Evangélikus Élet, 1967 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1967-12-24 / 52. szám
Magyar ist entisztelet—S te ckholmban „Es e földön békesség...99 Ezekkel a sorokkal vissza- vándorlok a közelmúltba, amikor egyházunk küldöttsége Svédországban járt. Stockholmban is járt és talált ott egy magyar sz'getet, kicsi Magyarországot. Meghívást kaptunk arra, hogy látogassunk el a magyar protestáns gyülekezet istentiszteletére és szere- tet ven digs égére. November 19-én volt, vasárnap délután s a gazdag program miatt kissé késve érkeztünk a stockholmi igen előkelő Oscars gyülekezet nagyon szép, meleg színű kápolnájába. Az istentisztelet már elkezdődött. A bejáratnál találtunk énckeskönyveket, ugyanazokat, mint idehaza a mi templomainkban. A gyülekezet szépen énekelt s úgy láttam, közel ötvenen voltak együtt, ami az adott körülmények között komoly eredménynek számít és egyházszeretetnek mondható. Koltai Rezső lelkész, aki különben régebben textilmérnök volt és azután végezte el Svédországban a teológiát, mély és tartalmas igehirdetést tartott, majd a gyülekezet előtt köszöntött bennünket meleg, testvéri hangon. A nagy terem végében hat terített asztal körül gyülekeztünk szeretetvendégségre. Mielőtt azonban leülhettünk volna, mindnyájunk körül csoportok alakultak és záporoztak a kérdések az otthoni egyházi helyzetről, emberekről, lelkészekről, gyülekezetekről. Pándy Kálmán gyülekezeti felügyelő szólalt fel legelőbb és régi barátként köszöntötte közös barátunkat, Ake Kast- lund igazgatót, aki egyszemélyijén lelkész és diplomata, több nyelven beszél, de legjobban a szeretet nyelvén. Azután Koltai Rezső adott tájékoztatást a gyülekezet történetéről. A »Skandináviai Magyar Evangéliumi Egyházközösség- 1957-ben alakult meg. Célja: az evangélium hirdetése magyarul a skandináviai magyarok között! Négy társgyülekezet a szolgálat oszlopa, a stockholmi, a malmöi, a hel- singborgi és a göteborgi, de Koppenhágában és Oslóban s másutt is tartanak istentiszteleteket. Az Ágostai Hitvallás éppenúgy kézben forog, mint a Heilderbergi Káté. A gyülekezet létszáma növekszik! A szolgálatnak van jövője! Kezdetben azt hitték, hogy előbb- utóbb beolvadnak a svéd nemzeti egyházba, de éppen az ellenkezője történt: a gyülekezet izmosodott. Az első lelkész, Glaitz József, nagyszerű alapot vetett, közel háromezer családot látogatott meg, így most már, a szervezés nehéz évei után, összesen 17 városra terjed ki és három országra az evangélium magyar nyelvű hirdetése! A Lutheránus Világszövetség, személy szerint pedig Bo Giertz püspök és Ake Kastlund igazgató, eleinte anyagi alapot is biztosítottak, de erre már nincs szükség, mert nagy fordulat következett be november 1-től kezdve: a stockholmi püspökség elismerte a magyar nyelvű szolgálatot svéd egyházi ' 0 Északi találkozások Egyházunk hivatalos küldöttségének svédországi és dániai útja során két teológiai fakultáson, Uppsalában és Koppenhágában, volt találkozásunk a professzorokkal és a jövő lelkészeivel. Olyan szíves, meleg fogadtatás keretében, hogy ma is jólesik visszagondolni rá. üppsala, a svédek ősi egyházi és tudományos centruma, ezer éve még a pogány svéd nép székhelye volt A dóm helyén bálványtemplom állt; egy szent forrás mellett itt tartották véres ember- és állatáldozataikat, Thor és Odin hadiisteneik tiszteletére. A keresz- tyénség felvétele után, 1164- ben, Uppsala érseki székhely lett és a XV. században itt nyitotta meg kapuit Észak legrégibb egyeteme. A hatalmas dómban koronázták a svéd uralkodókat, a várban döntötték el az ország sorsát. 1702- ben borzalmas tűzvész elhamvasztotta a várost, de az 'megújulva támadt fel romjaiból. Ma csaknem százezres város. Egyetemén 19 ezer diák tanul. Ma is a svéd egyháza élet központja, az érsek székhelye. Ugyanakkor gyorsan fejlődő ipari város is. A jövő nyáron itt találkoznak egymással a világ egyházad. Itt tartja majd nagygyűlését az Egyházak Világtanácsa. * Uppsalában először Josefson érsek volt szíves vendéglátó házigazdánk. Majd Ingebrand docens, az LVSZ Svéd Teológiai Bizottságának vezetője gondoskodó szeretetében volt részünk. Kora délután is mozgalmas élet fogadott bennünket a Teológiai Fakultás folyosóin. Több mint húsz év óta — vezetőnk szerint — nem hallottak itt keletről jött vendégprofesszort. Német nyelvű előadásomban a keresztyének erkölcsi felelősségéről szóltam, hogy mindent megtegyenek: modern korunk hallatlan tudományos-technikai fejlődése ne a pusztulást, az embertelenséget, hanem minden nép és minden ember boldogulását szolgálja! Az előadás után a hatalmas egyetemet, a közel másfél millió kötetes Carolina Rediviva könyvtárat, a Fyris folyócska két partján elnyúló, ódon és modern utcákat jártuk, majd Ingebrandék vendégszerető otthonában tölthettünk egy órát. Este D. Káldy Zoltán püspök és Várady Lajos esperes egy tanulmányi csoporttal folytattak megbeszélést. Mi pedig a -göteborgi nemzetség- modem diákotthonában Ingebrand docenssel és a fakultás fiatal docenseivel, tanársegédeivel az éjszakába nyúló, több órás megbeszélést folytattunk az egyház mai szol gá1 a tótól, jövőjéről és a nyári világkonferencia témáiról. Utunk másik fontos állomása, ahol Észak teológiájával közelebbről megismerkedhettünk, Koppenhága volt. Másfél milliós főváros, amely ebben az évben ünnepelte 800 éves fennállását Hatalmas kikötője és repülőtere messze földön híres. Megcsodálhattuk dómtemplomát, mely Wester- gaard-Madsen prímás-püspök temploma is, a híres Thorvaldsen - Krisztussal, az orgona-homlokzatú, lenyűgöző Grundtvig-templomot, az elővárosok modem templomait Jártunk Koppenhága ismert jelképénél: a »kis sellő- csendben szemléli az óriás tengerjárók és tankhajók sürgés-forgását. A legszívenütőbb látogatást azonban a »Lillemose- gaard- modern kórháztelepén Zeuthen Mogens barátunkkal tettük, a szellemileg-lelkileg beteg kisgyermekek között, és közben a mi egyházunk hasonló szeretetszolgálatára gondoltunk. * Dánia két teológiai fakultása közül (a másik Aarhusban van) Koppenhágában olyan neves professzorok tanítanak, mint Skydsgaard, Soe és a mostani dékán, Leif Grane. A lelkészjelöltek gyakorlati képzése azonban külön egyházi szemináriumban folyik. Broen- dum lelkész vezetésével. Látogatásunk első napján, a régi épületben itt tartottam először előadást és megbeszélést a fiatal lelkészjelölteknek »Az egyház szolgálata modern világunkban« címmel. Látogatásunk vége felé került sor második előadásomra, a Teológiai Fakultáson, az uppsalaj témával: »Tudományos-technikai haladás és keresztyén erkölcsi felelősség.- Zsúfolt teremben, professzorok, teológusok és lelkészek előtt szólhattam a kérdés kapcsán egyházunk mai teológiai felfogásáról. Az előadás után Káldy Zoltán püspökkel együtt a régi és az aznap hivatalba lépett, új dékán és a professzori kar vendégszeretetét élvezhettük a dékáni tanácskozóteremben, közvetlen, baráti beszélgetésben építve a két egyház teológiai kapcsolatait. Azt reméljük, hogy ezek az »északi találkozások-, a teológiai tudomány központjaiban a jövőre is kiható, jó szolgálatot végeznek majd egyházaink és népeink jó kapcsolatainak további alakulásában Dr. Nagy Gyula szolgálatként és a lelkészt fél- idsjű szolgálattal felvsóle a svéd lelkészi kar tagjai közé. Egyben az Oscars gyű’e':ezei elfogadta a magyar gyülekezetei »leánygy ül erezeteként«, örvendetes volt a lelkészi jelentésben az is, hogy az igehirdetés után más egyházból való magyarok is érdeklődést muta'nak. A családi közösségben (közben hozták már a kávét és süteményeket) a magyar küldöttség vezetője. D. Káldy Zoltán püspök szólalt fel először. bemutatta munkatársait, megköszönte Koltai lelkész igehirdetését, Pándy felügyelő meghívását. Kérte a gyülekezetei, hogy legyenek egységesek az Igéhez kötötten a magyarországi lelki testvérekkel még az adott más körülmények között is. »Nektek nehéz ebben az új világban, nekünk pedig új utat kellett találjunk odahaza- — mondta többek között. Majd szólt a Deák téri gyülekezetról, annak áldozatkészségéről, a Lutherá- nia Énekkarról, új templomokról, lelkészlakásokról és szeretetintézményeinkről. »Bizalommal és szeretettel köszöntelek Titeket —• fejezte be a püspök —, és kívánom, hogy legyetek ennek az országnak becsületes állampolgárai, velünk pedig tartsátok meg az egységet a Jézus Krisztusban.A püspök ezután átadta egy házunk jelképes ajándékait, két teológ'ai művet és több imádságos könyvet. Azután dr. Nagy Gyula professzor, majd én adtunk rövid tájékoztatást Ö a teológiai tusakodásról és hazai munkáról, én pedig a budavári gyülekezetről. Közben futott az idő és tovább kellett mennünk. Búcsúzásul Pándy Kálmán felügyelő megköszönte Kastlund igazgatónak, hogy vendégeket vitt a magyar gyülekezetbe, »örülünk ennek — mondotta — és kívánjuk, hogy útjuk áldott legyen. Ajándék, mint az előbb átvett könyvek.- Koltai Rezső lelkész még kifejezte kívánságát, hogy a felvett kapcsolatok mélyebbek legyenek és még többet teremjenek. »Isten adjon néktek türelmet az imádkozásban és a szeretetben.« Imitt-amott könnyek peregtek ... Gyors kézszorítások, röppenő üdvözletek ennek is, annak is, hívogatás a többszöri látogatásra és igehirdetésre. Közben belebotlottunk szaladgáló gyerekekbe, akik talán már svéd anyától születtek. Hisszük, hogy majd megtanulnak magyarul imádkozni... Várady Lajos ■Cs bepólyálá őt ős helyező őt a jászolba...« (Lk 2,7) (Szőgyi Lajos llnóleummetszetc) Levél keresztfiam első karácsonyára Életed első karácsonyára szeretnék most írni Neked. Tudom, hogy most még nem érdekel a betű, a felnőttek világinak ez a különös ákom- bákoma. De tudom, hogy megcsillan azért majd szemedben a karácsonyi gyertyák fénye s talán szívedben is megérzel valamit abból a békés örömből, ami ilyenkor megmelengeti az embert. Nézem a fényképet, amit Édesapád küldött. Nagy szemeket meresztve figyeled ágyacskádból ezt a furcsa világot. Első karácsonyodra szeretnék most írni Neked mesz- sziröl, határon túlról. De máris megáll a toll a kezemben, mert úgy érzem, először meg kell magyaráznom Neked, mit is jelent a messze, a távol, a határ. Nemcsak földrajzi távolságokról, nemcsak nemzeteket egymástól elválasztó mezsgyékről kellene magyarázkodnom, hanem mindarról, ami az embereket egymástól elválasztja s életüket korlátozottá teszi. írnom kellene azokról a határokról, amelyeket mi emeltünk ember és ember közé: osztályok, vallások fajok, előítéletek kegyetlen határairól. S írnom kellene azokról is, amelyekkel Isten korlátozza embe H létünket. De belátom: megérteni ezt így nem lehet. Ezért mégsem a távolságról és határról írok, hanem inkább arról, aki karácsonykor átlépte a menny és föld határát, legyőzte a legnagyobb távolságot és közelünkbe jött. Az Istent kereső ember mindig a »lehetetlenség konok falán zúzza véresre koponyáját«: a határt nem lépheti át. Az embert kereső Isten azonban elhagyva a menny dicsőségét, megalázta magát, szolgai formát vett fel és emberekhez lett hasonlóvá. Átlépte a határt, mert határtalanul szeret. Első karácsonyodkor ezt a határokat ledöntő és távolságokat nem ismerő Krisztust szeretném megismertetni Veled. Ö nemcsak a menny és föld határát lépte át. Szere tétével átlépte és megszüntette az embereket egymástól elválasztó korlátokat is és a mesz- sziről valókat, közelvalókká tette. Pál apostol, Jézus egyik tanítványa, így írt erről: Jézusban nincs zsidó, sem görög — sem fehér, sem szín j — nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő, mert Ö lerombolta a közbevetett xf'aszta falakat. Ennek a határokon és távolságokon diadalmas Krisztusnak szeret -te legyen első karácsonyi ajándékod s tanulj Te is ilyen határtalanul szeretni! Madocsr* Miklós KÖSZÖNTÉSKÉNT HANGZIK az angyalok karácsonyi éneke, mert az a bejelentés lüktet benne, hogy emit Isten régtől fogva megígért, megérkezett a Messiás. Eseiás próféta jövendölte: »Gyermek születik nékünk, Fiú adatik nékünk.« (És 9,6) Ennek a messiási gyermeknek egyik neve ez lesz: »békesség fejedelme«. Ügy jön e földre, mint Isten békességet munkáló akaratának hordozója. A békesség programjával jön e földre. Nemcsak átveszi a Palesztinái köszöntést: »Békesség néktclc!«, hanem egész lényéből árad a békesség lelkülete. A feltámadott Jézus is a békesség szavával köszönti majd a tanítványait, hogy ez a köszöntés továbbéljen a tanítványok ajkán, s apostoli köszöntéssé váljon ebben a formában: »Kegyelem néktek és békesség!« Ez azt jelenti, hogy az e földre érkező Jézus a békesség köszöntését hozza és a békesség programját itthagyja minden idők tanítványai számára, a földön élő egész anyaszentegyház számára. KÍVÁNSÁGKÉNT HANGZIK az angyalok karácsonyi éneke, hogy valóban legyen békesség e földön az embcrvilág- ban. Már a békesség ószövetségi fogalma is azt jelentette, hogy a béke az ellentéte a viszálynak, háborúnak, vérontásnak, a béke a dolgok normális rendje, úgy, ahogy az Isten akaratának megfelel. A béke, a zavartalan élet, a jólét, a megelégedés. Isten azt akarja, hogy e földön békesség legyen. Ez az ő terve, szándéka, célkitűzése a világgal. Mindig at emberi bűn következménye, valahányszor fonákjára fordul az emberi együttélés rendje és eltér ettől. Isten békeakarata félreérthetetlen. Amikor a Biblia kinyilatkoztatja Isten világtervét, az ószövetségi próféciák is a béke világkorszakát jövendölik meg. A messiási időben a fegyvereket kapákká kovácsolják, a dárdákat sarlókká, nép népre fegyvert nem emel, és hadakozást többé nem tanul. (Mik 4,3) Ennek a végső célnak a látása ad ösztönzést azoknak, akik Isten akarata szerint élnek e földön. ADOMÁNYKÉNT HANGZIK az angyalok karácsonyi éneke, mert nemcsak köszöntés és kívánság hangzik benne, hanem erő is. Isten sohasem támaszt olyan igényt az emberrel szemben, amit ne tudna teljesíteni. Mikor azt mondja: és e földön békesség, akkor ebben az is benne van, hogy mindent elkészített és lehetővé tett, hogy e földön megvalósulhasson a békesség. Isten Jézus Krisztusban megbékéltette magát a világgal. A szent Isten és a bűnös ember között a megszületett Megtartó által jön létre a békesség és a kiengesztelödés. Azóta a békéltetés szolgálatával jár az apostoli igehirdetés e földön. Az Istennel való megbékélés teremti meg az ember belső békéjét, a lelki békességet. Általa halljuk meg, hogy nincsen kárhoztatásuk azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak. (Hm 8,1) De a Krisztusban békességre jutott ember nem lehet önző, hogy a maga számára tartsa meg ezt a békességet, hanem a szeretet által maga is a Hegyi Beszéd szerint a békességet munkálja. (Mt 5,9) FELADATKÉNT HANGZIK az angyalok karácsonyi éneke, A békességet szolgálni és munkálni kell. Mindig fenyegeti a bűn veszélye, amely megrontja az Isten tervét. Akinek béke van a szívében, annak fáradoznia kell, hogy béke legyen a világban is. Mert a békének nemcsak egyéni vonatkozása, hanem. közösségi oldala is van. A népek között is békének kell lennie. A keresztyén szeretet meglátja feladatait nagy távlatban is. A népek egymáshoz való viszonyának és az egész emberiséget érintő kérdéseknek az összefüggésében is. A keresztyén ember számára Istentől jövő elkötelezés, emberek előtt pedig tisztes és megbecsült dolog a béke védelmében való aktív részvétel. Ez sohasem lehet kárára, hanem csak előnyére az egyháznak. Adjunk hálát Istennek, hogy mind ez ideig megoltalmazta e földet a pusztulástól, erőt adott a háborús veszély leküzdéséhez, védte az embervilág békéjét, legyőzte a bűn gonoszságát. Számunkra is megvalósítandó feladatként hangzik: »és e földön békesség«. D. Dr. Ottlyk Ernő FORRADALOM. Brazília kormányköreiben szemére vetik Yves Congar francia dominikánus szerzetesnek, hogy meggyalázza a val lást. Congar ugyanis bírálta Sao Pauló-ban az észak-amerikai monopóliumok eljárásai] Dél-Amerikában. Congar szerint a Második Vatikáni Zsinat »tartózkodó« volt a nagybirtokok kérdésének a megítélésében. Dél-Amerikában ugyanis a lakosság két százalékának birtokában van a mezőgazdasági javak 80 százaléka. Congar nyilatkozott arról a kérdésről is. hogy az egyháznak hogyan Veil viszonyulnia a forradalom kérdéséhez és kijelentette. hogy adott esetekben teljesen jogos az erőszak alkalmazása is. % ÉNEKEINK En lelkem, hogyne tapsolnék... A jászolromantika ennél az éneknél is, mint a 729. éneknél, érezhető. De Gerhardt Pál hite és teológiai érettsége, tanító és lelkigondozó ereje úrrá lesz minden romantikán és szentimentalizmuson. Sajnos ez a karácsonyi énekünk (136- os) nem tartozik a legkedveltebbek közé. Pedig a legmélyebbek közül való. Több karácsonyi éneke közül egy német énekkutató ezt mondja Gerhardt »legbensőbb és legmélyebb« karácsonyi énekének. Az eredetileg 12 strófás ének tartalmilag három részes. Az első rész arról szól, hogy mi történik Krisztus mennyből földre jöttével. Benne fog megtörténni a passió: ... hordozza Bűneinknek terhét ö amaz ártatlan bárány Ö küzdött Hogy üdvöt Nyerjünk vére árán. A második részben a költő elvezet a földi jászolhoz. Reménységre biztatón hív mindenkit, gyermeket, öreget, nyomorultakat, betegeket, bűnösöket, halállal vívókat a jászolhoz, ahol -a jaj s ezer baj szent örömre fordul.« A harmadik rész hálaadó ima. Eredetének közvetlen történetét nem tudjuk. De ha meggondoljuk, hogy azzal a 63 énekkel együtt került ki kezéből, amit első lelkészi szolgálata helyén, Mittenwaldeban adott át énekei kiadójának, Crügernek, akkor a »kik afromorűságot láttok« között ott érezzük a háború, tűzvész és pestis sújtotta mittenwaldia- kat s a gyülekezetéért égő lelkész bizonyságtevő biztatása szólal meg az ilyen sorokban: -Hivő nyája segítséget — Nála lel, — Felemel — És nyújt menedéket.« D. Koren Emil
