Evangélikus Élet, 1970 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1970-11-22 / 47. szám

Borongás november Munkakezdés a Lutheránus Világszövetségnél Evian után BORONGÖS NOVEMBERI VASÁRNAPOKON két évezred óta a halál, ítélet, feltámadás tényeiről prédikáltat a keresz­tyén egyház. Kint az őszi avar, borongás sötétség emlékeztet arra, hogy a természet életében is végbemegy az elmúlás, hogy azután majd elindulhasson az újrakezdés. ISTEN FIGYELMEZTETÉSÉT láthatjuk az egyházi eszten­dő utolsó vasárnapjainak igéiben. Mintha Isten el akarna gon- dolkoztatni életünk végső kérdései felől: miért élünk, hová megyünk, mi vár ránk? A halálról, ítéletről, feltámadásról szó­ló igéknek nemcsak az a jelentőségük, hogy figyelmeztetnek életünk múlandóságára, arra, hogy napjaink sietnek, hanem az az értelmük is van, hogy életünk alapkérdéseit állítják elénk. A homályos és bizonytalankodó életelvekkel szemben céltuda­tos, célismerő, tervszerű életre hív el Isten. Mert, ha életünk­nek megvan a célja, akkor abból világosan következnek a konkrét lépések. Minden tervszerű cselekvést döntően határoz meg az a cél, amelyre irányul. A cél világos látása nélkül az ember cselekvése rendszertelen és ellentmondó kapkodássá fa­jul. A HALÁLRÓL, ÍTÉLETRŐL, FELTÁMADÁSRÓL szóló igék messzire tekintő életre tanítanak. Aki tudja, hová fog megér­kezni, mi az úti célja, az eligazodik a részletkérdések tekinteté­ben is. Ezért akarja Isten megmutatni, mi a rendeltetésünk a földön, milyen célkitűzéssel küldettünk ebbe az életbe, mi felé haladunk, mi vár ránk, hová érkezünk meg. VAN A BIBLIÁBAN EGY KÉP az utolsó ítéletről, amelyben Jézus Máté evangéliumában (Mt 25, 31—10) elmondja azt a mér­téket, aminek alapján áttekintheti az ember életét. E szerint meg­jelenik az egykori ember Jézus, a valóságos Isten, és beül di­csősége királyi székébe. Maga köré gyűjti az emberek egyik ré­szét, s azt mondja nekik: „Jertek, én Atyámnak áldottai, örö­köljétek ez országot, amely számotokra készíttetett a világ meg­alapítása óta. Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem; mezítelen voltam és felruháztatok; beteg voltam, és meglátogat­tatok; fogoly voltam és eljöttetek hozzám. Akkor felelnek majd neki az igazak, mondván: Uram, mikor lättufc, hogy éheztél, és tápláltunk volna? vagy szomjühoztál, és innod adtunk volna? És mikor láttuk, hogy jövevény voltál, és befogadtunk volna? vagy mezítelen voltál, és felruháztunk volna? Mikor láttuk, hogy beteg vagy fogoly voltál, és hozzád mentünk volna? És felelvén a király, azt mondja nékik: Bizony mondom nektek, amennyiben megcselekedtétek eggyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg.” ÁTFOGÓ, FELSÉGES KÉP! A világítélet mértéke azonos minden ember számára: a szeretet ez a mérték. Egyszerű, min­denki által követhető, érthető, világos mérték. Alapgondolata : szeretni és adni. Ezt állandóan, személyválogatás nélkül, ára- dóan, bőségesen, ahogy Isten maga adja a szeretetét. Aki így cselekedett, adott, segített, szeretett, az végezte Isten művét, mert Isten maga sem tesz mást. Mindig ad. nemcsak a min- denség. a Föld az ö adománya, hanem különösképpen is az, hogy Jézus Krisztust adta oda a világért. Jézus sem tett mást, mint Isten művét gyakorolta: javította a földi életben mindazt, ami hibát a bűn és betegség ejtett rajta. Gyógyított, segített, szeretett. A keresztfa oltárán pedig jobban szerette az embert, mint önmagát, mert odaáldozta magát érettünk. Aki neki tanítványa, aki őt követi, mind így cselekszik. Lába nyo­mába lép, utánéli azt, amit ő élt. Ennek pedig nagyon egysze­rű az alapgondolata: mindig a legaktuálisabb módon segíteni, a szeretet szemével észrevenni a hiányt és azt helyrehozni, az élet sebeit gyógyítani, az embereket szeretni és szeretni. A LEGÉRDEKESEBB az élöbbi képben az, hogy akiket Jé­zus magáéinak ismer el, azok nem is tudták, mi az érdemük, annyira természetes volt számukra a segítés lelkülete. Jézus pe­dig áll előttünk és kihirdeti minden időkre érvényesen: min­den szenvedő, rászoruló emberben ő maga van jelen. Neki szól a segítés, mert az ő tanítása értelmében történik az, ő maga jár ott, ahol ez megvalósul. DE EZT IS KI LEHET SZÉLESÍTENI abban az értelemben is, hogy ahol háborús vérontás van a világon, kibombázott há­zak tövében a riadtszemű gyermek tekintetében Jézus szenve­dő tekintete van. S amikor a sebek enyhítésére bármi is törté­nik, az Jézus fájdalmát enyhíti. ÍME ENNYIRE ALAPVETŐ Mérték az emberéletben a segítő szeretet. Csak az összmunkánk emléke fog fennmaradni. Ami megmarad, az a szeretet ereje lesz. El lehet-e mondani rólunk: velem jót tett, engem segített, hozzám jó és vigasztaló volt, sokat dolgozott, munká ján át szerette és szolgálta az embe­reket, mert a munka mindig a szeretet tervszerű megvalósu­lása. BORONGÓS NOVEMBERI I DÓ BEN az élet céljáról, értelmé­ről, az ítéletről és feltámadásról ezt üzeni Isten világosságul és erősítésül. D. dr. Ottlyk Ernő KI A LEGFIATALABB PÜSPÖK? A finnországi Porvoo-egy- la a szavazások során. Most a házkerületben a nyugdíjba vo­nult Forssell püspök utódjá­nak választása most folyik. Az új püspököt a három legtöbb szavazatot kapott jelölt közül — nem föltétlenül követve a szavazatszám arányát — a köz­társaság elnöke nevezi ki. A már lefolyt szavazások során első jelölt a püspökségre a 38 éves John Vikström, a turkui teológia segédprofesszora, őt nevezte ki Kefckonen elnök, ő mindem idők legfiatalabb finn püspöke — írták ró­Kotimaa közli, hogy éppen a porvoo-i kerület legelső püs­pöke, Johannes Gezelius mind­össze 35 éves volt, amikor 1721- ben püspökké lett. (Ezzel az adattal mi sem tudunk ver­senyre kelni, hiszen tudomá­sunk szerint a legfiatalabban püspökké lett magyar lelké­szünk Kapi Béla volt, akit 36 éves korában választottak püs­pökké 1916-ban, Káldy Zoltánt pedig 39 éve« korában, 1958- ban.) D. Káldy Zoltán püspök az Egyházi Együttműködési Bizottság első alelnöke lett November 3-8 között a Lu­theránus Világszövetség genfi központjában tett tátogatást D. Káldy Zoltán püspökünk. Részt vett a most nyáron Evi- anban tartott világgyűlésen megválasztott Egyházi Együtt­működés Bizottsága tagjaként annak alakuló ülésén és tár­gyalásokat folytatott az egyhá­zi világszervezetek vezetőivel és munkatársaival. Útjáról la­punk munkatársának kérdései­re a következőket mondotta. — Püspök Űr többször járt már Genfben az egy­házi világszervezetek köz­pontjában. Mi volt mostani útjának célja? A Lutheránus Világszövetség Evianban tartott világgyűlése szervezeti reformot fogadott el és az eddigi hét bizottság és azok megfelelő genfi osztályai helyett _ három bizottságot vá­lasztott és a központ munkáját is egyszerűsítette. Az eddigi Teológiai Osztály, amelyiknek munkatársai sorában az elmúlt két és fél évben egyik fiatal lelkészünk is ott volt, Tanul­mányi Osztály néven összefog­ja majd a jövőben az eddig különféle bizottságokban és osztályokon végzett összes ta­nulmányi munkát. E genfi osz­tály Bizottsága élén az ameri­kai Knutson püspök áll és a genfi Egyházi Együttműködési Bizottság, ülésével párhuzamo­san az ő bizottságuk is ülése­zett, sőt egy alkalommal együt­tes megbeszélésre is sor került. Az Egyházi Együttműködési Bizottságban választott tagként voltam jelen az elnök Kibira tanzániai püspök mellett egy- egy brazil, hongkongi, holland, indonéz, nyugatnémet, ameri­kai és norvég képviselővel. A Világszövetség harmadik bi­zottsága, amelyiknek a legna­gyobb létszámú munkatársi gárdája dolgozik a központban, a Világszolgálati Bizottság, csak jövő tavasszal tartja ala­kuló ülését. A világgyűlés utá­ni új munkakezdő konferen­ciák jelentőségét csak aláhúzta az a tény, hogy Mikko Juva finn professzor, a Világszövet­ség most nyáron megválasztott új elnöke is részt vett azokon. Korábbi bírálatok nyomán azt is megkísérelte a vezetőség, hogy a bizottsági üléseknek na­gyobb nyilvánosságot adjon, ezért az egyes egyházakból kü­lön megfigyelőket is kértek a munkamegindító találkozá­sokra. — Hogyan ítéli meg Püs­pök Cr, az új Egyházi Együttműködés Bizottság célkitűzéseit és terveit? A Világszövetség szervezeti reformja elsősorban a világ- szervezetek munkáját általá­ban fenyegető lassúság, bürok­ratikus merevség élleni harc jegyében született. Rohanó vi­lágunkban gyakran kell gyors döntéseket hoznunk és sokszor nem volt idő arra, hogy az egyes kérdéseket bizottságok sora átrágja, jegyzőkönyvezze és véleményezze. Gyakran vá­dolták az egyházi világszerve­zeteket azzal is, hogy a jó dön­tésekig még el-eljutnak, de azok gyakorlati megvalósításá­ban csigalassúsággal jutnak csak előre. Most az Egyházi Együttműködés Bizottságához tartoznak az egyes földrészek titkárságai, amelyek eddig kü- lön-külön voltak. A Bizottság feladata gondoskodni az egyes tagegyházakban folyó munka összehangolásáról, a tagegyhá­zak egymás közti és más egy­házak irányában történő kap­csolatai irányításáról. Itt kell megemlítenem a?t, amit erről a feladatról Juva elnök mon­dott. Véleménye szerint a tag­egyházak olyan közösség, ame­lyikben minden tagnak készen kell lennie az elfogadásra és tanulásra, de ahol minden tag, a legkisebb is tud adni vala­mit a közösségnek. Több alka­lommal hangsúlyozták a Világ- szövetség vezetői, hogy külö­nös figyelmet kívánnak for­dítani a kisebbségben élő tag­egyházak kérdéseire. Az ed­digi Kisebbségi Egyházak Tit­kársága a Világszolgálati Osz­tálytól beletagolódott az Euró­pai Titkárságba és átkerült az Egyházi Együttműködés Osztá­lyához. Remélem, hogy ez az átszervezés a jövőben gyors és hatékony munkára ad lehető­séget. Különösen is fontosnak tartom a most nyári eviani vi­lággyűlés határozatai végrehaj­Magyarkeresztúr Valamikor önálló gyüleke­zet volt. Egyik lelkésze, Ba­logh István 1674-ben ott állt a pozsonyi vértörvényszék előtt. A gyülekezet 1681. óta a va­dasfai artikuláris gyülekezet egyik leány gyülekezete. Űj, magyarstílű templomának alapját 1959 őszén ásták szor­galmas kezek. Különféle ne­hézségek, főképpen építő­anyaghiányok miatt a temp­lom 1966. június 12-én fogad­ta magába a gyülekezetét. A művészi ízléssel készült temp­lom 386 000 Ft-ba került. A 450 lelkes gyülekezet pénzbeli hozzájárulása 67 600 Ft, a hí­vek munkateljesítményének összege 87 500 forint volt. A Lutheránus Világszövetség 135 000 forintos segítsége mel­lett a hazai Gyülekezeti Se­gély nagy szere te tadománya és testvérgyülekezetek segítsége 85 700 forint. A fűthető 150 fé­rőhelyes templom tervezője Borostyánkőy László budapes­ti építészmérnök. Karzatos templom, ahol azonban még hiányzik az orgona. Az építés alatt és ma is Sümeghy Jó­zsef vadosfai lelkész szolgál benne havonta két vasárnap istentiszteleten, gyermekbib- liaórán, ádventben és böjtben pedig hetenként. 1969 nyarán Ízléses vaskapuval és kerítés­sel látta el kedves lelki ottho­nát a magyarkeresztúri eklé­zsia, fásának kezdését. A mi magyar evangélikus egyházunk kész részt vállalni ebben a munká­ban. A világ lutheranizmusá- nak nagy családjában olyan testvérek vagyunk, akik a szo­cialista társadalmi rendben élő és itt szolgálatukat megtalált egyházként tapasztalatainkat hasznosnak tartjuk más, na­gyobb egyházak számára is. — Hírt kaptunk arról, hogy Püspök Urat a mun­kakezdő ülésen az Egyházi Együttműködés Bizottsága első alelnökévé választották meg. Amikor ehhez most az Evangélikus Élet nevében szeretettel gratulálunk, meg­kérdezzük! mit jelent köze­lebbről ez a megbízatás? Bizottságunk munkakezdő feladata volt, hogy megválasz- sza tisztségviselőit, mert hiszen nem egyszerűen új munkát kezdtünk, hanem egyrészt £ Bizottság egész sor teendőt örö­költ az előző Bizottságoktól és ezek elvégzéséhez azonnal kel­lett felelős. Mint a Bizottság első alelnöke, hivatalból va­gyok a Világszövetség Addis Abebában működő rádióadója intéző bizottságának is tagja. E rádióadónak nagy jelentősé­ge van nemcsak az evangéli­um terjesztése szempontjából Afrika és Ázsia számára, ha­nem segítségével komoly ered­ményeket értek el például Abesszíniában a nép általános, gazdasági, egészségügyi és kul- túrális színvonalának emelésé­ben is. Megválasztásomat a ma­gyar evangélikus egyház és szo­cialista országokban élő ki­sebbségi egyházak megbecsülé­sének érzem és remélem, a kö­vetkező években egyházunk több szakembere is belekap­csolódhat majd a Világszövet­ség munkájába. hb EGYHÁZAK KÖZÖS ÉRTEKEZLETE OLASZORSZÁGBAN November 16-20 között az olaszországi Torre Pellicében, a valdens egyház központjában, tartja ez idei munkaülését azaz európai egyházi bizottság, amely tizenegy ország evangé­likus, református, anglikán, or­todox és baptista egyházaiból alakult. A Torre Pellicei ülé­sen, ez alkalommal először, részt vesznek római katolikus megfigyelők is. A novemberi munkaülésen előadások hang­zanak el az egyház karitatív és társadalmi diakóniájáról. Az ülésen részt vesz és elő­adást tart dr. Nagy Gyula aka­démiai dékán, aki a munkabi­zottság elnöke, valamint Ko- vách Attila református kül­ügyi . osztályvezető. BESTE PÜSPÖK NYUGALOMBA VONUL D. dr. Niklot Beste, a meck- lenburgi evangélikus egyház püspöke bejelentette, hogy 1971. februárjában nyugalomba vo­nul. A 69 éves püspök elsősor­ban megrokkant egészségi ál­lapotával indokolta meg szán­dékát. Beste-t 1946-ban válasz­tották püspökké, tehát ő ma a Német Demokratikus Köztár­saság rangidős evangélikus püspöke. KEMÉNY Éles bírálatban részesítették a Harmadik Világ megsegítési programjának minden ha­gyományos formáját azok a fi­atalok, akik Bajorország (NSZK) minden részéből jöttek össze Alexandersbad evangéli­kus főiskoláján. Megállapítot­ták a konferencia résztvevői, hogy a jelenlegi hatalmi struk­túrák fenntartása mellett sem az éhséget, sem a volt gyar­mati országok gazdasági füg­gőségét nem lehet megszüntet­ni a Harmadik Világban. Tény­leges javulás csak akkor követ­kezik be a fejletlen országok­ban, ha társadalmi tulajdonba bírálat veszik a nyersanyagokat és végrehajtják a földreformot. A nyugati magán- és állami vállalatok nyereségrészesedése négyszer nagyobb a Harmadik Világban, mint a nyugati ipari országokban s ezért élnek em­bertelen körülmények között a fejletlen országok lakói. Az egyházi segélyszervek fedezik sok esetben ezt. A tőkés rend­szer fejlesztési formája alkal­matlan a Harmadik Világ or­szágai megsegítésére — jelen­tette ki a konferencia s ezért a felszabadító mozgalmakat kell támogatni a Harmadik Világban. A ROMÁN PÁTRIÁRKA Justinianus, Románia Orto- felbinger müncheni evangéli- dox Egyházának a pátriárkája, kus püspököt. A két egyházfő aki a Német Szövetségi Köz- az ortodox és evangélikus egy- ársaságban tartózkodott, fölke- házak párbeszédének a lehe- reste hivatalában D. H. Dietz- tőségeit tárgyalta meg. A LITVÁN EVANGÉLIKUSOK ŰJ VEZETŐJE Litvánia Evangélikus Egyhá­za Taurage-ban tartotta egyete­mes zsinatát, amelyen Jonas Kalvanast választotta meg új szeniorává és a konzisztórium elnökévé. Az eddigi elnök 85 éves korában nyugalomba vo­nult. A Litvániai Evangélikus Egyháznak 27 gyülekezete van, ebből 20 litván, 7 pedig lett anyanyelvű. A konzisztórium székhelye egyelőre Taurage- ban van, mivel a fővárosban Vilnában és a második leg­nagyobb városban, Kaunasban, jelenleg nincs az evangélikus egyháznak gyülekezete. Az egész egyháznak mintegy 27 000 tagja van. EVANGÉLIKUS KÖZPONTI ÉPÜLET TANZÁNIÁBAN Szeptemberben Stefano Mos- épületkombinátjának építése hí püspök aláírta egy új szék- Arusha város központjában, ház építésének szerződését, s Az épületet részben hazai ezzel megindult a tanzániai gyűjtésből, részben külföldi im- evangélikus egyház központi gélyből építik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents