Evangélikus Élet, 1970 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1970-10-04 / 40. szám
ÉRSZ ÁG OS E VAN G É LIKUS HETILAP XXX. EVFOLYÍM/M »zäh 1970. október 4. Ära: Z,— forint Beszélgetés észt és lett testvéreinkkel Lapunkban már hírt adtunk arról, hogy a Szovjetunióból, az észt és a lett egyház képviseletében vendégeink érkeztek. Az észt egyházat Alfred Tooming, a 63 éves érsek és August Lee- pin főtitkár, a lett egyházat az 59 éves Janis Matulis érsek és Valdemar Plamsis konzisztóriumi tanácsos, főpénztáros képviselték. Szeptember 20-án Matulis érsek a Budapest-zuglói templomban prédikált Mt 5, 13—16 alapján. Az oltári szolgálatot Boros Károly lelkész végezte, a német nyevű igehirdetést ifj. Harmati Béla lelkész, külügyi titkár tolmácsolta. Az istentiszteleten megjelent D. Káldy Zoltán püspök is. Az istentisztelet keretében köszöntő szavakat mondott Leepin főtitkár, a vendégeket Kárpáti Sándor felügyelő üdvözölte. Valamennyien részt vettek az úrvacsoraosztáson. Megtekintették a szeretetházat és elbeszélgettek a gyülekezet presbitereivel is. Tooming érsek a Budapest-kelenföldi templomban prédikált, az oltári szolgálatot Bencze Imre lelkész végezte és ő tolmácsolta a német nyelvű prédikációt is. Köszöntést mondott Plamsis tanácsos, akit Reuss András lelkész tolmácsolt. A gyülekezet nevében Szepesfalvy Béla presbiter szólalt fel. Az érsek az Efe- zusi levélből való textusát és az istentisztelet végén az áldást észt nyelven mondta. A vendégek együtt végezték a magyar lelkészekkel az úrvacsorái szertartást és közösen vettek úrvacsorát. Az észt és lett egyházi delegációt fogadta Miklós Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal első elnökhelyettese és ebédet adott tiszteletükre. Lapunk munkatársának kérdéseire a vendégek az alábbi feleleteket adták: Tooming érsek: Az észt evangélikus egyháznak 300 000 tagja van. A 147 gyülekezetben 103 lelkész és 23 prédikátor szolgál. Matulis érsek: A lett evangélikus egyház 350 000 tagot számlál. Ez a szám lehet nagyobb is, mert sok ember van, aki a keresztyén hitet vallja, de nincsen stati szti- kaiag nyilvántartva. Tizenöt esperesség területén 226 gyülekezetünk van, amelyeket 97 fölelkész, lelkész és evangélista gondoz. Tooming érsek:' A fiatal teológusokat egy tallinni intézetben képezzük ki. Havonta egyszer 4 napra összejönnek. A tanulmányi program 4 kurzusra van osztva és az azonos a régi tartui egyetem teológiai fakultásának a programjával. Matulis érsek: Egy évvel ezelőtt alakult meg a Teológiai Akadémiánk. A tanulmányok alapja a régi rigai teológiai fakultásról maradt ránk s a munka levelező tanfolyam jellegű. A tanulmányi idő 4 év. Jelenleg 30 hallgatónk van. A levelező tanfolyam lehetővé teszi azt, hogy a hallgatók valamilyen más hivatásra is felkészüljenek. Havonta 3 napra jönnek ösz- sze, hogy konzultáljanak és vizsgázzanak. Ugyanakkor a professzorok és docensek irányítást adnak számukra. A tananyag szövege lett nyelvű, emellett német és angol nyelvű műveket is tanulmányoznak. Tooming érsek: A lelkészek csak a gyülekezettől kapnak fizetést. Matulis érsek: A jelenlegi lelkésznemzedék kizárólag lett származású, ezért minden lelkész szoros egységben él a keresztyén néppel. A lel- készi kar gondozza Istennek az egyház számára adott adományait, az igét és a szentségeket és a társadalom javára szolgál, amelyet a szocializmus épít. Vannak olyan esetek, amikor lelkészek és lelkésznők maguk is valamilyen más munkát is végeznek. társakkal, akik ugyan abban a gazdasági és politikai környezetben hirdetik Isten igéjét és szolgálnak népüknek. Különösen nagy hatással volt reánk a Teológiai Akadémián folyó tudományos kiképzés és az egyház diakóniai munkája. Ebben a tekintetben itt sokat tanulhatunk. Matulis érsek: Lapjukon keresztül is szeretnék szívbéli köszönetét mondani azért a lehetőségért, hogy országukat és egyházukat meglátogathattuk. A vezető püspök, D. Káldy Zoltán, ugyanígy D. dr. Ottly Ernő püspök és valamennyi testvérünk nemcsak vendégszeretettel, hanem egyenesen forró szeretettel fogadtak bennünket és ezt úgy is, mint keresztyének, úgyis mint lettek nagyon köszönjük. Magyarország evangélikus egyházának és népének minden jót kívánunk! Országuknak és egyházuknak hazánkban jó híre van, ezért kívántuk a személyes kapcsolatokat felhasználni a még mélyebb és szorosabb kapcsolat megteremtésére. Ezt az együttmunkálkodást jónak tartom és már Evian- ban is igen hasznosnak bizonyult. Él az a reményem, hogy mindez napvilágra jön minden más nemzetközi találkozón, ahol a keresztyén ideálok és a béke munkája találkoznak egymással. Tooming érsek: Egyházunkat csak a gyülekezeti tagok önkéntes adományaiból és offertóriumokból tartjuk fenn. Matulis érsek: Lettországban is minden egyháztag önkéntes adományokat fizet az egyház fenntartására és a közigazgatásra. Ezeknek az adományoknak bizonyos előírt részét a gyülekezetek a központnak, a konzisztóriumnak adják át. A konzisztórium saját bevétele nyomtatványokból adódik. (Üj Testamentum első kiadása 1961-ben, énekeskönyv első kiadása 1960-ban, második 1965-ben, éneklapok és évente a naptár.) Tooming érsek: Van néhány nagy gyülekezetünk mintegy 5000 egyháztaggal, a legtöbb általában ezer lelkes. De vannak 150—300 lelkes gyülekezeteink is. János katedrális gyülekezetét Rigában, mint amely a legidősebb és amelyben mindig csali lett nyelven prédikáltak. Azután következik a Szent Anna gyülekezet Jelgavában. Ezt a teljesen lerombolt templomot ismét felépítették és renoválták, mint műemlék- templomot, amit örömmel és elégtétellel mondhatok el. Tooming érsek: ökumenikus kapcsolataink gyakorlati szükségszerűségből nőttek ki. Bár nincsen ökumenikus Tanácsunk, de a Szovjetunió minden egyházával jók a kapcsolataink. Matulis érsek: A lett evangélikus egyház valóságos ökumenikus barátságban él a Szovjetunió más egyházaival, de különösen az Orosz Ortodox Egyházzal. Ez a nagy egyház mindig bizonyságot tett Krisztus szerelméről és a világ békéjéről. Tooming érsek: Egyházunk tagja az Egyházak Világtanácsának, a Lutheránus Világszövetségnek és az Európai Egyházak Konferenciájának. Ugyanígy. munkálkodunk a Keresztyén Békekonferenciában is. Matulis érsek: A lett evangélikus egyház is tagja a nagy keresztyén családoknak, a Lutheránus Világszövetségnek és az Egyházak Világtanácsának. Ezekből a központokból áradnak szét kapcsolataink sugarai is. Az érsek ünnepélyes felavatását 1969- ben a tradíciónak megfelelően Sven Danneil svéd püspök végezte. Ezt megelőzően is jó viszonyban voltunk az NDK és Lengyelország egyházaival és mostani látogatásunktól kezdve igaz keresztyén kapcsolatban szeretnénk lenni Magyarország kedves evangélikus egyházával is. A két érsek nyilatkozatát Tooming érsek ezekkel a szavakkal fejezte be: — „Hálásan köszönjük a meghívást! Nagyszerű könyvtárat és szépen berendezett levéltárat láttunk. Nagyon élénk és szívélyes beszélgetést folytattunk hallgatókkal és profesz- szorokkal és az ökumenikus Tanáccsal. Nagyon örülünk annak, hogy a magyarországi egyházak oly szépen együtt munkálkodnak a magyar néppel a békéért!” V. L. Sokféleképpen hivattunk el Ezekben a hetekben az ország minden iskolájában megkezdődött a tanítás. Kicsik és nagyok, fiatalok és idősebbek ültek be az iskolapadokba, hogy tanuljanak, hogy felkészüljenek az életre. Lapunk előző számában hírt adtunk arról, hogy ünnepélyes keretek között megnyílt az új tanév Teológiai Akadémiánkon is. A 31 hallgató közül 6 új első éves és egy finn ösztöndíjas hallgatónő kezdte meg újból teológiai tanulmányait. Olvasóinkat bizonyára érdekli, hogy kik ezek az elsőévesek, s milyen indításnak engedve választották élethivatásul a teológia tanulmányozását, illetve a lelkészi szolgálatot. Amikor közöttük ülök, s beszélgetek velük, magam is erre a kérdésre keresem a feleletet. Bálint LL zló: Nyíregyházi tősgyökeres evangélikus családban nevelkedett. Két évvel ezelőtt érettségizett, s azóta technikusként dolgozott. Rendszeresen járt a gyermek biblia órákra, majd az ifjúsági biblia órákra. A lelkészi szolgálatra való jelentkezéssel édesapja halála óta (1968) kezdett komolyabban foglalkozni. Egy teológiai hallgató igehtrdető bizonyságtétele adta meg a végiső indítást, hogy Isten igéjének szolgálatába álljon, s élete célja az legyen, hogy az embereket Jézushoz vezesse. Böröcz Enikő: Körmenden született, ahol édesapja misz- sziói lelkész volt. A családi megpróbáltatások korán megtaníttatták vele, hogy a legfőbb támaszt és segítséget Istenben kell keresni. Sopronban érettségizett, ahol szorgalmasan részt vett a gyülekezeti életben. Érettségi után ápolónői képesítést szerzett, majd ápolónőként dolgozott Budapesten. A fasori gyülekezetben kapta az indítást, hogy a lelkészi hivatást válassza, mert „úgy reméli, hogy itt a- teológián kapja meg azt a tudást, amivel kimehet az emberek közé Isten igéjével, s itt szerezheti meg azt a leik ületét, amelynek erejével türelemmel és hozzáértéssel tudja szolgálni az emberek boldogságát.” Ka jós Anna Mária: Nagy- velegen nevelkedett, ahol édesapja a gyülekezet lelkésze. Konfirmáció után már örömmel és készségesen segített édesapjának a gyermek bibliaköri munkában. Székesfehérvárott érettségizett az egészségügyi szakközépiskolában, majd érettségi után ápolónőként dolgozott Budapesten. Még középiskolás korában néhány hetet egy NDK- beli gyermekotthonban töltött, s itt kapta az első indítást, hogy élethivatásul az egyházi diakóniai szolgálatot válassza. Ha elvégzi tanulmányait, elsősorban ezen a területen szeretne dolgozni az emberek javára, Isten dicsőségére. Kormos Anna: Pusztabánrévén, a mezőtúri gyülekezet kis szórványában nevelkedett. 1965 óta rendszeresen járt a fóti kántorképző tanfolyamra, s a tanultakat igyekezett gyülekezetében hasznosítani. A kántortanfolyamokon tapasztalt lelki élet volt rá legnagyobb hatással, hogy hivatásul az ige szolgálatát válassza. Élete legfőbb tartalmának és céljának az emberek szolgálatát tekinti, s reméli, hogy ehhez a szolgálathoz itt a teológián nemcsak képesítést, hanem erőt is kap. Morauszki András: A nyíregyházi gyülekezetben nevelkedett. Középiskolai tanulmányait —, mivel közben dolgoznia kellett — magánúton végezte. A nyíregyházi kegyességnek megfelelően, szinte „belenevelkedett” a gyülekezetbe. A lelkészi szolgálatra való elhívást elsősorban az ifjúsági biblia órákon kapta. Ügy érzi, hogy mint lelkész tud majd legtöbbet tenni az emberek öröméért, boldogságáért. Reisch György: A soltvadkerti gyülekezet neveltje. Két évvel ezelőtt jelentkezett a teológiára, de a katonai szolgálat miatt csak most tudja megkezdeni tanulmányait „Aki az eke szarvára teszi a kezét és hátratekint nem alkalmas az Isten országára” — mondja. Ö nem hátra néz, hanem előre. Ezért jött visz- sza. S hogy a keresztyén élet harcában mindig győzelmesen tudjon lépni előre, rendszeresen sportol. Véleménye szerint a keresztyén életben és szolgálatban is jó küzdő szellemmel rendelkező, s a küzdelmet kitartással vállaló „sportemberekre” van szükség. Anja Paalanen: A finnországi Varkausban született és nevelkedett. A teológiai tanulmányokat azért választotta, mert szereti a gyermekeket, s közöttük szeretne szolgálni Isten igéjével. Tanulmányait már be is fejezte, sőt két éven át, mint hitoktató tanított is az egyik iskolában. Magyarországra azért jött, hogy megtanuljon magyarul, s megismerje a magyar népet és evangélikus egyházunkat, annak életét és történetét. S ha majd visszamegy diákjai közé, nékik is tovább szeretné adni magyar népünk és egyházunk szere- tetét. Lám, milyen színes a kép elsőéveseink elhívásáról! Sokféleképpen hívattak el, de mindegyiket ugyanaz az Ür. az egyház Ura hívta el a szolgálatba. Azt kívánjuk, hogy az egyház Ura kísérje el és áldja meg őket nemcsak tanulmányaik folyamán, hanem egész életükben és szolgálatukban. Dr. Selmeczi János Tooming érsek: Magyaror- Matulis érsek: T szági látogatásunk alkalmat ban gazdag gyülekezeteink főad arra, hogy kapcsolatainkat képpen a városokban vanna.-í. elmélyítsük azokkal a szolga- Első helyen említeném aSzent Kustánszeg Göcsej hazánk délnyugati csücskében a néprajzkutatók kimeríthetetlen táptalaja ősi szokásaival, eszközeivel, építkezésével s egész világával. Nem evangélikus vidék. Híveink szórványosan élnek s rendszerint későbbi betelepültek. Kustánszegen 1902-ben költözött be az első evangélikus: Simon Kálmán. Az ő családi házát adományozták az örökösök az evangélikus egyháznak imaház céljaira 1949-ben. Átalakították az épületet. Oltára a barlahidai templom kicsinyített mása, s a szószék előtt 30 ülőhely várja a híveket a télen fűthető kis imaházban. Az épületet most tatarozták, teljesen saját erőből. A hívek száma 41. Havonta egyszer tartanak istentiszteletet. Az imaház létesítésekor a kis gyülekezet jogilag Zalaegerszeghez tartozott, amelynek lel. késze akkor Nagy Miklós volt. De gyakorlatilag Barlahida gondozta, lelkész akkor Feller Ádám volt. Ma jogilag is Bar- lahidához tartozik — gyakorlatilag Pintér János zalaegerszegi lelkész látja el a szolgálatokat. Jubileumi ökumenikus közgyűlés és a Keresztyén Békekonferencia budapesti tanácskozásai Amint ezt már előzetesen jeleztük, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa szeptember 27-én, vasárnap délután ünnepi közgyűlést tartott a Deák téri evangélikus templomban hazánk fel- szabadulásának 25. évfordulója és I. István születésének 1000 éves jubileuma alkalmából. A közgyűlésen az ökumenikus Tanács tagegyházainak vezetői, a budapesti gyülekezetek számos tagja mellett jelen volt a külföldi, testvéregyházak mintegy 20 képviselője is. A jubileumi közgyűlést követő napokon a Keresztyén Békekonferencia három vezető testületé tanácskozott Budapesten. A Nemzetközi Titkárság szeptember 28—29-én, a Munkabizottság szeptember 29—október 1. között, a Struktúra Bizottság pedig október 2-án tartotta ülését a Református Teológiai Akadémia épületében. Tanácskozások folytak többek között ■ az „Európa és az aktuális világ- problémák” témáról, egy Európa kérdésével foglalkozó egyházi konferencia előkészítéséről, valamint a mozgalom további terveiről. Beszámolók hangzottak el az utóbbi hónapok nagy ökumenikus találkozóiról is. A Keresztyén Békekonferencia tanácskozásai reménység szerint jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyházak megerősödjenek Istentől nyert feladatuk végzésében, a keresztyén békés zolgálatban. A jelentős ökumenikus alkalmakról, melyek kapcsán több mint 50 külföldi vendég érkezett hazánkba, következő számainkban további beszámolókat közlünk. BRASSÓ—POJÄNA A Lutheránus Világszövetség által rendezett Kisebbségi Egyházak Konferenciája, amelyet a romániai Brassó melletti Pojánán tartottak, végétért. A konferencia befejezése után vasárnap a résztvevők közül többen prédikáltak különböző romániai evangélikus gyülekezetekben. Egyházunk küldöttsége — amelynek tagjai D. dr. Ottlyk Ernő püspök, dr. Pröh- le Károly teológiai professzor, valamint Görög Tibor, D. Korén Emil és Mekis Ádám esperesek voltak — hazaérkezett. Beszámolójukra következő számunkban térünk vissza. ÜJ PÄTRIARKA Moszkvai jelentés szerint 1971. május 30-tól június 2-ig ülésezik Moszkvában az Orosz Ortodox Egyház Országos Zsinata, amely meg fogja választani az április 17-én elhunyt Alexius pátriárka utódját. A zsinatot előkészítő bizottságnak 16 püsp ik, két lelkész és három laikus tagja van.
