Evangélikus Élet, 1966 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1966-06-26 / 26. szám
Az ősagárdi gyülekezet jubileuma Az ősagárdi lelkészlak a templomtoronnyal LILJE PÜSPÖK AZ „EVANGÉLIKUS ZSINATRÓL” ÉS AZ EGYHAZAK VILAGTANACSARÓL D. W. Sucker professzor, a Hessen-Nassaui Egyház püspöke újból fölvetette azt a gondolatot, amit két esztendővel ezelőtt a Lutheránus Világszövetség volt főtitkára, Schmidt- Klausen egy augsburgi előadásában javasolt, hogy a mai helyzetben nem volna-e tanácsos, ha a világ evangélikus keresztyénsége is tartana egy „világzsinatot”. Az Evangélikus Élet akkor hozzászólt a problémához helyeslőén. Most D. Pr. Lilje hannoveri evangélikus püspök nyilatkozott égj rádióelőadásban erről a kérdésről. Megállapítja, hogy ennek a gondolatnak a fölvetődése arról tanúskodik, hogy az evangélikus keresztyénségnek gondolkodnia kell azon, mi ma a feladata a világban. Másrészt azonban utal arra, hogy az Egyházak Világtanácsa régóta végzi ezt a munkát koncentráltan s a különböző protestáns felekezeti véleményeken koordinálva. Ebben az összefüggésben megállapítja: „Vannak olyan feladatok a nemzetközi életben, amikkel kapcsolatban az Egyházak Világtanácsa gyorsabban és hatékonyabban intézkedett, mint a Vatikáni Zsinat és bár elismerjük az ott végzett közösségi munkát, nem volna nehéz rámutatni egész sor olyan kérdésre és munka- területre, amikkel kapcsolatban az Egyházak Világtanácsa sokkal korábban ismerte föl felelősségét és végzett munkája is alaposabb és termékenyebb volt, mint a Második Vatikáni Zsinaté. Kö-zlekedéri sza&áfyolt 7. Segély hely! Mindenkit érhet baleset! A szabályokat pontosan betartó, figyelmes, józan járművezetővel is megtörténhet Műszaki hiba, vagy a figyelem pillanatnyi lankadása, esetleg egy másik vezető figyelmetlensége is idézhet elő balesetet. Nemegyszer kénytelenek megállapítani a balesetvizsgáló járőrök, hogy éppen a baleset áldozata volt a hibás. Bármi volt is azonban a balesetet előidéző ok, menteni kell az életveszélybe jutott sérültet. Ezért vannak az úton segélyhelyet jelző táblák, melyek közelében kórház, vagy mentőállomás van. Az életúton szabályosan közlekedő, az örök üdvösség felé igyekező, a tiltó, figyelmeztető és tájékoztató jelzéseket komolyan vevő ember életében is lehet karambol. Mások hibájából kifolyólag is, de a saját bűnei miatt is. Az életút — sajnos — telve van ilyen sérültekkel. Az egyik kétségbeesetten kapkod és fokozza a bajt, a másik ma- gábaroskad és lemond arról, hogy valaha is elérje a célt. Az a helyes magatartás, ha mielőbb összeköttetésbe kerülünk ismét Jézussal. Ö hív mindenkit, a fáradtakat is, a sérülteket is. Meggyógyítja a betegeket, bekötözi a sérültet, erőt ád a fáradtnak éj célba juttatja a nélküle tévelygőt. Vele, csakis vele lehet a célt elérni! Ne ess hát kétségbe. Ne mondj le az út további szakaszáról. Keresd őszinte imádsággal és tárd fel előtte magad. Fogadd el gyógyító igéjét, megújító Szentleikét. Azután előre, Jézussal, a célig: az örök üdvösségig! „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve és én nyugalmat adok nektek.” Máté 11:28. Jávor Pál PÜNKÖSD ELSŐ NAPJÁN ünnepelte ősagárdi gyülekezetünk templomának 180. évfordulóját. A templomszentelési ünnep ugyan rendszerint november hónapban van itt, de most az volt az óhaj, hogy a legszebb hónapban, májusban ünnepelje meg a gyülekezet ezt a szép évfordulót. A templomot, noha csak részben volt szükséges, kisebb javításokkal teljesen rend behozták. A bejárat felett népi hímzésű szalagokkal díszített diadalkapu várta az érkezőket. A gyülekezet nőtagjai, különösen a leányok, ősi népviseletben foglaltak helyet az oltár előtt. AZ ÖSAGÄRDI evangélikusok pünkösdi jubileumi ünnepén részt vett a kerület püspöke, Dr. Vető Lajos is, aki kedves vendégként magával hozta dr. Hanfried Krüger nyugatnémetországi egyházfőtanácsost, s annak feleségét és fiát. Megjelent az egyházközség felügyelője, dr. Szalay Károly is. A vendégeket a teljesen megújított, új palatető- vel ellátott lelkészlak bejáratánál a presbitérium élén Szabó István helyi lelkész fogadta. IGEHIRDETÉSÉBEN A PÜSPÖK megmagyarázta, hogy a pünkösdi lángnyelvek a tanítványok feje felett jelentek meg és nem valahol a szívük táján. Ez arra figyelmeztet, hogy a Szentlélek gyümölcse nem maradhat puszta érzelem, hanem azt követi a Közhellyé vált már a megjelölés: az alkohol méreg. Bár ma senki nem vonja kétségbe ezt, a tudomány mégsem ismeri teljes pontossággal az alkohol hatását az élő szervezetben. Csak feltételezésekre találunk, ha keressük, hogyan lehet a sejtek és szövetek táplálékát is jelentő alkoholból méreg és elsősorban ideg-méreg. Az alkohol romboló hatását különböző szervekben is kifejti, elsősorban a májban, majd a véredény-rendszerben. Egyes kutatók az alkaholizmus statisztikáját a boncolásoknál észlelt máj-károsodások adataira építik. Az embert az alkohol mégis a központi ideg- rendszerben, az agyban és a gerincvelőben támadja meg a legsúlyosabban és károsítja az egész személyiséget. Az alkoholizmus következtében beálló személyiség változások egy csoportja közismert. Az enyhe bódulattól kezdve a személyiségre általában nem jellemző magatartás néha humoros, néha riasztó képe vonja magára a környezet figyelmét. A múló jelenségek azonban tartós változásokat eredményezhetnek. A kedélyes emberből durva, a megértőből kegyetlen, a szorgalmasból hanyag munkakerülő válhat. Megjelenhetnek elmekórtani tünetcsoportok, amelyekből szembetűnő vonások az emlékezetgyengeség, értelmi zavarok, érzelmi ingadozás, kritikátlanság, az érdeklődés beszűkülése stb. Az alkoholista útja azonban tovább még rosszabb állapot felé vezethet. Itt csak jelezhetjük egyes szomorú állomásait: delirium tremens, agyvelő gyulladás, alkoholos epilepszia, teljes elbutu- lás. Az alkoholizmus talaján kifejlődő testi és lelki állapot nyilvánvalóan a betegség képét viseli magán. Nem felesleges itt a hangsúly, mert ez a felismerés és ennek elfogadása határozza meg ma társadalmunkban az alkoholistákkal kapcsolatos magatartást és eljárásokat. Ügy látjuk, hogy az alkoholistákhoz gyógyító eljárással és magatartással lehet csak eredményesen közeledni és rajtuk segíteni. A gyógyító eljárás eredményességének feltétele, hogy sokoldalú legyen. Nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy csak társadalmi összefogás, szervezett együttműködés biztat gyógyulással. Pusztán felsorolásban álljon itt azoknak a szakembereknek a csapata, akik az alkoholista gyógyításban kell, hogy közreműködjenek. Orvos, pszichiáter, pszichológus, szociológus, biokémikus, szociális gondozó, nevelő, törvényhozó és végrehajtó. Az ő együttműködésük fontos szervezői tevékenységet követel meg a beteg érdekében. gondolkodás, majd a tett. Némely szekta meg szokott állni az érzelmeknél. Pedig Isten olyan Lélek, aki nem önmagát szereti, hanem a világot és azt az embert is, aki nem méltó erre. Mi is akkor maradunk a Lélek vezetése alatt, ha szeretetünk másokra árad ki, az egyházra, amelynek révén kapjuk a Lelket, s amelyet a Szentlélek alapított, és tart fenn, majd a családunkra, népünkre és minden emberre, Tíz napot a Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodott dr. Glen G. Williams, az Európai Egyházak Konferenciájának (Nyborgi Konferenciának is mondják) főtitkára, az Egyházak Világtanácsa Genfi Központjának a munkaA berlini Humboldt Egyetem Teológiai Fakultása teológiai tiszteletbeli doktori címet adományozott dr. K. Rose nyugalmazott professzornak 70. születésnapján. Rose professzor a keleti és délszláv vallásos kegyesség alapos ismerője és mint ilyen, nemcsak az orosz mert a szeretet sok nyelven beszél. KRÜGER EGYHÄZFÖTANACSOS is szólt a gyülekezethez, hangsúlyozva, hogy a pünkösd fordítottja a bábeli nyelvzavarnak, s a népek egymás iránti szeretetére és békéjére indít. Istentisztelet után a vendégek hosszasan elbeszélgettek egyházi és hazafias problémáinkról az ősagárdi presbiterekkel. Alkoholizmus - Gyógyulás - Szabadulás MAGAS SZINTŰ BIZOTTSÁG ALAKULT ROMA FIGYELMEZTET dr. Williams főtitkár A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN DR. K. ROSE PROFESSZOR KITÜNTETÉSE jékozódnia kell a korszerű tudományos eredményekben. Bővítenie kell szemléletét azzal, hogy az alkoholistát nemcsak az erkölcs szempontjából vizsgálja, hanem betegségnek tekinti állapotát. E szempont nélkül nemcsak a korszerűtlenség, hanem a felületesség vádja is illethetné az egyházat. Az egyház gazdagíthatja a gyógyulás és gyógyítás fogalmát. Különösen, ha az emberre Jézus Krisztus értékítéletét alkalmazza, Aki „a pislogó gyertyabelet nem oltja ki és a megrepedt nádszálat nem töri el”. Gyógyító tényezőként az egyház lényegének megfelelően a megbocsátó, megértő és új életre segítő környezetet kell nyújtania. Ehhez a hivő embernek fokozott lelki erőt kell áldoznia. De csak ilyen környezetben szabadul fel szenvedélyéből a beteg, s ez a szabadulás a gyógyulás. Muncz Frigyes ting, az Államtanács elnökhelyettese és tagjai többek között D. Mitzenheim evangélikus püspök és Ammer konzisztó- riumi főtanácsos. / ter-Pál napján” fogják ünnepélyesen kihirdetni. A titkárság egyes körei arra figyelmeztetik a nem-katolikus keresztyénséget, hogy nagy eredményeket ne várjanak ezektől a határozatoktól, mert a zsinati határozatoknak a gyakorlati megvalósítása rendszerint igen lassú. társa. A különböző tartományi egyházak és a szabadegyházak gyülekezeti és központi intézményeit tekintette meg és előadást tartott többek között az Európai Egyházak Konferenciája lehetőségeiről és határairól. ortodox egyházzal, hanem magukkal a szláv népekkel való barátságnak is művelője volt életében szóban és írásban. Az ünnepélyes doktoravató ünnepélyen jelen volt többek között a Moszkvai Patriarká- tus képviseletében dr. Jona- thán berlini püspök is. Világszerte megalakultak már különböző szervezetek, hogy segítsenek a betegeken. Eddig két típus alakult ki. Az egyik típus önsegélyző jellegű, ahol szakemberek irányításával gyógyult alkoholisták végzik a mentő és gyógyító munkát. A másik típust a külön- fajta gyógyító intézmények jelentik. Ezekben a gyógyítás fő tényezője a személyiség újjászervezése, új célok felé irányítása. Hazánkban is folyik a gyógyító munka. A szakemberek és intézmények munkája mellett azonban felelősséget kell vállalni az alkoholizmusban szenvedő embertársért a vele érintkező egyéneknek és közvetlen környezetének is. Az egyház és az egyes keresztyén ember is feladatának kell, hogy tekintse a bekapcsolódást korunk nagy betegségének, az alkoholizmusnak a gyógyításába. Ma az egyháznak, ha eredményesen kíván szolgálni, táa Német Demokratikus Köztársaságban a reformáció 450 éves jubileumi ünnepségeinek a megrendezésére 1967-ben. A bizottság elnöke Gerald GötA Keresztyén Egység római titkársága tíznapos ülést tart A. Bea bíboros elnökletével az ökumenizmusról szóló zsinati határozat gyakorlati alkalmazásának a megbeszélésére. A tanácskozás eredményét a Hit- tani Kongregáció elé terjesztik és majd június 29-én „PéPorba bullo fi koronák Négy császári koronával lett könnyebb Európa az első világháború után. Az orosz cári korona már 1917. március 16-án elvesztette értékét, majd a bolgár cárnak a koronáját kellett áruba bocsátania 1918. október 3-án. Soron a következő: a sasokkal díszített osztrák császári korona került lomtárba november 11-én és utolsóként a német császáré november 28-án. Az orosz cár, II. Miklós először kénytelen lemondani, majd 1918-ban a forradalom áldozata lesz. A bolgár cár, Ferdinand fia javára mond le. IV. Károly osztrák császár lemondása nem mentesíti a száműzetéstől és kudarcba fulladt kísérletezése a magyar korona megmentéséért tragikus operett figurává teszi Károlyt. II. Vilmos császár, a nagy német fantomok kergetője pedig Hollandiában a favágás mellett emlékiratain dolgozott. 1918 a császári koronák nagy árverésének éve volt. Mind a négy korona megérett arra, hogy porba hulljon. A történelemből ide kívánkoznának azok az okok, amelyek előidézői voltak az 1918-as eseményeknek, a tényezők, amelyeket fémjeleztek a koronák, az „Isten kegyelméből uralkodó” császári főket díszítő súlyos elemek. Ne menjünk azonban mese- szire! Maradjunk a kétfejű sasra helyezett koronánál és annál a családnál, amely hosszú évszázadok alatt kiépített egy egyedülálló uralkodói jogot s a koronával együtt családi ereklyének tekintett egy irdatlan birodalmat, a Habsburgoknál. Abban a szerencsés helyzetben voltam évekkel ezelőtt, hogy a Felső-Rajna vidékén lévő „Habsburg’’-ban járhattam, abban a jelentéktelen kis várban, ahonnan valaha (1135) a család, — egy őrgróf a sok tucat közül, — a császári karrier felé lendült. Mert szerencsés házasságok és sikeres politikai manőverezések révén kerek nyolc évszázadra alapozódott meg ennek a családnak a jövője, ebből az alig néhány szobából álló, a középkor német kényelmetlenségéről és sivárságáról tanúskodó kis „váracskából”. A nyolc évszázad, amely a 16. századtól fényes valójában, a „világ urát” csinálta a szürke kis őrgróf családból. Mert ebben a században hullott ölébe az Üj világ és ebben a században helyezte oda hazánkat is egy özvegyen maradt magyar királyné (Habsburg Mária) a császár lábaihoz, hogy mentené meg az országot a török veszedelemtől. A töröktől a Habsburgok soha nem szabadítottak meg bennünket, de függetlenségünktől, szabadságunktól, magyarságunktól és protestáns hitünktől mindenkor meg akartak fosztani. Mert 1526-tól 1918-ig, kereken négyszáz esztendőn keresztül a császár (aki mindig ellene volt a „magyar király” érdekének, noha egy személy volt) német politikájának voltunk alávetve. 1918-ban az európai események kényszerítő hatására megszabadultunk attól az uralkodó családtól, amelynek neve any- nyi gyászt, vért, fájdalmat és szenvedést jelentett. De 1921-ben kétszer is kísérlet történt arra, hogy IV. Károly személyében a család visszalopódzkodjék Magyarországra. Nem Horthyn és a magyar arisztokrácián múlott a sikertelenség. Az ország történetét Párisban írták és így „provizórikus kormányzó” töltötte be az uralkodó szerepét a „magyar királyság”-ban. Viszont, ha a 20-as évek törvényeiben lapozgatunk, a Habsburg« család „fenség-jogait”, a birtokjogokkal együtt Horthyék „átmentették” a jobb időkre és a royalista eszméknek szabad folyást engedtek. A néhai császári tiszt, Horthy, a Habsburgok iránti „örök hűség” jegyében kormányzott egy negyed évszázadon keresztül. De miért is emlékezünk meg ezekről a rég elfelejtett dolgokról? IV, Károly ugyanis már 1922-ben meghalt Madeira szigetén Funehalban, ahová egykor száműzték. Valóban nem kísért személyével kapcsolatban az a veszedelem, hogy trón- igényét bejelentse. De felesége, Zita királyné nyolc gyér-. mekkel ajándékozta meg, s a régi hagyományok szerint a legidősebb fiú a „trónörökös”. (A két háború között ködös Habsburg királymítosz burjánzott, amelyet nem kisebb egyéniség, mint az esztergomi hercegprímás táplált. A royalista érzelmű társadalom Ottó „trónörökös” fényképét melengette keblén, és tudunk eseteket, hogy „királyi engedélyre” vártak a házasság- kötésben. Nevetséges és anakronisztikus jelenségek voltak ezek, de figyelmünket nem kerülték el.) Hosszú időnek kellett eltelnie, míg kijózanodtak egyesek és rájöttek, hogy a porbahullt koronákat már nem lehet feltenni egyetlen egy főre sem. De a szomszédos Ausztriában különös vihar előszele borzolgatja az idegeket. Egyre több hír lát napvilágot arról, hogy Habsburg Ottó, (született 1912-ben, közgazdász és az európa-mozgalmak kérdéseivel foglalkozik) Ausztriába készül térni. Az osztrák kormány a Habsburgokat 1918-ban egyszer s mindenkorra kiutasította Ausztria területéről. A fel-feltámadó igény kapcsán ezt a végzést ismételten megerősítette. Utoljára 1963-ban került sor képviselőházi döntésre, mert a liberális közhangulat nem látott veszélyt abban, ha Habsburg Ottó Ausztriába látogat. De 1963-ban szocialista kormányzat volt. 1966. júniusában viszont az osztrák néppárt egyre több hajlandóságot mutat Habsburg Ottó visszatérésének engedélyezésére. Miben találjuk meg ennek magyarázatát? Köztudomású, hogy az osztrák néppárt katolikus párt. Az „oltár és trón” játéka folyik a kulisszák mögött. Valaki azt kérdezte tőlem, mi van abban, ha visszatér Ausztriába Habsburg Ottó? Hiszen a királyság ideje, s Habsburg Ottó ideje is lejárt. Valóban, feleltem én, ha innen nézzük. Mert ha ténylegesen lejárt, akkor miért akar Habsburg Ottó visszatérni? Mi szükség kiélezni a belső helyzetet, ezen felül nemzetközi bonyodalmakat támasztani. És elmondtam III. Napóleon példáját. (Drámai hasonlóság!) 1848-ban „csak” képviselőnek választották meg a nemzet- gyűlésbe a száműzetésből hazakerült Napóleont, ahol nálánál tartózkodóbb és szerényebb magaviseletű képviselőt nem lehetett találni. De ugyanez év telén már köztársasági elnök lett, s miután a pápa bizalmát is megnyerte, 1851-ben újra elnökké választották és a nagy esemény 1852-ben következett be. Három éven belül a franciák császára lett. És hogy Európa sorsa úgy alakult, ahogyan ma ismerjük, azt nem kis mértékben köszönhetjük neki. íme egy példa! Igaz, hogy pillanatnyilag nem tudjuk, mit forgat Habsburg Ottó 54 éves fejében. Az előtérben kétségkívül roppant birtokainak kérdése áll, amelyeknek jövedelme az osztrák államé. Ausztria minden Habsburg hírre rendkívül érzékenyen reagál és ösztönösen összerezzen. Az alkotmány, az elért jogok veszélyeztetését szimatolja a kísérletezésben. És nem utolsó sorban érez egy megmagyarázhatatlan félelmet a klérus vezetésétől. Beláthatatlan következményekkel járhat a Habsburgok visszatérése. Nekünk magyaroknak sem közömbös, milyen folyamat indul ezzel el. És noha alkotmányunk és törvényünk a népkormányzás igazságos joggyakorlatát valósította meg és egyetlen egy rést sem hagyott nyitva az uralkodói jog kérdésében, mégsem zavartalan számunkra, ha a szomszédos Ausztriában ilyen eseményekkel kell számolnunk. De az osztrák nép, amely nemcsak a ferencjózsefi kor délibábjait látja, hanem tud a császárság irreális és mérhetetlen véráldozatba került politikájáról, feltehetőleg józanul fog ítélni ebben a kérdésben. Dr. Rédey Pál FELEKEZETI STATISZTIKA GUYANA-BÓL Május 26-án elnyerte függet- I ház, 140 000 pedig a protestáns lenségét a dél-amerikai brit egyházak lélekszáma. A kato- Guyana. A 214 négyzetkilomé- likusok száma kb. 100 000, tér területű új államnak 215 000 ember pedig hindu val- 700 000 lakosa van. Felekezeti- lású. A keresztyén egyházak el- leg rendkívül tarka képet sősorban szociális téren már nyújt. 134 000 az anglikán egy- régóta együtt dolgoznak.