Evangélikus Élet, 1969 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1969-07-20 / 29. szám
ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP XXXIV. ÉVFOLYAM 29. SZÁM 1969. július 20. Ara: 2.— Forint Júliusi gondolatok A békéért és társadalmi igazságért Az elmúlt héten hivatali tisztségemből kifolyólag sokat kellett utaznom. Jártam Hevesben, szülőföldem bölcsőhelyénél, a Kiskunságban, megpihentem a balatoni Szépkilátónál és a Bakony fennsíkján. Elgyönyörködtem a Mátráról lefutó erdők árpaföldekkel való csendes találkozásán; a gyümölcsösöknek búzamezőkkel való ölelkezésén: láttam szántóföldeket lefutni a magyar tengerhez és vöröslő búzatáblák táncát a bakonyi fennsíkon. A táj, a levegő s talán még a nap tüze is más-más volt ezeken a tájakon. Egy azonban közös volt: a sárguló, vöröslő ga- oonatáblák hullámzása, ahogyan beléjük harapott az ember gépfogával, éles kaszájával. Mert július van és megmozdult a határ. Megmozdult a határ és megmozdult a falu népe, hiszen a legnehezebb mezőgazdasági munka vette kezdetét, amely azonban a legszebb is, mert az életet munkálja. Azt az életet, amelyet mi keresztyének Istentől fogadunk el s azt a kenyeret takarítja be dolgos népünk, amely az I. Hitágazat bizonysága szerint Isten ajándéka. Ilyenkor különösképpen, mi evangélikus keresztyének újra és újra rádöbbenünk Isten gondviselő, megtartó, kenyeret és békét adó szeretetére. Ereznünk kell a mennyet és földet teremtő Atya embereket átfogó szeretetét, amely egyformán nyújtja most a gazdag aratás jutalmát hívőnek és nemhivőnek, városinak és falusinak egyaránt. Sokat változott a falu élete az elmúlt két évtizedben. Utazásaim véletlenül éppen aratás idejére estek. Átutaztam falun és kisvároson, dülőutakon és autósztrádán. Kombájnok motorzúgása vegyült kocsink zajához. A bálákba préselt szalma tarkítja a tarlót. Aratógépek széles rendet hagynak maguk után. Más ez, mint régen. Fiatal barátom, aki a volán mögött ült, már a mai kor embere. Nem sokat tudhat a régi aratásokról, arról a verítékes és sokszor könnyes nyári munkáról, amely sokak számára csak munka volt, de nem betakarítás. S amikor egy viharverte falu határába érkeztünk, ahol a gép nem boldogul a megdőU élettel s kéziaratók keresztekbe rakott gabonával siettették a betakarítást, gyermekkorom aratásairól kezdtem mesélni, a keresztekről és papkévéről. Barátom felém nézett s csak ennyit mondott: tényleg?! „Tényleg” más ma már az aratás mint régen. Mássá tette az az ember, aki Istentől hatalmat kapott arra, hogy igájába hajtsa a földet. Gépeket konstruált, földet javított, megalkotott egy emberséges életformát, egy humánus társadalmat, közelhozta a falut a városhoz, embert az emberhez. Egyik utamról hazatérőben alkonyatkor megálltunk egy falusi cukrászda előtt. Nem sokkal utánunk egy teherautó is érkezett tele napszítta arcú férfival. Az egyik állami gazdaság aratói voltak. Hazafelé menve betértek egy kávéra. Egy kávéra Budapesttől 120 kilométernyire. „Tényleg” más ma már a július mint volt régen. De lehet „még mássá” is. Es Isten ezt is a mi kezünkbe, emberek kezébe adta. Isten minden embert egy vérből teremtett — ez az L Hitágazat nagy tanítása. Vérségi kapcsolat van közöttünk. Itt, ebben a hazában élők között. KH idekötődtünk ehhez a földhöz. Annak virágokkal dúsan telehintett rétéihez és jégverte kukoricaföldjeihez. Istenszeretetünket itt kell megélnünk. Itt kell szolgálnunk igével és kezünkkel. Ebben a hazában, ennek a népnek a tagjaiként bíz ránk Urunk feladatokat. Mi ennek az „iskolának” vagyunk a tanulót Itt kell úgy dolgoznunk, úgy élnünk, úgy szeretnünk, úgy áldozatot hoznunk, hogy egész magatartásunkért dicsőítessék a mennyei Atya szent neve. És van mit tennünk. De ebben a hazában csak tiszta tekintettel lehet élni. Egyház is csak úgy lehetünk és maradhatunk a mi drága magyar hazánkban, ha azonosulunk népünkkel. Ha igehirdetésünk, teológiai munkásságunk, emberszeretetünk, falusi és városi gyülekezeteink, közegyházunk minden tevékenysége hiszi, vallja és követi az I. Hitágazat Urát, akkor majd megnyugszik rajtunk Isten kegyelme és szeretete. De csak akkor. Amikor látjuk, benne élünk vagy éppenséggel csak olvasunk a legszentebb mezőgazdasági munkáról, az aratásról, akkor újra és újra tudatosítanunk kell magunkban, hogy a mindennapi kenyerünkért folyik most a csata a dús kalászú földeken. Es mert mi hisszük és valljuk az egy vérből teremtettséget, ezért összeszorult szívvel szeghetjük csak meg az új kenyeret. Hiszen ma is még több száz millió ember nem jut kenyérhez. A világ számottevő része a szó legszorosabb értelmében éhezik. Az igazságtalan társadalmi rendszer nem engedi ezeket az éhhalálnak kitett embertársainkat élni. Tudom, sok keresztyén testvérem szívében már megfordult olyan gondolat, hogy miként tudnák mi ezeken az éhező testvéreinken segíteni. A mi egyházunk mindig elöl járt — éppen a diakónia teológia felismerésének az alapján állva — a szeretetszolgálatban. Ez megmutatkozott híveink áldozatkészségében, amikor a hős vietnami nép részére az „egy kórház, egy iskola” akciója keretében adakozott, vagy amikor ennek az esztendőnek a hús- vétján az izraeli agresszió arab menekültjeinek adta nem kis összegű adományát. Mégis azt kell mondanunk, hogy az éhező világot nem lehet alamizsnával kielégíteni. A tengernyi szükségből mi csak egy cseppet tudnák nyújtani. Csak a társadalmi átalakulás, égy emberséges társadalmi rend változtathatja meg azoknak az országoknak a problémáit. A mi társadalmi rendünk, a szocialista társadalmi forma, az állam és egyház sajátságos testvéri viszonya, a közös célokért közösen vállalt felelősség mind-mind elősegíti azoknak a jólétét és békéjét is, akik velünk együtt egy vérből származtak, de ma még ki vannak szolgáltatva az emberi elnyomás bűnének. Szökülő búzamezők, kombájnok halk motorzúgása, átalakuló falu, béke, társadalmi igazságosság, igehirdetés és imádság, új lelkészek szolgálatbaállása, megrokkant szolgatársakról való gondoskodás, anyagi számvetés: mindez együvé tartoznak. Es szép ez az ország. Olyan szép, hogy ezeket együtt láthatjuk. Együtt egyházunk népével és magyar népünkkel. Karner Ágoston A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa elnökségének ülése — A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöksége július 8-án kibővített ülést tartott, amelyen részt vettek az elnökség tagjain kívül a tagegyházak teológiai professzorai, esperesei és vezető tisztségviselői. Részt vett a kibővített elnökségi ülésen Prantner József államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke is Madai András osztályvezető kíséretében. Palotay Sándornak, a Szabadegyházak igazgatójának bevezető áhítata után dr. Bartha Tibor püspök, az ökumenikus Tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket és beszámolt a Szovjetunió vallásos közösségi képviselőinek a „Népek együttműködése és békéje” elnevezésű konferenciájáról Zagorszkban, amelyen a magyar egyházak 4 tagú küldöttsége is részt vett. Az elnök zagorszki beszámolóját D. Káldy Zoltán evangélikus püspöknek, az ökumenikus Tanács alelnökének beszámolója követte a berlini békevilágtalálkozóról, amelyen a Magyar Béketanács küldötségének tagjaként ő is részt vett. Ezután Prantner József államtitkár emelkedett szólásra és beszámolt júniusi genfi útjáról, amikor az Egyházak Világtanácsának, a Lutheránus Világszövetség főtitkárának és a Református. Világszövetség főtitkárának meghívására munkatársaival együtt információs látogatást tett a fenti protestáns egyházi világszervezetek genfi központjában. A beszámolókat követő hozzászólások után dr. Páljy Miklós főtitkár két határozati javaslatot terjesztett az elnökség elé, melyeket nemcsak az elnökség, hanem a többi jelenlévő is egyhangúlag tett a magáévá. Az első határozat a zagorsz- iki békekonferenciával kapcsolatos és szövege a következő: Határozat a zagorszki békekonferenciával kapcsolatban „A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának elnöksége 1969. július 8-án kibővített ülést tartott Budapesten, amelyen jelen voltak az elnökség tagjain kívül a tagegyházak teológiai profesz- szorai, esperesei és vezető tisztségviselői is. Az ülésen dr. Bartha Tibor püspök, az Ökumenikus. Tanács elnöke, beszámolt a Szovjetunió vallásos közösségi képviselőinek Zagorszkban tartott a „Népek együttműködése és békéje” elnevezésű konferenciáról, melyen a magyar egyházakból 4 tagú küldöttség vett részt. Az ülés résztvevői örömmel állapították még, hogy a konferencia új távlatokat tár fel atekintetben hogy a nemke- resztyén vallásokkal is lehetővé váljék az együttműködés az emberiség békéjét szolgáló ügyekben. A zagorszki konferencia példamutató álláspontot foglalt el mindazokban a kérdésekben, amelyek ma a 0. Káldy Zoltán püspök újra tagja lett a Béke-Világtanácsnak béke és társadalmi igazság terén az egész emberiséget foglalkoztatják. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának tag- egyházai tanulmányozni fogják a konferencia anyagát és állásfoglalásait. Azokat az útmutatásokat, amelyek korunk nagy kérdéseiben eliga- zítóak, az ökumenikus Tanács tagegyházainak vezetői a magukévá teszik és fáradozni fognak megvalósításukon”. A második határozat a magyar békemozgalom húszéves évfordulójával kapcsolatos és így hangzik: Határozat a magyar békemozgalom húszéves évfordulójával kapcsolatban A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának elnöksége 1969. július 8-án Budapesten tartott kibővített ülésén meghallgatta D. Káldy Zoltán püspöknek, az ökumenikus Tanács alelnökének beszámolóját a berlini békevilágtalálkozóról, melyen a Magyar Béketanács küldöttségének tagjaként résztvett. A beszámolót követő megbeszélésen megemlékeztek az elnökség tagjai a magyar békemozgalom húszéves évfordulójáról is. Örömmel állapították meg, hogy az egész világot átfogó békemozgalom az emberiség életének, haladásának és boldog jövőjének döntő tényezőjévé vált s benne a dolgozók millióinak békevágya jut kifejezésre. Örömünk és hálánk nagy, hogy már elindulásakor részt vettünk ebben a mozgalomban és azóta is szüntelenül dolgozunk az itthon tartott békegyűléseken és külföldi konferenciákon a békéért és társadalmi igazságért. A magyar békemozgalom húszéves jubileumát ezért a magunk ünnepének is tartjuk és ígérjük, hogy ezután még nagyobb erőkifejtéssel és felelösebben fogunk dolgozni keresztyének és nemkeresztyének közös nagy célja, a tartós béke érdekében. És előterjesztette dr. Pálfy Miklós főtitkár a Magyar Béketanácshoz küldött levélnek alábbi szövegét is: A Magyar Béketanács Elnökségének Budapesten Mélyen tisztelt Elnökség! A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának elnöksége f. évi július 8-án kibővített ülést tartott Budapesten, amelyen jelen voltak az elnökség tagjain kívül a tagegyházak teológiai professzorai, esperesei és vezető tisztségviselői. Az ülésen D. Káldy Zoltán püspök, az ökumenikus Tanács alelnöke beszámolt a berlini békevilágtalálkozóról. A jelenlévők örömmel értesültek a berlini találkozó rendkívül pozitív lefolyásáról és arról, hogy a Béke-Világtanács D. Káldy Zoltán püspököt tagjává választotta. Az ökumenikus Tanács elnöksége megköszöni a Magyar Béketanácsnak, hogy a berlini találkozón D. Káldy Zoltán püspök személyén keresztül jelen lehetett és hogy a békemozga- iom méltányolta a magyar protestáns egyházak békemunkáját, amikor D. Káldy Zoltán püspököt újból tagjává választotta a Béke-Világtanács. A Béke-világtanács június 25—26-án tartotta ülését Berlinben. Az ülésen újraválasztották a Béke-világtanács tagjait a különböző országok nemzeti bizottságainak jelölése alapján. Magyarországról a Béke-világtanács tagjai lettek: Bugár Já- nosné, a Hazafias Népfront főtitkárhelyettese, Hubay Miklós József Attila-díjas író, dr Radnót Magda szemészprofesszor, dr. Réczei László egyetemi tanár, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára és D. Káldy Zoltán püspök. D. Káldy Zoltán püspököt másodízben választották meg a Béke-világtanács tagjává. Üdülőink: 2. Bagolyirtás Fenyőcrdu és mogyoróbokrok tövében áll üdülőnk. A derűs kék ég itt találkozik a megnyugtató zöld szín számtalan árnyalatával. A réteket a Mátrára jellemző tarka virágszőnyeg borítja. Néha olyanok a tisztások, mintha csodálatos perzsaszőnyeggel terítették volna le. Ebben a festői környezetben, mintegy 850 m magasan van egyházunk üdülője. Harminc férőhelyes. Tizenkét szobáját rendszeresen családok veszik igénybe. Kedvező adottságai miatt a gyermekek paradicsoma. Nagy áldozathozatal mellett egy részében mát- vízvezeték is van. Az üdülőt dr. Rédey Pálné vezeti. Pihenésre, a kimerült idegek megnyugtatására kiválóan alkalmas hely. A csend gyógyító orvosként jár kórül. Mindez arra kötelez bennünket, hogy összefogva minden jóakarata emberrel tovább növeljük itthon és külföldön a keresztyének hozzájárulását az emberiség békéjéért és jövőjéért. A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa Elnökségének nevében Dr. Pálfy Miklós professzor Dr. Bartha Tibor püspök főtitkár elnök * Ezek után dr. Pálfy Miklós főtitkár tájékoztatta az elnökséget az ökumenikus Tanács külföldi és belföldi szolgálatairól a most következő két hónapban, melyek közül kiemelkedik az Egyházak Világtanácsának augusztus 12—23-ig az angliai Canterbury-ben tartandó központi bizottsági ülése. melyen dr. Bartha Tibor református és D. Káldy Zoltán evangélikus püspök, valamint dr. Pálfy Miklós főtitkár vesznék részt. Az EVT nemzetközi ügyekkel foglalkozó ülésén dr. Tóth Károly főosztályvezető, mint a bizottság tagja képviseli majd a Tanácsot, a Református Világszövetség július végi Végrehajtó Bizottsági ülésén dr. Bartha Tibor püspök vesz részt. Nagy örömmel fogadták a Tanács tagegyházainak vezetői, hogy a Lutheránus Világ- szövetség elnöke, dr. Schiotz munkatársai kíséretében Magyarországra érkezik augusztus első hetében az evangélikus egyház vendégeként. Reménységünk van arra, hogy hazánkba látogat Nikodim metropolita vezetésével a Szovjetunió egyházainak küldöttsége és azt is tervezi az elnökség, hogy German jugoszláviai pátriárkát köszöntheti az ökumen kus Tanács nevében magyarországi tartózkodása alatt. Végül beszámolt a főtitkár a tanulmányi munkáról is, mely a Lutheránus Világszövetség Porto Allegre-i világgyúlésé- vel kapcsolatban az evangélikus egyházban folyik és a Keresztyén Békekonferencia Tanulmányi Osztályának 1970-es ülésére is dolgozatot készít a Tanács tanulmányi csoportja. D. dr. Vető Lajos, az ökumenikus Tanács tiszteletbeli elnöke értékelte ezután az ülést, majd Szamosközi István református püspök imádságával véget ért az Ökumenikus Tanács elnökségének ez a sok szempontból jelentős kibővített ülése. pm RODÉZIA keresztyén egyházai, kivéve a holland református egyházat, arra biztatták a híveket, hogy ellenezzék Jan Smith kormányának alaptörvényét, annak faji megkülönböztető rendelkezései miatt.
