Evangélikus Élet, 1967 (32. évfolyam, 1-53. szám)

1967-06-11 / 24. szám

VASÁRNAP. — „Te kövess engem!” (Jn. 21, 22) Csak úgy követhetem Jézust, ha nem té­vesztem szem elől. Megtalált, hogy megtartson. Péter apos­tolt is megtalálta feltámadása után. Talán éppen azért, mert háromszor tagadta meg őt, há­romszor mondta neki: „Legel­tesd az én juhaimat!” — Meg akarta tartani apostolának. Péter azonban éppen ezt a pil­lanatot használta fel arra, hogy összehasonlítsa saját sor­sát egy másik apostoléval, Já­noséval. „Ezzel mi lesz?” — Nem előre nézett, hanem ol­dalvást. Ezért intette le Jézus: a te dolgod nem az, hogy a másikat méregesd. „Te kövess engem!” HÉTFŐ. — „Ti az én bará­taim vagytok, ha azokat cse- lekszitek, amiket én parancso­lok nektek.” (Jn 15, 14) Belső, nem kényszeredett, hanem szívből jövő engedelmesség csak bizalom alapján támad. Ilyen a keresztyén ember éle­te a hitben: új engedelmes­ség. Jézus kötelez el reá, ami­kor embermentő és megtartó szeretete bizalmat ébreszt irán­ta szívemben. A barátom Urammá lesz KEDD. — „Az üdvösségnek beszéde nekünk hirdettetett.” (Ap. csel 13, 26) Az evangé­liumra úgy kell hallgatnom, bátran, bizakodón és remény­séggel, hogy nem csupán ta­nítani, gyönyörködtetni, ha­nem elsősorban üdvözíteni akar. Bilincsemet töri szét. Megoldja kötelékeimet. Sza­baddá tesz a jóra. Szabaddá tesz Isten számára. Ez az üd­vösség. SZERDA. — „A szív teljes­ségéből szól a száj.” (Mt 12, 34) Milyen nehéz vigyázni a szájamra, nyelvemre — mit mondjak? — hogy mondjam? Szavaim sokszor elárulják, amit nagy erőfeszítéssel tuda­tom küszöbe alá kényszerítet­— HÓDMEZŐVÁSÁRHELY. A Csongrád—Szolnoki Egy­házmegye Lelkészt Munkakö­zössége április 26-án és május 24-én ülést tartott Hódmező­vásárhelyen. Az elsőn Aranyi József vezetésével közösen ké­szültek a vasárnapi szolgálat­ra. Bártfai Lajos esperes „A reformáció az emberről” cí­men tartott előadást. A má­jusi ülésen Takács János és Komoly Sámuel közös munká­ja nyomán felolvasták „A lu­theri reformáció politikai és társadalmi szolgálata” című dolgozatot. Mindkét ülésen Bártfai Lajos esperes tájékoz­tatót adott az egyházmegye ügyeiről. — KONDOROS. Május 28­án Korén Emil budapesti es­peres a délelőtti istentisztele­ten igét hirdetett, délután a szeretetvendégségen előadást tartott „Az anyaszentegyház vándorútján” sorozatban „Fény a sötétben: Auguszti- nusz” címen. tem. Jézus mégsem fél szívem­től. Megtisztíthatja. Üj tarta­lommal töltheti meg. Nagyobb nála. CSÜTÖRTÖK. — „Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket.” (Jn 15, 16.) Jézus észrevett, leha­jolt értem, fölvette ügyemet, testvéremmé és Megváltómmá lett. Érthető, ha én is őt vá­lasztom, ha ragaszkodom hoz­zá. Nem érthető azonban, ha választásomat valami rendkí­vüli teljesítménynek, érdem­nek tekintem. Az én igen sza­vam csak válasz, visszhang ar­ra a boldogító igenre, amelyet Jézus mondott ki, amikor en­gem választott. PÉNTEK. — „Ti ismeritek az igazságnak a Lelkét, mert nálatok marad és bennetek lesz.” (Jn 14, 17) Az az igaz­ság, hogy engem, elveszett em­bert, valaki megtalált, valaki tart most is. Azért olyan rendkívüli és Kasonlíthatatlan dolog az evangéliumot hall­gatni, mert a Jó Pásztor sza­va. Jézus szól általa hozzám megtartásomra. Hogyan veszt­hetném el életem célját, értel­mét, gazdag emberi tartalmát? A Szentlélek Isten szüntelen azon fáradozik, hogy bennün­ket erről az életünket megiga­zító igazságról meggyőzzön. SZOMBAT. — „Azért mi is, kiket a tanúbizonyságoknak ilyen nagy fellege vesz körül, tegyünk félre minden akadályt és megkörnyékező bűnt és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő küzdőteret; nézzünk a hit fejedelmére és elvégzőjére, Jézusra.” (Zsid 12, 1—2.) Ha Jézuson tartom tekintetem, észreveszem az akadályokat, kelepcéket, ame­lyek fel akarnak tartóztatni a keresztyén élet útján. Küzdő­térré válik életem. Nem öncé­lú küzdés ez. Inkább olyan küzdelem, amelyre az előttem álló cél késztet szüntelen. A célban ugyanis Jézus áll, „a hit fejedelme és elvégzője”. Engem is célba akar juttatni. Benczúr László 111 Ml * Imii üi 1 liléi i ISS® 8 a L »a a p «Bl*j Nil [* l LanLi m mi Ki szereti Jézust? Lk 7,36—50 Ez a történet arra figyelmeztet, hogy csak az szereti Jézust, aki Tőle bűnbocsánatot kapott. Aki „nem bűnös” és nem kapott bocsánatot, az talán tiszteli, de nem szereti Jézust. Itt a magyarázata annak, hogy a legtöbb ember nem tud mit kezdeni Jézussal. Nem szereti. A szeretet ugyanis nem szavakban, hanem tettekben, sőt áldozatban nyilvánul meg. Rámutatott arra, hogy az asszony ugyan bűnös, de mégis szereti őt, mert bűnbocsánatot kapott. A farizeus viszont nem szerette igazán Jézust. Jézus szavai nyomán a farizeus, aki az asszonyt, sőt Jézust is vádolta, vádlóból vádlottá lett. Jézus leleplezte, hogy nem szereti öt. Még az akkoriban köte­lező vendéglátói figyelmességről is elfeledkezett Jézussal szem­ben. Jézust azt akarja elérni, hogy a farizeus az asszony he­lyett önmagára tekintsen. Ne az asszonyt ítélgesse, hanem tartson önvizsgálatot, nézzen magába. Az asszony szemében lévő szálka helyett nézze a gerendát a maga szemében. Jézus ma is azt várja tőlünk, hogy a mások bűne helyett a magunkéval foglalkozzunk. A farizeus egészen hamisan gondolkozott Istenről és magá­ról is. Nem tartotta magát bűnösnek. Isten és ember között a válaszfal nem a bűn, hanem a bűn takargatása, vagyis a képmutatás. Aki megvallja és elhagyja a bűnt, irgalmat nyer. Bűn dolgában nincs különbség közöttünk. A kegyelem elfoga­dása a döntő. Ez az asszony elfogadta a bűnbocsánatot, és így bűne ellenére példa lehetett a farizeus számára. A farizeus vádolt, ítélkezett, de belül nyugtalan volt. Az asszony viszont ajándékba kapta a békességet: „Eredj el bé­kességgel”. Azelőtt olyan élete volt, amelyből hiányzott a békesség. De Jézus a bűnbocsánattal együtt ezt is megadta néki. Mi volt ennek a békességnek az alapja? Nem az asszony jócselekedete, hanem Isten kegyelme. Emberi alapon nem lehet békességre eljutni. Magunkra nem építhetünk, magunkban nem bízhatunk. A farizeus viszont éppen ezt tette: magában bízott, meg volt elégedve magával. De így sohasem juthatott békességre. Jézust a farizeus felé is ugyanaz a mentő szeretet vezette, mint az asszony felé. Emiatt tárta fel szerencsétlenségét, mu­lasztását, bűnét. Be akarta vele láttatni, amit nem látott, hogy: bűnös. Hogy keresse a bűnbocsánatot, mert rajta is csak az segíthet. Gáncs Aladár — Szentháromság után a 3. vasárnapon az oltárterítő szí­ne: zöld. A délelőtti istentisz­telet oltári igéje: 1 Tim 1, 12—17; az igehirdetés alap­igéje: Lk 7, 36—50. A délutáni istentisztelet alapigéje: 1 Móz 32, 21—30. — EVANGÉLIKUS VAL­LÁSOS FÉLÓRA A RÁDIÓ­BAN. Június 25-én reggel fél 8 órakor evangélikus vallásos félóra lesz a Petőfi Rádió és az URH hullámhosszán. Igét hirdet: DR. PÁLFY MIKLÓS teológiai professzor. — BUDAPEST. Az Evangé­likus Teológiai Akadémián május 31-én fejeződtek be az előadások. A hallgatók vizs­gáira június 1-től 17-ig kerül sor. Ebben a tanévben 7 má­sodéves hallgató tesz alap­vizsgát. — BÉKÉSCSABA. A Kelet­békési Egyházmegye Lelkészi munkaközössége május 31-én Békéscsabán tartotta ötödik munkaülését. A bevezető áhí­tatot Balogh Pál tartotta. Bod­rog Miklós „Hogyan prédikál­tak a magyar reformátorok koruk kérdéseiről?” Halasy Endre „A reformáció nyomai a komádi evangélikus és re­formátus gyülekezetben” cí­men tartott előadást. Lap­szemlét adott Nagybocskai Vilmos, Mekis Ádám esperes az egyházmegye aktuális kér­déseit terjesztette elő. — OROSHÁZA. A Nyugat- Békési Egyházmegye Lelkészi Munkaközössége május 25-én Orosházán ülésezett Koszorús Oszkár esperes elnökletével. Bevezető áhítatot Szepessy Károly szarvasi lelkész tartott. Bornemisza Péterről Zátonyi Pál csabacsüdi lelkész, Győry Vilmosról pedig Koszorús Oszkár esperes tartott elő­adást. A nemzetközi helyzet­ről Székács Sámuel lelkész hozott beszámolót. — SZEGED. Május 18 és 21 között gyülekezeti napok ke­retében Várady Lajos budai es­peres hirdetett igét. Vasárnap vallásos esten előadást tartott az ökumenikus kérdésről. Köz­reműködtek: Harsányi Antal- né és Kutas Ádám énekszá­mokkal, dr. Benkóczy Edit, L. Engi Ágota és Marik Sárika szavalatokkal.-r TATABÁNYA. Az I. ke­rületi új evangélikus temp­lomban a helybeli és környező protestáns gyülekezetek rész­vételével május 21-én ökume­nikus egyházzenei délután volt. A nemrég beszerzett új orgonát Trajtler Gábor orgo­naművész szólaltatta meg, az oroszlányi evangélikus gyüle­kezet énekkarra kórusművek­kel szolgált, Egri Miklós re­formátus lelkész „A Szenthá­romság harmóniája” címen tartott előadást. Ä miskolci konfirmáltakhoz „ ... Légy hű mindhalálig és én néked adom az élet koronáját.” Jel 2, 10. Az Ige szólalt: „Légy hű mindhalálig...” És most ti hűséget fogadtatok, Hiszem s remélem, hogy valóra válik — Hűségetekben megmaradjatok. Jézustól semmi el ne vonjon többé, Erő, Ígéret, félelem, harag, Legyetek csak ti hívek mindörökké Hozzá, ki hozzánk mindig hű marad. Ki a tékozló ifjút visszavárja, És kézenfogja, ki eltévedett, Ki a bűnösnek vesztét nem kívánja, Ki meghalt értünk, adva életet. Édes leánykám! Hadd szóljak hozzád most... Megindult szívvel gondolok ma rád: Először mentél az Ür asztalához, Mint harminc évvel ezelőtt apád. Az Ige szólalt: „Légy hű mindhalálig...” — Ezt kaptam akkor emberajkon át, Szívembe véstem s nem feledtem máig, Es most tenéked ezt adom tovább. Légy hű, amíg élsz, nem csupán emlékként, Mivel lelkésznek unokája vagy, Magad nevében légy igaz keresztyén, Erős a hitben és az is maradj. Mindnyájatokhoz szólok végül én még, Hogy mint idősebb, köszöntlek ma itt, Szívből köszöntlek, mint jövőnk reményét. Egyházunk ifjú felnőtt tagjait. Az Ür vezessen éltetek útján át, És tartsátok meg ezt a szent igét, „ ... Neked adom az élet koronáját” — Ez az, mit Isten ebben megígért Belicza András Budapesten, 1967. június 11-én Deák tér de. 9. (úrv.) Trajtler Gábor de. 11. (úr.) D. Káldy Zol­tán du. 5. dr. Kékén András du. 6. Szeretetvendégség: Hafenscher Károly Fasor de. fél 10. Szirmai Zoltán de. 11. Koren Emil du. 6. Szirmai Zoltán Dózsa György út de. fél 10. Koren Emil Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) de. 12. (magyar) Thaly Kálmán u. de. 10. Bándi Sándor áe. 11. Bándi Sándor du. 6. Bándi t ándor Kőbánya de. 10. Utász u. e. 9. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly du. 4. Szeretetvendégség Rákos­falva de. 8. Baranyai Tamás Gyar­mat u. de. fél 10. (úrv.) Boros Károly Fóti út de. 11. Benczúr László Váci út de. 8. Solymár Pé­ter Frangepán u. de. fél 10. Soly­már Péter Üjpest de. 10. Blázy La­jos Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula Soroksár Üjtelep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11. Matúz László Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán Rákospalota MÁV telep de. 8. Rákospalota Nagytemplom de. 10. du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston Sashalom de. 9. Gelencsér Zsigmond, R.-csaba de, 9. Békés József Rákoshegy de. 9. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. 3. Budavár de. 9. Madocsai Mik­lós de. 11. Várady Lajos este 7. Madocsai Miklós Torockó tér de. fél 9. Várady Lajos Óbuda de. 9. dr. Vámos József de. 10. (úrv.) dr. Vámos József XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Drenyovszky Já­nos este fél 7. Csengődy László Budakeszi de. 8. Csengődy László Pesthidegkút de. fél 11. Csengődy László Kelenföld de. 8. (úrv.) dr. Rezessy Zoltán de. 11. (úrv.) dr. Rezessy Zoltán du. 6. Bencze Imre Németvölgyi út de. 9. Bencze Im­re Kelenvölgy de. 9. Visontai Ró­bert Budafok de. 11. Visontai Ró­bert Albertfalva de. 7. Nagyté­tény de. fél 9. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Pálfy Miklós Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 20.412—Vili. Előfizetési ár: egy évre 60,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 67.02197/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.: Bolgár Imre MAGYAR BETHESDA — BÜK A büki parókia kertjében június elején 'mézédes illat száll, a földieper ingerkedik a gazdájával. Amikor ott jártam, május elején, minden bokor még csak ígéret volt, de sok mázsás ígéret. Igaz, hogy eső híján nyeli a Gyurátz Ferenc püspök édesanyjának sírja vizet, száz meg száz kanna is elfogy benne, de megéri. A kert másik felében a fekete ribizli készülődik és kínálgatja magát sze­désre, de majd csak annak idején, ha tűző lesz a júliusi napsugár. Üdítő látvány a kert­nek rendje, amelyet az „atyaság” (így szok­ták hívni Bükön a lelkészt), Komjáthy La­jos megteremtett szorgalmasan és okosan. No, de ezt csak bevezetésnek írtam, hogy utána a parókia kertjéből egy hatalmas park közepébe sétálunk. Oda, ahonnan Bük neve, híre, jelene és jövendője alakulgat. Bük min­den kincse, amelyet mostantól fogva gazda­gon akar kamatoztatni, a föld alá volt rejtve titokzatosan és ismeretlenül. Valahogy úgy történt, mint annak idején Kolumbus Kristóf­fal, aki Indiát kereste és Amerikát talált, mert Bükön olajat kerestek és kiszökkent a termálvíz 58 fokosán, kalcium, magnézium, hidrokarbonát tartalommal. Ez a fürdő áll a nagy park ftözepén, két nagy medence és egy kicsi pancsoló a gyerekek számára a szabad­ban, de most már egy fedett medencével is. A Szapáry-kastély lett a turista szálló, de lesz^ott még több hotel is, ahogyan múlnak az évek, valósulnak a tervek, mert a termálvíz csodálatos hatással van reumatikus, izületi, vese, epe, gyomor fájdalmakra és még sok minden más jajra és bajra, gégehurutra és egyebekre, szóval ott formálódik ki a magyar Bethesda. Tíz év óta ez a víz az úr Bükön, a jövőben pedig még inkább az lesz és fensé­gesen dirigálja az életet. A szomszédos Auszt­riából sereglenek a népek, ezt mutatja az autóparkoló is, éppenúgy, mint az ország más részeiből is. A falubéliek berendezkednek a vendéglátásra, elsősorban az alsó-bükiek, akik viszont nagyobbára mind evangélikusok. (Mert, hogy el ne felejtsem: Bük hossza há­rom kilométer, akár innen mérjük, akár on­nan és ezért található ott Alsó-Bük — ős­régi nevén Mankó-Bük — meg Közép-Bük, továbbá Felső-Bük.) Szóval, szinte emiatt a víz miatt határozták el a büki lutheránusok a templom renoválá­sát, megállapítván, hogy annak falai már erősen pizslenek, azaz mállottak és a régi papiak lebontásával újnak az építését, de közrejátszott ebben Dr. Vető Lajos püspök lá­togatása is a múlt esztendőben, aki igencsak buzdítgatta erre a híveket. Érthető is ez, hi­szen nyáron már mostanság is szépen mutat­koznak a templomi istentiszteleten a győri, szombathelyi, zalaegerszegi, soproni, buda­pesti evangélikusok, de máshonnan jöttek is és mivel a vendéglátás ezentúl csak fokozódik, nem maradhatnak az egyházi épületek illen - oll an állapotbann. Mint a gyülekezeti Segély egyik illetékese megnéztem a terveket, felmértük az anyagi helyzetet, prédikáltam szépszámú gyülekezet előtt, pedig sokan még vasárnap reggel, is­tentisztelet előtt kimentek a földekre b ük­könny i az aszottat, vagyis az árpa kö­zött a kákicsot, a gazt. A büki nemzet­ségben talán még csörgedez valami az ősi be­senyő vérből, talán nem, tény azonban, hogy józan, szorgalmas, reális fajta ez, ami meglát­szik a técsó-ban (tszcs.) végzett munkán is. Bízhatunk hát abban, hogy az egyházi épü­letek olyanok lesznek, ahogyan gondolják, a gyülekezet népe is megtermi az áldozat gyü­mölcseit, amelyik nélkül nincsen élet és fej­lődés. Jobb példát erre nem is mondhatnék, mint azt, hogy az evangélikus gyerekek per­sely adománya szépecskén felment évek során 5000,— forintra és már csak még egy darab ezres hiányzik ahhoz, hogy abból javíttassák meg a szép mívű kellemes hangú orgonát. Ha a besenyőszármazás ma már csak fan­tázia, de valóság az, hogy Berzsenyi Dániel leszármazottai élnek ott, no meg Gyurátz Fe­renc egykori híres-nevezetes püspök utódai s belőlük jutott Górra is. A püspök édesanyja, Gyurátz Jánosné, Mesterházy Terézia a büki temetőben alussza csöndes anyai álmát, mi­nekután 34 éves korában, gyermekszülés után meghalt. „Megyek püspökanyánk sírját gon­dozni” — mondogatja a gyülekezet legidősebb presbiterének, id. Bárki Kálmánnak a fele­sége, aki szinte senkitől sem kap köszönetét azért, mert oly szépen rendben tartja a sír­halmot. Áll még a püspök szülőháza is ... Akkortájt, mondom, amikor ott jártam, ép­pen a ballagások ideje volt s a ballagás, no meg a konfirmáció is olyan, mint egy kis la­kodalom. Az ebéden együtt a nagyszámú ro­konság, a keresztszülők, akik messze vidékről is hazazarándokolnak és hozzák, osztogatják az ajándékokat. Arany fülbevaló, gyűrű, lánc, kerékpár, óra, készpénz egyaránt megjárja és még a „legszegényebb” család ajándékai is el­érik az egyezer forintot. Ilyenkor valamelyik család a lelkészt is meghívja persze. Ha már szokásról van szó, ide tartozik az is, hogy a burgonyát mindig Szent György napján vetik el. De meg az is, hogy Bükön egy családi ház egy hét alatt is elkészül lé­nyegében, mert összefognak rokonok, szom­szédok, barátok. Szinte valamennyi ház tisz­tasági versenyben van és erről tanúskodnak a kapukon ékeskedő táblák. Hanem nem na­gyon ékeskedők a keresztelési adatok! 1957 és 1967 között 10 gyermeket kereszteltek, 1958- ban, 1960-ban és 1963-ban, de 1964-ben csak hatot, 1965-ben csak kettőt (!) és 1966-ban ötöt. Ez az adat egyben árnyékot vet az egész községre és méltán ad okot az aggodalomra. De, hogy el ne felejtsem: a templom 1785 vé­gére készült el, de jócskán javítottak rajta, kétszer le is égett s a tűz nem kímélte a régi időkben a paplakot és iskolát se. Az első lel­kész Kis Dániel 1784-ben kezdte el szolgálatát, de 3 év múltán külföldre ment. Többek után a hetedik lelkész Zongor Endre volt, a kilen­cedik Fülöp Dezső, aki 27 éven át szolgált és a tizedik a jelenlegi, Komjáthy Lajos. Nem mondom, lenne még sok írni valóm, így szót se szólhatok a papék arisztokrata ku­tyájáról, a fickó puliról és kalandjairól, de egyelőre legyen ez is elég. A folytatás majd akkor következik, ha kész lesz a templom és még inkább, ha beköltözik az új, modern parókiára... Várady Lajos ♦ t

Next

/
Thumbnails
Contents