Evangélikus Élet, 1968 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1968-04-21 / 16. szám
KÉSZPÉNZZEL BÉRMENTESÍTVE BP. 72. OR S Z Á G 0 S E VA NGÉL1KUS HETILAP XXXnL ÉVFOLYAM 16. SZÁM 1968. április 21. Ára: 2.— Forint Memphis Április 4-én délután Memphisben (Termesse államban) meggyilkolták dr. Martin Luther Kinget, a Nobel-díjas amerikai lelkészt A tragikus hír pillanatok alatt bejárta a világot és mély döbbenetét váltott ki. A 40 éves, fiatal és közismert néger lelkész már régóta belopta magát az emberiség szívébe és higgadt, megfontolt politikája még ellenfelei előtt is megbecsülést váltott ki. Alig vette élő amerikai ember nevét olyan gyorsan szárnyra a népszerűség, mint az övét, (Kennedyvel együtt emlegették, s a jövőben közös végzetük miatt még inkább együtt fogják őket emlegetni) s fajtája érdekében mondott beszédeiből, írásaiból idézetek keringenek Amerika, Európa, Ázsia és Afrika földrészein. King egy eszme szimbólumává nőtt ki s neve ösz- szeforrt a faji megkülönböztetés elleni küzdelemmel, a négerek egyenjogúságáért folytatott harccal. 1964-ben, Kennedy elnök meggyilkolása utáni évben béke Nobel-díjat kapott, s ez a nagy kitüntetés világ viszonylatban is legalizálta mozgalmát. Talán sebezhetet- len »sárkány-vér« akart lenni a díj, mint a mondabeli Sieg- friden, mert King lelkészt szüntelenül fenyegették, élete állandó veszélyben forgott. De az alattomos gyűlölet, a gyilkos golyó megtalálta, a »Siegfried-bla ttot«. De vajon King provokálta-e a sorsot, vagy őt és népét provokálták? Magatartása volt-e kihívó, elvei voltak talán túlságosan szélsőségesek, vagy pedig annak az Amerikának magatartása volt kihívó és elve volt szélsőséges, melyben élt? Nyilvánvaló, hogy az utóbbi. Ma, amikor a tv levetíti többször a kedves fekete arcot, mosolyban megvillanó fehér fogsorát, visszaidézem a tüntetések élén haladó lelkészt, a mikrofonok előtt szónoklót. Hányszor láttam és hányszor hallgattam tizenöt év során! És mi maradt meg összbenyomásként? King a törvényes változások rendíthetetlen híve volt. Az egyenjogúság kivívását békés úton, vér és erőszak- mentesen kívánta elérni. Ebben az elvében Amerika népének döntő többségével azonos volt. Ezért írta a következőket: »Az Egyesült Államokban száz év óta „hideg polgárháború” van. Pillanatnyilag széles területen a félelem uralkodik. Az egyenjogúság megvalósítása teljesíthetetlen követelésnek látszik. Különösképpen Délen, ahol a legkülönbözőbb ellenállásba ütközik és ahol erőszak és terror korlátozza. De mindez csupán önámítás! Mert az erőszakért és terrorakciókért egy fanatikus kisebbség a felelős.« Ez a fanatikus kisebbség áll útjában a néger egyenjogúságnak, és ez tartja rettegésben szinte egész Amerikát. King lelkész is ennek esett áldozatuk A gyilkos golyója azonban nemcsak King életét oltotta ki, hanem sebet ütött az amerikai élet becsületén. Mert az a folt, amely Kennedy elnök meggyilkolása alkalmából esett meg ott éktelenkedik arculatán, s most újabb vérrel mocskolta be magát. Csoda, ha az egész világ felháborodik? Miféle szabadság, civilizáció, miféle humanizmus az, amelyben gyilkosok így garázdálkodhatnak, s a köz- és életbiztonságnak még a legelemibb feltételei sincsenek meg? De nézzük mit váltott ki a memphisi automata Browning! Amikor e sorokat írom, az Egyesült Államok nagy városaiban ostromállapot uralkodik. Láng és füsttenger borítja New-York Harlem negyedét, Washingtont, Chicagót. Fegyverropogás hallatszik. Katonaság és nehéz fegyverek védik a Fehér Házat és a Capitolt. A néger gettók népe sűrű tömegekben tódul a barikádokra. Gyújtogatnak és végső elkeseredésüknek adnak kifejezést. Kudarcot vallott az erőszakmentesség, Martin Luther King halott. És a megalázta- tottságából felkelt népnek már majdnem harminc halottja és számtalan sebesültje van. Amerika 20 millió négerének tragédiája ezekben a napokban kifejezhetetlenül elmélyült. Sokat írtunk már arról, hogy az Egyesült Államok achillesi sarka a néger kérdés. A probléma megoldásának számláján ki tudja hány mártír vére szárad! De lehet-e a kérdést tovább odázni? Minden egyes nap, amely félreteszi, vagy halogatja a probléma megoldását, beláthatatlan következményekkel jár. íme, ez a tragédia is! És King lelkész meggyilkolásában az még különösen fájdalmas, hogy személyében a békés rendezés, erőszak mentes mozgalom vezetőjét állították félre. Megbocsáthatatlan tett volt! (Nemcsak erkölcsileg, de politikailag is!) Ennek katasztrofális következményeit éli át napjainkban Amerika. És úgy látszik, hogy a King által jellemzett »fanatikus kisebbség« terrorja alatt áll mind az ötven állam. Martin Luther King egy eszmének lett áldozata. Vele a békés megoldás lehetősége szállt véleményem szerint sírba. Eszméje és mozgalma nekünk azért volt különösen szimpatikus, mert papi erkölcsből fakadt. Számtalan híve volt. Talán nem is sejtette, hogy az öt világrész lelkészei közül há-1 nyat »mozgatott« meg, hányán estek gondolkodóba bátor kiállása miatt, hányán »indultak el« az igazságért, haladásért, békéért folytatott küzdelemben. Néhány éve a vietnami háború tárgyalásos befejezéséért indított mozgalmat. Magam is kaptam levelet tőle, hogy csatlakozzam a mozgalomhoz. Nemcsak Amerika népe, vagy a négerek milliói gyászolják őt. Koporsója körül ott áll százezrek és milliók láthatatlan tömege, amely bízott az igazság és haladás győzelmében. Mi magunk is, noha nem egyházunk lelkésze volt, odahelyezzük kegyeletünk koszorúját a nagy halott ravatalára. Élete példaadó volt, nevét mindenkor tisztelettel ejtjük ki. Elvesztettük őt, de abban bizonyosak vagyunk, hogy eszméjét nem tudta kioltani a gyilkos golyó. És valahányszor találkozunk a színesek problémáival, az emberi méltóság kérdéseivel. Martin Luther King újraéled és élére áll a küzdelemnek. Dr. Rédey Pál. A Harmadik Keresztyén A Prágai Keresztyén Békekonferencia Harmadik Béke- világgyűlése befejeződött Prágában. A nagygyűlés 500 résztvevője, akik a legkülönbözőbb országokból, minden földrészt képviselve jöttek össze, hat napon át végezték munkájukat, tizenhárom oldalas »Üzenet«-be foglalták össze a gyűlés eredményeit. Az alábbiakban idézünk az »Üzenet«-ből. Mi azért jöttünk össze a Harmadik Keresztyén Béke- világgyűlésre, mert minden kiábrándító tapasztalatunk ellenére meg vagyunk győződve arról, hogy a béke lehetséges. A béke lehetséges, mert Isten hűségesen keresi az emberiséget, ahogyan kezdettől fogva kereste. Ö az Ószövetségben kiválasztott egy népet, hogy tanúja legyen minden nép előtt az ő megingathatatlan hűségének. Ö az emberré lett Istenfia értünk szenvedett halála által megítélte és megbocsátotta az ember hűtlenségét, önzését, igazságtalanságát és elbizakodottságát. Ő Jézus Krisztus feltámadásával új világ kezdetét indította el, amelyben béke és igazságosság uralkodik, és az ember Isten képmása és munkatársaként, vagyis a történelemben és a társadalomban felelős lényként élhet. Ö a Szentlélek által elhívta gyülekezetét, hogy hirdesse hűségét, hogy békét szerezzen, és hogy síkraszálljon az igazságosságért, minden emberért végzett önzetlen szolgálatban. Mert ö ezt ajándékozta, azért lehetséges a béke. Ha mégsincs béke a világban, ebben felismerjük a mi vétkünket is. Mi gyakran megtagadtuk Isten hűségét Jézus Krisztusban, ■mert nem minden embert átfogó szerétéiként és igazságosságként szóltunk és tanúskodtunk róla. Mi gyakran megtagadtuk Krisztus üdvözítő munkáját, mert csak a belső életre, és nem az egész ember és az egész emberiség életére vonatkoztattuk. Mi gyakran megtagadtuk keresztyén elhivatásunkat, mert a politikai életet kizártuk a hit engedelmességéből, és így számtalan igazságtalanságot eltűrtünk vagy még támogattuk is a társadalmi életben. Mi bízunk a Szentlélek megújító erejében, aki minket szabaddá tesz arra, hogy szolgáljunk mindenkinek, szabaddá tesz az együttműködésre, az ember javát szolgáló világi programokban úgy, hogy megengedi, hogy tudatosítsuk és teljesítsük történelmi feladatainkat. A Keresztyén Békekonferencia, amely most 10 éve jött ösz- sze először az emberiséget fenyegető atomveszély miatt, régi és új veszélyeket lát a jelenlegi helyzetben, amely a békéért való kötelezettségvállalásunkat követeli: Mentsétek meg az embert, nemcsak az egyes embert, hanem a jelen és a jövő mindenféle veszélyének kitett emberiséget is! A béke lehetséges, mert Isten adta, és Isten akarja. A béke lehetséges — persze csak akkor lehetséges, ha megoldódnak azok a problémák, Egyházaink részvétnyiivánítása A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Elnöksége az alábbi szövegű táviratot intézte Dr. Martin Luther King özvegyéhez: Mrs. Martin Lather King 334 Auburn Avenue Atlanta (Georgia) USA Megdöbbenéssel hallottuk férje tragikus halálának hírét. Kérjük, fogadja legmélyebb részvétünket e nagy veszteségben. Dr. Kinget mindenki nagyra becsülte, mert a békéért és az emberi jogokért rettenhetetlen bátorsággal harcolt. Reméljük, hogy az ügy, amelyért élt és meghalt, tovább halad és áldozata a jövőben meghozza gyümölcsét. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Elnöksége Dr. Pálfy Miklós főtitkár IMÁDKOZZUNK Teremtő Szentlélek! Jöjj segítségünkre, mert gyenge a mi erőnk, és gyarló a mi szívünk. Magunktól nem tudunk Jézus Krisztusban hinni, sem nála megmaradni. De benned reménykedünk: szánj meg minket s azokat a testvéreinket, akik ma járulnak először úrvacsorához. Építsd meg bennük egyházadat. Világosíts meg, hogy Krisztushoz térjünk. Győzz meg, hogy Krisztusban higyjünk. Bátoríts, hogy Krisztust kövessük. Erősíts, hogy hozzá ragaszkodjunk. Adj győzelmet a bűn felett, megmaradást a hűségben, cselekvést a szeretetben, világosságot a hitben, eredményt béketörekvéseinkben. Adj hálaadást szívünkbe mindenért, amivel intesz, buzdítasz, büntetsz, vagy áldasz. Amen. /Ikikre kongatnunk kell Isten munkatársai vagyunk A keresztyének békemunkájának alapja az új teremtés Jézus Krisztusban. Hisszük, hogy Krisztus minden ember és minden dolog részére engesztelést szerzett... Hisszük, hogy nekünk az a hivatásunk, hogy hálát adva és reménykedve Isten munkatársaiként dolgozzunk, mert a szeretet Lelke is állandóan munkálkodik mindenütt a béke, az igazság és méltóság emberi társadalmáért... Az igazi emberséget akarjuk érvényesíteni és hirdetni, hogy a máshitű és másként tájékozódó emberek is a reménység jelét láthassák meg abban saját törekvéseiket és tetteiket illetően. Teológiai Munkacsoport jelentése (Prága, 1968) •• Békevilággyűlés Üzenete amelyek előtt ma áll az emberiség összességében és egyes tagjaiban. Ezek a problémák nincsenek elszigetelve egymástól, hanem a nagy változások, társadalmi, nemzeti, tudományos, technikai, forradalmi folyamatok korszakában egymásmással kölcsönösen összefüggenek. Az Üzenet ezután felsorolja és értékeli azokat a kérdéseket, amelyeket megoldandónak tart a béke érdekében politikai, társadalmi, gazdasági kérdésekben, s rámutat a keresztyének összefogásának szükségességére a világszervezetekben mindezen célok elérésére. Az Üzenet, amelynek ismertetésére és értékelésére még visszatérünk, így fejeződik be: Mi készek vagyunk arra, hogy fokozzuk együttműködésünket minden vallásos és világi szervezettel, amelyek a béke, az igazságosság és a szabadság védelmét szolgálják. Mi tudjuk, hogy mi keresztyének nem végezhetjük el az emberek mentésének a munkáját Isten segítsége nélkül, bűnbocsánat keresése nélkül azért, amit tettünk, és azért, amit elmulasztottunk, és minden ember közreműködése nélkül. Keresd a békét, és kövesd azt! Mentsétek meg az embert — a béke lehetséges! A Lutheránus Világszövetség Világszolgálat Bizottságának ülése Budapesten A Lutheránus Világszövetség genfi Központjában három jelentős osztály működik: a Teológiai, a Világszolgálat és a Világmisszió. Rajtuk kívül számos alosztály dolgozik, köztük a Tájékoztatási Osztály, a Kisebbségi Egyházak Osztálya, stb. A Teológiai, a Világszolgálat' és a Világmisszió osztálynak külön bizottsága is van. amelynek tagjait a Nagygyűlés választja. A Világszolgálat Osztály és annak Bizottsága 1968. április 17—20. között Budapesten tartja ülését. Ez az osztály és a bizottság foglalkozik a Lutheránus Világszövetség tagegyházainak segélyezésével. De nemcsak a rászoruló tagegyházakat segíti, hanem igen jelentős anyagi segítséget ad olyan népeknek és országoknak is, amelyek helyzetüknél fogva rászorulnak a segítségre. A Lutheránus Világszövetség ilyen esetekben még azt sem nézi, hogy a rászorultak hozzátartoznak-e az evangélikus egyházhoz, vagy egyáltalán a keresztyén egyházhoz. A Világ- szolgálat Osztály pl. segítette Algéria népét, amikor azok harcoltak szabadságukért. Ebben az esztendőben jelentős segítséget adott számos afrikai országnak, elsősorban Tanzániának, éspedig iskolák, kórházak építésére és a mezőgazdaság megsegítésére. Jelenleg az arab menekültek ínségén igyekszik segíteni. Magyarországi Evangélikus Egyházunk az elmúlt 10 esztendőben a Lutheránus Világ- szövetségtől éppen a Világszolgálat Osztályon keresztül kapott jelentős segítséget templomok és parochi ák tatarozására, új templomok és papta- kok építésére, a szeretetintéz- mények megsegítésére és a szórványlelkészeknek gépkocsikkal való ellátására. Köztudomású, hogy Magyarországi Evangélikus Egyházunknak megközelítőleg 1400 épülete van (templomok, imatermek, parochiák, szeretetintézmé- nyek stb.) és bármilyen nagy áldozatot hoznak a gyülekezetek az épületek fenntartására és bármilyen jelentős segítséget ad államunk elsősorban a műemlék-templomok és épületek rendbehozatalára, mégis az épületeink nagy száma miatt szükségünk van külföldi hittestvéreink segítségére. Egyházunk most meghívta a Világszolgálat Osztályt és annak Bizottságát Magyarországra, hogy ezáltal is kifejezésre juttassa szeretetét és megbecsülését a Lutheránus Világ- szövetség iránt. Az ülésen jelen lesz a Világszolgálat Osztály igazgatója dr. Bruno Muetzelfeldt, aki néhány évvel ezelőtt járt már hazánkban. Ugyancsak részt vesz az ülésen az Osztály adminisztratív vezetője Valdemar Törner, továbbá Paul Hansen, aki a Világszolgálat Osztályhoz tartozó Kisebbségi Osztály titkára. A budapesti ülést a Világszolgálat Bizottság elnöke, dr. Paul C. Empte vezeti, aki az Amerikai Lutheránus Nemzeti Tanács igazgatója. Rajtuk kívül Hongkongból, Jordániából, Dániából, Németországból, Kanadából és más országokból is érkeznek bizottsági tagok. A megnyitó ülésen D. Kál- dy Zoltán püspök fogja köszönteni a Bizottságot. VENDÉGEK ROMÁNIÁBÓL A Harmadik Keresztyén Békevilággyűlésen részt vett romániai küldöttség, élén Justin és Corneanu ortodox met- ropolitákkal, hazatérőben megszakította útját Budapesten. A romániai vendégek tiszteletére a magyarországi egyházak fogadást adtak a margitszigeti Nagyszálló különtermében, amelyen dr. Bartha Tibor püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke, meleg szavakkal köszöntötte a vendégeket. Justin metropoh- ta válaszában annak az óhajának adott kifejezést, hogy a jövőben többször találkozzanak egymással a romániai és magyarországi egyházak a közös problémák megbeszélése és a feladatok összehangolt elvégzése végett. A romániai egyházi vendégek megtekintették vasárnap Budapest nevezetességeit és délután utaztak tovább Romániába. ÚJ NÉMET PÜSPÖK Ez év őszén — mint már hírt Utódául dr. Werner Kmschéi adtunk róla — nyugalomba jelölték, a lipcsei teológiai vonul a hazánkban is járt szeminárium rendszeres teo- Johannes JaMcke. püspök, logiai docensét
