amelyek a „Harmadik Világ” segélyezésével foglalkoznak. Egyébként a Württemberg! zsinaton elhangzott a kijelentés dr. Günther Linnenbrinie hannoveri egyháztanácsos referátumában, hogy a nyugatnémet evangélikusok a fejlesztési program második 10 évében egy milliárd márkát fognak adni a „Harmadik Világ’’ segélyezésére, Kb. azonos ösz- szeggel fog hozzájárulni a fejlesztési programhoz a nyugatnémetországi katolikus egyház is. CAMARA RÖMAI KATOLIKUS ÉRSEK A LUTHERÁNUSOK VILAGGYÜLÉSÉN A brazillal római érsek, Helder Camara beszédet fog tartani a Lutheránus Világszövetség ifjúsági találkozóján, amely a világgyűlést megelőzően Sao Leopoldo-ban lesz július 3—II napjain. Az ifjúsági világgyűlés az éhség problémáival fog foglalkozni és megtárgyalja az egyetemi hallgatók világméretű tiltakozásának az okait. Az ifjúság világgyűlése után az ifjúság küldöttei teljes jogú küldöttekként vesznek részt a porto allegrei világgyűlésen. A FINNEK SEGÉLYPROGRAMJA A finn evangélikusok 750 000 márkát fordítanak más egyházak segélyezésére s ennek nagyobbik részét arra használják föl, hogy a fejlődésben lévő országokban támogassák a nevelés ügyét. Elsősorban a mezőgazdasági szakemberek kiképzése szerepel programjukban, valamint olyan szakembereknek a fölnevelése, akik az ivóvíz biztosításának kérdésével foglalkoznak majd a különösen is aszályos vidékeken. i
