Evangélikus Élet, 1966 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1966-01-16 / 3. szám

SZERETETBEN... Róma 12. 6—16. Sokfélére tekint az apostol, amikor ezeket a sorokat írja. Ahogy az élet is színes és sokféle. Egy családon belül sem egyformák a gyermekek. A szülők csodálkoznak ezen, vagy bánkódnak. Nagyobb családban, a gyülekezetben is így van. A tehetségek, képessé­gek, a hit is különféle. Ezért számot kell vetnünk magunkkal. Őszintén nézzünk befelé, hogy mily „ajándékaink” vannak, Jézus példázata szerint mily „tálentumaink”. Farsangkor di­vatos a jelmez. Másnak akarunk látszani. A fiatal idősebbnek, az öreg inkább fiatalabbnak. Megvehetjük a nekünk tetsző álarcot, sőt mulatság után is mutathatunk másoknak más lel­kületűt, mint amit valójában hordunk. Az igében csak példák vannak. Amint a keresztnevek sokasodnak, s a foglalkozási ágak szaporodnak: a lelki adottságaink is sokfélék lehetnek. Nincs az igében a megnyugvásra való felhívás: amit tudunk, tehetünk, abba törődjünk bele. Hanem fejlesszük, gyako­roljuk, tegyünk hitünk szerint és lehetőségeink szerint Tudunk mi sokoldalúak, „ezermesterek” lenni. Így tegyünk a keresz­tyén hitünk gyakorlásával is. Ezért számot kell vetnünk másokkal. A mai oltári ige szerint Jézus lakodalomban volt, ahol együtt örült a résztvevőkkel. A hitből fakadó cselekedetünket meg­szabja az is, hogy mire van szüksége másoknak. Amikor csak néhány szelíd szó kellene, akkor dörgő hangunk: ront. Vegyük ezért komolyan a szolgálatunkat azokért, akik ránk vannak bízva, s akik körében dolgozunk. Hallhattunk már a sajtó hasábjain oly gyermekről, ki szü­lejétől mindent megkapott: ruhát, szabad időt, pénzt, csak sze- retetet nem. Épp ezért ferde vágányra csúszott az ilyen élet. *,Ügy” lett a gyermekvédelmi szervek számára. Az a hit, amely­ről a reformátorunk gyakran és oly szépen szól, az apostol pedig ebben az igében oly színesen ecsetel: a szeretet cseleke­deteiben lesz hétköznapivá. A szeretet nemcsak a hit aprópénzre váltása, hanem a „leg­nagyobb”, mert akitől tanulhatjuk: „Az Isten szeretet”. Ima­hét napjaiban hangzik felénk ez a felhívás. Nem csupán szép, közös összejövetelre, vagy e hétre, hanem mindenkinek, min­den napra Huley Alfréd Billy Graham szembeszállt azokkal, akik ellenzik az amerikai kormány vietnami politikáját! HÍREK. Billy Graham, a Nyugaton hagy hírnévnek örvendő ame­rikai evangelizátor, élesen kri­tizálta azokat, akik szembe szállnak az amerikai kormány vietnami politikájával. B. Graham ezt azon az istentisz­teleten mondta, amelyet „az igazságos háborúért folytatott vietnami háborúban elesettek tiszteletére” tartott Johnson elnök jelenlétében. ’ Ezt az igehirdetést egy nap­pal a „Washingtoni Békeme­net” után tartotta, amelyről a következőket mondta: Minden amerikai embernek joga van véleményt nyilvánítania. Ő azonban felelősséggel él ezzel a jogával. „Ésszerűtlennek tartja”, hogy a fölvonulók az amerikai kormányt teszik fe­lelőssé a Vietnamban kiala­kult helyzetért. Amíg ameri­kai katonák Vietnamban az életüket áldozzák föl, a honfi­társaknak közösséget kell vál- lalniok velük. Ezt a pietista politikai pá­toszt jól ismerjük a második világháború éveiből, amikor nálunk is „igazságos” háború­nak minősítették éppen egyes evangelizátorok a „kommunis­ta atheizmus ellen” halálba kergetett magyar katonáknak a háborúját Ukrajnában és a Don partján. Arról van szó tehát, hogy az amerikai evan­gelizátorok — élükön a legna­gyobbat, B. Graham-mel — belekapcsolódtak a Kelet ellen indítandó kereszteshadjárat propagandájába. — Vízkereszt utáni 2. vasár­napon az oltárterítő színe: zöld. A vasárnap délelőtti is­tentisztelet oltári igéje: Jn 2, 1—11; az igehirdetés alapigé­je: Rm 12, 6—16 a délutáni is­tentisztelet alapigéje: Jn 4, 31—38. — LELKÉSZMEGHlVÁS. Szabó Lajos kissomlyói lel­készt, a vasi egyházmegye es­peresét a megüresedett kősze­gi állásra az egyházközség egyhangúlag meghívta. Beikta­tása január 16-án lesz a fél 10 órakor kezdődő istentisztelet keretében. A beiktatást Baráth Pál nemescsói lelkész, a vasi egyházmegye esperes-helyette­se végzi. Istentisztelet után díszközgyűlést tartanak. KITÜNTETÉS A Budapesti Állami Tanító­képző Intézet a „félévszázad­dal ezelőtt megszerzett tanító­női oklevele emlékére, továb­bá a több évtizeden keresztül közmegbecsülésre méltóan tel­jesített hivatása, valamint az eredményes oktató és nevelő munkássága elismeréséül”, az 1965—66. iskolai esztendő kez­detén „Aranyoklevél”-lel tün­tette ki özv. Földes Jánosné született Brocskó Imrika Emí­lia nyugalmazott Budapest fő­városi általános iskolai igaz­gatónőt, evangélikus egyhá­zunk hűséges tagját, az Evan­gélikus Élet megalapításától kezdve, régi előfizetőjét. A kitüntetettre mi is Isten áldását kérjük, — BÓCSA, A kiskőrösi já­rás honismereti szakkörveze- tői, helyi és vidéki érdeklődők továbbképzésén Huley Alfréd lelkész kiállításon mutatta be és előadásában ismertette az általa vezetett 3 szakkör és Helytörténeti Gyűjtemény munkáját és anyagát. A ta­nulók pedig Huley Alfréd át­írásában és betanításában be­mutatták a bócsai juhászokról szóló 160 évvel ezelőtti iskola­drámát. A ritka színművet az Evangélikus Országos Könyv­tár kölcsönözte. — PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. A kiskőrösi evangélikus egy­házközség pályázatot hirdet kántori állásra. A pályázók közöljék lakás- és fizetésigé­nyüket 1966. február 1-ig. I — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Január 23-án, vasárnap reggel fél 8 órakor evangélikus val­lásos félórát közvetít a Petőfi Rádió. Igét hirdet: dr. Vámos József teológiai akadémiai in­tézeti tanár. — HALÁLOZÁS. Székács János, a budapest-angyalföldi egyházközség presbitere, Szé­kács József püspök leszárma­zottja december 27-én 65 éves korában elhunyt. December 31-én kísértük őt nagy részvét mellett Farkasréten utolsó út­jára. Az igaznak emlékezete áldott. — Nagy Erzsébet, a pesti evangélikus egyházközség, majd önállósulása után az an­gyalföldi egyházközség hűsé­ges pénzbeszedője, a gyüleke­zet buzgó tagja január 5-én 81 éves korában elhunyt. Ja­nuár 10-én temették el a me­gyeri temetőben az angyalföldi gyülekezet nagy részvéte mel­lett. „Tudom, hogy az én Meg­váltóm él”. — Houba Lajos volt aszta­losmester január 5-én 77 éves korában elhunyt. Hamvasztás előtti búcsúztatása az evangé­likus egyház szertartása sze­rint január 13-án volt a rákos- keresztúri új köztemetőben. „Aki énbennem hisz, ha meg­hal is él.” — Ifj. Balikó József általá­nos iskolai tanár 42. évében súlyos szenvedés után elhunyt. Végakarata szerint Liszóban temették el december 19-én. Feltámadunk! — KISKANÁL című elbe­szélésünk folytatása ebből a számból anyagtorlódás miatt kimarad. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszt) a Szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőségi telefon: 342—423 Szerkesztőség: Bp. VIII., Üllői út 2t Kiadóhivatal és Sajtóosztály: Budapest. VUI. Puskin u. 12. Telefon 142—074 Csekkszámlaszám: 20412—vm. Előfizetési ára egy évre: 60,— Ft Árusítja a Magyar Posta INDEX 25 211 66.00097/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest Fv.: Bolgár I. HÉTRŐL—HÉTRE v Igen, Atyám! János 4, 31—38 Heti igénk két jól megkülönböztethető részre osztható. Az első részben Isten akaratának teljesítéséről van szó. A tanítványok kérik Jézust, hogy egyék. Jézus a kérésre igy válaszol: „Van nekem eledelem, amit egyek, amit ti nem tudtok... az én eledelem az, hogy annak akaratát cseleked­jem, aki elküldött engem.” Év elején, amikor még szinte az egész esztendő előttünk van, jó elgondolkozni azon, hogy mi is az Isten akarata? Isten akarata a mi üdvösségünk. Karácsony is erre taní­tott. Isten egyszülött Fiát adta értünk. Azért adta, hogy a benne hívőknek üdvössége legyen. Isten akarata, hogy a szeretet uralkodjék emberek, népek és világrészek között. Ezért is kérjük Isten Szentleikét, hogy adjon erőt nekünk a szeretet gyakorlására. Isten akarata a békesség. Törekedjünk minden erőnkkel, értelmünkkel és akaratunkkal, hogy a pusztítást és halált jelentő háborúk helyett békesség legyen a földön. Isten akarata az együtt örvendezés. Ez heti igénk második részének tanítása: „És aki arat, jutalmat nyer, és örökéletre gyümölcsöt gyűjt, hogy mind a vető, mind az arató együtt ör­vendezzen ” Jézusnak ez a tanítása mindenekelőtt az örökéletre szer­zett „gyümölcsről” szól. De szabad nekünk ezt a tanítást a földi életre is vonatkoztatni, hogy vetés és aratás, munka és annak eredménye mindig valami jó érzést, együttörvendezést jelentsen. Isten akarata a szorgalmas munka és a munka gyümöl­csének boldog élvezése. Fülöp Dezső NAPRÓL-NAPRA VASÁRNAP: ZSOLT 105, 3. — FIL 4,4. öröm magam felett tudni Isten uralmát. Akihez csak félelemmel közeled­hetnék, ahhoz bizalommal közeledhetek. Rm 12, 1—6. — Zsolt 71, 17—24. HÉTFŐ: ÉZS 45,9. — I KOR 13,12. Szeretnénk mindent világosan érteni Isten rendjében. De most csak tükör által és homályosan láthatunk. Egykor mindenre jó fény derül. — Mk 1, 9—15. — Jn 3, 31—36. KEDD: NEH 9, 27. — Rm 3, 23—24. Gyakran kerülünk megpróbáltatásba. Ezzel Isten izmosítani akarja hitünket. Ha Isten haragját érezzük magunkon, kiáltsunk hozzá, Ö ingyen, határtalan kegyelmével megbocsát. Mk 1, 9—Í5. Jn 3, 31—36,­SZERDA: ÉZS 51,6. — I KOR 13,8. — Isten szeretete örök. Benne elmosódik mindenféle különbség. Benne a lát­hatatlan Isten lesz láthatóvá. Jn 1, 35—42. — Jn 4, 1—14. CSÜTÖRTÖK: JER 29, 7. — TIT 3,1. — Az Istentől ren* delt felsőbbség iránt engedelmességgel tartozunk. Ennek kör vetkezménye a jó cselekvése. Mt 4, 12—17. Jn 4, 15—26. PÉNTEK: ZAK 10,12. — n KOR 12,9. Bízó kérésünkre megerősít Isten. Megnyitja kegyelmének csatornáit, s annak áradása mindig elég erőt kölcsönöz. Zsid 2,14—18. Jn 4,27— 38. SZOMBAT: ZSOLT 75,2. — Lk 7,16. — Isten törvényét nem lehet büntetlenül áthágni. Törvénye változhatatlan, rém díthetetlen és örökkévaló. Tisztelet és dicséret illeti. Jn 5, 19—24. Jn 4, 39—42. Solymár Péter — RENDSZERETÖ, egyedülálló nő bútorozott szobát keres. Megr bízható jeligére cím a kiadóban.. — BUNDÁK átszabása, irha tiszr títás, festés Somogyi szűcsnél, Bu, da pest, V., Kossuth L. u. 1., az udvarban. — DISZNÓPERZSELÖGEP, fa­tüzelésű, nagyfúvású, Kulcsár kis- iparosnál, Budapest, VR., Rákóczt út 6. HARANGOK újraönté­sét, harangkoronák, ha­rangállványok készíté­sét, átalakítását újrend­szerűvé vállalja DUSÄK ISTVÁN harangöntő, Örszentmik- lós. Dózsa György út 26. Egyetemes imahét 1966. január 17—23. Negyedik nap Január 20., csütörtök „MINDENESTŐL FOGVA HASONLATOSNAK KELLETT LENNIE AZ ATYAFIAKHOZ” (Zsid. 2,17). Bibliai rész Ézs. 53, 1—12; Zsid. 2, 10—18. Jézus Krisztus a testté lett Ige, a könyörületes főpap, szolgai formát vett magára. Azért tette ez, hogy azonosuljon velünk s így szabadítson meg a bűn, betegség, halál hatalmá­tól. Ez az azonosulás azt jelenti, hogy „betegségeinket ő viseli, fájdalmainkat hordozza, bűneinkért megsebesíttetett, megron- tatott vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van és az Ö sebeivel gyógyulunk meg” (Ezs. 53, 4—5). Krisztus főpapi áldozata arra hív bennünket, hogy miután részeseivé lettünk minden ajándékának, bűnbocsánatot és örökéletet kaptunk, most már az az indulat legyen bennünk egymás iránt, ami Krisztusban volt irántunk. így, egymás hibáztatása, ítélése, ki­rekesztése helyett tanuljuk meg egymás terheit hordozni, a másik életét segíteni, a másik javára lenni! így élhetjük Jézus Krisztusnak az emberszeretetre adott parancsát. ADJUNK HÁLÁT Istennek, hogy támasztott könyörületes főpapot; a Krisztust, aki magát engesztelő áldozatul mindnyájunkért odaadta, aki közbenjár és szüntelenül esedezik értünk. VALLJUK MEG BÜNBÁNATTAL, hogy amíg igényeljük a főpapi áldozat javait, a bűnbocsánatot, terheink hordozását, betegségeink gyógyulását, addig nem gyakorolunk hasonló szeretetet embertársaink felé. KÖNYÖRÖGJÜNK azért, hogy olyan komolyan vegyük a testvért, mint amilyen komolyan vesszük Krisztust. Könyörögjünk a felebaráti sze­retet erősödéséért, hogy a világ keresztyénéi felelősséget érezzenek a szenvedőkért, éhezőkért, elnyomottakért, gyar­mati sorsba taszítottakért, megtámadottakért. Ötödik nap Január 21., péntek „MINDEZEK MEGÍRATTAK A MI SZAMUNKRA” <1. Kor. 10,11). Bibliai rész: Zsolt. 95; I. Kor. 10, 1—13. Isten az egyiptomi fogságból kivezette népét. A pusztá­ban élő Izráelt tűz- és füstoszlop által vezérelte. A nép meg­tapasztalta Isten védelmező erejét a tengeren való átkeléskor is. az égi manna által is. Isten szeretete gazdagon vette a né­pet körül. Mindezek a mi okulásunkra történtek, akik az egy­ház korában élünk. Isten irgalmas és bölcs vezetését mutatta be a mi magyarországi keresztyénségünkön is( A háborús szenvedések és bűnök korából kiemelte magyar népünket is, egyházainkat is. Utat mutatott nékünk, a békés fejlődés útját. Egyházaink megtalálták helyüket az új rendben, s a haladó protestáns hagyományok nyomán kívánnak a magyar haza hű fiai lenni. Isten Szentleikével vezérli egyházait a magyar földön is. Üj teológiai felismerésekre irányította egyházaink gondolkodását, az emberszeretet igéire irányította figyelmün­ket. így váltak mindazok, amik megírattak, a mi tanulsá­gunkra. ADJUNK HÁLÁT Istennek azért, hogy csodáival ma is körülveszi életünket: előttünk jár, velünk van, benne élünk. VALLJUK MEG BÜNBÁNATTAL, hogy sokszor kételkedtünk vezérlő akaratában, nem hittük őt eléggé utat mutató Istennek, gátjai voltunk egyházaink ma­gára találásának. KÖNYÖRÖGJÜNK azért, hogy minél világosabban megértsük Isten szolgálatra küldő akaratát, amellyel azt kívánja, hogy segítsük ember­társainkat akár egyéni életükben, akár átfogóbb méretben, a hazának való szolgálatokban. Könyörögjünk magyar egyhá­zainkért, hogy növekedjék bennünk a jézusi diakónia lelkülete, az egyház iránti testvéri szeretet a népünk javára végzett szolgálat magatartása. Hatodik nap Január 22., szombat „LEGYETEK ERŐSEK AZ ÜRBAN ÉS AZ ö HATALMAS EREJÉBEN” (Ef. 6,10). Bibliai rész: 5. Móz. 7, 14—24; Ef. 6, 10—20. Pál apostolból a hit bizodalma árad. Arra biztat, hogy legyünk erősek az Urban. A hitnek ez a biztonsága a keresz­tyén embernek vigasztalást és erőt ad. Olyan Istene van, aki a mindenség ura. Nincs kétség aziránt sem, hogy Isten a világok felett az ember javára uralkodik. Ezért, azt várja az embertől, hogy felvegye a harcot minden emberellenes megnyilatkozással szemben. Isten üdvözíteni és megtartani akarja a világot. Küzdünk-e mi is, hogy ember az embernek ne farkasa, hanem testvére legyen? Küzdünk-e azért, hogy a föld felett ne a háború fekete angyala szálljon, hanem a bethlehemi mezők angyalainak békességről szóló éneke zengjen? ADJUNK HÁLÁT Istennek, hogy az emberi nyomorúság, a bűn, a háború, a halál elleni küzdelmében a maga munkatársainak hívott el minket. VALLJUK MEG BÜNBÁNATTAL, hogy sokszor nem használjuk az Isten által elénk adott lehe­tőségeket, ellankadunk az emberért folytatott küzdelemben, s joggal szégyenülünk meg tehetetlenségünk miatt. KÖNYÖRÖGJÜNK minden keresztyén megnyilatkozásért, amely a földi béke, biztonság, igazság érdekében szót emel, különösképpen pedig a Keresztyén Békekonferencia munkájáért, hogy minél több keresztyén vegyen részt benne szerte a világon. Könyörögjünk a világméretű teljes leszerelésért, a vietnami békéért, a népek szabadságjogainak érvényesítéséért. Könyörögjünk Isten vilá­got mentő szándékának való engedelmességért. Hetedik nap Január 23., vasárnap „AZOK AZ Ö NÉPEI LESZNEK ÉS MAGA ISTEN... LESZ AZ Ö ISTENÜK” (Jel. 21, 3). Bibliai rész: Hős. 2,16—23; Jel. 21,1—7. A Jelenések Könyvében az egyházat mint menyegzőre fel­ékesített menyasszonyt láthatjuk. Isten annak szívét maga felé fordította, eggyé lesz vele a kölcsönös szeretetben, gyermekei az ő gyermekei, vele lakik mindörökké, és megújítja őt az élet igaz forrásából. Isten népe dicsőségének fénye reáhull az egész teremtettségre. Ez a megígért dicsőség azonban nem jelentheti az egyház népe számára azt, hogy ölhetett kézzel ülhet. Ez a nagyszerű jövendő indítson bennünket arra, hogy engedelmeskedjünk Isten megújító akaratának. A reformáció méltán emelte ki, hogy egyedül Isten Igéje a keresztyén hit és élet tápláló forrása. Az Isten igéjéhez való hűség vezet minket és minden egyházat hűségesebb szolgálatra. Az embe­rért végzett jó szolgálatokban találkozhatnak Isten gyermekei a közös Atya iránti engedelmességben. A keresztyének együtt­működésének itt kínálkozik legszebb munkaterülete. ADJUNK HÁLÁT Istennek, hogy minket a maga dicsőségébe kíván emelni, hogy Krisztus egyházára mint menyasszonyára tekint. VALLJUK MEG BÜNBÁNATTAL, hogy hűtlenkedtünk Isten iránt, hogy dicsősége fényét nem sugároztuk szét a világba. KÖNYÖRÖGJÜNK azért, hogy a keresztyének egyesítsék fáradozásaikat az embe­ren való segítés konkrét feladataiban, Isten igéjén tájékozódó lelkiismerettel vegyenek részt a világ javát célzó fáradozá­sokban. Könyörögjünk, hogy mindjobban növekedjünk Krisz­tus szeretetében és követésében, várxa az Ö visszajövetelét! *

Next

/
Thumbnails
Contents