Evangélikus Élet, 1967 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1967-11-05 / 45. szám
KP. BERM. BP. 12. ORSZÁGOS EVANG ÉLIKUS HETILAP XXXII. ÉVFOLYAM 45. SZÁM 1961. november 5. Ára: 1,40 Forint Megrengetett világ A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját ünneplik szerte a világon. Elsősorban a szocializmust építő országok területén — így Magyarországon is — emlékeznek meg lelkesen az 1917- es forradalomról, idézik fel annak eseményeit, elemzik okait és szólnak annak győzelméről. De nem tud elmenni az 50. évforduló mellett a világnak az a része sem, amely a szocialista országokon kívül van, mert ez a forradalom — mint azt John Reed amerikai újságíró olyan találóan fejezte ki — »-megrengette a világot«. Olyan esemény volt ez, amely fordulópontot jelentett a történelemben, új irányt szabott annak, forrásává és mozgató erejévé vált a világ haladásának. Egy-egy ország vagy nép megteheti, hogy egy ideig nem vesz tudomást arról, ami 50 évvel ezelőtt a forradalomban történt, de azt már nem tudja megakadályozni egyik nép sem, hogy közvetlenül vagy közvetve hatása alá ne kerüljön, mert azok a haladó eszmék, amelyek a Nagy Októberi Forradalmat kirobbantották nemcsak »levegőben vannak« szerte a világon, hanem a földön gyökeret ■vertek és formálják a népek társadalmi-, gazdasági-, politikai életét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom először az egykori Oroszország világát rengette meg és olyan gyökeres változásokat hozott létre a politikai, gazdasági és társadalmi életben, amelyek nyomán jogaikhoz jutottak a cárizmus alatt jogaiktól megfosztott milliók és igazsághoz azok, akikkel szemben évszázadokon keresztül igazságtalanságokat követtek el a hatalom birtokosai. A forradalomban kivívott eredmények biztosítása, a lerakott alapokon való továbbépítés, újabb és újabb nagy eredmények elérése óriási erőfeszítéseket követelt a Szovjetuniótól az elmúlt ötven esztendőben. A második világháború vérzivatara, de több más ok is nehezítette a szocializmus építését. Ma azonban Szovjetunió a világ egyik legerősebb állama, amely megvalósította a társadalmi igazságosságot gazdasági és ipari életét felvirágoztatta, kulturális életével pedig a népek legelső 'vonalában halad. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom olyan folyamatot indított el, amelyet föltartóztatná már nem lehet. Hatása vitathatatlanul érezhető a társadalmi és gazdasági igazságosságért folyó világméretű küzdelemben, továbbá a gyarmati uralom alatt élő népek félszabadító mozgalmában és számos országon belül a társadalmi és politikai igazságosságért folyó harcban. Abban az óriási küzdelemben, amely a háború kiküszöböléséért, és a világ békéjének biztosításáért folyik, felbecsülhetetlen nagy szolgálatot tesz a Szovjetunió és vele együtt a szocializmust építő országok őszinte békeakarata. A Nagy Októberi Forradalom eszméi valósulnak meg a Magyar Népköztársaságban is. Magyarország a két világháború között Európa egyik legelmaradottabb országa volt társadalmilag és gazdaságilag egyaránt. Társadalmi igazságtalanságok, faji megkülönböztetés, szegénység nyomorította népünket A második világháború után bekövetkezett forradalmi változás elindította a mi országunkat is a haladás útján és ma azok közé a népek közé tartozik, amelyek a haladás élén járnak. Népünk magára talált, új országot teremtett, amelyben megvalósult a társadalmi igazságosság és amely nagy lépésekkel halad előre a gazdasági fejlődésben. Az egyházak általánosságban — kisebb csoportokat kivéve — 50 évvel ezelőtt tartózkodással, vagy ellenséges érzülettel fogadták a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. Idegenkedésük nem pusztán a forradalmakkal legtöbbször együttjáró vérhullásnak és egyéb szenvedésnek szólt, hanem abból a konzervatívizmusból eredt, amely az örökölt politikai és társadalmi rendet legtöbbször érinthetetlennek,. Istentől rendel tnek tartotta. Az egyházak a társadalmi rend statikus szemléletének voltak a foglyai és elleneztek minden olyan megmozdulást, amely a társadalom megújulását célozta. (Ettől psak azok a kisebb csoportok voltak mentesek, amelyek már a reformáció előtt, — mint például a husziták, — majd a reformáció idején és azt követően tudatosan léptek fel egy igazságosabb társadalmi rend érdekében.) Az egyházak legtöbbször »Isten-ellenes«-nek tartottak minden forradalmat. Ezért történhetett az, hogy a már 200 év óta elkezdődött újkori forradalmak dacára sem fáradoztak az egyházak azért, hogy a forradalom problémáját teológiailag is feldolgozzák és így segítséget adjanak azoknak a keresztyén embereknek, a forradalomhoz való viszonyulásukban, akik benne éltek egy-egy forradalomban. A mi korunkban, különösen pedig az utolsó néhány évben, az egyházak — legalább is azoknak egy része — ráébredtek felelősségükre a társadalmi és gazdasági igazságosságért folyó világméretű küzdelemben. Erre mutat elsősorban a Keresztyén Békekonferencia ilyen irányú nagyon jelentős munkája, ezen belül a szocialista országok leginkább protestáns egyházainak szolgálata. Az Egyházak Világtanácsa is komoly erőfeszítést tett »Az Egyház és Társadalom« Konferencia megrendezésével arra, hogy tisztázza az egyházaknak és ezen belül a keresztyén hívőknek felelősségét és szolgálatát az igazságosabb társadalmi és politikai rendért folyó küzdelemben. M a már sokak előtt nyilvánvaló az egyházakban is, hogy a keresztyén emberek sem nézhetik ellenségesen, vagy tartózkodással azokat a forradalmi megmozdulásokat amelyek azt célozzák, hogy elnyomott társadalmi rétegek, elnyomott fajok és gyarmati népek jogaikhoz jussanak és nagyobb szabadságot biztosítsanak maguknak. Sokan látják ma már a keresztyén egyházakban, hogy a hivő embereknek is az a kötelességük, hogy felvegyék a küzdelmet minden emberi nyomorúság, igazságtalanság, faji megkülönböztetés, éhség és elnyomás ellen. Nem az a feladatuk a keresztyéneknek, hogy régi, igazságtalan társadalmi rendeket segítsenek fenntartani, hanem, hogy aktívan segítsenek mindenütt kiépíteni egy igazságosabb társadalmi rendet Ha nem ezt teszik a keresztyének, akkor bűnrészeseivé válnak olyan viszonyok fenntartásának, amelyek gátolják, hogy az ember valóban ember legyen. Bár a forradalmak több esetben emberi szenvedéseken keresztül tudnak csak előrejutni, a keresztyén embereknek is újra és újra meg kell gondolniuk, hogy nem jár-e még több szenvedéssel, éhhalállal egy- egy igazságtalan gazdasági és társadalmi rendnek a fenntartása. A keresztyén embereknek szerte a világon mindent el kell követniük azért, hogy ha lehetséges békés eszközökkel segítsék kikényszeríteni a hatalom birtokosaitól a gazdasági, társadalmi és politikai élet igazságos átalakítását. De, ha ezen az úton ez nem lehetséges, el kell jutniuk a keresztyén embereknek oda, hogy Isten elé állva feltegyék maguknak a kérdést, nem kell-e segíteniük azokat, akik forradalmi úton akarják az igazságosabb társadalmi rendet megvalósítani. Bizonyára lesznek és vannak szerte a világban olyan keresztyének, akik ezt az utat választják. A mi magyarországi evangélikus egyházunk a hazánkban végbement és ma is folyó forradalmi változások között Istenhez való hűségben és népünk iránti szeretetben akarja betölteni feladatát. Amikor ezt tesszük Isten igéjéből kapott látással és erővel szolgálunk, szem előtt tartva a legszebb magyar evangélikus hagyományokat is. Egyházunk megké- reste és megtalálta helyét az új Magyarországon, örvendezve hirdeti Jézus Krisztus evangéliumát és szeretettel szolgál magyar népünknek. D. Káldy Zoltán Harangszentelés Somlóhegy tövében Halál-feltámadás-őrökélet utbcr 93lárton monbía Szentháromság után a 24. vasárnapon Zsolt 130,5 Az annyira vágyott isteni kegyelemre várok feszülten és kitartóan, hiszen Istennek a lényegéhez tartozik, hogy segítsen rajtam. Mindig akadnak persze olyan keresztyének, akik elő akarják írni Istennek, hogy mit, hogyan és mikor segítsen rajtunk. És ha elmarad ez a segítség, akkor vagy kétségbe esnek, vagy máshol keresnek segítséget. Az ilyen keresztyének nem Istenre tekintenek és nem is az ő segítségére várnak. Szerintük Istennek kell figyelnie az emberi kívánságokra és azonnal készen lennie a segítségre. Az Istenre feszülten várók az isteni kegyelemre várnak. Ök nagyon jól tudják, hogy teljesen Isten tetszésétől függ, hogy mikor, hogyan és hol lép föl Isten segítő Istenként. pm Halottak napján kivirágozzák a sírokat. Gyertyákat gyújtanak a sírhalmokon. Vannak olyan községeink, amelyeknek lakósai ilyenkor az egész napot a temetőben töltik. Katolikus eredetű ünnep, de a temetőjárás általánosan elterjedt szokás. Evangélikus népünk is kimegy ezen a napon a temetőbe. Kiviszik a sírra virágaikat, koszorúikat és gyertyát gyújtanak. Híveink jó része ugyan tudja, hogy mi a halálról, feltámadásról, örökéletről szentháromság ünnepe utáni utolsó vasárnapon szoktunk megemlékezni, de nem akarják, hogy amikor olyan sokan járják a temetők útjait, ök elmaradjanak. Eszembe jut, hogy kisdiák koromban — akkor még nem voltak családunknak közeli halottai — mi is szívesen mentünk ki a pápai alsóvárosi temetőbe, mert annak kapuja előtt jóízű gesztenyét sütöttek. Akkor még nem gondoltunk a halálra. De minél jobban múlnak az évek, annál inkább rágondol az ember arra, hogy van halál. A halállal kapcsolatosan hozzátartozóinkra emlékezünk. Magunk elé idézzük édesanyánk törékeny alakját, arcunkon érezzük simogató kezének melegét és szinte újra halljuk vigasztaló szavait. Ha akármennyire is életpártiak vagyunk, mert azok vagyunk, mégis látjuk, hogy körülöttünk minden életünk múlandó voltát hirdeti. A híres solingeni acél is elkopik egyszer és márványpaloták sorsa a szétmállás, megsemmisülés. A szentírás szinte érthetetlenül kétféleképpen beszél a halálról. Egyszer, mint ellenségről, máskor pedig, mint nyereségről szól róla. A kettő egyszerre igaz! A halál ellenség, mert könyörtelenül elválaszt szeretteinktől. És kényszerít, hogy Isten elé álljunk, ahova nem akarunk menni! De ugyanakkor nyereség is. Aki látott már szenvedő embert, akinek kegyetlen kínjait morfiummal enyhítették, tudja, hogy a halál nyereség is, mert kioldoz bennünket a betegség és nyomorúság bilincseiből. A halálra úgy gondolunk, mint amelyből van feltámadás. A halál rémületét, Krisztus diadalmas feltámadása győzte meg. Először tehát visz- szafelé nézünk, a nyitott sírra tekintünk, az első húsúéira. A feltámadás ténye a hitben lesz számunkra teljessé. Akik hisznek, soha halált nem látnak! Ezért a hit nemcsak létkérdés, hanem életkérdés is! Ha ezekben a napokban gondolunk erre, más lesz az emlékezésünk! A feltámadás tétele nemcsak egyházunk egyik fontos tétele, hanem olyan alaptételünk, amelytől az összes többi függ Halottainkkal kapcsolatosan pedig úgy imádkozunk, hogy őket Isten irgalmas kegyelmébe ajánljuk. Egyik híres festő oltárképén Jézus a maga mögött hagyott sírra mutat. Ez a mozy dulat az életet jelenti, amely elég az örökéletre is. Fülöp Dezső Mint magára maradt öreg, magánosán emelkedik az ég felé Somlóhegye, Badacsony édes testvére. A Somlón különös ízű borok teremnek. Szokták mondani, hogy Tokajon a borok királya, Somlón pedig a királyok bora terem. Ez igaz, mert Ferenc József császár asztalán állítólag megtalálható volt a somlai bor. Diákkoromban sokszor voltam a hegyen szüreten. Régi öregek akkor így beszéltek: »Tudod, öcsém, a mi környékünkön évszázadokon át nem volt orvos. A kólikát is és a sebeket is borral gyógyították.« A hegy tetején a várrom régi idők nagy harcairól beszél. Történelmi adatok szerint Castromus Somlót Nagy Lajos király elvette Chenuk fia Jánostól és Himfy Benedeknek adta. 1443—63-ban a Rozgo- nyiak kezén volt a vár. 1543- ban nagy csata volt a vár alatt. 3000 törököt koncoltak fel. Nagy sírhalmuk most is ott domborodik Dóba mellett. A vár omladékos falairól írta Kisfaludy Sándor:-A vár setét falain most, Magas kórók lengenek, S a falak moh szakállábán Hangyák, férgek pezsgenek«. Kisfaludy Sándornak a hegyen szőlője volt. Élete utolsó esztendejében megható szavakkal búcsúzott somlói jószágától: »Ez volt évtized óta gondjaimtól menedékhelyem. Itt írám pompás kilátású ablakomnál utolsó életművemet ...« * Ennek a hegynek a környékén járt dr. Ottlyk Ernő püspök október 8-án. Útjára elkísérte felesége, Fülöp Dezső püspöki titkár, Kőszeghy Tamás kerületi lelkész és Halász Béla esperes. Ezen a napon szentelte fel a somlóvecsei templom újjáöntött harangját. Somlószőllösön, az anyagyülekezetben, az érkező püspököt Boros Lajos lelkész és Egyed Sándor gondnok köszöntötte. Somlóvecsén pedig a 120 lelket számláló kis filiában, Szerényi Ernő presbiter. A püspök Máté 22, 1—14 alapján Isten igéjét hívó levélnek, a harang szavát, megszólító szónak mondotta, amely életkörülményeinkben, örömben, bánatban, koporsó mellett a Jézus Krisztusban való életre hív! »Jérték el, mert minden kész!« Az istentiszteletet kővető díszközgyűlésen Boros Lajos lelkész ismertette a harang történetét. Az ismertetés egyik érdekes adata: Somlóvecse a múlt század nagy szabadság- harcában Petőfi Sándort választotta meg táblabírájának. Köszöntötték az ünneplő gyülekezetét: Halász Béla, á veszprémi egyházmegye esperese, Hommonay József plébános, Mátis István, Tóth Sándor, Nagy Gyula a szomszéd gyülekezetek lelkészei. Versben mondott köszöntőt Márkus Géza presbiter. Délután a püspök az anyagyülekezetben, Somlószőllösön hirdette Isten igéjét, amikor is Máté 16, 13—17 alapján Krisztus megismerésének boldog ajándékáról szólt A somlói ember úgy tartja, ha tavasszal erős szivárványt lát, akkor a piros szín sok bort, a zöld szín pedig sok búzát jelent. Mi nem tavasszal, hanem ősszel jártunk Somlón, mégis kérjük Istent, hogy nocsak a somlóiaknak, hanem egész országunknak adjon bort, búzát és a világ népeinek békességet F. D. IMÁDKOZZUNK Boldog és egyedül hatalmas Isten! Királyok Királya! líráknak Ura! — Hadd szólítsalak apostoloddal együtt én is így s hadd valljam vele és az egész keresztyénséggel: tiéd egyedül a hatalom és a tisztesség. Hálát adok neked, hogy e mostani napokban, amikor nag> emberekre és korszakot meghatározó történelmi eseményekre irányítod hálás megemlékezésünket, felemeled tekintetünket magadhoz is, mert meg akarod győzni sokszor kétkedő, nyugtalan szívünket: te tartod kezedben a gyeplőt, biztos kézzel fogod a kormányt. Nemcsak az én kis életem gondviselője vagy, hanem minden ember Atyja és az egész történelem Ura. Taníts minket helyesen emlékezni. Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez juthassunk. Hálát adok neked Jézus Krisztusért, akiben magadat számomra is kinyilatkoztattad, köszönöm, hogy 6 utam akkor is, amikor utat tévesztek, hogy nyitott ajtóm, akkor is, amikor minden ajtó bezárul előttem. Tarts meg ezen az úton s ne engedd, hogy elmenjek ez előtt az ajtó előtt. Segíts Szentlelked- del és evangéliumod szavával, hogy Jézus Krisztus útján közeledjek minden emberhez, életem minden feladatához és minden változásához, hogy egyszer rajta át lépjek ki ebből az életből és járuljak a te színed elé Atyám, akit az emberek közű) “iiki sem látott, aki hozzáférhetetlen világosságban lakozó', Ámen.
