Evangélikus Élet, 1969 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1969-11-23 / 47. szám

ronv. Évfolyam «. m&m 1968. november SS. Ara: 8»— Forte* Az Északi Egyházkerület Presbitériumának ülése November 12-én, Budapesten tartotta évi rendes ülését az Északi Egyházkerület presbitériuma, amely ülést D. dr. Ottlyk Ernő püspök nyitott meg, köszöntve a megjelent Prantner József államtitkárt, az Állami Egyházügyi Hiva­tal elnökét — aki az ülésen elmondott felszólalásában igen pozitívan értékelte az állam és az egyház között kialakult jó viszonyt —, Grnák Károly főosztályvezetőt és a presbi­térium választott tagjait, a tárgysorozat előadóit. Első tárgysorozati pontként D. dr. Ottlyk Ernő terjesztet­te elő püspöki jelentését „A püspöki jelentések — a kialakult jó hagyomány sze­rint — kitekintést adnak a körülöttünk élő világ döntő kérdéseire is, hogy ezzel is megvilágítsák azt az össze­függést amelyben az egyház él a történelmi események sodrában. A mostani időben két átfo­gó eseménysorozatot tartok kiemelkedőnek. Az egyik azoknak az erőfeszítéseknek a sorozata, amelyek az európai béke és biztonság érdekében történnek, a másik pedig azoknak a megemlékezések­nek a sora, amelyek hazánk felszabadulásának huszon­ötödik évfordulójával kap­csolatosak” — mondotta a püspök, majd így folytatta: *A jelenben sokad: foglal­balassagyarmati templom­ban, november 5-én Szabó Lajos vasi esperest és Berzse­nyi Miklós főmérnököt, vasi egyházmegyei felügyelőt a kőszegi gyülekezetben. Halász Béla pápai lelkész, veszprémi esperes húszévi hűséges esperesi szolgálat után, egészségi állapotára va­ló tekintettel, nem vállalta újabb ciklusra az esperesi szolgálatot A veszprémi esperesi tiszt­ségre Síkos Lajos espereshe­lyettest választották meg egy­hangúlag a gyülekezetek presbitériumai, akit október 29-én a marcalgergelyi temp­lomban iktattunk be hivatalá­ba. (Erről lapunkban nemré­gen beszámoltunk.) Mind a négy esperesi szék­foglaló annak a bizonysága, hogy az egyházmegyék veze­tői alkotó módon fejlesztik tovább teológiai felismeré­seinket egyházunk útjának kiépítésében, és biztos kézzel mutatnak utat a további szol­gálatra.” gyülekezetei látogatása az esropai biztonság kérdéseivel és Európa min­den részében egyre inkább több érdeklődést vált ki az európai csúcskonferenciára szóló felhívás. Még ha köszönettel nyug­tázhatjuk is, hogy Európában bizonyos feszültségek az utóbbi időben enyhültek, a további megbékélés lehetősé­géként javasolták a Varsói Szerződés államai a béke megerősítésének praktikus lépéséként az európai kor­mányzás. vezetők konferen­ciáját Az ún, budapesti felhívás­ról ma már ország-világ hal­lott Köztudomású, hogy sike­re elemi érdeke kontinensünk valamennyi nemzetének, minden jó szándékú európai embernek. Ez a siker pedig nagyban függ a társadalom, a különböző társadalmi réte­gek — benne az európai egy­házak — akaratától.” „Napjaink másik kiemelkedő eseménysorozata bafásk felszabadulása hnszonőtödil évfordulója megemlékező eseményeinek sora. Mi messziről — a társadal­mi, politikai elnyomásból — érkeztünk a szocializmusba. Ezért tudjuk annyira becsül­ni azt, hogy ma a népi hata­lom kezében van az ország, hogy ma a leghaladóbb álla­mokkal lehetünk baráti szö­vetségben. A felszabadulás azt jelentette nemzetünk éle­tében, hogy hazánk új életet kezdhetett, hogy kibomlott a nemzett újjáépítés, az ország egységéért és a jövőért való küzdelem zászlaja. Az elmúlt huszonöt esztendő megmutat­ta azt, hogy aki igaz hazafi, tehát jót akar népünknek, az nem kívánhatja vissza az Is­ten által is megítélt régi vilá­got. Az evangélikus — tehát az Isten szüle előtti — bassa- fiság nyíltan és őszintén kí­ván népünknek szocialista fejlődést, mert ebben látja hazánk felemelkedésének és felvirágzásának útját. A hazaszeretet fokmérője országunkban a becsülettel végzett munka. Ez s méltó magatartás a keresztyén em­ber számára. Mindez termé­szetes, hiszen a szeretet nagy parancsolatán nyugszik lelke­sedésünk minden igaz és jó ügy iránt, amely a felebará­tokat mind az egyéni segítés, mind a közösségi, nagy távla­tú, országos méretű támoga­tás vonalán előbbre viszi,” „A Magyarország) Evangé­likus Egyház egészének meg­felelően egyházkerületünk­ben .Teológiánk irányát nem mi szabjuk meg, nem mi ha­tároztuk el valahol, hanem Isten maga jelölte ki Az Is­ten igéjén tájékozódó teoló­gia természetszerűleg fordul az ember felé, annak konkrét helyzete felé, mert Jézus Krisztus maga tanított min­ket az istenszeretet és ember­szeretet összefüggésének megértésére. Ezt a szeretetet kell megva­lósítanunk egyházunkban. A bibliai szeretet sohasem elfo­lyó érzelem vagy határozat­lan hangulat, hanem mindig céltudatos és célra irányuló magatartás. Ma egyházkor­mányzati elvvé tesszük a sze­retetet. Ma az a célkitűzé­sünk, hogy mindezt szeretet- közösségben valósítsuk meg, együtt az . egyház népével. Tervszerűen vigyázunk arra, hogy az egyházvezetés és az egyház népe egységben ma­radjon, egymástól el ne távo­lodjék, hanem együtt ■ járja egyházunk útját a szocializ­musban. A bizalmi légkör ki­alakítása, az egyházhoz méltó szeretetteljes viszony kialakí­tása állandó célkitűzésűnk. Ezért annyira döntő a gyü­lekezetek: látogatása, egy­bentartása. Ezért olyan döntő a világi testvéreinkkel való törődés, a presbitériumokkal való foglalkozás. Ezért olyan döntő a lelkész- testvérek életének és szolgá­latának felkarolása. Ezért olyan döntő a lelkésztestve- rek. közötti igazi fraternitás. a benső testvéri közösség. Ennek jegyeben végeztem a gyülekezeti látogatásokat, az igehirdetéseket, a gyülekeze­ti vezetőkkel, presbiterekkel való foglalkozást, § mindenek elölt a íelkésztestvérekkel váló találkozást.” A püspöki jelentés a továb­biakban a Lelkészi Munkakö­zösségekben folyó teológiai munkáról, a külföldi ösztön­díjasokról, a segédlelkészek­ről szólott, s a munkatársak­nak mondott köszönő szavak­kal fejeződött be. A feozzászőíásoi xi állam és egyház viszonya az elmúlt évben is az immár hagyományos jó kapcsolatok jegyében valósult meg. Egy­házkerületünk gyülekezetei és lelkészei hálásak a Magyar Népköztársaság kormányá­nak mind a személyi, mind a dologi államsegély folyósítá­sáért, mind a templomok re­noválására nyújtott anyagi támogatásért, amelyeknek so­rából kiemelkedik a kőszegi gyülekezet műemléktemplo­mára nyújtott 300 000,— Ft-os adomány, az Országos Műem­léki Felügyelőség részéről. A Magyar Népköztársaság vezetői az elmúlt év során többször megtiszteltek parla­menti és más állami fogadá­sokra szóló meghívóval. Az Állami Egyházügyi Hivatal vezetőivel és munkatársaik­kal fennálló korrekt kapcsolat megkönnyíti valamennyi fel­vetődő probléma megtárgya­lását és megoldását a kölcsö­nös megértés és megbecsülés szellemében. Az elmúlt évben is folytattam a megyei ta­nácselnököknél tett látogatá­saim sorozatát Valamennyi megyei egyházügyi tanácsos­nál látogatást tettem. E helyről is hálásan kö­szönjük, hogy a Hazafias Népfront papi békegyűlések szervezésével segíti lelkészi karunk tájékozódását népünk és az emberiség mai döntő kérdéseinek megismerésé­ben.” W eitler Rezső esperes a presbitérium nevében megkö­szönte a püspök egyházveze­tő, egyháztanító szolgálatát, s a beterjesztett jelentés irány­mutatását, majd az európai biztonsággal kapcsolatos problémák fontosságát húzta alá. Sikos Lajos esperes a püs­pöki jelentesnek a félszaba­dulásunk 25. évfordulójával kapcsolatos mondataira ref­lektált: „Felszabadulásunk öröme a múló idővel egyre teljesebbé válik. Teljesebbé válik, mert az azt megelőző időszak gazdasági, kulturális és — mi protestánsok nyu­godtan mondhatjuk — feleke­zeti elnyomása után egyre gazdagabbá, szebbé lesz az életünk és protestáns egyhá­zaink szolgálata is megszaba­dult azoktól a nyűgöktől, amelyek valamikori helyzeté­nek felemás voltából fakad­tak. Ezek után nem érdem az, ha a népért, a mi népünkért a felszabadulás örömével dol­gozunk — hanem erkölcsi kötelesség." Dr. Nagy Gyula professzor az európai biztonság kérdésé­ből fakadó egyházi feladatok­ról, Várady Lajos esperes pe­dig ösztöndíjas lelkészeink egyházunkbeli pozitív szolgá­latáról beszélt. A presbiteri ülés legfontosabb eredménye az a pünk és az emberiség közös közös nevező megtalálása feladatainak megoldásában, volt, amelyben a nemzeti egy­ség jegyében egyetértett né- Or. Vámos József Egyházmegyei eseményei Az 1969. évben négy espe­resnek és két egyházmegyei felügyelőnek járt le a hat­éves ciklusra történt megvá­lasztásának időtartama. A kipróbált egyházi vezetők iránti bizalom jele volt az, hogy teljes egyhangúsággal, illetve igen nagy szavazat- többséggel kerültek újra megválasztásra. Ez a tény egyhen a személyi stabilitás mutatója is. Olyan vezetők állnak az egyházmegyék élén, akiket évtizedes szolgálati hűség és egyházunk útjának világos megértése jellemez. Ennek jegyében iktattuk be újabb hat évre június 15-én Weltler Rezső győr-soproni egyházmegyei esperest, a győ­ri öregtemplomban, június 26-án Gartai István nógrádi esperest és dr. Krepuska Ist­ván orvosprofesszor, nógrádi egyházmegyei felügyelőt a E héten... Örökelet vasárnapja az egyházi esztendő utolsó vasárnapja, üzenete a feltámadás­ról és az örökéletről szól. Ezzel azonban korántsem akarja kiemelni szemléletünket a mindennapi életből, hogy arról megfeledkezve csak az örökkévalósággal törődjünk. Sőt, in­kább az örökélet figyelmeztetését vetíti mai életünkre azzal az intéssel: minden percedet felelősséggel és tartalmasán úgy éld, hogy készen légy számot adni róla. Az örökélet fényében megnő szolgálatunk felelőssége, — élesebbé, felismerhetőbbé, markánsabbá válik, mint amikor reflektorfény hull valahová. GÖRÖGORSZÁG Több mint 1000 ortodox gyülekezetnek nincs lelkésze Görögországban. Az egyház ezért felszólította az ifjúságot, hogy jelentkezzenek a papi szolgálatra. A közel-keletről hazatért D. Káldy Zoltán püspök háromórás előadásban szá­molt be útjának tapasztalatairól a budai és a pesti lelkészek közös összejövetelén. A rendkívüli érdeklődéssel kísért elő­adás bőven ismertette az arab államok helyzetét, társadalmi erőinek mozgásirányát, szokásait és tájait. Megrendítsen szólt az arab menekülttáborok helyzetéről. Kitért a vallási emlé­kekre és bibliai összefüggésekre. Szólt arról a mindenütt ta­pasztalt megtisztelő fogadtatásról, amelyben mind az öt arab államban része volt a delegációnak. Mint ismeretes, Káldy püspök a Béke-világtanács képviseletében tett látogatást, folytatott tárgyalásokat és tartott előadásokat egy nemzetközi küldöttség egyik tagjaként a Közel-Keleten. Útjának tapasz­talatairól lapunk hasábjain is be fog számolni. Szereíetintrámenveink Az Albertira! Szerrtetot&Afi Albertirsai szeretetotthonunk külső és belső képe az utóbbi két-három évben nagyon megszépült. Üj kerítés áll már a. régi léckerítés helyén, dekoratív kapukkal, a falakat friss vakolat borítja és frissen ragyognak a lakkfestéktől az ablak­tokok. Üde színekkel mosolyog a főhomlokzat eresze alól a I Luther-rózsa és a felirat. Belül, a tágas ebédlőben új padló­zat és hatalmas cserépkályha (közeli lélkésztestvér saját kezű­leg építette fel szeretettel és szakértelemmel). Vízvezeték és új fürdőszoba, modem felszereléssel. De szépek a melléképüle­tek is és a kert, amelyben szívesen ápolják a gyümölcsfákat az otthon lakót (Szorongva figyeltem már egy hetvenéves né­nit a fa tetején, aki metszett és tisztogatta az ágakat!) Az ott­honnak 18 lakója van és öten viselik gondját lakóknak és épületeknek. Az albertirsai egyházközség, de különösen a Pesti Egyházmegye gyülekezetei hordozzák szeretetükkel az otthon ügyeit és nagyrészt ők, meg a szerény és ügyes gazdál­kodás tette lehetővé, hogy évről évre szebbet és többet nyújt­son az otthon lakóinak. IMÁDKOZZUNK Jézus Krisztus Urunk! Abból élünk, hogy Te bőkezű vagy. Se bocsánatodat, se erődet, se hűségedet nem sajnálod tőlünk. Annak örülsz, ha elfogadjuk Tőled. Kérünk, segíts meg ben­nünket, hogy bőkezűségedet szűkmarkúságunk, bocsánatod erejét engesztelhetetlenségünk, erődet hitetlenségünk, hűsé­gedet megbízhatatlanságunk bilincsbe ne verhesse, hanem mindezeket áttörje és arcodat népeden felvillantsa. Ámen. „BÉKE ÉS BIZTOS HATÁROK" Szeptember 21-én szentelték föl Varsóban azt az új orgo­nát, melyet a Német Demok­ratikus Köztársaság evangéli­kusainak önkéntes adomá­nyaiból készítettek eL D. Schönherr, a német evangéli­kus egyházak vezetőinek kon­ferenciája nevében levelet in­tézett ebből az alkalomból dr. Wantula. lengyel püspökhöz. A levél hangsúlyozza, hogy a Német Demokratikus Köztár­saság keresztyénéi kötelessé­güknek tartják harcolni a bé­kéért és a határok biztonsá­gáért EUROPA REFORMATUS KISEBBSÉGI EGYHAZAINAK ELSŐ KONFERENCIÁJA BECSBEN A Lutheránus Világszövet­ség rendezésében már több mint egy évtizede megrende­zik az európai evangélikus ki­sebbségi egyházak konferen­ciáját. A legutóbbi a múlt év­ben éppen Budapesten volt Most először rendezett ilyen konferenciát a Református Világszövetség Bécsben szep­tember 19—24-ig, melyen a magyarországi református egyház is képviseltette magát A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG EVANGÉLIKUS EGYHÁZI SZÖVETSÉGÉNEK ELSŐ ZSINATA Szeptember 10—14-ig Pots- damban tartotta első zsinati ülését a nemrég megalakult Evangélikus Egyházi Szövet­ség', amely egyesíti magában a Német Demokratikus Köztár­saság összes evangélikus tar­tományi egyházát A szövet­ség első elnökévé D. Schön- herr berlin-brandenburgi h. püspököt, al elnökévé Noth drezdai püspököt,* titkárává pedig Stolpe egyházfőtaná» esőst választották.

Next

/
Thumbnails
Contents