Evangélikus Élet, 1967 (32. évfolyam, 1-53. szám)

1967-05-28 / 22. szám

KP. BÉRM. BP. 72 Eljövök hozzátok Vasárnap, a délelőtti főistentiszteleten, helsinki vendé­günk: Aar r e La uh a püspök, a Deák téri templomban hir­dette az igét. Szavait — az apostoli üdvözletét — magyarul kezdte, majd János 14, 16—18 alapján, a többi között, ezeket mondotta: Pünkösdöt ünnepelünk ma, a Lélek ünnepét. jl/fi, emberek gyakran elfeledkezünk a lélek világáról és könnyen jutunk arra a véleményre, hogy csak az létezik, amit kézzel megfoghatunk, szemünkkel láthatunk. Pedig az emberi lélek tevékenysége nemcsak a mindennapi életben ele­ven valóság, hanem pl. a kulturális életben is. — Már régen elmúlt az az idő, amikor a magyar és a finn nép sorsa, útja közös volt. Azóta úgyannyira elszakadtunk egymástól, hogy sokáig még csak nem is tudtunk egymásról. Most — korunk­ban — mégis érezzük, tudjuk, hogy a rokonság szálai összefűz­nek bennünket, hogy együvé tartozunk. Én azért, akinek 30 éves álma, vágya vált valóra azzal, hogy eljöhettem Magyar- országra, a finn nép áldó üdvözletét hozom és nemcsak a ma­gyar evangélikusok, hanem az egész magyar nép számára. Ma, ezen az ünnepen, mégsem elegendő csak úgy_ „általá­ban” beszélni a lélek munkájáról, hiszen a Pünkösd Isten Lel­kének az ünnepe. Csakhogy arról szólni: mi is lényegében Pünkösd — nagyon nehéz, mert a keresztyén ember általában megérti a Karácsony, a Nagypéntek, a Húsvét üzenetét, de ugyanakkor azt gondolja, hogy a pünkösdi történés nagyon is elvonatkoztatott, a „szellem régióiban” mozgó. T)edig nem elég csak tudnunk arról, hogy mi történt régen; a régi történeteknek — Karácsonynak csakúgy, mint Hús­úéinak — mindnyájunk életében személyes valósággá kell len­niük. S hogy ez így legyen, azt a pünkösdi Lélek végzi el ben­nünk. Ezért Pünkösd nagyon is „konkrét” ünnep, mert a sze­mélyes hit ünnepe. Jézus is ilyen értelemben beszél a Lélekről mai igénkben. Urunk tudja, hogy az embernek szüksége van védelmezőre, őrizöre és ezért mondja a ma nemzedékének is: „Nem hagylak titeket árvákul, hanem eljövök hozzátok.” Tje Jézus nem hagyja az egész emberiséget sem magára. A Lélek által Isten ma is elvégzi a maga munkáját az em­beriség felemelkedéséért, előbbrehaladásáért és bennünket munkálkodásra hív. Minden olyan munka, amely az ember felemelkedését szolgálja, Isten akarata szerint való. Az ö aka­rata szerint való az, ha azon fáradozunk, hogy nép és nép, ember és ember között megszűnjék a bizalmatlanság s helyébe a karácsonyi örömüzenet „jóakarata”, „békessége” lépjen. A pünkösdi Lélek megtanítja a gyülekezetei a türelmes reménységre is. Arra a reménységre vezeti el a naponként szü­lető egyházat, hogy hite, bizalma Jézus Krisztusban nemcsak a földi élet emberi jóérzését, hanem az örökéletet is megadja neki. v utljer SŐlárton monbía Szentháromság után az 1. vasárnapon Jn 15, 7 Minden tévelygés kezdete, közepe és vége abban gyökere­zik, hogy hátat fordítunk Isten igéjének és az értelmünkkel akarjuk megragadni az isteni csodákat is. Hasonlóképpen mondja Pál apostol is 2 Kor 11,3-ban Éváról, hogy az ördög elcsábította öt az isteni ige egyszerűségétől az emberi okos­ságba. Te jó Isten! Milyen nehéz akkor is megmaradni igaz ke­resztyénnek, ha Isten igéjét szem előtt tartjuk! Hát még, ha valaki figyelmen kívül hagyja az igét és saját értelmének a következtetéseire hagyatkozik! És hogyan akar valaki egy­házának a hűséges tagja lenni, ha kilép az Isten igéjé­ből, ami pedig egyedül teremti és tartja meg az igazi egy­házat? pm D.Dr. Vető Lajos püspök nyugalomba vonul Az Északi Evangélikus Egyházkerület- Presbitériumának ülése D. Dr. Vető Lajos püspök nyugdíjkérelme Az Északi Evangélikus Egy­házkerület Presbitériuma fo­lyó hó 22-én ülést tartott, amelyen dr. Fekete Zoltán egyházkerületi felügyelő elő­terjesztette D. dr. Vető Lajos püspöknek azt a kérelmét, amelyben egészségi állapotára hivatkozva folyó hó 15-ével kéri nyugdíjazását. A felügye­lő meleg szavakkal méltatta a püspök 19 éves szolgálatának az érdemeit, majd javasolta, hogy a Presbitérium, D. dr. Vető Lajos püspök munkássá­gának méltatása és köszöneté mellett vegye tudomásul, illet­ve fogadja el nyugdíjbavonu- lási kérelmét. Az egyházkerületi presbité­rium a fentiek elfogadása mellett kimondta a püspöki állás megüresedését. Javaslat a megüresedett püspöki szék betöltésére Weitler Rezső egyházkerületi főjegyző ismertette a püspöki állás betöltésének módját, majd előterjesztést tett. „Azt az egyházkormányzati, teoló­giai munkát, egyházi életünk fejlődését, amely az elmúlt húsz évben a magyar evangé­likus egyházban kialakult, az országos elnökséggel egyetér­tésben az új püspök tovább tudja munkálni. Nagyon fontosnak tartjuk, aipi ....mini.... D. Leskó Béla a La-Paz-i (Buenos Aires) Teológiai Fakultás rektora az evangélikus országos egyház hivatalos vendégeként f. hó 20-án Magyarországra érke­zett. Felvétel a Teolégiai akadémiára Evangélikus Egyházunk le­endő lelkészeinek kiképzése a budapesti Teológiai Akadé­mián történik. Akik a Teológiai Akadémiá­ra felvételüket óhajtják, felvé­teli kérvényüket — az Aka­démia Felvételi Bizottságához címezve — legkésőbb augusz­tus 15-ig küldjék be a Déká­ni Hivatalhoz. (Budapest, VIII. Üllői út 24. II.) A felvételi kérvényhez a kö­vetkező okmányokat kell mel­lékelni: a) születési bizonyít­vány, b) a legmagasabb iskolai végzettség bizonyítványa, c) helyhatósági vagy más olyan bizonyítvány, amely a kérel­mező lakását, szociális helyze­tét, szüleinek foglalkozását és kereseti ill. szociális viszo­nyait feltünteti, d) orvosi bizo­nyítvány (részletes), e) keresz­telési bizonyítvány, f) konfir­mációi bizonyítvány, g) részle­tes önéletrajz, amely feltárja a kérvényező családi és társa­dalmi körülményeit, valamint a lelkészi szolgálatra indítás okait, h) esetleg egyházi mű­ködésről szóló bizonyítvány. A felvételhez szükséges to­vábbá az illetékes lelkésznek és esetleg még a vallástanító lelkésznek részletes bizonyít­ványa, mindenesetre annak a lelkésznek a jelentkezőt rész­letesen jellemző bizonyítványa a lelkészi pályára alkalmas­ságról, aki a folyamodónak a legutóbbi években lelkipász­tor volt. Ezt a lelkészi bizo­nyítványt a lelkészi hivatal a kérvénnyel egyidejűleg levél­ben közvetlenül az Akadémia dékánja címére küldje meg. Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolatban is lehet mellékelni. A másolato­kat „egyházi használatra” megjelöléssel egyházközségi lelkész is hitelesítheti. Az aka­démiai tanulmányi idő öt esz­tendő. A felvételi kérvénnyel egy- időben a jelentkezők kérjék felvételüket a Teológus Ott­honba is, ahol az Akadémia hallgatói lakást és ellátást kap­nak. Ez a kérvény is a dékáni hivatalba küldendő, részletes önéletrajz kíséretében. IMÁDKOZZUNK hogy az új püspök személyé­ben és eddigi magatartásában is biztosítsa egyházunk zavar­talan munkáját.” Ennek alapján javasolta dr. Ottlyk Ernő személyét, mint aki a legalkalmasabb mind­ezek ellátására. Dr. Ottlyk Ernő, mint volt egri, arnóti és sajókazai lel­kész, megfelelő gyülekezeti múlttal és gyakorlattal ren­delkezik. Mint a Lelkipásztor szerkesztője, könyveknek és cikkeknek a szerzője, jelentős írói tekintélyt ért el. Mint ökumenikus főtitkár és az Európai Konferencia Végre­hajtóbizottságának a tagja az elmúlt években olyan külügyi gyakorlatot szerzett, hogy D. Káldy Zoltán püspökkel együtt jó egyetértésben tud­ják végezni az egyház külügyi munkáját is.­Mindezek alapján javasolta az egyházkerületi főjegyző, hogy a II. tv. 8. §. b) pontja alapján a presbitérium egye­dül dr. Ottlyk Ernőt javasol­ja megválasztásra a gyüleke­zeti presbitériumoknak. A Presbitérium több tagjá­nak a hozzászólása után őszinte örömmel vette tudo­másul a Presbitérium dr. Ott­lyk Ernő egyhangú jelölését és elrendelte, hogy az Északi Evangélikus Egyházkerület egyházközségeinek presbité­riumai szavazatukat 1967. jú­nius 4-ig adják le az új püs­pökre vonatkozólag. A szava­zatoknak június 10-ig kell be­érkezniük. Az új püspök beiktatása Az egyházkerületi presbité­rium elhatározta, hogy a meg­választott püspök beiktatása céljából az Északi Evangéli­kus Egyházkerület közgyűlé­sét 1967. június 20-ra, dél­előtt 10 órára, a budavári evangélikus templomba hív­ják össze. Az egyházkerületi presbité­rium ülése rendkívül ünnepé­lyes és meleghangú volt. A búcsúzó Vető Lajos püspök nyugalombavonulását sajná­lattal vette tudomásul és tel­jes egyhangúsággal mondott köszönetét elévülhetetlen, ál­dozatos szolgálatáért és Isten gazdag áldását kérte nyuga­lomban eltöltendő éveire. Egyben arra kérte a Presbi­térium a nyugalomba vonuló püspököt, hogy utódjának a beiktatásáig lássa el a püs­pöki hivatal teendőit. tl!!14ll!l!l1IlliIIIiriíl!l!fIII!l!rílTIII![ll![lillllíl)lilinill!lll!lllll!I!illlli'IIII1l|[|l!llllllll!lll!lilllllílll!l!l!l!llill!lllil!lll!lilll!l!lilllIlllll!I!ll Luther 95 tétele 50. Föl kell világosítani a keresztyéneket, hogy ha a pápa a búcsúhirdetők üzérkedéséről tudna, Szent Péter székesegy­házát inkább porrá égni hagyná, mintsem hogy juhainak a bőrén, húsán és csontjain építessék fel az. 51. Föl kell világosítani a keresztyéneket, hogy a pápa, hi­szen kötelessége is ez, kész lenne inkább saját vagyonát kiosz­tani — ha mindjárt a Szent Péter székesegyházat kellene is a célból eladnia — azok között az emberek között, akiknek leg­többjétől most némely búcsúhirdető a pénzt kicsikarja. 52. Abban bizakodni, hogy valaki búcsú-cédulák által üd- vözülhet, hiábavaló dolog, ha mindjárt a búcsúbiztos, vagy akár maga a pápa saját leikével is kezeskednék érte. 62. Az egyház igazi kincse: Az Isten dicsőségéről és kegyel­méről szóló legszentebb evangélium. 63. Ez a kincs méltán a legellenszenvesebb, mert ez teszi az elsőket utolsókká. 64. De a búcsú kincse méltán a legkedveltebb, mert ez teszi az utolsókat elsőkké. 65. Azért az evangélium kincsei hálók, melyekkel hajdan a gazdag, vagyonos embereket halászták. 66. A búcsúk kincsei pedig azok a hálók, melyekkel ma­napság az emberek gazdagságát halásszák el. 75. A pápa búcsúját oly nagyra tartani, mintha az valakit bűnei alól feloldozhatna, ha mindjárt — hogy képtelenséget mondjak — magát Istennek anyját szeplősítette volna meg: esztelenség. 76. Ezzel szemben azt állítjuk, hogy a pápa búcsúja a leg­jelentéktelenebb megbocsátható bűnt sem képes eltörölni. Istenünk, szerető mennyei Atyánk! Jó nekünk tudni, hogy szereteted gondoskodása veszi körül földi életünket. Erről tet­tek bizonyságot az elmúlt nagy ünnepek, melyek hozzánk való nagy kegyelmed tényeit tárták elénk. De erről tesz bizonyságot ez a mai vasárnap és a többi következő vasárnap is, amikor nem szűnsz meg Evangéliumoddal továbbra is hívni, vezetni bennünket, hitünket erősíteni, reménységünket éleszteni. Köszönjük, hogy hétköznapjaink munkájához, küzdelmei­hez is adsz erőt és bölcsességet. Arra kérünk, hogy a nagy nyári munkák idején is adj nekünk buzgóságot az Evengélium hallgatására. Ne engedd, hogy földi gondjaink, elfoglaltságaink eltakarják előlünk sze­reteted világát. Ne engedd, hogy vágyaink, terveink, önös aka­ratunk és szándékunk kiszakítson bennünket a Te kezedből. Ne engedd, hogy önző céljaink elérése miatt kételkedés, hitet­lenség támadjon bennünk szereteted, jóságod iránt. Engedd, hogy mindenkor hálás gyermekeid tudjunk ma­radni, akik meglátjuk a természetnek csodálatosan szép és gaz­dag világában a Te mérhetetlen erődet, hatalmadat, a kenye­ret adó ringó búzakalászokban, a mindenütt szorgoskodó em­beri kezek alkotó munkájában szerető atyai gondoskodásodat. Hálánkat mutassuk meg azzal, hogy különbség nélkül sze­ressük embertársainkat, szolgáljunk nekik s munkáljuk közöt­tük a békességet. Könyörgünk azokért, akiknek nehéz megpróbáltatást kell szenvedniük: adj nekik erős hitet és bizakodó reménységet. Ámen. M. L. NIEMÖLLER A BONNI POLITIKA ELLEN Niemöller Márton élesen bí­rálta egy Frankfurtban ren­dezett gyűlésen a bonni kor­mány militarista politikáját. „Ha és amíg olyan politikát folytatnak államunkban, amelynek nem a béke és a népekkel való szolidaritás munkálása a célja, akkor egy parlamentenkívüli ellenzéket kell létrehoznunk, hogy föl­tartóztassuk a végzetet” — je­lentette ki Niemöller. kiállítás eisenachban Az eisenachi Luther-házban külön kiállítást tekinthetnek meg május 1-től a látogatók. A reformáció 450 éves jubi­leuma alkalmából elsősorban Luther Márton életéből és eisenachi iskolás korából mu­tatnak be ezen a kiállításon régi dokumentumokat. Az eisenachi Bach-házban pedig állandó kiállítás nyílt a re­formáció korának az egyház­zenéjéről és a Bach családnak a kapcsolatairól az evangéli­kus egyházzenével. Húsvét óta Wartburg várá­ban is kiállítás fogadja a lá­togatókat a vár 900 éves ju­bileuma alkalmából, amelyen külön is figyelemre méltóak azok a dokumentumok, ame­lyek Luthernak a Wartburgon töltött idejéből valók.

Next

/
Thumbnails
Contents