Evangélikus Élet, 1966 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1966-02-13 / 7. szám
Isten tettei nyomában Isten szeretőiének dimenzió! A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa február 3-án tartotta évi rendes közgyűlését a Budapesti Református Teológiai Akadémia dísztermében. Résztvettek az ülésen a magyarországi protestáns szétfeszíti az egyház területét, — mondotta a püspök, hiszen nemcsak ott nyilatkozhat meg. Világperspektívát nyit meg. Isten szeretete az egész viTág- mindenségben dolgozik és Jut kifejezésre, ökumenikus TaJelentés hangzott el a Keresztyén Békekonferencia Tanácsadó Bizottságának legutóbbi margitszigeti üléséről (Tóth Károly református zsinati osztályvezető), a Tanács tanulmányi munkájáról (Dr. D. Káldy Zoltán püspök a bevezető áhítatot tartja egyházak vezetői, az ezeket az egyházakat magábafoglaló ökumenikus Tanács elnöksége és tagjai, továbbá vendégek, akiknek sorában ott köszönthettük Miklós Imrét, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhenácsunkon, egyházainkon keresztül is világtávlatban akar megnyilatkozni. Isten arra indít, hogy a rajtunk keresztül megnyilatkozó szeretet beleáradjon az egész világba. Akkor volt jó és akkor lesz jó Ottlyk Ernő főtitkár), a Magyar Bibiliatanács munkájáról (D. Dr. Vető Lajos evangélikus püspök, ügyvezető elnök és Dusicza Ferenc református zsinati tanácsos); a Tanács pénzügyeiről (Dr. Ottlyk Ernő). Dr. Bartha Tibor püspök beszámolóját terjeszti elő (jobbról a második) lyettesét és Gmák Károly főosztályvezetőhelyettest. A közgyűlést D. Káldy Zoltán evangélikus püspöknek, az Ökumenikus Tanács alelnöké- nek áhítata vezette be. A püspök Ef. 3,18. alapján arról a munkánk, ha az világtávlatú. Ha népünk és az emberiség nagy családjába beleáradhat rajtunk keresztül Isten szeretete és jó volta. Dr. Bartha Tibor református püspök az ökumenikus Tanács Az ökumenikus Tanács az elnöki beszámoló, a jelentések és a vita folyamán történt hozzászólások alapján határozatot hozott, amelyet lapunk más helyén ismertetünk. A közgyűlés Palotay SándorA közgyűlés résztvevőinek egy csoportja szólt, hogy Isten szeretete, jósága hol, milyen területen nyilatkozik meg. Mi Isten sze- retetének, munkálkodásának a helye? Istennek a szeretete elnöke tartotta meg ezután beszámolóját. A hatalmas beszámolót, amelynek ismertetésére visszatérünk, nagy érdeklődés fogadta és élénk vita követte. nak, a Magyarországi Szabad- egyházak ügyvezető igazgatójának záró áhítatával ért véget. A vallási kisebbség A spanyol igazságügyminiszter kijelentette, hogy Spanyol- országban nem történik változás a nemkatolikus kisebbség helyzetét illetően, amíg a Szent Szék nem tartja fölfüg- gesztendőnek az 1953. évi konkordátumot. Mint ismeretes, ez a konkordátum a katolikus egyházat mondja ki a spanyol állam egyetlen vallásának. Kötelezi az államot annak támogatására; érsekek és püspökök Spanyolországban kinevezését az államfőre bízza és előírja, hogy az iskolában csak azt szabad tanítani, ami összhangban van a katolicizmussal. Viszont Spanyolország vatikáni követe szerint az 1953. évi konkordátumot át kell dolgozni a Második Vatikáni Zsinat határozatai szellemében. Hozzáfűzte azonban, hogy ez az ő privát véleménye. KATOLIKUS TEOLÓGUS A VEGYESHÁZA SS AGOK- RÖL Dr. Küng tübingeni katolikus teológiai professzor kijelentette, hogy megfelelő és gyors intézkedésekre van szükség nemzeti szinten a vegyesházasság kérdésében, ha általános rendezésre nem kerülne sor a Vatikán részéről. Szerinte meg kell szüntetni a katolikus fél kiátkozását, ha evangélikussal kötött házasságot. El kell ismerni a nem katolikus templomban kötött házasságot UTAK ÉS TERVEK Pál apostol két és féléves tartózkodás után tovább indul Ejezusbál. Két ellentétes irányú törekvés vezette mindig missziói munkájában de ez a kettő egységbe fonódott a nagy cél érdekében. Egyrészt állandóan előre tör, új és új területekre viszi az evangéliumot, másrészt vissza-visszatér a fiatal gyülekezetekbe személyesen vagy leveleivel, hogy megerősítse azokat. Etzt a mostani útját a gyenge palánták gondozásának szenvedélye fűti; járt itt már mindenütt régebben, ismert helyekre kopogtat be, régi arcok köszöntik. Nagy félkört ír le Efezustól Korintusig, kisázsiai és görög földet taposva. Közben jól ismert gyülekezeteket érint: Filippi, Tessalonika, Bé- rea. Űtja hosszabb időt, valószínűleg pár hónapot vesz igénybe, nem a távolság, hanem a közbeeső gyülekezetépítési feladatok miatt. A részleteket nem ismerjük; csak azt tudjuk, hogy útközben — talán Filippiben — írja a „második korintusi levelét”. Ebben a szenvedélyes hangú és legszemélyesebb jellegű írásában szembeszáll a korintusi gyülekezetben személyét ért vádakkal, apostolsága kétségbe vonásával, de a gyülekezet megbocsátását kéri megelőző — még Efezusból tett — korintusi villámlátogatásakor őt súlyosan megbántó keresztyén iránt. Ez a II. Korintusi levele mintegy előkészítése ha- maros látogatásának, hiszen már arra tart útja. Öntudatos, evangéliumi lelkületű érveléssel próbálja helyreállítani személye iránt a lelkipásztori bizalmat, amelyet ellenfeleinek, ún. hamis apostoloknak mesterkedése megzavart. Közben felszólítja a gyülekezetei a je- ruzsálemi keresztyén szegények részére adakozásra. Levele után rövidesen maga is megérkezik Korintusba, és ott tölti a téli hónapokat [Kr. u. 55-ben vagy 56-ban], Utólagos rajzunk nincs erről a munkájáról. Csak a második korintusi levél elővillanó fényénél sejthetjük, hogy ismét nem könnyű feladat várakozott az apostolra: - küzdelem a tévtanítókkal, a jeruzsálemi szeretetadomány dolga, apos- tolságának megbizonyítása szóval és élettel Krisztus ügyének érdekében. Ebben a nyilvánvalóan zaklatott helyzetben tudott magának olyan lelki csendet és belső elmélyedést biztosítani, hogy megírhatta leghatalmasabb levelét, a keresztyén tanítás legnagyszerűbb bibliai kifejtését, a reformáció későbbi alap iratát, a Római levelet. Nem elvont teológiai érdek mozgatta őt ott a korintusi küzdelmes hónapokban a Római levél megírására. Megint csak hívják a messzeségek! Rómába akar utazni Krisztus evangéliumának szolgálatában. Ez a terve néhány éve foglalkoztatja már, de most látja elérkezettnek az órát. „Kívánlak titeket látni, hogy valami Hllílilll!llíltli;itl!i;i!II1!l!l!ll!ll!llllilllIITinilllflff!III!l!t!l!l!l!i!!!]ll!I!IlI!l!l'l!l!lil!!Illt!IlllI!I!l!l!l,T!ü]III!{it!lll!l l!i;i!I!lUIIllltli)IlS FAKbWEEKm lelki ajándékot közölhessek veletek a ti megerősítésiekre, azaz, hogy együtt buzduljunk fel nálatok egymás hite által” — írja (Róm. 1,11—12) De Róma, a világ fővárosa is csak közbeeső cél. A római gyülekezetét támpontnak szeretné használni, hogy még messzebb hatoljon előre, a mai Spanyolország területére, az evangéliummal (15, 24, 28). Roppant világtávlatban mozog Pál missziói szolgálata: keresztül akarja szelni az egész római birodalmat kelettől nyugatig. § e célja megvalósításához, a római gyülekezet megnyeréséhez kibontja a Krisztusról szóló evangéliumot: a hit által Isten kegyelméből megigazulást zsidók és görögök üdvösségének útját, s a hívők életének etikáját. így pillantottuk át az Efe- zustól Korintusig ívelő életszakaszt: nagy megtett utak és még nagyobb tervek jellemzik. A gyülekezeteket ápoló program végrehajtását távoli töretlen ugar, az evangéliumot még soha nem hallott népek látványának felizzása kíséri itt Pálnál. Mi pedig, kései keresztyének csodálattal állunk meg Isten előtt, aki sok szenvedésen, bántalmazáson, ínségen átment szolgájának —- hányattatásai rajzát éppen az útközben írt Korintusi levél tartalmazza a legrészletesebben — erőt adott a korintusi gyülekezeti küzdelmek új megvívására, sőt ugyanakkor csügge- detlen reménységet az ismert világ szélső határainak elérésére. Ilyen szívós, lankadatlan ügyszeretet és bizakodó szolgálat úgy lehetséges, hogy Isten irántunk való szeretete arat diadalt bennünk és rajtunk keresztül (Róm. 8,37). Veöreös Imre SZERETLEK Malakiás 1, 2. A legszebb szó, a legválasztékosabb felelet is csak üres beszéd, ha nem kísérik őszinte cselekedetek. Ez áll a szeretetre is. Mit ér az, ha naponta halljuk, hogy mennyire szeretnek bennünket, de hiányzik a megértés, segítőkészség, hűség, ragaszkodás, közös teherhordás! Ezek nélkül minden szép szó üres beszéd. Előfordulhat azonban az is, hogy nem vesszük észre mások szeretetét. Hiába pazarolja ránk, sokszor tálán erőn felül is, mi nem élünk vele, és úgy teszünk, mintha nem volna szükségünk a szeretet cselekedeteire. Isten szeret bennünket és mi mégis sokszor úgy érezzük, hogy terhes, fárasztó az a mi számunkra. És így kérdezünk vissza: miben szerettél minket? Vagy így: nem éreztük, hogy szerettél volna bennünket. Es mikor? Mert, amikor a legnagyobb szükségünk lett volna rá, éppen akkor nem tapasztaltuk. Hányszor és hányszor fogalmazzuk meg ezeket a mondatokat ha hangosan nem is, de magunkban. És nem érezzük-e ezeknek a gondolatoknak a nyomán, hogy mennyire hálátlanok vagyunk Atyánk iránt. Isten igéjén keresztül üzeni nékünk szeretetének ezernyi bizonyítékát. És szemünk, ha megnyílt az Isten dolgainak látására, akkor tapasztalhatja, hogy az Ö szava, ígérete nem üres beszéd, hanem élet és üdvösség. Miben szerettél? — kérdezzük újra és újra. És Ő ma is így válaszol nekünk: Nézz szét a világban és magadban! Nézz fel a csillagos égre, és figyeld meg annak törvényszerűségeit. Hajolj le a kis virághoz és szívd be annak illatát. Próbáld egyszer végiggondolni az emberi test csodálatosan felépített rendszerét. Nézz azokra, akik a tudomány eredményeivel a Te életedet is megmentik és megőrzik az élet számára. „Szerettelek titeket — mondja Malakiás, az Ur tolmácsa, — az mondja az Űr!” Az ö szeretetéről tettek bizonyságot a’ próféták, a régi idők szent emberei, akik nem hallgatták el a szeretet meghirdetése mellett azt sem, hogy Isten ítél is. Megítéli a bűnt, de megkegyelmez a bűnös embernek. Elsöpör templomokat, de megőrzi a jó hírt, ami minden embernek üdvösséget jelent. „Miben szerettél minket?’’ Hányszor erősített meg már bennünket, amikor a kétségek szakadékainál jártunk. Hányszor vigasztalt meg, amikor úgy éreztük, hogy minden összeomlik bennünk. Lehajolt hozzánk, és amikor már senki sem mondta nekünk, hogy szeret, akkor Ö mellénk állt, hogy sohase legyünk egyedül. Láthatatlan erővel ajándékozott meg, amikor erőtlenekké váltunk. Üj életkedvet adott, amikor a sikertelenségek miatt elvesztettük minden kedvünket az élni- akaráshoz. Szeretlek titeket a Jézus Krisztusban — mondja ma is nekünk. Szeretetének csúcspontja Jézus Krisztus eljövetele, a jó hírnek meghirdetése, szenvedése, halála és feltámadása. Megnyitotta az Urunk, az Űr Jézus Krisztus a feltámadás kapuit és ezzel örökre elhívott bennünket az üdvösségre, örök életre. „Miben szerettél minket Urunk?” Abban, hogy gyermekei lehetünk, hogy megbocsátja minden bűnünket, hogy a kegyelem fellege vesz körül bennünket, amelyen átfénylik Jézus Krisztus értünk elszenvedett áldozati halála, és mindent elborít a Feltámadott dicsősége. Ma is és mindig hangzik hozzánk Isten szava: szeretlek, bízzál bennem. És így is: szeretlek és ezért te is szeress! Isten szeretete cselekvő szeretet, és akik ebből a szere- tetből merítenek és belőle élnek, azoknak is így kell szeretniük. Mert „ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen énbennem. olyanná lettem mint a zengő érc vagy pengő cimbalom” (I. Kor 13, 1.) Ezután is fel fogjuk tenni a kérdést Istennek: miben érezzük vagy látjuk, hogy szeretsz bennünket? És Ö ma is és mindenkor így felel nekünk: szerettelek és szeretni is foglak titeket, mert enyéim vagytok. Ha hisztek ebben, akkor jelek nélkül is tudjátok, hogy mindörökké szeretem a bűnös embert. • Karner Ágoston NIEMÖLLER INTELME Az Egyesült Államok vietnami agresszióját kemény szavakkal bélyegezte meg Dr. Nie- möller ny. püspök. Az Egyesült Államok legfőbb hibája — mondta Niemöller — az a hit, hogy erőszakkal el tudnak nyomni politikai meggyőződéseket. Ezért nem fognak az amerikaiak soha sem győzni Vietnamban. Óva intette az amerikaiakat, hogy a vietnami háború kiterjesztésével ne taszítsák a világot egy harmadik világháborúba. Ezért egyetemlegesen rendezni kell az atomleszerelést és minden körülmények között meg kell akadályozni, hogy szaporodjék az atomfegyverrel rendelkező népek száma. A NAGY PROBLÉMÁK MEGOLDATLANOK Az Egyházak Világtanácsának a főtitkára, dr. Visser’t Hooft arra figyelmeztette hallgatóit a zürichi egyetemen tartott előadásában, hogy „nem a dialógus, hanem az igazi egység” az ökumenikus mozgalom végső célja. Ezen a téren azonban — mondotta — szinte egy lépést sem jutottunk előbbre. „Az egyházak között meglevő nagy problémák közül egy sem oldódott meg”. A Második Vatikáni Zsinat érvényben hagyta mindazokat a dogmákat, amelyek a legnagyobb’ akadályt jelentik más egyházak számára. „AZ EMBERISÉGÉRT És BÉKÉÉRT" Dr. Singer Ödön budapesti rabbit hívták meg a Német Demokratikus Köztársaság zsidó gyülekezetének a főrabbijául. Beiktatása 1965. december 5-én volt a berlini Béketemplomban, melyen Seige- wasser egyházügyi államtitkár és helyettese, Fr. Flint is résztvettek. Az új főrabbi kijelentette, hogy nemcsak a szószéken, hanem a közéletben is az emberiességet és a békét akarja hirdetni szóban és írásban. EGY NAGY BIBLIAFORDÍTÖ EMLÉKE 125 esztendővel ezelőtt született Herman Menge akinek 40 évvel ezelőtt először megjelent bibliafordítása most éri meg 20. kiadását i f
