Evangélikus Élet, 1967 (32. évfolyam, 1-53. szám)

1967-12-17 / 51. szám

Három új templom a Balatonnál — A Bért szép itt, mert két­féléi süt a nap! Ezt a mondatot Tatay Sán­dor mondotta a nyáron moso­lyogva, amikor látta ámuló arcomat — ott, ahol a ház áll a sziklák alatt A Badacsony bazaltja annál félelmesebb, minél jobban közelít hozzá, —■ a Bálaton annál tündöklőbb, minél magasabbról néz rá az ember. A nap egyszerre süt fentiről — s as Balaton tükré­ből. Advent első vasárnapján nemcsak az égről s a Balaton­ról, de három Balaton-paxti gyülekezet arcáról is fény su­gárzott Egyháztörténelmünk­nek is ritka napja volt: a Ba­laton partján egy napon há­rom új istentiszteleti helyet szenteltek fel püspökeink. * SZEMES. Az egyházközség központja Balatonszárszó. Szerte a déli partvidéken 24 községben élnek evangéliku­sok, mintegy 500-an. Lelké­szük vasárnaponként 9—6 helyen tart istentiszteletet —- református templomokban, házaknál. Sehol nincs saját templomuk. Az ötszáz lélekből Szemesen S3-an élnek, ök építették meg a nagy kiterjedésű szórvány­egyházközség első templomát. Május 20-án kezdték, novem­ber 25 -re készen voltak. Ez a hat hónap a kicsiny tö­redék-gyülekezet tömör épo- sza. A 33 hívóból 27-en aktívan, kétkezi munkával vettek részt az építésben. De jöttek a kör­nyékből is a szórványhívek, Szárszóról a nyaraló lelkészek, közöttük német üdülő lel­készvendégeink is. Baptisták is szép számmal, akik harmó- niummal is megajándékozták az új istenházák A kapa, téglák, vakolókanál, tetőgerendák, cserepek kézről- kézre jártak. Az élen mindig Kardos József lelkész és Sán- dorffy Menyhért presbiter. Szakemberek szakszerűen dol­goztak — munkabér nélkül. Az asszonyok voltak a segéd­munkások. 365 munkanapot dolgoztak le fél év alatt — ko­ra reggel s késő este, napi munka előtt és után. Anyagra, telekre 165 000 fo­rintot költöttek, el. Közegyhá- jzi segélyt nem kértek. Ez a templom: épasz. Oltára, szószéke, keresztelő- köve művészi mozaik. Tervez­te — és készítette: Kardos Jó­zsef. Oltáron, falon művészi kovácsoltvas gyertya- és lám- patartók. Tervezte — és ké­szítette: Kardos József. D. Káldy Zoltán püspök szentelte fel. Arról prédikált, hogy mi célból építünk temp­lomokat Azért, hogy »egymást szívből, buzgón szeressétek.. .« (Péter 1,22—25) A szeretet »buzgó-» jelzője a víz forrás­pontjának szava. Ennek a ki­csiny gyülekezetnek a szive forrponton volt — ezért épül­hetett meg a templom. Csak a forrponton levő szeretet mdsz- szionál. Forróbb legyen a sze­retet, melegebb a szó, gyor­sabb a megbocsátás — ezért érdemes templomot építeni. Az örök ige szól itt, amely forrásba hozza a sziveket. S bizonnyal úgy lesz, ahogyan a püspök mondotta: évtizedek múlva késő unokáknak fogjak majd büszkén emlegetni, »ott voltam a szemesi kis templom szentelésén.« — Csak egy tenyérnyi fel­hőt adjon az Isten, s elég lesz! Így kezdte a lelkész egy évvel ezelőtt a biztatást. Beszámo­lója most bizonyítás volt. adott, s elég volt. Ennek a kicsiny templom­nak az éposza legújabbkori egyházrajzunk színes illuszt­rációja. * TOMAJ. Ez valóban »ház a sziklák alatt« — bár jóval lej­jebb, mint a Tatay Sándoré a regényben s a valóságban. De itt is többszörösen süt a náp. Olyan hely, ahol a számunkra nincs történelem, csak szét­szórt hívek vannak. De ők el­kezdenek Badacsonytomajon protestáns történelmet írni. Még a reformáció korából sincs adatunk arra, hogy To­rna j ban lett volna protestáns gyülekezet Most van. Har­minckét éve, hogy van. Akkor tartottak itt először protestáns istentiszteletet A három évti­zedes szorgos akarás, összefo­gás, testvérkeresés megérett latéval szentelték fel a hajlé­kot. Amíg a szertartás, utána pedig Nagy Imre felügyelő ve­zetésével az ünnepi közgyűlés folyt, bennem zsongott a zsol­tárvers, ami egyszer bátorta­lan kétkedésből a hit bátorsá­gára sarkalta a kis nyájat. Akit szeret az Ür, annak »ál­mában ad eleget«. í Zsoltár 127,1—2) Tomajban a hivek álmodni mertek. Megelégítet­tek. K. E. Badacsonytomaj evangélikus anyagyülekezete Kővágóőrs. Sümegi István, a kővágóőrsi lelkész ezen a napon boldog zarándokuton lehetett. Mert a tomaji filiában a templom­szentelés már a második stá­ciója volt aznap: Délelőtt ugyanis még nagyobb ünne­pük volt — a másik filiában, Révfülöpön. Íme, a harmadik ádventi mosoly a Balaton partján. RÉVFÜLÖP. A révfülöpi evangélikus fiókegyház temp­lomát D. Dr. Ottlyk Ernő püs­pök 1967. december 3-án szen­telte fel. Az érkező püspököt Skriba Gyula gyülekezeti fel­ügyelő köszöntötte, Lelkes Ág­nes és Kiss Irén pedig virág­gal kedveskedtek. Az összesereglett hívek meg­rendültén hallgatták a kapu­nyitás zsoltárverseit: »Az Űré ez a kapu: igazak járhatnak be rajta, Ez a nap az, amelyet az Úr szerzett, vi- gadozzunk és örvendezzünk ezen.« lós, Sárbogárdi, Szirák és Va- nyarc gyülekezeteiben voltak ünnepi órák. * Hideg idő, de meleg szív fo­gadta D. Dr. Ottlyk Ernő püs­pököt LAJOSKOMAROM­BAN, amikor a gyülekezet re­novált templomának felszen­telésére érkezett. A lajoskomáromi templom Az ünnepi istentisztelet után díszközgyűlés keretében Sza­kát« László lelkész számolt be a munkáról s néhány képet villantott fel a három hónapig tartó nagy munka eseményei­ből, rámutatva a gyülekezet tagjainak áldozatkészségére. A révfülöpi templom A gyülekezet örömében részt vettek Selmeczi János, az egy­házmegye esperese, a szom­széd lelkészek, Schlitt Gyula, a gyülekezet egykori lelkésze. Többek köszöntő szavai utál) Lovrek Károly egyházügyi ta­nácsos mutatott rá árra az emberszeretetre, amelyben vi­lágnézeti különbség ellenére is találkozni lehet. Embervilá­gunk békés jövőjét a szeretet lelkének felelősségével lehet csak megoldani. (Szakáts László) Sárszentmíklós, Fejér megye déli részén húzódik meg. Még síkság, de a látóhatár alján már ott kéklenek a tolnai dombok. Halványan rajzolódik ki a pincehelyi Hármas-hegy, amelynek szépségét Vörösmar­ty is megénekelte. Négy évvel ezelőtt — buzdulj fantázia, színezz képzelet! — a néhány tucatnyi hivő megvett egy kovácsműhelyt. Az épületből jó ízléssel ima­termet alakítottak. Az íves ablakok hívogatóan néznek az útra, s bent a falon — hullá­mokon ringó hajó — az egy - ház szimbóluma, egyben a Ba­latonpart jelvénye Is. Dr. Bakos Lajos református és D. Dr. Ottlyk Ernő evangé­likus püspökök közös szolgá­A kitárt ajtókon imádkozva és meghatódva vonult be a gyülekezet a templomba és áhítattal hallgatta a püspök igehirdetését, Jézus minden emberi szívbe be akar vonulni — mondotta —, hogy szere- tetet és bűnbocsánatot adjon. A házakban, templomokban, szívekben helyet találó Jézus azt a szeretetet munkálja, amelynek eredménye az embe­rek közötti béke, mások segí­tése és jó készség a munkára! Jézus szava és igéje szenteli meg a révfülöpi templomot a Erre a vidékre telepedett le az 1770-es években egy marok­nyi evangélikus. Itt élnek ma is és messzi vidék evangéliku­sainak egyetlen gócává lettek. A presbitérium fogadta a püspököt, élén Pálffy Mihály lelkésszel és Lang József fel­ügyelővel. Lang Zsuzsika mondott köszöntőt A püspök nemcsak az anyagyülekezet­ben, de Sárbogárdon is meglá­togatta a híveket és igehirde­téssel szolgált (Pálffy Mihály) Az európai biztonságról A Keresztyén Békekonferencia elnökségének hatá­rozata alapján tíz európai ország meghívott képviselői­vel konzultáció volt november 20—22. napjain az euró­pai biztonságról Eiscnachban. Magyar részről dr. Pálfy Miklós professzor, az ökumenikus Tanács főtitkára vett részt a konzultáción és annak egyik vezetője is volt A tárgyalásról az egyházi és világi sajtó részére kommüniké, a KBK elnöksége részére pedig jelentés készült. Az alábbiakban ismertetjük a kommüniké főbb megállapításait; »A konzultáció résztvevői egyértelműen azon a vélemé­nyen voltak, hogy az európai biztonság stabilizálásának fel­tételei a következők: Tiszteletben kell tartani a második világháború nyomán létrejött területi status quo-t, vagyis el kell ismerni a jelen­legi határok, különösen is a Lengyel Népköztársaság nyu­gati határának és a két német állam határának a sértetlensé­gét; El kell ismerni a két szuve­rén és egyenjogú német állam létét; Le kell mondania minden európai államnak, amely nem az atomhatalmak körébe tar­tozik, arról, hogy nukleáris fegyvereket gyárt, azokat megszerzi vagy akármilyen ürüggyel is -gyekszik azokkal rendelkezni. Ezért támogat a konzultáció minden olyan fá­radozást, amely az atomsorom- pó-egyezmény mielőbbi meg­kötését célozza. Megállapították: a legtöbb európai államban izmosodik a felismerés, hogy az európai biztonsági rendszert csak ezek­nek a pontoknak a szerződés- szerű lefektetésével lehet meg­teremteni. Részletesen megtárgyalta a konzultáció az európai kérdé­seknek az összefüggését a vi­lág más részein lévő politikai problémákkal. Az Amerikai Egyesült Államok imperialis­ta agressziójának az eszkalá­ciója Vietnamban ma kétség­telenül a világbéke legfőbb veszélyeztetője. Megállapították a résztve­vők, hogy a különböző társa­dalmi rendszerben élő államok találkozásaiban és megállapo­dásaiban a békés egymás mel­lett élés pozitív fejlődésének jeleit fedezhetjük fel Európá­ban. A Keresztyén Békekonfe­renciának támogatnia kell minden olyan kezdeményezést, amelyek a kontinens összes ál­lamának az európai biztonság­gal foglalkozó konferenciáját készíti elő.« földön. A díszközgyűlésen — ame­lyen Dr. Tobak Lajos felügye­lő elnökölt — hallgatta meg a gyülekezet az építés történetét, amelyet Sümegi István gyüle­kezeti lelkész ismertetett. A révfülöpiek vágya, hogy legyen templomuk, a második világháború után született meg. 1948. augusztus 1-én tet­ték le az alapkövet. Az építke­zést 10 évre tervezték. 19 év lett belőle. Isten azért vára­koztatta meg a gyülekezetét, hogy még drágább legyen szá­mára a templom. A lelkészi jelentés egyik mondata: »S most mindent- mindent mélységes hálával megköszönünk Istennek. A 19 esztendő minden örömét, ami­vel templomunk építését vé­gezhettük, a legszentebb em­beri munkát, amire alkalmat ad az Isten. Köszönjük Isten­nek azokat az embereket, aki­ket szent háza építésének esz­közeivé és eszközlőivé tett.« Az ünneplő gyülekezetét kö­szöntötte az egyházmegye es­perese Halász Béla és a kör­nyező gyülekezetek lelkészei. A gyönyörű templomot Sip­kái László építész tervezte, be­lül finom kiképzéssel, magya­ros stílusban, amely éppen a magyar tenger partjához illik. Fülöp Dezső Templomszentelések mellett renoválások, gyülekezeti jubi­leumok is okot adtak ünnepé­lyes hivatalos látogatásokra. Lajoskomárom, Sárszentmik­Az ezerszép Nógrádban Szi­rák és Vanyarc gyülekezetei voltak soron. Szirákon a dombon épült, szép fehérre meszelt, boltíves templomban találkozott a püs­pök a gyülekezettel, élükön Breuer Oszkár lelkésszel és Bacsur Pál felügyelővel. Vanyarcon a gyülekezet 250 éves jubileumát ünnepelték. Sokszoknyás, főkötós, sokszínű blúzokba öltözött leányok, asz- szonyok, fekete ruhába öltö­zött tisztes férfiak töltötték meg a templomot. Tuskán Pál presbiter köszöntötte a ven­dégeket, a díszközgyűlésen pe­dig Schultz Jenő lelkész. A község első lakói Felvi­dékről húzódtak le ide a dom­bos-hegyes, erdős-rétes Nóg- rádba. Hatalmas gerendákból épültek akkor a házak, s a vanyarci mészkemencék ter­mését az egész megyében is­merték. Az első igehirdetést 1717-ben a »nagy körtefa alatt tartotta« — így szól a krónika — tisz­telendő Piárík Jeremiás gutái lelkész. Ezen a földön II. Rá­kóczi Ferenc legendás kurucai is vitézkedtek. Ma szorgalmas, munkásnép lakja, jó evangé­likusok, akik szeretik hazáju­kat és templomukat. (Fülöp Dezső) Nekünk is érdekünkben áll Lezajlott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának év végi ülése az Országház egyik gyönyörű vadásztermében. Sok érdekes és tanulságos beszéd hangzott el. Hiszen har­mincéves népfrontmunka tapasztalataira tekinthet vissza az országos tanács számos tagja. Lelkészeink tíz esztendeje vesz­nek részt rendszeresen a Hazafias Népfront által rendezett »papi békegyűlések-«-en, s ez idő alatt is milyen sokat és egész­ségesen formálódhatott lellcészi karunk gondolkodása nemzeti feladataink s a nemzetközi helyzet tisztánlátása tekintetében, amit újra meg újra hálásan hangsúlyoznak lelkésztestvéreink. Ugyanezzel az értékeléssel tekinthetünk vissza mindannyian arra a nyereségre, amiben például az idei képviselő- és tanács­tagválasztások alkalmából tartott népfrontgyűléseken része­sülhettünk. De az Országos Tanács nemcsak a múlt eredményeire te­kintett vissza örömmel és megelégedéssel. Tanácskozásának központjában elsősorban az állt, hogy a közeljövőben milyen feladatok várnak a Hazafias Népfrontra, illetve egész magyar népünkre. Közelebbről, hogy pár hét múlva, január elsején életbe lép a már több mint két év óta előkészített új gazda­sági rend, sok változással s az eddigi eredmények alapján is várható egészségesebb gazdasági fejlődéssel, életszínvonal emelkedéssel, sőt erkölcsi téren is nagyon kívánatos javulás­sal. — És az is a tanácskozás előterében állt, hogy a Hazafias Népfront munkáját hogyan lehetne még jobbá tenni, népünk demokratikus jogait még valóságosabbá tenni s gondoskodni arról, hogy új, fiatal erők is minél nagyobb számban és tisz­tánlátással kapcsolódjanak be népünk s nemzeti egységünk szolgálatába. Ismételten is szóba került az »új gazdasági mechanizmus«. Ezzel kapcsolatban különösen érdekes és tanulságos volt mind­az, amit KÁDÁR JÁNOS ezekről a problémákról elmondott. Az előttünk álló feladatokkal kapcsolatban az a legfontosabb, hangsúlyozta, hogy erkölcsi-politikai tekintetbe n tisztán és világosan lássunk. Akármilyen fontosak is, ezután következnek a többi kérdések, az anyagi feladatok s a helyi és egyéni érdekek. Tömören: népünk, nemzetünk érdeke, bé­kéje, haladása, jóléte az első. Ezt van hivatva előmozdítni nemzeti egységünk célja, a szocializmus építése. Külpolitikai­lag is azzal tartunk, aki a haladást, a békét munkálja. Az or­szágos, üzemi és egyéni érdek ütközhetik is és egyezik is. De ami ütközik, az átmeneti-múlandó, ami egyezik, az megma­rad és jó. Nyilván így van ez a vallásos emberekkel kapcsolatban is. A Hazafias Népfront által munkált nemzeti egységbe ők is beletartoznak. Ez már nem egyszer ünnepélyesen kifejezésre jutott. Érdemes itt is idéznünk legalább egy fél mondatot ab­ból a beszédből, amellyel PRANTNER JÓZSEF, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke köszöntötte a törvénykönyvalkotó testvér református zsinatot: »népünk és az emberiség haladá­sát szem előtt tartva, lehetséges és szükséges a nem hívők és a hivők együttműködése, az állam és az egyház jó viszonya«. A Hazafias Névfront s Népköztársaságunk egész nemze­tünk legjobban felfogott érdekét védi és szolgálja, a miénket, evangélikus állampolgárokét is. Múló és átmeneti érdekellen­tétek felbukkanhatnak itt is ott is olykor-olykor. De az a fő, amiben mindnyájan egyezünk s amihez mindnyájunk egyéni érdeke is fűződik: népünk és nemzetünk szeretete, haladásá­nak, erkölcsi és anyagi életszínvonala emelkedésinek aka­rása, békéjének odaadással végzett megvédése. Ha ilyen magas eszmények és célok eltűrik az olyan kifejezést, mint amilyen az »érdek«, elmondhatjuk: a Hazafias Népfront azt segíti elő, ami mindnyájunk érdekében álL ár. Vető Lajos Két neves dán teológus iubileuma Konferencia Belgrádban Az Egyházak Világtanácsa Segélyügyi Osztálya az euró­pai tagegyházak részére Euró­pai Konferenciát tart belgrád­ban december 4—9-ig. A konferencián megtárgyal­ják a segélyadásnak és se­gély elfogadásnak az elvi és gyakorlati problémáit, figye­lemmel arra, hogy az ortodox tagegyházak új színt jelente­nek az egyházak közösségé­ben, hogy több európai tag­egyház egészen új társadalmi viszonyok között él és végzi munkáját és az ún. »harmadik világnak« a jelentkezése a nemzetközi életben új és elég nehéz problémák elé állítják az Egyházak Világ tanácsa Se­gélyügyi Osztályát is. A fenti konferencián dr. Pálfy Miklós professzor, öku­menikus főtitkár és dr. Tóth Károly református lelkész, a Református Zsinati Iroda kül­ügyi osztályvezetője vesznek részt. Szíriában Államosítottak az iskolákat Szíriában államosították az összes egyházi iskolát, mivel az egyház vezetői tiltakoztak az ellen, hogy az állam fel­ügyeleti jogokat gyakoroljon a ,utí>er 93lárton tnonbía Advent harmadik vasárnapján 2 Tim 2,15 Szilárdan tarts ki az igazság igéje mellett, de légy fi­gyelemmel arra, hogy helyesen osztogasd azt. Mert az Ige va­lóban az igazi kétélű kard kezedben. Ki kell mondanod az ítéletet tartalmazó igét is, hogy a bűn, s a külső és belső, a testi és lelki bűn egyaránt elnyerje méltó büntetését. De ki kell mondanod a kegyelemről szóló igét is, ho„-y erőt nyerjünk a bűn ellen folytatott harchoz. Mindkét prédikációt alkalmaznunk kell, az ítéletről szólót csakúgy, mint a kegyelemről szóló prédikációt, hogy a* em­berek meg tudjanak maradni a helyes úton és ne térjenek le arról se az elbizakodottság és hamis biztonságérzet útjára, se a kétségbeesés ösvényére. pm Novemberben töltötté be 85. életévét Kristen Ejner Skyds- gaard dán teológiai professzor, az ökuménikus mozgalom is­mert vezető személyisége. 1942 óta a dogmatika professzora Koppenhágában; egyik vezető­je a strasbourgi Ökuménikus Intézetnek. Ugyancsak novemberben lett 60 éves Regin Prenter dán szisztematikus professzor, aki 1945 óta tanít az aayhusi teo­lógiai fakultáson. Két legis­mertebb munkája: »Spiritus Creator« (Luther tanítása a Szentiélekről) és »Teremtés és megváltás« című dogmatikája. Egyházunk küldöttsége dá­niai látogatásakor kifejezte jókívánságait mindkét nagy­nevű teológusnak. keresztyén magániskolák fö­lött. A kultuszminiszter meg­ígérte, hogy az iskolák eddigi tulajdonosait anyagilag kárta­lanítani fogja az állam.

Next

/
Thumbnails
Contents