Evangélikus Élet, 1966 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1966-10-09 / 41. szám

300 éve született Esze Tamás A nép hőse mindig új színt jelentett a történelemben. Kü­lönösen akkor, ha előremutat, és programja évszázadok el­múltával megvalósul. A török kiűzésével, a más­fél évszázados hódoltság meg­szüntetésével hazánk egyre na­gyobb mértékben érezte meg a Habsburg-uralom elnyomó, gyarmatosító intézkedéseit. Az országot elözöniötték a jezsui­ták, es a különböző szerzetes- rendek. „Térítés" jelszavával elnyomást, terrort, szenvedést, az erőszakot, a türelmetlensé­get hozták a protestánsokra, A Habsburg-beíolyás növelését szolgálta a katolikus német te­lepesek behívása is. Az egyik tervezet szerint így kellett vol­na biztosítani, hogy a „király­ság lassan némecesí tettessék, és a forradalomra és nyugta­lanságra hajló magyar nép a némettel szelidíttessék termé­szetes ura és örökös királya hűségére és szeretetére”. A Habsburg-önkény azonban nem számított a népi ellenál­lásra. 1697-ben felkelés rob­bant ki Hegyalján. A tarpai jobbágyok alig várták, hogy fegyverrel a kéz­ben harcolhassanak az idege­nek és a velük szövetkezett magyar elnyomóik ellen. A hegyaljai felkelés hullámai Tarpára is elértek. Ebben a felkelésben vált történeti hős­sé Esze Tamás. A vidék bir­tokosa, II. Rákóczi György öz­vegye, a hitehagyott Báthory Zsófia a jezsuiták és a bécsi udvar engedelmes eszköze volt: ő kezdte meg a Tiszántú­lon az ellenreformációt. Idegen katonákat engedett be birto­kaira, és testi-lelki elnyomás­ban tartotta Tarpát, a virágzó mezővárost is. Az Esze-család tagjai többször vezető szerepet vállaltak a hegyaljai felke­lést megelőző kisebb-nagyobb zendülésekben is. Esze Tamást földije, Kis Al­bert kapcsolta be a hegyaljai megmozdulásba. Károlyi Sán­dor nemsokára elfogatta ugyan, de később szabadonbo- csátotta. Visszatért Tarpára, de újabb sérelmei és az általános elégedetlenség hatására ismét beállt a bujdosók közé. Dön­tő szerepe, volt a Rákóczi-sza- badságharc megszervezésében, a fegyveresek létszámának gyors növekedésében. Rákóczi gyalogos-ezredesévé tette meg Esze Tamást, hűséges emberét. Tarpán az egész falu a kuru- cokat 'segítette. Esze Tamás sokszor vezette embereit győ­zelemre, Rákóczi. Esze Tamás és a tarpai jobbágyok szolgálatai­nak a viszonzásaként. Tarpát bizonyos kiváltságokban, en­gedményekben részesítette. Sajnos, az altalános engedmé­nyekkel már elkésett a feje­delem, és így nem tudta fel­éleszteni a jobbágyok lelkese­dését. A tarpai robot és a? adóhátralékok ügyében is ked­vezően dötött a fejedelem A vallási béke jegyében kez­dődő szabadságharcba a kato­likus nemesség hintette el a viszálykodást. Ez siettette a nemzeti egység megbomlását, és az egykorú hagyomány sze­rint Esze Tamás halálát is fe­lekezeti viszály kodás okozta: 1708. pünkösdjének első nap­ján. Nyitra alatt a református es a katolikus kurucok közötti zavargás áldozata lett. Bottyán János volt az egyetlen a tá­bornoki karban, aki szigorú vizsgálatot követelt a fejede­lemtől Esze Tamás haldia kö­rülményeinek a kivizsgálására. Esze Tamás szülőfaluját, Tarpát, halála után hajdúváro- si kiváltságokban részesítette a fejedelem. Jelentős volt Tar­pa „menedékváros”-jellege a falai közé menekült jobbágyok számára. Amiért Esze Tamás kurucai- val küzdött, és az életét adta. az most, 300 évvel születése után valósul meg: a felemel­kedés, jólét, boldogság. Tarpán szeptember 25-én or­szágos emlékünnepség volt Esze Tamás születésének 300. évfordulóján. ßarcza Béla A Sajtóosztály értesíti a gyülekezetek irat­terjesztéseit, hogy az ENEKESKÖNYV elfogyott. Új kiadás jövőre várható. Biblia, kis káté, Kon­firmációs káté és hit­tankönyvek megren­delhetők. „Egy kévébe kötve...” A bajai gyülekezet ünnepe Baja egyik legkedvesebb város a „Duna-mentében”. Történelme messze visszanyú­lik a múltba, valamikor Fran- covilla-nak hívták. 1260-ban már ferences szerzetesek lak­tak benne. 1526-ban elfoglal­ták a törökök és 161 évig (1687) ki sem mentek belőle. Ebben a városban született Kliegel József, a nyomdai be- túosztó és a számológép fel­lélelcbőí áll maga a gyüleke­zet! És ebben a maroknyi gyülekezetben él és szolgál 1927 óta „sorrendben a hato­dik lelkész”: Kemény Gábor. Egy év híján 40 esztendőt töltött el ebben a gyülekezet­ben. Bizonyára mehetett vol­na nagyobb gyülekezetbe is: de maradt és kitartott és ma is örömmel szolgál! A gyüle­kezet megalakulásának 125. kifejezéshez: „a hívek lassan újból kévébe kötődtek”. Több mint egy évszázados múlt ne­hézségei, a hívek széthullásai majd' „kévébe kötődése” vo­nult el a közgyűlés tagjainak szeme előtt. Az ünneplő bajai gyülekezetei sorba üdvözölte Sikter András, a Bács-Kisku- ni Egyházmegye esperese, Ponicsán Imre kiskőrösi, Hu- lej Alfréd bócsai, és ifj. Ken­dek . György budapesti s. lel­kész. A kiskunhalasi gyüleke- zet nevében Belényi Károly felügyelő adott át köszöntést. A református gyülekezet üd­vözletét Koszta István lelki- pásztor, a római katolikus gyülekezetét pedig dr. Mészá­ros Károly esperes-plébános hozta el, két társával együtt. Széppé tette még az ünnepet Kemény Gáborné orgonaszá­ma (Händel: Győzelmet vet­tél ...”), akit hegedűn Eichardt Erika kísért. „Két búzaszem együtt.. A bajai gyülekezet Isten iránti háláját azzal is kifeje­zésre juttatta, hogy az ünnepi közgyűlésen -1000,— Ft (Ezer) adományt ajánlott fel egy má­sik kis gyülekezetnek. Példa­mutató, amikor 311 léleknek még arra is gondja van, hogy könnyítse mások gondját! A közgyűlésen a megkérdezett D. Káldy Zoltán püspök azt ajánlotta, hogy az adományt adják a békési gyülekezetnek, amelynek sürgősen szüksége van a szprványgondozáshoz egy motorkerékpárra. A gyü­lekezet közgyűlése így is ha­tározott, majd egy levél kísé­retében elküldte az 1000,— Ft-t a békési gyülekezetnek. Hadd idézzünk néhány sza­kaszt ebből a levélből: „Iltunkra visszatekintve, sokszor találkoztunk szolgáló, segítő, tanácsoló és gond­jainkban osztozó testvéri szí­vekkel. Látnunk kellett Isten gondviselésének így is kiára­dó kegyelmét, amely arra int, hogy amint egy gyökérből táplálkozunk, egy kalászban érlelődünk, — csak egy kévé­be kötődhetünk is! Es csak egy kenyérben lehetünk ál­dássá —, lelki kenyérré. Csak így érthetjük meg: egymás terhét hordozzátok . ..! A bol­dog lelki hálaadásban rá kel­lett döbbennünk, » hogy mily nagy a mi adósságunk Isten és testvéreink felé ... Püspök úr ajánlása a szórványgondo­zás terhével küzdő gyüleke­zetekre esett... Kérünk Tite­ket, fogadjátok szeretettel szerény 1000,— Ft-os adomá­nyunkat, mint olyan 1 hittest­véri segítséget, amelyen át az egy kalásznak kicsiny búza­szeme azért simul mellétek, mert megtanulta és így tudja is, hogy két búzaszem együtt már erőteljesebben szolgál­hatja Annak akaratát, akié egyedül a dicséret, dicsőség és hálaadás mindörökké”. Vajon érzik-e a bajai gyü­lekezet szívének melegét a békési szórvány-gyülekezet­ben és magyarországi evan­gélikus egyházunkban? 311 lélek Baján, üzenjük Néktek; köszönjük találója, a híres Jelky András (1730), aki beutazta a nagyvi­lágot, Mészáros Lázár, az 1848—1849-es szabadságharc hadügyminisztere, Tóth Kál­mán, az 1850—60-as évek nagynevű költője, Türr Ist­ván, Garibaldi híres táborno­ka és még sokan mások, akik a mi időnkben végeznek je­lentős szolgálatot népünk éle­tében. Árvizek idején a meg­áradt Duna ismételten ostrom alá vette a várost, de a ba- jaiak „állták a gátat...” (Ke­mény Gábor, a gyülekezet je­lenlegi lelkészének egyik fia a legutolsó árvíznél 30 km-es „fronton” volt a védelmi munkák vezetője. Kormány­kitüntetése munkaérdem­renddel — jelzi, hogy ez a „papfiú” sokszáz munkással együtt jól dacolt a támadó Dunával!) A gyülekezet múltja Hogy a reformáció idején volt-e valaki, aki hirdette itt az evangéliumot, nem tud­juk. A gyülekezetnek, csak az utolsó másfél évszázada is­merős előttünk. Annyit tu­dunk, hogy 1833-ban 21 evan­gélikus család volt itt, ösz- szesen 80 lélek. Hajnóczy Sá­muel kisbéri lelkész vette őket ekkor gondozásba. Kis­bér Bajától még légvonalban is 80 km-re esett. És ezt az utat Hajnóczy Sámuelnek — ki tudja hányszor — kocsin kellett megtennie a 80 léle- kért(i). Hét éven keresztül így kocsizott Hajnóczy Sá­muel Bajára. De jegyezzük ide Bayer Fülöp bajai gyüle­kezeti tag nevét is, aki min­den alkalommal saját kocsi­ján ment Kisbérre a pászto­rért és vitte is vissza (!). A gyülekezet 1839-ben Ábrahám István személyében levita-ta­nítót választ és megalakul a „fiókegyház”. 1847-ben ki­csiny imaházat építenek, le­vita-tanítójukat pedig lel­késszé szenteltetik. Az első lelkészt követték még öten: Greifenegg Boldizsár, Tau- binger Rudolf, Friedrich Zsig- mond, Imrék Sámuel és a je­lenlegi lelkész, Kemény Gá­bor. — A gyülekezet 1852-ben lett anyagyülekezet. 1857-ben orgonát szereznek be. 1907- ben tornyot építenek, haran­gokat szentelnek, új oltárt építenek. 1937-ben kibővítik templomukat. Közben a gyü­lekezet a második világhábo­rú után 181 lélekre , csökkent, de lassan a „hívek újból ké­vébe kötődtek” ... és sok-sok áldozattal hordozták a gyüle­kezet minden gondját. A gyülekezet jelene A bajai gyülekezet lélekszá- ma — a külterületeken élők­kel együtt — ma 311 (!) lélek. Több ezres gyülekezetekben 1311 lélek szinte „elhanyagol- 1 ható mennyiség”, de itt ennyi A bajai evangélikus templom évfordulójára átalakították és kifestették templomukat. A templom egyharmadát „levá­lasztották” tanácsteremmé, il­letőleg imateremmé, amelyet jól lehet fűteni és téli időben jól megfelel istentiszteleti cél­ra is. Felesleges épületét a gyülekezet eladta. Az így nyert összegből, valamint a hívek áldozatából vált lehet­séges a templom átalakítása és újból való kifestése. A gyülekezet örömünnepe Szeptember 18-án, vasárnap került sor az átalakított temp­lom felszentelésére. A gyüle­kezetbe érkező D. Káldy Zoltán püspököt és feleségét Kemény Gábor lelkész üdvö­zölte a presbitérium élén. A teljesen megtelt templomban a püspök Ef. 2, 19—22 alap­ján hirdette az igét. Arról szólt, hogy Pál apostol a gyü­lekezet tagjait úgy szólítja meg a texusban, mint akik „polgártársai a szenteknek és az Isten házanépé”-hez tar­toznak. Az egyház tehát egy „családi otthon”, amelyben a hívek egy „családot” alkot­nak mindazokkal, akik hisz­nek Jézus Krisztusban. A bőr színe, a különböző nemzeti­ségekhez való tartozás nem választják el egymástól azo­kat, akik „Isten házanépéhez” tartoznak a jelenben. De nem választhatja el az „idői távol­ság” sem a jelenben élőket azoktól, akik előttük járták Krisztus útját. Isten „házané­péhez” tartozik a mai hívők­kel együtt Augustinus, Amb- rózius, Assisi Ferenc, Orige- nes, Liither és még sok mil­lióan, akik a múltban Jézust vallották Uruknak. A kis ba­jai gyülekezet is beletartozik Istennek ebbe a „házanépé- be”. Pál apostol azonban egy másik képet is használ á gyü­lekezetre: „szent templom”. Ennek a „szent templomnak” építője maga az Isten, aki élő szívekből építi a gyüleke­zet templomát. Csak az a kő­templom ér valamit, amely „ki van bélelve szívekkel”. A szívekből épült gyülekezet tagjai fáradoznak aztán min­den ember javáért, boldogu­lásáért és békéjéért. Erre se­gítse Isten a bajai gyülekeze­tei — fejezte be igehirdetését a püspök. Az ünnepi közgyűlés Az istentiszteletet követő közgyűlésen dr. Rajnai Ká­roly felügyelő meleg szavak­kal köszöntötte a közgyűlés résztvevőit. A gyülekezet nagy örömének adott kifeje­zést azért, hogy templomukat megújíthatták és szép ima­termet alakíthattak ki. Ke­mény Gábor lelkész felolvas­ta a gyülekezet történetét, to­vábbá a templom megújításá­nak eseményeit. Előadásában többször tért visza ehhez a ÍGY LÁTJUK Az első napok az ENSZ közgyűlésen Az ENSZ közgyűlés első napjaiban — a szokásoknak megfe­lelően — a delegációk vezetői mondották el beszédeiket. Ezek a beszédek azt a célt hívatottak szolgálni, hogy az egyes álla­mok — hivatalos képviselői útján — előterjesszék a maguk ja­vaslatait, leszögezzék álláspontjukat bizonyos kérdésekben es így segítsék elő a világszervezet hatékony munkáját, az égető problémák megoldását. Így került sor az elmúlt időszakban — rögtön a közgyűlés munkájának kezdetén — az Egyesült Államok fődelegátusanak. a Szovjetunió külügyminiszterének és — többek között — a francia külügyminiszter felszólalására, „programbeszédére”. Nagy érdeklődés kísérte ezeket a felszólalásokat és nemcsak az ülésterem padsoraiban, hanem világszerte. Ez az érdeklődés mindenképpen indokolt, hiszen éppen az említett államok azok, amelyek a legtöbbet tehetnek a nemzetközi feszültség csökkenté-, sére, a különböző kérdések megoldásában. Hogy az érdeklő­dést némi csalódás váltotta fel, arról viszont nem mind a három felelős államférfi tehet, hanem közülük épp az első — az ame­rikai fődelegátus —, illetve az a politika és magatartás, ame­lyet több-kevesebb ügybuzgalommal képviselt ,tanúsított. De ennek a csalódottságnak megvan a maga jó oka és kézen-, fekvő magyarázata. Megvan, mert az USA fődelegátusa nem mondott semmi újat és az, amit mondott, az többoldalúan, gya,-. núsan le van terhelve a zűrzavaros amerikai belpolitika bal­lasztjaival. így kell értenünk és — sajnos — innen kell kiérté-; kelnünk azokat a békeszólamokat, amiket hangoztatott és amely szólamok inkább a közeljövőben az urnák elé járuló amerikai választókat, mintsem a világ közvéleményét próbálták meg-: nyugtatni. Ami pedig Gromiko szovjet külügyminiszter felszólalását illeti, arra mindenekelőtt azt kell mondanunk, hogy szavai ugyan nem tartalmaztak semmi szenzációt, de megfontolt meg­bízhatóságukkal, a helyzet pontos felmérésében, a megoldások lehetőségeinek megmutatásában messze előbbreyiheti a közt gyűlés munkáját, mint azok a szólamok, amiket Goldberg fór delegátus hangoztatott. Messze előbbreviheiik, mert a szovjet külügyminiszter felszólalása — többek között — olyan javasla­tokat tartalmazott, mint a katonai támaszpontok felszámolását a „harmadik világban", tehát Afrikában, Ázsiában és Latin-; Amerikában; az államok belügyeibe való beavatkozás lehetet- lenné tételét; olyan körülmények megteremtését, melyek egy* szerűen megakadályozzák az atomfegyverek elterjedését — hogy csak a fontosabbakat említsük. S ezek a javaslatok — így látjuk — nagyonis alkalmasak arra, hogy a világ népeinek kö­zös erőfeszítésével valóra váljanak és szolgálják a béke, a biz­tonság mindenekfölött való ügyét. C>iDgDg>ÍDSDg>iPS3&>DSQe>iDSDg>ÍDSO&MD§Q&>^^ Éjféli szabadulás Október 1-én volt húsz esztendeje annak, hogy Nürnberg* ben ítéletet hirdettek a háborús főbűnösök perében. A nürrw bergi per nemcsak 19 háborús főbűnös fölött ítélkezett és nem* csak azok egyéni bűneit ítélte el, hanem feltárta a német militarizmus politikájának gyökereit is. Az elítéltek közül tizenkettőt halálra, hármat életfogytiglani fegyházra és négyei többévi fegyházbüntetésre ítéltek. A hét, elítélt közül büntetésük letöltése előtt négyen már ‘ különböző „enyhítő” körülmények miatt kiszabadultak. A leg» utóbbi időkig már csak három lakója volt a spandaui börtön­nek. Szeptember 30-án éjfélkor megcsikordultak a spandaui kát tonai börtön kapui és a fotóriporterek Jupiter-lámpái között gépkocsin elhagyta húszesztendei „békés Otthonát” két há­borús bűnös, akiknek a kezét és lelkiismeretét sok ezer ártat­lan ember vére terheli. Szeptember 30-án éjfélkor húszesztendei börtönbüntetésé­ből „szabad” ember lett az 59 esztendős Baldur von Schirach, aki a német ifjúság fasiszta átnevelésében vitt vezető szere­pet és érdemelte ki büntetését. Ezenkívül a nürnbergi ítélet szerint bűnös abban is, hogy irányító szerepet játszott a bécsi lakosság kényszermunkára küldésében. De a deportálásoktól sem riadt vissza. A hírek szerint nem tér vissza Bécsbe, ha­nem Nyugat-Németországban telepszik le, ahol atyjától örö­költ vagyonából szándékszik megélni. Bizonyára ennek nem lesz semmi akadálya ... A másik éjféli szabadult a 61 esztendős Albert Speer épí­tész. A kényszermunkások „atyja”. A leigázott országok lakos­ságának százezreit kényszerítette hadiipari rabszolgamunkára. Életének hátralevő „békés” éveiben szakmájának kíván élni, hiszen büntetése alatt is városépítészeti kérdésekkel foglal­kozott. Nyilvánvalóan tudják majd őt is használni a gazda­sági csoda országában. Október 1-től kezdve mindössze egy foglya marad a span­daui börtönnek, a 72 esztendős Rudolf Hess, Hitler egykori legbizalmasabb barátja, aki életfogytiglani büntetését tölti a fegyház falai között. Ezentúl egyedül elmélkedhet a régi „szép” időkről. Egykori társai pedig bizonyára egyengetik az ő sza­badulásának útját is ... Ez nem lesz nehéz, hiszen — amint a nürnbergi ítélet 20. évfordulójára kiadott NDK nyilatkozat leszögezi — Nyugat- Németországban még ma is vezető állásokat töltenek be náci és háborús bűnösök. Ezeknek eltávolítása megegyeznék a nürnbergi szellemmel. És ami ezzel nagyon is összefügg: az NSZK-nak le kell mondania minden területi igényéről, a re- vans-politikáról és helyre kell állítani a két német állam között a normális kapcsolatot. Ezzel is az európai biztonság ügye diadalmaskodnék. Szeptember 30-án éjfélkor megnyíltak a spandaui börtön kapui és két bűnös elhagyta a rácsos cellákat. , -----‘.c,u imiiucii tniiutri, me'í a dühösök ir ánt is tanúsított szeretetében és kegyelmében. De látjuk azt is. hogy napjainkban hogyan támad újra életre az a szellem, amelynek egvkori képviselői a most szabadlábra kerülő há­borús bűnösök is voltak. Ezért emeltük fel szavunkat és idézzük magunk elé azok­nak a szemelvét, akik társaikhoz hasonlóan bizonvára meg­találják „helyüket” a revansista Nyugat-Németországban. IIX: = :•:==>: 1 MEGJELENT Lukács evangéliuma magyarázata Sajtóosztályunk kiadásában megjelent dr. Prőhle Ká­roly Lukács evangéliuma magyarázata c. munkája. A lelkészek és számos gyülekezeti tag részéről évek óta hangzik az a kérés, hogy Lukács evangéliuma magya­rázata magyar nyelven jelenjék meg, tekintettel arra, hogy ennek az evangéliumnak tartalma és mondani­valója a mi időnkben különösen is segíti egyházunk és gyülekezeti tagjaink szolgálatát. Dr. Prőhle profesz- szor szorgalmas munkával végezte el Lukács evangé­liumának új fordítását és magyarázatát. A nagyon szép kötésben megjelent mű megrendelhető Egyetemes Egy­házunk Sajtóosztályán (Budapest, VIII. Puskin u. 12.) a 384 oldalas könyv ára 78,— Ft. + 2 Ft portó.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents