Evangélikus Élet, 1969 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1969-05-11 / 19. szám
Nyílt ajtók „Legyen béke, kenyér, élet és boldogság!” — Mennybemenetel ünnepére — „Zárt ajtók” — ez a címe Jean-Paul Sartre döbbenetes erejű egyik drámájának. A szín: egy szoba, ahova összezárnak három embert, akik számára az összezártság, a ki- tömi-nemtudás, egymás örök emésztése, maga a pokol. Ha ez így van, akkor a mennybemenetel tényét és értelmét ebben a szóban lehet Lakács 21, 50—51 — Szügyi Lajos munkája A mennybemenetel távlatot nyit az önmagunkba zártságból való menekülésre. Az ember perspektívát nyer, végtelenségig tágul a látóhatára, az emberi személyiség és az emberi nem korlátlan fejlődésének lehetőségével találja magát szemben. Nincs lezárt és végleges ember, nincsenek lezárt ügyek és lezárt bűnök, nincsenek kilátástalan életek, mert Jézus Krisztus mennybement. Nem szükséges önmagunkba- zártan betokosodva élni, nem kell csak laposan, egysíkúan kerülgetni egymást, hanem lehet felfelé, függőlegesen is mozogni, lehet „átugrani” egy másik dimenzióba: a nyitott szeretet és a napi gondokon felülemelkedő szolgálat síkjába. A mai, természettudományosán képzett embernek nem kell idegenkednie a „felment a mennyekbe, s ott ül a mindenható Atyának jobbján” bizonyságtétel hallatán. Vagy ez a mi nevelőanyánk, a Föld, naprendszerünk, vagy galaxisunk, de akár Isten végtelen anyagi világa egy önmagába zárt rendszer lenne, melyből sehol nincs kiút? Vagy nem lehetséges a tér, az idő és a tömeg másfajta aránya? Természetesen nem tudjuk a megoldás képletét adni, de hitünk előtt olyan távlatok nyílnak, melyek a legmerészebb emberi fantáziát is túlhaladják. Olyan távlatok, ahol a halál nem az utolsó szoba, olyan távlatok, ahol a térhez kötöttség nem az utolsó lehetőség, olyanok, ahol' áttörhetetlennek hitt korlátok szakadnak át. Így a mennybemenetel nemcsak a szeretette való kitárulkozás lehetősége, nem is pusztán a hit látóhatárának ki- szélesedése, hanem az örvendező reménység nyitott ajtaja is. Annak tudata ugyanis, hogy Jézus Krisztus túl azon, hogy eltávozott ebből a világból, vissza is jön. Elhagyta a bethá- niai dombot, a döbbent tanít- ványpkat .hogy mindenkivel legyen, hogy beteljesedjék az ének; „Teremts bennünk kegyes szívet, Hogy míg itt bújdosunk, Keressünk égi kincseket. Tedd munkássá mi hitünket, Szenteld meg egész életünket, Vigy mennybe végre majd bennünket.” Bízik László Bibliai ábécé: VILÁGOSSÁG Isten nagyobb, semhogy emberi szó kifejezhetné teljes valóságát. Csak jelképekben beszélhetünk IstenrőL S ebben Ö maga jön segítségünkre: nap, csillag, tűz jelképében a legkifejezőbb szót adja szánkra önmagáról: sugárzó, fénylő, sötétűző, megvilágosító, láttató és éltető világossági 1) A világosság Isten közege: .. hozzáférhetetlen világosságban lakozik...” 1 Tim 6,16. Beletekinthetetlen fényességben jelenik meg. Ebben van Isten dicsősége, de elrejtettsé- ge is. „Léted világít, mint az égő nap, de szemünk bele nem tekinthet” (Berzsenyi). 2) A világosság Isten lénye és lényege. Jézus Krisztusé ugyanígy. „Nem a nap lesz neked ..., hanem az Ür lesz neked örök világosságod ...” Ésaiás 60,19—20. Különösen János evangélista és apostol szereti Isten — Jézus Krisztus szent valóságát a világosság szavával kifejezni. „A világosság (= Jézus Krisztus) a sötétségben fénylik.” János 1,4—5. „A világosság e világra jött.” János 3,19. Jézus többször is nevezi magát világosságnak. „Én vagyok a világ világossága ...” János 8,12. „... a világ világossága vagyok...” János, 9,5. — „Isten világosság és nincsen benne semmi sötétség.” 1 János 1,5. 3) Isten — Jézus Krisztus nem tartja meg magának a világosságot, hanem emberekre sugározza. Mikor a teremtésben azt mondta: „legyen világosság ...” — állandó világosító tevékenységének adott kifejezést. ö „a világosság Atyja”, tehát szülője, adója. Jézus sem tekintette öncélú sajátzsákmánynak a világosságot Azért lett a „világ világossága”, hogy „senki se maradjon sötétségben...” János 12,46. Azt akarja: lássanak az emberek; legyenek a „világosság fiai, a nappal fiai, nem az éjszakáé, a sötétségé.” 1 Tess. 5,5. 4) Isten — Jézus Krisztus nem tetszelgő önragyogtatásra adja nekünk világosságát, hanem haszonra. Hogy meglássák rajtunk nem a saját dicsőségünkre, hanem Isten dicsőségére és emberek javára. „Világosság vagytok az Űrban, mint világosság fiai, úgy járjatok”, = emberséges, tisztességes életfolytatás. Efezus 5,8. „Ha világosságban járunk,... közösségünk van egymással” — szociális felelősség, 1 János 1,7. „Aki azt mondja, hogy a világosságban van, és gyűlöli embertársát, az még mindig a sötétségben van. Aki szereti embertársát, a világosságban marad”, — a segítő megbecsülés állandó alkalma, ezernyi formája. 1 János 2,9—10. Emberi hivatásunk leglényegesebb feladatát jelöli meg az Istentől származó s Tőle kapott világosság: vigyük, sugározzuk szóban-tettben hűségesen. „Ügy fényljék a ti világosságtok az embereknek, hogy láthassák jótetteiteket és dicsőítsék mennyei Atyátokat.” Máté 5,15. ,„.. Fényietek, mint a csillagok e világon ..— mondja Pál. „Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok, Ennek a szegénynek wtaí mutassatok!” Szabó József AFRIKAIAK MOHAMEDÁN MISSZIÓJA SVÉDORSZÁGBAN Malmőben, ahol mintegy száz afrikai származású mohamedán él, gyűlést tartottak, amelyen szervezett mohamedán missziót határoztak el Svédországban. Stockholmban terveznek mohamedán templomot építeni. A mohamedán hitre tért svéd Björn Eriksson szerint két évtized alatt a mohamedánok létszáma Svédországban néhány százról tízezerre nőtt. A híradás nem szól arról, hogy ezek bevándoroltak, vagy áttértek, s milyen százalékban. (Sana) Lapunk legutolsó számában hírt adtunk arról, hogy D. KÁLDY ZOLTÁN püspök Prágába utazott a Csehszlovák Békevédők Tanácsa jubileumi ünnepére. Munkatársunk az úttal kapcsolatban néhány kérdést intézett a püspökhöz. Milyen minőségben járt Püspök Űr Prágában? — Ebben az esetben nem kifejezetten egyházunk küldötteként voltam Prágában, hanem a Magyar Országos Béketanács megbízásából. Tagja vagyok az Országos Béketanácsnak, valamint a Béke-világtanácsnak. E tisztségeimből kifolyólag végeztem Prágában szolgálatot. Megtiszteltetés volt számomra, hogy a delegáció vezetésére kértek fel. A Béketanács két munkatársával voltam együtt. Természetesen egyben egyházunk képviselőjének is tudtam magamat. Mindenesetre a kiküldetés és az együttes-szolgálat szép szimbóluma volt egyfelől az „egyházi” és „világi” emberek közös békemunkájának, másfelől egyházunk szolgálata megbecsülésének az Országos Béketanács részéről. FÖLKELT MINDEN REGGEL Fölkelt minden reggel, fülem is fölkelti. Üj napba vezérel, s magát el nem rejti. Hogy új napom hitben Vele kezdjem s járjam, szól hozzám az Isten hajnal kapujában. Szól, miként kezdetben, szent, teremtő szóval. Tiszta csend lesz bennem, amikor megszólal. Ha készséget kíván, szolgálatba hív el, halljam, mint tanítvány, engedelmes szívvel! Szent nyomába léptem: nem lehet hátrálnom. Vele megelégszem. Szava boldogságom. Nem hagy szégyent érni, csak hangját megértsem. Feloldoz, széttépi minden kötelékem. Velem van felmentő, irgalmas szavával. Bánik-e még, mint Ö, gazda szolgájával? Igaz szeretettel odalép melléje, hogy álmából reggel útjára kísérje. Szava szent világa korán át meg áthat. Ígér és beváltja, nehogy hiányt lássak. Méltatlan szolgának, teljes bért szán nékem. Borús napok járnak? Igéje napfényem! Jochen Klepper reggeli éneke után Túrmezei Erzsébet Dallam: Kér. Énekeskönyv 705. (Irgalmazz, Üristen...) Levél Keresztfiamnak Egy év alatt megkétszerezted életkorodat! Ez igazán pompás rekord! őszintén gratulálok. Ilyen teljesítményre is csak két éves korában képes az ember! De azért ne légy elégedetlen majd a további évek lassúbb ütemével sem. Mert lesz bennük sok felfedezés és nagyszerű élmény, s várnak nehéz feladatok is. Mert bizony új világ az, amikor már nemcsak az asztal alatti, hanem az asztal feletti dolgokra is „rálátást” nyerünk. Es nagy feladat, hogy az ember a külvilágtól kapott benyomásaira ne csak könnyekkel kísért érzelmi kitörésekkel válaszoljon, hanem megpróbálja magát a „második jelzőrendszer” jeleivel is megértetni. Hadd írjak azért a beszéd nagy öröméről. Este, amikor már csak a kis lámpa ég és édesanyád odaül ágyacs- kádhoz, s Te a félhomályban is olyan tisztán látod arcát, meleg szemeit és szívedben valami fényes, repeső boldogságot érzel, ami izgalomba hoz, mint egy feldobott labda, akkor csak annyit kell mondanod: „szeretlek!” Es a repeső boldogság izgalma elcsitulva kiárad szívedből, mintha egész testedet jóleső melegséggel árasztaná el, és megsokszorozódva annyira Tiéd lesz, hogy ebben a boldogságban el is alszol. Ilyen nagy öröm a beszéd! De még ennél is nagyobb! Mert nemcsak szüléidét és testvéreidet szólíthatod meg, hanem Istennel is beszélhetsz. Istennel, aki teremtett Téged, aki vigyázza lépteidet és aki sze- retetéből Jézusban Neked is Megváltót adott. Ismerkedj ezzel az élménnyel is, és meglátod életed legnagyobb kincsévé lesz majd az imádság. Búcsúzásul második születésnapodon fogadd el tőlem Arany János négy sorát: „Járj örömmel álmaid egében, Ütravalód e csókom legyen: Kis kacsóid összetéve szépen, Imádkozzál, édes gyermekem! Madocsai Miklós Felvétel kántori tanfolyamra Az Országos Kántorképesítő Bizottság 1969. nyarán Foton a következő előkészítő és továbbképző tanfolyamokat tartja: I. tanfolyam június 23—július 4. II. tanfolyam augusztus 18—29. Jelentkezési határidő: május 15. Cím: Országos Kántorképesítő Bizottság, Budapest., VIII. Puskin utca 12. Részvételi díj 350, —Ft. Jelentkezéskor mellékelni kell lelkészi ajánlást, rövid életrajzot, hatósági orvosi bizonyítványt. A felvételről részletes értesítést küldünk. Jelentkezhetnek teljesen kezdők előkészítésre, haladók továbbképzésre. Karvezetés, énekkari munka és felkészítés a téli alapfokú és középfokú tanfolyamokra. A jelentkezéseket szeretettel várja az ORSZÁGOS KÁNTORKÉPESÍTÖ BIZOTTSÁG Szeretnénk valamit hallani a prágai jubileumi ünnepről. Hogyan folyt le? — A cseh és szlovák békemozgalom 20 éves fennállását ünnepelte. Ehhez kapcsolódott egy másik jubileum: 20 éve tartották Párizsban az I. Békevilágkongresszust. Sőt, lényegében egy harmadik jubileum is volt; 20 évvel azelőtt éppen Prágában tartották meg a „kis” Béke-világkongresszust azok, akik 1949 áprilisában nem kaptak beutazási engedélyt a francia kormánytól és így nem tudtak részt venni az I. Békevilágkongresszuson. A mostam jubileumi ünnepre delegációt küldött a szovjet, a bolgár, a jugoszláv, a lengyel, a román, az NDK-beli Béketanács. A magyar kiküldöttekkel együtt tehát 8 szocialista ország békeküldöttsége volt jelen. A párizsiak 'üdvözletét Roger Mayer, a francia Béketanács Elnökségének tagja hozta el. Egyébként ő közvetlen munkatársa volt Joliot Curie-nek. A prágai jubileumi ünnepen az ünnepi megemlékezést Dalibor M. Krno professzor tartotta, aki ismertette a cseh és szlovák békemozgalom két évtizedes történetét. A zárószavakat Jiri Stepanovsky professzor mondotta. A jubileumi ülés egy deklarációt fogadott el, melyben a cseh és szlovák békemozgalmak további erősítését hangsúlyozták és azt, hogy a Csehszlovák Békevédők Tanácsa támogatja az 1969. április 17-én Csehszlovákiában bekövetkezett elvi és személyi változásokat. Ügy tudjuk Püspök Űr is felszólalt az ünnepi ülésen a magyar delegáció képviselőjeként. Hallhatnánk egy részletet felszólalásából? — Szívesen adom közre az alábbi részét felszólalásomnak: „A mi világunkban a béke sohasem leihet egyetlen nép ügye, hanem az ma már minden nép ügye, hiszen a béke egy és oszthatatlan. A modern technikai-tudományos fejlődés következtében a béke és háború problémája érinti az öt világrészben élő emberiség egészét. A népek csak együtt, a különféle béke-szervezetek csak közös akciókkal, a különböző társadalmi, gazdasági és politikai rendekben élő emberek csak közös összefogással és a különböző világnézetű emberek csak közös fellépéssel segíthetik elő a drága emberi élet védelmét. A békét akarók különböző okokból való szembenállása azokat erősíti, akik még mindig nem mondtak le arról, hogy egy harmadik világháborút robbantsanak ki. A békét akarók között nem lehet olyan ellentét, amelyet ne kellene mindenképpen legyőzni, hogy a valóban békét akarók az összefogás nagy erejével léphessenek fel a béke megőrzéséért.” A Magyar Országos Béketanács ez év május 8— június 17 között rendezi meg szokásos tavaszi akcióját. Az országos nyitóünnepély május 8-án lesz Budapesten. Ezt követik a különböző városokban és falvakban rendezendő béke- gyűlések, határ-találkozók a szomszédos népekkeL A rendezvények keretében Szegeden és Kalocsán megemlékezést tartunk a Lidicei Emlékműveknél. Ezek előtt az emlékművek előtt a résztvevők újra el fogják kiáltani: Soha ne legyen többé fasizmus, de legyen béke, kenyér, élet és boldogság! Bizonyára ezt fogják kiáltani Lidicére emlékezve cseh és szlovák barátaink is. Fonódjék hát össze a hangunk, a kiáltásunk és még inkább az erőnk ebben és a béke biztosításában. További szép eredményeket kívánunk a cseh és szlovák barátainknak, a cseh és szlovák bé- kemozgalomnaik!” Etikai cikksorozatunk: keresztyének a társadalomban számos olvasónk érdeklődését keltette fel. Többen fordultak hozzánk azzal a kérdéssel: hol olvashatnának még többet és még részletesebben a mai keresztyén életnek ezekről a nagyon is időszerű kérdéseiről: a keresztyén ember, a gyülekezet és az egyház etikai felelősségéről és feladatairól a társadalom életében, a különféle emberi közösségekben, a családtól az emberiség nagy családjáig. A cikksorozatot olvasók és a további, részletesebb felvilágosítás iránt érdeklődők figyelmét szeretnénk felhívni arra, hogy ebben a tárgykörben Sajtóosztályunk kiadásában megjelent 1967-ben és még kapható Dr. Nagy Gyula: Egyház a mai világban — Teológiai szociáletika című, 400 oldalas könyve. Ebben a könyvben — amely az első, magyar nyelvű evangélikus etika és egyúttal az első, átfogó jellegű teológiai munka a keresztyének és az egyház életéről mai társadalmunkban — részletes, bőséges anyagot találnak az olvasók a keresztyén családi élet, a napi munka és földi hivatásunk, az állampolgári magatartás, a gazdasági élet, a tudomány és a kultúra legfontosabb erkölcsi problémáiról, továbbá a gazdasági és társadalmi átalakulásról, a faji kérdésről, a fejlődésben elmaradt népek iránti felelősségünkről, az egyház és más vallások, a hívők és nemhívők viszonyáról, az ökumenikus kérdésről és sok más, időszerű problémáról mai világunkban. A könyvet nem csak lelkészek, hanem a gyülekezetek tagjai is haszonnal olvashatják, mert a kifejezetten tudományos-teológiai anyag a munka jegyzet-részébe került. Az egészvászon-kötésű, szép kiállítású ajándéknak is nagyon alkalmas kötet ára 85 Ft + portó. Megrendelhető Sajtó- osztályunkon: Budapest Vili. Puskin u. ÍZ. Azt csinálok, amit akarok — Gondolatok egy film bemutatása után Szemes Marianne rendező és Szabó Árpád operatőr dokumentumfilmjét mutatta be a Vörösmarty filmszínház. A pénztár felett állandóan kint a tábla: „a mai napra minden jegy elkelt!”. A mozi előtt pedig teenager-tömeg hullámzik tarka összevisszaságban. Mi ennek a feltűnő érdeklődésnek az oka!? Az „Azt csinálok, amit akarok” című film a maga nemében valóban jó, sőt némely pontján megrázó alkotás, ezen felül az a nagy előnye, hogy természetessége és őszintesége ellenére sem él a naturalizmus sokszor csábító eszközeivel. Kisiklott életű fiatalokat látunk a mozivásznon. Állami gondozásból megszökött 14—16 éves lányokat, akik nem találják helyüket az életben és az alvilágban keresnek menedéket. Állandóan szökdösnek és bujkálnak, de részükre sehol sem jó, sehol nincs megnyugvás, mert zaklatottságukban, állandóan menekülnek önmaguk és a valóság elől. Lezülle- nek fizikailag és lelkileg. A film ugyan felveti a kérdést, hogy vajon hogyan lehetne segíteni ezeken a kallódó emberkéken, de sajnos nem tud megnyugtató választ adni ezeknek az elvadult, kérges lelkű fiataloknak, akik büszkén hirdetik életelvüket: „azt csinálok, amit akarok”!... azaz megkötöttség, törvények, tisztelet, szeretet és minden erkölcsi mérce nélkül élnek. Hát erre a filmre olyan kíváncsiak a szereplőknél aligha idősebb nézők. Az érettebb mozinéző viszont aggodalommal teszi fel magának a kérdést, hogy a hétköznapi életben, mindenki a maga posztján, maga körülményei és lehetőségei szerint, élt e azzal a talán parányi lehetőséggel is, hogy megakadályozza egy serkenő, készii'ő élet üressé és értelmetlenné válását. Ágh Tihamér