Evangélikus Élet, 1968 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1968-10-13 / 41. szám
Emlékeznek a pécsiek A z emlékezés nagyon gyakran kísértéssel jár. Nem egyszer történik meg, hogy aki emlékezik, mindent megszépít a múltban és árnyékolja a jelent Arra is van példa, hogy az emlékező benne marad a múltban, visszakívánja azt és nem találja helyét a jelenben. Különösen is kísértéssé lehetne ez hazánk egyik legszebb városában Pécsett, mert kevés olyan városunk van, amelynek múltja olyan messze vezet, mint Pécsé és amelynek múltjában olyan drága értékek volnának, mint éppen ennek a Mecsek tövében fekvő városnak. A régészeti leletek összefüggő településről tanúskodnak már a IV. századtól fogva, sőt az ezt megelőző időkből is. A város dicsedekhetik azzal, hogy Nagy Lajos itt egyetemet alapított, Janus Pannonius itt gyűjtötte maga köré korának neves tudósait, Mátyás király tartózkodott itt, stb. A keresztyén múlt is nagyon gazdag, hiszen a III. vagy IV. századból őskeresztyén, festett temetőkápolna hirdeti, hogy milyen korán prédikálták itt Jézus Krisztus evangéliumát és léptek sokan Jézus Krisztus útjára. A XI. században itt építik a pécsi püspökség várát és székesegyházát. A közeli Siklósról kiinduló reformáció a pécsieket is meg- hóclította. Lehetne folytatni a történetet és sorolni az emlékeket. Ugyanakkor, amikor a pécsi evangélikusok a város más lakóival együtt nagyra becsülik múltjukat, nem azonosulnak a Belklinika udvarán álló törököktől itthagyott minarettel, amelyről Reményik Sándor azt írta: „Mereng, mereng a méla minarett A pécsi kórház csendes udvarán”. A pécsi gyülekezet becsülve múltját valóban a jelenben él, abban a jelenben, amely igazán felvirágoztatta ennek a városnak az életét. Erről a jelenről beszél nemcsak az óriási televíziós torony a Misinatetőn, hanem a nagy Hőerőmű, a csodálatos klinikakombinát, a sok száz jó ízléssel épített lakóház. Szeptember 15-én ünnepelte a pécsi evangélikus gyülekezet anyásulásának 100. évfordulóját. A reformáció elterjedése után ugyanis következett az ellenreformáció időszaka, melynek nyomán az 1700- as évek elején a városi tanács kitiltotta a protestánsokat Pécs területéről és így a következő 100 esztendőben . protestáns ember nem kapott letelepedési engedélyt Pécsett. Csak az 1800-as évek legelején települhetett le itt Nendtvich Tamás gyógyszerész, aki maga köré gyűjtötte á városba beszivárgó evangélikusokat. Egy ideig Magyarbóly filiája volt a pécsi kis gyülekezet 1868-ban azonban anyásult és megválasztotta első lelkészét Jeskó Lajost. Ö volt a templomépítö és a két lelkészlakás építője is. öt követte Porkoláb Gyula, aztán Baldauf Gusztáv a „gyü- kezet atyja”, aki szeretetintéz- ményt alapított. 1931-ben Ta.- kó Istvánt választotta a gyülekezet lelkészévé, majd 1945- ben Káldy Zoltánt, akinek püspökké választása után 1959-ben Balikó Zoltán lett a gyülekezet lelkésze. A gyülekezet nevével összeforrott Bibliai ábécé: SZELÍD Ä szelídség nem tartozik a modern Vagy divatos erények közé. Kissé rossz is a szó csengése. Határozatlanságot értünk sokszor alatta. Esetleg tehetetlenséget. Vagy gyávaságot. Mindennapos szóhasználatban néha közel áll hozzá az elvte- lenség, esetleg a megalkuvás. Így nem egyszer szelídnek tartjuk azt, aki a maga vagy mások jogos követeléseit nem teszi szóvá, nem igyekszik orvosolni. Szelíd az — gondoljuk —, aki nem tiltakozik mások reánehezedő, őt vagy embertársait vétkesen elnyomó akaratával szemben. Aki gerinctelenül meghunyászkodik igazságtalanságok és méltatlanságok közepette. Ebben az értelemben a szelídség valóban nem szívesen látott tulajdonság. A Biblia azonban a szelíd vagy szelídség szót ettől ugyancsak eltérő értelemben használja. A bibliai szelídek soha nem gyengék, közömbösek vagy gyámolatlanok az élet mindennapi, emberi dolgaiban. Határozott egyéniségek. Nem ismerik a megalkuvást, ha az igazságról van szó, s bár alázatosak, magukat csak Isten előtt alázzák meg. Mózest nem olyan embernek ismerjük, aki a szó ma általános értelmében szelíd jellem volt. Bibliánkban mégis azt olvassuk róla, hogy igen szelíd volt, szelídebb, mint bárki más (4 Móz 12,3). Az Ótestamentumban főleg az* úgynevezett tanító könyvekben, a Példabeszédekben, Prédikátor könyvében és a Zsoltárokban olvashatunk sze- lídségrőL Az Ötestamentum világában a szelídség az emberek közötti békesség legfőbb előmozdítója és a csendes és hosszú élet elnyerésének záloga (Péld 25, 15; Préd 10, 1; Zsolt 37, 11). Az evangéliumok közül csak Máté evangéliumában fordul a szelídség, illetve a szelídek kifejezés elő. Talán a legismertebb igehely a hegyi beszéd boldogmondása: „Boldogok a szelídek, mert ők örökségül bírják a földet” (Mt 5, 5). Ez a mondat egyúttal ösz- szekötő kapocs a szelídség ótastamer túrni és újtestamen- tumi használata között, mivel Jézus benne egy zsoltárverset idéz (Zsolt 37, 11). A szelídek boldogsága a jövendő ígérete: e világon tartósan csak az vetheti meg lábát, aki szelídségben él. Jézus maga is szelíd és alázatos szívű (Mt 11, 29). Küldetése ellentétben áll minden külső vagy belső erőszakkal. Szelídsége mögött nem emberi gyengeség, hanem irgalmas szeretet áll. Ilyen szelídségre tanítja és ilyennel küldi szolgálatra a tanítványokat is (Mt 10, 16). Maga pedig a régi ótestamentumi elgondolásnak és reménységnek (Zak. 9, 9) megfelelően szelíd alázatossággal vonul be Jeruzsálembe (Mt 21, 5). Pál apostolnál és általában az apostolok gyülekezetekhez szóló leveleiben a szelídség a gyülekezeti élet összetartó ereje (Gál 6, 1) és rendjének elválaszthatatlan része. A keresztyén ember szelídsége Pál apostol szerint is szeretetben gyökerezik s nem puhaságon vagy tehetetlenségen. Ezt látjuk pL 1 Kor 4,21-ben vagy 2 Kor 10,1-ben. Gyülekezetét csak ilyen határozott és céltudatos szelídséggel lehet építeni. Az a szelídség, amellyel az apostoli levelekben találkozunk, nem egyszerűen emberi magatartás, hanem Krisztus szelídségének követése. Sőt, nem is "egyszerűen követés, hanem a Szentlélek ajándéka, vagyis a Lélek gyümölcse: Gál 5,22. A Szentlélek szelídség-ajándékával azonban élni kell, azt érvényesíteni kell a gyülekezet életében (Kol 3,12). Ez nem könnyű feladat, de szelídség nélkül nem épül a gyülekezet (Ef 4,2). Az ún. pásztori levelekben még egy, s újabb irányból ragyog fény Bibliánkban a szelídség szaván. A szelídség nemcsak általánosságban ösz- szetartó ereje a gyülekezetnek; a vezetés és a vezető elmaradhatatlan erénye: 2 Tim 2,25. Itt Krisztus szolgáinak, különösen is a gyülekezetek vezetőinek szelíd barátságosságáról van szó a gyülekezet tagjaival, a kívülállókkal, sőt az ellenfelekkel kapcsolatban is. Tit 3,2 szerint külön hangsúly van azon, hogy mindenki felé szelídséget kell tanúsítani. A szelídség a keresztyén bizonyságtételnek, a reménység megvallásának kifejezési módja, magatartásbeli alapja: 1 Pét 3,15. így értjük meg azt, hogy a mindennapos használatban sokszor elmarasztalót jelentő szelídség valóban a Szentlélek fényében ragyog és tényleg csillámló szava Bibliánknak. Schreiner Vilmos Dr. Nendtvich Andor neve, aki 1917-től 1949-ig volt a gyülekezet felügyelője. Annak a Nendtvich Tamásnak volt az unokája, aki az első névszerint ismert evangélikusként lépett a városba, 1804-ben. A 100 éves pécsi gyülekezet jubileumi ünnepén, szeptember 15-én D. Káldy Zoltán püspök szolgált az ünnepi istentiszteleten. A jubileumi ünnepre kívül-belül megújított, nagyon szép pécsi templomot zsúfolásig megtöltötte a gyülekezet. A püspök 1. Jn 2, 12—14 alapján hirdette az igét: „Írok néktek gyermekek ...” Igehirdetésében a püspök külön is megszólította szinte korosztályonként a gyülekezet tagjait: öregeket, közép- korúakat és fiatalokat. Szólt azokról az ajándékokról, amelyeket Isten nekik adott és azokról a feladatokról, ame* lyeket el kell végezniük a mi korunkban és a mi országunkban. Az ünnepi istentiszteletet követő közgyűlésen Szilágyi Béla felügyelő rendkívül érdeBalíkó Zoltán lelkész meleg szavakkal köszöntötte D. Káldy Zoltán püspököt, aki a pécsi gyülekezetben 17 esztendőn keresztül szolgált. „Itt formáita őt Isten egyházkormányzóvá, először az egyházmegye espereseként, majd az egész egyházkerület püspökeként, hogy végül szívére és vállára helyezze országos egyházunk gondját. Hálaadással tekintünk 100 esztendős jubileumunk alkalmából arra a több mint 17 esztendőre amelyet Isten szolgájaként megtett egyházközségünk népével a történelmi úton. A 10 éves püspöki jubileumon a gyülekezet nem lehet jelen. De az első köszöntést, pécsi virágként hadd tegyem le Püspök úr asztalára a jubileum alkalmából” — mondotta Balikó Zoltán lelkész. A jubiláló gyülekezetét köszöntötte Balogh György református esperes, Dr. Farkas József római katolikus nagyprépost, aki Cserháti József pécsi püspök képviselőjeként volt jelen az ünnepélyen, tőkés és szemléletes előadást tartott a pécsi gyülekezet 100 esztendőjéről, ugyanakkor rendkívül világosan beszélt a gyülekezet és a gyülekezet tagjainak a jelenben való szolgálatáról. Ügy emlékezett, hogy abból iránymutatás származott a jelen feladataira. vábbá Dr. Schweitzer József főrabbi, Mészáros Kálmán baptista lelkész Krähling Dániel esperes, Dr. Bakó Géza siklósi felügyelő, Missura Tibor vasasi lelkész és Loch Henrich a pogányi filia gondnoka. Mikor belül harangoznak... Papi külsőm árulkodott S egy meleg szív tárulkozott... Együtt utaztunk ő meg ón. Majd témánk jáinda-szigetén Kikötöttünk elcsevegve... In medias... kezdte csendbe: — Egy szem se maradt könmytelem A templomban nagypénteken! A püspök ahogy prédikált?! A lélegzetem is elállt! — S mit mondott? — kérdőm ízűben — — Már nem tudom! Csak itt ni! benn!! i — és a mellére mutatott — Kavart fel éles huzatot! (Aztán elpirult hirtelen) — Hogy is mondjam csak? Istenem! Mikor belül harangoznak, A fogaim is vacognak! — Húsvétra ugye? — véltem én — (Az emlék rebbent két szemén) — Igen! De még sok másra is Fény esett, ami már hamis!! Sohse tudtam meg, miről Prédikált a püspök, kiről E társam így nyilatkozott.. j Csak azt mondta, hogy akkor ott Mint kis kulcs nagy Wertheim-zárba Illett s a múltat kitárta Hol sok titka eltemetve Egyszerre feléledt benne... S míg szólt a múlt, e vasveret Mögül a lelkiismeret, Arra figyelt, mit az mondott Belüről, hol harang kongott!... Sárkány András Lelkésziktatás Várpalotán Szeptember 22-én érkezett D. Dr. Ottlyk Ernő az Északi Egyházkerület püspöke Várpalotára, hogy részt vegyen A várpalotai templom Németh Ferenc volt pápai másodlelkész, megválasztott várpalotai lelkész beiktatásán. Milyen volt régen Várpalota? Várpalotán megtalálhatók a kőkorszakbeli, bronzkori, népvándorlási, honfoglaló és római korabeli emlékek. Mátyás király kedves tartózkodási helye. Kisfaludy Sándor ezt írja róla Essegh vár c. versében: Gyakran jára Palotára, Ö tulajdon jószágára És vadászott körében A Bakony vad bélében. Palota fontos végvár a hódoltsági időben. E vár védője volt Thury György a hősiességéről messze földön ismert legendás várkapitány. A kuruc időben is nevezetes szerepet vitt Palota. A salétrom főzőjében készített puskaport távoli várakba a kurucoknak szállították. Milyen ma Várpalota? Dunántúl legnagyobb ipartelepe. Szénbányája, nitrogéngyára, olajfinomítója, bauxittelepei vannak. 38 000 lakója van. Lakói közül sokan dolgoznak az említett gyárakban és munkahelyeken. A régi város köré modern, szép, nagy új városrész épült. Néhány szót a gyülekezet történetéről. A várpalotai evangélikus gyülekezet története 1700-ban kezdődött. Temploma 1780-ban épült. Ebben a gyülekezetben szolgált az országszerte híres törté- nészlelkészünk: Hrbabovszky György. És Sántha Károly énekköltő. A beiktatás szép. szolgálatát Síkos Lajos a veszprémi Egyházmegye espereshelyettese végezte. A beiktatás keretében igét hirdetett D. Dr. Ottlyk Ernő püspök. Az egyházról, mint Krisztus testéről szólt. Az egyház megkérdezi: van-e kapcsolatom testvéreimmel? Jézus az igazi szocietas megvalósítására rendel. Ezt az egyházat Isten Szentlelke vezeti, hogy ki-ki megtalálja helyét a mai világban, megtalálja összefüggését népünkkel, hazánkkal és az emberiséggel. Németh Ferenc beiktatott lelkész hangsúlyozta, hogy Jézus szeretet parancsát tekinti programjának. Zsúfolt templom — Pápáról külön autóbusz hozta a hivő- ket — hallgatta végig a püspök és a beiktatott lelkész igehirdetéseit A közgyűlésen Lantai Gyula gyülekezeti felügyelő és Varsányi Ferenc gondnok köszöntötték az egyházkerület püspökét és a vendégeket. Elhozták áldó igéjüket a környező gyülekezetek lelkészei: Németh Géza, Kiss Ferenc, Jakab Sándor, Vető Béla. Az egyházkerület részéről a püspök, az egyházmegye részéről Síkos Lajos espereshelyettes köszöntötték az új lelkészt. Megható módon mondta el meleg hangú köszöntését a gyülekezet régi lelkésze: dr. Bányai Béla. A reformátusok üdvözletét Fejes Sándor, a katolikus gyülekezet köszöntését Csere Sándor plébános hozták el. Táviratban köszöntötték az új lelkészt és ünneplő gyülekezetét az Országos Egyház részéről: D. Káldy Zoltán püspök, a Teológiai Akadémia részéről: dr. Prőhle Károly dékán, az ökumenikus Tanács részéről pedig: dr. Pálfy Miklós főtitkár. A pápai gyülekezet felügyelője köszöntésének egy mondata töltötte be az ünneplők szívét: A Szentlélek ereje és áldása vezérelje Várpalota új evangélikus lelkészét. Fülöp Dezső Előfizetőink figyelmébe Értesítjük kedves Előfizetőinket, hogy lapunk mostani számában csekkbefizetési lapot helyeztünk el azok számára, akik az előfizetési díjukat szeretnék rendezni. Azok, akik az előfizetési díjat már rendezték, ne vegyék zaklatásnak a csekkbefizetési lap küldését, s tegyék el azt akkorra, amikor számukra is esedékessé válik újabb befizetés. Azokat pedig, akik még nem rendezték ezévi előfizetési díjukat, szeretettel kérjük, szíveskedjenek az előfizetési díjat befizetni. Több kedves Előfizetőnk figyelmét elkerülte a január 28-i számban közzétett felhívás, amelyet most röviden megismétlőnk. Az előfizetési díj 1968. február hó 1-től kezdődően havi 7,50 Ft, negyedévre 22,50 Ft, fél évre 45.— Ft. egész évre 90.— Ft. Ahhoz, hogy valaki teljesen kiegyenlítse az 1968. évi előfizetési díját — miután az új előfizetési díj február 1-én lépett életbe — 87,50 Ft befizetés szükséges. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Művészet a templom szolgálatában Ezen a címen tartott előadást a budapest-kőbányai gyülekezet szeretetvendégsé- gén Szita István lelkész. A hallgatókat körülvette a terem falain a fiatal egyházművész utolsó éveinek alkotása: a mogyoródi és a tatabányai evangélikus templomok falfestményei előkészítő szénvázlatban és színvázlatban; valamint szentendrei, váci és zebegényi tájképei, melyeken a templom nem esetlegesen szerepel, hanem a házakhoz, az emberlakta tájhoz kapcsolódó mélyebb jelentőségében. Az asztaloknál kézről kézre adott fényképfelvételek pedig eredeti helyükön mutatták a falfestményeket a templombensőkben, ahol ugyancsak a művész alkotásaként töltik be szerepüket az oltár részei, hirdetve és szolgálva Krisztus dicsőségét. Az élő szó ereje elevenítette meg a rajzokat, képeket, s ízelítőt adott a képek néma, és mégis beszédes igehirdetéséről, az egyházművészet templomi szolgálatáróL Az előadó és alkotó 15 évi lel- készi szolgálata alatt 14 templomunkban végzett egyházművészi feladatokat. A lelké- szi és a festői hivatás kettős terhét vállalva, folytassa munkáját Isten áldásával — ezzel búcsúzott tőle az élményt adó esten a hálás gyülekezet. az északi Államokban öt könyvkiadó pályázatot hirdetett keresztyén regény írására. A pályázat finn területen befutott 89 regénykézirata között az első helyezést a nálunk is járt Erkki Kario, a finn egyház Tájékoztatási Irodájának vezetőjének kézirata nyerte. A regény címe: „A pap vétke.58
