Evangélikus Élet, 1967 (32. évfolyam, 1-53. szám)

1967-12-24 / 52. szám

Magyar ist entisztelet—S te ckholmban „Es e földön békesség...99 Ezekkel a sorokkal vissza- vándorlok a közelmúltba, ami­kor egyházunk küldöttsége Svédországban járt. Stock­holmban is járt és talált ott egy magyar sz'getet, kicsi Ma­gyarországot. Meghívást kap­tunk arra, hogy látogassunk el a magyar protestáns gyüleke­zet istentiszteletére és szere- tet ven digs égére. November 19-én volt, vasár­nap délután s a gazdag prog­ram miatt kissé késve érkez­tünk a stockholmi igen előke­lő Oscars gyülekezet nagyon szép, meleg színű kápolnájába. Az istentisztelet már elkezdő­dött. A bejáratnál találtunk énckeskönyveket, ugyanazo­kat, mint idehaza a mi temp­lomainkban. A gyülekezet szé­pen énekelt s úgy láttam, kö­zel ötvenen voltak együtt, ami az adott körülmények között komoly eredménynek számít és egyházszeretetnek mondha­tó. Koltai Rezső lelkész, aki különben régebben textilmér­nök volt és azután végezte el Svédországban a teológiát, mély és tartalmas igehirdetést tartott, majd a gyülekezet előtt köszöntött bennünket meleg, testvéri hangon. A nagy terem végében hat terített asztal körül gyülekez­tünk szeretetvendégségre. Mi­előtt azonban leülhettünk vol­na, mindnyájunk körül cso­portok alakultak és záporoz­tak a kérdések az otthoni egy­házi helyzetről, emberekről, lelkészekről, gyülekezetekről. Pándy Kálmán gyülekezeti felügyelő szólalt fel legelőbb és régi barátként köszöntötte közös barátunkat, Ake Kast- lund igazgatót, aki egysze­mélyijén lelkész és diplomata, több nyelven beszél, de leg­jobban a szeretet nyelvén. Az­után Koltai Rezső adott tájé­koztatást a gyülekezet törté­netéről. A »Skandináviai Magyar Evangéliumi Egyházközösség- 1957-ben alakult meg. Célja: az evangélium hirdetése ma­gyarul a skandináviai magya­rok között! Négy társgyüleke­zet a szolgálat oszlopa, a stockholmi, a malmöi, a hel- singborgi és a göteborgi, de Koppenhágában és Oslóban s másutt is tartanak istentiszte­leteket. Az Ágostai Hitvallás éppenúgy kézben forog, mint a Heilderbergi Káté. A gyüle­kezet létszáma növekszik! A szolgálatnak van jövője! Kez­detben azt hitték, hogy előbb- utóbb beolvadnak a svéd nem­zeti egyházba, de éppen az el­lenkezője történt: a gyüleke­zet izmosodott. Az első lel­kész, Glaitz József, nagyszerű alapot vetett, közel háromezer családot látogatott meg, így most már, a szervezés nehéz évei után, összesen 17 város­ra terjed ki és három ország­ra az evangélium magyar nyelvű hirdetése! A Lutherá­nus Világszövetség, személy szerint pedig Bo Giertz püs­pök és Ake Kastlund igazgató, eleinte anyagi alapot is bizto­sítottak, de erre már nincs szükség, mert nagy fordulat következett be november 1-től kezdve: a stockholmi püspök­ség elismerte a magyar nyel­vű szolgálatot svéd egyházi ' 0 Északi találkozások Egyházunk hivatalos küldöttségének svédországi és dániai útja során két teológiai fakultáson, Uppsalában és Koppenhágában, volt találkozásunk a professzorok­kal és a jövő lelkészeivel. Olyan szíves, meleg fogadta­tás keretében, hogy ma is jólesik visszagondolni rá. üppsala, a svédek ősi egy­házi és tudományos centruma, ezer éve még a pogány svéd nép székhelye volt A dóm he­lyén bálványtemplom állt; egy szent forrás mellett itt tartot­ták véres ember- és állatáldo­zataikat, Thor és Odin hadi­isteneik tiszteletére. A keresz- tyénség felvétele után, 1164- ben, Uppsala érseki székhely lett és a XV. században itt nyitotta meg kapuit Észak leg­régibb egyeteme. A hatalmas dómban koronázták a svéd uralkodókat, a várban döntöt­ték el az ország sorsát. 1702- ben borzalmas tűzvész elham­vasztotta a várost, de az 'meg­újulva támadt fel romjaiból. Ma csaknem százezres város. Egyetemén 19 ezer diák tanul. Ma is a svéd egyháza élet köz­pontja, az érsek székhelye. Ugyanakkor gyorsan fejlődő ipari város is. A jövő nyáron itt találkoznak egymással a világ egyházad. Itt tartja majd nagygyűlését az Egyházak Vi­lágtanácsa. * Uppsalában először Josefson érsek volt szíves vendéglátó házigazdánk. Majd Ingebrand docens, az LVSZ Svéd Teoló­giai Bizottságának vezetője gondoskodó szeretetében volt részünk. Kora délután is moz­galmas élet fogadott bennün­ket a Teológiai Fakultás fo­lyosóin. Több mint húsz év óta — vezetőnk szerint — nem hallottak itt keletről jött ven­dégprofesszort. Német nyelvű előadásomban a keresztyének erkölcsi felelősségéről szóltam, hogy mindent megtegyenek: modern korunk hallatlan tu­dományos-technikai fejlődése ne a pusztulást, az emberte­lenséget, hanem minden nép és minden ember boldogulását szolgálja! Az előadás után a hatalmas egyetemet, a közel másfél millió kötetes Carolina Rediviva könyvtárat, a Fyris folyócska két partján elnyúló, ódon és modern utcákat jár­tuk, majd Ingebrandék ven­dégszerető otthonában tölthet­tünk egy órát. Este D. Káldy Zoltán püspök és Várady La­jos esperes egy tanulmányi csoporttal folytattak megbe­szélést. Mi pedig a -göteborgi nemzetség- modem diákottho­nában Ingebrand docenssel és a fakultás fiatal docenseivel, tanársegédeivel az éjszakába nyúló, több órás megbeszélést folytattunk az egyház mai szol gá1 a tótól, jövőjéről és a nyári világkonferencia témái­ról. Utunk másik fontos állomá­sa, ahol Észak teológiájával közelebbről megismerkedhet­tünk, Koppenhága volt. Más­fél milliós főváros, amely eb­ben az évben ünnepelte 800 éves fennállását Hatalmas ki­kötője és repülőtere messze földön híres. Megcsodálhattuk dómtemplomát, mely Wester- gaard-Madsen prímás-püspök temploma is, a híres Thor­valdsen - Krisztussal, az orgo­na-homlokzatú, lenyűgöző Grundtvig-templomot, az elő­városok modem templomait Jártunk Koppenhága ismert jelképénél: a »kis sellő- csend­ben szemléli az óriás tenger­járók és tankhajók sürgés-for­gását. A legszívenütőbb láto­gatást azonban a »Lillemose- gaard- modern kórháztelepén Zeuthen Mogens barátunkkal tettük, a szellemileg-lelkileg beteg kisgyermekek között, és közben a mi egyházunk ha­sonló szeretetszolgálatára gon­doltunk. * Dánia két teológiai fakultá­sa közül (a másik Aarhusban van) Koppenhágában olyan neves professzorok tanítanak, mint Skydsgaard, Soe és a mostani dékán, Leif Grane. A lelkészjelöltek gyakorlati kép­zése azonban külön egyházi szemináriumban folyik. Broen- dum lelkész vezetésével. Láto­gatásunk első napján, a régi épületben itt tartottam először előadást és megbeszélést a fia­tal lelkészjelölteknek »Az egy­ház szolgálata modern vilá­gunkban« címmel. Látogatá­sunk vége felé került sor má­sodik előadásomra, a Teológiai Fakultáson, az uppsalaj témá­val: »Tudományos-technikai haladás és keresztyén erkölcsi felelősség.- Zsúfolt teremben, professzorok, teológusok és lelkészek előtt szólhattam a kérdés kapcsán egyházunk mai teológiai felfogásáról. Az előadás után Káldy Zoltán püspökkel együtt a régi és az aznap hivatalba lépett, új dé­kán és a professzori kar ven­dégszeretetét élvezhettük a dékáni tanácskozóteremben, közvetlen, baráti beszélgetés­ben építve a két egyház teoló­giai kapcsolatait. Azt reméljük, hogy ezek az »északi találkozások-, a teoló­giai tudomány központjaiban a jövőre is kiható, jó szolgá­latot végeznek majd egyhá­zaink és népeink jó kapcsola­tainak további alakulásában Dr. Nagy Gyula szolgálatként és a lelkészt fél- idsjű szolgálattal felvsóle a svéd lelkészi kar tagjai közé. Egyben az Oscars gyű’e':ezei elfogadta a magyar gyüleke­zetei »leánygy ül erezeteként«, örvendetes volt a lelkészi je­lentésben az is, hogy az ige­hirdetés után más egyházból való magyarok is érdeklődést muta'nak. A családi közösségben (köz­ben hozták már a kávét és sü­teményeket) a magyar kül­döttség vezetője. D. Káldy Zoltán püspök szólalt fel elő­ször. bemutatta munkatársait, megköszönte Koltai lelkész igehirdetését, Pándy felügyelő meghívását. Kérte a gyüleke­zetei, hogy legyenek egysége­sek az Igéhez kötötten a ma­gyarországi lelki testvérekkel még az adott más körülmé­nyek között is. »Nektek nehéz ebben az új világban, nekünk pedig új utat kellett talál­junk odahaza- — mondta töb­bek között. Majd szólt a Deák téri gyülekezetról, annak ál­dozatkészségéről, a Lutherá- nia Énekkarról, új templo­mokról, lelkészlakásokról és szeretetintézményeinkről. »Bi­zalommal és szeretettel kö­szöntelek Titeket —• fejezte be a püspök —, és kívánom, hogy legyetek ennek az országnak becsületes állampolgárai, ve­lünk pedig tartsátok meg az egységet a Jézus Krisztus­ban.­A püspök ezután átadta egy házunk jelképes ajándékait, két teológ'ai művet és több imádságos könyvet. Azután dr. Nagy Gyula professzor, majd én adtunk rövid tájékoz­tatást Ö a teológiai tusako­dásról és hazai munkáról, én pedig a budavári gyülekezet­ről. Közben futott az idő és to­vább kellett mennünk. Búcsú­zásul Pándy Kálmán felügyelő megköszönte Kastlund igazga­tónak, hogy vendégeket vitt a magyar gyülekezetbe, »örü­lünk ennek — mondotta — és kívánjuk, hogy útjuk áldott legyen. Ajándék, mint az előbb átvett könyvek.- Koltai Rezső lelkész még kifejezte kívánságát, hogy a felvett kapcsolatok mélyebbek legye­nek és még többet teremje­nek. »Isten adjon néktek tü­relmet az imádkozásban és a szeretetben.« Imitt-amott könnyek pereg­tek ... Gyors kézszorítások, röppenő üdvözletek ennek is, annak is, hívogatás a többszö­ri látogatásra és igehirdetésre. Közben belebotlottunk szalad­gáló gyerekekbe, akik talán már svéd anyától születtek. Hisszük, hogy majd megtanul­nak magyarul imádkozni... Várady Lajos ■Cs bepólyálá őt ős helyező őt a jászolba...« (Lk 2,7) (Szőgyi Lajos llnóleummetszetc) Levél keresztfiam első karácsonyára Életed első karácsonyára szeretnék most írni Neked. Tudom, hogy most még nem érdekel a betű, a felnőttek vi­láginak ez a különös ákom- bákoma. De tudom, hogy meg­csillan azért majd szemedben a karácsonyi gyertyák fénye s talán szívedben is megérzel valamit abból a békés öröm­ből, ami ilyenkor megmelen­geti az embert. Nézem a fényképet, amit Édesapád küldött. Nagy sze­meket meresztve figyeled ágyacskádból ezt a furcsa vi­lágot. Első karácsonyodra sze­retnék most írni Neked mesz- sziröl, határon túlról. De már­is megáll a toll a kezemben, mert úgy érzem, először meg kell magyaráznom Neked, mit is jelent a messze, a távol, a határ. Nemcsak földrajzi tá­volságokról, nemcsak nemze­teket egymástól elválasztó mezsgyékről kellene magya­rázkodnom, hanem mindarról, ami az embereket egymástól elválasztja s életüket korláto­zottá teszi. írnom kellene azokról a határokról, amelye­ket mi emeltünk ember és em­ber közé: osztályok, vallások fajok, előítéletek kegyetlen határairól. S írnom kellene azokról is, amelyekkel Isten korlátozza embe H létünket. De belátom: megérteni ezt így nem lehet. Ezért mégsem a távolságról és határról írok, hanem in­kább arról, aki karácsonykor átlépte a menny és föld hatá­rát, legyőzte a legnagyobb tá­volságot és közelünkbe jött. Az Istent kereső ember min­dig a »lehetetlenség konok fa­lán zúzza véresre koponyá­ját«: a határt nem lépheti át. Az embert kereső Isten azon­ban elhagyva a menny dicső­ségét, megalázta magát, szol­gai formát vett fel és embe­rekhez lett hasonlóvá. Átlépte a határt, mert határtalanul szeret. Első karácsonyodkor ezt a határokat ledöntő és távolsá­gokat nem ismerő Krisztust szeretném megismertetni Ve­led. Ö nemcsak a menny és föld határát lépte át. Szere té­tével átlépte és megszüntette az embereket egymástól elvá­lasztó korlátokat is és a mesz- sziről valókat, közelvalókká tette. Pál apostol, Jézus egyik tanítványa, így írt erről: Jé­zusban nincs zsidó, sem görög — sem fehér, sem szín j — nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő, mert Ö le­rombolta a közbevetett xf'asz­ta falakat. Ennek a határokon és távol­ságokon diadalmas Krisztus­nak szeret -te legyen első ka­rácsonyi ajándékod s tanulj Te is ilyen határtalanul sze­retni! Madocsr* Miklós KÖSZÖNTÉSKÉNT HANGZIK az angyalok karácsonyi éneke, mert az a bejelentés lüktet benne, hogy emit Isten rég­től fogva megígért, megérkezett a Messiás. Eseiás próféta jö­vendölte: »Gyermek születik nékünk, Fiú adatik nékünk.« (És 9,6) Ennek a messiási gyermeknek egyik neve ez lesz: »békesség fejedelme«. Ügy jön e földre, mint Isten békességet munkáló akaratának hordozója. A békesség programjával jön e földre. Nemcsak átveszi a Palesztinái köszöntést: »Békesség néktclc!«, hanem egész lényéből árad a békesség lelkülete. A feltámadott Jézus is a békesség szavával köszönti majd a tanítványait, hogy ez a köszöntés továbbéljen a tanítványok ajkán, s apostoli köszöntéssé váljon ebben a formában: »Ke­gyelem néktek és békesség!« Ez azt jelenti, hogy az e földre érkező Jézus a békesség köszöntését hozza és a békesség prog­ramját itthagyja minden idők tanítványai számára, a földön élő egész anyaszentegyház számára. KÍVÁNSÁGKÉNT HANGZIK az angyalok karácsonyi éneke, hogy valóban legyen békesség e földön az embcrvilág- ban. Már a békesség ószövetségi fogalma is azt jelentette, hogy a béke az ellentéte a viszálynak, háborúnak, vérontásnak, a béke a dolgok normális rendje, úgy, ahogy az Isten akaratá­nak megfelel. A béke, a zavartalan élet, a jólét, a megelége­dés. Isten azt akarja, hogy e földön békesség legyen. Ez az ő terve, szándéka, célkitűzése a világgal. Mindig at emberi bűn következménye, valahányszor fonákjára fordul az emberi együttélés rendje és eltér ettől. Isten békeakarata félreérthe­tetlen. Amikor a Biblia kinyilatkoztatja Isten világtervét, az ószövetségi próféciák is a béke világkorszakát jövendölik meg. A messiási időben a fegyvereket kapákká kovácsolják, a dár­dákat sarlókká, nép népre fegyvert nem emel, és hadakozást többé nem tanul. (Mik 4,3) Ennek a végső célnak a látása ad ösztönzést azoknak, akik Isten akarata szerint élnek e földön. ADOMÁNYKÉNT HANGZIK az angyalok karácsonyi éneke, mert nemcsak köszöntés és kívánság hangzik benne, hanem erő is. Isten sohasem támaszt olyan igényt az ember­rel szemben, amit ne tudna teljesíteni. Mikor azt mondja: és e földön békesség, akkor ebben az is benne van, hogy mindent elkészített és lehetővé tett, hogy e földön megvalósulhasson a békesség. Isten Jézus Krisztusban megbékéltette magát a vi­lággal. A szent Isten és a bűnös ember között a megszületett Megtartó által jön létre a békesség és a kiengesztelödés. Azóta a békéltetés szolgálatával jár az apostoli igehirdetés e földön. Az Istennel való megbékélés teremti meg az ember belső bé­kéjét, a lelki békességet. Általa halljuk meg, hogy nincsen kárhoztatásuk azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak. (Hm 8,1) De a Krisztusban békességre jutott ember nem lehet önző, hogy a maga számára tartsa meg ezt a békességet, hanem a szeretet által maga is a Hegyi Beszéd szerint a békességet munkálja. (Mt 5,9) FELADATKÉNT HANGZIK az angyalok karácsonyi éneke, A békességet szolgálni és munkálni kell. Mindig fenyegeti a bűn veszélye, amely megrontja az Isten tervét. Akinek béke van a szívében, annak fáradoznia kell, hogy béke legyen a világban is. Mert a békének nemcsak egyéni vonatkozása, ha­nem. közösségi oldala is van. A népek között is békének kell lennie. A keresztyén szeretet meglátja feladatait nagy távlat­ban is. A népek egymáshoz való viszonyának és az egész em­beriséget érintő kérdéseknek az összefüggésében is. A keresz­tyén ember számára Istentől jövő elkötelezés, emberek előtt pedig tisztes és megbecsült dolog a béke védelmében való aktív részvétel. Ez sohasem lehet kárára, hanem csak előnyére az egyháznak. Adjunk hálát Istennek, hogy mind ez ideig meg­oltalmazta e földet a pusztulástól, erőt adott a háborús veszély leküzdéséhez, védte az embervilág békéjét, legyőzte a bűn gonoszságát. Számunkra is megvalósítandó feladatként hangzik: »és e földön békesség«. D. Dr. Ottlyk Ernő FORRADALOM. Brazília kormányköreiben szemére vetik Yves Congar francia dominikánus szerzetes­nek, hogy meggyalázza a val lást. Congar ugyanis bírálta Sao Pauló-ban az észak-ameri­kai monopóliumok eljárásai] Dél-Amerikában. Congar sze­rint a Második Vatikáni Zsi­nat »tartózkodó« volt a nagy­birtokok kérdésének a meg­ítélésében. Dél-Amerikában ugyanis a lakosság két száza­lékának birtokában van a me­zőgazdasági javak 80 százalé­ka. Congar nyilatkozott arról a kérdésről is. hogy az egyház­nak hogyan Veil viszonyulnia a forradalom kérdéséhez és ki­jelentette. hogy adott esetek­ben teljesen jogos az erőszak alkalmazása is. % ÉNEKEINK En lelkem, hogyne tapsolnék... A jászolromantika ennél az éneknél is, mint a 729. éneknél, érezhető. De Gerhardt Pál hi­te és teológiai érettsége, taní­tó és lelkigondozó ereje úrrá lesz minden romantikán és szentimentalizmuson. Sajnos ez a karácsonyi énekünk (136- os) nem tartozik a legkedvel­tebbek közé. Pedig a legmé­lyebbek közül való. Több ka­rácsonyi éneke közül egy né­met énekkutató ezt mondja Gerhardt »legbensőbb és leg­mélyebb« karácsonyi éneké­nek. Az eredetileg 12 strófás ének tartalmilag három részes. Az első rész arról szól, hogy mi történik Krisztus mennyből földre jöttével. Benne fog megtörténni a passió: ... hordozza Bűneinknek terhét ö amaz ártatlan bárány Ö küzdött Hogy üdvöt Nyerjünk vére árán. A második részben a költő elvezet a földi jászolhoz. Re­ménységre biztatón hív min­denkit, gyermeket, öreget, nyomorultakat, betegeket, bű­nösöket, halállal vívókat a já­szolhoz, ahol -a jaj s ezer baj szent örömre fordul.« A harmadik rész hálaadó ima. Eredetének közvetlen törté­netét nem tudjuk. De ha meg­gondoljuk, hogy azzal a 63 énekkel együtt került ki kezé­ből, amit első lelkészi szolgá­lata helyén, Mittenwaldeban adott át énekei kiadójának, Crügernek, akkor a »kik afro­morűságot láttok« között ott érezzük a háború, tűzvész és pestis sújtotta mittenwaldia- kat s a gyülekezetéért égő lel­kész bizonyságtevő biztatása szólal meg az ilyen sorokban: -Hivő nyája segítséget — Ná­la lel, — Felemel — És nyújt menedéket.« D. Koren Emil

Next

/
Thumbnails
Contents