Evangélikus Élet, 1968 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1968-09-01 / 35. szám

KÉSZPÉNZZEL BÉRMENTESÍTVE BP. 72. SÁFÁRSÁG A Lutheránus Világszövetség „SÁFÁRSÁG ÉS EVANGÉLI- ZÁCIÓ” Bizottsága — amely évente tartja munkaüléseit — augusztus 11—17 között a dá­niai HELSINGORBAN tartotta ez évi ülését. A szép kis dániai város— amelynek várában ál­lítólag Hamlet királyfi élt — alkalmas helynek bizonyult a Sáfárság Bizottság munkájára. A bizottságnak 9 rendes tagja van (német, amerikai, dán, svéd, indiai és magyar), rajtuk kívül még 20 vendég volt jelen, a világ különböző részeiből. Súlyt adott az együttlétnek, hogy ott volt Dr. Andre Appel, a Lutheránus Világszövetség főtitkára is. EZ A BIZOTTSÁG lényegé­ben a gyülekezeti élet problé­máival foglalkozik. Ez a téma természetesen igen sok irányú, mert beletartozik az igehirde­tés, a pásztorolás, a laikus munkások problémája csakúgy, mint az anyagiakkal való gaz­dálkodás kérdése. Alig van az egyházi életnek olyan területe, amely valami módon ne érint­kezne a „sáfárság’’-gal. A hel- singori ülésen Gunnar 0sten- stadt, a bizottság titkára rész­letes jelentést tett az eddigi munkáról. Jelentéséből kitűnt, hogy a bizottság munkája az elmúlt 4 esztendőben egyre jobban kitágult. Éppen magyar kezdeményezésre tervszerűen foglalkoztak a gyülekezeti élet­tel kapcsolatban az egyre je­lentősebbé váló társadalmi kérdésekkel. Ezzel összefüggés­ben az elmúlt években egy- •más után' hangzottak el olyan előadások, amelyelí a külön­böző országokban élő evangé­likus egyházak szolgálatával és szerepével foglalkoztak egy adott társadalmi helyzetben. A DÁNIAI ÜLÉSEN Dr. Theodore Matson, az egyik amerikai evangélikus egyház- kerület elnöke, illetőleg püspö­ke tartott rendkívül figyelemre méltó előadást ezen a címen: „Az egyház szerepe Ameriká­ban”. Igen szemléletes képet adott az amerikai egyházi élet­ről. Előadásából kitűnt, hogy Észak-Amerika lakosságából jelenleg valamivel több mint 120 millió vallja magát egy­házhoz tartozónak, viszont, mintegy 70 millió ember nem tart kapcsolatot az egyházzal. Ebből adódó reális helyzetet jól rajzolta meg előadásában Dr. Matson püspök. Az egyik felszólaló kiemelte, hogy a tár­sadalmi problémák világszerte olyan gyorsasággal változnak és alakulnak, hogy a három­négy évvel ezelőtt ebben az összefüggésben elhangzott megállapításokat újra végig kell gondolni és az egyházak csak akkor tudnak jó szolgála­tot végezni, ha mindig frissek maradnak a társadalmi prob­lémák ismételt megfontolására. AZ ÜLÉS JELENTŐS RÉ­SZÉT kitöltötte Dr. Neve má­sodtitkár jelentése nyolc kü­lönböző országban levő evan­gélikus egyház egy-egy tanul­mányi csoportjának munkájá­ról és ezeknek a munkáknak az elemzése. A nyolc tanulmá­nyi csoport az egy évvel ez­előtt Springfieldben (USA) tar­tott ülésen azt a feladatot kap­ta, hogy különböző vonatko­zásokban, a saját egyházi hely­zetéből adódóan, dolgozza ki ezt a témát: „Az egyházaknak és gyülekezeteknek milyen struktúráját kell megtartani és fejleszteni ahhoz, hogy a világban való bizonyságtételre és szolgálatra tudaja hívni és elküldeni az embereket." A magyar tanulmányi csoport ezt az altémát kapta: „Mi a szere­pe a különböző formájú ke­resztyén közösségeknek az evangélium hirdetésben”. Ez a dolgozat nagy elismerést ara­tott az ülésen. Többen kiemel­ték annak friss gondolatait és azt, hogy a magyar evangéli­kus egyház egy adott történel­mi helyzetben milyen követke­zetesen gondolta végig a maga szolgálatát A következőkben néhány részletet idézünk ebből A MAGYAR TANULMÁNYI MUNKÁBÓL: „Fontos igei útmutatás lehet számunkra 1. Pét. 3, 15.: »Az Ür Krisztust szenteljétek meg szívetekben. Legyetek készek mindig megfelelni mindenki­nek, aki számon kéri tőletek a bennetek levő reménységet, de szelídséggel és istenfélelem­mel.'« Tapasztalatunk — mond­ja a magyar tanulmány —, hogy ha látják az emberek, hogy életünkkel betöltjük a szeretet parancsát, magunkra vállaljuk mások terhét és kér­déseit, segítünk azok elhordo- zásában és megoldásában, ak­kor — de csak akkor! — a beszélgetés helyzetébe kerül­hetünk, vagyis életünk példá­ját látva a megkérdezettség helyzetébe jutunk. EBBEN A HELYZETBEN már lehet és kell is hitelesen bizonyságot tenni Krisztusról, de ez nem jelenti azt, hogy mi úgy beszélhetünk, mintha min­dig minden ismeretek birtoká­ba volnánk és mindig minden­kit kitaníthatnánk — mint mindennek legfőbb tudói — az élet minden dolgában. Ne­künk a »bennünk lévő re­ménységről« kell bizonyságot tennünk. Szerintünk ez a he­lyes út és nem az erőltetett po­lemizálás, vagy védekezés út­ja, amely minden alkalmat megragadva vitába bocsátko­zik másokkal, hadakozik és erőszakkal (nem szelídséggel) akarja másokra erőltetni a maga igazát. Mindenféle gőg beképzeltség, önhittség nélkül lehet csak eredményesen szol­gálni az emberek között. A gőg az az ősbűn, amely min­dig újra megkörnyékezi az egyház népét is és teszi tönk­re szolgálatát. Csak a szeretet életformájában tud a gyüleke­zet és az egyes keresztyén em­ber eredményesen szolgálni az evangéliummal.” „A GYÜLEKEZETEN — folytatja a tanulmány — so­ha sem értünk exclusiv, tehát másokat kizáró közösséget, itt tárva-nyitva vannak az ajtók mindig a kívül állók felé. Mi soha sem határozhatjuk meg a gyülekezet határát. Ezt Isten határozza meg. Az ún. »zárt közösségek«-ről nagyon rossz tapasztalataink vannak: ön­hittség, szeretetlenség és gyü- mölcstelenség jellemzi ezeket. Mi az összgyülekezet fontossá­gát hangsúlyozzuk. Semmiféle keresztyén szolgálat nem ad­ható ki egy speciális ágnak, egyesületnek. Az egyházi szol­gálat minden ága tehát az egész gyülekezetre tartozik. A szeretetszolgálat is és az ige­hirdetés is az egész gyülekezet ügye.” D. Káldy Zoltán Uppsalában láttuk és hallottuk (V.) A főtéma: „íme mindent újjá teszek” A fötémáról HAZ1M Igná- cius metropolita tartott elő­adást, aki a Libanon államban működő antiochiai görög orto­dox patriarchátushoz tarto­zik. Antiochia gyakran szere­pel az Újszövetségben, az ott alakított patriarchatus a négy legősibb óegyházi patriarcha­tus egyike. Hazim metropolita előadá­sán erősen meglátszik ortodox teológus mivolta. Előadása nem könnyű tanulmány annak, aki nem ismerős az ortodox egyház sajátos gondolkodás- módjával. A közös szentírási alap azonban összekapcsol minket. Az ortodox teológiát János apóstól evangéliumának, leveleinek és a Jelenésekről írott könyvnek a világa jellem­zi. Erről a bibliai alapról válik Hazim metropolita előadása is érthetővé számunkra. Bibliai alapvetés Hazim előadása mélyen ele­mezte Istennek azt az igéjét, amelyben a királyi széken ülő ezt mondta: „ÍME, MINDENT ÜJJÁ TESZEK”. Ez az Ige mindenekelőtt annak az Isten­nek a szava, aki maga teremti az újat. „Az újnak a teremtése sem az oksági világból nem származik, sem ember akara­tából, hanem Istentől, sőt csak tőle egyedül”. Az alapigét (Jel 21,5) Hazim három, vele összefüggő, textussal magya­rázta. a) Először a Biblia első ver­sére utalt. Az az Isten szól, aki teremtette az eget és a földet (1 Móz 1,1). A megújító Isten az, aki a teremtő Isten. Egész más ő, mint az első ok, aki va­lamennyi okozatot megelőző létező. Teremtő ereje nemcsak egykor régen, hanem ma is és minden időben megnyilvánul. Belőle mindig teremtő erő su­gárzik ki. Isten teremtő szavá­val alkot. „Az élő Isten beszé­de és alkotása szorosan össze­függ, elválaszthatatlan egy­mástól az ige és annak ered­ménye.” ahol a feltámadott Jézus jelen van, az evangélium életerő, az egyház szeretetközösség, az egyházi felsőbbség a szolgálat útján jár, a misszióban a pün­kösdi evangélium jelenül meg, a liturgia Isten tisztelete, s a keresztyén cselekvés követi Is­ten akaratát". A megújulás ma Hazim a Szentlélek által való megújulást először is a teoló­giára, az egyház tudományos öntudatára vonatkoztatja. Az igazi teológiának a jövő tudo­mányává kell lennie, amelynek középpontjában Jézus Krisztus visszajövetele áll. Bírálattal fordul afelé a teológiai kuta­tás felé, amely csupán a múlt magyarázatból áll. Ehelyett a jelenre és « jövőre irányuló „prófétai teológiát” sürget. Bí­rálja azt a teológiai gondolko­dásmódot, amely csak későn ismerte fel a modern világ fejlődésének követelményeit. Az egyház megújulásának mindig teológiai megújulásban kell gyökereznie. Az a teológiai megújulás ve­zetett az egyház megújulásá­hoz, amely az emberi összetar­tozás tudatát is szolgálta. Az ember fizikai létének kérdései kerültek előtérbe: szociológiai, gazdasági, társadalmi problé­mák, amelyeknek gyökerük a keresztyén emberszeretetben található meg. Az, aki ezt mondja: „Imé, mindent újjá teszek...” a szolgáló szeretet magatartása jegyében újítja meg az egyhá­zat. Ezen a téren alkot a Szent­lélek a keresztyénekből szere- tetben cselekvő embereket, ezen a téren lép be a Szentlé­lek a világba és formálja az emberéletet az Isten akarata szerinti megújulás jegyében. teni a visszatérést az Istenkö- zelséghez. Ézsaiás könyvének a negyvenes fejezetei Jézus, Krisztus megjelenésére vonat­kozó ígéretet tartalmaznak. c) A harmadik ige, amely textusunkkal egybecseng, 2 Kor 5,17-ben található: „Ha valaki Krisztusban van, új te­remtés az; a régiek elmúltak, íme újjá lett minden”. Az új teremtés Jézus által jön létre. Aki hozzá tartozik, „benne van”, Isten új teremtésén megy át. Isten szinte újonnan szüli. Ebben lezáródott a múlt, a régi eltűnt, s megjelenik az új em­ber, aki istenfiúságban él. Krisztus a régiért halt meg, feltámadásával kezdődik az új, amelyben Isten megbékéltet minket magával a Jézus Krisz­tus által (2 Kor 5,18). Az új a feltámadás által lép be a) Jézus Krisztus, a testté lett ige, értünk emberekért halt meg. Hazim tanítása sze­rint: „a valósággal meghalt Jé­zus magára vette az embert rabul tartó erőket az ördög­nek, bűnnek, halálnak, tör­vénynek a hatalmát, de feltá­madása által ezeket valóban legyőzte. Feltámadásának pil­lanatában kezdődött el az új, az eljövendő világkorszak be­lépett a mi időnkbe, megrendí­tette a bűnnek és halálnak ha­talmát”. A bizánci húsvéti is­tentisztelet liturgiája szerint: „Íme, a kereszt és a feltámadás által az öröm az egész világra kiterjedt”. Jézus feltámadása által élhetünk abban a re­Megjegyzések a) Az orthodox teológia jellegzetességei vonulnak végig Hazim metropolita előadásán. Ez azon a ponton válik problémává, amikor az orthodox egyházfogalom szerint arról szól, hogy az egyháznak nincs szüksége reformáció­ra. Ezen a ponton a reformációnak, közelebbről Luther 95 tétele tanításának mond ellent. Sok ehhez hasonló teo­lógiai vitakérdést lehetne még felsorolni. b) Haxim Ignácius előadásának gyengéje a gyakor­lati következmények levonásának területe. A fötémáról szóló előadását elvontan dolgozta fel. A korábbi nagy­gyűlések főtémái szélesebb körben bontották ki az egy­házak mai feladatait. Visser’t Hooft és mások előadásai megelőzik ezen a téren Ignácius metropolitáét. D. Dr. Ottlyk Ernő AFItlKA KERESZTYÉN EGYHAZAI közös konferenciára gyűlnek össze 1969 szeptember első fe­lében. Eddig két ilyen konfe­renciát tartottak: 1958-ban a nigériai Ibadanban, 1963-ban IMÁDKOZZUNK Mennyei Atyánk! Hálát adunk, hogy irgalmas szeretetedből teremtetted a Mindenséget. Köszönjük, hogy« ma sem szűnsz meg őrködni felettünk és gondot viselsz ránk. Kérünk tégy késszé minket, hogy gondviselő szereteted eszközeiként tudjunk munkálkodni az emberiség jövőjéért és békességéért. Őrizd ha­zánkat s világunkat a mi szolgáló szeretetünkön keresztül is. Mennyei Atyánk! Hálát adunk áldott Urunkért és Megvál­tónkért, hogy általa megszabadítottál bűneinkből. Kérünk Atyánk, a bűnbocsánat életújító evangéliumával, tisztíts min­ket szereteted követeivé, hogy így dicsérhessünk Téged, hatal­masan irgalmas Istenünket most és mindörökké. Amen. s Az Egyházak Világtanácsa szimbóluma — hajó kereszttel — virágokból az uppsalai nagygyűlés r, épülete előtt l múltba tartozik, az evangélium holt betű, az egyház csupán szervezet, az egyházi tekintély uralkodássá válik, a misszió csupán propagandát jelent, az istentisztelet formaság, s a ke­resztyén magatartás rabszolga­erkölcsöt követ. Viszont a Szentlélek által az ember újjá­születik Isten országa számára, b) A textussal összefüggő másik ige Ézsaiás 43,10-ben ta­lálható: „íme, újat cselekszem; most készül, avagy nem tudjá­tok még? igen, a pusztában utat szerzek, és a kietlenben folyóvizeket”. A bűn miatt jött létre a puszta és a kietlen, amelyben Istennek meg kell újítania az életeit. Az az új, amit Isten cselekedni fog. Jézus Krisztus megjelenése lesz, feltámadása fogja jelen­ménységben, hogy a bűntől és haláltól való megváltásunk ki­teljesedik és tökéletessé válik annak a trónja előtt, aki ezt mondja: „íme, mindent újjá teszek”. b) Hazim felveti a kérdést, hogyan válik a feltámadás győzelme érvényessé számunk­ra. Válasza: a Szentlélek által. „A Szentlélek működése által jelenik meg az új. Nélküle Isten távol van, Krisztus a az etiopiai Addis Abebaban, s jövőre a harmadikat az ele­fántcsontparti Abidja városá­ban tartják az egyetem épüle­teiben s mintegy ötszáz részt­vevőre számítanak. A LONDONI ANGLIKÁN PÜSPÖKI KONFERENCIÁN Simojoki finn evangélikus érsek is részt vett, mint a LVSZ kiküldött megfigyelője. Az érsek nyilatkozata szerint a konferencia tárgya legnagyobb részt megegyezett az EVT upp­salai gyűlésének témáival. A főtéma az egyház megújulása volt, ennek fényében vizsgál­ták a hit, a hivatal, s az egy­ház egységének-közösségének megújulását. Ezen a tanács­kozó, de döntéseket nem hozó konferencián mintegy 500 püs­pök volt jelen a világ minden tájáról. Megfigyelőket küldöt­tek a LVSZ-en kívül az orto­dox egyház, az ókatolikus egy­ház s a Vatikán is. Uppsalával szemben jelentős különbség volt, hogy ezen laikusok nem vettek részt Megegyezett vi­szont abban, hogy a harmadik világ problémái előretörtek. Ázsia, Afrika és Latin-Ameri- ka képviselői erősen bíráló hangot jelentettek. A NÉMET EGYHÁZI NAPOKAT jövő év júniusában Stuttgart- vezérgondolatai pedig a béke ban tartják, amelynek főtémá- és igazságosság kérdései körül . ja a hegyi beszéd lesz, a témák mozognak. A BIBLIA zónái indiánok, s egyes kame­runi törzsek is saját nyelvükön olvashatják az Igét. Földünkön élő nyelveknek mindösze 4%-a nem éri el a Bibliát. vagy bibliai könyvrészek je­lenleg 1326 nyelven forognak közkézen. Tanzániában most fordították le Máté evangéliu­mát zaramos-nyelvre. Az ári-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents