Evangélikus Élet, 1967 (32. évfolyam, 1-53. szám)

1967-12-10 / 50. szám

Jakab 5,5—10 e

Lakodalmi köszöntőben hallottam azt a szellemes mondást, hogy a házaséletben eljön az idő, amikor a szerelemnek csak két betűvel kell változnia, hogy megmaradjon a boldogság: türelemmé kell lennie.

A keresztyén életben ez a két kincs nem egymást váltja, hanem az egyik magában hordozza a másikat. A türelem az első szeretet melegének tartozéka. Együtt jár vele. Tartalmában van.

Minél nagyobb az ádventi,'várakozó gyülekezet szivében Jézus Krisztus iránt a szeretet, annál mélyebb a türelme. Ez a szó a Biblia eredeti szövegében tág szivet, nagy szívet jelent. Az ádventi várakozás nem a kishitű kétkedésben, nem a »hátha« és a »talán« bizonytalanságában remeg, hanem mély lélegzetvétellel szívja magába Isten gondviselő és megváltó szeretetének bizonyosságát, s ha nem is venné észre ennek a jeleit, tudja, hogy »érik«.

Ez a türelem nem a »kárpótlás odaát« várása. Aki úgy akarja átszenvedni ezt az életet, hogy beteljesedést, jutalmat, elégtételt csak a földi életen túl vár, az nagyon erőtlen Istenben hisz. Az ádventi türelem azt a bizonyosságot jelenti, hogy Isten közel van az ügyekhez. Közelebb, mint gondolnánk. Jézus Krisztus eljövetele nem majd elkövetkező bizonytalan jövendő. Ő már közel van. Közelebb levő, itt levő Jézus Krisztusban hiszünk. Ö elérhető. Hozzá lehet menni.

Panaszkodni a türelmét vesztett ember szokott. De aki est a türelmét veszíti el, az a hitét is elveszítette a közel levő Orbán, s így a bizalmát, szeretetét is iránta. Nem a szeretet válik türelemmé —, sőt, a megkopott, tompult, fáradt szeretet türelmetlenségben fejeződik ki. Miért bántasz —, ha hiszed, hogy közel van az Űr!

Ne panaszkodjunk egymásra. Ne keseregjünk egymás ellen. A magunk fejére vonnánk csak ítéletet. Türelem! A megújult, gyógyult szeretet ez: közel van az Úr!

D. Koren Emil

VASÁRNAP. — »Nyomorúságomban az Űrhöz kiáltottam és meghallgatott engem.« (Jónás 2, 3) Isten akkor is közel van hozzám, amikor jól megy dolgom; akkor is, amikor nem törődöm vele. Imádkozni csak az ő közelében lehet. Közelsége adja ajkunkra a kérést, a hálaadást és a kiáltást is. Közelsége nélkül Jónás kiáltása a maga nagy nyomorúságában csak szánalmas jajveszékeléssé vált volna. Isten közelsége, Jézus Krisztus, az ő hozzám szóló szava késztet nyomorúságomban nyögés, panaszkodás, jajveszékelés helyett — imádságra.

HÉTFŐ. — »Jöjjetek el, és hadd beszélem el minden istenfélőnek: miket cselekedett az én lelkemmel.« (Zsolt 66, 16) Miért zárnám magamba örömömet? Miért ne mondanám el másnak is! Annyi le- csüggesztett kezű, lehorgasz- tott fejű ember jár a világban. Mással nem tudná megtenni Isten, amit velem megtett? Bizony másokkal szemben sem rövidült meg karja. Hátha éppen az én szavam, az én bizonyságtevésem útján segít másokon.

KEDD. — »Szomjúhozik lelkem Istenhez, az élő Istenhez; mikor mehetek el és jelenhetek meg Isten előtt?« (Zsolt 42, 3) Istenről lehetnek szép gyermekkori emlékeim, lehetnek magasztos elképzeléseim. Nem elég. Az élő Istenre van szükségem. Ma kell meghallanom szavát. Az ő mai beszéde üdít fel, térít meg, szabadít fel megkötöttségeimből engem. Ő maga kell nékem. Nem pótolhatja emlék vagy elképzelés.

SZERDA. — »Az Űr, a te Istened szeretni fog téged és megáld téged és megsokasít téged.« (5 Móz 7, 13) Ezt régen Mózes által Izrael népének mondotta Isten a vándorlás éveiben. Engen) is útközben szólít meg. Ha útján járok, megismerem szeretetét. Megáld, vagyis szeretetét általam másokhoz is eljuttatja. Megsokasít: nem hagy magamra, embereket is ad mellém, testvéreket, gyümölcsözővé teszi hitemet.

CSÜTÖRTÖK. — »Figyeljetek rám, én népem, és reám hallgassatok, én nemzetem; mert tanítás megy ki tőlem, és törvényemet a népek megvilá- gosítására megalapítom.« (Ézs 51, 4) Nemcsak rólam van szó. Nem én vagyok a világ közepe. Isten itt az ő népéről és a népekről beszél. Túl sokat nézek önmagamba. Fel akarja emelni fejemet, hogy megnövekedjék látóköröm. Szeretetének nemcsak mélysége és magassága van, hanem szélessége és hosszúsága is. Figyelnem kell Rá!

PÉNTEK. — »A magasságos Istenhez kiáltok; Istenemhez, aki jót végez felőlem.« (Zsolt 57, 3) Már el is végezte a jót. Elvégeztetett! — így kiáltott Megváltóm a kereszten. Azért kell hozzá fordulnom; azért kell reá figyelnem, mert különben azt képzelem, hogy a vak szerencse labdázik életemmel, vagy a rossz sors játékszere vagyok. Nem! Isten jót végzett felőlem. Ha valamit nem értek életemben, ha félelem szorongat, vagy öröm ragad el — tudom, kihez kiálthatok és kinek áldjam nevét.

SZOMBAT — »Egymást azért meg ne csaljátok, hanem félj a te Istenedtől, mert én vagyok az Űr, a ti Istenetek.« (3 Móz 25, 17) A csalás forrása az önimádat. Először magamat csapom be, amikor elhitetem magammal: ami az én előmenetelemet, érdekemet, boldogságomat szolgálja, az csak jó lehet. A következő lépés, hogy a magam igazát keresztül erőszakolom, még ha a másik becsülete, boldogsága, tönkre is megy bele. A csalás mindig árulás, testvérieden, embertelen cselekedet. Mennyire elidegenedtünk mindig attól az embertől, aki megcsalt, cserbenhagyott, becsapott. Isten azt akarja, hogy megmaradjon közöttünk a testvériség, hogy ne csak reá, hanem egymásra is nyílt tekintettel, emelt fővel nézzünk. Az istenfélelmet és emberszere te tét akarja erősíteni szívemben.

Benczúr László

HARANGOK

újraöntését, harangkoronák, harangállványok készítését, átalakítását, újrendszerűvé vállalja

DUSÄK ISTVÁN

harangöntő. Örszentmiklós, .Dózsa György út 26.

evangélikus Elet

A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő és kiadó: Koren Emir

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VE.. Puskin o. 12.

Telefon: 142-074 Csekkszámlaszám: 20.412-Vm, Előfizetési ár: egy évre 60,- Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211

67.4069

Athenaeum Nyomda. Budapest Felelős vezető:

Soproni Béla igazgató

Beszélgetni jó

A beszélgetés az emberség velejárója. Nem antropológiai értelemben: a beszélgetés inkább a humanitás megnyilvánulása. Emberséges dolog meghallgatni a másikat, fölfigyelni érveire, gondjaira, örömeire, tiszteletben tartani a véleményét, megfontolni a mondókáját, s elismerni az igazát.

A reformáció fölismerte, hogy az evangéliumi kinyilatkoztatás és a hit voltaképpen ilyen emberséges beszélgetés, és küzdelmet kezdett a ke- resztyénség egyoldalúsága ellen. Ez a küzdelem sokfelé — nálunk is — szinte már az első lélegzetvétellel megtagadta a társadalmi egyoldalúságokat is, és a maga módján igyekezett hozzájárulni a nép, a nemzet jobb sorsáról megkezdett beszélgetésekhez. Magyarán ez azt jelenti, hogy a magyar reformátorok kezdettől fogva harcosai voltak a nemzeti függetlenségnek és szabadságnak, részt vettek az ország kulturális életében, hívei voltak az egyenlőségnek, a fejlődésnek.

Szép hagyomány ez, tiszteletre és követésre méltó.

Az emberiség egyre inkább fölismeri, hogy a problémák megoldásának, a dolgok intézésének leghasznosabb és leghumánusabb módja a beszélgetés. A politikában is.

Ügy tűnik, qz nem újdonság. A parlamentárizmusnak, a demokráciának hagyományai vannak, évszázadosak, mondhatni akár évezredesek. De a mi nemzedékünk történelmi része, a mostani fél évszázad történelmi eredménye, hogy a demokrácia, a parla- mentárizmus az egész nép politikai beszélgető fórumává nemesedik. Folyamat ez: tanulni kell a módját, gyakorolni. A megtorpanásoknak és a kudarcoknak megkeresni a tanulságait, fölkutatni új meg új lehetőségeket.

A beszélgetés a nemzetközi életnek is a mi nemzedékünk korában lett meghatározó formája. Sajnos, még nem kizárólagos formája: a világnak néhány részén az emberek beszélgetése helyett bombarobbanás, ágyúdörgés haitik. S ha a fegyverek beszélnek, elnémul az ember.

Mostanában azonban minden eddiginél erősebb az emberiségnek az az igyekezete, hogy az okos beszéd a fegyverzaj fölé kerekedjen. S az egyházak sem a fegyvereket áldják meg, hanem a békéért folyó világméretű beszélgetést.

Emberséges dolog másra is figyelni, szavát meghallgatni, örömét-gondját megosztani, érveit mérlegelni, igazát elfogadni.

Beszélgetni jó. Zay László

Istentiszteleti rend

Budapesten, 1967. december 10-én

Deák tér de. 9. (úrv) Hafenscher Károly, de. 11. (úrv) Dr. Kékén András, du. 5. Trajtler Gábor, du. 6. szeretetvendégség: Dr. Kékén András. Fasor de. fél 10. Bízik László, de. 11. Bízik László, du. 6. Bizik László. Dózsa György út de. fél 10. Ülői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák), de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. de. 10. Bándi Sándor, de. 11. Bándi Sándor, du. 6. Bándi Sándor. Kőbánya de. 10., du. 5. Veöreös Imre. Utász u. de. 9. Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. Boros Károly, du. 4. szeretetvendégség. Rákosfalva de 8. Baranyai Tamás. Gyarmat u. de. fél 10. (úrv) Boros Károly. Fóti út de. 11. Solymár Péter, du. 5. szeretetvendégség: Solymár János. Váci út 4e. 8. Benczúr László. Frangepán u. de. fél 1Ö. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár-tJjteíep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matúz László. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán. Rákospalota MAV-telep de. 8. Rákospalota Nagytemplom de. 10. du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Kamer Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11., du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11., du. 3.

Bécsikapu tér de. 9. (úrv) Káposzta Lajos, de. 1.1. (úrv) Káposzta Lajos, este 7. Madocstai Miklós. Torockó tér de. fél 9. Várady Lajos. Óbuda de. 9. Fülöp Dezső, de. 10. Fülöp Dezső. XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Drenyovszky János, de. 11. Drenyovszky János, este fél 7. Takács József. Budakeszi de. 8. Takács József. Pcst- hidegkút de. fél 11. Takács József. Kelenföld de. 8. (úrv.) Bencze Imre, de. 11. (úrv.) Bencze Imre. du. 6. dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út de. 9. (úrv.) dr. Rezessy Zoltán. Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Albertfalva de. 7. Nagytétény de. fél 9. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. (úrv.) Várady Lajos. du. 4. Szeretetvendégség. Várady Lajos.

CSALÁDI HÍREK

— HALÁLOZÁS. Zugor Ernőné, sz. Láng Margit, életének 76-ik évében, hosszú szenvedés után, október 31-én elhunyt. Az elhunytban Zugor Ernő székesfehérvári presbiter a hitvesét, ifj. Zugor Ernő, a miami magyar gyülekezet lelkésze pedig az édesanyját gyászolja. »Boldogok a halottak, akik az Űr ban halnak meg!«

— Berkes Istvánná, sz. Tóth Mária, néhai Berkes István székesfehérvári temetőgondnok özvegye, hosszú betegség után, 72 éves korában csendesen elhunyt. November 15-én temették el a székesfehérvári evangélikus temétőben, nagy részvét mellett. Ravatalánál Nagy Tibor ^székesfehérvári lelkész hirdette az igét

— SZÉP NAGY SZOBÁMBA

magamhoz vennék egy evangélikus diáklányt. Levelet a kiadóba kérek »Ne legyek egyedül« jeligére.

— Advent 2. vasárnapján az oltárterítő színe: lila. A vasárnap délelőtti istentisztelet alapigéje: Lk 13, 6—9; az igehirdetés alapigéje: Jak 5, 5— 10. A délutáni istentisztelet alapigeje szabad textus.

— EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. December 17-én, vasárnap reggel fél 8 órakor evangélikus vallásos félóra lesz a Petöfi- rádió és az URH hullámhosz- szán. Igét hirdet CSIZMAZIA SÁNDOR ostffyasszonyfai lelkész.

— BATAAPATI. A gyülekezet kívül-belül megújította templomát. Ebből az alkalomból november 12-én Kráhling Dániel esperes végezte az ünnepi istentisztelet szolgálatát. Az istentisztelet utáni közgyűlésen Klenner Adolf ny. lelkész ismertette a renoválás történetét. Az esperes meleg szavakkal köszöntötte a több mint 50 esztendőn keresztül szolgált nyugalmazott lelkészt és a gyülekezetét.

— CSORNA. A reformáció 450 éves évfordulója alkalmából a gyülekezet lelkésze Luther-kiállítást rendezett. Képek, Luther iratainak magyarul megjelent kiadásai, Lutherről szóló könyvek, cikkek, wartburgi, wittenbergi emléktárgyak tették érdekessé a kis kiállítást.

— BALATONSZEMES. A

'Balatonszárszói Evangélikus Szórvány-Gyülekezet balaton- szemesi imaházát december 3- án D. Káldy Zoltán püspök, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke ünnepi istentisztelet keretében szentelte fel.

— CINKOTA. November 26- án egyházzenei áhítatot tartottak a gyülekezetben. Igét hirdetett Dr. Kékén András Deák téri lelkész. Trajtler Gábor orgonaszámokkal, Kováts- né Kovács Erzsébet és a gyülekezet énekkara énekszámokkal működött közre.

— KARDOS KÜT. A gyülekezet reformációi emlékünnepélyén Megyaszai László orosházi segédlelkész tartott előadást.

— KONDOROS. Diakóniai nap keretében Muncz Frigyes diakóniai ügyvivő-lelkész szolgált a gyülekezetben igehirdetéssel és előadással.

— MEZÖTŰR. A reformációi emlékünnepen Nobik Erzsébet szarvas-újtemplomi lelkészi munkatárs tartott előadást.

— NAGYVELEG. A gyülekezetben három napon keresztül Baranyai Tamás Bp.-zug- lói s. lelkész szolgált. Az előadások összefoglaló témája ez volt: »A keresztyén ember a családban, a gazdasági, társadalmi és az állami életben.« Egyben tájékoztatást adott a zuglói szeretetotthon életéről.

— MUCSFA-IZMÉNT. A

gyülekezet őszi bűnbánati napján Hoffmann Ernő pusz- tavámi lelkész német és magyar nyelven hirdette az igét, Az izményi gyülekezet bűnbánati napja egy 1739. június 3- án kezdődött járvánnyal van összefüggésben. A járvány több mint 200 évvel ezelőtt annyira megtizedelte a gyülekezetét, hogy csak egyetlen család maradt akkor életben. A bűnbánati napra eljöttek az Izményből elszármazott gyülekezeti tagok, Bonyhádról, Nagymányokról, Győréről és Mázáról. Az esti istentiszteleten Szentgyörgyi Ferenc helyi lelkész zenés áhítat keretében Bach, Martin és Grey műveiből adott elő.

— FÓT. A gyülekezetben Bencze Imre Budapest-Kelen- földi lelkész és Bolla Árpád dunakeszi lelkész végzett vendégszolgálatot.

— BUDAPEST-KŐBÁNYA.

A reformációi ünnepélyen Ha- fenscher Károly Deák téri másodlelkész, a szeretet vendégségen pedig Dr. Fabiny Tibor megbízott akadémiai tanár tartott előadást.

— BŐCSA. A reformációi sorozat keretében Ponicsán Imre kiskőrösi és Sikter András soltvadkerti lelkész szolgált.

— GYULA. A reformációi szeretetvendégségen Kertész Géza békéscsabai segédlelkész tartott előadást »Evangélikus vagyok« címen.

— BÉKÉSCSABA-ERZSÉ- BETHELY. Október 29-én tartott istentiszteleten Koppány János tótkomlósi lelkész szlovák ég magyar nyelven hirdette az igét

— BÉKÉSCSABA. A reformáció 450. évfordulója alkalmával tartott gyülekezeti napon Bojtos Sándor győri lelkész prédikált. A vallásos-esten »Örök reformáció« címen tartott előadást

— IRSA. A reformáció ünnepi hetében minden este istentisztelet volt, melyen Muntág Andor monori lelkész végezte az igehirdetést

A LUTHERÁNIA

december 17-én, vasárnap délután a 6 órai istentisztelet keretében, a Deák-téri templomban előadja

J. S. BACH H-MOLL MISÉJÉT

Vezényel: Weltler Jenő Igét hirdet:

DR. KÉKÉN ANDRÁS

A templomot fűtjük!

— Halló Fiúk, Lányok! Sok örömet, boldogságot kívánok a Miklós-napi ajándék facipőbe! Gondolatban szép piros magyar álmát teszek mindegyikőtök ajándéka mellé. Halló kedves Háziasszonyok, egy piros csomag édesnemes paprikát és mellé a legszebb szál közös virágunkat, a tulipánt teszem le hálásan asztalotokra. Halló Férfiak, koccinthatok-e Veletek tokajival vagy szekszárdival? ÉT SZMÁKÖ LÖK — egészségiekre! Tisza szivart tessék Nagypapa, kóstolja meg Nagymama az édes Szőllőskertek Királynőjét! Mi is köszönjük az ínyenc füstölt angolnát, a félszázféle sajtot, a fekete tehénkék édes tejszínét .

ÉT SZMÁKÖLÖK — egészségünkre! Mi emberek mindnyájan EGY asztalnál ülünk, de csak karácsony havában jut eszünkbe ...

*

— Halló harsogőn zöld holland rétek, fenyők és tölgyesek! Végtelen betonkemény tengerparti homokdűnék. Halló, tengertől elhódított szigetek és termékeny polderek. Büszke gátak, zöld csatornák, megzabolázott beltengerek. Áldott legyen minden talpalatnyi föld, amit víz és mocsár fölé teremtett az istenáldotta emberi kitartás. Halló utak, autósztrádák, helyeteken tíz

Halló Hollandusok!

éve még tenger hullámzott. Halló füstölgő hajónemzedék, gyárak, farmok, szövetkezetek, halászbokrok. Halló dolgos Hollandia a Nagy Gát mögött! Mi volna ez az ország munkás kezek és munkás életek nélkül? Tengerrel harcoló, egymásért végzett munka nélkül?

Mi válnék ebből a világból Uramisten, ha rájönnénk, hogy: Egy munkában állunk mindnyájan emberek, egymásért dolgozunk...

— DANKJ Ü WEL — köszönjük Nektek holland Testvérek, hogy nemcsak vasárnapi arcotokat fordítottátok felénk. Nemcsak otthonok ajtajai nyíltak előttünk, hanem a szíveké is. Érdekelt Benneteket a hozzátokéhoz hasonlón kicsiny másik ország népe, sorsa élete. Őszintén örültetek minden szépnek és jónak, amit élniakaró országunkról elmondtunk. Közönnyel sehol- sem találkoztam Nálatok. Nálatok tanultam meg a világ beteg gócaiért érzett szívből- jövő felelősség magasiskoláját. Árvíz Indiában? Ti tudjátok mi az. Gyűjtőtök és- adtok. Éhség, betegség az éhező földrészeken? Hajók indulnak Afrikába. Dél-Amerikába, Vietnámba élelmiszerrel és gyógyszerrel. Szennyes háborúk Közel- és Távol-Keleten? Százezres amszterdámi tüntető tömeg képe vonul el előttem, lelkészek jártak az élen és tiltakoztak a kis népek háborús szenvedői nevében.

Mert aki tudja, hogy az emberiség EGY test, az nemcsak sajnálkozik, hanem minden emberi nyomorúság orvoslásában segíteni akar...

*

— DANKJ Ü WEL — köszönjük Nektek holland evangélikus testvérek a bizonyság- tételeket. Feleségemmel ma sem tudunk elérzékenyülés nélkül gondolni hattyú-domborműves templomaitokra, a kis gyülekezetek éneklő, imádkozó közösségére. Lelkészeteket a szívünkbe zártuk, vendéglátóinkat ma is testvérközeiben érezzük. Megszerettük az istentisztelet előtt imádkozó presbitereket, az öregjeiteket látogató asszonyokat, az istentiszteletek utáni szeretetvendégségen családiasán együtt kávézó, beszélgető híveket, akik feladatokat kértek és kaptak új szolgálatokra. Ámulva hallgattam mindenütt egyházatok friss, mai hangját, otthonos boldog jóérzéssel. Amszterdámi Theo- lógiátok impozáns reformációi

ünnepén még a jezsuita páter is tisztelettel méltatta Luthert, szabad keresztyén életünk nagy reformátorát. Tőle tanult krisztusi szabadsággal tartjátok nyitva szíveteket minden emberi probléma iránt ebben az Istennek kedves világban. Mennyire megfogott minket az országos béke irha- héten az evangélikus—református—katholikus imaközösség zsúfolt templomos áhítata, más és más templomban c másik egyház papjával!

Áldott emberi EGYSÉGET jövendöl a Krisztushivők egy- akaratú összefogása, nem álom immár, hanem izmosodó valóság.

Vajon nem ez bizonyul-e Isten dicsőségére egyszer a legnagyobb szolgálatnak, hogy a földön békesség legyen és jóakarat?'

— DANKJ Ü WEL — szívből köszönjük holland Testvérek a Duna—Tisza-tájra küldött sok jókívánságot és áldást. Hosszabbodjék ezzel is a testvéri szeretetlánc a földön.

Asztalomon a holland szélmalom nyakigláb karjai integetnek, mellette a magyar csikóbőrös kulacs. A kettő között ádventi gyertya eg, fénye a hozzánk érkező Béke Fejedelmének.

Adjon Isten mindnyájunknak bort, búzát, békességet!

H. Németh István

k

Türelem