Evangélikus Élet, 1968 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1968-10-27 / 43. szám

Tanácskozott a Keresztyén Békekonferencia

vezetősége

írta: Dr. Bartha Tibor református püspök

A Keresztyén Békekonferencia Munkabizottsága és Nemzetközi Titkársága együttes ülést tartott október 1—4 napjain Párizsban, ahol a mozgalom francia regionális bizottságának a vendége volt.

A NEMZETKÖZI TITKÁRSÁG zsúfolt napirendet terjesztett elő, amelyen a harmadik nagygyűlés hatásának, visszhangjának az értékelése, a regionális bizottságok működéséről szóló jelentések, a Tanulmányi Osztály munkaterve szerepelt számos ügyviteli kérdés mellett. Többen annak a kívánságnak adtak kifejezést, hogy az együttes a napirendtől függetlenül mindenekelőtt a csehszlovák eseményeket vitassa meg. A konzultáción résztvevők helyet adtak ennek a kívánságnak és megállapították a vita szabályait. Először is leszögezték, hogy az e kérdésben folytatandó tanácskozást testvéri jellegű megbeszélésnek kell tekinteni, amelynek az a hivatása, hogy a tagok kölcsönösen tájékoztassák egymást álláspontjukról. Eleve kimondták, hogy az értekezlet e témával kapcsolatban nem kíván határozatot hozni. Az ilyen módon megkezdett vita a tervbe vett kilenc ülésszakból hét ülésszakon át folyt. Soha nyitottabb, őszintébb párbeszédben a nemzetközi egyházi élet fórumain én még nem vettem részt.

A VITA ANYAGÁT igen könnyen összefoglalhatom: a

Ha azt kérdezzük, KÍCSO-' DA A SZENTLÉLEK, a Biblia felelete csalódást okozhat, mert nem adja elénk a Szentlélek „személyi lapját”. Csak azt mondja róla, hogy ö az „Isten Lelke” (1. Móz 1,2), a „Krisztus Lelke” (1 Pt 1,11), vagy egészen egyszerűen „a Lélek” (Jn 4,24). Sokan szerették volna megfejteni személyének titkát. Volt idő, amikor szenvedélyes viták középpontjába került, amelyek fájdalmas szakadásokhoz vezettek a keresztyénségben, a remélt eredmény azonban nem született meg. Arcát, alakját nem tudjuk megrajzolni, mint a szélét sem, mely fű, ahová akar, s csak zúgását halljuk (Jn 3,8), de meg nem ragadhatjuk. Keresztelő János galambnak látta (Jn 1,32), a tanítványok meg éppen kettős lángnyelvnek (Csel 2,3), de jól tudjuk, hogy egyik sem alkalmas „modell” a Szentlélek „szobrához”. Luther a Nagykátéban alázatosan úgy közelít e titok felé, hogy kijelenti: a Szentlélek nem „emberi lélek” és nem „gonosz lélek”. Ezzel pedig elmondja a legtöbbet, amit ember a Szentlélek személyéről egyáltalán megtudhat. Kifejezi, hogy a Szentlélek nem az emberi lélek „javított, átdolgozott és tökéletesített kiadása”, hanem ugyanolyan „egészen más Valaki”, mint maga az Isten. S kifejezi, hogy a Szentlélek nem ártalmunkra van, hanem javunkra; nem ellenünk munkálkodik, hanem értünk.

Ha azt kérdezzük, MIT CSINÁL Á. SZENTLÉLEK, akkor a Biblia egyszerre a feleletek gazdag tárházává válik.

Megtudjuk Róla, hogy ott van már világunk bölcsőjénél <I Móz. 1, 2) csakúgy, mint Krisztus Urunk betlehemi jászla körül (Lk 1,35. 41, 67: 2,25—32). Ott van Jézussal a pusztában (Lk 4,1), amikor kísértésekkel kell viaskodnia. Ott van a megváltói szolgálat nehéz útjának kapujában (Lk 4,14), de az út egész íosszán is (Mt 12,28), mely elveret a Golgota keresztjéig. S ott van az Egyház bölcsőcsehszlovák események megítélésében véleménykülönbségek voltak. Némelyek azt állították, hogy a Csehszlovák Kommunista Párt januári és májusi határozatai a szocialista társadalmi és gazdasági rend fejlődését szolgálták, s semmiképpen nem veszélyeztették a Csehszlovák Köztársaság társadalmi rendjét, illetve a szocialista világ biztonságát. Ezért véleményük szerint szükségtelen volt a Varsói Szerződés államainak az augusztus 21-i lépése. Mások viszont — közöttük én is — azon meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy a Csehszlovákiában januárban kibontakozott örvendetes és szükségszerű fejlődést az ország határain kívül és belül visszaélésre használták fel olyan erők, amelyek célja nem a szocialista társadalmi rend fejlesztése, hanem megdöntése. Európa biztonságának, a világbéke megőrzésének érdekében ezért elkerülhetetlenül szükség volt arra, hogy a Varsói Szerződés államai preventív intézkedéseket tegyenek. Ezek a prevenciós intézkedések a pszichológiai eszközökkel évek óta folytatott és Nyugatról támogatott szocialistaellenes, agresszív törekvéseknek Csehszlovákiában véget vetettek és biztosítják azt a kívánatos fejlődést, amelyre nemcsak Csehszlovákiában, hanem általában a szocialista táborhoz tartozó országokban olyan nagy súlyt fektetnek. Végül — főként a harmadik világ képviselői — arról

jénél is az első Pünkösdkor (Csel 2,1—4), nemcsak a kettős lángnyelvek alakjában, hanem a szívekbe beköltözve is, hogy a Jézus szolgálatára teljesen alkalmatlan tanítványok „más emberré” váljanak végre (Jn 3,3—8; 20,19—29), hogy hitetlenségüket hit, gyávaságukat bátorság,' reménytelenségüket reménység, értetlenségüket bölcsesség váltsa fel, s hogy beteljesedjék Jézus ígérete az Általa hirdetett örömhír tovjábbvivéséről (Jn 16,12—14). Az Anyaszent- egyház — minden nyilvánvaló nyomorúsága ellenére is — jele a Szentlélek állandó munkálkodásának és pecsétje Jézus ígéretének.

A Szentlélek jelenléte tehát nem tétlen szemlélődés, nem is rideg „minőségi ellenőrzés”, hanem kemény és áldott munka, melynek nyomán megéled a halott, megerősödik az erőtelen és újjá lesz a régi (Rm 15,13—19). így dolgozik a Szentlélek az egyházban szüntelenül (Jn 14,17), újat cselekedve és hűségesen tanúskodva Krisztus váltságművéről. (1 Jn 5,6).

Munkája, tanúskodása, tanácsa és vezetése azonban mindig hozzá van kötve az igéhez (Jn. 16, 13). Nem mi szabunk határt „mozgási szabadságának”, hanem őneki tetszett úgy, hogy kösse magát a kijelentéshez. Nem úgy vezet és tanácsol a Szentlélek, hogy különleges „újságokat” suttog fülünkbe, hanem úgy, hogy Isten igéjéhez vezet, vágyat kelt a szívben Krisztus után, s megvilágosítja előttünk a kijelentést, amit emberi értelmünk nem tud felfogni, elfogadni és befogadni, ha megannyira igyekeznék is (1 Kor 2,6—14).

Személyének titkát rejtve tartja előttünk, munkáját azonban nyilvánvalóvá teszi. Luther klasszikus tömörséggel és felülmúlhatatlan szépséggel így foglalja ezt össze a Kiskátéban: „hív, gyűjt, megvilágosít, megszentel és megtart”.

Ennél „többre” pedig nincs is szüksége Krisztus tanítványának,

Magassy Sándor

adtak számot, hogy körükben milyen hatást váltottak ki a csehszlovák események. Sokan aggodalmuknak adtak kifejezést amiatt, hogy a rossz emlékű hidegháború visszatérése lerombolhat mindent, amit kontinensek, népek egymáshoz való közeledése terén a nemzetközi békeharc az elmúlt évtizedekben elért, a Keresztyén Békemozgalom hozzájárulásával is.

NÉHÁNY TANULSÁGOT

hadd vessek papírra, amelyeket a vitából szűrtem le. Mindenekelőtt arról szeretnék szólni, hogy keleti, nyugati és a harmadik világbeli küldöttek teljesen egységesen és határozottan kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a véleménykülönbségek és feszültségek ellenére,sőt éppen ezek legyőzése érdekében, minden jóakaratú embernek, így a Keresztyén Békekonferencia mozgalmában tömörült keresztyén egyházak tagjainak is fokozni kell erőfeszítésüket a kölcsönös megértés előmozdításáért, a hidegháború leküzdéséért.

Meggyőződésem szerint a Keresztyén Békemozgalom a közös keresztyén hit és az abból fakadó keresztyén felelősség teherbíró képességének rendkívül erős teherpróbáját élte át Párizsban. Ez az erőpróba figyelmeztet bennünket arra, hogy mindannak ellenére, ami a keresztyéneket egymástól elválasztja, beleértve a különböző politikai felfogásokat is. a Krisztusba vetett közös hit elegendő alapot nyújt ahhoz, hogy közös erőfeszítéseket tegyenek az emberiség békéjének megőrzése érdekében.

VÉGÜL MÉG NÉHÁNY

SZÓT a tulajdonképpeni tárgy- sorozat sorsáról. Részben a- miatt, mert kevés idő jutott ügyviteli feladatok megtárgyalására, részben amiatt, mert több referens nem volt jelen, több ügy megtárgyalását áttették a Nemzetközi Titkárság decemberi, illetve a Munkabizottság februári ülésére. Számos más kérdésben viszont jó döntések születtek. így elhatározták a közel-keleti kérdés további tanulmányozását, az eddigi tanulmányi anyagok összefoglalását. Megállapodások születtek további konzultációk kialakítására a queke- rekkel, majd a latin-amerikai egyházak képviselőivel stb.

A magyar ökumené tagegyházai számára külön is örömet jelentő határozatot hozott a Munkabizottság, amikor a főtitkár mellé társfőtitkárokat választott a mozgalom megnövekedéséből adódó munkafeladatok ellátására. A három társfőtitkár közül az egyik dr. Tóth Károly. A nyugati világból dr. H. Mochalski és a harmadik világból J. Santa Ana uruguayi küldöttet választották meg. A további munka szempontjából ígéretes döntés ez, mert mind a három személy osztatlan megbecsülésnek örvend a mozgalom körében.

A KERESZTYÉN BÉKE- KONFERENCIA áldott szolgálatokat végzett az elmúlt esztendők során, amelyeket helyette semmilyen más egyházi szervezet nem végzett volna el. Része van abban, hogy az ember ügye iránti felelősség tudata elmélyült, a társadalmi igazságosságért folytatott küzdelem jelentőségének a felismerése fokozódott a keresztyén világban. Nem kétséges, hogy erőfeszítéseit folytatnia kell és folytatni is tudja, annak ellenére, hogy a mozgalom szülőföldje e pillanatban a viták középpontjába került. Szívből kívánjuk, hogy az élet a testvérországban mielőbb normalizálódjék, s Csehszlovákia népe békében építhesse, fejleszthesse szocialista társadalmát. A csehszlovák testvéreinkkel együtt alapított Keresztyén Békemozgalom pedig továbbra is zavartalanul töltse be hivatását, amelyre az egyház élő Ura hívta el, Igéje és Szentlelke által.

ÚTÉPÍTÉS

A völgyből útépítések zaja járja be erdőnk, hegyünk.

Csendzavarás? Nem! Olyan szép ez!

Biztat, hogy Isten és egymás szívéhez mindig útépítők legyünk.

Túrmezei Erzsébet

Egyház Mexikóban

Az olimpia most folyó küzdelmei során sokat olvasunk és hallunk a rendező ország érdekességeiről. Figyelmet érdemel az egyház különleges helyzete is.

A maják és aztékok ősi kultúrájú országának 1900- ban még csak 13 és fél millió, többségében a római egyházhoz tartozó lakosa volt. Ez a szám 50 év alatt megduplázódott, az 1960-as népszámlálás szerint pedig 34 millió volt. Ma 96°/0-ban katolikus, elenyésző kisebbségében pedig protestáns a népesség. Mexikó, szomszédjával az Egyesült Államokkal ellentétben, nem ismeri a faji kérdést, bár a statisztikák szerint csak I7°/o a fehér bőrű (kreol), 28% az indián és 55% a keverék (mesztic). Az ország nagyon büszke ősi történelmére és kultúrájára.

Spanyolország gyarmati igájából Mexikónak csak nehezen sikerült megszabadulnia. A múlt században III. Napóleon Jrancia császár Habsburg uralkodót igyekezett fegyveresen uralomra segíteni, de 1867-ben, 3 évi

uralkodása után Mexikó köztársaság lett. Az önállósodási küzdelem nehézségeit mutatja, hogy az országnak 1823 és 1867 között 36 alkotmánya és 72 államfője volt.

A régi rendhez erősen hozzánőtt római egyház konzervativizmusa érteti meg a mexikói 1917-es forradalom erős egyházellenes intézkedéseit. Az egyház és állam szétválasztása azóta igen határozott. Az egyháznak Mexikóban nem lehet ingatlan vagyona, a templomok és egyházi használatban levő épületek állami tulajdonban vannak. A nevelés kötelezően állami iskolákban folyik, vallástanítás nélkül, de a római egyház tart fent magániskolákat. A papok nem vehetnek részt a politikai életben, nincs választójoguk és őket sem lehet politikai, közéleti tisztségekre megválasztani. Az egyház belső ügyeibe nem szól bele az állam, de tevékenységét igyekszik ellenőrizni. Anyagilag az egyház független az államtól, nem kap támogatást.

Az addig uralkodó helyzetben levő római egyház természetesen nem fogadta szívesen ezeket az intézkedéseket. Századunk húszas éveiben nagy harcba kezdett addigi kiváltságai visszahódítására. Az állam válasza erőszakos volt és a harc hevességét mutatja a több mint ötezer áldozat, közöttük 300 pap. 1928- ban Obregon elnököt egy fanatikus katolikus merénylő meggyilkolta.

Ma ez a kiélezett helyzet enyhült. A római egyháznak számaránya révén jelentős befolyása van a közéletre, a szigorú egyházellenes intézkedéseket és törvényeket nem egyformán hajtják végre. A protestánsok sok helyütt találkoznak még ugyan rossz- indulattal és gyűlölettel, de ennek ellenére a protestánsok száma egyre emelkedik és ezt nemcsak a bevándorlás okozza. A legutóbbi 12 évben a különböző felekezetekhez tartozó protestánsok száma megduplázódott.

ifj. Harmati Be'a

Bibliai ábécé: SZENTLÉLEK

FÖLSZENTELTÉK AZ ABU Í5IMBELI TEMPLOMOT

Mint ismeretes, az asszuáni Nílus partján építették újból gátépítés miatt pusztulásra bele egy sziklafalba. Szeptem- ítélt abu simbeli templomot el- bér 22-én avatták föl új beszállították régi helyéről és a lyén a templomot.

Világos látással —

példamutatásban

Amikor egy gyülekezet lel- nagyon szerető, távozó pásztor

készt választ, az a reménysége, hogy az új lelkész sokáig marad a gyülekezetben. Fontos érdek ugyanis, hogy a pásztor jól megismerje híveit s mindenféle gondjukat-bajukat hordozni tudja. Ehhez pedig — különösen nagy gyülekezetben'— időre, „hosszú távú” szolgálatra van szükség.

A több ezres miskolci gyülekezetben sokak számára jelentett bizonyos szomorú meglepetést a négy évvel ezelőtt megválasztott és azóta szép gyülekezeti munkát végzett dr. Fabiny Tibor lelkész távozása. Isten új munkakörbe szólította: a Teológiai Akadémia tanára lett. Ezért került sor rövid négy év után újból lelkészválasztásra és lelkésziktatásra Miskolcon.

Október 6-án a részben megújított ősi miskolci templomban népes gyülekezet és sok vendég jelenlétében állt oda a virágokkal borított oltár elé Szebik Imre az egyhangú bizalommal megválasztott új miskolci lelkész. Fiatalon érte őt a megtiszteltetés, hogy az ország második nagyvárosában élő népes evangélikus gyülekezet pásztora lehet.

Iktató beszédében Pásztor Pál esperes a visszahívó szerétéiről beszélt. A miskolciak ugyanis 2 évi komáromi szolgálat után hívták vissza egyhangú döntéssel volt segédlelkészüket. Van ebben a visszahívásban valami megható. Ha egy gyülekezet visszahív egy lelkészt, ez annak a jele, hogy becsüli, szereti és kész hallgatni a szavára

Az iktatás igéje: „A te házadhoz való féltő szeretet emészt engem” (Jn 2,17) alkalmat adott az esperesnek, hogy a lelkészi szolgálat alapjáról és módjáról adjon tanítást. Hangsúlyozta: ma a lelkész nem elégedhet meg a szószék magasságából elhangzó prédikációk elmondásával. Le kell mennie az emberek közé, el kell érnie őket mindennapi életük küzdelmei és problémái között.

Mindig felemelő percei a lelkésziktatásnak, amikor a jelenlevő lelkészek megáldják a beiktatott szolgatársat. Szebik Imrét öt lelkésztársa áldotta meg, köztük az előd dr. Fabiny Tibor professzor ' is. „Viselj gondot magadra és az egész nyájra” — hangzott ajkán az ige s mindenki érezhette a felelősséget, amellyel a nyájat

rábízza azt az új pásztorra.

A beiktatott új lelkész, Szebik Imre, turul szólt, hogy évszázadokon át jórészt a külső egyházszervezet formai kerete tartotta össze az egyházat. Ma egyre világosabban látjuk, hogy a gyülekezeti életben a személyes Krisztus-hit, az Istenhez való ragaszkodás és a testvéri szeretet lesz a döntő.

Amiképpen a templom sok kis téglából épült s ha egyik- másik kiesik a helyéről, ez az egész épület rongálódását jelenti, így kell ma minden gyülekezeti tagnak átéreznie a maga felelősségét és megtalálnia helyét a gyülekezet közösségében.

A miskolci gyülekezet is beletartozik az országos egyház nagy családjába. Nem élhet tehát elszigetelten.

„Abba az evangélikus egyházba tartozunk, amelyik örül, hogy hazánkban egyre több szép lakás épül s egyre több család talál kényelmes otthoni örülünk, hogy egyre jobb az egészségügyi ellátottság s gyermekeink a műveltség egyre magasabb szintjére juthatnak el. Számunkra nem közömbös, hogy az emberek hogyan élnek egymással, bosszantják, vagy boldoggá teszik egymást Egyházunk a maga eszközeivel ,az emberek testvéri egyetértését, egészséges közösségi életét igyekszik munkálni.”

Végül arról szólt Szebik Imre, hogy a világ keresztyénsé- gében is meg van a helyünk. Itt is az élő Krisztus kapcsolhat össze minket s az egység feltétele: a Krisztusban való egyenlőségünk igazságának elismerése. „Emberségünk összeköt a modem világgal. Nem mehetünk el érzéketlenül éhező milliók nyomorúsága mellett. Isten szeretete a legtágabb sugarú segítő szolgálatra indít mindnyájunkat.”

Az istentisztelet utáni »ünnepi közgyűlésen a jelenlevő evangélikus, refomátus, római katolikus, baptista lelkészek, a testvérgyülekezet prédikátora és a gyülekezet felügyelője köszöntötték igékkel, szívből fakadó szavakkal az új lelkészt. Megható volt a kis komáromi gyülekezet képviselőjének köszöntése, amelyben az áldáskívánás mellett a szomorúság hangjai is megszólaltak.

A felemelő tempomi ünnepély után gazdagon terített asztalok mellett ismerkedtek egymással a résztvevők. Ennek az együttlétnek a hátterében 3 gyülekezet asszonyainak áldozatos szeretete és sok munkája volt. Amilyen szeretettel vették körül a hívek a távozó és a frissen beiktatott pásztort és feleségét, ebből az tűnt ki, hogy Miskolcon az őrségváltás szépen, jó rendben, igaz szeretetlen ment végbe.

D. Káldy Zoltán püspök levélben köszöntötte Szebik Imrét Sorai kifejezik mindnyájunk véleményét és jó kívánságát: „A Magyarországi Evangélikus Egyháznak egyik legjelentősebb gyülekezete a miskolci. Ügy gondolom, hogy ennek a gyülekezetnek elől kell járnia több más gyülekezettel együtt, jó példát mutatva a kisebbeknek is. Kérem Istent, áldja meg Lelkész Urat erővel, világos látással, és bátorsággal szolgálata jó betöltése érdekében.” — Ezt kívánjuk mi is.

Tarján i Gyula

HÍREK

— TEMETÖLÁTOGATÖINK FIGYELMÉBE. A Budapest- Farkasréti temető főbejáratához közel (XII. Németvölgyi út 138.) van a kelenföldi gyülekezet farkasréti kápolnája, ahol vasárnaponként 9 órakor és minden szerdán fél 6 órakor istentiszteletet, illetve bibliaórát tartanak. Hittestvéreink temetőlátogatásaik alkalmával csendes megnyugvást kereshetnek s a feltámadás bizonyosságában erősödhetnek.

— KELENFÖLD. Október 27-én este 6 órakor kantátaest lesz a templomban, amelyen előadásra kerül J. S. Bach 61. és 33. sz. kantátája. Igét hirdet Várady Lajos esperes.

— KISKÖRÖS. Október 27- én D. Dr. Ottlyk Ernő püspök, az Északi Evangélikus Egyház- kerület püspöke szolgál a gyülekezetben.

— NAGYTARCSA. A szeptemberi vasárnapokon Káldy Lajos győrsági, Sümeghy József vadosfai és Mátis István ajkai lelkészek szolgáltak a gyülekezetben.

— PÉTERI. A templom felszentelésének 138. évfordulója alkalmából Vancsó József gyömrői lelkész prédikált az evangélium hitébresztő hatalmáról és a hitnek a hétköznapi életben megnyilvánuló, sze- retetet munkáló erejéről.

— IRSA. Az utolsó szeptemberi vasárnapon Kovács Pál szarvas-ótemplomi igazgató lelkész szolgált. Igehirdetésének középpontjában a Krisztusban elrejtett élet állt. Szólt arról, hogy ez az elrejtett élet hogyan nyilatkozik meg a hétköznapok munkájában és a felebarát iránti szeretetheti.

(