Evangélikus Élet, 1967 (32. évfolyam, 1-53. szám)

1967-01-01 / 1. szám

mmmENm Átszállás után Gal. 5, 25; 6, 2.5. Utazásnál nem mindig a határnál való vámvizsgálat a leg­nagyobb gond, hanem az — ki segít majd az átszállásnál. Ez az átszállás megtörtént szilveszter éjszakáján, az óesztendő vonatából az újesztendőébe. Volt, aki átszállt, volt, aki át­bukott, volt, akit áttettek. Együtt utazunk tovább 1967-ben, a kegyelem új esztendejében. Az elmúlt év terheit magunkkal hozzuk; a közösségét, az egyénét, az egyház és ország örömét, gondját és problémáját, s a családét ugyanígy. Ha a terhekre nézünk ma az újévben, akkor nem látszik változás az elmúlt évihez képest, csak éppen a „vonatszámot” testették át 1966- ról 1967-re. Ez az ige nem egyről, vagy egyesekről, de nem is egyesek­nek szól, hanem közösségről és közösségnek beszél; azoknak, akik úton vagyunk. A lélekben való járás azonban nem pa­rancsra való cselekedet, még csak nem is sínpár, vagy ketrec, amely a mozgási lehetőséget korlátozza, hanem a vándor iránytűje, ami mindig a vándorral van. Az 1967-es esztendőben ez a vándorlás sem lesz hétvégi ki­rándulás, vagy szórakozás, hanem feladataink vannak a múlt évből, az elmulasztottak, amelyekhez új feladatok jönnek: egymás terhét hordozzátok. S miért van minderre szükség? Közöttünk a legvidámabbnak tartott is hordoz szívében nyo­masztó terhet, mert a mosoly nem jelent mindig gondnélküli­séget, a nagyhangúság sem tehermentességet. Ezek a terhek nem azonosak azzal, amelyekkel az állomáson leszállunk, s haza kell vinnünk, amelyeket cipelés közben letehetünk, majd egy kis pihenő után újra indulunk. Az idézett igében azonban nemcsak teherről, hordozásról, törvénybetöltésről van szó, hanem Jézus Krisztusról is, aki Isten Báránya, aki elhordozza a világ bűneit. Refrénné sül­lyesztenénk nevét, ha ezeket a sorokat úgy értelmeznénk, majd Ö mindent, hiszen a reggeli csúcsforgalom mást kiált felénk: az ember megy dolgozni, ö viszi egyedül saját terhét haza, ö intézi hivatalos ügyeit és ez igy lesz 1967-ben is tovább. Hordozzátok! Ez a kifejezés odafordítja figyelmünket, hogy a másiknak is van hordoznivalója, talán nagyobb, mint ne­künk. Ennek a hordozásához kevés egy ember, mert ehhez kö­zösségre van szükség. Ha ehhez a közösséghez tartozunk, a meglevő teher megoszlik közöttünk és így válhatunk követőivé annak, aki elhordozta a világ bűnét, benne az enyémet is. Látszólagos ellentmondást találunk az idézett harmadik versben ... ki-ki a maga terhét hordozza. Eddig a másik ter­hének hordozásán volt a hangsúly, s most mindezt megfordítva találjuk. Vannak olyan terhek, amelyeket kinek-kinek kell el­hordoznia, s feladatok, amit mindenki maga kell hogy meg­oldjon. A lélekben vándorlók nem „engedhetik” meg maguk­nak, hogy ácsorogjanak és várakozzanak a teherhordozásra „rendelt" felebarátra. Év elején nemcsak terveket készítünk, hanem beosztjuk, kinek-kinek mit kell csinálnia. A részfeladatok mellett az egészért dolgozunk. Németh László „Villámfénynél” című drá­májában a házastársak életét a hegyre felkapaszkodó turis­tákhoz hasonlítja, akik kötéllel vannak összekötve. Ez a kötél nemcsak azt mutatja, hogy az útonlevők összetartoznak, vagy közös a céljuk — hanem rendeltetése van, mégpedig ha az egyik elveszti a talajt lába alól, akkor a másik tartsa társát. Meddig? Ameddig éppen kell. A tragédia mindig ott kezdődik, amikor ártartás helyett vagdosni kezdjük a kötelet. Az egy­re,ás terhének hordozásában nincs tipikus „én" és tipikus „te" feladat, egy van — együtt! Ez az egy kell, hogy érvényesüljön az életünkben az 1967-es esztendőben, s ne a „hitben élők” fáradjanak bele az összekötőkapocs tartásába, hanem álljunk egymás mellé jobban, mint azt 1966-ban tettük, hogy igy tölt­sük be Krisztus törvényét 1967-ben. Káposzta Lajos IMÁDKOZZUNK Űrök Úristen, mennyei Atyánk a Jézus Krisztus által! Mú­landó életünk felett változatlan fénnyel ragyog gondviselő sze­reteted és üdvözítő jóságod. Köszönjük, hogy az elmúlt esz­tendő örömei és gondjai, de veszteségei, sőt csődjei közepette is atyai karod ölelését érezhettük. Hála és magasztalás illesse szent nevedet hűségedért és atyai szeretetedért, amit rajtunk ismételten megmutattál. Az előttünk álló új esztendőbe is Jézus Krisztus nevében és igéd vezetése alatt indulunk. így szívünket hálás bizalom és jó reménység tölti el. Hisszük, hogy ahogyan eddig velünk voltál jóságoddal, ezután is velünk maradsz atyai szereteted- del. Kezedre hízzuk hát jövendőnket és követni szeretnénk akaratodat, hogy békességben és szentségben járhassunk éle­tünk minden napján. Könyörögve kérünk ez esztendőben is. Áldj meg minden jó munkát, tisztességes törekvést. Add meg a föld termő ere­jét, adj kedvező időjárást, hűséges vezetőket és bölcs kormány­zókat, hogy áldásod megmaradhasson rajtunk. Esdeklünk a vi­lág és minden nép békéjéért, hogy a népek családjának min­den egyes tagja szabadságban és igazságban, békességben és jóakarattal sáfárkodhassék azokkal a kincsekkel, amiket rájuk bíztál. Adj szilárdságot a felismert jóban és türelmes szeretetet egymás iránt, hadd járhassunk egyetértésben és karöltve azok­kal, akik a jót munkálják. Hadd lehessünk egyek, akik szent neved magasztalják. Hadd járhassunk a szeretet és a szolgálat közös útján azokkal, akik Téged vallanak Uruknak. Minden áldásodért pedig térjen nevedre dicséret és magasztalás a mi Urunk a Jézus Krisztus által. Ámen. JÓZAN ESZMÉLÖDÉS AMERIKÁBAN Az Észak-amerikai Egyesült Presbiteri Egyháznak az ame- rikaközi ügyekkel foglalkozó Tanácsa decemberben kétna­pos ülést tartott az Amerikai Egyesült Államokban és azon részletesen megtárgyalta a dél­amerikai forradalmi megmoz­dulások kérdését. A Tanács igyekszik megérteni ezeket a forradalmi megmozdulásokat és szimpatizál azokkal a cé­lokkal, amiket ezek a megmoz­dulások kitűztek maguk elé — hangsúlyozta dr. John Con­ventry Smith lelkész és az Egyesült Államok áll útjában annak, hogy a dél-amerikai államok visszanyerjék politi­kai és gazdasági önrendelke­zési jogukat. Orlando Fals Borda bogotai professzor az­zal vádolta az amerikai kül­politikát és az üzleti köröket, hogy a jelenlegi helyzetet fenntartani akaró vezető körö­ket támogatnak ezekben az országokban és ezzel akadá­lyozzák meg a politikai és gazdasági reformodat Dél- Amerikában. TÖBBSZÖRÖS JUBILEUM ESZTERGOMBAN Esztergomban, a hatalmas bazilika és a sok római kato­likus templom árnyékában szerényen húzódik meg az esz­tergomi evangélikus gyüleke­zet temploma: alapterülete (11x8 m2) éppen akkora, mint a bazilika oltárképe. A kis, 150 lelket számláló esztergomi evangélikus gyülekezet igé­nyét azonban teljes mértékben kielégíti ez az ízlésesen meg­épített és berendezett temp­lom. Ebben az esztendőben több­szörös jubileumhoz érkezett el a maroknyi gyülekezet: 40 év­vel ezelőtt indult meg az evan­gélikus lelkészi szolgálat a vá­ros területén. 30 évvel ezelőtt alakult meg az esztergom—do­rogi társgyülekezet, s válasz­totta meg első lelkészét, Mol­nár Gyulát, aki azóta is ott szolgál. 30 évvel ezelőtt szen­telték fel a dorogi közös pro­testáns templomot, 25 évvel ez­előtt pedig az esztergomi evan­gélikus templomot. A gyülekezet december 4-én, advent második vasárnapján ünnepelte ezt a többszörös ju­bileumot. Az ünnepélyen részt vett D. dr. Vető Lajos püspök feleségével együtt. A gyüleke­zet presbitériuma élén Molnár Gyula lelkész és Selmeczi Já­nos esperes köszöntötte az ér­kező püspököt, a gyülekezet szeretetét jelképező virágcsok­rot pedig Molnár Ildikó nyúj­totta át a püspökné asszony­nak. A hálaadó istentiszteletre zsúfolásig megtelt a kis temp­lom. Nemcsak az esztergomi evangélikusok jöttek el, hanem a dorogi társgyülekezetből és a környező szórványokból is so­kan jelentek meg. A Városi Tanács és a Hazafias Népfront Városi Bizottsága képviseleté­ben megjelent az ünnepélyen Jódobronyi Ferenc körzeti ta­nácstag is. A hálaadó istentisztelet ol- tári szolgálatát Selmeczi János, az egyházmegye esperese vé- ■ gezte, majd D. dr. Vető Lajos I püspök bejelentette a többszö­rös jubileumot és Lk 17,20—24 alapján hirdette Isten igéjét. Az ünnepi közgyűlésen a her lyi lelkész ismertette a gyüle­kezet történetét, majd felol­vasta a gyülekezet ünnepélyes nyilatkozatát, melyben a gyü­lekezet hálát adott Istennek eddigi kegyelmes szeretetéért és segítségét kérte további szol­gálatára. Ezután az egyházke­rület nevében D. dr. Vető La­jos püspök, az egyházmegye gyülekezetéi és lelkészei nevé­ben Selmeczi János esperes, a helybeli református gyülekezet nevében Csizmadia Dániel re­formátus lelkipásztor, a hely­beli római katolikus gyüleke­zetek nevében pedig dr. Farkas László és Andrásházi Ödön plébánosok köszöntötték a ju­biláló gyülekezetei és lelkészt. Az istentisztelet az esperes kö­nyörgő imádságával, a helyi lelkész és az egész gyülekezet által elmondott Miatyánkkal,- a püspök áldásával és a Him­nusz eléneklésével ért véget.. Istentisztelet után D. dr. Ve­tő Lajos püspök a gyülekezeti teremben a presbiterekkel folytatott közvetlen beszélge­tést. Ismertette az országos zsinat előkészületi munkáit és meghallgatta a presbiterek be­számolóját a gyülekezet örö­meiről és gondjairól. Itt fejez­te ki köszönetét a gyülekezet, hogy a nehéz szórványszolgá­lat ellátására szolgálati sze­mélygépkocsit kapott a gyüle­kezet. Esztergomban, „a magyar katolicizmus fellegvárában’’ élő, maroknyi evangélikus gyülekezet hűségesen végzi szolgálatát Isten dicsőségére. ' Selmeczi János Az esztergomi evangélikus templom Az alkotások túlélik az embert... ERTEKES LUTHER-IRATOK ISMÉT WITTENBERGBEN Látogatás Tichy Kálmán festőművésznél 1. Érdekes ember, sovány arc­cal, ősz hajjal, szikár alakjá­val, élesen kiugró áliával, fi­nom ujjaival, lassú mozgásá­val (vigyáz a szívére!) és amel­lett széles kézmozdulataival. Szeme szelíd nézésű, elrejtőző a szemüveg mögött, egyénisége szerény és alázatos, kitűnő, színes szavú elbeszélő. Ügy kissé már hetvenen felül jár. Szülővárosa Rozsnyó. Hajda­nában Hollósy Simonnak, a magyar impresszionizmus taní­tómesterének müncheni „sza- b adiskolájá”-ban érlelte ké­pességeit, s biztos lépésekkel indult müvészéletének jövője felé. No, de közbeszólt az első nagy világraszóló háború és más események, s így lett be­lőle lapszerkesztő, majd a rozs- nyói városi múzeum nagyra- fejlesztője, meggazdagítója. Két évtizeden át küzdelmes élet terheit hordozta, majd a második világvihar után átte­lepedett Budapestre és itt is mindjárt a nyugdíjasok sorá­ba... Élettörténetét mozgalmas epizódok elmondásával tarkít­ja, de összefoglalja a hivő em­ber ilyen mondataival: — „Visszafelé nézve mindig lá­tom, hogy isteni gondviselés vezetése alatt állottunk felesé­gemmel együtt. Csodák egész sorozata követte egymást és gyakran kaptunk erőt ingyen kegyelemből...” De ezt úgy mondja, mint Isten szereteté- nek legegyszerűbb bizonyíté­kait, nincsen benne semmi ke­gyes „paposság”, szószékről el­lesett szóbőség, hanem a szive, egész élete vallomásaként. 2. Tichy Kálmán lakásában jó üldögélni. Falakon, ajtókon képek, ké­pek, képek, legalább kétszáz mű, közöttük bátyja hagyaté­kából is. Csupa szín, csupa harmónia, meghatottság és nyugalom, olajfestmények és rézkarcok. Az utóbbiak között legfrissebb a budai Torony­szálló, még épülőfélben, ame­lyet a Radnóti Klub kiállítá­sáról mutatott be a Magyar Televízió egyik esti híradója, azután a Bécsikaputér, a budai Vár romantikus házai, a Ha­lászbástya és így tovább, a ba­rokk építőművészet megmaradt remekei. Beszélgetés közben előkerül a „kis világtérkép” az öt vi­lágrésszel, a művész finom precizitásával elkészítve, s zz mutatja, hová kerültek el ed­dig a Tichy-képek. Lambere- neből maga Schweitzer Albert köszönte meg a róla készített rajzot, Izraelbe egész sor olaj- festményt vittek el még felvi­déki festő korában. Dél-Ame- rikában Bogota és Rio de Ja­neiro, Hamburgban a Hagen- beck család őrzi egyik képét, de találkozhatunk műveivel Moszkvában és Helsinkiben, Lisszabonban és Stockholm­ban, Becsben és Lipcsében, Grazban, Oslóban és másutt is. 3. ■ — A pikturában olyan esz­közt kaptam — mondotta —, amellyel szolgálni lehet. Nem a sikerek és a törtetés életmű­vem ereje, hanem a szolgálat. Legnagyobb örömöm, hogy ol­tárképeim is vannak, és ahol vannak, ott emlékeztetik a hí­vőt, a nézőt az „egy szükséges dologra". A többi képem em­beri vonatkozású, a kenyérkér­déshez tartozik. Isten ajándéka számomra a biztos kéz és a jó szem ... Az a meggyőződé­sem, hogy egyházi témához nem szabad elbizakodottság­gal hozzányúlni, csak alázatos és imádkozó lélekkel. Egy ilyen mű megalkotása közben sok lelki nehézséget kell leküzde­ni. .. ‘ — és közben elmondja képeinek a „lelki történetét” is, a kísértéseket és örömöket egyaránt. így tűnik ki, hogy egy oltárkép születése el sem képzelhető a hit belső átélésé­nek és szenvedéseinek csodái nélkül...! így kerül sor a „hazai tér­képre” is. Legnagyobb szabású a nagy­tarcsai szárnyas oltárkép, amely golyóscsapágyon forog és ünnepkörönként mutatja az üdvösségtörténet eseményeit Betlehemtől a jeruzsálemi Lé- lekcsodáig, pünkösdig. Vak­merő megoldás ez, a hit, a művészet és a technika boldog találkozása. Ugyancsak nagy­méretű a sopronbánfalvai, amely 1. János 7 b igéjének ké­pes megtestesülése. Nagysága 120x200 centiméter és minden alaknak külön jelentősége, mondanivalója van, sőt mi több: mindegyiknek külön igei tartalma, üzenete van. A hat­vani templomban egy ének alakult ki formában és színek­ben: „Egy forrás van, melyből fakad bűntörlő drága vér —” Ennek a képnek egyik előta­nulmánya viszont a csehszlo­vákiai sajóházai templomban I található. De Tichy Kálmán képei láthatók a sárszentlőrin- ci, nagyvelegi, felsőpetényi templomokban, s a legújabb nemrégiben indult el Csöglére. Egy festmény az ugyancsak csehszlovákiai lucskai római katolikus templomban van. A többi oltárkép mellett egyházi grafikák egész sorozatban ké­szültek el az egyházi esztendő­nek megfelelően. 4. Mi ott fejezzük be, ahol -más lapok elkezdték. A Salétrom utcai református gyülekezeti házban állították fel azt o Bibliai Múzeumot, amelynek a számára több, mint öt éven át, több mint 70 képet, templomokat, tájképeket, hát­teret készített Tichy Kálmán, ahhoz a páratlan munkához, amelynek keletkezése néhai Csia Lajos személyéhez fűző­dik. Vannak ott olaj- és tem­pera-képek, önálló munkák (sok-sok tanulmány, beszélge­tés és imádkozás után készül­tek), azután Leinweber bibliai illusztrátor és az Ebers—Guthe nagy album képei után készült másolatok, de még ezekbe is belefestette önmagát, egyéni­ségét, színességét. Ezt a való­ban nagy szolgálatot az ügy szeretetéböl végezte el és csak az anyag árát térítették meg a múzeum pártfogói. Az alkotások túlélik az em­bert ... Hálánk, örömünk, tisztele­tünk és imádságunk szavai pe­dig köszöntsék a művészt, a mélyen hívőt, az alkotó Isten egyszerű, finom eszközét! Luther Márton két értékes kézirata került vissza Witten- bergbe több mint húsz eszten­dő után. Az egyik egy 1544-ből származó kézirat, amely Lu­ther följegyzéseit tartalmazza az úrvacsorái szereztetési igékhez. Ez a kézirat 1907 óta volt a wittenbergi Luther- Csarnok tulajdonában és a második világháboi'ú zűrzava­rában tűnt el. Hasonló sorsra jutott egy levél is. amelyet 1530. június 30-án írt Luther Coburg várában- Spalatinnak. A két irat akkor került újból a nyilvánosság elé, amikor egy amerikai svéd gyáros elárve- reztette 1964-ben New York­ban a reformáció korából szár­mazó magángyűjteményét. SVÉDORSZÁGI HlR A reformáció 450 éves jubi­leumával egyidőben ünnepük meg a svédországi evangéliku­sok a Lutheránus Világszö­vetség fennállásának a 20 éves jubileumát. Az ünnepsé­gek előkészítésére bizottságot nevezett ki noorköpingi (Svédország) ülésén a Luthe­ránus Világszövetség svéd nemzeti bizottsága. A jubi­leumi ünnepségeket Lundban rendezik meg, ahol 1947-ben a Világszövetség megalakult. VOGEL PROFESSZOR INDIÁBAN Dr. H. Vogel berlini teoló­giai professzor, a Keresztyén Békekonferencia egyik alelnö- ke, három hónapra Indiába és Nepálba utazott. Az indiai Gossner-egyház meghívásának eleget téve előadásokat fog tartani a két országban. Horváth András cÁ ejódaüáró őm hereit Bámész emberszíved meddig vár csodákra? Hisz tudod. —- Istennek drága ajándéka, imádság, küzdelem, harcos hit az élet __ ne várj mást, ne tagadd meg az igaz Éned! Amikor esténként fölnézel az Égre s homály szürke fátyla hullik a szívedre.,. dacosan, keményen, akkor is hiszed még, hogy csak Neked szánta reménytelen színét? Csillag villanása, holdsugár bukása, juttassa eszedbe felhők rohanása ... Csak egyszer juthat el csoda az emberhez s ha nem hittel kérted — tűnő álomkép lesz! pm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents