Evangélikus Élet, 1969 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1969-07-06 / 27. szám
Eszntélodés és helyzetfelmérés egyháznak Htján- Részletek Weitler Rezső esperes előadásából A Győr-Soproni Egyházmegye gyülekezetei újabb hat esztendőre ismét Weltler Rezső soproni lelkészt választották esperesükké. Ez alkalomból Weltler Rezső, aki egyben az Északi Egyházkerület lelkészt főjegyzője, püspökhelyettese,_ a győri öregtemplomban székfoglaló előadást tartott, amiből alább részleteket közlünk. Az egyház hajójának, parancsnoka az a Jézus Krisztus, akinek keresztje hajónk lobogójának legfőbb ékessége. Végső úticélja az örökkévalóság, de útközben, jelentős szolgálatokat végez a földön is. mind egyéni, mind népi és nemzeti vonatkozásban. A hajó utasai a földön élnek, itt dolgoznak aratást ígérő ringó búzamezőkön, szenet és olajat rejtegető bányák mélyén, hatalmas üzemek gépóriásai közelében, közüzemekben, kutatóintézetek és iskolák színes sokféleségében. Az egyháznak sem közömbös, hogyan dolgoznak, es milyen emberi körülmények között élnek. Mi is azon vagyunk, hogy híveink munkájukat az igéhez kötött lelkiismerettel, a hit hűségével és becsületességével végezzék a nálunk kialakult új szocialista gazdasági, társadalmi és politikai rendben... ... A hitnek és reménységnek fényében értelmezte Luther Márton Máté evangéliuma utolsó versét, amikor azt mondja róla: „Nem mi tartjuk meg az egyházat, amint azelőtt nem is őseink tartották azt meg. Az egyházat minden időkben Jézus Krisztus tartotta és tartja is meg.” Jézus Krisztus hűségén és az evangélium isteni hatalmán túl, híveink hűsége és áldozatos egyházszeretete is táplálja jövőbe vetett hitemet és reménységemet. Ebben az összefüggésben gondolok Rábcakapi és Kisbabot új paplakára, azok felépítésének példás és tanulságos történetére. Gondolok a felpéeiekre. akik 2 hónap alatt eltakarították az öreg, nedves, korszerűtlen paplakot és tető alá hozták az újat. Gondolok arra az 50 asszonyra, aki a megnyúlt téli hidegben meg- gémberedett ujjakkal ingyen tisztogatta a téglát. És a mó- richídaiakra, akik velük szinte munkaversenyben ugyanezt cselekedtek. Gondolok Ménfő- csanak, Barcs és Magyarke- resztúr új templomára és a vadosíaiakra, akik az artiku- láris gyülekezet nagy múltjához illő példaadással máris 160 000,— Ft-ot ajánlottak meg az új papiak felépítésére. Hűség és áldozatos egyházszeretet ez a javából! Igen mélyre, egészen a reformáció és ellenreformáció koráig nyúlnak a lelkiség gyökerei . .. . .. Falu és város külső képének rohamos változásával, mely Győrött új városnegyedeket. felun pedig egészen új házsorokat jelent, döntően megváltozott és nap mint nap változik azok belső arculata és lelkisége is. Ez a szellemi és lelki fordulat, amely gyakorlatilag új életszemléletet és életstílust jelent, olyan világ- jelenség, amely napjainkban már a falusi életet is döntően meghatározza ... ... A gyülekezet szerves része a falunak és városnak. Híveink éleiét döntően meghatározza lakóhelyük, munkahelyük, állampolgári mivoltük is. Nem csak lelkészük, esperesük és püspökük van, hanem tanácselnökük, műhelyfőnökük, brigádvezetőjük, szóval állami elöljárójuk. Tőlünk csak a lelki kenyeret kapják, családjuk kenyerét munkahelyükön keresik meg. Az egyházihoz és nemzethez tartozás kötelékei sokszorosain összefonódnak. Nincs érzékelhető és meghúzható határvonala az élet egyházi és állami jellegű életterének. Egybefolynak a dolgok, mivel híveinket nem az határozza meg kizárólag, hogy evangélikusok, hanem egyben a dolgozó magyar társadalom tagjai. Ezért olyan jelentős egyház és állam viszonyának rendezettsége... ... Lelkészeink őszintén feltárják megoldást sürgető feladataikat, és a Népfront gyűlésein elhangzó felszólalásaik is azt igazolják, hogy együtt gondolkodnak, együtt éreznek, együtt örülnek népünkkel a fejlődés minden újabb jelének. Ez a magatartás megfelel az új Törvénykönyvünk elején olvasható Ünnepélyes Nyilatkozat szellemének, amelyben törvényalkotó zsinatunk leszögezte. hogy ..egyházunk a szocializmust építő Magyar Nép- köztársaság törvényes rendjének megbecsülésével, a megkötött egyezmények szerint a kölcsönös bizalom és megértés szellemében végzi igehirdető munkáját, és szolgáló szeretettel vesz részt népünk építő munkájában a jobb és emberibb életért.” .. Nem szabad egy vajúdó, alakulóban levő egészen új világot a letűnt és letűnőben levő régi világ mértékével mérni. Ez egyházi vonatkozásaiban többek között azt is jelenti, hogy a templomozás ma már nem lehet kizárólagos mérték. Jóval tőben vágjunk, mint ahányan templomba járunk, és jóval erősebbek, mint amilyennek látszunk. Azért, mivel az evangélium Isten hatalma. Meg azért, mivel egyház ugyan sehol sincs emberek nélkül, mégis jóval több azoknál. Az egyház Krisztus teste. Kép ez, de súlyos és vigasztaló kép, mivel azt jelenti, hogy ű az egyház, aki halott volt és íme él. Megváltozott a világ, és azon belül lényegesen megváltozott az egyház helyzete is. A modem tömegtársadalmat jól ismerő teológus, aki nagy figyelmet keltett könyvének az „Isten nélküli város” címet adta, abban látja az egyházi szolgálat velejét, hogy a város irgalmas samaritánusa legyen. Az irgalmas samaritánusnak nincs rangja és méltósága, de annál több és sürgetőbb teendője. Világszerte közkedvelt ma a szolgáló egyház képe. A dia- kónia fogalma gyakorlatilag a gyógyítás és kiengesztelés cselekedetét, sebek bekötözését, szakadékok áthidalását, az organizmus egészségének helyreállítását jelenti. ... Legyünk hát Isten szent népe és Krisztus megváltott nyája. Legyünk olyan evangélikus emberek, akik hűséges munkával és becsületes helytállással jó bizonyságot nyernek a kívülállóktól! Legyen igaz a szavunk, becsületes az akarásunk és emberséges a közösségi magatartásunk ... MEGHITT MAGÁNYOM Oly jó ma így ingujjban lengén nagy fák alatt keresni enyhet, s ahogy a tücsök énekelget: nem tűnődni a világ rendjén Nem keresgélni fürge választ kérdésekre és sóhajokra. Azt látni: szép az élet bokra Ez a csodálat sose fáraszt! Enyém a csend; amerre járok, ahol -az út is hű zarándok s a perc saruin nem a bűn jár. Itt nincs kísértő árny, csak védőm: míg átveszem Isten kezéből, amit felém nyújt minden fűszál ___________ Esti Gyula Ka merun, az őserdők világa 17 577 evangélikust tartanak nyilván a Kameruni Szövetségi Köztársaságban. Két evangélikus egyház is van ebben az országban. Az egyik a Kameruni és Közép-Afrikai Köztársaság Evangélikus-Lutheránus Egyháza, a másik a Kameruni Lutheránus Testvéregyház Missziója. Pontosan Afrika közepén és az Egyenlítő mentén a Gineai öböltől a Csad-tóig' húzódó, mintegy 500 ezer km2 területű és 5,5 millió lakosú ország. Lakosságának kétharmad része bantu négerekből áll, a többi nép is negroid, de különböző nyelveket beszél és különböző törzsi szervezetekhez tartozik. Csupán 55 ezer arab és 20 ezer európai, többségében francia él az országban. A lakosság 51%-a a törzsi kultusz híve, 19%-a mohamedán, főként a Csad-tóhoz közel eső területeken és 30%-a keresztyén (21% római katolikus). Kamerun az Egyenlítő mellett fekszik. Az ország 68%-át terméketlen őserdő birítja. A bennszülött lakosság a természeti adottságnak megfelelően primitív módon, csak a saját szükségletére termel. Rendkívül elmaradott, de ásványi kincsekben gazdag, trópusi, mezőgazdasági ország. A lakoság 90%-a mezőgazdaságban dolgozik, és főként saját élelmezését biztosítja. Primitív földművelést, vagy külterjes állattenyésztést folytat. A megművelhető terület 80%-a és az erdők, valamint a kivitelre kerülő növények európai, főleg francia ültetvényesek kezén von. Az ásványi kincsek kitermelése egyelőre jelentéktelen, de amelyekkel rendelkezik (a közelmúltban jelentős bauxit lelőhelyre bukkantak), mind külföldi, főleg francia kezekben van. A lakosság legnagyobb része analfabéta. Csak 1962-ben nyílt meg az első egyetem. 1964-ben 520 hallgatója volt. Két napilapja van, 10-10 ezer példányszámban jelenik, meg. Azért nem nagyobb a példányszám, mert nem tudnak olvasni. 23 ezer lakosra jut egy orvos. Az egy főre jutó évi jövedelem mindössze 51 angol font (mintegy ötezer forint). A 16-18. századig az európai rabszolgakereskedelem fontos területe. 1884-ben, a francia és angol garmatosítók partnereként a „Német Tengerentúli Társaság” kezébe került Kamerun. Először csupán a partmenti városokban folytatnak kereskedelmet, de lassan katonai és tudományos csoportok érkeznek és a feltérképezett sávot, mélyen a kontinens belsejéig gyarmattá nyílvánítják. A német gyarmat beékelődött a nagy angol és a francia gyarmatok közé. 1916-19- ig az elő világháborúban meghódítják az angolok és franciák. 1922-ben versailles-i békét követően a Népszövetség Kamerun négyötöd részét francia, egyötöd részét brit mandátummá nyilvánítja. 1946 decemberétől ENSZ gyámsági terület, francia ill. brit köz- igazgatás alatt áll. 1960-ban nyeri el Kamerun az alkotmányjogi függetlenséget, de területén továbbra is francia katonaság állomásozik. 1961- ben csatlakozik a két gyámsági terület. Kamerun lakosságának nagy része a volt francia Kamerunhoz, éseak Kamerun lakossága pedig Nigériához kívánt csatlakozni. Lényegében 1961. októberében egyesült a két Kamerun, és alakult át szövetségi köztársasággá. Az evangélikus misszió gyökerei a német gyarmatosítás idejére vezethetők vissza, vagyis a múlt század 1884. évétől folyik itt a térítő munka. A német misszió ideje egy em- beröltőnyi (30 esztendő) és amikor az első világháborúban Németország elvesztette gyarmatait, vele együtt megszűnt Kamerunban a német misszió erőteljesebb lehetősége, és helyét átvette a francia katolikus misszió. dr. Rédey Pál Szolgálatban DtUus: B.a.tei8l9£?* bW------------— — P--------m F=£ 3„ lies« «sol* (ti -lat - **. m • gyek <*>» F=] F=ä mmm----------.———1— ti ____■ é„ ti - 2A - git - icfc 4 ■». *5, ffcqr* rí* *=*= =5-4— — F-B— —J — Sitt * diff tttA - 3Ml Mi » dől » go#,. E3=nrtf* Iá -laa s»«3ut»M Iw» tol — jen«----------j—1—> kJ lh---------ír-r-r-r—--------lily gyö -aj5 - itt u ás » 3jr**» f jő Xs » t* » na»« .ti irt. » gntetj tini 2. Ür Jézus Krisztus légy velem, áldásod óvja életem: Szent tested, véred táplálékom, igéd vezérel biztos úton. Jöjj Szentlélek és lakj bennem, hogy szolgálhassak szüntelen! Valtinyi Gábor 1969. Tensplomker iilől:—miért ? Érdekes kísérletet hajtott végre a bajor rádió egyházi munkatársa a közelmúltban. Félkért hat személyt, akik már hosz- szú évek óta — konfirmációjuk óta — nem jártak templomba, hogy most menjenek el egy istentiszteletre és számoljanak be tapasztalataikról a mikrofon előtt. A kísérletre többek között az a körülmény adott okot, hogy a nyugat-németországi nagyvárosi gyülekezetekben néha a megkeresztelteknek 98 százaléka nem jár istentiszteletre. E feltűnő távolmaradás okát kutatva akarták most a távolmaradók néhányat megszólaltatná A megkérdezettek: egy orvosnő, egy színésznő, egy matematikus, egy grafikus, egy jogász és egy diák, az utóbbi kivételével mind 30 és 40 év közötti életkorban. A feltett kérdés így hangzott: Milyen benyomásuk támadt az istentiszteletről, amelyen már évek óta nem vettek részt? Meg kell jegyezni, hogy a kísérleti személyek nem ugyanazon az istentiszteleten vettek részt. Talán ez is oka volt a válaszok közötti nagy eltérésnek. „Konfirmációm óta. két esküvőt leszámítva, most voltam újra templomban. Ügy éreztem magam, mint aki hívatlanul csöppen egy zártkörű társaságba, ahol jórészt idősebb asszonyok vannak. A hangulat nyomasztó volt. Az emberek mind kissé szomorúan és sötét arccal jöttek be, vették az énekeskönyvüket, leültek — s közben körülnéztek ismerősök után. Amikor az ének elkezdődött, szinte megkönnyebbülten sóhajtottak fel. Ügy tűnt, mintha egy hét gondját és baját itt akarnák lerakni s talán az énekléssel elűzni s felkészülni a következő hétre”. Így válaszolt a diák. S a grafikus még idegeneb- bül érezte magái a templomi gyülekezetben, lő éve nem járt templomba s most ráébredt: már rég ki kellett volna lépnie az egyházból, ahol nincsen — így érzi — semmi keresnivalója. A színésznő úgy talalta, hogy az istentiszteletnek nincsen semmi köze a külvilághoz, a hétköznapokhoz. „Zavart a szertartásosság, a felállás, a leülés, a hitvallás és az imádságok. Mondhatom-e meggyőződéssel azt, hogy „mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma”, mikor tudom, hogy ugyanakkor lonnassámra semmisítik meg üzleti érdekből az élelmiszereket, mondhatom-e ezt, anélkül, hogy képmutató lennék? Ügy vélem, erről nem esik szó az egyházban”. Ez a színésznő elvárta volna, hogy az istentiszteleten politikai kérdésekkel is foglalkozzanak, s csalódott, amikor erre nem került sor. A matematikus viszont éppen ellenkezőleg, „politikamentes” prédikációt vart — s ő is csalódott, igaz, egy másik templomban. Az orvosnő szerint akik csak alkalmilag mennek el egy-egy istentiszteletre, szeretnének ott valamit kapni, segítséget, vagy megoldást valami kérdésükre, amivel nem boldogulnak. E ehhez — szerinte — ünnepibb, a hétköznapi fölé emelkedő légkör kellene. Ezt azonban nem találta meg s az egész kijózanító hatást tett rá. Általában a legtöbb megkérdezett nem volt a prédikációval kibékülve, különböző okokból. Az „Amen”-t azonban nem tudták a hallottakra őszintén rámondani. Így a prédikáció nem keltette fel bentiük a vágyódást az istentisztelet után. Nem keltette fel az istentiszteleti gyülekezet sem. „Az vott a benyomásom, hogy most értem meg először mi is az a „gyülekezet”. Sajnos eléggé siralmas hatást tett reám. Ott ül vagy 100—150 ember, akiket, úgy tűnik, teljesen hidegen hagy ami történik. Unott arcot vágnak, mint akik csak megszokásból jöttek ide. Azt vélem, akármilyen rossz is a prédikáció, ezeket semmi nem riasztja el attól, hogy újra eljöjjenek.” Így a matematikus. S a többiek is úgy érezték, hogy ezektől az emberektől, akik talán már évtizedek óta járnak templomba, nem várhatnak semmit. „Nem szeretnék rájuk utalva lenni”, vélte az egyik megkérdezett. Erről a kísérletről a „Deutsches Allgemeines Sonntagsblatt” ezévi 22. száma számolt be. A magunk részéről megjegyzést szeretnénk hozzáfűzni. Az elhangzott vélemények között bizonyára volt elsietett, rideg és igaztalan is. Azt is felhozhatjuk: nehéz mindenkinek eleget tenni. Mégis vessük jel a kérdést: mlyen benyomást kapna egy betévedő a mi istentiszteleteinkről? Nagy hiba az, ha Jézus népe zártkörű, a maga dolgaival bíbelődő, megsava- nyodott, éleiteten és öTömtelen, önzőén befelé forduló társaság, vagy legalábbis ezt a benyomást kelti a szemlélőben. Hiszen Ura követésében örömet, derűt, szívességet, segítőkészséget, nyíltságot kellene sugároznia. Nagy hiba, ha a prédikáció elsuhan a fejek fölött s nem hangzik bele az élet dolgaiba. Joggal várták a megkérdezett személyek, hogy a prédikációnak legyen mondanivalója a mindennapi élet égető politikai, társadalmi, gazdasági kérdései számára. Ha a gyülekezet igazán hittel imádkozza a Miatyánk 4. kérdését, akkor tennie is kell valamit azért, hogy valóban mindenkinek meglegyen a világon a kenyere. Ha csodálkozunk s talán panaszkodunk is azon, hogy emberek, akik valaha jártak az istentiszteletre, hátat fordítottak a templomnak, tartsunk komoly önvizsgálatot. Az igehirdetök is, a gyülekezetek is. Az emberek joggal várnak tölünk valamit. Isten aprópénzre, tettekre, magatartásra, valóságra váltott szeretetét várják. Megtalálják-e — a mi istentiszteleteinken? Vajon egy hasonló kísérletnek milyen eredménye lenne nálunk? S meglátjuk-e Isten számonkérő Ítéletét, amely ebből a kísérletből felénk is hangzik? Dr. Groó Gyula Felvétel a Teológiai Akadémiára Evangélikus Egyházunk lelkészeinek kiképzése a budapesti Teológiai Akadémián történik. Akik a Teológiai Akadémiára felvételüket óhajtják, felvételi kérvényüket — az Akadémia Felvételi Bizottságához címezve — legkésőbb augusztus 15-ig küldjék be a Dékáni Hivatalhoz (Budapest, VIII., Üllői út 24. II.) A felvételi kérvényhez a következő okmányokat kell mellékelni: a) születési bizonyítvány, b) a legmagasabb iskolai végzettség bizonyítványa, c) helyhatósági vagy más bizonyítvány, amely a kérvényező lakását, szociális helyzetét, szüleinek foglalkozását és kereseti, ill. szociális viszonyait feltünteti, d) Orvosi bizonyítvány (részletes), e) keresztelési bizonyítvány, f) konfirmációi bizonyítvány, g) részletes önéletrajz, mely feltárja a kérvényező családi és társadalmi körülményeit, valamint a lelkészi szolgálatra indulás okait, h) esetleges egyházi működésről szóló bizonyítvány. A felvételhez szükséges továbbá az illetékes lelkésznek és esetleg még a vallástanító lelkésznek részletes bizonyítványa, mindenesetre annak a lelkésznek a jelentkezőt részletesen jellemző bizonyítványa a lelkészi pályára való alkalmasságáról, aki a folyamodónak a legutóbbi években lelkipásztora volt. Ezt a lelkészi bizonyítványt a lelkészi hivatal a kérvénnyel egyidejűleg levélben, közvetlenül az Akadémia dékánja címére küldje meg. Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolatban is lehet mellékelni. A másolatot „egyházi használatra” megjelöléssel egyházközségi lelkész is hitelesítheti. Az akadémiai tanulmányi idő öt esztendő. A felvételi kérvénnyel egyidőben a jelentkezők kérjék felvételüket a Teológus Otthonba is, ahol az Akadémia hallgatói lakást es ellátást kapnak. Ez a kérvény is a dékaiti hivatalba küldendő részletes önéletrajz kíséretében. EZ IS BŰN! „Az életfeltételek meg nerr, változtatása bűn!” Ebben < mondatban összegezte tanácskozásainak eredményét Ecuadorban 40 protestáns és katolikus lelkész, akik közös szelt mináriumot tartottak az ecua- a dóri társadalmi viszonyokról.- Ecuador Dél-Amerika máso- dik legszegényebb országa. A- lakosság fele sem írni, sem ol- vasni nem tud. SKÓCIA Skócia egyházának közgyűlé se elítélte a kémiai és biológia háborúnak minden formáját Felszólította a brit kormányt hogy szorgalmazza az ENSZ- ben az atomsorompó-egyez 5- mény aláírását. Köszönettel ii vette tudomásul a közgyűlés a t. brit kormány bejelentését, t, hogy Angliában nem raktároz- I- nak kémiai és biológiai fegyve- t- reket
