Evangélikus Élet, 1966 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1966-10-16 / 42. szám
Áz igazi szentség Ef. 4, 20—28. Ahhoz soha nem fért semmi kétség, hogy a lelki megújulásnak nyilvánvaló külső jelei is vannak. Pál apostol is természetesnek tartja, hogy a Lélek által való szellemi megújulás külső változásokat hoz magával. Ezekre a változásokra azonban elsősorban az jellemző, hogy nem formálisak. Nagyon is a lényeghez tartozóak. Ezért beszél ő is „igazi szentségről”. Nem arról van szó, hogy néhány feltűnő nyilatkozattal, mozdulattal, külső jellel megbizonyítsuk, hogy belül a lelkünk világában, a gondolkodásmódunkban fordulat történt. Hanem a belső megújulás, a Krisztussal való közösségünk új szelleme áthatja, átformálja, hatalmába keríti az életünk egészét. Igazán megváltozunk. Gondolkodásban és magatartásban más emberekké leszünk. Üj emberekké. Nem vagyunk többé azok, akik voltunk, amilyeneknek el voltunk „könyvelve”. Ennek az új életnek az általános jellemzője ez: Isten szerint. A dolgok többé nem az én csalóka elképzeléseim, vagy akár mások elképzelései szerint, hanem az Isten akaratának megfelelően és az Ö Lelkének segítségével történnek. Másik jellemzője a megújulásnak, az igazi szentségnek, hogy belőle jó születik a közösség számára. Az igazi szentségből csak „profitálhat” a család, a gyülekezet, a nép, mindenki akivel valamiképpen kapcsolatban vagyunk. Hogy is lehetne ez másképpen, ha mi azzal a Jézus Krisztussal kerültünk közösségbe, aki bűnbocsánatban és gyógyításban, az ember belső éf külső nyomorúságainak megszüntetésében Isten szeretetét hozta el az embereknek. Mindegy, hogy hogyan próbáljuk megnevezni ezt a mindenki számára jó, hasznos, építő életfolytatást Ez lehet koronként változó. Ma újra az Újszövetség diakónia szavával próbáljuk meghatározni az egyes keresztyén és a gyülekezetek szolgálatát Krisztus erejével, Isten akarata szerint az emberért. Benne mindig azonos szándékok és tettek -jelentkeznek: harc az önzés okozta bűnök és bajok ellen el egész a háborúkig, őszinte szó és közösségvállalás az 'emberi összetartozás jegyében, segítőkészség és adakozó szeretet a másik ember boldogságáért az Isten előtti felelősség tudatában. Az új élet megválósulásáért, a megszentelődésért, az Isten akarata győzelméért a harcot önmagunkban és önmagunkkal kell megvívni elsősorban naponta, újra és újra, ahogyan elavult, divatjamúlt ruhadarabjainkat újra cseréljük. Mezősi György iniimTiiiifiiiiitiiiiiiiiiiiiHimiitfntiiiiiiiiiiiiraifliiHHmiBBiMRRmiiimflMiiiinjiiiiitiiiiiiiiiiiiitiiutHiiiuiüiiiitiaiManiiiiiiiiija fUtítámlé szaaak >. Bibliai abc: „Atya Bibliai ábécénk második HÍREK HÉTRŐL—HÉTRE Jézus és a régi törvény Lk. 13, 10—17. Vannak emberi tradíciók, szokások, amelyeket maga az élet alakít ki emberöltőkön keresztül. Sok jó van bennük, mert a legtöbbször ezeket a szokásokat a szükség szülte az ember javára. Élettapasztalat s ebből leszűrt életbölcsesség van bennük. Ezért nem szabad ezeket felületesen nézni, hanem csak igen komoly értékelés után dönthetünk úgy, hogy átlépjük, illetve túllépünk rajtuk s újabbak szerint élünk. Jézus Krisztus egy ilyen nagyon régóta érvényben levő tradíción lépett át, amikor szombaton, ünnepnapon „dolgozott”. Természetes volt az emberek megbotránkozása, hiszen nem csupán emberi tradíciónak tartották a szombati, ünnepnapi munkatilalmat, de ebben Isten rendelését látták. Ebben igazuk is volt. Az ünnepnap megszenteléséhez hozzátartozott és ma is hozzátartozik a pihenés. A munkaszünet. Miért töri meg mégis Jézus ezt az isteni törvényt? Mi készteti erre, hogy ezt tegye még akkor is ha ezzel sokakat megbotránkoztat. Mi az, ami feljogosítja erre olyannyira, hogy végül még az embereket is meggyőzi tettének helyességéről? Mi több mint az isteni parancs: „az ünnepnapot szenteld meg” ? Mi több, hogy feljogosítson bennünket a legtisztább tradíciók, szokások elhagyására? Amikor lényegében ugyanezeket a kérdéseket szegezik Jézusnak, ha más szavakkal is, akkor Ű a következőket válaszolja: „Ezt a leányt... nem kellett-e feloldani e kötélből szombaton...” Ez a bizonyos, mindennél több az ember. As emberér: vállalta Jézus a törvény „megtörését”, így mindennél előbbri. helyezte az embert. Mindenek fölé emelte az embert. Azscmbe: életéért, megmentéséért, egészségessé tételéért cselekedett. És ezzel töltötte be a törvényt. Mert Istennél ez a legnagyobb törvény: az emberszeretet s az ebből születő cselekedet. Isten Jézustól és valamennyiünktől azt kívánja, hogy szeressük az embert s ahol szenvedni látjuk, ahol szükségben Ínségben, elnyomásban, kisemmizésben, emberi méltóságánat letiprásában látjuk, ott mindenütt cselekedjünk úgy, ahogy Jézus példát mulatott nekünk. így lesz egész életünk igaz ünnepszenteléssé. Boros Károly líXMiMüwmiiHXiaiKHaiiaiiiiiirMiratiiucKiitiuwttitiMWtiiiiiixiiiiiiitiiitniriiLVHiiianiiiaiiuiaiiiiiiiou«« NAPRÓL-NAPRA VASÁRNAP: ÉZSAlAS 41,10 — JELENÉSEK 3,10. — Alig képzelhető el élet keresztek nélkül. A kereszten győző Krisztus segít, megerősít és megtart a legnagyobb megpróbáltatásban is. — Efezus 4V22—32 — Zsoltárok 40, 1—6. HÉTFŐ: I. MÖZES 41, 52 — II. KORINTHUS 4,10. — Megállásunk alapja a feltámadott Krisztusba vetett hitünk. Ez kell, hogy tükröződjék az életünkből is. Márk 8,22—26 — Jelenések 2,1—7. KEDD: ÉZSAIÁS 42, 1 — II. PÉTER 1, 17 — Krisztus az Isten szolgája. Szeretett Fiú, aki mindenben engedelmeskedett Atyjának. Ö a mi szolgánk, aki nekünk szolgálni akar, aki bennünket megváltott és Isten felé vezet. Kolossé 3, 5—11 — Jelenések 2, 8—1L SZERDA: ÉZSAIÁS 32, 18 — JELENÉSEK 21, 3 — Nagyszerű éi-zés tudni azt, hogy Isten nero hagy el bennünket, hanem velünk van. Jó dolog Krisztussal együtt lenni, a békesség hajlékában lakni. Nem áldozat részünkről a Vele való közösség, de nyereség, boldogság. Kolossé 3, 12—17 — Jelenések 2, 12—17. CSÜTÖRTÖK: JEREMIAS 32, 19 — JELENÉSEK 2, 23 — Isten tudja minden dolgunkat. Előtte elrejthetetlen minden lépésünk. Mindentudó Ö. Ezért ítélete is igazságos. Ügy ítél kinek-kinek, amint megérdemli. — Lukács 19, 1—10 — Jelenések 2,18—19. PÉNTEK: l KIRÁLYOK 8, 61 _ JÜDÄS 20. — Az értékes élet titka az, hogy híven cselekedjük minden élethelyzetben Isten rendeléseit és parancsait. I. János 1, 5, 10 — Jelenések 3, 1—6. SZOMBAT: ÉZSAIÁS 31,5 — II. THESSALONIKA 3, Ifi — Velünk van az Ür, oltalmazza gyülekezetét, megmenti minden gyermekét. Nemcsak egyszer mentett meg> hanem naponta munkálja bennünk és érettünk Igéje által a megszabadítás csodálatos kegyelmét. Ö legyen mindannyiunkkal mindvégig. Jodás 20, 25 — Jelenések 3, 7—13, Solymár Péter Markó Árpád 1885-1966 szava olyan fogalom, mely alapviszonyt jelöl meg az egyik szülő és gyermeke között. Szép anyanyelvűnkön sokkal jobban visszaadható e fogalom, mert tele van gyengédséggel, gyermeki szeretettel és bizalommal: „édesapa” általános értelemben és Személyessé téve: „édesapám”. E pár sorban kutassuk együtt, mit jelent ez a szó az Eletkönyvében, a Bibliánkban. Az Ószövetség egybehangzó bizonyságtétele szerint az „atya” szó azt jelenti, hogy Isten a választott népnek az atyja. Tehát Isten és Izrael népe közötti alapviszonyt jelöli meg. Az „atya” fogalom belső tartalma szerint gazdag. Először is jelöli Isten gondviselő szeretetét. Népét nem veti el. Törődik vele. Az embervilágban célja van Izrael népével. Vele és általa viszik előre a világ népeinek a megváltását. Második jelentése: Isten, mint a nép atyja, vezeti népét. Miként kisgyermekét kézenfogó édesapa, aki együtt megy gyermekével az óvoda vagy az iskola kapujáig és ez a tény a védelem és a biztonság érzetét adja gyermekének. Ez a fogalom tükrözi Isten megbocsátó szeretetét is. Ä megbocsátó atyai szeretet szégyeníti meg az engedetlen fiakat és terelgeti vissza a hűtlen népet az engedelmesség útjára. Ez az „atya” fogalom harmadik jelentése az Ószövetségben ( (V. ő. Jer. 31, 1—9.) Isten atyai volta mindhárom gondolatkört jelenti Izrael népének üdvtörténetében. Az Újszövetség még jobban elmélyíti az „atya” szó jelentését. Különösen fontos e szó értelmének megkeresésénél János evangéliuma. Ebben az „atya” fogalom elsősorban Istent, mint Jézus Krisztus Atyját jelenti. Isten és Jézus Krisztus közötti páratlan és egyedülálló kapcsolatot fejezi ki. Az Atya és Jézus Krisztus elválaszthatatlan belső egységben él (Ján. 10, 30.)' Jézus Krisztus, az Egyszülött Fiú, az Atya akaratának teljesítésében látja földi életének egyetlen értelmét. Az Atya akaratának megfelelő tökéletes engedelmességben vállalja az emberiség megváltásának nagy munkáját. (Ján. 5,30.) Az Atya és a Fiú páratlan viszonyán keresztül érthetjük meg, hogy Jézus által Isten a mi Atyánk is. Erre a felismerésre a Jézus Krisztusban való hit vezet el. (Ján. 14,6.) Az Újszövetség bizonyságot tesz arról is, hogy Isten a Krisztusban hivő egyes embernek is szerető édesatyja. Szíve tele van gondviselő szeretettel gyermekei iránt. Feleslegessé tesz minden aggodalmaskodást. (Mt. 6,8—9, 32.) Jézustól tanult imádságban gyermekei bizalommal szólíthatjuk meg Istent: Mi Atyánk! Ez az Atya gyermekei felé irgalmas megbocsátással közeledik, de tőlünk is ezt a magatartást várja embertársaink iránt. (Mt. 6,14—15.) Az Atyának ez a jóságos, gondviselő és megbocsátó szeretete ébreszti fel szívünkben a Szentlélek által a hálás gyermeki bizodalmát és kitörő örömmel vallhatjuk személyesen is: Atyám! (Róm. 8,14— 15.) A gyermeki viszony boldog megélése ez, de ugyanakkor azzal a felismeréssel is gazdagodunk, hogy meglátjuk a másik emberben a testvért, mennyei Atyánk másik gyermekét Bizonyságot tesz az Írás arról is, hogy minden földi atyaság Isten atyai voltának a visszfénye (Ef. 3,14—15.). Ahogyan Isten bánik földi gyermekeivel, úgy kell a földi atyáknak is gyermekeiket nevelni. A földi atyák Istentől tanulják az igazi atyaságot A gondviselő, megbocsátó szeretet Az így nevelő földi atya gyermekében bizalmat, tiszteletet ébreszt és nem keseríti meg gyermeke szívét (Ef. 6,4.) Végül az „atya” fogalomnak van egy átvitt értelme is az Újszövetségben. Jelenti a lelki atyaságot a gyülekezetben. (1 Thess. 2,11.) Miként atyának a gyermekeit, úgy kell a lelkigondozónak gyülekezete tagjait egyénenként, személyesen inteni, buzdítgatni a jóra. Csillámló szavak e sorozat összefoglaló címe. íme menynyi meleg fény vibrál az „atya” szóban. Garami Lajos — Megvételre keresem Horváth Zoltán „A nagygerezsdi Egyezség” című könyvét. Cím a kiadóban. evangélikus élet A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a Szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőségi telefon: 342—423 Szerkesztőség: Bp, VTHj Üllői út 24. Kiadóhivatal és Sajtóosztály: Budapest, VIII. Puskin u. 12. Telefon 142—074 Csekkszámlaszám: 20412—VIII. Előfizetési ára egy évre: 60,— Ft Árusítja a Magyar Posta INDEX 25 211 «6.03608/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest E. vu Bolgár I. — Szentháromság utáni 19. vasárnapon az oltárteritö színe: zöld. A vasárnap délelőtti istentisztelet oltári igéje: Mt 9, 1—8; az igehirdetés alap- igéje Ef 4, 22—28; a délutáni istentisztelet alapigeje: Lk 13, 10—17. — PÉCS. A pécsi gyülekezetben október 2-án délelőtt dr. Pálfy Miklós professzor prédikált, majd a délutáni sze- retetvendégségen előadást tartott ezen a címen: A biblia nyomában. — A LELKÉSZI MUNKA- KÖZÖSSÉGEK ÉLETÉBŐL. A Csongrád-szolnoki egyházmegye lelkészei Bártfai Lajos esperes vezetésével szeptember 28-án Ambrózfalván ülést tartottak. Az úrvacsorái isten- tisztelet szolgálatát Kutyej Pál végezte. Fodor Ottmár vezetésével a lelkészek közösen készültek a következő vasárnap igehirdetésére, a Vatikáni Zsinatról Bártfai- Kelló Gusztáv, anyagi kérdésekről Mattheidesz Gyula tartott előadást. Bártfai Lajos esperes beszámolójával ért véget az ülés. — A HAJDÜ-SZABOLCSI egyházmegye lelkészi munka- közössége október 10-én Nyíregyházán ülést tartott. Úrvacsorát Benkóczy Dániel esperes osztott. Az ülésen előadással szolgáltak: Lábossá László, Bárdosi Tibor, Endreffy Zoltán, Joób Olivér lelkészek és Benkóczy Dániel esperes. — A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYE lelkészi munka- közössége október 4—5-én Gyenesdiáson tartotta ülését. Bevezető áhítatot dr. Bányai Béla tartott. „Az imperializmus mai megnyilvánulása” címen Kiss János, az „Az egyházak diakóniai jelenléte a szocializmust építő társadalomban” Hernád Tibor lelkész tartott előadást. Halász Béla esperes időszerű kérdésekről tájékoztatta a lelkészeket. — KAPOSVÁR. A gyülekezeti szeretetvendégség keretében Dubovai Géza kaposvári lelkész számolt be finnországi útjáról. Budapesten, 1966. október l£-áp Deák tér de. 9. (úrv) Hafenscher Károly de. li. (úrv) dr. Kékén András du. 6. Egyházzenei áhítai dr. Kékén András Fasor de. fél 10. Koren Emil de. 11 (úrv) Koren Emil du. 6. Koren Emil Dózsa György út de. fél 10. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) de. 12. (magyai) Thaly Kálmán u. de. 10. Bándi Sándor de. 11. dr. Rédey Pál du 6. Szeretetvendégség Kőbánya, de 10. Veöreös Imre du. 5. Szeretetvendégség Utász u. de. 9. Veö- reös Imre Vajda Péter n. de. léi 12. Zugló de. 11. (úrv) Baranyai Tamás Rákosfalva de. 8. (úrv) Boros Károly Gyarmat u. de. fél 10. Baranyai Tamás Fóti út de. 11. Váci út de. 8. Frangepán u. de. fél 10. Üjpest de. 10. Blázy Lajos Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula Soroksár Üjtelep de. 8. Virágh Gyula Pestlőrinc de. 11. Ma- tuz László Pestújhely de. 10. Ve- czán Pál teol. (szuppl.) Rákospa„Az előbbi dolgok elmúltak ... íme, mindent újjá teszek.” Jézus királyi székéből hangzott el ez a szózat János apostol látomásában. Jézus Krisztussal, aki földi vándorlása, mérhetetlen szenvedése és szörnyű halála után elfoglalta királyi székét, valóban új erő áradt az emberiség életébe, mint a gutaütött ember tagjaiba, amikor így szólt hozzá: „Kelj fel és járj!” Minden egyes keresztyén életben is beköszönt az az idő, amikor megismerve és befogadva Isten kegyelmét a Jézus Krisztusban, valami újat kell kezdenie. Tegye fel ezért magának mindegyikünk a kérdést: Fel- öltöttem-e már az Isten teremtette új életet, amelyben igazmondásommal, szeretetemmel és segítőkészségemmel gyönyörködtetem Istent és boldogítom embertársaimat? De jó lenne, ha az előbbi kérdésre igennel felelhetnék! Hiszen a keresztség által mi már bele- oltattunk abba a bűntelen, igaz és szent fába, aki az Űr — TEOLÓGUS OTTHON. Október 6-án D. dr. Vető Lajos püspök tartott előadást a Teológus Otthonban ezen a címen: A Lutheránus Világ- szövetség mai problémái és mi. — PESTÚJHELY. Október 16-án, délután 5 órai kezdettel teológusok részvételével a pestújhelyi templomban gyülekezeti est. lesz. Az igehirdetés szolgálatát Kása László s. lelkész végzi. — HIBAIGAZÍTÁS. Legutóbbi számunk „Csillámló szavak — Bibliai ábécé” című cikkében az első bekezdés második mondata helyesen így hangzik: A Szentírás legfontosabb szavait ismertetjük a maguk rendkívüli tartalmi gazdagságában. — A harmadik bekezdés harmadik mondatában: ... fénye árad belőlük ... A negyedik bekezdés első mondata: A Szentírás egy- egy szaván nem mindig egyetlen értelem, azonos jelentés fénylik át. — GYÉMÁNTDIPLOMA. Tolnay Károly nyugalmazott iskolaigazgató, aki a Csabdi- bicskei egyházközségnek 40 évig volt kántora, majd Csé- kúton és Felsőgödön kántori- zált, gyémántdiplomát kapott. — Rácz János nyugalmazott iskolaigazgatót gyémántdiplomával tüntették ki. HALÁLOZÁS. Balázs M. Ferenc, a gyóni gyülekezet 12 esztendőn át aktív felügyelője és egy év óta tiszteletbeli felügyelője, az Evangélikus Élet hűséges olvasója, október 1-én 68 éves korában elhunyt. „Én tudom, hogy az én Megváltóm él és utoljára az én porom felett megáll.” — Szeles Sándor, a Baranya megyei telekkönyvi hivatal vezetője, a mohácsi gyülekezet szervezője, az Evangélikus Életnek hűséges olvasója, 63 éves korában elhunyt. Koporsójánál Ormos Elek lelkész hirdette a feltámadás igéjét, aki az elhunytban egyik legjobb munkatársát vesztette el. Sírjánál Missura Tibor vasasi lelkész szolgált. — Bundák átszabása, irha tisztítás, festés Somogy szűcsnél Bp. V. Kossuth Lajos u. 1. az udvarban. Iota MÁV telep de. 8. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Rákospalota Kistempdom du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Kamer Ágoston Sashalom de. 9. Kamer Ágoston Rákoscsaba de. 9. Békés József Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. 3. Bécsikapu tér de. 9. Madocsai Miklós de. 10. (német, úrv) Vá- rady Lajos de. 11. Ruttkay Levente este 7. Madocsai Miklós Torockó tér de. fél 9. Ruttkay Levente Óbuda de. 9. Fülöp Dezső de. 10 (úrv) Fülöp Dezső XII. Tar- csay Vilmos u. de. 9. Ruttkay Elemér de. 11. Ruttkay Elemér du. 6. Szeretetvendékgség Pest- hidegkút de. fél 11. Takács József Kelenföld de. 8. Bencze lm-, re de. 11. (úrv) Bencze Imre du. 6. dr. Rezessy Zoltán Németvölgyi út de. 9. dr. Rezessy Zoltán Ke- lenvöügy de. 9. Visontai Róbert Budafok de. 11. Visontai Róbert Albertfalva de. 7. Nagytétény du. 3. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. n. Jézus Krisztus. Ha azonban őszinték vagyunk, nem mondhatjuk ki ezt az igent és ezt a nemet. Vakoknak kellene lennünk ahhoz, hogy meg ne lássuk az ún. keresztyén társadalom bűneit-vétkeit és hazugoknak, hogy el ne ismerjük, meg ne valljuk a magunkéit. Megújulásra van tehát szüksége a keresztyén egyháznak és az egyes keresztyén embernek egyaránt. Ezért hangzik ma szószékeinkről Isten figyelmeztető szava a megújulásra, de hangzik kegyelmes ígérete is, hogy Ö meg is teremti bennünk a Lélek által ezt a megújulást, ha igaz bűnbánattal vágyakozunk erre. Isten figyelmeztető szavára és kegyelmes ígéretére legyen a válaszunk buzgó fohászkodás: Bűnös emberek vagyunk. Urunk! Újíts meg bennünket, hogy igazmondásban, szeretetten és egymás megsegítésében tudjunk bizonyságot tenni ma és mindenkor keresztyén mivoltunkról. Petor János A magyar tudományos élet „nagy öregjei” között szerepel Markó Árpád neve. A történettudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, kitüntető címek, amelyek társadalmunk megbecsülését fejezik ki, hosszú, szüntelen szorgos munkában folytatott élet méltó megkoronázását jelenti. Mikor 1966. szeptember 17-én csendes és könnyű vég után a nyolcadik I évtized kezdetén érte őt a halál, önéletrajzának szavai idé- ződtek fel mindazokban, akik ismerték személyét és életművét: „Egész életem tiszta harmóniában folyt le s valóban szép szimfóniához volt hasonló.” Életművét a szakemberek a magyar hadtörténet-tudomány kezdeteként tartják számon. De nemcsak a kezdet, hanem a tudományág terebélyesedése, nagyokú fejlődése is az ő nevéhez fűződik. Kutatásában és eredményeinek összegezésében mély és sokszínű műveltsége, tudományos becsületessége jelentik kiválóságát. Nagy művei, melyek Zrínyivel, Rákóczival és Kossuthtal foglalkoznak, új eredményeket hoztak felszínre. Eredeti kutatási módszereket alkalmazott. A nagyobb munkák mellett kisebb kiadványok, tudományos cikkek és tanulmányok beláthatatlan sora jelzi életútját. Sokoldalú ember volt. Katonai pályáján is magasra jutott. A művészetek s főként a zene művelője volt. Mint heged" " régebbi budapesti zenei kamaramuzsikájában fogto.i. el kiemelkedő helyet. Különösen Wagner és Beethoven zenéje ragadta meg s az ő zenéjük tolmácsolása foglalkoztatta zenei pályáján. Mindvégig evangélikus egyházának hűséges fia volt. Szülővárosának, Rozsnyónak, az evangélikusság egyik központjának egyházi tradícióit hordozta magában. Vallásossága: a szeretetben munkálkodó hi. mély humanizmusa jellemezte. 1950 óta a Budai Evangélikus Szeretetotthon lakója volt. Ebben a környezetben is mindig nyugodt derűt árasztott, emberszerető és segítségre mindig kész szívéből. Szeptember 27-én, a Farkasréti temetőben rokonainak és barátainak szép számú serege kísérte utolsó útjára Marko Árpádot. Az egyházi szolgálatot Ruzicska László lelkész végezte, aki igehirdetésében a hálaadás hangján szólt, amely - lyel Istennek tartozunk ezért a munkában eltöltött szén életért. A Történettudományi Intézet nevében dr. Benda Kálmán, a Tudományos Akadémia nevében dr. Boruzs József mondott búcsúztatót, amely e szavakkal fejeződött be: „Markó Árpád tovább él műveiben. Ezeket a műveket olvasni fogják, míg magyar történetíra: lesz.” — Modern, sima vonalú, műbútor diplomata íróasztal háromrészes szekrénnyel együtt Igényesnek eladó, cím a kiadóban, vagy telefonon: 138—504. Négy óráig. — Disznóperzselőgép, pásztorkellék, lóhám díszkarika, kártevő csapda Kulcsár kisiparosnál, Bp. Rákóczi út 6. ISTENTISZTELETI REND Krisztus teremt új életet bennünk ft i
