Evangélikus Élet, 1966 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1966-12-25 / 52. szám
— Karácsony ünnepén az oJíárterítő színe: fehér. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Km 5, 18—21; az igehirdetés alapigéje: Jn 1, 14—18. A délutáni istentisztelet alapigéje: Mik 5, 2—5a. — Karácsony második napján az oltárterííő színe: fehér. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: 1 .Tn 4, 9—-5, az igehirdetés alapigéje: Jn 13, 34—35. A délutáni istentisztelet alapigéje: Ezs 49, 13—16a. — A PETŐFI RÁDIÓ 1967. január 1-én evangélikus vallásos félórát közvetít, amelyen az igehirdetés szolgálatát D. dr. Vető Lajos püspök végzi. AZ EVANGÉLIKUS NAPTÁRT azok a gyülekezetek, amelyek azt időben megrendelték, karácsony és újév között kapják meg. — SEGÉDLELKÉSZ ÁTHELYEZÉS. Dr. Vető Lajos püspök Bozorády Zoltán segédlelkészt a Borsod-hevesi egyházmegye espereshelyettese mellé szolgálattételre áthelyezte. — Dr. VETŐ LAJOS PÜSPÖK a Dél-borsodi egyházközség adminisztrálásával Pásztor Pál espereshelyettest bízta meg. — A DÉLI EGYHÁZKERÜLET TANÁCSA december 14- én, az Északi Egyházkerület Tanácsa december 16-án tartotta ülését. A két tanácsülés ismertetésére lapunk legközelebbi számában visszatérünk. — ALBERTI. Az alberti egyházközségben advent második vasárnapján diakóniai napot tartottak. A délelőtti istentiszteleten igét hirdetett és az esti szeretetvendégségen előadást tartott Muncz Frigyes diakóniai ügyvivő lelkész. A szeretetvendégségen a Budai Szeretetotthon munkatársai énekszámmal. és versmondás- sal szolgáltak. Az egyházközség Szeretetotthonában meleg ünneplésben részesítették az Otthon vezetőjét, Kovács Erzsébetet, aki 30 éve áll szolgálatban. — í: J CSALÁN OS. Az új csalánosi gyülekezet ádvent 3. vasárnapját egyházzenei délutánnal ünnepelte. Baehról tartott előadást és orgonaszámokkal szolgált Balczó Andrásáé.-*■ NAGYTARCSA. A nagy- tarcsai gyülekezetben ádvent második vasárnapján Koren Emil esperes, a Teológus Otthon igazgatója prédikált. Ez alkalommal teológiai hallgatók is meglátogatták a gyülekezetét, akik a szokásos ifjúsági alkalmakon szolgáltak. A hilvek szeretettel látták vendégül a Teológusokat és adakoztak \ a Teológus Otthon javára. — BUDAVÁR. A budavári gyülekezetben ádvent harmadik vasárnapján szeretetven- dégsóg volt, amelyen Koren Emil esperes tartott előadást. ..Ádventi könyvespolc” címen. Zeneszámok hangzottak el és Ruttkay Levente segédlelkész hirdetett igét. — Az ádventi áhítatok igehirdetésének szolgálatát Csákó Gyula ny. püspöki titkár, Csengődy László budahegyvi- déki lelkész, dr. Groó Gyula teológiai tanár és Szirmai Zoltán fasori segédlelkész végezték. — AUSZTRIA. Az osztrák evangélikus egyház 1967. évi naptárában megjelent Vár'ady Lajos esperes egyik elbeszélése. — BUDAPEST-PESTERZSÉ- BET. A gyülekezet ádventi szeretetvendégségén Selmeczi Janus tatabányai lelkész, Fe- jer-Komáromi esperes és a gyülekezet tagjai szolgáltak. evangélikus élet A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyhá2 Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a Szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajo*- Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Pálfy Miklós Szerkesztőségi telefon: 342—423 Szerkesztőség: Bp, Vili Üllői út 24 Kiadóhivatal és Sajtóosztály: Budapest. Vili. Puskin u. 12. Telefon 142—074 Csekkszámlaszám: 20412—VIII Előfizetési ára egy évre: 60 - F Árusítja a Magyar Posta INDEX 25 211 66.04378/2 Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.: Bolgár I. , Vasárnap ^jírisztushas lakozik az istenségnek egész teljessége valósággal” (Kol 2, 9). Karácsony csodáját fejezi ki ez a mondat korának vallásfilozófiai nyelvén. Ez a titok azonban olyan egyszerű, hogy még egy gyermek is megértheti. Jézusban maga az Isten jelent meg a földön. Benne az Isten ereje, szeretete él. Nem kell hát okoskodásokba bonyolódnunk, hol az Isten, milyen az Isten. Nézzünk Jézusra, életére, halálára, feltámadására: benne találjuk meg Istent. Milyen jó, hogy Jézus születésével ilyen közel jött hozzánk az Isten! HÉTFŐ. „Én pedig, szól az Űr, tűzfal leszek körülötte, és megdicsőítem magam benne” (Zakariás 2, 5). Jeruzsálem városának képében itt az egyház jelenik meg előttünk. így veszi körül Isten a benne hivők közösségét nem emberi hatalommal, hanem láthatatlan oltalommal. Jézus Krisztus közelsége védőfal a hivő embernek, hogy bűn, szenvedés, halál ne árthassanak. Az emberi sorsnak e három fájdalmas ténye ott van ugyan a hivő életben is, de a méregfogát elveszítette: Isten szeretete és hatalma kísér. Ha ezt komolyan tudjuk venni és hinni, életünkön megcsillan bűnben, szenvedésben, halálban is valami az Isten dicsőségéből. ! KEDD. „Felmagasztalta az alázatosokat Éhezőket töltött be javakkal és gazdagokat küldött el ürésen” (Lk 1, 52—53). Ez az Isten eljárása. A mélyben élőkhöz, szegényekhez, kicsikhez hajol le. Jézus egész életében ezt tette. A rászorulók reménykedhetnek irgalmában. Jó nekünk ezt tudnunk életünk nyomorult óráiban. De indít is minket: lépjünk Jézus nyomába a Föld éhezőiért és szegényeiért. SZERDA. „Nagyok az Ür cselekedetei, kikutathatok mindazoknak, akik kedvüket lelik benne” (Zsolt 111, 2). Isten tetteitől zeng a választott nép története az Ószövetségben. Az Űjszövetségben Jézus születése, élete, cselekedetei, tanítása, halála, feltámadása, a Szentlélek kiáradása, az egyház élete és terjedése szerepelnek Isten új tetteiként. Isten azóta sem szűnt meg cselekedni a történelemben, az egyházban, az emberi életekben. Ha gondviselő munkáját sokszor nem értjük is. de önmagát megmutató bibliai tetteiből mindig megpillanthatjuk fenségét, kegyelmét és végső szerető szándékát. Magasztaljuk hát őt minden cselekedetéért! CSÜTÖRTÖK. „Meglátogatásom napján számonkérem rajtuk vétkeiket” (2 Mózes 32, 34). Lavater (1741—1801) éneke: „Ó, Atyám, nem lehet megszámolni ez évemnek vétkeit, nem lehet! Hogyan titkolhatnám el előled és magam elől? Tekinteted elhatol a mélységekig. Sokszor kihűlt a szívem, sokszor elhanyagoltam-kötelességem. Nem adhatok számot előtted. Remegek, ne jöjj hozzám ítéletre!” PÉNTEK. „Uram, te tudod, hogy szeretlek téged” (János 21, 15.) A feltámadás után Jézus kérdésére válaszolta ezt Péter, aki megtagadta őt. Jézus kérdésében benne volt Péter vétkének bocsánata. Péter vallomása e bocsánatból született. Mi van a szívünk mélyén Jézus Krisztus iránt? Közöny vagy tagadás? Szeretet akkor támad bennünk iránta, ha lelkünk mélyéig áthat, megragad megbocsátó szeretete. A szeretet Krisztus iránt érzés, érzelem is. Dé több annál: önmagunk odaszánása szolgálatára, a körülöttünk élő emberek áldozatos szeretetével. SZOMBAT. „Beszéld el nekik, hogy mily nagy dolgot cselekedett veled az Űr, és hogyan kömtorült rajtad” (Márk 5, 19). Jézus ezzel küldi el az övéihez az egyik meggyógyított beteget. Az esztendő utolsó napján új tartalommal telik meg ez a szó. A vége felé siető évben számtalanszor megtapasztaltuk Isten irgalmas jó-* ságát az életünkben. Segített, őrzött, áldott, megbocsátott. Velünk volt örömeinkben, könnyet törölt szemünkről, erőt adott munkánkhoz. „Dicsérd az Urat, kí mindent oly bölcsen intézett; -aki hatalmának szárnyain hordozott, védett. Nagy irgalmát árasztja mindennap rád, áldását mindenütt érzed.” V. I. «öaaiajaiaiaiaiaEröEieMMSjadiaMaMsraiaMaiafajdieMaaiafaisMaMSHaiaEiaMaraiiiaMaMBiBiaMaaiaaiaMi A KARÁCSONYI piramis gyertyáit. Majd a gyermekek között szétosztották az ajándékokat. Eleinte csak a templomokban gyújtottak egy-egy karácsonyi piramist. Később vonult be e szokás a családok életébe. A karácsonyi piramis felállítása nem lett általános szokás hazánkban. A falvak népe sok helyütt nem is ismerte. A tizenhetedik század közepén kezdték Németország e9yes, helyein az egyszerű karácsonyi piramis dísztelen vázát a télen is zöldelö fenyő- gallyal ékesíteni, Talán ez adott indítást a karácsonyfa felállítására. Németország északi részében valószínűleg svéd hatásra indult el a karácsonyfa felállításának szokása. Amikor Gusztáv 'Adolf svéd király az Evangélium diadaláért vívta csatáit, az egyik észak-né^netországi város mellett egy svéd tiszt súlyos sebet kapott. Könyörületes emberek nyújtottak neki otthont. Karácsony estéjén a lábadozó beteg így szólt házigazdáihoz: ,,A ti jóságotokat én nem tudom másként meghálálni, mint ha arra kérlek. A BIBLIA ÉRTELMEZÉSE Több zsinat foglalkozott a modern teológiai kutatás kérdéseivel és azzal a mozgalommal, amely a „modern teológiát” elítéli. D. R. Wester schleswigi püspök rámutatott arra a veszélyre, ami abban rejlik, hogy a hit igazságait bizonyos filozófiai fogalmakkal , akarjuk helyettesíteni. Hangsúlyozta a személyes kegyesség fontosságát és hadat üzent az istentisztelet megüre- sítése ellen. Budapesten, 1966. december 26-án hogy az én hazám szokása szerint. állítsatok most fel egy fenyögallyat, amely örökké zöld ágaival az élet örökkévalóságát hirdeti nekünk. Ez a zöld fa nekünk, otthon sok lelki örömet szerez: összefdr- rasztja a. szíveket, gyümölcsözővé teszi, szeretetünket és növeli szívünk jóságát. Ennek a fának a öröme és áldása legyen az én hálám ajándéka a ti szívetek jóságáért.” Így állították fel az első karácsonyfát. A karácsonyi piramisnak, a dísztelen fenyőágnak, a csillogó fényes karácsonyfának egyaránt kettős szolgálata van. Egyfelől hirdeti az életet, az örökkévalót, amelyet Isten ajándékozott nékünk, amikor Krisztus Jézusban megjelent közöttünk. Másfelől az emberi szeretet melegét árasztja, mely szíveket összekapcsol, békességet teremt. Emlékeztet bennünket a karácsonyi angyalok énekére: „Dicsőség a mgasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberek között jóakarat.” Ferenczy Zoltán D. Lilje hannoveri püspök azt a kérdést tette föl a Hannoveri Tartományi Egyház zsinatán, hogy tudnak-e mit kezdeni az emberek a teológiai kutatás eredményeivel és nem a modern ember önértelmezését teszik-e annak a zsinór- mértékévé, hogy hogyan kezeljék a Szentírást. Ha a teológia már nem az élő Istenről tesz bizonyságot, akkor elérkeztünk a választó ponthoz — jelentette ki Lilje püspök. Jézus Krisztus születéséről az evangéliumok tudósítanak. Az apostoli leveleknek Isten Fia megszületésével kapcsolatos közlései arról tanúskodnak. hogy mi a jelentősége a világ megváltásában a Messiás megszületésének. E kétfajta híradáson, közlésen nyugszik karácsonyi ünneplésünk. De arra nem ad útmutatást a Biblia, hogy miként kell megünnepelnünk megváltásunk eseményeit. Ez a magyarázata, hogy az Egyház története során nemzedékr öl-nemzedékre változott az ünnepek külső formája. Minden időben, minden nép életében más és más módon lett élménnyé, ünneppé megváltásunk isteni műve. Karácsonyi ünneplésünkhöz ma hozzátartozik a díszesen csillogó, ékesen feldíszített zöld fenyő, a karácsonyfa. Hazánkban csak a legutóbbi időben lett általános szokás, városon és falun egyaránt, a karácsonyfa felállítása, Magyar népünk ünnepi szokásairól beszámoló leírások tanúsága szerint az 1800-as évek közepe táján a magyar udvarházakban több helyütt karácsony estén kigyúlt a karácsonyfa elődje: a karácsonyi piramis. A karácsonyi piramis legegyszerűbb alakjában nagy virágcserépbe szúrt vagy fatönkhöz erősített deszkaszál volt, amelyre keresztben két- három vékony deszkadarabot szegeztek, felfelé rövidülőket. A karácsonyi piramis formája hasonlított ahhoz a domborművű, hétágú gyertyatartóhoz, amely Rómában, Titus diadalívén volt látható. A keresztbehelyezett lécek végein gyertyákat is gyújtottak, amikor a karácsonyi piramis köré gyülekeztek. Készítették a karácsonyi piramis vázát gúlaalakúra szabott fatörzsből is. A gúla négy oldalán vájt lyukakba lécdarabokat ékeltek be, hármat, négyet minden oldalon. Még ezen kívül is sok változatosságot nyújtott a karácsonyi piramis formálása. A deszkalapba állított középső ághoz a deszka négy sarkáról kinyúló ágat kötötték meg fönt, egy pontban, amivel valóban tökéletes piramis alakot nyertek. Művészivé fejlett alakot adtak a karácsonyi piramisnak, amikor gúla módjára keskenyedő, többemeletes, toronyszerű építményt faragtak ki fából és annak nyitott emeleteire játékbabákat helyeztek. Köröskörül gyertyák égtek a piramisformájú építmény minden emeletén. Németországból került hozzánk a karácsonyi piramis felállításának szokása. A szent estén vagy karácsony első lapjától: hajnalán gyújtották meg a mézeskalács bábukkal, csillogó díszekkel és alkalom adtán értékes ajándékokkal feldíszített karácsonyi piramis Deák tér de. 9. (német, úrv) dr. Nagy Gyula de. 11. (úrv) dr. Kékén András dü. 6. Hafenscher Károly Fasor de. fél 10. (úrv) Szirmai Zoltán de. 11. (úrv) Szirmai Zoltán Üllői lit 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57 b. de. 12. (magyar) Thaly Kálmán u. de. 11. (úrv) Bandi Sándor du. 6. Bandi Sándor Kőbánya de. 10. (úrv) Utász u. de. 9. (úrv) Vajda Péter u. de. fél 12. (úrv) Zugló de. 11. (úrv) Baranyai Tamás Gyarmat u. de. fél 10. Baranyai Tamás Váci út de. 8. Benczúr László Fóti út de. 11. (úrv) Solymár Péter Frange- rtán u. de. fél, 10. Benczúr László Újpest de. 10. (úrv) Blázy Lajos Pesterzsébet de. 10. (úrv.) Virágh Gyula Soroksár Újtelep de. fél 9. Virágh Gyula Pestlőrinc de. 11. Matuz László Pestújhely de. 10. (úrv) Kürtösi Kálmán Rákospalota MÁV-telep de. 8. Turcsányi Károly Rákospalota Kistemplom de. 10. (úrv) Turcsányi Károly Rákospalota Kistemplom du. 3. Turcsányi Károly Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston Sashalom de. 9. Karrier Ágoston Rákoscsaba de. 9. Békés József Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. 3. Bécsilcapu tér de. 9. (úrv) Ma- docsai Miklós de. 10. német. urv. Várady Lajos de. 11. (úrv) Mádo- csai Miklós este 7. Ruttkay Levente Torockó tér de. fed 9. Ruttkay Levente Óbuda de. 10. (úrv) Fülöp Dezső du. 5. Kőszeghy Tamás XIL, Taresay Vilmos u. de. 9. Rüttkay Elemér de. 11. Ruttkay Elemér este fél 7. Csengődy László Pesthidegkút de. Fél 11. Csengődy László Budakeszi de. 8. Csengődy László Kelenföld de. 8. (úrv) dr. Rezessy Zoltán de. 11. (úrv) dr. Rezessy Zoltán du. 6. Bencze Imre Németvölgyi út de. 9. Bencze Imre Ke- lenvölgy de. 9. Visontai Róbert Budafok de. 11. Visontai Róbert Csillaghegy de. fél 10. Csepel de 1L Különös ismertető jelünk János 13, 34—35 Okmányainkon gyakran szerepel ez a visszatérő kérdést mi a különös ismertetőjelünk. Válaszul odaírják azt, ami különösen is jellemez és meghatároz bennünket. A keresztyén embernek is van egy különös ismertetőjele! De mi az, amiről megismerhető? Nincs homlokunkra írva Megváltónk neve. A keresztlevél és a nyankláncunkon hordott kereszt még nem bizonyít semmit. Sőt, amit hiszünk, azt kétségbe lehet vonni, azzal lehet vitatkozni, s azt mindenestől el lehet vetni. Egyetlen dolog van, amiről meg lehet ismerni Jézus Krisztus tanítványait: az életükből kisugárzó szeretet. Ez az egyetlen hiteles bizonyíték arra, hogy a keresztyén gyülekezet közösségében van Megváltójával és tagjai élő hitben járnak. Az első keresztény gyülekezeteken észlelték ezt a különös ismertető jelet a kívülállók. Tertullianus egyházatya feljegyez egy ilyen kívülállók részéről elhangzó megállapítást: „Nézd, hogyan szeretik egymást”. Kortársa még ezt is hozzáteszi: „Szinte még mielőtt ismernék egymást”. Vajon hogyan vélekednek ma a kívülállók. A szeretet forrása Jézus Krisztus. Rembrandtnak van egy világhírű Krisztus-képe. Ennek a képnek az az érdekessége, hogy rajta csak egyetlen fényes pont van: Krisztus alakja Láthatók a képen Krisztus körül álló emberek meghajolva, térdelve, de csak annyi fény van rajtuk, amennyi Krisztus alakjáról rájuk világít. Maguktól nem tudnának önfeledten szeretni. Krisztustól, a fényforrástól kapják a szeretet fényét mindazok, akik' karácsonykor elé állnak. A szeretet mértéke is Jézus Krisztus. Szeretete a betlehemi jászolban öltött testet és teljességét a kereszten érte el. Ott mutatta meg, hogy érettünk, akiket szeret, kész mindenre. Vagyis áldozatkészségében nem volt határ. Bizony a szeretet mindig áldozat is, mindig sokba kerül. Az olcsó szeretet nem szeretet. Aki szeret, mindent kész megtenni azért, akit szeret. Ma halljuk meg, hogy Jézus Krisztus kész volt mindent megtenni érettünk. Vajon milyen a mi szeretetünk mértéke. Krisztus megszületett és bennünk is testet öltött. Erről kell bizonyságot tennünk nekünk keresztyéneknek. A világ ma is azt mondja: látni akarjuk. Merjük meggyőző erővel bizonyítani: jöjjetek és lássátok. Lássátok Krisztus munkáját bennünk, lássátok, hogy egyetlen gondolat sugárzik belőlünk: szeretet és jóakarat mindenféle néphez és nemzetséghez. M. I»TÍZ FORINT t Karácsony estéjének napján a helybeli sertésgondozó-pász- tor kopogtatott be hozzám. Kezében jókora fonott üveget szorongatott. A fonottüveg fülén tölcsér himbálódzott. A tölcséres üvegnél még furcsább volt. hogy a hóna alatt vesszőköteget szorongatott. Amint belépett, — ahogyan pásztorhoz illik — szép karácsonyi köszöntőbe kezdett: — Boldog karácsonyi ünnepeket kívánok! Adjon Isten bort, búzát, bő áldást, jószágukban szaporodást, közöttünk csendet, békességet! Dicsértes-- sék a Jézus Krisztus! Felállva hallgattam a karácsonyi köszöntőt: Igaza van,Pista! — mondtam kézszorítás közben. A boldog élethez valóban bor, búza, áldás, csönd és békesség kell. Vigyázzunk valamennyire! Hellyel kínáltam meg Pistát. Mire való az a tölcsér ott a fonottüveg fülén? — kérdeztem tőle. — Azt a bort, amellyel a köszöntő után megkínálnak, —r magyarázza Pista, nem iszom meg, hanem a fonottüvegbe öntöm. Nem győzném meginni. Meg hát így ráadást is kapok. No, meg be sem rugók. Végig tudom járni a falut. Ez nagyon okos, — mondom. Hát a vesszőköteg mire való? — Ezzel vernek meg az asz- szonyok —, mert tetszik tudni, régen azt tartották, hogy ha,a gazdaasszony vesszővel megveri a pásztort, egészségesek lesznek a malacok. Minden egyes suhintásért egy forintot is kapok. Az is valami ám! De ha a gazdaasszonyok ma már nem hiszik, hogy a vesz- szősuhintás egészségessé teszi a malacaikat, miért suhintanak akkor még ma is? Miért adják érte magának a forintot, — kérdezem. — Hát csak úgy, szerétéiből, — feleli Pista. Mire végigjárom a falut, tán hétszáz forintom is lesz. Az ünnepek után ruhát veszek rajta az édesanyámnak. Érdekes, amit mond, — teszem hozzá szakmai magyarázatához. De hát most mit csináljak én!? Nekem se borom, se malacom nincsen. Mi a kötelességem? — kérdezem. A karácsonyt köszöntő pásztor a nálam levő egyházi gondnokra mutat: — Majd a gondnok űr megmondja, — válaszolja. A gondnok azonnal informál: — Tíz forint, öt forint,, négy forint. Tetszés szerinti Tizet adok. A köszöntő pásztor elveszi s tízest és megveregeti a vál- lám: — Köszönöm, — mondja. Meg vagyok elégedve. Estére ott leszek a templomban. Az ajtóból visszaszól: — Holnap is ott leszek —, pedig katolikus vagyok, de na- •gyon meg vágyok elégedve. Németh Géza Kenyérmorzsák Amikor ablakom kitárom reggel, mindenféle madár egész sereggel: száll már sereggel! Bíznak bennem, várnak, tudják, hogy jövök. Szórom a morzsákat, — tiszta örömök — madárörömök. Istenem — sóhajtom — de jó is nekem'! Dolgozhatom és megvan a kenyerem: napi kenyerem. Adhatok bőven minden barátnak. Szórhatok morzsát Éhes madárnak. ' Sok, sok madárnak. Engedd, óh Uram, hogy kik bíznak s várnak, szívemből adhassak embernek, madárnak: * minden barátnak. G.varmathy Irén — HALÁLOZÁS. Glock J. Klára festőművésznő, az egykori Deák téri Leánygimnázium rajztanára, 70 éves korúban, hosszú szenvedés után csendesen elhunyt. Ravatalánál december 19-én Koren Emil esperes hirdette az igét, Toronyóra eladó. Márkája- Sowinski, Budapest 1904. Érdeklődni lehet a fasori gyülekezet lelkész! hivatalában. Bundák — kucsmák, szőrmegallérok. átszabások Somogyi szűcsnél, Bp. v., Kossuth Lajos u. L az udvarban. Modern, simavonalű műbútor diplomata íróasztal háromrészes szekrénnyel együtt igényesnek eladó. Telefon: 138—504. Négy óráig. Templomok és egyházi épületek tatarozását vállalom. Építési ügyben díjmentesen adok szaktanácsot. Pusztavári Attila építész* Budapest, vili.. Luiza ,at ,3S. T«S* lefoo: 338—255. r ■ ií ,j i ♦ • n
