Evangélikus Élet, 1969 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1969-07-27 / 30. szám
Kétféle vallásosság AZ EGYIK FAJTA VALLÁSOSSÁGRÓL megrendítő képet rajzol Jézus Krisztus. Minden szava vág és mar, amikor támadja a farizeusi lelkületet. A farizeus forma szerint rendkívül vallásos, tizedet ad, még a legapróbb dolgokból is, amilyen a menta, a kapor és a kömény, megtisztítja az ételszabályok miatt a pohár külsejét, s kínos gonddal igyekszik betartani minden vallási szokást és törvényt. Azonban ezzel a szabályt megtartó vallásossággal szemben ott van a meg nem változott és meg nem újult, gonosz farizeusi lelkűiét. Erről mondja Jézus, hogy ez a külsőségekben kimerülő, de valójában tartalmatlan vallásosság olyan, minta meszelt sír, mint egy kripta, amely kívülről művészi gonddal emelt épületnek látszik, de a díszes, hófehér épület rothadást, halált és hullákat takar. ERRŐL A FARIZEUSI LELkÜLETRŐL mondja Jézus, hogy amik a törvényben könnyen megtarthatók, a külsőleges szabályok, azokra nagy gonddal ügyelnek, megszűrik a szúnyogot is, de ugyanakkor lenyelik a tevét, mert semmit sem törődnek azzal, ami a nehéz a törvényben, az Isten akarata szerint való járással. Ugyanerről a lelkületről szólt a farizeus és vámszedő imádkozásának példázata is, amelyben Jézus szintén megrója az embertársát lenéző farizeust. KÜLÖNÖSEN ÉLESEN TÁMADJA Jakab apostol levele a farizeusi lelkületet. Hangoztatja az Ószövetséggel együtt, hogy bűnt és ünneplést Isten el nem szenvedhet. A próféták ajkán hangzott Istennek az a kemény igéje, hogy semmit sem ér az, amikor az ószövetségi oltáron az áldozati állatok füstje száll az égre, de ugyanakkor az áldozatot bemutató megmaradt gonoszságában. „íme, én is látok, ezt mondja az Vr” — volt Isten válasza erre a magatartásra, amellyel tiltakozott az oltár körül sürgő-forgó, „Uram-Uram”-ozó vallásosság ellen, amelynek hiányoztak a cselekedetekben megnyilvánuló gyümölcsei. A SZERETET ÁLTAL CSELEKVŐ HITNEK a vallásossága szemben áll ezzel a lehangoló, sötét színnel. Jakab apostol írja, hogy *minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről jön és a világosság atyjától száll alá, akinél nincs változás vagy változásnak árnyéka” (Jak 1,17). Ez a felülről való bölcsesség az, amely úgy tükröződik, mint tisztaság, békeSze- retéi, méltányosság, engedelmesség, irgalmasság, ez a felülről való bölcsesség jó gyümölcsökkel teljes, nem kételkedő és nem képmutató. A FELÜLRŐL VALÓ BÖLCSESSÉGBŐL, azaz a keresztyén hitből folyik az Isten iránt való szeretet és ebből a szeretettől a szolgalatkész keresztyén élet, amely hűséggel munkálja a felebarát javat. Ez a felülről való bölcsesség nemcsak azt munkálja, hogy az ember az ige uralma alatt áll, hanem a lelket Krisztussal egyesíti. Az Újszövetség gyakran használja a házasság hasonlatát Krisztus es a lélek egységének kifejezésére. Így Krisztus és a lelek egy testté lesznek, s ami Krisztusé, az a hivő Wcké is, és ami a léleké, az a Krisztusé is. Mivel Krisztusé minden jó es maga az üdvösség, ezek a lélekéi lesznek, és viszont a léleké minden rossz és bűn, ezeket pedig Krisztus veszi magára. így válik a keresztyén ember a felülről való bölcsességben, azaz felülről való hitben Isten akaratának betelje sítőjévé. Isten pedig semmi mást nem vár az embertől, mint azt, hogy a Krisztusban tapasztalt kegyelemért való hálaadás gyanánt ingyen, örömest, szolgálatkész lélekkel cselekedje azt, amire a felebarátnak szüksége van. ANNAK A CSELEKEDETNEK, amely nem szolgálja a felebarát javát, nincs semmi erkölcsi létjogosultsága. Az üres, farizeusi AUram-Uram”-ozó vallásosság helyett a keresztyén embernek — Luther kifejezése szerint — Krisztussá kell lennie felebarátja számára, azaz úgy kell cselekednie vele, amint Krisztus Telt iránta. Ez pedig nem valami ritka és különleges alkalmakkor bekövetkező lehetőség, nincs különös időponthoz, helyhez és alkalomhoz kötve, hanem nagyon is közönséges, hétköznapi dolgokban nyilvánul meg, amit bárki gyakorolhat minden embertársával, hűséges munkájával, emberszerető cselekedeteivel. A GYAKORLATI CSELEKVŐ KERESZTYÉNSÉGNEK az Istentől adott forrása és útmutatója a Szentírás, amely elénk tárja a szeretet cselekedeteinek felsorolását. Végeredményben az az Isten akarata, hogy senkit szevedésbe esni ne hagyjunk, hanem mindenkihez jóságot és szeretetet tanúsítsunk. Amit Pál apostol I Kor 13-ban, a szeretet himnuszában mond, hogy a szeretet hosszútűrő, kegyes, nem irigykedik, nem kérkedik, nem fuvalkodik fel, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt, mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr — az egybecseng Jakab apostol szavával, amely szerint: „a felülről való bölcsesség pedig tiszta, békeszeretö, méltányos, engedelmes, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes, nem kételkedő és nem képmutató Wak 3,17). KÉTFÉLE VALLÁSOSSÁGOT, KÉTFÉLE LELKÜLETET tárt elénk a Biblia. Az első az a farizeusi lelkűiét volt, amely vallásos szabályok megtartásában, kegyes sürgés-forgásban, de hideg és üres szívben, meg nem újított és szentségtelen életben merült ki. Míg a másik vallásosság forrása Isten felülről való adományának, Pál apostol szerint a hitnek, Jakab apostol szerint a felülről való bölcsességnek az Istentől kapott kegyelmi ajándéka. Ennek az ajándéknak kell testet öltenie hétköznapi cselekedetekben, az emberekhez való viszonyunk ezernyi változatában. Akik ebben a hitben és új életben járnak, azok felé szól: „Az igazság gyümölcse pedig békességben vettetik azoknak, akik békességen munkálkodnak” (Jak 3,18). D. dr. Ottlyk Ernő Ilyennek látta hazánkat és egyházunkatErkkiKarío Egyházunk vezetőinek meghívására ez év áprilisában két héten keresztül hazánkban tartózkodott Erkki Kario, a Finn Evangélikus Egyház Tájékoztatási Hivatala vezetője.. Finnországba való visszatérése után mind ő, mind felesége számos cikket írt egyházunk életéről. Június 25-én Erkki Kario magyarországi útjáról színes beszámolót adott a finn rádióban. Az előadást megküldte egyházunk vezetőségének is. Kosa László egyházkerületi helyettes lelkész — aki a múlt esztendőben ösztöndíjasként egy évet töltött Finnországban — magyar nyelvre fordította az előadást. Az előadás hosszúsága nem teheti lehetővé, hogy teljes terjedelemben közöljük. Az alábbiakban részleteket közlünk a rádióban elhangzott előadásból: Magyarország meghódítja az idegent. . Első utunkat Magyarországra 1964-ben tettük a Balaton turistaközpontjába, Siófokra. Bár a turistaközpont és a turistaút nem a legjobb módszer egy ország megismerésére, már az az út is megmutatta, hogy a finnek nem idegenként, mint külföldiek, tartózkodnak Magyar- országon, hanem a finn embert itt sajátjuknak fogadják rendkívül szívélyes módon. Ez így van feltétlenül az egyházi vendégekkel, mert ezen a tavaszon két hétig feleségem és én a Magyarországi Evangélikus Egyház és annak vezető-püspöke meghívására Magyarországon voltunk és a magyaros vendégszeretetnek gyakran egészen megható formáját tapasztaltuk. Gondolok aikár az alkonyodó estére a pusztában a kisbóc^ai templomban, amit egy 160 tagú gyülekezet épített fel' A templomban nincs fűtési lehetőség, a világítás karbidlámpával történik. Távol a pusztából jött a templomot megtöltő gyülekezet, köszönteni a finn vendégeket: — miattuk gyakorolták a gyerekek műsorszámaikat — azt a hangulatot nem lehet leírni. Amikor az együttlétünk befejezéseképpen elénekeltük a magyar Himnuszt úgy, ahogyan esténként láttuk magyar istentiszteleteken „Isten áldd meg...” a vendégek szeme is könnyben úszott. Az ilyen alkalmak komoly prédikációkká lettek a nagy tömbben élő finn evangélikus- ság köréből érkezőknek. Szocialista és ateista államban az egyház és annak tagjai más módon élnek hitükkel és meggyőződésükkel, mert egyházhoz való tartozásuk egyben hitvallás is. Mély meggyőződés nélkül nem állhatna fenn az a komoly áldozatkészség, amelyet a szükség követel meg a különösen kis egyház tagjaitól. A T0 milliós magyar népből kb. 430 ezer az evangélikus. A gyülekezeti tagok legtöbbje nagy területeken szétszórva él kis gyülekezet ssüfönikjaiként, amelyeket az „ányagyülekezet- ből” gondoz a'lelkész. Amikor egy kis szórványgyülekezetben a fiatal lelkész Vasason a konfirmáció előtt két nappal összegyűjtötte a lelkészlakásban konfirmandusait, hogy még egyszer átvegye velük a tanult anyagot, volt a csoportban fiatal, aki akkor látott életében először evangélikus templomot. Tudott dolog, hogy bár az egyház és állam szét van választva, viszonyukat hosszú folyamat határozza meg, ami mind az állam, mind az egyház részéről jóakaratot követelt meg. A protestáns egyházak, a református és az evangélikus egyház úttörői voltak ennek a munkának, s ezzel közvetve megteremtették a lehetőséget a római katolikus egyház számára, hogy megtalálja helyét az új társadalmi rendben. Nyilvánvaló, hogy evangélikus részről ennek a viszonynak meghatározásában gyakran nehéz, de nagyon jelentős része volt Káldy püspöknek. Az Állami Egyházügyi Hivatalban tett látogatás és az ott lefolytatott beszélgetés is világossá tette azt, hogy az egyház és állam békés, építő egymás mellett élésben van, ami az egyháznak működési szabadságot biztosít munkája elvégzéséhez, amibe beletartozik többek között az ifjúság keresztyén nevelése, fakultatív vallásoktatás az állami iskolákban. Az egyház és állam jó viszonyát jelzi az is, hogy az állam az elmúlt év őszén meghosszabított Egyezmény szerint továbbra is támogatja például a Magyarországi Evangélikus Egyházat anyagiakkal. A helyes megértést segíti ha — természetszerűleg mindig így kellene, hogy legyen — á tényleges tényekét vizsgáljuk és a történelemből indulunk ki. A magyarok saját történelme és politikai helyzete vitte a magyar népet abba a társadalmi helyzetbe, amelyikben most van. A második világháborút megelőző Magyarország talán romantikus hangulatú utazást nyújtott, azonban a színes, lebilincselő homlokzat mögött sok fájó társadalmi igazságtalanság volt, amelyeket nem eléggé őszintén és erélyesen próbáltak megjavítani. „Ke- resztyénibb” volt-e az az egyház, amelyik akkor ebbe belenyugodott? Egy biztos: a magyar egyházak nehéz, fordulatokkal teli időket éltek át és jutottak olyan helyzetbe, hogy számadást kellett készíteniük múltjukról. Fordulatokkal, nehézségekkel teli időkről így ad számot egy magyarországi vezető egyházi ember: „a mi egyházunk holtából támasztatott fel.” A kezdés, az alapok lerakása egyáltalán nem volt könnyű. A múlt és annak formáihoz való ragaszkodás mindig biztonságosabb, mint út az újba, a ki nem próbáltba. Az életszínvonal, és az ország gazdasági fejlődése? Budapest üzletei, utcái nem maradnak el a hasonló nyugatiak mögött. Mindamellett az 1968 elejétől életbe lépett új gazdasági reform, amely az üzemeknek több önállóságot adott, jó hatással van a fejlődésre. A statisztikák mutatják is, hogy a kereseti szint és a nemzeti jövedelem fokozatosan növekszik. Magyarország egyre céltudatosabban igyekezett iparát megerősíteni, ugyanakkor a fogyasztási cikkek termelését növelni. Szembetűnő Budapesten a nyugati típusú autók sokasága. Ez is bizonyítja a növekvő gazdasági kapcsolatokat a nyugati országokkal. Ez az árucsere-forgalom kb. 30%, a szocialista országokkal való kereskedelem pedig 70%. A szociális intézkedések te-* rén előrehaladás látható any- nyira, hogy nemzetközi szempontból is figyelmet érdemel pl. a 3 éves szülési szabadság, a különböző anyasági segélyek. Ez mind nagymértékben csökkentette az abortuszok számát. A magyar asszonyoknak kb. 40%-a jár dolgozni, tehát kevesebb mint nálunk, viszont ez a szám növekvőben van. Érdekes viszont, hogy különösen vidéken a családi kötelékek rögzi- tettebbek, mint nálunk. Ez csökkenti az idősek gondozásával járó problémákat, mert a fiatalok térmészetesnek tartják, hogy felelősséggel tartoznak szüleiknek, nagyszüleiknék. Idegen országban járva kétféle szempontból lehet az országot megismerni: feljegyezni a hiányosságokat és különbségeket a saját országhoz viszonyítva — másik: keresni és megismerni a pozitív vonalakat. A második vonal az igazságosabb és többet adó. Ha a második szerint nézzük a magyarok életét, több érdekes és hasznos szempontot látunk. A megélhetés mindenki számára biztosított, a jövedelmek szintjében nincs nagy eltérés. Az átlagkereset lassan növekszik. A magyar egyházaknak semmi okuk sincs gátolni az ország kulturális és gazdasági fejlődését. Együtt akarnak működni mindenkivel, aki az emberiséget szolgálja. Bár a határvonalat élesen igyekeznek meghúzni a marxizmus—leninizmus- és a keresztyén hit között, van közös találkozópontjuk és ez az ember. „Amikor valaki segítségre kész, nem kell kérdezni afelől, milyen ideológiát képvisel, segítsen abban, amiben tud”, — mondta égy magas állami hivatalnok az Állami Egyházügyi Hivatalban. Örvendetes az is, hogy az állam pozitívan viszonyúk a magyar egyházak ökumenikus kérdéséhez, az egyházak közötti kapcsolatokhoz és azok kölcsönhatásaihoz. Ezt mutatják magyar egyházi személyek látogatásai országunkban, a mi országunk egyházi képviselői Magyarországon, a kiszélesedett ösztöndíjas csereakció. A magyar helyzetet az teszi rendkívül érdekessé, hogy ott keresztyén egyház és marxista társadalom élnek egymás mellett Mindkettőnek szüksége volt, hogy helyzetét felülvizsgálja, hogy az egyensúlyt elérjék és ezen belül az egyháznak működési szabadsága legyen. Amikor Káldy püspök prédikált egyházkerületének nagy templomában Budapesten, a templomot megtöltő hallgatóságban minden korosztály képviselve volt, feltűnően fiatalok és férfiak is. A körutazás a Magyarországi Evangélikus Egyház gyülekezeteiben, igazolja, hogy az egyházban növekedésben van egy új nemzedék. A konfirmációi ünnepen a fiatalok csoportja ígéret az egyház jövendőjére nézve. Üdülőink: 3. Gyenesdiás Egyházunk harmadik üdülője a Keszthely melletti Gyenes- diáson van. A pihenni és üdülni kívánók május 1—szeptember 30-ig kereshetik fel ezt az elmúlt években nagy változáson átment üdülőt. Üj konyha, ebédlő, s néhány új szoba áll a vendégek rendelkezésére. Aki a Balatont kedveli, negyedórás sétával elérheti, aki viszont a melegvízű gyógyfürdőt keresi, autóbusszal ellátogathat a közeli Hévízre. 70 személy üdülhet itt egyszerre, s az elmúlt évben 558 személy fordult meg itt. A nyár elmúltával sem szűnik meg itt a munka, hiszen nyugdíjas lelkészek és családjaik, s más nyugdíjasok élnek itt. A szeretetotthon és az üdülő vezetője Hernád Tibor lelkész. IMÁDKOZZUNK Urunk! Köszönjük türelmes jóságodat, amellyel sok hibánk és tévedésünk ellenére Jézus Krisztusért, gyermekeddé fogadtál és szereteted szolgálatára rendeltél. Köszönjük őseinket, akik igazságodban és irgalmasságodban bízva éltek. Akik a benned való hit cs az embertársaik iránti szeretet példáival állnak mögöttünk. Bűnbocsátó szeretetedbe ajánljuk életünket. Takard be, fedezd el sok hibánkat, de óvj meg attól, hogy felelőtlenségünket önmagunk elől is elődeink példás életével igyekezzünk elfedni, elrejteni. Tedd éberré szívünket arra, hogy a mindennapok sok feladatának sodrában is meghalljuk hitre hívó szavadat. És tedd Éberré értelmünket arra, hogy a veled való közösség csendjében tisztán halljuk meg a világ, az élet, a felebarát áldozatos ás dolgos hűségünket igénylő hangját. Hallgasd meg Urunk imádságunkat Jézus Krisztusért! FUCHS PROFESSZOR 95 ÉVES Május 13-án töltötte be 95. szorgalmazta a keresztyének életévét D. Emil Fuchs lipcsei és marxisták együttműködését professzor, aki egész életében a szocializmusban. EVANGÉLIKUS PROFESSZOR LETT A BÉCSI EGYETEM REKTORA A Bécsi Egyetem rektorává lati tanszék professzorát vá- az Evangélikus Teológiai Fa- . kultás jelenlegi dékánját, dr. ^asz^°^a me^ az egyetemi ta~ Friedrich Zer ösí-et, a gyakor- nács.
