Evangélikus Élet, 1967 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1967-04-30 / 18. szám
fcP. BERM. BP. H A munka egységre hív A munka egységre hív, mert szolidaritást teremt a dolgozó emberek között. Nincs ember, aki ne volna ráutalva a másik ember munkájára. Csak úgy tudunk boldogulni a földön, ha az egymást kiegészítő, egymásra építő munkák láncolata építi az életet. Isten akarata, hogy csak munkával lehet legyőzni a természet erőit és az emberek javának és előmenetelének szolgálatába állítani. Isten ézt az egyetemes célt tűzte az emberiség elé: „Töltsétek be a földet és hajtsátok uralmatok alá.” Ennek a célnak teljesítése a munka egyetemes emberi szükségletében nyer megvalósulást. Isten nem az ember kikapcsolásával, hanem az emberi értelem és kéz felhasználásával akarja végezni gondviselő és világfenntartó munkáját. A keresztyén ember úgy tekint munkájára, mint ami egy parányi része Isten világról és emberekről gondot viselő akaratának. Ugyanakkor minden jól végzett munka egymagában is része Isten gondviselő munkájának, mert részt vesz Isten munkára küldő parancsa teljesítésében. Tekintet nélkül arra, hogy hivő vagy hitetlen ember végzi a munkát, ha az jól végzett munka, önmagában értékes és becses. Hiszen nincs olyan becsületes munka, amelyben ne volna meg az emberek boldo- gításának és előbbrevitelének nagy és szent célkitűzése. Ez a közös cél fogja át mindazokat, akik egymásnak jót akarnak, akik munkájukkal magukat, hazájukat és az egész emberiséget gazdagítják. TV/Tájus elsején, a munka ün- népén, gondoljunk arra, hogy mi keresztyének természetszerűleg tartozunk bele ebbe az emberi szolidaritásba, a dolgozók és a jót akarók világot átfogó táborába. A mi munkánk abban különbözik másokétól, hogy mi hitből, Isten akaratának engedelmes- kedve, hálából Jézus Krisztus iránt szolgáljuk felebarátainkat ebben a hazában és az egész világon. De hitünk nemcsak nem választ el hétköznapi munkánktól, hanem éppen elmélyíti hűségünket és becsületességünket. Evangélikus egyházunk négy- százötven éves jó hagyományai közé tartozik a keresztyén ember munkaszeretetének és hivatáshűségének a kiemelése. A lutheri erkölcsiségnek, ha nem is kizárólagos, de fő megnyilvánulási területe a családi élet és a hivatásszerű munka. A családiassággal együtt a hivatáshűség a lutheri erkölcsiségnek egyik legjellemzőbb vonása s elsősorban ennek az útján igyekszik betölteni legmesszebbmenő társadalmi, nemzeti és egyetemes emberi feladatait is. Ezért van a ke- resztyénség lutheri típusának bizonyos józan, egészséges, munkaszerető jellege. Nem véletlen, hogy evangélikus egyházunk, amely a Szentírásból különös erővel emeli ki Istennek a hitben adott megigazító kegyelmét, erősen hangsúlyozza a munkaerkölcs és hivatáshűség elmélyítését. Hiszen hitünk abban a világban termi a ^maga jó gyümölcseit, amelyben élünk. Isten iránti szeretetünk abban tükröződik, hogy felebarátainkat szeretjük, ahogyan népünket, hazánkat és az egész emberiséget szolgáljuk! XJa Istentől tanuljuk a sze11 retetet, akkor az nagyobb kollektívumokat is átölel. Erre különösen a mi korunkban kell hangsúlyt tennünk, amikor Isten olyan hazával ajándékozott meg bennünket, amelynek építésében mindnyájan érdekeltek vagyunk. Hiszen a felebaráti szeretet nemcsak azt jelenti, hogy kiki szereti a hitvestársát, gyermekeit, szülőit, tágabb családját, gyülekezetét, egyházát, hanem azt is, hogy céltudatosan és tervszerűen szolgálja a felebarát javát a közösség érdekében végzett munkával. A keresztyén embert az a lelkűiét tölti el, hogyan tudna jobb és eredményesebb munkát végezni felabarátai javára, hogyan tud minden kiló gabonát, szenet, vasat és egyéb értéket megőrizni, ha nem is a maga vagy családja számára takarítja meg és hasznosítja, hanem az embertársak javára. Pogány álláspont az, amely az emberek közötti versengést arra használja fel, hogy mindenki magának akarja megszerezni az anyagi javak lehető legnagyobb mennyiségét. Hiszen egy ember meggazdagodásának sok más nyomorba döntött ember adja meg az árát. Az önzés és kapzsiság eredménye az egyiknek győzelem és uralkodás, a másiknak vereség és halál. A felebaráti szeretettől mindez olyan mesz- sze van, mint ég a földtől. A EIIIII!ll1llll!IIHllll!l>lll!llllllltllljl!lll!l||IT[||||lilllll!lllllllll!lll!llll|||lllllll!I|!l!ll|||lll|||!|l|||||||l|||||I||||||||i|i||||]i||||||||i|)|||||ij|| IMÁDKOZZUNK Istenünk, nagy hálával köszönjük, hogy egyszülött Fiad, a Jézus Krisztus által mennyei Atyánknak szólíthatunk. Urunk, Te magad kértél, biztattál bennünket és ígérted, hogy mondjuk el nevedben hálaadásunkat, kéréseinket és dicséretünket. Köszönjük, hogy nem marad imádság meghallgatatlanul. Köszönjük, hogy a mai vasárnapon is arra tanítasz, hogy merjünk kitartóan Hozzád fordulni. De Te magad irányítsd, Atyánk, gondolatainkat, amikor imádkozunk, hogy tetszésed szerint beszélhessünk Veled. Hiszen olyan sokszor megerőtlenedik imádkozásunk, mert még ebben is önzők vagyunk. Néha csak kérni tudunk, máskor még az is elmarad. Mennyei Atyánk! Reménységgel és bizalommal kérünk, áldj meg minket örök javakkal és földi életünk szükségleteivel kellő mértékben. Légy anyaszentegyházaddal, hogy betölthesse szolgálatát. Tartsd meg gyülekezeteinket egyetértésben és hűségben. Lelkeddel irányítsd egyházi elöljáróinkat, hogy akaratod szerint vezethessék rájuk bízott népedet. Áldd meg hazánkat jó időjárással, hogy szorgalmas munkánk után meglegyen mindnyájunk kenyere. Adj felelős vezetőinknek bölcsességet, népünknek boldog jövőt. Könyörgünk a világ minden nemzetének és népének szabadságáért, békéjéért, jólétéért. Add, Atyánk, hogy minden tudást, technikai eredményt az emberiség jó szolgálatára fordítsanak. Urunk, Te légy segítségünk, amikor akaratod szerint küzdünk minden nyomorúság ellen. Légy Te magad a betegek, özvegyek, árvák, magánosak legfőbb vigasztalója és segítője. Adj igazi családi boldogságot. Terjeszd a földön az igazságot. Áraszd ki mindnyájunkra szeretetedet, hogy egymást testvérnek, Téged pedig Urunknak valljunk. Ámen. keresztyén ember csak jóban versenghet. Csak abban, ami előbbre viszi az emberi közösség életét. Ebből a lelkűiéiből fakad a segítés a gyengébbek és elmaradottabbak számára az erősebbek és fejlettebbek részéről, hogy általános fellendülést lehessen elérni minden embertársunk javára. r1 mberszeretetünk a fele- barátok összeségének, a hazának és az emberiségnek a javára kifejtett rendszeres és céltudatos cselekvő keresztyén életben található meg. Ennek alapján a keresztyén ember érdeklődik minden olyan ügy iránt, ami a társadalom jólétét és békéjét érinti. Szívén viseli hazája sorsát, hiszen Isten olyan világkorszakba vezetett bennünket, amelyben a népek sorsa összefügg, amelyben a béke korszakának felvirágzása, vagy egy nukleáris háború veszélye minden embert kell, hogy mozgósítson a béke megvédésének szolgálatában. Nem szólhatunk Isten akaratáról anélkül, hogy ne éreznénk felelősséget az ember és az emberiség megmaradásának, békés fejlődésének alapvető kérdése iránt. Ezt annak a Jézus Krisztusnak a nevében mondjuk, akitől az em- berszeretetet tanuljuk. Aki az értünk halálra ment Jézus Krisztust fogadja el Üdvözítőjének, az minden segítő szolgálatra kész testvérei érdekében. Ebbe beletartozik a felebarátok üdvösségéért és a földi élet előbbreviteléért érzett keresztyén felelősség. Hiszen a felebaráti szeretetet nem valami „szent” cselekedetekben kell gyakorolni, hanem a mindennapi helytállás becsületességében és hűségében. Itt lesz láthatóvá keresztyén- ségünk! Dr. Ottlyk Ernő Hírünk Amerikából Most kaptuk a hírt, hogy D. Káldy Zoltán püspök a Madison-í evangélikus gyülekezetben . április első napjaiban több gyülekezeti szolgálatot végzett angol nyelven, majd onnan Springfield.be (Ohio állam) utazott, ahol a Lutheránus Világszövetség Sá- fárság és Evangélizációs Bizottsága tartja munkaülését. Káldy püspök arról tudósított bennünket, hogy a fenti konferencia jó szellemben folyik. Springfieldből Clevelandban fog prédikálni az ottani magyar gyülekezetben, majd utána New York-ban találkozik amerikai lelkészekkel. pm D. Káldy Zoltán püspök G. östenstad és dr. Niilus lelkészek társaságában a springfieldi konferencián COBURGI JUBILEUMI ÜNNEPÉLYEK Július 8-án nagyszabású jubileumi ünnepélyek kezdődnek Coburg várában, ahol 1530-ban több hónapot töltött Luther Márton, hogy megvárja az augsburgi birodalmi gyűlés eredményét. Ész, munka, szorgalom Ez a három szó jut eszünkbe, ha a kormány elnökének* FOCK JENŐ-nek az országgyűlésen elmondott székfoglaló beszédét tanulmányozzuk. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a gazdasági kérdések állnak ezután is belpolitikánk központjában. A harmadik ötéves terv megvalósítása, az új gazdasági mechanizmus érvényesítése, a dolgozó nép igényeinek további fokozottabb kielégítése, egész hazánk s egész népünk képességeinek mozgósítása feladataink teljesítése céljából, a bürokratikus akadályok elhárítása: ezek a legfőbb jellemvonásai annak a lendületnek, mellyel az új ORSZÁGGYŰLÉS és az új KORMÁNY az eddigi jó célkitűzéseket s főleg a szocializmus teljes felépítését a beteljesedéshez közelebb akarja segíteni. Ezek nagyon világos elhatározások, melyeket még határozottabbakká tesz az, hogy a kormány a saját tevékenységével kapcsolatban igényli a BÍRÁLATOT, amit nyilván lehetővé fog tenni parlamenti s közéleti demokratizmusunk erőteljes továbbfejlődése. Az országgyűlés új elnökének, KÁLLAI GYULÁNAK a, személye, tapasztaltsága, összeforrottsága a népfrontpolitikával a közvélemény szemében biztosítéka közéletünk felfelé ívelésének. Az a fokozott részvétel a közéletben, az az izmosodó nemzeti egység, mely a képviselő és tanácsválasztások során tapasztalható volt, mint a tavasszal megáradt folyók ereje továbbra is élet és valóság marad hazánk történetének legközelebbi esztendeiben. A lutheri világszemlélet szerint az államügyeket ésszel kell intézni, a szorgalmas munka pedig igazi istentisztelet. Mi evangélikusok, a lutheri reformáció örökösei szívből örülünk annak, hogy az okos és szorgalmas munka az új országgyűlés és az új kormány jelszava. Hazánk újjáépítésének bámulatos sikereit eddig is tervszerű és szorgalmas munkának köszönhettük. Ha valahol nem mentek jól a dolgok, ott elsősorban az ész és a szorgalom hiányzott. így volt ez a városokban és a falun, a gyárakban, kereskedelemben és a mezőgazdaságban egyaránt. Még az egyházi életben is. Tudatosan még okosabb és még szorgalmasabb munkával még nagyobb eredményeket fogunk elérni itthon. És még többet tudunk tenni a világ békéjéért s népünk boldogabb jövőjéért is. Dr. Vető Lajos fgg^utíjer SMrtort monbía Húsvét után ötödik vasárnap 1 Pt 1,21 Hiszünk tehát az Istenben és ez a hit reménységgel is tölt el bennünket a holnapot illetően. Egyedül ez a hit biztosítja üdvösségünket. Ennek a hitnek azonban mélyen kell gyökereznie az Istenben, mert ha Isten nem siet a segítségünkre* akkor végünk. Ezért nem elég, ha megszereztük minden embernek a barátságát. Isten barátságára van szükségünk, aki a mi Atyánk és mi az ő gyermekei vagyunk. Sokkal szilárdabb kötelékek fűznek bennünket hozzá, mint bárkihez ezen a világon, hiszen ő segíteni akar rajtunk minden szükségünkben. Ennek záloga, hogy az Ür Jézust küldte el ebbe a világba, aki nemcsak közvetít Isten és köztem, hanem meg is szünteti azt a nagy távolságot, ami köztünk van. Kereszthalála és feltámadása arról győz meg bennünket, hogy övé a dicsőség is, tehát a hatalom, hogy bennünk hitet teremtsen a mennyei Atya akarata szerint. pm Az Űrra nézzetek! Jn 20, 16—18. Aki bepillant a keresztyén életterületre, drága értékeket láthat: Jézus tanításának bölcsességét, a szeretet ragyogását, a kegyelem csodáját, és még sincsen a keresztyénségnek olyan vonzó ereje, amint az természetes volna. Onnan van ez, hogy a keresztyén emberek zöme is csak hallott Krisztusról, de igazán és tisztán nem ismerték meg öt. Sokak életében megrekedt a hit. Nem tudnak, vagy nem mernek abban a Krisztusban hinni, aki feltámadott és ma is velünk él. Sok-sok boldogtalan ember jár e világban lelki tusákban, megkeseredve, csalódottan, egyedül, akárcsak Mária nagypéntek után. Könnyei akkor apadtak el, amikor a feltámadott Jézussal találkozott. Igazán boldog öröme azonban akkor lett, amikor gyökeret vert lelkében az a hit, hogy Jézussal élnie tovább is lehet. Akkor nyerte el igazi békességét nagy bánata után, amikor megismerte a dicsőségben gazdag Krisztust. E megismerés által ki tudott emelkedni az érzéki világból a hit világába. Amint tiszta ismeretre jutott Jézus felől, felismerte, hogy az Úrral való életre új lehetőség adatott néki: a hit. Erre a tiszta Krisztus-ismeretre s erre az eleven hitre ma is eljuthat a békességre.és szívbéli örömre vágyó ember. Mert ma is elénk áll Jézus: az Igében és szentségekben. Bizonyosak lehetünk, hogy Jézus szeretete mennybemenetele után is vele van e világgal s ezért nem uralkodhatik a bűn, az emberi rosszakarat és gyűlölet, önzés és békétlenség■ Nézzünk az Úrra, hogy ne csak bűnt, terheket, gondot és bánatot lássunk, hanem lássuk bűneink közben is a bűnt és halált legyőző Krisztust. Mária sem és mi sem öncélúságra kaptuk azonban a hitet, hanem azért, hogy szolgáljunk másoknak. Ezt mondja Jézus Máriának: „Menj el az én atyámfiáihoz...” Mária el is ment és hirdette a jóhírt az emberek között. A mi küldetésünk is ez: Hirdetni az élő Krisztust, aki él és aki eljön. Az ö szerete- tével szeretni egymást, az Ö igyekezetével szolgálni a békességet és ápolni a szeretetet az emberek között. Horváth József * I b
