Evangélikus Élet, 1966 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1966-07-10 / 28. szám

A szeretet tevékeny tetteivel 1 Péter 3,8—15. „Szeretni akarja az életet és jó napokat látni” — melyik kor emberének ne lenne a kívánsága, törekvése!? Hogy mit várunk az élettől, az részleteiben rendkívül különböző lehet, de fő tartalmában egyezik: valamit el szeretnénk érni, valamit kapni szeretnénk. Igénk egészen más irányba fordítja gondolatainkat: az embertársaink felé. Természetünknél fogva mindnyájan hajla­mosak vagyunk a „mindenki a maga felebarátja” elv szerint élni. S miközben mind többet akarunk magunknak megszerezni az anyagiakból, elérni az élvezetekből, alig találunk igazi, meg­állapodott örömöt, sőt egyre inkább elégedetlenek leszünk. Amellett felebarátunkkal szemben kíméletlenné, de legalábbis közönyössé válunk, rosszért rosszal fizetünk. Hogyan győzhetjük le ezt a bennünk levő gonosz indulatot? A „szeretet fegyverével”, amivel megajándékozott bennünket a mi Urunk. Mi keresztyének áldást kaptunk Istentől a Krisz­tusban. Arra hivattunk el, hogy áldást örököljünk és ezt az áldást tovább adjuk. így lett Péter is „emberhalásszá”. Felénk is hangzik a hívás: „Krisztust szenteljétek meg szívetekben”. Luther számtalanszor szól arról, hogy már itt a földön valóban szentekké lehetünk — ha hiszünk. Szentek vagyunk, ha hitben járunk, mert hit által munkálja az Ur, hogy népe engedelmesen akaratjához igazodjék és ne sodródjék önző és ártó kívánságokba. Az egy hiten levőket gyűjti össze az Ür a szentek közösségében, az egyházban, ahol a tőle örökölt szere­tet egyetértővé, együttérzővé, irgalmassá és alázatossá tesz — nemcsak a gyülekezeten belül egymás iránt, hanem kifelé is minden ember iránt. Az az ember, aki szívében Krisztust megszenteli és ezzel mintegy Isten tulajdonává lesz, Krisztus indulatával keresi és kutatja azokat az alkalmakat és lehetőségeket, ahol szeretetét megmutathatja, továbbadhatja. Ennek egyik formája, hogy nyelvét megtartóztatja a gonosztól, azaz mellőzi az üres fecse­gést, a pletykát, amik csak megkeserítik az életet. Viszont a civódás elkerülése és a békesség munkálása a kívánt jó életet segíti elő. A szeretet mindig jóval győzi le a gonoszt, áldással némítja el a szidalmat. A Krisztusban megszenteltek mindezt meg tudják tenni, mert minden helyzetben bizonyosak abban, hogy Uruk nem fordítja el tőlük orcáját és nem esnek ki kezéből. „Aki szeretni akarja az életet és jó napokat akar látni”, önmagában könnyen félreérthető ige az egész szakasz összefüggésében így kapja meg értelmét: aki embertársaiért él a Krisztustól kapott örök­séggel, azé az ígéret, hogy élni fog! Bárdossy Tibor HÍREK A világtörténelem több, mint az egyes emberek sorsa. Jó dolog, ha a világot Jézus felöl nézzük. Az embernek, ha ütik, az jut eszébe, hogy visszaüt. Jé­zus, amikor ütötték, imádko­zott az őt bántókért. Minden ember egészen más, mint a többi. Minden ember egyedülálló, egyszeri világ! Akinek Isten megbocsátott, az tud igazán másokat meg­érteni, mert a másik embert a bűneivel együtt nem könnyű megérteni. F. D. ■— Szentháromság utáni 5. vasárnapon az oltárterítő szí­ne: zöld. A vasárnap dél­előtti istentisztelet ollári igé­je: Lk 5, 1—11; az igehirdetés alapigéje: 1 Pét 3, 8—15; a délutáni Istentisztelet alap­igéje: Lk 9, 57—62. AZ EVANGÉLIKUS EGY­HÁZ KÜLÜGYI BIZOTTSÁ­GA június 30-án ülést tartott, amelyen megtárgyalta a jelen­legi nemzetközi helyzetet, a világkeresztyénséget foglalkoz­tató aktuális problémákat és a legközelebbi jövő feladatait. — GYENESDIÁSON kétna­pos munkaülést tartott június 7-én és 8-án, a Somogy—Za­lai Egyházmegye Lelkészi Munkaközössége. Vértessy Rudolf igetanulmánya után Lágler Béla esperes „A gyü­lekezetek ■ háztartása”, majd Hegyháti János lelkész „A pa­pi családok időszerű kérdései” címen tartott előadást. Mind­két előadást élénk megbeszé­lés követett. Az esti áhítat szolgálatát, amelyben Kaper- naum lakói is részt vettek, Szekeres Elemér lelkész tar­totta. Az esperesi beszámoló után Dubovay Géza lelkész ismertette a kaposvári gyüle­kezet életét. Varga Árpád bé­ke-beszámolója után az érte­kezlet meghallgatta a nyír­egyházi országos diakóniai ér­tekezlet munkájáról adott tájékoztatót. A kétnapos mun­kaülést Madarász István lel­kész úrvacsoraosztása fejez­te be! A SPANYOL EVANGÉLIKUSOK ‘ „Az evangélikus keresztyé­nek száma csendben növek­szik Spanyolországban. Jogi­lag nem elismert vallás ugyan, de ma megtűrik őket és nem kis tekintélye van az egész országban.” Th. Fliedner mad­ridi evangélikus lelkész jelen­tette ki ezt, miközben hang­súlyozta, hogy a Második Va­tikáni Zsinat óta semmi sem változott Spanyolországban. Jelenleg 350 helyen tartanak Spanyolországban evangélikus istentiszteleteket. — CSURGÓ. — Szép öröm­ünnepe volt június 19-én a gyülekezetnek. Lelkészének, Szekeres Elemérnek 25 éves szolgálati jubileumát ünne­pelték. Az igehirdetés szolgá­latát Láglet Béla esperes vé­gezte. A jubiláló lelkészt töb­bek között Tóth Péter, Né­meth László református, va­lamint dr. Pusztay László, Bándi István és Hegyháti Já­nos evangélikus lelkészek üd­vözölték. A gyülekezet kö­szöntését Zsupanek István gondnok, Kovács Ilona és Ureczky József tolmácsolta. Szekeres Elemér lelkész kö­szönő szavaiban a szolgálat szépségeiről emlékezett meg. — ID. GÁNCS ALADÁR exhumálása. 1935-ben temet­ték el Gáncs Aladár lelkészt a budapesti Kerepesi úti te­metőben. A 30 év után idő­szerűvé vált exhumálása al­kalmával özvegye kívánsága szerint Nagytarcsára szállítot­ták hamvait és síremlékét. A síremléket június 26-án id. Harmati Béla nyugalmazott lelkész Rm 14, 7—14. alapján áldotta meg. — HÁZASSÁG. — Záhony Anikó és Ruttkay Levente jú­lius 2-án tartották esküvőjü­ket a Deák téri evangélikus templomban. — HALÁLOZÁS. Soly­már Péter, Solymár András sajókazai lelkész fia, június 14-én, 23 éves korában tra­gikus hirtelenséggel elhunyt. Temetése június 17-én volt Sajókazán. Jób 5. 18. — Ihász Mihály nyugalma­zott kertai lelkész június 25-én 81 éves korában Babán elhunyt. — Rm 8, 31—32. — özv. Paulinyi Jánosné, 81 éves korában Budapesten elhunyt. — II Tim 4, 7. 8. — Tfóth János 88 éves ko­rában június 23-án Mezőla­kon elhunyt. Temetésén Ha­lász Béla pápai esperes hir­dette a feltámadás és örökélet igéjét. Benne Tóth Ernő nyu­galmazott nemeskéri tanító és Tóth Sándor mezőlaki lelkész édesapjukat gyászolják. A nagygeresdi gyülekezetnek 30 éven át hűséges szórvány­gondnoka, lapunknak pedig buzgó olvasója volt. — 73. Zsolt 24. — HELYREIGAZÍTÁS. La­„Az alattunk lakó Ková­csék már tavaly elköltöztek, nem bírták idegekkel az örö­kös égiháborút, az ugrándo­zó gyereklábak és az ide-oda csúszkorászó széklábak, asz­tallábak, ágylábak zaját. Si- monékat, akik mellettünk laknak a harmadik emeleten, meg is kérdeztük akkoriban, nem zavarja-e őket a gyerek­lárma. Nem, mondta Simon néni, a gyerekeket nem igen szokták hallani, inkább en­gem, amikor rájuk kiabálok, legyenek csendben.” így kezdődik Varga Domo­kos Kutyafülűek című köny­ve. S ez a kezdet, ugye, nem hagy kétséget afelől, hogy ki­ket ért a szerző eme kitünte­tő epitheton alatt. Ha valaki ennyiből mégsem tájékozódna helyesen, megmondom, hogy saját gyermekeit, számsze- rint hatot, névszerint pedig: Andrist, Petyót, Kisdombit, Gergőt, Pannit és Kismag- dust. Ezek a gyerekek Varga Do­mokos könyvében olyan ele­venekké, olyan valóságosakká válnak, hogy — szinte megkí­vánjuk őket. Minden rossza­ságukkal, minden komisz sze­szélyességükkel, minden csin- talanságukkal együtt. Mert Varga Domokos nem ideali­zálja a gyerekeit. Nyíltan szól Andrisról, aki „individualis­ta”, aki, mint első gyerek, átokként hordja magán a pél­damutatás kötelességét, az örökké ráhivatkozás terhét, s aki már három éves korában az „Uyennágygyerekésmég- semtudja”, a „Perszehogyak- korakicsikisutánacsinálják” és a „Látjátokígyjárakirossz” volt, Petyó tízfillérest nyel. Kisdombi felgyújtja a lakást. Gergő elvész két és féléves korában s míg az egész bu­dai hegyvidék őt keresi, egy házbeli kislány ölében át- alussza a közeli moziban a délelőtti előadást. Panni sem angyal. Viselkedésével olykor kétségbeeiti szüleit és a nagy­mamát. Kismagdusról tudunk a legkevesebbet. De elég már az is, hogy ötvenhat decem­berében született s a zavaros Kutyafülűek időkben már a születésével is zavart csinált a házban. És Varga Domokos ebben a környezetben jól érzi ma­gát. Felesége is, aki alig ti­zenhét éves diáklány létére, vállalta a nagy igényekkel fellépő udvarlónak, hogy szül ő neki egy regiment gyere­ket. A család, a sok gyerek olyan elemük, mint a halnak a víz.' A könyvből idézek: .„Anyja szokta mondani néha, meg­hatott pillanataiban: — Azért szeretlek a legjobban, hogy úgy tudsz örülni nekik. Ne­ked érdemes volt ennyit szül­ni. Ez az öröm persze nem örökös, sőt nagyon is köny- nyen vált át méregbe, harag­ba. De mintha valami állan­dó mámor mégis élne ben­nem, ebben igaza van anyjá­nak s ehhez a szeszt csak­ugyan ők szolgáltatják, majd­hogynem puszta létükkel, az­zal, hogy élnek és nőnek, az­zal, hogy míg nekem egy fo­gam elvásik, nekik hat bújik ki helyette.” Varga Domokos könyve ki­állás a gyermek, a család, a nagy család mellett. Aki könyvét elolvassa, vaskos íze­lítőt kap abból a sok gond­ból. rettegésből, izgalomból, fáradtságból, amit hat ilyen kis „kutyafülű” szerezhet, de a tiszta családi öröm, a pótol­hatatlan és másra át nem váltható emberi* cél és fele­lősség kristálytiszta vízéből is. Varga Domokos könyve jó segítséget jelent a népszapo­rulat vészes visszaesése ellen kétségtelenül minden fronton megindult támadásban. Le­het, hogy ő nem annak szán­ta, de azzá lett. Halomra dönt minden ellenérvet. A szülők mindketten dolgoznak. Köz­ben képezik magukat és oly­kor még . szórakoznak is. (Per­sze legtöbbször a gyerekek­kel együtt.) Anyagiakban nem dúskálódnak. Panninak csak olyan „mózeskosárfélire” te­lik, amit hokkedlire állítanak. S a gyermek, a hatodik sem rontja le a fiatal anyát. Idé­zek: „Egy gyermekünk se volt, amelyik ne érezhette volna már ilyenkor, a vérerek, idegpályák, áramló nedvek titkos híradásaiból, hogy örömmel várják a világra. Különben elég könnyen hord­ta őket. Meghálálták, hogy jo szívvel volt hozzájuk, nem gyötörték rosszullétekkel, há­nyásokkal, gyöngeségekkel, formásnak hagyták az arcát, hamvasnak a bőrét. Asszo­nyok meg is kérdezték néha utazás közben, még mikor a legkisebbet hordta is: — Ugye az elsőt várja, kedves? Ott ál­lok mellette, szeretném, ha megelégedne egy fejrázással, vagy „nem”-mel, de őneki nincsenek ilyen aggályai. Bol­dog mosollyal vágja ki: — A hatodikat. — Csak nem? Iga­zán? S néznek rá, ki ámul­dozva, ki szörnyülködve. Meg fél szemmel rá is, micsoda férje lehet ennek.” Hősök, akik tudatosan*vál- lalták a legmagasztosabb em­beri feladat teljesítését. Talán hittel, talán hit nélkül, de mindenesetre engedelmesen beálltak Isten teremtő mun­kájának vonalába. Csak azért, mert ez az élet rendje. Jutal­mat nem vártak. így ír az apa: „Amíg kicsik, addig a mieink, ez maga megér egy életet. Még kettőt is. De ha egyszer felnőnek, többé nem tartunk rájuk számot: legye­nek a saját maguké, meg a családjuké, és mi is a ma­gunké, meg egymásé. Ez ke­gyetlenül hangzik, de az a jó benne, hogy egyelőre nem tilt meg semmit. Sőt arra serken­ti az embert, hogy addig lelje bennük minél több kedvét, amíg lehet, addig igyekezzék nemcsak testi, hanem különb­különb szellemi javakkal is féltarisznyázni őket, amig vá­gyakozva tárják felénk ta­risznyájuk száját.” Varga Domokos könyve a Magvető gondozásában jelent meg. Ízléses munka Gyulai Liviusz naiv rajzaival tar­kítva. Ruttkay-Miklian Géza púnk 1966. július 3-i számá­ban a „Lelkészavatás a Bu­davári és a Deák téri temp­lomban” c. cikkünkben téves elírás történt. A helyes szö­veg ez: A budavári ünnepsé­gen Csorba István karnagy vezetésével szolgált a buda­vári gyülekezet ének- és ze- nckcir^ — JÓNEVELÉSÜ diáklánynak szép szoba kiadó. Cím: dr. Elekes Károly, Bp. IX., Mester u. 13. Tfelefon: 135—724. — FIATAL HÁZASPÁR egy gyer­mekkel albérletet keres, vagy la­kásért eltartást vállal. Cím a ki- adóban. — KÉT KOMOLY DOLGOZO LÁNY albérleti szobát keres Pes­ten. esetleg környékén. Cím a ki­adóban. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1966. július 10-én Deák tér de. 9. (úrv.) Trajtler Gábor de. 11. (úrv.) dr. Kékén András du. 6. dr. Kékén András Fasor de. 11. Szirmai Zoltán du. 6. Szirmai Zoltán Dózsa György út de. fél 10. Szirmai Zoltán Ül­lői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) de. 12. (magyar) Thaly Kálmán u. de. 11. Bándi Sándor du. 6. Bándi Sándor Kő­bánya de. 10. Utász u. de. 9. Vaj­da Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv.) Baranyai Tamás Rá­kosfalva de. 8. Baranyai Tamás Gyarmat u. de. fél 10. Baranyai Tamás Váci út de. 8. Solymár Péter Fóti út de. 11. Solymár Pé­ter Frangepán u. de. fél 10. Soly­már Péter Újpest de. 10. Kosa László Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula Soroksár-újtelep de. 8. Vi­rágh Gyula Pestlőrinc de. 11. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kál­mán Rákospalota MÁV telep de. 8. Rákospalota nagytemplom de. 10. Rákospalota kistemplom du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston Sashalom de. 9. Karner Ágoston Rákoscsaba de. 9. Békés József Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskereszt­úr de. fél 11. du. 3. Bécsikapu tér de. 9. Schreiner Vilmos de. 11. Várady Lajos es­te 7. Madocsai Miklós Torockó tér de. fél 9. Madocsai Miklós Óbuda de. 9. Fülöp Dezső de. 10. (úrv.) Fülöp Dezső XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Veczán Pál teol. (szuppl.) de. 11. Veczán Pál teol. (szuppl.) este fél 7. Takács Jó­zsef Budakeszi de. 8. Csengődy László Pesthidegkút de. ‘fél 11. Csengődy László Kelenföld de. 8. (urv.) Bogya Géza délelőtt 11, (úrv.) Dr. Rezessy Zoltán du. 6. Bogya Géza Németvölgyi út. de. 9. dr. Rezessy Zoltán KeJcnvölgy de. 9. Visontai Róbert Budafok de. 11. Visontai Róbert Nagy­tétény de. 8. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 1D HÉTRŐL—HÉTRE Jézus követése Lk. 9, 57—62. Heti igénkben különös és érdekes ellentmondások olvas­hatók. Figyeljük csak meg! Jézus útközben van. Érdemes volna egyszer külön foglal­kozni azzal a gondolattal, hogy Jézus milyen sokat volt úton. Amint Jézus — minden bizonnyal a tanítványaival beszél­getve — megy az úton, valaki megszólítja és nagy fogadkozás­sal jelenti ki: Követlek Téged Uram, valahova mégy! Jézus ezt a felajánlkozást szinte visszautasítja, amikor így válaszol: A rókának odúja van, az ég madarának fészke, de az ember Fiának nincs hova lehajtsa fejét. Egy másik embernek, aki Jézusnak semmit nem szól, azt mondja: Kövess engem! A megszólított engedélyt kér, hogy előbb eltemesse halott édesatyját. Mire Jézus szinte érthetetlen választ ad: Hagyd a holtakra, hogy halottaikat eltemessék, te pedig menj és hirdesd Isten országát! A harmadik ember ígéreteket tesz, de egyben halogatja az indulást: Uram követlek, de engedd meg, hogy búcsút vegyek az otthoniaktól. Jézus halogatást nem tűrő válasza ismeretes: Valaki az ekeszarvára teszi a kezét és hátra tekint, nem al­kalmas az Isten országára. Különös, hogy aki ajánlkozik, visszautasítja, aki semmit nem szól, biztatja: Jer utánam! Jézus követése nem egyszerű és vem könnyű. Mégpedig azért nem, mert Jézus mindenünket akarja. De ez az átadás egyben visszaküldés is! Jézus visszaküld a szeretet cselekvésére a munkahelyre, az emberek közé. Jézus követése csak az ige befogadása által lehetséges! Aki befogadta az igét a Szentlélek által, képes Jézust követni. Fülöp Dezső . NAPRÓt—NAPRA VASÁRNAP: 2. MÓZES 10,3 — ZSIDÓK 12,25 — Krisztus követésében kitartásra van szükségünk. Tőle áldást kapunk és föladatunk, hogy mi is áldás legyünk mások számára. L Péter 3,8—15 — Zsolt. 1 — Lukács 9,62. HÉTFŐ: 1. MÓZES 18,3 — LUKACS 19,5 — Jézus aláza­tosan és szegényen élt. Követőinek sem ígért magas rangot és gazdagságot, hanem fölkészítette őket a nehézségekre. Lukács 9,57—62 — 2. Sámuel 7 (Lukács 1,31—33). KEDD: ZAKARIÁS 8,6 — EFEZUS 3,20—21 — Dávid ki­rály Isten választott embere volt, de amikor súlyosan vétke­zett Isten parancsolata ellen, őt sem kímélte azr Ür, hanem megbüntette. 1. Királyok 19,15—21 — 2. Sámuel 11 (Zsidók 13,4). SZERDA: JEREMIÁS 33,8 — GAL AT A 1,4 — Jézus nem hagyta jóvá Jakab és János „szent” haragját, mert segíteni* menteni jött, nem elítélni és elveszteni. Lukács 9,51—57 — 2-, Sámuel 12,1—14 (2. Korinthus 5,21). CSÜTÖRTÖK: 2. MÓZES 6,7 — 1. PÉTER 2,9 — Pál apos­tol a szolgálatban való kitartásra buzdítja Timótheust, mert aki az eke szarvára veti kezét, de hátra tekint, nem alkal­mas az Isten országában. 2. Tim 4,1—5,2. Sámuel 15,1—16 (Lu­kács 16,18). PÉNTEK: ÉZSAIÁS 29,16 — RÓMA 9,20 — Krisztus vi­lágos hitvallásra hívja föl tanítványait: „Hát ti kinek mon­dotok engem?” Boldog az, aki hittel tudja vallani, mint Pé­ter: Az Isten ama Krisztusa vagy! Lukács 9,18—26 — 2. Sá­muel 18.1—21, 32; 19,1 (Kolossé 3,25). SZOMBAT: NÁHUM 2,1 — 2. KORINTHUS 5.18 — Krisz­tus követése azt jelenti, hogy hallgatunk szavára, Lukács 14,25—35 — 2. Sámuel 24 (Róma 2,4). ifj. Harmati Béla OLö CUől Ilk, it fiík: Az Evangélikus Élei Szerkesztőségének BUDAPEST Bocsánatot kérek, hogy levelemmel újra jelentkezem. Utol­jára januárban írtam, amikor is az acsádi gyülekezet nevében köszönetünket tolmácsoltam a szép és tartalmas 1966. évi Evan­gélikus Naptárért. Akkor még zúzmarás januárban éltünk és ez az időszak a paraszt ember számára kedvező alkalmat ad az írásra és az olvasásra. Most a verőfényes júniusi napon a paraszti munka már megviseli az ember izmait. Mégis úgy érzem, hogy kö­telességem írni. Azóta ugyanis több levél és személyes szó érkezett hozzám. A levelek, amiket kaptam azt mutatják, hogy az Evangélikus Elet olvasói szerte az országban milyen nagy figyelemmel ol­vassák a lap cikkeit. A cikkek a nép szívéhez értek. Engedjék meg, hogy több helyről jött kérést tolmácsoljak és azt kérjem, hogy amint a lapban olvashattunk a lelkész és a gyülekezet rovatban a kántorról, úgy írjanak a jövőben a presbiterről, a felügyelőről és a többi gyülekezeti munkásról, hogy mi is azoknak a szolgálata. Mégegyszer ismételten köszönve az Evangélikus Elet szol­gálatát, Isten áldását kérjük a lap további munkájára. Erős vár a mi Istenünk! HORVÁTH GYÖRGY presbiter Acsád — TEMPLOMOK és egyházi épületek tatarozását vállalom. Építési ügyben díjmentesen adok szaktanácsot. Pusztavári Attila, Bp. vm, Lujza út 36. Telefon: 338—255. — ELADÓ Igényesnek különle­gesen szép. sima vonalú, műbútor diplomata íróasztal. Telefon: 138— 504. Négy óráig. — BUNDÁK átszabása, irha tisz­títás, festés Somogyi szűcsnél. Bp. V., Kossuth Lajos u. 1., az udvar­ban. HARANGOK újraönté­sét, harangkoronák, ha­rangállványok készíté­sét, átalakítását újrend­szerűvé vállalja DUSÁK ISTVÁN harangöntő. Örszentmik- lós, Dózsa György út 26. — GÉPESÍTETT HÁZTARTÁS­BA 3 és 6 éves kisfiam melle se­gítséget keresek. Esetleg bent­lakással. Vidékről is. Cím: Kiss Jenőné, Budapest, XIU., Róbert Károly krt. 12 a. V. 20. (Dagály fürdő mellett.) Este 6 órától tele­fon: 200—198. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyhá* Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a Szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőségi telefon: 342—423 Szerkesztőség: Bp. VIII., Ollói üt 21 Kiadóhivatal és Sajtóosztály: Budapest, vm. Puskin u. 12. Telefon 142—074 Csekkszámlaszám: 20412—VUL Előfizetési ára egv évre: 60.— Ft Árusítja a Magyar Posta INDEX 25 211 66.02316/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest Fv.: Bolgár L r c > i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents