Evangélikus Élet, 1969 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1969-05-04 / 18. szám

KÉSZPÉNZZEL BÉRMENTESÍTVE BP. TS. ORSZÁGOS E VAN G ÉLIKUS HETILAP XXXIV. ÉVFOLYAM 18. SZÁM 1969. május 4. Ara: 2. — Forint ÉDES Édes — így nevezte Ady Endre édesanyját. Másoktól is hal­lottam már, hogy édesanyjukat röviden csak így szólítják: Édes. Miért édes az édesanya? Mi teszi az édesanyákat édes­anyákká? Jó kérdés anyák napjára, de nem egyszerű rá vála­szolni. Pedig van rá válasz. Maga az élet, a tapasztalat vála­szol. Legvilágosabban a különös esetek útján. Ilyen különös, bár nem ritka esettel találkoztam a napokban. Irodánk ablakait takarították. A takarítónő régi ismerős. Be­szélgetünk, miközben újságpapírral fényesíti az üveget. Négy gyermeket hoztam a világra — mondja —, de közülük talán legjobban a legkisebbet, Jánost szeretem. Ismerem Jánost gyermekkora óta. Már huszonegy éves. Izzó fekete szemű fiú. Most házasodott. Lakáshoz egyelőre nem jutottak. Otthon füg­gönnyel kerítettek el részükre egy sarkot a szobában. A mama boldog. Hát nem „édes” egy ilyen anya? Pedig ez a gyermek nem a sajátja. Férje első házasságából hozta magával. Mégis igy beszél róla, mintha maga hozta volna a világra. Ebben is van némi igazság. János sok tekintetben neki köszönheti, hogy ember lett belőle. Értelmes, eszes gyerek volt, de enyhén szól­va rakoncátlan. Ha „édes”-anyja nem vezette kézenfogva az iskolába, be nem tette lábát az osztályba. Rájött, nem elég a kapuig kisérni, mert amint elengedte a kezét, kereket oldott. Felvitte egészen az osztályig, s úgy adta át tanárnőjének. Ez a szívós, fáradságot nem ismerő felelős szeretet felér egy szülés­sel. Egy alkalommal Pál apostol is szüléshez hasonlítja a neve­lést. (Gál 4, 19) Mi teszi édessé az édesanyát? Az a kiváltság, hogy egy fejlő­dő élet értelmi, testi, lelki nevelése teljes felelősséggel, min­den más embertől megkülönböztető módon nehezedik rá. Ez a kiváltság és ez a felelősség nem csak terhes, édes is. Anyák napján gondoljunk azokra az édesanyákra is, akik saját gyermekükként nevelik azokat a gyermekeket, akiket nem ők hoztak a világra. Erősítsük bennük azt a tudatot, hogy a gyermekszülés önmagában még nem teszi édessé az édes­anyát. Az anyaság sokkal nagyobb titok, semhogy élettani fo­lyamatokkal és a vérségi kapcsolat jelentőségének túlhangsú­lyozásával meg tudnánk fejteni. Legalább akkora titok — s ez ne tessék ünneprontásnak anyák napján — mint az apaság. Mindkettőt Isten erős törvénye védi és kapcsolja egységbe: Tiszteld atyádat és anyádatJ Benczúr László DR. BLAKE KÖZELKELETI ÜTJA 225 éves az orosházi gyülekezet Egyik legjelentősebb és legsajátosabb alföldi gyülekezetünk, Orosháza 225 éves. A gyülekezet hatalmas jubileumi ünnep­ségen emlékezett meg erről a fordulóról április 20-án, amikor D. Káldy Zoltán püspök szolgált a gyönyörű templom zsúfo­lásig megtelt padsorai előtt. Erről az istentiszteletről legköze­lebbi számunkban közlünk beszámolót. Megérdemli ez a gyü­lekezet, hogy múltjába mélyebben bepillantsunk. Koszorús Oszkár esperes, orosházi lelkész tollából közöljük — s majd folytatjuk — az Orosházán szolgált lelkészek rövid jellem­zését. Nem egy országos név fénylik e gyülekezet történelmé­nek lapjain. Az Egyházak Világtanácsá­nak főtitkára, dr. Blake, a Kö­zel-Kelet öt országát látogatta meg az elmúlt hónapban és megbeszélést folytatott Nasszer egyiptomi elnökkel, Hussein jordániai királlyal, Szíria kül­ügyi képviselőivel és Izrael ál­lamának miniszterelnökével. Tárgyalt természetesen a kü­ség és a római katolikus egy­ház harmadik íelekezetközi ta­nulmánykonferenciáját a Ró­ma melletti Nemi-ben tartják meg május 4—8 napjain. A lönböző közel-keleti vallási ve­zetőkkel is a főtitkár. Tárgyalásainak eredményé­ről meglehetősen pesszimista módon nyilatkozott a London­ban tartott sajtókonferencián. Kiemelte azonban, hogy Nasz- szer kész emberséges körülmé­nyeket biztosítani az arab or­szágokban élő zsidóknak. konferencia az egyház szerve­zeti kérdéseivel fog foglalkoz­ni. A 21 evangélikus és római katolikus résztvevő között azonban hiába keressük a ki­sebbségi egyházak, teológusait. ember, valamint közgazdász és politikus tárgyalta meg a Kö­zel-Kelet különböző politikai és gazdasági kérdéseit, A kon­ferencia jelentését augusztus­ban terjesztik a Kö- ion ti Bi­zottság elé. Az orosházi gyülekezetnek 225 év alatt 20 paróchus lel­késze volt. Egészen kivételes esetben fordult elő, hogy oros­házi lelkész a gyülekezetből eltávozzék, mert rendszerint annyira összenőtt gyülekezet és pásztor, hogy elválasztha­tatlanok lettek egymás szá­mára. Papjai közül néhányan kivételes értékei, voltak nem­csak az orosházi egyháznak, hanem az egész ország evan-, gélikusságának is. Első lelkésze H o r v á t András, aki Genesen szü­letett Vas megyében. Nem a zombai ősökkel jött, hanem néhány hónappal utánuk a sárszentlórinczi szuperinten­dens ajánlatára. Addig Dénes Sándor levita tanító végzett minden egyházi szolgálatot. Horvát 1744—1784-ig, tehát 40 éven át volt lelkész. Nevéhez egy sárból, majd egy fából épített templom építése fűző­dik. Sőt a harmadik templom gondolata is felvetődik. Oros­házán halt meg 1785-ben, saj­nos sírja ismeretlen. Horvát még életében megis­merte utódját, S zimoni- desz J án o s-t, aki szintén 40 évig szolgált a gyülekezet­ben. 1783—1823-ig. Ö volt a békés—bánáti egyházmegye el­ső esperese és ezt a tisztséget 35 évig viselte. A mai temp­lom építése az Ö nevéhez fű­ződik. Sírja ismeretlen, de sír­kövét néhány évvel ezelőtt megtaláltuk és azt a templom falába befalaztuk. „A keresz­tyén hitnek és erkölcsi tudo­mánynak rövid summája” cí­men tankönyvet irt, több ki­adásban megjelent. Az öregedő Szimonidesz Já­nos mellé a gyülekezet Ágos­ton István lelkészt válasz­totta meg. Életét és munkás­ságát két évszám jelzi csupán: 1795 és 1814. "líVí-ben, amikor az oros­házi gyülekezet a templom tornyát építi, messze Zólyom­ban, S zig e t h-y&J á n o s szí­ve dobbant elsőt. Sopronban és Jénában tanult, majd ne­velő lett. Lelkész volt Rozs­nyón, Tapolcán, Ácsán és vé­gül Orosházán. Az ö nevéhez fűződik Székács József kitűnő képességeinek a felismerése és fáradhatatlansága, hogy meg­győzze a szülőket: érdemes ta­níttatni Székácsot. Szigethy imádságainak köszönhető, hogy Székácsból az Isten embere és az ország papja lett. 1817— 1838-ig volt Orosházán lelkész. Sírja, sajnos ismeretlen. 1823—1862-ig Szigethy Jó­zsef lelkésztársa M i k o l a y István. Cegléden született, Pozsonyban és Jénában tanult és a kor szokásának megfele­lően nevelő lett. Mint segédlelkész Szarvasra kerül Tessedik Sámuel mellé, aki nemcsak tanítója, de apó­sa is' lett. Tessedik leányát: Johannát vette feleségül. Szol­gálata alatt növekedett meg a templom a déli betoldással 'és így a templom és torony ösz- szeépült. Pásztori szolgálatá­nak fájó pontja volt, hogy a kolera megtizedelte a gyüle­kezetét. 1831-ben két hónap alatt 1406-an haltak meg. Kö­zel 40 évig volt lelkésze a gyü­lekezetnek. Az alvégi temető­ben feleségével együtt csende­sen pihennek. . Mikolay mellett 1838—1849- ig Balassa Pál szolgált. Paksról került ide. Orosháza 1Q0 éves ünnepére Ö írta meg az egyház történetét. Sírja az alvégi temetőben van. Balassa helyére került egy ízig-vérig magyar ember, ki­tűnő szónok, nagyszerű szer­vező: TorkosKároly. 1813 novemberében Pápán szüle­tett. Tanulmányait Sopronban végezte és Bécsben fejezte be. Több évig volt nevelő, majd 1842-ben lett kecskeméti lel­kész. Nyolc évi szolgálat után került 1850-ben Orosházára. Beszédei közül különösen szé­pek a szabadságharc idején elmondottak. Mindegyike ki­állás az igaz magyar ügy mel­lett. Atyai jó barátja és segí­tőtársa lett Győry Vilmosnak. Szolgálata alatt az orosházi gyülekezet aranykorát élte. A hatalom Torkos Károly mű­ködését nem jó szemmel néz­te. 1878. szeptember 28-án hi­vatalos ügyben Budapestre utazott és látogatást tett Győ­ry Vilmosnál, majd onnan tá­vozva, mint az augusztusi éj­szakában hulló csillag, eltűnt. Azóta semmit sem tudunk róla. Amikor Szigethy József szí­ve megáll Orosházán, indult útjára egy új élet Győrben, Győry V il mo s é. Tanulmá­nyait Pesten és Berlinbe vé­gezte, majd Székács József szuperintendens vette maga mellé segédlelkésznek. 1862- ben, amikor Székács Józsefet az orosháziak másodszor hív­ják meg lelkészüknek és ő a hívást nem fogadta el. maga helyett ajánlotta Győry Vil­most. Győry kitűnő képességű lelkész, jeles műfordító, költő és elbeszélő volt. Otthona sok­szor valóságos kis irodalmi kör. Rengeteget tanult, hogy taníthasson sokakat. Torkos Károlyt sokszor lekötötte es­perest és más közegyházi munkája. Ilyenkor Győry munkatársaival együtt mindig helyt áll. Kettőjük szoros ba­rátsága a virágzó orosházi gyülekezeti életnek a forrása volt. Győry több mint 10 nyel­ven beszélt. Tagja volt a Tu­dományos Akadémiának, s Petőfi és a Kisfaludy Társa­ságoknak, egyházmegyei és egyházkerületi főjegyző. 14 évi orosházi szolgálat után el­hangzott a budapesti gyüleke­zet hívószava. A Székács Jó­zsef halálával megüresedett lelkészi állást Győry Vilmos foglalta el. Ez nemcsak a bu­dapesti gyülekezetnek volt a vágya, de Székács egyenes kí­vánsága is, hogy ve je, Győry Vilmos legyen utóda. Mind Székács, mind Győry Vilmos neve és emléke az orosházi szívekben kitörölhetetlenül él! Győry távozása és Torkos eltűnése után a virágzó gyüle­kezet életébe néhány évre tö­rés állt be. 1879-ben admi­nisztrátori megbízatást kapott a gyülekezetben segédlelkész­ként működő orosházi szüle­tésű Hars án y i Sándor. Tanulmányait Szarvason,'Sop­ronban, Pozsonyban és Bécs­ben végezte s mint tanító 1862-től Orosházán működött. 1869-ben állami ösztöndíjjal beutazta Németországot, ren­geteg tapasztalatot gyűjtött. Kitűnő tanügyi szakember volt, aki sokat tett az orosházi iskolák fejlesztése érdekében. 1879-től 1900-ig paróchus lel­kész. Övéi között az alvégi te­metőben pihen. Hársányival' égyidőben ke­rült Orosházára a másik oros­házi születésű lelkész: Veres József. 1851-ben született. Középiskolai tanulmányait Szarvason, a teológiát Sopron­ban és Halléban végezte. 1875- ben Karsay Sándor szuperin­tendens Sopronban szentelte pappá. Veres is, mint a töb­biek, nevelőként kezdte. Zay Albert családjából került a soproni líceumba magyar-la­tin szakos tanárnak. Innen ke­rült haza Orosházára. Lelké­szi szolgálatának a középpont­jában az igehirdetés mellett az iskolák gondja és az egy­ház anyagi életének a rende­zése volt a fő célja. A községi iskolák államosítása és a pol­gári iskola létrehozása nevé­hez fűződik. A filiákat anya­gyülekezetekké tette és a jobb egyházi szolgálat ellátása ér­dekében a 3. lelkészi állás megszervezését javasolta. 1895- ben a régi nagy egyházmegye 3 részre osztását vitte keresz­tül és 1896-ban az új békési egyházmegye esperesévé vá­lasztották. Egyházkerületi fő­jegyző, zsinati tag, az Evan­gélikus Egyházi és Iskolai lap szerkesztője volt. Beszédeit két kötetben adta ki. Megírta Orosháza történetét, amely ma is igen becses forrásmun­ka. Lelkészi szolgálatának egyik kiemelkedő állomása, hogy Torinóban. Kossuth Lajos hamvainak hazaszállításakor az imádságot Ö mondotta el. 1894—1910-ig országgyűlési képviselő volt. Orosháza fej­lődését nagyban segítette. Ő szervezte meg az adó és te­lekkönyvi hivatalokat és a három nagy birtok szétpar- cellázásában is jelentős szere-, pe volt: Sok szegény ember jutott földhöz. Részt vett a megye életében is. Az a szárnyra kapott hír, hogy a zombai kis harang az ő halálakor repedt meg. le­genda, de az bizonyos, hogy 1913-ban bekövetkezett halála­kor egy óriási fáklya fénye aludt ki vele, nemcsak Oros­háza, de az ország egyik leg­nagyobb papja szállt sírba. Koszorús Oszkár A KÖZELKELET KÉRDÉSEIRŐL TÁRGYALTAK LONDONBAN Az Egyházak Világtanácsá­nak a Nemzetközi Kérdések­kel foglalkozó Bizottsága (CCIA) kétnapos konferenciát tartott Londonban a közel-ke­leti kérdésekről. Az arab orszá­gokból. Európából, Izraelből és Eezak-Amerikából 38 egyházi AZ ISTENTISZTELET MEGÚJÍTÁSÁÉRT A nyugat-nemetországi evan. gélikus tartományi egyházak zsinatain igen fontos kérdés­ként szerepelt már az elmúlt években is az egyház és gyü­lekezetek szervezetének, a gyü­lekezeti munka végzésének és az istentisztelet megújításának a kérdése. Most Hamburgból kaptuk a hírt, hogy az. ottani egyház ÜJ ROMAI KATOLIKUS BIZOTTSÁG Az ember fejlődésének a kérdésével foglalkozó bizottsá­got alakított március közepén az Igazság és Béke elnevezésű pápai tanulmányi osztály, melynek az írástudatlanság el­leni harcban kell a katolikus álláspontot kialakítania és ösz- szeíőgma. püspöke D. Wölber levélben értesítette a lelkészeket es a gyülekezetek presbitériumait, hogy a Hamburgi' Egyház nem zárkózik el az istentisztelet megújítása elöl sem tartalmi, sem formális vonatkozásban. Még arra is fölhatalmazza a püspök a lelkészeket, hogy la­ikusokat prédikáltassanak az istentiszteleteken. Az Igazság és Béke nevű bi­zottságnak negyedik albizott­sága ez az újonnan alakított munkacsoport. Eddig teológiai és kulturális, a fejlődés világ­méretű kérdéseit tárgyaló és a béke és nemzetközi közös­ség problémáival foglalkozó albizottságai voltak a fenti ta­nulmányi bizottságnak. D. Káldy Zoltán püspök Prágában Az Országos Béketanács képviseletében és kiküldésében a magyar delegáció vezetőjeként Prágába utazott D. Káldy Zol­tán püspök, a Béke-világtanács tagja. A delegáció a cseh és szlovák békemozgalom húszéves jubileumán tartott nemzet­közi békekonferencián vett részt, s azon a magyar békemoz­galom nevében D. Káldy Zoltán püspök felszólalt. A delegáció négy napig tartózkodott a csehszlovák fővárosban. E héten... 1945. május 9-re emlékezünk. A hitleri Németország, miután Berlin is elesett, s ezzel megpecsételődött egy embertelen, imperialista náci kor­szak uralma, május 7-én Reimsben. majd május 8-án Berlin­ben aláírta a feltétel nélküli fegyverletételről szóló okmányt. Ez a történelmi esemény immár 24 évvel ezelőtt történt. Ezzel a dokumentummal a németországi fasizmus szétzúzása befejeződött, s az európai hadszíntéren elcsendesültek a fegy­verek, s ezzel végétért a második világháború, amely felbecsül­hetetlen kárt okozott az emberiségnek emberéletben, kultúrá­ban. anyagi javakban egyaránt. 1945. május 9-én fellélegzett a síró, gyászoló és romokban heverő Európa. A béke állandó csendje mosolyt varázsolt a gondterhelt ar­cokra, s a napfényes május Európa népei számára meghozta a békét. Mindenki számára világossá lett, hogy csak békében lehet élni. szeretni, alkotni, reménykedni és hinni. Ezért is emléke­zünk meg most a rettenetes pusztítást hozó második világhábo­rú utáni első békés napról: 1945. május 9-éről! IMÁDKOZZUNK Urunk Istenünk! Téged dicsőit ma gyülekezetek hálaéneke, karok himnusza, hangszerek zengése. Méltó vagy a dicséretre. Te teremtettél mindent szent szeretetedböl, Te viselsz gondot mindenekre hűségeddel. Te készítettél visszautat tékozló gyer­mekeidnek, Te készítesz el nem képzelhető üdvösséget a Téged szeretőknek. Magasztalunk törvényedért és evangéliumodért, prófétáidért és szent Fiadért. Magasztalunk az igén épülő gyülekezetért, a szentségben nyert közösségért, a testvériségben összekapcsolt emberiség családjáért, a földön kapott szállásért és a menny­ben készített otthonért. Köszönjük, hogy hozzánk érő hangod ezernyi színét emberi hangunk széles skálája tükrözheti vissza. Köszönjük az ige­hirdetést, az imádságot, a hivő éneket és a megszentelt hang­szert. Kérünk, avass bennünket ajándékaiddal szent eszközeiddé, hogy szóban és énekben neved dicsőségét hirdessük, életünk pedig hű dicsérete legyen meg nem változó hűségednek. Add, hogy gyülekezeti éneklésünk és egyházi zenénk is igaz bizonyságtétel legyén a, világért lehajló, békét teremtő, üdvös­séget adó szeretetedről, Amen. ÜJ LETT ÉRSEK A lett evangélikus egyház Rigában, az országos közgyű- érsekévé lie. teol. Jan Matulis lésen. A lett evangélikus egy- 58 éves lelkészt választották ház lélekszáma 350 000. FELEKEZETKÖZI TANULMÁNYI KONFERENCIA OLASZORSZÁGBAN A Lutheránus Világszövet-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents