Evangélikus Élet, 1970 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1970-02-15 / 7. szám
A Kegyelem Királyi széke elolt 25sid 4, 14—16 Ismét rankköszöntött a böjt. Ilyenkor újra meg újra megkérdezzük: mit jelent az evangélikus keresztyén ember számára a böjt. Ma már talán túlvagyunk azon, hogy külső jegyekben keressük annak megtartását. Sőt mintha sokan nem is tulajdonítanának semmi jelentőséget annak, hogy az egyházi esztendőnek egy új szakasza kezdődött el. Kétségtelen, hogy a keresztyén élet sem teológiailag, sem gyakorlatilag nem osztható fel úgy, hogy egy-egy rész más és más magatartást követeljen a hívőtől. Mégis jó, hogy az egyházi év különböző szakaszai Isten üdvözítő munkájának, a nyomában támadt hitnek s a belőle fakadó új emberi életnek egy-egy vonását kiemelik, tudatosítják s ezzel munkálják a kiteljesedést is. Böjt első vasárnapjának igéje többek között arra ösztönöz bennünket, hogy készek legyünk számbavenni gyarlóságainkat. Nerp szívesen tesszük. Még akkor sem, ha egyikről-másikról tudunk. Különösen nem vállaljuk könnyen emberek előtt. Takarjuk őket, megmagyarázzuk, védekezünk. Sokszor talán önvédelemből, félve retorziótól, kegyetlenségtől, kiszolgáltatottságtól. Máskor az önhittség, önmagunk túlértékelése von homályt szemünk elé meglátásukra. De lehet, hogy a felelőtlenség hiteti el velünk, hogy nem érdemes foglalkozni velük. Az ige azonban az elé a királyi szék elé állít bennünket, amely felette áll minden emberi véleményalkotásnak és ítéletnek, és ahhoz az Isten Fiához hív számadásra gyarlóságainkról, aki reálisan ismeri az emberi életet, aki tudta és mindig tudja, mi van az emberben.' Itt azért eleve hiábavaló a védekezés, magyarázkodás, megszégyenül az önhittség, pellengérre kerül a felelőtlenség. Itt állva a gyarlóságaink minőségben és mennyiségben olyanok, ahogyan Isten és az Ö szent Fia látja azokat. Végső soron gyarlóságaink ilyen számbavétele arra a felismerésre juttat el, mennyire nem vagyunk az Istenéi, a tudott, de be nem vallott, a takart, vagy könnyelműen vett „gyengeségeink” hogyan növelik a távolságot Isten és köztünk, embertársaink és köztünk. Hogyan lesznek egyéni és közösségi bajok forrásaivá, életünk elértéktelenedésének, veszendőbe jutásának alapjaivá. Szükségünk van erre a böjti önvizsgálatra. Szükségünk van gyarlóságaink számbavételére, hogy időben megkapjuk a segítséget. Aki a legfőbb székben ül, aki az emberi elet igaz ismerője, nem ellenség, hanem barát. A tökéletes barát, akinek szívét a teljes szeretet tölti el irántunk. Az a szeretet, amely kész a segítségre. Minden áron kész kisegíteni gyarlóságainkból és következményeiből. Ennek a minden áron való készségnek a jele az az áldozat, amelyet Jézus hozott. Ott kezdődött, amikor Isten Fia emberré lett, ott folytatódott, hogy minden kísértésnek kitette magát, ami az emberben bűnt szülhet és ott tetőzött, amikor a megkísértések sorát bűntelenül végigélve a bűnösök, a gyengének bizonyultak, az embertestvé- rek helyett keresztre adta magát. Van segítség. Böjt első vasárnapjának igéje ezt is tudatosítani akarja bennünk. Gyarlóságainkat azért nem szabad, a legfőbb királyi szék előtt takarni, menteni vagy könnyelműen venni, hogy legfőbb bírónk és barátunk segíthessen rajtunk. Méghozzá időben. Amikor még meg lehet menekülni ß veszedelemtől, amikor még van helye a helyreigazításnak, amikor még elölről lehet kezdeni a jót, amikor még a távolság Isten és ember, ember és ember között nem lett beérhetetlenné, amikor még nem történt meg a végső döntés az örökkévalóságra. A böjt bátor lépést vár tőlünk nemcsak a bűnvallásban, a segítségkérésben, de a reménységben is. Higgyünk a kegyelem nagyságában. Abban, hogy a kegyelem a teljes feledés homályába borítja vétkeinket. Nincs folytatás, nincs következmény, az ügy lezáratott. Higgyünk a kegyelem erejében. Üj utak nyílnak, új lehetőségeket kapunk. Békében élhetünk Isten közelségében, békében élhetünk emberközelben. Lesz erőnk Jézushoz hasonlóan és vele igaz barátokká, segítségre és mások boldogságáért áldozatra is kész társakká lenni. Lesz erőnk a szeretet szolgálatában végigjárni az utat. Higgyünk a kegyelem jövőjében. Mert a kegyelem nemcsak a földön nyitja meg a jóság és irgalmasság járható útját, de utat nyit az elképzelhetetlenül szép örökkévaló életre is. A böjti önvizsgálat, a megtapasztalt jézust szeretet, a bizonyos reménység szüli az őszinte hitvallást Isten Fiáról szóban és cselekedetben Mezősi György IMÁDKOZZUNK Ür Jézus Krisztus! Köszönjük, hogy emberré lettéi, emberi etetünk minden veszedelmével megismerkedtél, s bűntelenül balálra mentél. Mint testvérünk előtt tárjuk fel előtted emberi életünk gyarlóságait. Megértésedet, szabadító segítségedet és erődet kérjük. Áldozatod szabadítson meg bűneink terhétől, kegyelmed fűz- rön szorosabb hűségre irántad, ígéreted tegyen bízóvá. Életünket tedd e földön irgalommal teljessé, s irgalmad segítsen át az ítéleten az örök életre, ámen. Istentiszteleti rend Budapesten, 1970. február 15-én IDeáfc tér de. 9. (úrv.) dr. Hafen- scher Károly, de. 11. (úrv.) D. Kál- dy Zoltán, du. 6. dr. Kékén András. Fasor de. fél 10, de. 11, du. 6. Dózsa György út de. fél 10. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Aradi András, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28.de. 11. dr. Rédey Pál, de. 11. Francisci Guido, du. 6. Francisci Guido. Kőbánya de. 10. Veöreös Imre. Utász u. de. 9. Veöreös Imre. .Vajda Péter u. de. fél 12. Sülé Károly. Zugló de. 11. (úrv.) Bízik László. Rákosfalva de. 8. (úrv.) Boros Károly. Gyarmat u. de. fél 10. Bízik László. Fóti út de. 11. Solymár Péter. Váci út de. 8. Benczúr László. Frangepán u. de. fél 10. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár Újtelep deciéi 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de. 10. Kispest We~ kerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MÁV-telep de. 8. Rákospalota Kis- templom de. 10, du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Kamer Ágoston. Sashalom de. 9. Kamer Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. 3. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) D. Dr. Ottlyk Ernő, de. fél 11. (német úrv.) "^rady Lajos, de. 11. (úrv.) D. Dr. Ottlyk Ernő, du. 6. Mado- csai Miklós. Torockó tér de. fél 9. Várady Lajos. Óbuda de. 9. Fülöp Dezső, de. 10. (úrv.) Fülöp Dezső. XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Takács József, de. 11. Takács József, du. fél 7. Csengődy László. Pest- hidegkút de. fél 11. Ruttkay Elemér. Kelenföld de. 8. (úrv.) dr. Rezessy Miklós, de. 11. (úrv.) Baranyai Tamás, du. 6. dr. Rezessy Miklós. Németvölgyi út de. 9. Baranyai Tamás. Albertfalva de. 7. Visontai Róbert. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9. Visontai reiuosiA 'II *bP 5(oj«pna 'WaqpH Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11 (úrv.), du. 4. Asszonyok szeretetvendégsége. — Böjt 1. vasárnapján az oltárterítő színe: lila. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Mt 4, 1—11; az igehirdetés alapigéje: Zsid 4, 14—16. — BEjSI—ENESE. Közeikét évtizedes hűséges presbiteri, gondnoki, pénztárosi szolgálat után, január 25-én búcsúzott a presbitérium Kovács Jánostól és Szimeister Sándortól, akiket Bibliával ajándékoztak meg. Ugyanakkor köszöntötték a helyükbe lépő új presbitereket: Farkas Györgyöt és ifj. Kovács Jánost. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Február 22-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rádió es az URH adó. — A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYE lelkészi munka- közössége február 18-án Pápán tartja ülését. Űrvacsorát oszt Asbóth László, igehirdetési beszámolót és előkészítőt Bárdost Jenő és Barcza Béla, előadást Tóth Sándor és Vető Béla tart. Síkos Lajos esperes az időszerű kérdésekről tájékoztatja a lelkészeket. — NAGYSZÉNÁS. A gyülekezet decehiber 14-i szeretet- vendégségén Zátonyi Pál csa- bacsüdi lelkész „Az idő kérdése” címen tartott előadást. — MEDGYESEGYHÄZA. Az egyetemes imahét keretében Bodrog Miklós gyulai lelkész január 3-án igehirdetéssel szolgált a gyülekezetben. — BUDAPEST-KŐBÁNYA. A gyülekezet január 25-i szeretetvendégségén Kamer Ágoston országos főtitkár novelláival és más írásaival szolgált — BUDAPEST-RÄKOSPA- EOTA. A gyülekezet február 1-i szeretetvendégségén Kamer Ágoston országos főtitkár „Egyházunk szolgálata 1945-től napjainkig” címen tartott előadást. Történet kutyákról és emberekről A kutyatörténetet mástól hallottam. Egy anyakútyának öt kölyke született. Azonnal elvették tőle — kísérletképpen — mind az ötöt. Mesterséges táplálkozásra fogták, de mindegyiket kü- lön-külön ólacskában helyezték el. Mindennap volt orvosi ellenőrzés, ilyen mérés, olyan mérés teljesen egyformán. Csak egyetlen különbséget tettek, és ez volt éppen a kísérlet lényege: négy kutyaköly- köt becézgettek, simogattak, beszéltek hozzá, az ötödikkel nem törődött senki. A négy kölyök szépen fejlődött és felnőtt. Az ötödik azonban, bizonyos idő múlva — megdöglött. Mindene megvolt testileg, mint másnak, de „belehalt” a részvétlenségbe, abba, hogy nem szerette senki... Ha • láttok szomorú gyermekeket és felnőtteket; ha találkoztok valakivel, akinek látszólag mindene megvan, de mégis életunt; ha meglátogattok valakit, akit öngyilkossági kísérlet után megmentettek; ha halljátok, hogy valaki hogyan átkoz minden embert; ha van mindig dühösködő, panaszkodó, elégedetlen ismerőstök ... gondoljatok az ötödik kutyára és ne kísérletezzetek! Az ember is belehal abba, ha nem szereti senki.., Horváth András „Isten nevében kezdem el’ „Minden kezdet nehéz...” így van! A legtöbb erőt igénylő munka: a felállás, az elindulás, az elrugaszkodás. A futópályának is legnehezebb szakasza: a start. Fiatalnak csak megy, de nehéz a betegeknek s az öregeknek. Sokszor segítség nélkül nem is megy. Bot kell, mankó, vagy egy bútor, amibe megkapaszkodik. Van, amikor már ez is kevés. A felebarát erős karja kell. „Csak elindulni nem tudok, utána már megyek...” — mondják az öregek. Igen, csak az indulás, utána már megy a motor ... Füzetek, könyvek első lapján gyakran olvasható ez a mondat: „Isten nevében kezdem el...” — de később már hiába keresed ezt a mondatot: „Istennel folytatom és fejezem be..nem találod. Étel előtti imádságodat elmondod, az étkezés utáni legtöbbször elmarad. Életünk nehéz döntéseinél, keresztútjainál, kríziseinél keressük, igényeljük Isten segítségét. Ott, akkor szükségünk van az Ö bölcsességére, szere- tetére, erejére... Ahogy beindult a gép, eldőlt a sorsunk s megy « motor egyhangú, hétköznapi utakon, már nem kell, nincs szükségünk rá. Kirakjuk szekerünkből, nem kell már. Ahogy egy humoros mesében tette a cigány: „Elment a cigány szalonnát lopni. Vitte a hátán. Egy patakon kellett neki keresztülmenni. Nagyon sötét volt. Csak akkor látta, hova lépjen a pallón, mikor villámlott. Azt mondja a cigány: — Pillants, Uram, pillants, mert Neked adom a felit! Mikor egyet villámlik, látja a cigány, hogy már közel van a parthoz s megszólal: — Már akár pillantasz, akár nem, úgyse adok egy szikrát se. ’ S ekkor belebukott a patakba.” Ünnepi keresztyének, nagy napok, ritka alkalmak Istent- keresö népe, emlékezz életed kezdéseire! Mennyi buzgó imádság, fogadkozás született ezekben a percekben és helyeken! Együtt indultatok ... hol hagytad, vesztetted el öt? így ígérte: „én veletek vagyok minden napon a miág végezetéig.” Ne légy az utak ma>- gános vándora, társtalan utasa... Ne csak indulj, érj is célba Vele.1 Hernád Tibor 700 TEMPLOMOT ZÄRNAK BE 15 ÉV ALATT ANGLIÄBAN Az ultrakonzervatív polgárok és az exisztencialista „hippik” hazájában ürülnek a templomok, jelentik a külföldi egyházi kőnyomatosok. 700 anglikán templomot kell bezárni az elkövetkező 15 évben Nagybritanniában. Az épületeket különböző célokra használják föl. Az állam és az egyház mintegy 30 millió fontot irányzott elő a szükséges átalakításokra. A templomok egy részét történeti vagy építészeti okokból műemléknek nyilvánítják. Másik részét fölajánlja az egyház megvételre más felekezetnek — még a katolikus egyháznak is. A többiből ifjúsági otthont, gyülekezeti termet, kávéházat, színházat, múzeumot vagy lakóházat csinálnak. A vásárlóknak azonban kötelezniük kell magukat, hogy mindaddig nem használják kertként a templomot körülvevő temetőt, amíg nem távolították el a régi sírokból a halottak maradványait. ELADJAK A NEM HASZNÁLT TEMPLOMOKAT A Szászországi Evangélikus Egyház vezetősége 60—70 millió márkára becsüli azt az ősz- szeget, amelyre szüksége volna a következő esztendőkben, hogy az összes arra rászoruló egyházi épületeket renoválják. — GYERMEKSZER ETÖ, tiszta, leinformálható nyugdíjas védőnő, óvónő, özvegy papné féléves gyermekhez kis háztartásba bejárónak felvétetik. Telefon: 363—658 este 7—10 óra között. — AZ EVANGÉLIKUS TEOLÓGUS OTHON félműszakos konyhai dolgozót keres felvételre. Fizetés megállapodás szerint. Jelentkezni lehet az otthon igazgatójánál: Budapest, VIII., Üllői út 24. — HATREGISZTERES Rieger- orgona eladó. Evangélikus Lelkész! Hivatal. Bpest., XVIL Rákos® keresztár» Pesti út 34i Ezért gondosan meg kell állapítani az egyházi vezetőség szerint, hogy melyik egyházi épületre lesz szükség a jövőben. 1 Dr. W. Krusche püspök óva •intette a gyülekezeteket attól, hogy anyagilag „elvérezzenek” csak azért, mert kötelezve érzik magukat azoknak az épületeknek is a megtartására és renoválására, amelyekre pedig semmi szükségük sincsen. Nem használt templomokat éppen ezárt más célra kell fordítani, el kell adni vagy bérbe kell adni. Ha pedig városképi, illetve műemlékvédelmi szempontból szükséges olyan templomok megőrzése, amelyekre az illető gyülekezeteknek nincs már szükségük, akkor el kell várni, hogy a köz viselje az azzal járó terheket, »Azért jelent meg az Istennek Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa.” (1 Jn 3, 8). VASÁRNAP. — „Ekkor elhagyta őt az ördög. És íme angyalok járultak hozzá és szolgáltak néki.” (Mt 4, 1—11). Jézust kell követnem. Nem szabad elszakadnom tőle, különben rossz, vagy szép álmok, ábrándok, elképzelések játékszerévé válók. Felfordul minden és összezavarodik. Ostoba célokat tűzök ki. Kápráztatnak, vagy rémítenek, összega- balyodok és végül nem látok semmi célt. Pokollá válik az életem. A görög Biblia nem véletlenül nevezi „bajkeverőnek”, diabolosnak az ördögöt. Ha Jézust követem, részt veszek életében. Győzelmének is részese leszek. Kijózanodok. öntudatom tisztul. Akaratom erősödik. Álmok, .káprázatok világából a valóság talajára lépek. HÉTFŐ. — „Álljatok ellen az ördögnek és elfut tőletek.” (Jak 4, 1—10). Az ördög nem Isten teremtménye. A mi teremtményünk. Irigy kívánságaink, dühkitöréseink, nagyzo- lásaink méhében születik meg. Aljas, hazug, embertelen. Megjátssza a félelmetest, a megfellebbezhetetlent — amíg ellen nem állok. De már a legszerényebb ellenállástól is megljátrál. Istenhez kell tartanom magam. Ahhoz, amit ő mond nekem magáról, rólam és a világról. Közel jött hozzám Jézus Krisztusban, hogy félisten vagy felesleges rossz’ helyett ember legyek, igazi ember. Közelíthetek hozzá. Erős váram, jó fegyverem és paizsom. KEDD. — „Nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni gyarlóságainkon.” (Zsid 4, 14—16). Gyarlóságunk az, hogy pillanatnyi élőnyért, sikerért, kielégülésért a legnagyobb értékeket is készek vagyunk kockára tenni. Mennyi gyötrelem származott már ebből! Jézus mindezek láttán nem botránkozik és nem utál- kozik. Főleg nem mondja önelégülten: lám megmondtam előre, összeszorul a szíve. Meg tud indulni gyarlóságunkon. Aktív bánat és nem tehetetlen sopánkodás ez benne, összeszorult szíve indítja meg az élet bűnös vámszedői, csonka-- bonkái, megszállottjai felé. Hidat ver tátongó szakadékok felett. ‘Nagy főpapunk ő. Bizalmat ébreszt szívemben, hogy lehet, 'szabad másképpen élnem mint eddig tettem. CSÜTÖRTÖK. — „El ne csüggedjetek és telketekben el nem aléljatok.” (Zsid 12, 1—7). Terepfutás a keresztyén ember élete. A pálya néha nagyon meredekké válik. Ilyenkor fog el a félelem. Nem bírom. Kifulladok. Megelőznek. Ezt nevezi csüggedésnek az ige. Alélt- ságomból akar felrázni. Három dologra figyelmeztet: 1. Mások példájára, a „tanúbizonyságok fellegére”, nehogy azt képzeljem, valami rendkívüli dolog történt vetem. 2. Jézusra, hogy ne tévesszem szemem elől, mert az ő személye, értem adott élete ébreszti fel bennem a hitet és bizalmat. 3. Az alázatra, hogy a kényelmetlent, a nehezet, sőt a kibírjiatatlan- nak látszót is elfogadjam Istentől. Milyen céltudatos, fegyelmezett, acélos életstílusban edz engem az én Uram! PÉNTEK. — „Botránkozá- somra vagy nékem, mert nem gondolsz az Isten dolgaira, hanem az emberekére.” (Mt 16, 21—27). Az ember dolga itt azt jelenti, hogy önmagunkat szeretjük, saját álmainkat, vágyainkat, elképzeléseinket dédelgetjük. Isten dolga ezzel szemben az, hogy felénk fordul, minket szeret, odaadó áldozattal a mi javunkat munkálja. Ezt nem vette észre Péter, amikor Jézus először jelentette tanítványainak, hogy mi vár rá Jeruzsálemben. Útjába állt Jézusnak. Feltartóztatta. Gyötörte. Hányszor gyötröm én is. De lám, milyen egyszerű és határozott mozdulattal teszi őt Jézus helyére. Valószínűleg rosszulesett Péternek, hogy Jézus őt útonállónak — sátánnak — mondotta, de javára szolgált. SZOMBAT. — „Imé Jónásnál nagyobb van itt!” (Mt 12, 38—42). Jónást, az engedetlen prófétát Isten egykor a halál torkába küldte és onnan visz- szahozta csak azért, mert nem akarta, hogy a nagy város, Ninive elpusztuljon. Jézus esetében az egész világról van szó. öt halálra adta Isten a mi bűneinkért és feltámasztotta meg- igazulásunkra, hogy a világéi ne vesszen. Jónás esete csak jel. Jézus engedelmességével Megváltónk tett. Ezért nagyobb Jónásnál. „Akinek eny- nyi jó kévés, azt érje gáncs és megvetés!” Benczúr László EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő és kiadós O. Korén Emil Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VHI., Puskin u. 1L Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 20.412—VUL Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Post» Index 25 211 70.0072 •»tJnenaeum Nyomda Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla igazgató OLVASTUK Az emberiség alapvető érdekeiért Lukács József „Karácsony és felelősség” címen cikket írt a Népszabadság karácsonyi számában, amelyben ugyan, főképpen a római egyházzal foglalkozik, de befejező, elvi részét örömmel regisztráljuk, mint ami minden egyházi közösség helyzetét világosan felrajzolja. Az egyház válaszúton áll — szól a cikk — és vezetői a konzervativizmus és a reformizmus vitáját egyelőre inkább csak mérsékelni tudták, mint eldönteni. Azoknak a táborát azonban, akik egy jobb, szabadabb, békésebb világért szállnak harcba, ma már az egyházon belül sem tehet elhallgattatni, legyőzni őket még kevésbé. A korszerűsítés jelszava természetesen önmagában nem perdöntő: jelentheti egy manipuláción és kizsákmányoláson alapuló osztályrend mai igényeihez való alkalmazkodást. De jelenthet mást is: további lépéseket a Morusok és a Campanellák, a Huszok és a Dózsák, s Lamen- nais-ok és a Horváth Mihály ok útján. Igaz: ezen az úton, a haladás országútj án, ma már egyetlen vallási csoport sem küzdhet eredményesen egymagában, a más nézetűekkel, a nem vallásos humanizmus következetes képviselőivel kötött szövetségen kívül. Sőt: sikereiket is csak ettől, a szövetségtől remélhetik, amely nem elzárja, hanem összekapcsolja őket a világgal. A marxisták számára ez a gyakorlati szövetség — tőkés és szocialista országokban egyaránt — fontosabb a lényeges, de mégis másodlagos világnézeti különbségeknél. S ez az álláspontjuk nem holmi „taktika” következménye, hanem azé a felfogásé, amely az embertömegek alapvető érdekeinek érvényesítését fontosabbnak minősíti eszméik egyébként szintén szükséges szembesítésénél. Megtehet, hogy a hivő Krisztus nevében vállalkozik arra, amire a nem hivő a nép nevében. De közös vállalkozásuk hasznát az élvezi, amiben a forradalmi szocializmus és a valóban szociálisan gondolkodó keresztények működésük igazolását látják: a dolgozó és szüntelenül tanuló, küzdő, és a béke magvait hintő, örömben és fájdalomban jövője felé törekvő emberiség. — EGYHÁZI PBNZBESZEDÖKET keres a budapest-fasori gyülekezet. Az érdeklődése: és jelentkezést a lelkészi hivatalban kérük., Budapest, vn., Pasnjanidfe u„ Teletas; 32S—so&.