Evangélikus Élet, 1966 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1966-06-26 / 26. szám

Az ősagárdi gyülekezet jubileuma Az ősagárdi lelkészlak a templomtoronnyal LILJE PÜSPÖK AZ „EVANGÉLIKUS ZSINATRÓL” ÉS AZ EGYHAZAK VILAGTANACSARÓL D. W. Sucker professzor, a Hessen-Nassaui Egyház püspö­ke újból fölvetette azt a gondo­latot, amit két esztendővel ez­előtt a Lutheránus Világszö­vetség volt főtitkára, Schmidt- Klausen egy augsburgi előadá­sában javasolt, hogy a mai helyzetben nem volna-e taná­csos, ha a világ evangélikus keresztyénsége is tartana egy „világzsinatot”. Az Evangéli­kus Élet akkor hozzászólt a problémához helyeslőén. Most D. Pr. Lilje hannoveri evan­gélikus püspök nyilatkozott égj rádióelőadásban erről a kér­désről. Megállapítja, hogy en­nek a gondolatnak a fölvetődé­se arról tanúskodik, hogy az evangélikus keresztyénségnek gondolkodnia kell azon, mi ma a feladata a világban. Másrészt azonban utal arra, hogy az Egyházak Világtanácsa régóta végzi ezt a munkát koncentrál­tan s a különböző protestáns felekezeti véleményeken koor­dinálva. Ebben az összefüggésben megállapítja: „Vannak olyan feladatok a nemzetközi élet­ben, amikkel kapcsolatban az Egyházak Világtanácsa gyor­sabban és hatékonyabban in­tézkedett, mint a Vatikáni Zsi­nat és bár elismerjük az ott végzett közösségi munkát, nem volna nehéz rámutatni egész sor olyan kérdésre és munka- területre, amikkel kapcsolat­ban az Egyházak Világtanácsa sokkal korábban ismerte föl felelősségét és végzett munká­ja is alaposabb és terméke­nyebb volt, mint a Második Vatikáni Zsinaté. Kö-zlekedéri sza&áfyolt 7. Segély hely! Mindenkit érhet baleset! A szabályokat pontosan betartó, figyelmes, józan járművezető­vel is megtörténhet Műszaki hiba, vagy a figyelem pillanat­nyi lankadása, esetleg egy má­sik vezető figyelmetlensége is idézhet elő balesetet. Nemegy­szer kénytelenek megállapítani a balesetvizsgáló járőrök, hogy éppen a baleset áldozata volt a hibás. Bármi volt is azonban a balesetet előidéző ok, men­teni kell az életveszélybe ju­tott sérültet. Ezért vannak az úton segélyhelyet jelző táblák, melyek közelében kórház, vagy mentőállomás van. Az életúton szabályosan köz­lekedő, az örök üdvösség felé igyekező, a tiltó, figyelmeztető és tájékoztató jelzéseket komo­lyan vevő ember életében is lehet karambol. Mások hi­bájából kifolyólag is, de a saját bűnei miatt is. Az életút — sajnos — telve van ilyen sérültekkel. Az egyik kétségbeesetten kapkod és fokozza a bajt, a másik ma- gábaroskad és lemond arról, hogy valaha is elérje a célt. Az a helyes magatartás, ha mielőbb összeköttetésbe kerü­lünk ismét Jézussal. Ö hív mindenkit, a fáradtakat is, a sérülteket is. Meggyógyítja a betegeket, bekötözi a sérültet, erőt ád a fáradtnak éj célba juttatja a nélküle tévelygőt. Vele, csakis vele lehet a célt elérni! Ne ess hát kétségbe. Ne mondj le az út további szakaszáról. Keresd őszinte imádsággal és tárd fel előtte magad. Fogadd el gyógyító igéjét, megújító Szentleikét. Azután előre, Jézussal, a cé­lig: az örök üdvösségig! „Jöjjetek énhozzám mind­nyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve és én nyugalmat adok nektek.” Máté 11:28. Jávor Pál PÜNKÖSD ELSŐ NAPJÁN ünnepelte ősagárdi gyülekeze­tünk templomának 180. évfor­dulóját. A templomszentelési ünnep ugyan rendszerint no­vember hónapban van itt, de most az volt az óhaj, hogy a legszebb hónapban, májusban ünnepelje meg a gyülekezet ezt a szép évfordulót. A temp­lomot, noha csak részben volt szükséges, kisebb javításokkal teljesen rend behozták. A be­járat felett népi hímzésű sza­lagokkal díszített diadalkapu várta az érkezőket. A gyüle­kezet nőtagjai, különösen a leányok, ősi népviseletben foglaltak helyet az oltár előtt. AZ ÖSAGÄRDI evangé­likusok pünkösdi jubileumi ünnepén részt vett a kerület püspöke, Dr. Vető Lajos is, aki kedves vendégként magá­val hozta dr. Hanfried Krüger nyugatnémetországi egyházfő­tanácsost, s annak feleségét és fiát. Megjelent az egyházköz­ség felügyelője, dr. Szalay Ká­roly is. A vendégeket a tel­jesen megújított, új palatető- vel ellátott lelkészlak bejá­ratánál a presbitérium élén Szabó István helyi lelkész fo­gadta. IGEHIRDETÉSÉBEN A PÜSPÖK megmagyarázta, hogy a pünkösdi lángnyelvek a tanítványok feje felett jelen­tek meg és nem valahol a szívük táján. Ez arra figyel­meztet, hogy a Szentlélek gyü­mölcse nem maradhat puszta érzelem, hanem azt követi a Közhellyé vált már a meg­jelölés: az alkohol méreg. Bár ma senki nem vonja kétségbe ezt, a tudomány mégsem is­meri teljes pontossággal az al­kohol hatását az élő szervezet­ben. Csak feltételezésekre ta­lálunk, ha keressük, hogyan lehet a sejtek és szövetek táp­lálékát is jelentő alkoholból méreg és elsősorban ideg-mé­reg. Az alkohol romboló hatá­sát különböző szervekben is kifejti, elsősorban a májban, majd a véredény-rendszerben. Egyes kutatók az alkaholizmus statisztikáját a boncolásoknál észlelt máj-károsodások ada­taira építik. Az embert az al­kohol mégis a központi ideg- rendszerben, az agyban és a gerincvelőben támadja meg a legsúlyosabban és károsítja az egész személyiséget. Az alkoholizmus következté­ben beálló személyiség válto­zások egy csoportja közismert. Az enyhe bódulattól kezdve a személyiségre általában nem jellemző magatartás néha hu­moros, néha riasztó képe von­ja magára a környezet figyel­mét. A múló jelenségek azon­ban tartós változásokat ered­ményezhetnek. A kedélyes emberből durva, a megértőből kegyetlen, a szorgalmasból ha­nyag munkakerülő válhat. Megjelenhetnek elmekórtani tünetcsoportok, amelyekből szembetűnő vonások az emlé­kezetgyengeség, értelmi zava­rok, érzelmi ingadozás, kriti­kátlanság, az érdeklődés be­szűkülése stb. Az alkoholista útja azonban tovább még rosszabb állapot felé vezethet. Itt csak jelezhetjük egyes szo­morú állomásait: delirium tre­mens, agyvelő gyulladás, alko­holos epilepszia, teljes elbutu- lás. Az alkoholizmus talaján ki­fejlődő testi és lelki állapot nyilvánvalóan a betegség ké­pét viseli magán. Nem feles­leges itt a hangsúly, mert ez a felismerés és ennek elfoga­dása határozza meg ma társa­dalmunkban az alkoholistákkal kapcsolatos magatartást és el­járásokat. Ügy látjuk, hogy az alkoholistákhoz gyógyító eljá­rással és magatartással lehet csak eredményesen közeledni és rajtuk segíteni. A gyógyító eljárás eredmé­nyességének feltétele, hogy sokoldalú legyen. Nem túlo­zunk, ha azt állítjuk, hogy csak társadalmi összefogás, szervezett együttműködés biz­tat gyógyulással. Pusztán fel­sorolásban álljon itt azoknak a szakembereknek a csapata, akik az alkoholista gyógyítás­ban kell, hogy közreműködje­nek. Orvos, pszichiáter, pszi­chológus, szociológus, bioké­mikus, szociális gondozó, ne­velő, törvényhozó és végrehaj­tó. Az ő együttműködésük fontos szervezői tevékenységet követel meg a beteg érdeké­ben. gondolkodás, majd a tett. Né­mely szekta meg szokott állni az érzelmeknél. Pedig Isten olyan Lélek, aki nem önmagát szereti, hanem a világot és azt az embert is, aki nem méltó erre. Mi is akkor maradunk a Lélek vezetése alatt, ha sze­retetünk másokra árad ki, az egyházra, amelynek révén kapjuk a Lelket, s amelyet a Szentlélek alapított, és tart fenn, majd a családunkra, né­pünkre és minden emberre, Tíz napot a Német Demok­ratikus Köztársaságban tartóz­kodott dr. Glen G. Williams, az Európai Egyházak Konfe­renciájának (Nyborgi Konfe­renciának is mondják) főtitká­ra, az Egyházak Világtanácsa Genfi Központjának a munka­A berlini Humboldt Egyetem Teológiai Fakultása teológiai tiszteletbeli doktori címet ado­mányozott dr. K. Rose nyugal­mazott professzornak 70. szü­letésnapján. Rose professzor a keleti és délszláv vallásos ke­gyesség alapos ismerője és mint ilyen, nemcsak az orosz mert a szeretet sok nyelven beszél. KRÜGER EGYHÄZFÖTA­NACSOS is szólt a gyüleke­zethez, hangsúlyozva, hogy a pünkösd fordítottja a bábeli nyelvzavarnak, s a népek egy­más iránti szeretetére és bé­kéjére indít. Istentisztelet után a vendé­gek hosszasan elbeszélgettek egyházi és hazafias problé­máinkról az ősagárdi presbite­rekkel. Alkoholizmus - Gyógyulás - Szabadulás MAGAS SZINTŰ BIZOTTSÁG ALAKULT ROMA FIGYELMEZTET dr. Williams főtitkár A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN DR. K. ROSE PROFESSZOR KITÜNTETÉSE jékozódnia kell a korszerű tu­dományos eredményekben. Bő­vítenie kell szemléletét azzal, hogy az alkoholistát nemcsak az erkölcs szempontjából vizs­gálja, hanem betegségnek te­kinti állapotát. E szempont nélkül nemcsak a korszerűt­lenség, hanem a felületesség vádja is illethetné az egyhá­zat. Az egyház gazdagíthatja a gyógyulás és gyógyítás fogal­mát. Különösen, ha az ember­re Jézus Krisztus értékítéletét alkalmazza, Aki „a pislogó gyertyabelet nem oltja ki és a megrepedt nádszálat nem tö­ri el”. Gyógyító tényezőként az egyház lényegének megfele­lően a megbocsátó, megértő és új életre segítő környezetet kell nyújtania. Ehhez a hivő embernek fokozott lelki erőt kell áldoznia. De csak ilyen környezetben szabadul fel szenvedélyéből a beteg, s ez a szabadulás a gyógyulás. Muncz Frigyes ting, az Államtanács elnökhe­lyettese és tagjai többek között D. Mitzenheim evangélikus püspök és Ammer konzisztó- riumi főtanácsos. / ter-Pál napján” fogják ünne­pélyesen kihirdetni. A titkárság egyes körei arra figyelmeztetik a nem-katolikus keresztyénséget, hogy nagy eredményeket ne várjanak ezektől a határozatoktól, mert a zsinati határozatoknak a gyakorlati megvalósítása rend­szerint igen lassú. társa. A különböző tartományi egyházak és a szabadegyházak gyülekezeti és központi intéz­ményeit tekintette meg és elő­adást tartott többek között az Európai Egyházak Konferen­ciája lehetőségeiről és hatá­rairól. ortodox egyházzal, hanem ma­gukkal a szláv népekkel való barátságnak is művelője volt életében szóban és írásban. Az ünnepélyes doktoravató ünnepélyen jelen volt többek között a Moszkvai Patriarká- tus képviseletében dr. Jona- thán berlini püspök is. Világszerte megalakultak már különböző szervezetek, hogy segítsenek a betegeken. Eddig két típus alakult ki. Az egyik típus önsegélyző jellegű, ahol szakemberek irányításá­val gyógyult alkoholisták vég­zik a mentő és gyógyító mun­kát. A másik típust a külön- fajta gyógyító intézmények jelentik. Ezekben a gyógyítás fő tényezője a személyiség újjászervezése, új célok felé irányítása. Hazánkban is folyik a gyó­gyító munka. A szakemberek és intézmények munkája mel­lett azonban felelősséget kell vállalni az alkoholizmusban szenvedő embertársért a vele érintkező egyéneknek és köz­vetlen környezetének is. Az egyház és az egyes ke­resztyén ember is feladatának kell, hogy tekintse a bekap­csolódást korunk nagy beteg­ségének, az alkoholizmusnak a gyógyításába. Ma az egyháznak, ha ered­ményesen kíván szolgálni, tá­a Német Demokratikus Köz­társaságban a reformáció 450 éves jubileumi ünnepségeinek a megrendezésére 1967-ben. A bizottság elnöke Gerald Göt­A Keresztyén Egység római titkársága tíznapos ülést tart A. Bea bíboros elnökletével az ökumenizmusról szóló zsinati határozat gyakorlati alkalma­zásának a megbeszélésére. A tanácskozás eredményét a Hit- tani Kongregáció elé terjesz­tik és majd június 29-én „Pé­Porba bullo fi koronák Négy császári koronával lett könnyebb Európa az első világháború után. Az orosz cári korona már 1917. március 16-án elvesztette értékét, majd a bolgár cárnak a koronáját kellett áruba bocsátania 1918. október 3-án. Soron a következő: a sasokkal díszített osztrák császári korona került lomtárba november 11-én és utolsóként a német császáré november 28-án. Az orosz cár, II. Miklós először kénytelen lemondani, majd 1918-ban a forradalom áldozata lesz. A bolgár cár, Fer­dinand fia javára mond le. IV. Károly osztrák császár lemon­dása nem mentesíti a száműzetéstől és kudarcba fulladt kí­sérletezése a magyar korona megmentéséért tragikus operett figurává teszi Károlyt. II. Vilmos császár, a nagy német fanto­mok kergetője pedig Hollandiában a favágás mellett emlékira­tain dolgozott. 1918 a császári koronák nagy árverésének éve volt. Mind a négy korona megérett arra, hogy porba hulljon. A történelemből ide kívánkoznának azok az okok, amelyek elő­idézői voltak az 1918-as eseményeknek, a tényezők, amelyeket fémjeleztek a koronák, az „Isten kegyelméből uralkodó” csá­szári főket díszítő súlyos elemek. Ne menjünk azonban mese- szire! Maradjunk a kétfejű sasra helyezett koronánál és annál a családnál, amely hosszú évszázadok alatt kiépített egy egye­dülálló uralkodói jogot s a koronával együtt családi ereklyé­nek tekintett egy irdatlan birodalmat, a Habsburgoknál. Abban a szerencsés helyzetben voltam évekkel ezelőtt, hogy a Felső-Rajna vidékén lévő „Habsburg’’-ban járhattam, abban a jelentéktelen kis várban, ahonnan valaha (1135) a család, — egy őrgróf a sok tucat közül, — a császári karrier felé lendült. Mert szerencsés házasságok és sikeres politikai manőverezések révén kerek nyolc évszázadra alapozódott meg ennek a családnak a jövője, ebből az alig néhány szobából álló, a középkor német kényelmetlenségéről és sivárságáról tanús­kodó kis „váracskából”. A nyolc évszázad, amely a 16. század­tól fényes valójában, a „világ urát” csinálta a szürke kis őr­gróf családból. Mert ebben a században hullott ölébe az Üj világ és ebben a században helyezte oda hazánkat is egy özve­gyen maradt magyar királyné (Habsburg Mária) a császár lábaihoz, hogy mentené meg az országot a török veszedelem­től. A töröktől a Habsburgok soha nem szabadítottak meg bennünket, de függetlenségünktől, szabadságunktól, magyar­ságunktól és protestáns hitünktől mindenkor meg akartak fosz­tani. Mert 1526-tól 1918-ig, kereken négyszáz esztendőn ke­resztül a császár (aki mindig ellene volt a „magyar király” érdekének, noha egy személy volt) német politikájának voltunk alávetve. 1918-ban az európai események kényszerítő hatására meg­szabadultunk attól az uralkodó családtól, amelynek neve any- nyi gyászt, vért, fájdalmat és szenvedést jelentett. De 1921-ben kétszer is kísérlet történt arra, hogy IV. Károly személyében a család visszalopódzkodjék Magyarországra. Nem Horthyn és a magyar arisztokrácián múlott a sikertelenség. Az ország tör­ténetét Párisban írták és így „provizórikus kormányzó” töl­tötte be az uralkodó szerepét a „magyar királyság”-ban. Vi­szont, ha a 20-as évek törvényeiben lapozgatunk, a Habsburg« család „fenség-jogait”, a birtokjogokkal együtt Horthyék „át­mentették” a jobb időkre és a royalista eszméknek szabad folyást engedtek. A néhai császári tiszt, Horthy, a Habsburgok iránti „örök hűség” jegyében kormányzott egy negyed évszá­zadon keresztül. De miért is emlékezünk meg ezekről a rég elfelejtett dol­gokról? IV, Károly ugyanis már 1922-ben meghalt Madeira szigetén Funehalban, ahová egykor száműzték. Valóban nem kísért személyével kapcsolatban az a veszedelem, hogy trón- igényét bejelentse. De felesége, Zita királyné nyolc gyér-. mekkel ajándékozta meg, s a régi hagyományok szerint a leg­idősebb fiú a „trónörökös”. (A két háború között ködös Habs­burg királymítosz burjánzott, amelyet nem kisebb egyéniség, mint az esztergomi hercegprímás táplált. A royalista érzelmű társadalom Ottó „trónörökös” fényképét melengette keblén, és tudunk eseteket, hogy „királyi engedélyre” vártak a házasság- kötésben. Nevetséges és anakronisztikus jelenségek voltak ezek, de figyelmünket nem kerülték el.) Hosszú időnek kellett eltelnie, míg kijózanodtak egyesek és rájöttek, hogy a porbahullt koronákat már nem lehet fel­tenni egyetlen egy főre sem. De a szomszédos Ausztriában kü­lönös vihar előszele borzolgatja az idegeket. Egyre több hír lát napvilágot arról, hogy Habsburg Ottó, (született 1912-ben, közgazdász és az európa-mozgalmak kérdéseivel foglalkozik) Ausztriába készül térni. Az osztrák kormány a Habsburgokat 1918-ban egyszer s mindenkorra kiutasította Ausztria terüle­téről. A fel-feltámadó igény kapcsán ezt a végzést ismételten megerősítette. Utoljára 1963-ban került sor képviselőházi dön­tésre, mert a liberális közhangulat nem látott veszélyt abban, ha Habsburg Ottó Ausztriába látogat. De 1963-ban szocialista kormányzat volt. 1966. júniusában viszont az osztrák néppárt egyre több hajlandóságot mutat Habsburg Ottó visszatérésének engedélyezésére. Miben találjuk meg ennek magyarázatát? Köztudomású, hogy az osztrák néppárt katolikus párt. Az „oltár és trón” játéka folyik a kulisszák mögött. Valaki azt kérdezte tőlem, mi van abban, ha visszatér Ausztriába Habsburg Ottó? Hiszen a királyság ideje, s Habsburg Ottó ideje is lejárt. Valóban, felel­tem én, ha innen nézzük. Mert ha ténylegesen lejárt, akkor miért akar Habsburg Ottó visszatérni? Mi szükség kiélezni a belső helyzetet, ezen felül nemzetközi bonyodalmakat támasz­tani. És elmondtam III. Napóleon példáját. (Drámai hasonló­ság!) 1848-ban „csak” képviselőnek választották meg a nemzet- gyűlésbe a száműzetésből hazakerült Napóleont, ahol nálánál tartózkodóbb és szerényebb magaviseletű képviselőt nem lehe­tett találni. De ugyanez év telén már köztársasági elnök lett, s miután a pápa bizalmát is megnyerte, 1851-ben újra elnökké választották és a nagy esemény 1852-ben következett be. Há­rom éven belül a franciák császára lett. És hogy Európa sorsa úgy alakult, ahogyan ma ismerjük, azt nem kis mértékben köszönhetjük neki. íme egy példa! Igaz, hogy pillanatnyilag nem tudjuk, mit forgat Habsburg Ottó 54 éves fejében. Az elő­térben kétségkívül roppant birtokainak kérdése áll, amelyek­nek jövedelme az osztrák államé. Ausztria minden Habsburg hírre rendkívül érzékenyen re­agál és ösztönösen összerezzen. Az alkotmány, az elért jogok veszélyeztetését szimatolja a kísérletezésben. És nem utolsó sorban érez egy megmagyarázhatatlan félelmet a klérus veze­tésétől. Beláthatatlan következményekkel járhat a Habsburgok visszatérése. Nekünk magyaroknak sem közömbös, milyen fo­lyamat indul ezzel el. És noha alkotmányunk és törvényünk a népkormányzás igazságos joggyakorlatát valósította meg és egyetlen egy rést sem hagyott nyitva az uralkodói jog kérdésé­ben, mégsem zavartalan számunkra, ha a szomszédos Ausztriá­ban ilyen eseményekkel kell számolnunk. De az osztrák nép, amely nemcsak a ferencjózsefi kor délibábjait látja, hanem tud a császárság irreális és mérhetetlen véráldozatba került politi­kájáról, feltehetőleg józanul fog ítélni ebben a kérdésben. Dr. Rédey Pál FELEKEZETI STATISZTIKA GUYANA-BÓL Május 26-án elnyerte függet- I ház, 140 000 pedig a protestáns lenségét a dél-amerikai brit egyházak lélekszáma. A kato- Guyana. A 214 négyzetkilomé- likusok száma kb. 100 000, tér területű új államnak 215 000 ember pedig hindu val- 700 000 lakosa van. Felekezeti- lású. A keresztyén egyházak el- leg rendkívül tarka képet sősorban szociális téren már nyújt. 134 000 az anglikán egy- régóta együtt dolgoznak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents